Forró téma, de kikerülhetetlen. Magyarországon a várakozási idő tekintetében a döntő szempont, van-e a jelentkezőnek származási kikötése. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, elfogad-e cigány kisgyereket. Egyéb színes bőrű gyerekek oly ritkák a rendszerben, mint a khm, fehér holló. Azonos elvárások esetén mindig sokkal gyorsabban kerül sorra, akinek nincs származási feltétele. Épp ezért a 3-4 éves “átlagos” várakozás nagyon megtévesztő. Aki elfogad roma gyereket, az nagyon sokszor egy éven belül bővítheti a családot, és ilyen esetekben fordul elő néha, hogy már 2-3 hónappal a határozat megszerzése után csörög a telefon. Aki 3-4-5-6 éve vár, az nagy valószínűséggel fehér bőrű gyereket akar, kivételek vannak.
Ma Magyarországon az örökbe fogadni szándékozók 20 százaléka fogad el roma gyereket. Az érintett gyerekek aránya ennél vélhetően nagyobb a rendszerben, erről végképp nincsenek számok.
Jogilag érdekes a helyzet. A jelentkezésnél a hivatal elvileg nem kérdezhet rá, milyen származású gyereket óhajt az illető, de aztán van, ahol mégis megkérdezik. Mindenesetre a papíron van egy “Egyéb megjegyzés” rovat, oda be lehet írni. A megfogalmazás sem evidens. Van, aki “magyar” vagy “magyar származású” gyermeket kér, vagy csak fehér bőrű, szőke hajú babát fogad el, vagy kiköti, “félroma” lehet, de egészen nem. Néha-néha meg kifejezetten roma babát kér valaki, vagy színes bőrű gyereket. De egy papírra bármit le lehet írni.
A Tegyesz hivatalosan csak akkor tekinthet cigánynak egy örökbe adható gyermeket, ha vér szerinti szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy ők is azok. Ilyen nyilatkozat elég ritkán van kéznél, sokszor viszont nem tudni semmit az apáról. Alapítványnál az anyával lehet beszélni, az apa sokszor ott is ismeretlen. De nem biztos, hogy az élete legfájdalmasabb döntése előtt álló nőt szerencsés arról faggatni, ő roma-e és félig vagy mennyire az. Esetleg nem is mondja el az igazságot, nem akarja rontani a gyermek esélyeit. S nem minden roma sötét bőrű, és nem minden sötét bőrű ember roma. Meg ott vannak a keveredések. És egy születésnél szőke baba is besötétedhet később.
Nem könnyű döntések.
A budapesti Tegyesznél és az Ágacska tanfolyamán teljes nyíltsággal kezelték a témát. Mindenki pontosan tudta magáról, neki mi a preferenciája a kérdésben, a tanfolyamon már a bemutatkozáson el kellett mondani, senki nem kapott győzködést vagy dorgálást. Az örökbefogadás egyik alapelve: ki-ki csak olyat vállaljon, amit maradéktalanul el tud fogadni, sőt, a tágabb család és a környezet is. Hisz ez a döntés életre szól.
Még lesz itt szó a származási kérdésről, most csak annyit: olyan önbizalommal kell felvértezni az örökbefogadott gyereket, hogy a csúfolásokat ne vegye fel, aztán majd békén hagyják.
Örökbe.hu 
Tetszik a blog!
KedvelésKedvelés
Én szőke és világos szemű vagyok, a férjem barna. Az embereknek nem igazán tűnik fel, hogy a babánk roma származású 🙂 Azt gondolják, hogy az apjára hasonlít. És úton-útfélen megdicsérik, hogy milyen szép 🙂
A Tegyeszben nekünk azt mondták, hogy 2011-ben változott meg valami az emberek fejében. A statisztikák alapján azelőtt szinte senki nem akart mást, csak garantáltan magyar származású gyereket. Azóta viszont egyre többen nyitottabbak és nőtt a mást is elfogadók száma. Magyarázatot nem tudtak mondani rá.
KedvelésKedvelés
Szia Cosima! Üdv itt!
Én a korábbi cikkekben 10 százalékot olvastam, aztán tavaly már 20-at, márhogy a jelentkezők közül ennyien vállalnak roma babát.
KedvelésKedvelés
Nálunk is azt mondják, hogy a bőre az enyém, a szeme az apjáé 🙂 (egyikünk sem roma származású – bár nekem vanak kételyeim a férfiági felmenőim láttán ;), de ez cseppet sem akadályoz senkit abban, hogy a mi – valószínűleg csak féligmeddig roma – lányunkat bio-gyereknek gondolják 🙂 )
Egyébként gyönyörű. 🙂
Amúgy százalékokat nem tudok mondani, de 2011-ben a megyén belüli 16-os sorszámmal már tuti nem volt előttünk olyan, aki elfogadott volna romát is. (az ő bajuk 😛 🙂 )
KedvelésKedvelés
Sziasztok!
