Monthly Archives: június 2014

Az örökbefogadás történelmi látószögből

Általános

Új műfaj a blogon: történelmi tanulmány! Büszkén mutatom be a mai vendégposztot Fónagy Zoltán történésztől, aki a 19. századi társadalom- és művelődéstörténet kutatója, a Mindennapok története blog szerzője. Az Örökbe.hu részére készült írásában az örökbefogadás történeti hátterét mutatja be.

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az örökbefogadás intézménye egyidős a magántulajdonon, a monogám családon, illetve az írásban rögzített jogrendszeren alapuló európai civilizációval. Az ókori görög városállamokból és a római birodalomból éppúgy fennmaradtak az adoptáció emlékei, mint a közép- és újkori keresztény társadalmakból.

A modernizáció 19-20. századi folyamata azonban éles választóvonalat húzott a „régen” és a „ma” közé a fogalom tartalmában. Az örökbefogadás tekintetében a különbség a hagyományos és a modern társadalom között leginkább annak céljaiban és motivációjában ragadható meg. Mielőtt erről a változásról szólnék, vázlatosan szeretném megrajzolni a hátteret, azaz összefoglalni a gyermekhez való korábbi viszony fő jellemzőit.

Isten elpazarolt ajándéka

A hagyományos társadalom viszonyát a gyerekhez a mai ember számára nehezen feloldható ellentmondás jellemezte.

A gyermeket Isten ajándékának tekintették, s ezt a viszonyulást a kereszténység normái is megerősítették, főképpen a születéskorlátozás tilalmán keresztül. A valláserkölcsi norma egybeesett a gyakorlati megfontolásokkal is: a magas csecsemő- és gyerekhalandóság mellett ugyanis csak a minél több születés biztosíthatta a család fennmaradását. A család hosszú távú, nemzedékeken átívelő fenntartását pedig a hagyományos társadalom az ember legfőbb életfeladatának tekintette. Az egyén elsősorban közösségek (rend, egyház, település stb.) tagjaként határozta meg magát. A közösségi identitások rangsorában pedig első helyen a család állt: az egyes ember ősei és utódai sorát összekötő láncszemként gondolt magára.

A családközpontú világképpel szoros összefüggésben állt az ősök tisztelete, sőt kultusza (aminek egyes elemeit, a maga képére formálva a kereszténység is fenntartotta). Ahhoz pedig, hogy az ember maga is bevonulhasson a tisztelettel őrzött emlékű ősök közé, neki is utódokra volt szüksége. Read the rest of this entry

Reklámok

Film: Juno

Általános

Maradunk az örökbefogadás napos oldalán. Íme egy vidám film! A Juno amerikai filmvígjáték, egy terhes tinédzser története, aki örökbe adja a gyerekét. Spoiler!

A Juno kedves, vicces, szeretetteli, életigenlő alkotás. A tinédzserkori terhességet nem tragédiának ábrázolja, a 16 éves lány benne autonóm, nagyon határozott egyéniség, aki maga dönt a magzat sorsáról.

juno-poster2-big

Juno (Ellen Page alakításában) vagány, nagyszájú, önálló, humoros tizenéves lány.  Nagyon szimpi. Azt hiszem, mindenki örökbe fogadná itt a gyerekét. Rendes középosztálybeli háttere van, család, tesó, kertes ház, autó, gimi. Lenne lehetősége az abortuszra, de végül maga dönt az örökbeadásról, ő választja ki a leendő szülőket (a helyi újságból, ahol fényképes apróhirdetésben keresnek babát az örökbefogadók). Szülei azonnal mellé állnak. Bár apukája száján először kicsúszik: “Reméltem, hogy csak drogozol vagy kicsaptak a suliból”. Pompomlány külsejű barátnője is segít neki (Juno inkább alteros). A tinilány a terhességből leginkább a testi változásokat fogja fel, a hányingert, a bálna méretűre dagadást. A gyermek apja, szintén gimis srác, persze semmit sem tud kezdeni az apasággal. Az iskolában, baráti körben nem okoz problémát a terhesség, Juno növekvő pocakkal látogatja az órákat. Az örökbefogadó pár simára polírozott elit élete ehhez képest sterilnek tűnik. Aztán a terhesség kilenc hónapja alatt mindenféle történik, amit a nagyon szeretnivaló Juno tolmácsolásában tudunk meg.

Ez tényleg nagyon vicces film, jó kedve lesz tőle az embernek. Folyamatosan zseniálisak a szereplők, főleg Juno szövegei. Finom képi humora is van a filmnek: ahogy Juno féltestvéreit csak a fogsorukkal mutatja be, vagy mikor Juno és a papája elautóznak a jómódú örökbefogadó párhoz, és hét egyforma kacsalábon forgó palota mellett gurulnak el. A film zenéje magában is sikeres lett.

A tinédzserkori teherbeesés a valóságban feltehetően nem ennyire vicces és flott, de ez egy film, abból is vígjáték. Online itt látható.

Találkozó július 12-én este

Általános

Itt a nyár, szünetelnek az örökbefogadós találkozók, de mi azért fussunk össze!

Gyerekmentes esti romkocsmázást hirdetek:

július 12-én szombat este 7-kor

a már ismert Margit utca 9. alatti kerthelyiségbe (a Margithíd budai hídfőjénél).

14

Térkép itt.

Minden bátor olvasót, aki úgy jön el, hogy még sose láttam, meghívok egy fröccsre!

Program: kötetlen beszélgetés. Mindenkit szeretettel várunk, érintettségtől függetlenül.

Kérek visszajelzéseket a részvételről kommentben.

Más: lenne igény egy strandos találkozóra a Balaton északi partján augusztusban?

„Az fájt, hogy a feleségemnek fáj”

Általános

Egy apa megszólal! Az olvasók jelezték, szeretnék egy örökbefogadó férfi nézőpontját is megismerni. Gábor egy vér szerinti és egy örökbefogadott kisfiú apjaként vállalkozott interjúra. Gábor és felesége, Eszter egy koraszülés és kilenc vetélés után döntöttek az örökbefogadás mellett. Benedek fiuk ötéves, Ágoston egyéves. A veszteségekről és az apai érzésekről beszélgettem Gáborral.

– Mondj pár szót magadról!

– Informatikus és cégvezető vagyok. Feleségemmel tíz éve ismerkedtem meg, és szerencsére mind a ketten sok gyereket szerettünk volna. És hát amit ma megtehetsz… Első gyermekünk hamar megszületett, de sajnos koraszülöttként, tíz héttel előbb a vártnál. Ez megtanított minket, hogy az élet elsőre nem mindig azt adja, amire vágysz, vagy legalább is keményen meg kell küzdjél érte. Nos, a testvéreiért évekig küzdöttünk, hiába. Bár magával a teherbeeséssel sosem volt gond, összesen kilenc babát veszítettünk el (kétszer ikreket). Az indokot nem sikerült megtalálni. Ez után döntöttünk az örökbefogadás mellett, és – mintegy visszaigazolásként – csodával határos módon tavaly sikerült egy újszülött kisfiút örökbe fogadnunk. Sok mindenen vagyunk túl, de még több áll még előttünk!

1 (Large)
– Sok vetélésen, kórházon vagytok túl. Ez milyen érzés volt férfiként?

– Sokkal nehezebb volt végignézni a feleségem szenvedését, mint hogy velem történjen valami. Amikor az autóban ültem kórházba menet-jövet, minden gondolatom végén arra jutottam, hogy miatta aggódom. Hibáztattam magam, hogy képtelen voltam többet tenni, mint hogy mellette vagyok és fogom a kezét. Utáltam magam, amiért közvetetten én voltam az okozója, hogy megint kórházban van.

– Ilyen esetekben általában a nő megy kórházba, őt műtik, kezelik, vizsgálják, a férfi kívülálló marad. Mennyire tudtál bevonódni? Read the rest of this entry

Külföldön élő magyarok

Általános

Külföldön élő magyar állampolgár vagyok. Hogy tudnék Magyarországról örökbe fogadni gyermeket?” – ez a kérdés mostanában többször felmerült fórumokon.

Magyarország tagja a Hágai egyezménynek. Örökbefogadásnál ezért nem az számít, milyen állampolgár a szülőjelölt, hanem melyik országban fog élni a gyerek. Ha a magyar állampolgár mondjuk Franciaországban él, akkor külföldi jelentkezőnek minősül.

Magyarországról évi 150-200 gyerek kerül külföldi örökbefogadókhoz. Ezen országokkal van hivatalos kapcsolata hazánknak:

·    Amerikai Egyesült Államok
·    Franciaország
·    Hollandia
·    Norvégia
·    Olaszország
·    Spanyolország
·    Svédország

 

berki_-anasztazia_10_eves_igazgyongy_ami

A külföldön élő magyarnak először az adott országban kell alkalmasságot szereznie, s azzal részt vehet az ott szokásos örökbefogadásban. Ha a hét partneri állam valamelyikében él, és kifejezetten magyar gyereket szeretne, akkor az adott ország alkalmassági határozatával jelentkeznie kell nemzetközi örökbefogadás keretében Magyarországra. Ha a külföldi magyar más országban él, akkor nem tud Magyarországról örökbe fogadni. Ritkán fordul elő, hogy magyar állampolgár ezen végigmegy, de  a külföldi örökbefogadók között vélhetően előnyben részesül. Egyedülállókat is fogadnak.

