Vendégposzt. Ígértem, hogy a blog külföldi gyakorlatokat is bemutat majd. Varga Réka olvasónk Kölnben él, és írt egy jó kis összefoglalót a német örökbefogadási rendszerről. Aki eddig úgy gondolta, hogy Magyarországon örökbefogadóként hosszú, nehéz vagy bonyolult gyereket kapni, olvassa el ezt a cikket! (Hogy könnyebb legyen összehasonlítani, zárójelben odateszem a hasonló magyar adatokat. S ne feledjük, nyolcszor annyi ember él Németországban, mint nálunk.)
Németország is tagja a Hágai Egyezménynek, így ott is a szokásos tartózkodási hellyel rendelkezők jelentkezhetnek örökbefogadásra.
A német alkalmassági vizsgálat közel egy évet vesz igénybe. A helyi gyámügyi hivatalnál kell jelentkezni, ahol vizsgálják a szülőjelöltek jövedelmét, lakhatási körülményeit, szellemi, testi és lélektani állapotát. Benyújtandók: kereseti igazolás, erkölcsi bizonyítvány, házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás és egy bő bemutatkozó levél. Elvárják, hogy a gyerekneveléshez az egyik fél teljesen vagy részben feladja a munkáját. Emiatt az örökbefogadás a jómódúak bulija. Amennyiben van már gyerek a családban, az ő érdekeit is figyelembe veszik. A meglévő gyerekeknél csak fiatalabbat lehet örökbe fogadni.
Felkészítő tanfolyam nincs, némely tartományi hivatal tart pár napos szemináriumot, amelyen kötelező részt venni. Ez a szeminárium hivatott bemutatni az örökbefogadást és szereplőit (Magyarországon már nem kötelező egy 2140 órás felkészítő tanfolyam).
Az örökbefogadásra az jelentkezhet, aki betöltötte a 25. életévét, és a házastársa is legalább 21 éves. A törvény nem határoz meg felső korhatárt, de az ajánlások szerint a gyerek és a szülő közötti korkülönbség nem haladhatja meg a 40 évet, hogy kialakulhasson a természetes szülő-gyerek viszony (Magyarországon ez legfeljebb 45 év lehet, kőbe vésve. Frissítés: bizonyos esetekben hazánkban akár 50 év is lehet a korkülönbség.). Jelentkezhetnek egyedülállók és egynemű párok is (bár ott csak a pár egyik tagja fogadhat jogilag is örökbe), de ők valójában csak különleges esetben jutnak el az örökbefogadásig.
Attól még, hogy valakiről az örökbefogadásra való alkalmasságát megállapították, egyáltalán nem biztos, hogy kap is gyereket! Egyik közvetítőszervnél sincs sorrend, a gyereknek keresik meg a legalkalmasabb szülőket. (Magyarországon azért előbb-utóbb sorra kerül, aki jelentkezik.)
Az alkalmassági határozattal lehet jelentkezni az örökbefogadást közvetítő szervezetekhez illetve egyenként a gyámügyi hivatalokhoz. A tényleges jelentkezések számának az örökbe fogadni szándékozók anyagi helyzete szab csak határt, hiszen csak Bajorországban 29 gyámügyi hivatal foglalkozik örökbefogadások közvetítésével. Minél több helyen áll sorban a pár, annál jobbak az esélyei. Nincs országos nyilvántartás, de még tartományi szintű sem. Vannak gyámügyi hivatalok, amelyek összefognak és a neccesebb eseteket azok intézik. Rajtuk kívül egyéb közvetítők, leginkább katolikus és evangélikus egyházi szervezetek foglalkoznak még örökbeadásokkal, ezek az adott régióban egyházi adót fizetők jelentkezését fogadják. (Magyarországon a megyei hivatalnál lehet jelentkezni a megyei és országos nyilvántartásba is, ezen kívül még hét civil szervezet közvetít nyílt örökbefogadást.)
Néhány példa a költségekre (házaspáronként):
- alkalmassági vizsgálat költsége jelentkezéskor 790 euró = 240 ezer forint
- gyerek kihelyezésekor 1800 euró tanácsadói díj = 550 ezer forint
- a tényleges örökbefogadáskor 1800 euró tanácsadói díj = 550 ezer forint
- utazási költségtérítés a közvetítőnek.
(Magyarországon egyedül a tanfolyamért kell fizetni 40 ezer forintot, és a civil szervezeteknél van pár ezer-tízezer forintos díj.)
A gyámügyi hivatalokba való jelentkezéshez nemcsak szuper bemutatkozó mappát kell összeállítani, hanem személyesen is be kell mutatkozni az örökbefogadási közvetítőnek. Bár itt legalább illetékmentes az ügyintézés.
Egy gyerek felajánlása előtt még egy alkalmassági vizsgálat készül, ami konkrétan annak a gyereknek a nevelésére való alkalmasságot vizsgálja. Nagyobb gyereknél az ismerkedési szakasz akár 6 hónapot is igénybe vehet (Magyarországon ez pár hét.). A gyerek örökbefogadását a gondozási idő letelte után lehet kezdeményezni a gyámügyi bíróságnál. A gondozási idő a gyerek korától és az összeszokástól függően minimum 1 év (Magyarországon egy hónap). Az egész folyamatot szakember kíséri végig. Az örökbe adó nem gondolhatja meg magát a lemondás után, tehát ő nem kérheti vissza a gyereket az összeszokás alatt.
Kétféle nyílt örökbefogadás létezik: adatcserés és adatcsere nélküli. Előbbi a magyarnak felel meg (ismerik egymás nevét, címét a felek), utóbbinál találkoznak adott esetben a szülők, de nem tudják egymás nevét. Létezik a „teljesen nyílt” örökbefogadás is, ahol időnként találkozhat az örökbeadó a gyerekkel. Meggondolási idő nincs, tehát ha lemond valaki a gyerekéről, azt nem lehet visszavonni. Az örökbefogadók a gondozási idő alatt persze meggondolhatják magukat és „visszaadhatják” a gyereket. A gyerek 8 hetes koráig azonban nem mondhat le az anya, ilyenkor fordulhat elő, hogy visszakerül hozzá a gyerek.Az újszülött gyereket csak akkor helyezik ki az örökbefogadókhoz, ha azok vállalják, hogy esetleg vissza kell adni. Különben átmeneti nevelőcsaládba kerül a gyerek 8 hetes koráig. (Magyarországon a gyerek 6 hetes koráig visszavonhatja az örökbeadó a döntését)
Az utóbbi időben drasztikusan csökkent az örökbe fogadni szándékozók száma, amit a szakemberek a meddőségi kezelések sikerességével és a külföldön legális béranyasággal magyaráznak. A belföldi örökbe adható gyerekek száma a jól működő szociális és segítő hálónak köszönhetően csökken. Amíg 1992-ben 25744 örökbe fogadni szándékozó volt, és végül 3140 örökbefogadás történt, addig 2011-ben már csak a negyede, 5957 jelentkező és 1304 belföldi, nem rokoni örökbefogadás. (A nyolcadannyi lakosú Magyarországon 1600 várakozó van, és évente mintegy 500 belföldi, nem rokoni örökbefogadás történik.) 2012-ben 167 esetben megszakadt a gondozási idő az örökbefogadás előtt.
A gyámügyi hivatalok bevallása szerint nagy nehézséget jelent, hogy egy örökbe adható gyerekre csak 4,5 jelentkező (a keleti tartományokban pedig csak 3 jelentkező) jut, mert így nehéz a gyerek számára legalkalmasabb szülőt megtalálniuk. Sorrend sehol sincs, tehát minden gyereknél a jelentkezők teljes listájából válogatnak. Ezért is nem garantált, hogy aki jelentkezik, az kap is gyereket.
Mindezek miatt sokan a külföldi örökbefogadással próbálkoznak, 2012-ben 801 gyerek érkezett külföldről német családba. Ez sem sokkal egyszerűbb, hiszen ott mindkét ország által előírt örökbefogadói feltételeknek meg kell felelni. A külföldi kiutazást és minden egyéb költséget az örökbefogadónak kell vállalnia. A közvetítési díj például Kenyába 15 ezer euró (=4,5 millió forint), ehhez jönnek a kiutazási és tartózkodási költségek. A jelentkezéstől kezdve 2-5 évig is eltart, amíg lezárul a folyamat, és még mindig gyorsabb, mint a belföldi örökbefogadás. A legtöbb gyerek Európából érkezik (Oroszország, Ukrajna és Bulgária a fő beszállítók), ezen kívül fejlődő országokból.
Az örökbefogadói és nevelőszülői lét kissé összemosódik. Talán azért, mert a nevelésben lévő gyerekek harmada örökbe adhatóvá válik. Az örökbefogadás menete, a kötelező gondozási idő is olyan hosszú, hogy alig különbözik a nevelt gyerek státuszától. Az örökbefogadási jelentkezési lapon is szerepel a kérdés, hogy valaki vállal-e nevelésre is gyereket, aki esetleg rövid-, közép- vagy hosszú távon örökbe adható lesz. A jelentkezők pedig minden esélyt megfognak, hogy gyereket kapjanak.
Hogy mennyire toleráns a társadalom? Az örökbefogadás nyilvánosan talán kicsit könnyebben felvállalható, mert itt mindenféle családmodell létezik és tulajdonképpen elfogadott:
- Patchwork – én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk
- szivárvány család – két homoszexuális pár nevel közös gyereket
- szinglik – össze sem költöznek a szülők, úgy vállalnak gyereket.
Az örökbeadók társadalmi megítélése viszont ugyanolyan rossz, mint Magyarországon.
Végül néhány érdekes kérdés az örökbefogadásra való jelentkezés formanyomtatványáról:
- az örökbe fogadni szándékozók szüleinek (mind a négynek!) neve, születési adatai, foglalkozása, családi állapota, elérhetősége, kapcsolatot tartják-e velük.
- Az örökbe fogadni szándékozók testmagassága, súlya, szem- és hajszíne. Fotók: portré, hobbi közben, nyaraláson, házukról, a lakókörnyezetről.
Milyen gyereket tud vállalni?
- külföldről származó közép-európai kinézetű gyerek
- idegen kinézetű gyerek
- bántalmazott gyerek, szexuális bántalmazott gyerek, vagy vérfertőzésből született gyerek
- a gyerek vér szerinti családjában előforduló alkohol-, gyógyszer- vagy drogfüggőség, AIDS
Ha maradt még kérdés, Réka kommentben megpróbál válaszolni. Nagyon örülnék, ha más külföldön élő, vagy a témában jártas olvasók is vállalnának hasonló összefoglalókat az adott ország örökbefogadási rendszeréről, egyelőre Finnországra van ígéretem. Ha pedig valaki beleásta volna magát, magyarként hogy tudna egy fejlődő országból adoptálni, az is nagyon érdekel.
Örökbe.hu 
Köszi, Zsuzsa és Réka, ez nagyon érdekes volt.
Nemrég olvastam a Született szülők című könyvet, és az ír-angol házaspárnak is Oroszországból kellett adoptálni gyereket, mert náluk alig van. A megelőző vizsgálat is nagyon sok találkozást jelent a szociális gondozóval, csoportban, és a házaspár otthonában. A házaspár ismerőseitől is kérnek jellemzést.
Budai Ágnestől én megkérdeztem, hogy itt született kínai, illetve vietnami gyereket is adnak-e örökbe. A kínaira egyértelműen azt mondta, hogy azt a kínai állam rendelkezése szerint csak nevelőotthonba lehet adni.
(Elolvastam A kakas éve című könyvet, és egy kissé le is nyugodtam, de azért vannak még kérdéseim, úgyhogy várom majd azt a posztot is. )
KedvelésKedvelés
Nagyon szorgalmas vagy. Milyen a Született szülők, ad bármi érdemi tájékoztatást a témáról?
Egzotikus gyerek: tudtommal ilyen nagyon kevés van Magyarországon (és meglepően sok ember vágyik cuki afrikai/ázsiai gyerekre).
De akkor te vietnamit elfogadnál, romát nem?
KedvelésKedvelés
Elolvastam a trilógiát. Engem ez rángatott ki az első depressziómból, mert annyira humoros volt, hogy folyamatosan hangosan kellett rajta röhögnöm.
Inkább az érzelmi oldalát írja le a dolgoknak, de azért a folyamatról is vannak szösszenetek. Kikapcsolódásként mindenképp érdemes elolvasni.
Hát szóval a három könyv egy ív: 1. a maximális önbizalomtól a lombikig, 2. örökbefogadás és a végén, amikor már ott tartanak, hogy mehetnek az orosz babáért, kiderül, hogy a hősnő babát vár 3. hogyan lesz egy vágyakozó házaspárból hirtelen kétgyerekes család – nehézségek, barátnők, férjek, munka, hiszti, nagyszülők, szóval kb mindent érint – igazi ír stílusban
KedvelésKedvelés
Egy kedves olvasó kölcsönadhatná…
KedvelésKedvelés
Könyvtárból kölcsönöztem ki a köteteket:
1. Babyblues FSzEK (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
2. Született szülők FSzEK (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) és KSH könyvtár (Központi Statisztikai hivatal)
3. Egyről a kettőre Berzsenyi Dániel Kvt. Szombathely
Egy kis tipp, ha esetleg bármi könyvet keresel, de nem akarod megvenni, csak elolvasni Könyvtáros is vagyok, kipróbált taktika, én minden olvasmányomat így szereztem be.
A budapestiek, mindenképp iratkozzanak be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, mert az a hely az egyik legnagyobb kincsesbánya! Bármelyik megyében élsz, a megyei könyvtár az első számú aduász. Minden említett könyvtárnak van ugyanis online katalógusa, ahonnan pillanatok alatt megtudhatod, hogy ott megvan-e, amit keresel.
Ha mégsem, akkor íme a további lépések:
Keress rá a könyv címére vagy szerzőjére a http://www.mokka.hu oldalon. Ez a magyar könyvtárak Országos Közös Katalógusa. Kijön a keresés eredményeképp egy táblázat oszlopokkal:
Szerző Cím és szerzőségi közlés Megj. éve Dok. típus Megnéz
A megnéz oszlopban lévő ikonra kattintva kijön a részletes rekord a könyvről. A Források részen szintén van + jel, ha arra rákattintasz, kidobja, melyik könyvtárban van meg a könyv, amit keresel.
Ha olyan helyen van meg a könyv, ami a te lakhelyedtől messze esik, akkor legutóbbi infóim szerint könyvtárközi kölcsönzési szándékkal a következő helyekhez fordulhatsz:
Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) működését 56 könyvtár biztosítja. Ezek a könyvtárak a dokumentumküldő, más szóval szolgáltató könyvtárak.
Megoszlásuk:
• Megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
• Nemzeti Könyvtár (OSZK)
• Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár
• Országos szakkönyvtárak
• Egyetemi könyvtárak.
Tehát az FSzEK és a megyei könyvtárak ismét betaláltak! Csak előtte iratkozz be a könyvtárba, és tudd, hogy ez a szolgáltatás fizetős – a postaköltség árát kell általában kifizetni, ha belegondolsz, 5-600 Ft-ért megkapod azt a könyvet, amit vásárolva 2-3000-ért, illetve a régebbi köteteket nem kell az antikváriumokban kajtatnod.
Megjegyzés
A Budai várban található OSZK csak helyben használható, minden más könyvtárból, beleérve az OSZK helyettes könyvtárát (biztonsági vésztartalék károk esetére), a debrecenit is (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár), azonnal küldik a könyvet, alig egy-másfél hét alatt kézhez kapod, és 2-3 hétig nálad lehet attól függően, mennyi időt ad neked az a könyvtárad, ahová be vagy iratkozva.
A könyvtári szolgáltatás része, hogy felhajtják neked a könyvet, először a saját rendszerükben kutatva, majd felajánlva a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. Tehát ha nem akarsz sokat melózni, becsattogsz az információra a könyv 5 legfontosabb adatával (szerző, cím, kiadó, kiadás helye, kiadás éve), már nyert ügyed van, mert segítenek.
Remélem, hasznos volt ez a kis blokk, bocs, hogy hosszúra sikeredett
KedvelésKedvelés
Kata szuper vagy! Köszi az infokat, ez nagyon hasznos volt!
KedvelésKedvelés
Ezt tanítjuk a gyerekeknek könyvtári órán, hogy könnyebben boldoguljanak majd az egyetemen 🙂
KedvelésKedvelés
Klassz vagy! Most már mindent tudunk a könyvtárközi kölcsönzésről:-)
KedvelésKedvelés
Tanítottam kínai, vietnami, arab és roma gyereket is (általános iskola), meg roma kamaszt és fiatalt meg felnőttet (szakközépiskola nappali és levelező). A kelet-ázsiaiak nagyon szorgalmasak, éles eszűek, kicsit huncutok. 🙂 Nekem tetszettek. Más kérdés, hogy a kulturális identitásukat hogyan tartanánk meg….
Aki estin próbál érettségit szerezni és tényleg meg is tesz érte mindent, annak minden elismerésem. Köztük van cigányasszony is, hatalmas akarattal, és szerény képességekkel, viszont ha csak telefonon hallanád (mondjuk a hátad mögött) beszélgetni a családjával, meg nem mondanád, hogy az, sem az akcentusából, sem a szavakból, amiket használ, nagyon türelmes a gyerekeivel, gyengéd a férjével.
Persze vannak örökbefogadott ifjak is esti tagozaton, akiknek esetleg munkájuk van -(vagy még az sem), de kitartásuk már sokkal kevésbé. Mindegy, hogy milyen származásúak, a fehér bőrű szőke leányzóra ez éppúgy igaz mint bármelyikre.
A Született szülők-et nagyon élveztem a humora miatt, de természetesen minden nehézség is benne volt, csak roppant pozitív hozzáállással, nagyon jó volt például az, ahogyan tükröt tart: a házaspár tagjai különböző időkben veszítik el a reményüket, jó, olvasni, ahogyan egymást segítik. Történetük be van ágyazva a saját nagycsaládjaik életébe, nagyon tanulságos olvasmány.
Szó van arról, hogy a tanfolyam több alkalmas mint nálunk, kimondottan fel kell készülni az országból és a kultúrából, ahonnan a gyerek származik majd, és hogy hat alkalommal a leendő szülőkkel is elbeszélgetnek, külön-külön is, és általuk megadott ismerősöket is megkeres a szociális munkás, őket is kikérdezi. A túlparázó feleségben magamra ismertem. 🙂 Én talán ennyire nem vagyok annyira az, de ha paródiának szánja, kitűnő üzenete: nem érdemes nagyon aggódni.
KedvelésKedvelés
Hú, de durva. Én elsőként amerikai szakirodalmat olvastam adoptálás témában, és ott is olyan összegek szerepelnek, hogy csak néztem. Az asszisztált reprodukció olcsóbb például. Mondjuk ezekben az országokban az én családi hátteremmel és iskolai végzettségemmel valószínűleg módos felsőközéposztálybeli lennék, csak itthon csóringer.
KedvelésKedvelés
Az megvan, hogy ha egy német külföldről fogad örökbe, akkor 8 millió forintocskát ott fog hagyni?
KedvelésKedvelés
Ezeket az adatokat, szabályokat látva más színben látom azt is, amit itthon mindig mondanak, hogy a nagyobb és problémásabb magyar gyerekeket külföldiek fogadják örökbe. (Ha innen viszik a gyereket, akkor is ilyen drága?)
KedvelésKedvelés
Úgy érted, hogy nem a külföldiek nagy toleranciáját bizonyítja, inkább a kényszerhelyzetüket?
Magyarország tudtommal ennél olcsóbb, majd keresek számokat, iderepülni Európán belül nem olyan vészes, meg az itt-tartózkodás sem, de a tolmácsolás, közvetítés díja megvan.
KedvelésKedvelés
Igen, arra gondolok 🙂
KedvelésKedvelés
Még azért is szeretik Magyarországot, mert 40-50 nap múlva haza lehet menni a gyerekkel. A tanfolyamon azt mondták, hogy nálunk – a nagy tömeges örökbeadó országokhoz képest – elég korrekt az adatszolgáltatás a gyerek egészségi állapotáról.
KedvelésKedvelés
Megnéztem a számokat; a Magyarországról történő örökbefogadás költsége közel 4 millió forint, ami fix költség, amire jön még a magyarországi tartózkodás, plusz a hivatalos iratok teljes költsége.
KedvelésKedvelés
Ha a tolmácsot is a párnak kell fizetnie, meg a fordítást, akkor 5-6 millióig ez is felkúszik…
KedvelésKedvelés
De ez miért ilyen drága? Valóban elmegy a hivatalok költségeire? (azért nem hinném..) És valahol nem sérti a gyerekek jogait, vagy az örökbeadásuk esélyeit nem érinti hátrányosan…?
KedvelésKedvelés
És az, hogy ilyen drága a közvetítés meg a minden, visszaélésre adhat alkalmat. Már-már gyerekkereskedelem feelingje van.
KedvelésKedvelés
Inkább az a problémás, hogy egy helyi nyelvet nem beszélő örökbefogadó nagyon nehezen tud meggyőződni róla, korrektül tájékoztatják-e. Majd fogok írni a Mercy mercy című filmről, ami egy dán-etióp adoptálás horrortörténete.
KedvelésKedvelés
Nem akarom lelőni a poént, de azért abban a filmben is volt egy ilyen szál, hogy az örökbeadóknak is valahogy az a benyomásuk támadt, hogy az örökbefogadóktól számíthatnak rendszeres támogatásra annak fejében, hogy megkapják a gyerekeiket. Ez a motívum többször is felbukkant a filmben.
KedvelésKedvelés
Ez igenérde3kes, mert én Németországban éltem22 éve. és az igaz, hogy 9 hónapot vártam, mire elkészítették a dossziét, amivel a hivatalos fordítás után bi is adtam itthon a kérelmet.Nekem ott nem került egy fillérbe sem.Mint Német állampolgár adtam be az igényt.Annyiban módosult a dolog, hogy én nem német gyermeket szerettem volna, hanem Magyart.Itt sikerült is,de úgy, hogy kiváltottam a Magyar személyigazolványt.Nem fizettem semmit.Még borravalót sem fogadtak el.Azt mondta a Gyermek Pszichologus, ha nem teszem el a pénzt, azonnal visszavonja az engedélyt.Hát ennyit röviden.
KedvelésKedvelés
Németországban élve hogyan lehet Magyarországról örökbe fogadni? Felmerülhet, hogy emiatt hazaköltözzünk egy időre, de nem egyszerű a munkahelyváltás ide-oda, mert semmiképp nem maradnánk Magyarországon hosszabb távon. A párom nem magyar, és még csak nem is német. Anyagilag milliókat nem tudunk fizetni. Hogyan induljunk el?
KedvelésKedvelés
Szia! Üdv a blogon!
Németországban élve nem lehet Magyarországról örökbe fogadni.
Itt leírom, hogy lehet nemzetközi eljárás keretében magyar gyereket örökbe fogadni, de Németország nem szerepel az érintett országok között.
https://orokbe.hu/2014/06/19/kulfoldon-elo-magyarok/
Vagy a német rendszerben próbálkoztok, vagy hazaköltöztök, és belföldi magyarként fogadtok örökbe Magyarországon. (Általában ezt szokták csinálni a külföldön élő magyarok.)
Sok sikert!
KedvelésKedvelés
Nagyon érdekes a német gyakorlat. A leírtakból az az érzésem, hogy itt valóban kijön, hogy a gyerek érdekei az abszolút elsődlegesek, s ennek minden mást alárendelnek.
Ha lehet kérdezni, még az érdekelne nagyon, hogy milyen objektív szempontok alapján dől el, hogy melyik házaspár alkalmas leginkább egy adott gyerek nevelésére. Számít például a foglalkozás, pl. ha valaki pedagógus, orvos akkor előnyt élvez, vagy pl mi a szerepe a szabadidős, vakációs fényképeknek?
KedvelésKedvelés
Nem tudom, nekem pont nem az jön le, hogy a gyerek érdekeit nézik. Miért érdeke az egy gyereknek, hogy egy teljes évig “lóg a levegőben”? Miért ilyen hosszú a gondozási idő a folyamat lezárása előtt? Miért kell hónapokat ismerkedni? Nyilván nem azonnal kell hazavinni a gyereket (ahogy az pl. itthon a hetvenes években volt szokás), de túl hosszúra sem érdemes nyújtani szerintem.
A pénzösszegek meg így forintra átszámolva nem sokat mondanak, mert átszámolva jóval magasabb az átlagbér is. Jobban érthető lenne, ha az átlag havi kereset százalékában lenne megadva.
KedvelésKedvelés
Hát, abban biztos lehetsz, hogy az átlagkereset nem nettó 400 Euró körül van, pláne, ha valaki szellemi foglalkozású…
KedvelésKedvelés
Vic, én erre a részre gondoltam: „Attól még, hogy valakiről az örökbefogadásra való alkalmasságát megállapították, egyáltalán nem biztos, hogy kap is gyereket! Egyik közvetítőszervnél sincs sorrend, a gyereknek keresik meg a legalkalmasabb szülőket. (Magyarországon azért előbb-utóbb sorra kerül, aki jelentkezik.)” Amúgy azon gondolkodtam, hogy mi az örökbefogadás kapcsán két napot ünneplünk: az egyik az a nap, amikor először találkoztunk, a másik az a nap, amikor hozzánk költözött a kisfiam. Az, hogy utóbb mikor készült el a végleges határozat, ki tudom keresni, de fejből nem is tudom a dátumot, ez valahogy formális volt és nem érzem úgy, hogy közben lógtunk volna a levegőben.
KedvelésKedvelés
Én is azt a napot “jegyzem”, amikor hozzánk került a kislányom. Nem is emlékszem már, hogy volt alkalmassági határozat is. A végleges örökbefogadási dokumentum dátumát is csak azért tudom, mert pontosan egy hónappal később született, mint amikor a kislányom hozzánk költözött.
KedvelésKedvelés
Vic,
nyilván úgy gondolják, hogy inkább érdeke a gyereknek, hogy esetleg fél év után kiemeljék a családból, minthogy végül kudarcot valljon az örökbefogadás.
Nekem kicsit az jött le Réka cikkéből meg a jelentkezési lapból, hogy ott nagyjából csak problémás gyerekek vannak, akikkel kell is a hosszabb ismerkedés (hisz a sima szociális problémákat kiszűri a jóléti háló).
Az átlagfizetés 2000 euró kb. Az árak is mások, bár nem ennyivel magasabbak…
Engem inkább az vágott mellbe, hogy az egyik fél hagyja ott az állását.
KedvelésKedvelés
Igen, ez jó kérdés. Ha valakinek gyereke születik akkor is elvárás, hogy adja fel az állását? Mert szerintem nem kéne ilyen szempontból többet elvárni az örökbefogadóktól sem. Viszont ezek alapján, hogy senki sem garantálja, hogy érvényes határozattal sorra kerülhet egy házaspár, így sokkal érthetőbb, ha külföldről, pl. Magyaroroszágról fogadnak örökbe. Bár itthon sem garantál senki semmit, de legalább van egy lassan, de biztosan fogyó sorszámunk, amibe lehet kapaszkodni.
KedvelésKedvelés
Ez az állásfeladós-kényszer valóban zavarja az itteni örökbefogadókat. Össze is fogtak ellene, minden bizonnyal meg is fog szűnni ez a megkötés.
Az mindenesetre biztos, hogy azért szép számmal vannak problémás gyerekek.
KedvelésKedvelés
Nekem a cikkből, meg a belinkelt jelentkezési lapból az jött le, hogy azért jó eséllyel egy problémás/idősebb/más országból származó gyereket kap az örökbefogadó, akit azért nem lehet másnap oviba adni. Ja, és Németországban egyéves korig van gyes.
KedvelésKedvelés
‘Szülési szabadságot’ azonban 36 hónapra lehet kérni, a gyerek 8 éves koráig.
KedvelésKedvelés
A nemet atlag brutto fizetes € 3500. Most olvastam a hvg-ben.
KedvelésKedvelés
A 3500 Euró bruttó (a családi adózás miatt) akár 1700, de 2400 Euró is lehet nettóban.
KedvelésKedvelés
A hosszú ismerkedési- és gondozási idő hossza ellen itt nem emelnek hangot az örökbefogadók. Ami ellen azonban küzdenek, hogy az örökbefogadásig a gyereket pl. az orvosnál ne az eredeti családi nevén szólítsák be.
A tényleges örökbefogadást azonban csak akkor lehet kérvényezni, ha megállapította a gyámügyi hivatal, hogy kialakult a szülő-gyermek viszony. Ehhez pedig szükségesnek látják ezt az egy éves időszakot.
KedvelésKedvelés
Sajnos leírva semmilyen objektív szempontot nem találtam az örökbefogadói alkalmasság eldöntésénél, de ígérem, keresgélek tovább.
Azt olvastam, hogy a pedagógiai/pszichológiai végzettségűek felülreprezentáltak az örökbefogadók között.
KedvelésKedvelés
Hú, de érdekes volt, köszönöm! Alig várom a többit is!
KedvelésKedvelés
Érdekes volt. Lehet, hogy a gyerek érdekeit nézi, de az örökbefogadó szülőkét nem. Milyen elv alapján választják ki a szülőket? Nekem ez olyan megfoghatatlan. Gondoljatok bele, jelentkeztek, aztán vártok. Majd ki tudja mikor lehet, csak hetek v. hónapok v. évek után csöng az a bizonyos telefon. Felajánlanak egy gyereket, – és ezáltal elvárják, hogy az addigi életed teljesen szüntesd meg, rendeld alá a gyereknek. Ok, hagyd abba a munkád, kezdj ismerkedni, fogadj örökbe. Majd 18 év után ott vagy, hogy a gyereked esetleg egy másik városban elmegy egyetemre, elköltözik, és Te még csak jó esetben 50 éves vagy. Mi lesz utána veletek? Mert bármilyen szakmát, foglalkozást ennyi idő után csak úgy folytatni, pontosabban újra kezdeni nem lehet leányálom. 50x évesen újra kezdő munkavállalónak lenni? És miért jó abban – a hivatal szerint,- ha valaki otthon csücsül, míg a gyerkőce felnő, és az ideje elég tetemes részét iskolában, egyéb oktatási intézményben, különórákon tölti? Miért gondolják úgy, hogy egy nem dolgozó családtag kell mindenképp egy gyerek ellátásához? Szóval lehet, nem jól fogalmaztam, de biztosan értitek, hogy mit is akarok “nyökögni” Félre ne értsetek messze nem vagyok egy karrierista alkat, avagy egy munkamániás, de úgy gondolom, hogy azért, hogy felnevelj egy, két gyereket, nem kell teljesen lemondani a saját életedről, a felnőttek társaságáról.
KedvelésKedvelés
Na igen, és amúgy meg hogy megy ez a gyakorlatban? Ha az örökbefogadás után fél évvel visszamész dolgozni, akkor visszaveszik a gyereket? 😀 Az egész úgy ahogy van eléggé életszerűtlen.
KedvelésKedvelés
Igen, ez teljesen így van, hogy add fel az eddigi életedet! De az nyilván nem elvárás, hogy a gyerek nagykorúságáig egyáltalán ne dolgozzon az egyik szülő. De ahogy ezt fentebb említettem, ez ellen itt is felháborodtak már.
KedvelésKedvelés
Ha letelt az egy év próbaidő, kap még ellenőrzést a család?
KedvelésKedvelés
A próbaidő alatt folyamatos az ellenőrzés. A végén pedig készül egy szakvélemény, amit csatolni kell az örökbefogadási kérvényhez. Az örökbefogadás lezárulta után már nincs több ellenőrzés.
A gyámügyi hivatalokhoz ezután is lehet fordulni; feladatuk a nyílt örökbefogadásnál a felek közti kapcsolattartás, valamint az örökbefogadás specifikus nevelési tanácsadás.
KedvelésKedvelés
És Réka már örökbefogadott Németo-ban vagy várakozik?
KedvelésKedvelés
A formanyomtatvány elég alapos, bár ezekre a kérdésekre nem árt tudni a választ, ha kérdezik, ha nem 🙂 Mondjuk arra én sem tudok rájönni, hogy mire való a nyaralós/hobbi közbeni kép?
KedvelésKedvelés
Felteszem, azért, hogy lássák, az a bizonyos hobbi sziklamászás-e vagy keresztrejtvényfejtés, és ehhez illő temperamentumú gyereket ajánljanak.
KedvelésKedvelés
Az vicces lenne! 😀 Szerintem egyszerűen azt gondolják, így teljesebb képet kapnak az emberről.
KedvelésKedvelés
Én azt nem értem, minek kell megadni mind a 4 nagyszülő adatait, névvel, telefonszámmal. Lehet, hogy nem is kapnak gyereket, minek kéne elmondani mindjárt a (talán) leendő nagyszülőknek? Engem a frász tört volna ki, ha anyósom, apósom címét, telefonszámát elkérték volna.
KedvelésKedvelés
Pont azért emeltem ki azeket a kérdéseket a jelentkezési lapból, mert ezek annyira szemet szúrtak!
KedvelésKedvelés
Hm.. érdekes a német gyakorlat… főleg hogy sok szerteágazó hivatalra, szervezetre oszlik.
A Született szülőket ajánlom, nem is az angol rendszer megismerése miatt, hanem az érzelmi része fogott meg. A jelentkezés izgalma, a várakozás, a döntések súlya, magamra ismertem sok helyzetben.
KedvelésKedvelés
Réka holnap este tud majd válaszolni a felmerült kérdésekre.
KedvelésKedvelés
Sziasztok,
nem állom meg szó nélkül, mert nekem úgy tűnik, hogy a bejegyzésben van egy pár pontatlan információ.
Mondom ezt úgy, hogy a férjemmel Németországban örökbe szeretnénk fogadni, és már fent vagyunk egy egyházi szervezet várólistáján kb. 1 éve.
A tények (ahogy én tudom):
1. „A törvény nem határoz meg felső korhatárt, de az ajánlások szerint a gyerek és a szülő közötti korkülönbség nem haladhatja meg a 40 évet“ ez így igaz, némi pontosítással: a szülők átlagéletkorát veszik figyelembe. A férjem 42 éves, én 35, az átlagéletkorunk 37,5 – még pont jók vagyunk akár újszülött örökbefogadására is. De nekem az volt a benyomásom, hogy nem veszik ezt annyira nagyon szigorúan.
2. „Rajtuk kívül egyéb közvetítők, leginkább katolikus és evangélikus egyházi szervezetek foglalkoznak még örökbeadásokkal, ezek az adott régióban egyházi adót fizetők jelentkezését fogadják“ – TÉVEDÉS. Mi egy katolikus egyházi szervezethez jelentkeztünk, holott egyikünk sem katolikus, sőt, én meg sem vagyok keresztelve, nemhogy egyházi adót nem fizetek. A szervezet honlapján is ott áll, hogy felekezeti hovatartozás nélkül közvetítenek gyerekeket.
http://www.skf-saarbruecken.de/adoption.php
„Die Beratung erfolgt unabhängig von Religionszugehörigkeit und Nationalität“ (A tanácsadás felekezeti hovatartozástól és nemzetiségtől függetlenül történik.)
Se a jelentkezésnél, se a szemináriumon, se a részletes kérdőívben nem tematizálták sehol sem a vallást. A környezettanulmányon se nézték, hogy lóg-e kereszt a nappalinkban 🙂
3. A költségeket teljesen elképedve olvastam. Mi összesen azt a 2 x 13 eurót fizettük ki eddig, amibe 2 db részletes erkölcsi bizonyítvány kiállíttatása került („erweitertes Führungszeugnis“), semmilyen más költségünk nem volt. Szerintem Réka azokról a közvetítői díjakról beszél, amiket akkor kell kifizetni, ha egy Németországban élő pár külföldről szeretne örökbefogadni. A belföldi örökbefogadás viszont itt is ingyenes!
4. Ami a formanyomtatványt illeti, el tudom képzelni, hogy tartományonként, illetve akár közvetítő szervezetenként más és más kérdéseket tesznek fel. A mienkben nem volt semmi az itt említett abszurd infók közül (szemszín, testsúly, nagyszülők foglalkozása stb.). Ha valakit érdekel, szívesen elküldöm neki a kérdéseket.