Bizony érdekes volt átélni, mikor az orrunk alá dugták a papírt, hogy milyen gyereket is akarunk…Bizarr dolog volt, mintha valami lóvásárban lettünk volna… Valahol megértettem, de mégis jót nevettem magamban, mert mi abba a bizonyos 20%-ba tartozunk: egyszerűen gyereket szerettünk volna. Férfiként nem volt semmilyen ideálom, hacsak nem egy olyan, hogy gyereket szeretnék, olyan gyerek gyereket 🙂 Sikerült, s ezt az örömet nem lehet leírni,sem papírokba belefogalmazni.
KedvelésKedvelés
Szia! De jó, végre egy férfi! Épp ma gondoltam rá, hogy milyen jó lenne az örökbefogadásról apaszemmel olvasni. Mesélj majd!
KedvelésKedvelés
Milyen apaszemmel? Nekem maga a természetesség… annak idején sokáig tartott felérni ésszel, hogy genetikailag nem öröklődöm utódaimban…igen, eltartott vagy 2 másodpercig! 🙂 Viccet félretéve, ez sosem okozott gondot. Apa akartam lenni, 7 nap 24 órában. Gyerek korom óta készültem rá, néha álmodoztam. Hosszú, kemény, keserves évek teltek el, de megérte. Sokat szenvedtünk – mint szerintem itt sokan – de újrakezdeném..mint ahogy újra is kezdtük, hogy legyen testvére a babánknak.
Az a pillanat, mikor megcsendül az a telefon, leírhatatlan boldogság. Furcsa mód nem éreztem félelmet, egy cseppet sem..csak azt, hogy eljött a pillanat.
KedvelésKedvelés
Én is csak azt tudom mondani, mint előttem, hogy gyerekre vágytunk és amikor a kezedben tartasz egy kisbabát, egyszerűen nem számít a származása, csak örülsz.
KedvelésKedvelés
Én sosem értettem, hogy hogyan definiáljuk azt, hogy valaki ROMA… ha barnább a bőre, valamilyen vonásai vannak, legalább egy szülője vagy nagyszülője roma volt, vagy nagyon szegény?? Én csak azt hívom romának, aki magát így definiálja.
Az én kisfiamnak kicsit barnább a bőre, és olyan vonásai vannak, mintha egy Disney rajzfilmből vágták volna ki. Akik nem tudják, hogy örökbefogadott teljesen odavannak érte, hogy mennyire rám hasonlít. Akik tudják azoknak az első kérdése az volt hogy: roma kisfiú??? Erre mindig azt válaszolom, hogy nem tudjuk, minket nem érdekel és nem vittük fajológushoz.
Ezt a kérdést egyedül a kisfiam fogja tudni megválaszolni, ha felnőtt korában megkeresi a szülő anyukáját. Másra nem tartozik. Szerencsére elég sokszínű és sok-kulturájú a baráti körünk, és a kisfiamat is úgy fogjuk nevelni, hogy ne az emberek származását nézze, hanem az embert magát és az értékeiket.
KedvelésKedvelés
A mi gyerekünk anyukája roma, az apukájáról nem tudunk, a gyerekünk a mienk. Nyáron kicsit barnább, mint az átlag, zeneileg és mozgásában nagyon tehetséges, gyönyörű csokiszeme van. Születésétől határozottan preferálja a cigányzenét. Szerintem nem lesz roma. Nem azért, mert nem engedném és/vagy nem akarom, hanem mert ha megfeszülnék sem tudnék neki roma identitást nyújtani, így szerintem nem feszülök meg ezért. SZeretem, elfogadom, olyannak, amilyen (lesz).
KedvelésKedvelés
Sziasztok!
Mi anno kikőtöttük, hogy csak magyar gyerek jöhet szóba!
Majd mikor jelentkezünk a Fészekhez , meg Ágnes fel is hívott, hogy ez Oke, elmondta azokat az érveket amiket itt fel soroltál így változtattunk a határozatunkon !
Milyen jól tettük , mert most itt van az én két kis csodám , akik roma származásúak , kreol bőrrel és barna hajjal és nem mondaná meg szerintem senki , hogy roma ránézésre!
Legjobb döntés volt !
KedvelésKedvelés
Azt el felejtettem irni , hogy anyuka barna bőrű, viszont láttuk a többi gyermeket , akik szintén világos bôrűek !
Az apuka kiléte nem világos , de az élettársa ( többi gyermek apja világos bőrű)!
Kiléte azért nem világos , mert információink szerint más az apuka!
Nekünk fontosabb és megnyugtatóbb volt az , hogy láttuk anyuka egyszerű, de nem buta , majdnem leérettségizett .
A gyermekei pedig szépek , tisztelet tudóak , szerények !
Látszott, hogy szereti őket , gondoskodik róluk !
KedvelésKedvelés