A felnőtt örökbefogadottnak joga van megkeresni vér szerinti családját. A második találkozás gyakran nagy (fizikai, társadalmi, anyagi) távolságot hidal át. Ma felnőtt örökbefogadottaktól idézek arról, hogyan viszonyulnak vér szerinti családjukhoz, a viszontlátáshoz, vagy annak lehetőségéhez. Az idézetek egy nyilvános rendezvényen hangzottak el, és különböző felnőtt örökbefogadottaktól származnak (és egy kakukktojás).
Hogy félek-e? Egyszer már találkoztam a szülőanyámmal, mikor világra hozott. A második találkozás már csak nem lesz ilyen drámai!
Nekem a mamám és a papám azok, akik felneveltek.
A vér szerinti anyám örült nekem, mikor megkerestem, de szerintem azért, mert összetévesztett a testvéremmel, akit egy évvel korábban szült.
Visszamentem, de semmi sem változott ötéves korom óta… Nekik én ma úrigyerek vagyok.
A tíz vér szerinti testvéremből hárommal tartom a kapcsolatot.
A lányunk a tizedik születésnapjára azt kérte, hogy találkozhasson a vér szerinti anyjával. Öt és fél évig készítettük erre a találkozásra. Közben a vér szerinti anyát is fel kellett készíteni, nem rohanhattuk le ezzel.
Nagyon bánt, hogy a szüleim elhallgatták előlem, hogy roma vagyok.
Fél évig egy szociálpedagógus foglalkozott velem, mielőtt találkoztam a vér szerinti anyámmal. Nem ért csalódás, de mindenre fel voltam készülve, ha drogos, ha alkoholista…
Miután megtaláltam a szülőcsaládomat, a vér szerinti testvérem néha azt mondta: “az anyánk”. Én mindig helyesbítettem: nekem ő a vér szerinti anyám, az én anyám és apám az örökbefogadó szüleim.
A vér szerinti családtagok olyanok, mint a távoli rokonok. Lehet, hogy találunk közös témát és összejárunk némelyikükkel, és az is lehet, hogy nem akarjuk tartani a kapcsolatot.
A fenti vallomások persze csak kis szeletét fogják át a gyökérkeresés témájának, sokféle más élmény és hozzáállás lehetséges.
A beszámolók engem megerősítettek: a gyökerek ismerete fontos az identitás kialakulásához, de a vér szerinti családtagok megismerése nem csorbítja az örökbefogadók szülői érdemeit.
Örökbe.hu 
Az utolsó mondat abszolút 10 pontos.
KedvelésKedvelés
Melyik utolsó? Az utolsó idézet, vagy a poszt utolsó mondata?
KedvelésKedvelés
A beszámolók engem megerősítettek: a gyökerek ismerete fontos az identitás kialakulásához, de a vér szerinti családtagok megismerése nem csorbítja az örökbefogadók szülői érdemeit.
Ez.
KedvelésKedvelés
Lehet, hogy azért mert még csak 5 éves a fiam, de bennem semmi félelem nincs (még?) a vérszerinti családdal való találkozástól, bennem fel sem merül, hogy utána másként nézne rám a gyerekem vagy kevésbé szeretne. Bízom benne, és lehet, hogy önhittség, de én bízom magamban is.
KedvelésKedvelés
Te sokat tudsz az örökbefogadásról:-) De a laikusok 30 gyakori kérdése között fel szokott merülni, hogy “és nem félsz, hogy majd megkeresi a vér szerinti szüleit?” Én sem félek. Sőt, én akkor aggódnék, ha nem lenne kíváncsi a származási családjára.
KedvelésKedvelés
Én viszont félek néha már most. Nem attól, hogy kevésbé fog szeretni, őt fogja szeretni helyettem, stb., ez fel sem merül. A szituáció furcsaságától, számomra idegenségétől félek, mert még sosem éltem át ilyet. Attól, hogy hogy fogja viselni majd, hogy fáj-e neki. Szerencsére még nagyon nem aktuális, de mégis, néha már most félek kicsit. Amúgy meg, talán pont ezért, szeretném valahol azt is, ha minél előbb eljönne az az idő. Sőt, kíváncsiság van bennem a gyerekem vér szerinti családja iránt – és mégis félek. Zömmel pozitív érzések vannak bennem a szülőanyja iránt, és mégis.
KedvelésKedvelés
Vicq, én is ugyanígy érzek mint te. Nekem is zömmel pozitív érzéseim vannak a szülőanya iránt és mégis félek, hogy miként fog hatni a gyerekre a viszontlátás.
KedvelésKedvelés
Én ismerem a gyerekem szülőanyját, és fotókról a családot is. Biztos ez is sokat segít nekem. Talán ezért nem félek attól sem sem, hogy fájdalmas lesz-e majd az újra találkozás.Pontosabban én azt szeretném, ha úgy találkoznának, amikor a fájdalmas részén (nem kellettem, pont én nem kellettem) már nagyjából túl lenne, mert ha ez nincs rendesen a helyén a lelkében, akkor az tényleg nagyon fájdalmas élménybe torkollhat mindenki számára. Amúgy a vérszerinti anyával kapcsolatban bennem kb kiegyínletettek az érzések nagyjából egyenlő arányban vannak negatív és pozitív érzelmeim is iránta
KedvelésKedvelés
Igen, valószínűleg nekem is más lenne, ha ismerném.
KedvelésKedvelés
” Bízom benne, és lehet, hogy önhittség, de én bízom magamban is.”-
Szerintem meg pont, hogy ez egy az egészséges alap, amivel majd azt tudod nézni, mi a jó a gyereknek. Így nem a saját félelmeid fognak irányítani, ami nem segítene a gyereknek, akinek ugye elég nehéz lesz ez így is. De kevésbé. 🙂
KedvelésKedvelés