5. „Az egyik örökbefogadó szülőnek fel kell adni az állását“. Ez így ebben a formában nem igaz. Tudok olyan szervezetről (mintha a Terre des hommes honlapján olvastam volna), amelyik konkrét 3 év otthonmaradást kér az egyik szülőtől, de ők külföldről közvetítenek nehéz sorsú gyerekeket, akik hirtelen csöppenek egy számukra teljesen új környezetbe, szóval minden új nekik, és érthető, hogy nem lehet csak úgy beadni őket másnap az oviba. „Alapesetben“ (értsd egyszerű belföldi örökbefogadás) elvárás csupán, hogy valaki az örökbefogadott gyerekkel lehetőség szerint a gyerek első pár életévében otthon tudjon maradni. Az a hölgy, aki a mi dossziénkat kezeli, azt mondta, hogy szerinte elég, ha olyan 2 éves kora körül kerül csak közösségbe a gyerek, és jobb, ha addig mi vagyunk vele otthon, hogy stabil kötődés alakuljon ki. Én ezzel nem tudok vitatkozni, igaza van. Vannak olyan munkahelyek, ahonnan nem lehet ennyit távolmaradni, de szerencsére mi meg tudjuk oldani: az első évet én szeretném a kicsivel itthon tölteni, a másodikat a férjem 🙂
Mindenesetre ez csak jámbor elvárás a közvetitő szervezetek részéről. 1 év után általában lezárul az örökbefogadási eljárás, és nyilván utána már azt csinálnak a szülők, amit akarnak, beadják a gyereket bölcsibe, oviba stb., nem tudja ellenőrizni senki. De tény, hogy itt egyébként is sokkal nehezebb a gyerekek óvodai elhelyezését megoldani, egyszerűen nincs elég hely, szóval gyakran nem tud a szülő mit csinálni, otthon kell maradnia a gyerekkel, hacsak nem talál neki valamilyen kisebb magánóvodát vagy ún. Tagesmuttert.
6. Volt itt szó arról a bizonyos 1 évről is, amíg „vissza lehet adni a gyereket“, illetve amíg a gyerek helyzete nem eldöntött, hanem a „levegőben lóg“. Ez az 1 év egyfajta próbaidőnek fogható fel. Hazaviszitek a pár napos kisbabátokat a kórházból, ismerkedtek vele (azt hiszem ez túl szelíd kifejezés, szóval mondjuk inkább azt, hogy a feje tetejére állítja az életeteket :)), kialakul a család új élete, szóval már a „tiétek“ – csak annyi a különbség, hogy időről időre jönnek a szociális munkások, és rátok néznek, hogy minden rendben van-e. Formaság. A 8 héttől mindenki fél, amíg az életadó anyuka elvileg meggondolhatja magát. Nagyon-nagyon ritkán fordul elő csak, mindenkit megnyugtattak a szemináriumon, hogy ettől ne tartsunk.
Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, nehogy valakinek kedvét szegje a fenti leírás!
Köszi, Réka, az alapos utánajárást, nem kötözködni akartam, csak pontosítani! Simán el tudom képzelni, hogy Köln környékén vagy pláne a bajoroknál tényleg így van (katolikus szervezet csak katolikus családba ad gyereket :P). Mindenesetre nálunk (Saar-vidék) nem ennyire lesújtó a helyzet. Mi teljesen véletlenül kerültünk a mi közvetítőszervezetünkhöz (Sozialdienst Katholischer Frauen), mert ismerünk egy házaspárt, akik 18 hónapos várakozási idő után kaptak egy 3 napos kisfiút! Azért egy ilyen ajánlatnak nehéz ellenállni, igaz? 🙂
KedvelésKedvelés
Szia Ildi! Üdv a blogon. Remélem, a többi bejegyzés is érdekes a számodra. Kösz a kiegészítéseket.
Ti ennek az egy katolikus szervezetnek a gyakorlatát ismeritek, vagy más egyházi közvetítőkkel is megismerkedtetek?
Csak egy helyen álltok sorban? Mit lehet tudni, a ti szervezetetek hány gyereket oszt ki egy évben, és hányan állnak sorban? Mivel biztatnak?
Ti nem akartok “több vasat tartani a tűzben”?
KedvelésKedvelés
Update: ma telefonált oda a férjem az alapítványhoz (mert időről időre be kell jelentkezni), és kiderült, hogy idén még egy krízisterhes se futott be hozzájuk, azaz idén még nem tudtak egy kisbabát sem kiközvetíteni….
Lehet, hogy megváltoztatom a nicknevemet “Várakozó”-ra….
Azt mondták, hogy ez nagyon ritka, de egyszer volt már ilyen évük… Viszont biztattak minket, és azt mondták, hogy előbb-utóbb biztosan sorra kerülünk, nem riogattak azzal, hogy törölnek a listáról, ha “túlkorosak” leszünk. Az is elhangzott, hogy fontolgatják, hogy egyelőre nem fogadnak új szülőjelölteket, amíg ennyire kevés a baba.
(Annyira sajnálom, hogy Németországból nem lehet magyar (nagyobb) gyerekeket örökbe fogadni, már régen azt intézném, ha tudnám…)
KedvelésKedvelés
És hányan állnak sorba náluk?
Engem már annak idején is meglepett, mennyire nyugodtan várakozol egyetlen alapítványnál.
Hazaköltözés nem jöhet szóba?
KedvelésKedvelés
Számokat nem lehet tudni. Időközben beálltunk a sorba a helyi gyámügyi hivatalnál is (hasonló ott is a helyzet).
A hazaköltözés nem jöhet szóba. (Csak fizetés nélküli szabadsággal lenne megoldható, de kell az én fizum is a hiteltörlesztéshez. Plusz itt vannak a szomszéd házban a férjem idős, ápolásra szoruló szülei is, akiket nem lehet több hónapra/évre egyedül hagyni.)
És még mindig nyugodt vagyok, csak gondolatban újraterveztem a várkozási időt 🙂 (fektetett nyolcas kérdőjellel)
KedvelésKedvelés
Szia Ildi!
Köszönöm a visszajelzést és a pontosításokat!
Az országon belüli örökbefogadás költségét és a jelentkezés egyéb feltételeit konkrétan az Evangelischer Verein für Adoption und Pflegekinderhilfe e.V. (http://www.evangelische-adoption.de/node/72) oldaláról vettem.
A jelentkezési lap – mely kérdései közül idéztem – az interneten is található: http://www.erfurt.de/mam/ef/rathaus/buergerservice/form/51/51_01_155internet.pdf
Arról esetleg tudsz valamit mondani, hogy milyen objektív szempont alapján választják ki a gyerek számára a várakozók közül a legalkalmasabb szülőket? Ez fentebb kérdés volt. Én sehol nem találtam erről szóló leírást vagy ajánlást.
Sok sikert az örökbefogadáshoz!
KedvelésKedvelés
Bocs, 38,5 évesek vagyunk átlagban… Elszámoltam… (Minekazilyennekgyerek?? ;-D)
KedvelésKedvelés
Köszi, Zsuzsa, nagyon jó a többi bejegyzés is, és szuper a blog! HIÁNYPÓTLÓ!
Ezt az egy egyesületet ismerjük, és nem, nem tartunk több vasat a tűzben. Bár a helyi gyámhivatalhoz (Kreisjugendamt? nem tudom, mi a magyar megfelelője) is beadtuk a papírjainkat, rá is kellene már kérdezni, hogy mi újság. Mondjuk, hogy akkor 1,5 vasat tartunk a tűzben.
Amiket kérdeztél, nos, azok a kérdések minden örökbefogadni vágyót foglalkoztatnak, de tipikusan megválaszolhatatlanok 🙂 Esetleg a soron következő telefonbeszélgetéskor arra rákérdezhetek, hogy évente hány gyereket sikerül elhelyezniük családonként, de sorszámok (hányan vannak előttünk stb.) nincsenek. Ez egy VÁRÓLISTA, tehát mit csinálunk? Várunk 🙂
Én nagyon pozitívan tekintek erre az egészre, és nincs is kedvem ilyen kérdést feltenni se, hogy mikor kerülünk sorra, mert attól kicsit elmegy abba az irányba a dolog, mintha követelnék valamit, ami nekünk “jár”, amit “megrendeltünk” (kb. mintha az amazonnál reklamálnék, hogy hol vannak már a könyveim).
Ahogy lesz, úgy lesz 🙂 A mobiltelefont bekapcsolva tartom 🙂
KedvelésKedvelés
Csodálom a nagy nyugalmatokat:-) Én a posztban leírtak miatt elég ideges lennék, hogy csak várakozunk-e 15 évet, vagy azért kapunk is gyereket. De mások vagyunk.
Ha megérkezik a baba, mindenképp meséld el itt, jó?
KedvelésKedvelés
Feltétlenül!
A nyugalom nem csak alkati kérdés, hanem nekünk tényleg nem festettek ilyen sötét képet. Várakozási időről volt szó, de azzal nem riogattak, hogy sosem kerülünk sorra, és a legjobb, ha elkezdünk külföldön is intézkedni.
Úgyhogy “hess, negatív gondolatok, hess, hess” 🙂
KedvelésKedvelés
Szia Réka, ne haragudj, hogy csak most válaszolok, valamiért nem vettem észre a hozzászólásodat. Szerintem a kérdőívekkel tényleg az lehet a helyzet, hogy alapítványról alapítványra mást és mást kérdeznek. Én a mi kérdőívünkről minden kérdést fontosnak és relevánsnak tartottam, pedig volt közöttük egy pár húzós (pl. el tudjuk-e képzelni testi/szellemi fogyatékos kisgyerek/baba befogadását? milyen félelmeink vannak az életadó szülőkkel kapcsolatban? kit avattunk be a környezetünkben az örökbefogadási terveinkbe? hogy fog szerintünk reagálni a környezet? mit tudunk a gyereknek mondani, mivel védje meg magát az oviban/iskolában, ha az örökbefogadás miatt csúfolják stb.) Beszkenneltem a kérdéseket, itt lehet megnézni: http://goo.gl/iVSWKH
Ami a szempontokat illeti, kicsit meg vagyok lőve, mert nem tudom. Mindenesetre én végig úgy éreztem a szemináriumon, hogy itt már nincs versenyhelyzet az örökbefogadó szülők között. (Nem is voltunk egyébként olyan sokan! 8 házaspár velünk együtt, de 2 pár nevelőszülőnek akart jelentkezni.) Semmi olyasmit nem mondtak/éreztettek velünk a szervezők, hogy jól becsüljük meg magunkat, mert ez még csak egy előválogatás, és nem biztos, hogy mindenki “kap” gyereket. A várakozási időről nem hangzott el semmi konkrétum, azaz pl. hogy x időn belül mindenki sorra kerül. Egyetlen egy halovány elejtett megjegyzés volt: amikor a meghívott vendég házaspár (akik azért voltak ott, hogy elmeséljék a saját örökbefogadott kisfiuk történetét) ott járt a történetben, hogy “és akkor a szeminárium után alig 8 hónappal megcsörrent a telefon”, akkor nem állta meg az egyik alapítványi munkatárs, hogy közbe ne vesse: “azért maguk ilyen rövid várakozási időben ne reménykedjenek, ez 2011-ben volt csak így”.
Oké, akkor nem 8 hónap lesz, hanem több. Mi eleve több évvel számolunk.
Annyi még a különbség a magyar rendszerhez képest, hogy ha már felkerültünk a várólistára, időnként oda kell telefonálnunk az alapítványnak, hogy megvagyunk még, még mindig akarjuk a gyereket, nem, nem estem teherbe, nem váltunk el, minden rendben, várjuk a hívást 🙂
Ilyen otthon nincs, ugye? A Budai Ágnessel készített interjúból számomra az derült ki.
KedvelésKedvelés
Mesélj a tanfolyamról!
Magyarországon sem árt, ha ad életjeleket a várakozó, bár nem feltétel.
KedvelésKedvelés
Bocsánat, rossz linket adtam meg, ez most már jó (remélem): http://goo.gl/JjKDKZ
KedvelésKedvelés
Nem volt igazi “tanfolyam”, csak 2 x 1 nap, de nem is teljes, reggel 9-től du. 3-ig tartott.
Vizsgázni nem kellett a végén, nem volt tananyag. “Csak” beszélgettünk, szituációs feladatok voltak, pl. közösen összeszedtük, hogy miket tudunk elképzelni, milyen okai lehetnek egy nőnek arra, hogy lemondjon a gyerekéről.
Nagyon megrázó volt, hogy bármilyen képtelenséggel álltunk elő, pl. ikreket szült, és csak az egyiket tudta vállalni, prostituált volt, és nem tudta ki az apa, kiskorú volt, drogos volt, megerőszakolták családon belül stb. stb., mindegyikre csak bólogattak, hogy igen, volt már ilyen….
KedvelésKedvelés