Nemzetközi örökbefogadásba olyan gyerekek kerülnek be, akik idehaza nem találnak szülőket. Ezek általában hat év felettiek, romák, gyakran 2-3-4 testvér együtt. A táblázat szerint a gyerekek több, mint fele testvérével együtt hagyta el az országot. Az ennél fiatalabb gyerekek súlyos magatartási vagy egészségi gondokkal küzdenek, vagy többes testvérsorok fiatalabb tagjai. Itt egy részletes tájékoztató a menetrendről.

A 2012-ben külföldre örökbeadott gyermekek. A kisebb gyermekek vagy testvérsorok ifjabb tagjai, vagy a korábban leírt problémákkal rendelkeztek. (Forrás: Kormany.hu)

Update:
Ha valaki külföldről magyar gyereket fogadna örökbe, az alábbiaknak kell megfelelnie (állampolgárságától függetlenül):
  • a felsorolt hét ország egyikében él
  • alkalmassági határozatot kell szereznie az országban, ahol él
  • a magyar alkalmassági szabályoknak is meg kell felelnie (például a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél, ha van gyerek a családban, nála csak fiatalabbat adnak)
  • jelentkezik az adott országban annál az ügynökségnél, szervezetnél, ami a magyar hatósággal kapcsolatban áll
  • elfogadja az idősebb, roma vagy sérült gyereket, vagy több testvért
  • 45-50 napot Magyarországon tud tölteni
  • van 5-8 millió forintja, amennyibe az eljárás kerül.
A fentieknél lényegesen jobb feltételekkel indul a magyar állampolgár, ha meg tudja oldani, hogy hazaköltözik, idehaza szerez alkalmasságot és kivárja a gyereket. Akinek nincs származási kikötése, két év alatt jó eséllyel sorra kerül. (De külföldiként is roma gyereket kapna, csak sokkal idősebbet.) Kell itthoni lakás és munkahely a jelentkezéshez. Ha megvan a gyerek, utána már lehet menni vele bárhova. Most már van egy év kötelező utánkövetés, ez a gyakorlatban egyszer két hónappal, egyszer egy évvel az örökbefogadás után jelent egy elbeszélgetést. De ha közben külföldre költözne a család, meg lehet ejteni egy hazalátogatáson.

Ha a jelentkezés során megemlíti a szülőjelölt, hogy örökbefogadás után külföldre költözik a gyerekkel, akkor külföldi várakozónak minősül. Határeseteket egyedileg bírálnak el, például ha a feleség itthon él, a férj külföldön.

Bővülünk

Általános

A fejléc két újabb elemmel bővült.

Az Először vagy itt? alatt összeállítottam a Gyakran Ismételt Kérdéseket örökbe fogadni készülőktől, a tipikus kérdésekre egy-egy bejegyzés felel. Kérdezzetek ezután is bátran!

A Hasznos linkek fül alatt pedig megjelent egy nagyon klassz Német linkgyűjtemény, Kata kedves gyűjtése. Aki olvas németül, nézzen bele, tele van hasznos információkkal!

„Sok ellenséget szereztem, mert a gyermek érdekét nézem”

Általános

Interjú Budavári Zitával! 

Hazánkban hét civil szervezet foglalkozik a krízishelyzetben levő terhesek segítésével és nyílt örökbeadással. Közülük a Bölcső Alapítvány a legrégebbi. Az alapítás ötlete húsz éve fogant meg Budavári Zita fejében. A Bölcső és a nyomában létrejövő alapítványok, egyesületek forradalmasították a magyar örökbefogadási gyakorlatot: az újszülöttek az állami gondozás kiiktatásával rögtön családba kerültek. Zita az interjúban mesél a kezdetekről, a Bölcsőhöz való jelentkezésről, saját lánya gyökérkereséséről, és emellett tisztába tesszük az alapítvánnyal kapcsolatos híreszteléseket. Az irodájában négy órán át beszélgettünk, közben Zita fel-felpattant, fényképeket, albumokat, iratokat mutatott. Minden gyerek nevére emlékszik a két évtized óta.

– Mesélj magadról!

– Örökbefogadó szülő vagyok. Esküvői fotósként dolgoztam korábban. Nem tartom magam szakembernek, csak némi tapasztalattal rendelkező civilnek az örökbefogadásban. 24 éve, tizensok éves próbálkozás és négy és fél éves várakozás után fogadtuk örökbe első kislányunkat egy budapesti csecsemőotthonból a GYIVI-n keresztül (a Tegyesz elődje). 17 éve pedig a második kislányomat már a Bölcső Alapítványnál született babaként fogadtuk örökbe, akit a zűrös jogi háttértörténet miatt más nem mert felvállalni.

zita2

 

– Mikor és miért hoztad létre a Bölcső Alapítványt?

– 1994 februárjában volt egy hét, amikor öt újszülött-gyilkosságra derült fény, az egyiknél az anya is belehalt a szülésbe. Felkaptam a vizet. Én tizenöt éven át jártam az ország három neves klinikájára, még az akkor újnak számító lombikprogramban is részt vettem. Mindent megtettem, amit Magyarországon meg lehetett tenni a gyermekért. Nem ismerve még a lemondó anyák lelki állapotát, felháborított, hogy más meg csak úgy eldobja magától. Persze akkor még keveset tudtam. Teljesen blőd elképzelésem volt, hogy meghirdetem a lépcsőmet, tegyék le oda a nem kívánt újszülötteket. Elmentem a szekszárdi rendőrfőkapitányhoz, a gyámhivatalhoz, hogy mi történik, ha tényleg leteszik a gyereket… Lépésről lépésre haladtam. Teljes naivitással vágtam vele.

– Leteheti a gyereket, de ha az anya nem mond le, akkor állami gondozott lesz… Read the rest of this entry

Vallomások: vicces bemondások

Általános

Továbbra is az örökbefogadás vidám oldalán járunk. Ma néhány örökbefogadó szülő oszt meg velünk derűs epizódokat.

Szabó-Barnabás

Jött hozzánk egy szerelő, a kisfiam érdeklődve nézte a munkáját. Közben elment mellettünk a férjem. A pasi megszólalt: “Hát ez a gyerek kiköpött apja, itt tuti nem kell apasági teszt!”

A kisfiammal a piacon sétálgatok, egy árus néni nagyon dicséri a gyereket: “De szép kislegény, gyönyörű szeme van…” majd hozzám fordul: “Megérte sorban állni, anyuka!”

Egy év korkülönbség van a gyerekeim között. Egy taxisofőr végigmérte őket, majd ennyit mondott: “Apa nem hagyta békén anyát”. A faluban egyébként az emberek fele nagy bikának tartja a férjemet, hogy a szülés után pár héttel ismét teherbe ejtett engem, a másik fele meg szentként tiszteli, hogy a két, szemlátomást balkézről való gyereket ennyire magáénak neveli. 

A kifőzdében, ahova hetente egyszer beugrunk immáron három éve, a pultos lány megkérdezte, hogy mennyi idő alatt szültem meg a csecsemő kisfiamat. Úgy néztem rá, mint egy ufóra. Amikor döbbenten mondtam, hogy dehát nem én szültem, akkor kikerekedett szemmel mondta, hogy hiszen ő látott terhesen. 

Mikor a kisfiam három hónapos volt, elkezdtük a kisszobáját kialakítani, és ez brutál meló volt. A finom por megragadt az arcomon a ráncokban, volt egy órám elszaladni az Ikeába, elmentem szutykosan. Előtte 2-3 hónapig fodrásznál sem voltam, a hajam lenőtt, elég szakadtan néztem ki. Hazafelé taxit hívtam. A sofőr meglátta a szatyorból kikandikáló gyerekcuccokat és megkérdezte: “Csókolom, unokának lesz?”

A strandon a gyerekem együtt pancsolt egy afro-félvér kislánnyal (saccra. Biztos nem én leszek az, aki megkérdi, külföldi-e a papája!). Egy anyuka megkérdezi: “A nagypapájukra hasonlítanak?” “Melyik gyerekre gondol?” – kérdezek vissza. “Hát unokatestvérek, nem?”

Egy taxi hátsó ülésén ültünk, a rádióban megszólalt egy Depeche Mode-szám. Az egyéves lányom elkezdett táncolni az ölemben. A férjem megszólalt: “Amikor anyád hasában voltál, és Depeche Mode-koncerten voltunk, már akkor is nagyon szerettünk”. Azon a koncerten nyolc éve voltunk…

Veletek történtek vicces esetek?

Bridget Jones örökbe fogad

Általános

A sok komolyság után egy vicces könyv. A Született szülőkről írok.

Sinéad Moriarty könyve könnyű női regény, egy trilógia középső része. Amiért érdekes nekem: egy írországi házaspár örökbefogadási procedúráját mutatja be, főleg a jelentkezés, tanfolyam, alkalmassági vizsgálat szakaszát. Ezeket a részeket mohón habzsoltam. Közben zajlik az élet, a kedvesen kajla hősnő, Emma színes családtagjai és barátai sorsát is követjük. Az a problematika engem kevésbé hozott lázba, hogy friss szerelmesek pisilhetnek-e egymás előtt, hogyan fogadjuk, ha öcsénk egy iráni nőt választott, a húgunk meg orrplasztikának veti alá magát teljes médianyilvánosság előtt.

covers_3251

Ami az ír örökbefogadási szisztémáról kiderül, az alátámasztja, amit eddig úgy általában gondoltam a nyugat-európai örökbefogadási lehetőségekről. A naiv Emma egyik megdöbbenésből a másikba esik. Nem érti, miért nem fogadhatnak örökbe ír babát, mikor “akárhányszor bekapcsolod a tévét, elárvult gyerekek hada néz veled farkasszemet”. Aztán megtudja, hogy az előző évben mindössze négy(!) írországi babát adtak örökbe, és kénytelen külföldről adoptálni. Hogy a jelentkezésüket csak sok hónap után fogják elbírálni. A jelentkezéshez nemcsak papírok hada szükséges, de két ajánló is, akikkel külön elbeszélget egy szociális munkás, alkalmasnak találják-e a párt a gyereknevelésre. A tanfolyam hossza, anyaga hasonlít a magyaréra, utána viszont a szociális munkás még hatszor(!) ellátogat a párhoz, és újra és újra végigveszi velük a veszteségek, betegségek, idegen kultúra kérdésköreit. Emmáék Oroszországból akarnak örökbe fogadni, mert az összes többi szóba jövő országban színes bőrű gyerekek vannak, akik nagyon kirínának az ír környezetből. A jelentkezésnél elvárás, hogy ismerjék az orosz kultúrát, és valamennyit beszéljenek is a nyelven, hogy meg tudják őrizni majd a gyerek kulturális gyökereit. A tanfolyamon biztosítják őket, hogy jó eséllyel erősen hospitalizált, fejlődésében visszamaradt gyereket kapnak majd egy orosz intézetből, akinek egészségi állapotában sem lehetnek biztosak. A végső sokk pedig akkor éri Emmát, mikor megtudja, az egész muri ötmillió forintba fog kerülni, és már az első gyerekért hosszú lejáratú hitelt kell felvenniük. Utána gondolkodhatnak, melyik ügynökséget válasszák, nehogy az átverje őket és lelépjen a pénzzel. Viszont, mikor  ezzel is elkészülnek, az ügynökség már heteken belül talál egy megfelelő gyereket. Aztán repülhetnek Moszkvába vízummal, tolmáccsal, nem beszélik a nyelvet, nincsenek tisztában a szokásokkal…

Aki azt gondolja, a magyar alkalmassági procedúra nehéz vagy bonyolult, olvassa el ezt a kis lektűrt.

Itt egy cikk az ír örökbefogadási rendszerről, eszerint az elmúlt években nehezebb lett gyerekhez jutni.

 

Az országos listáról

Általános

Az örökbefogadásra jelentkezőt már az első beszélgetésen megkérdezik, óhajtja-e felvételét az országos listára. Ez elég komoly döntésnek tűnik, de különösebb áldozattal nem jár, egy ikszet kell húzni a rubrikába. Vesztenivaló nincs vele.

Komolyra fordítva: a gyermekvédelmi szolgálat által titkosan örökbe adható gyermeknek először a saját megyéjében keresnek családot. És fordítva, a szülőjelölt alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket. Ha egy gyereket nem sikerül a megyéjében örökbe adni, akkor bekerül az országos nyilvántartásba, ahol az ide bejelentkező várakozóknak immár az ország egész területéről ajánlják ki. Tehát az országos listáról olyan gyereket lehet kapni, aki a saját megyéjében “nem kelt el”.

Ötvös-Alexandra-14-éves (1)

Mi nincs az országos listán: egészséges, fehér bőrű újszülött. Aki csak ebben gondolkodik, annak felesleges jelentkeznie az országos listára, ezek a babák mindig elkelnek a megyéjükben. Read the rest of this entry

%d blogger ezt kedveli: