Három országban jártam aznap, s egy negyedikben született gyerekem

Avagy: a szülés napja! Ma arra a napra emlékezem, mikor az örökbefogadott kisfiam megszületett. Saját történetem! Ha az én családom életébe szeretnél bekukucskálni, a személyes kategóriában találod az idevágó posztokat.

Sugaras nyári nap volt, a férjemmel épp Bázelban utaztunk. Ez a város három ország határán fekszik, s mi súlyt fektettünk rá, hogy a német, a svájci és a francia részen is járjunk. Találkoztunk egy ott élő barátnővel, sétáltunk a gótikus házak között, ázsiait ebédeltünk, és a jó időben a Rajnába lógattuk a lábunkat. Jó nap volt, sok nevetéssel, beszélgetéssel, szép tájjal és napsütéssel. És eközben ezer kilométerrel arrébb megszületett a kisfiunk. Amiről persze akkor még fogalmunk sem volt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Én a második vagyok, hosszúnadrágban

A fiamról sajnos nincs újszülöttkori képünk.

Négy hónappal később döntöttük el, hogy örökbe fogadunk. Az első beszélgetésen elgondolkoztunk: vajon él már a mi gyerekünk? Élt. De a találkozásig még egy év eltelt.

Az ajándékok közt tartom számon, hogy egy ilyen szép és emlékezetes napon jött világra a kisfiam.

Ti mit csináltatok a szülés napján?

40 gondolat “Három országban jártam aznap, s egy negyedikben született gyerekem” bejegyzéshez

  1. málnaflip 2014. március 26. / 07:35

    Fogtam az életet adó kezét és beszélgettünk, meséltünk egymásnak az életünkről. 🙂

    Kedvelés

  2. Judit 2014. március 26. / 07:52

    Szintén, mint feljebb 🙂 Közös szülés, az első baba sokára jött, a második majdnem a mentőben született, komoly 10 percet töltöttünk a szülőszobán. Igaz, utána azért volt időnk beszélgetni.
    Az, amikor két – valljuk be vadidegen – nő összekapaszkodva együtt szül, az egyik szül egy gyermeket a másiknak, és rábízza, az valami megfoghatatlanul mély kapcsot eredményez. Örökké hálás leszek, hogy ott lehettem, hogy vele és a gyermekemmel lehettem akkor.

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 26. / 11:35

      Ha valaki megírná, esetleg már megírta a titkos naplójában, milyen volt együtt szülni, erről nagyon szívesen közölnék egy vendégposztot…

      Kedvelés

  3. Cosima 2014. március 26. / 10:47

    Éjszaka született és nagyon gyorsan, úgyhogy én valószínűleg itthon aludtam. A férjem meg Berlinben volt rokonlátogatáson. Két nap múlva szereztünk tudomást a gyerekünkről 🙂

    Kedvelés

  4. Vic 2014. március 26. / 10:56

    Én a munkahelyemen ültem. Aznap a BKV meg sztrájkolt, ennyire emlékszem. És az örökbefogadás gondolata még nagyon csak gondolat volt számunkra.

    Kedvelés

      • Vic 2014. március 26. / 12:04

        Nem, sőt, még csak egy év múlva kezdtük a Kaáliban a kezeléseket. Hiába, így jár az, aki három hónappal a jogerőre emelkedés után kap egy kétévest. 🙂

        Kedvelés

  5. angéla 2014. március 26. / 12:17

    Zsuzsa, úgy irigyellek, hogy pontosan tudod mit csináltál azon a napon, amikor a kisfiad megszületett. Én sajnos nem tudok visszaemlékezni, a naptárba semmit nem írtam arra a napra. Viszont a véletlen dátum egyezések a mi történetünkben is szerepelnek. Mi pontosan azon a napon adtuk be a jelentkezésünket a TEGYESZ-hez, amikor a kisfiúnk 3 évesen elköltözött a gyermekotthonból.

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 26. / 12:25

      Ha volt már e-mailed, nézd meg, milyen leveleket küldtél aznap. Hátha beugrik. Egy utazás emlékezetes, de egy átlagos hétköznapról én se tudnám ilyen pontosan.

      Kedvelés

      • angéla 2014. március 26. / 13:23

        Jó volt a tipped! Azon a napon társasági adóbevallást csináltam. Hát ez nem valami romantikus:)

        Kedvelés

  6. vicq 2014. március 26. / 13:09

    Dolgoztam, átlagos munkanap lett volna, vagyis volt is, addig a percig, míg meg nem csörrent a telefon. Onnantól csak homályos emlékeim vannak még a naplómban is 🙂

    Kedvelés

  7. Andrea 2014. március 26. / 13:31

    Kisfiam egy csütörtöki napon született. A születése pillanatában egy étteremben ültünk a férjemmel és ünnepeltük a születésnapját, ami következő nap volt, de egy céges utazás miatt nem tudtuk együtt tölteni. Akkor már nagyon vártuk, hogy szülők lehessünk, úgyhogy biztos vagyok benne, a fő témánk az volt, hogy mikor is csörög végre a telefon! 🙂
    A várakozás ideje alatt rengetegszer elképzeltem, hogy milyen is lesz, amikor végre megtudom, hogy anyuka lettem. Sok “mozim” volt a nagy pillanatra, de az biztos nem, hogy a céges büfében várok a reggeli teámra, mikor megcsörren a telefon. 5 emeletet futottam felfelé úgy, hogy észre sem vettem… 🙂
    Kislányom születésekor ott lehettem a kórházban vele, szenzációs élmény volt! A szülőanyával már a szülés előtt találkoztunk, kb. lehetett sejteni, hogy mikor lesz a nagy nap. Egymást átölelve, kicsit nővéri (testvéri), kicsit barátnői, segítői szerepben, Felejthetetlen…

    Kedvelés

  8. angéla 2014. március 26. / 14:29

    Vicq, nagyon bírom a humorod:) De a viccet félretéve, ami a telefon csörrenést illeti, az nálam is így játszódott le. Utána valahogy megszűnt a tér és az idő, teljes izgalmi állapotba kerültem én is, fogalmam sincs, hogy másnap reggelig, amíg bemehettünk a TEGYESZ-hez mivel foglalkoztam.

    Kedvelés

    • vicq 2014. március 26. / 15:27

      Na igen, a naplómban is az egyetlen határozott pont, hogy cseppfolyóssá vált az idő 🙂

      Kedvelés

  9. Macus 2014. március 26. / 15:09

    Én megnéztem a naptáramat. Kisfiúnk születésekor (a zárójelentés időpontját tekintve) az Európa kávézóban ültem egy kedves ismerősömmel, aki Angliából költözött vissza.. és beszélgettünk sok-sok dologról. Szerintem mondtam is neki, hogy örökbefogadásra várunk .. és szerintem aznap is az járt a fejemben, hogy mikor csörren már meg a telefon – mert akkor már nagyon sokszor ezen gondolkodtam. (Aztán 10 napra rá, Anyukám születésnapján!, egy szombat este 9-kor csörgött a telefon, majd három napra rá, szerda reggel 10-kor már a gyámhivatalban voltunk és utána “egy kis csomaggal” az autóban hazafelé.. Felfoghatatlan volt! 🙂 )

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 26. / 15:13

      Kávézó, adóbevallás, BKV-sztrájk… színesedik a történet!

      Kedvelés

  10. Mr. B 2014. március 26. / 18:37

    Mi a feleségemmel az ország keleti felében családlátogattunk (kirándulás-egyél-igyál még) mikor jött a telefon, hogy megszületett egészségesen a fiunk a dunántúlon, hamarosan ott voltunk a kórházban, ledugózott pezsgősüveg feeling 🙂 Ami talán még érdekes(ebb) hogy a valószínűsített fogantatás napján meg egy nagyon fontos, gyerekvállalást és kapcsolatunkat megerősítő beszélgetésünk volt párommal.

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 26. / 20:52

      Mr. B., üdv a blogon! Külön öröm, ha férfiak is megszólalnak!

      Kedvelés

    • Judit 2014. március 27. / 06:13

      Az első gyermek valószínű fogantatási időpontján (na jó, hetén) mentünk a tegyeszhez első látogatásra.
      Másodjára egyik reggel arra keltem, megcsípett a hülyelégy, akarok még egy babát, aki már tudom, létezik. Na, kb ekkor tudta meg az éa is, hogy terhes 🙂

      Kedvelés

  11. Pirol67 2014. március 26. / 19:22

    Szilvásváradon lóvagoltam.

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 26. / 20:52

      Szia, üdv a blogon! Akkor lóháton szültél:-)

      Kedvelés

  12. Gyöngyi 2014. március 27. / 11:57

    Sziasztok,
    nagy örömmel olvasom az oldalt és a fenti bejegyzés alapján megnéztem az email listámat… a mi kisfiúnk csak 7,5 hónappal születése után érkezett haza, így a babanaplója a várakozás ideje alatt csak havi-kéthavi bejegyzéseket tartalmaz.
    No, hát amikor a pici fiúnk megszületett anya épp tudtán kívül jót cselekedett. Egy barátnőm értékes fődíjat nyert, de ő erről nem értesült, gratuláltam neki, ez alapján jutott tudomására a dolog….
    Jó tett helyébe… 🙂

    Kedvelés

    • orokbe 2014. március 27. / 12:34

      És aznap te is megnyerted a főnyereményt, és te is csak később tudtad meg… 🙂
      Üdvözöllek a blogon!

      Kedvelés

  13. gingallo 2014. március 28. / 05:17

    A “fofonokkel” es a teljes fonokseggel munkamegbeszeltunk, program-bosegben es hely szukeben a munkahelyi menzan. A telefon akkor jott, hogy eppen szuletik. A masodiknal otthon lustultam…. A ket gyerek pont ilyen: a nagy a porgos energiabomba, a kicsi a nyugalom maga.

    Kedvelés

  14. Agnes 2014. április 14. / 21:10

    Le sem tagadhatom lányom születését. Amikor kis csillagom született, mi épp a párizsi disneyland-ben töltöttünk egy hétvégét.

    Kedvelés

    • orokbe 2014. április 14. / 21:11

      Szia! Üdv a blogon, és az utazás közben vajúdó anyák között!

      Kedvelés

  15. Szilvia 2014. július 3. / 11:30

    A kisfiam születésének délelőttjén tanítottam. Érettségi időszak lévén épp volt egy lyukasórám a császár időpontjában, így hazrohantam, hogy telefonáljak. Amikor felhívtam a szülőszobát közölték, hogy nem adhatnak információt csak közeli hozzátartozóknak. “Ön kije a babának?”-kérdezte egy hang a vonal túlsó felén. “Az édesanyja” – válaszoltam. Az első döbbenetet az örömteli hír követte, hogy egészségesen megszületett a kisfiam. Rendkívüli érzés volt, hogy tőlem kétszáz km-re hallom sírni a fiam, akit még sose láttam. Azért is furcsa volt, hogy egy átlagos hétfő délelőtt perceit élem, miközben a szülőszobán “kellene” lennem (az első lányunkat én szültem 🙂 ).

    Kedvelés

    • angéla 2014. július 3. / 13:07

      Szilvia, ez nagyon tetszik:)

      Kedvelés

    • eleven 2014. július 3. / 20:59

      Ez nagyon kedves történet 🙂

      Kedvelés

    • Örökbe 2014. július 4. / 06:54

      Szia! Üdv a blogon! Örülök, hogy írsz. Viszont már van Szilvia nevű kommentelő, nem választanál más nevet?

      Kedvelés

  16. Bea 2017. július 13. / 08:49

    Sziasztok:) A lányom születése napján délig a postán dolgoztam. Elötte való nap megbeszéltem a pocakkal hogy dolgozom délig addig maradjon benn ha végzek sietek hozzá és jöhet. Másnap 12.12 perckor jött az sms elfolyt a magzatvíz szülünk. Olyan gyorsan tuti nem számoltam még le mint akkot. Fél 2kor már a szülőszobán voltam . 18.12 kor kibújt a szépséges kislányunk. Egy örök emlék hogy láthattam megszületni :))

    Kedvelés

  17. Babóca 2017. július 13. / 10:07

    A gyermekünk születése napján nyaralni mentünk. Másnap elkirándultunk Máriagyüdre, beültünk a templomba. Nem vagyunk “templomba járók”. 🙂 mondtam a férjemnek menjünk be és kérjünk gyereket 🙂 én titokban egy fiút és egy lányt, az egyik itt van mellettem 🙂 2 és fél évvel később találkoztunk vele.

    Kedvelés

  18. Babóca 2017. július 13. / 10:09

    Aznap mondtak le róla!!!

    Kedvelés

  19. manó72 2017. július 13. / 10:34

    Az egyik gyerekünknél közös szülés volt. A másik gyerekünknél otthon voltunk, Szilveszter után, csak pihentünk. A kislányunk viszont nagy munkában volt, élete első terhes női alakját rajzolgatta, mert neki tesója születik. 🙂

    Kedvelés

  20. Kata 2017. július 13. / 20:58

    Aznap házimunkás, házimozis napunk volt. A Szenilla nyomában-t és a Gólyákat néztük. Egyik se tetszett, és mindkettőn szarrá bőgtwm magam. Balázs meg is állapította, hogy én aztán tudok filmet választani… Családegyesítős összeborulás után égből potyogó babák tömege. Kész mazochizmus. De vmit mégiscsak megérezhettem.

    Kedvelés

  21. Ildó 2020. május 11. / 10:14

    Kisfiam születésekor a férjemmel egy autó bemutató utáni meghívásos mozi előadáson ültünk este 9-kor a Camponában. Lenémított telefonokkal. Férjem telefonja csörgött. Megnézte, ismeretlen szám. Nem érdekes, hiszen moziban vagyunk. Aztán jött egy sms: “baba”. Én is megnéztem a telefonomat, engem is hívtak. Kimásztam a teremből, telefonáltam. Akkor született meg a kisfiunk 5 perce. Rohanás a kórházba. 1 órásan a kezünkben volt.
    Mikor kijöttünk a kórházból, sétáltunk az autóhoz a sötét kihalt kórház udvaron kéz a kézben, megkérdeztem a férjemet : – Most lett egy gyerekünk? – Úgy tűnik!
    1 hónapos volt a határozatunk.
    Fura az az érzés, mikor 1 óra alatt leszel szülő. Sokkoló, boldog, izgatott……..

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .