Az örökbefogadásra jelentkezőt már az első beszélgetésen megkérdezik, óhajtja-e felvételét az országos listára. Ez elég komoly döntésnek tűnik, de különösebb áldozattal nem jár, egy ikszet kell húzni a rubrikába. Vesztenivaló nincs vele.
Komolyra fordítva: a gyermekvédelmi szolgálat által titkosan örökbe adható gyermeknek először a saját megyéjében keresnek családot. És fordítva, a szülőjelölt alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket. Ha egy gyereket nem sikerül a megyéjében örökbe adni, akkor bekerül az országos nyilvántartásba, ahol az ide bejelentkező várakozóknak immár az ország egész területéről ajánlják ki. Tehát az országos listáról olyan gyereket lehet kapni, aki a saját megyéjében “nem kelt el”.
Mi nincs az országos listán: egészséges, fehér bőrű újszülött. Aki csak ebben gondolkodik, annak felesleges jelentkeznie az országos listára, ezek a babák mindig elkelnek a megyéjükben.
Ha viszont a szülőjelölt bármely paraméterben engedékenyebb (azaz elfogad idősebb, beteg vagy roma gyereket, esetleg testvéreket is), akkor már érdemes felkérnie magát. Főleg a származás elfogadása lendít a dolgon.
Mi van az országos listán: mindenféle korú roma gyerekek, kicsit idősebb gyerekek, beteg és sérült gyerekek, testvérek. Fél év körüli, egészséges, kreol bőrű kislányok is kerültek már családba az országosról, általában roma gyerekek mindenféle életkorban az egészségestől a súlyos betegig, a fehér bőrű, egészséges gyerekek közül pedig az idősebbek, 3 év fölött, valamint 2-3-4 fős testvérsorok.
Egyébként ez nem úgy zajlik, hogy a megye összes várakozójának bemutatják a gyereket. Ha első körben négy-öt várakozó nemet mond, akkor irány az országos lista. Előfordul, hogy ki se ajánlják a megyében, mert “úgyse kell senkinek”.
Az országos listán lehet olykor nagyon gyorsan sorra kerülni, már persze annak, akinek megfelelnek az ott felkínált gyerekek. Néha már pár hónap alatt.
Az országos lista azt is kiegyenlíti, hogy vannak olyan megyék, ahol sok a gyerek és kevés a várakozó, és fordítva.
Az EMMI (minisztérium) tájékoztatása szerint az 1600 magyarországi várakozóból 1000-1100 kéri felvételét az országos listára. Itt egy kis táblázat a várakozók elképzeléseiről és a tényleges örökbefogadásokról.
| A gyerek életkora | Erre várakozók az országos listán (2013.02.07.-én) | Megvalósult örökbefogadások az országos listán (2011 során) |
| 0-3 év | 772 | 24 |
| 3-6 év | 232 | 15 |
| 6-10 év | 25 | 3 |
| 10-18 év | 2 | 2 |
| Összesen | 1031 | 44 |
Forrás: Emmi, Kormany.hu
Mire kell még számítani az országos listán? (Már ha a gyerek oké.) Arra, hogy utazni kell, és ennek költségei vannak. Lehet, hogy csak a szomszéd megyébe, lehet, hogy az ország túlfelébe. Megyénként eltér, hogy néz ki a barátkozás. Van, ahol többször oda kell utazni látogatóba (ekkor a benzinköltség megnő). Máshol szeretik egyben letudni, és 1-2 hétre oda kell költözni egy intenzív barátkozásra (itt a szállásköltség is bejátszik). A nagy távolság, a költségek miatt egyéb nehézségek is jöhetnek. Nincs alkalom esetleg olyan alaposan megismerni a gyereket, környezetét, szokásait, mintha a közelbe járna a szülő barátkozni. Ha le kell költözni egy-két hétre, és onnan vagy a gyerekkel jövünk haza, vagy letörve, az kicsit “mindent vagy semmit” színezetet ad a dolognak. A munkahely felé is, a nagyobb testvér felé is, és a szülőjelölt lelkében is. Helyben zajló barátkozásnál könnyebb fokozatosságot tartani. A gyerek számára is élesebb a váltás, nehezebben megoldható, hogy előbb egy-két napot töltsön az új helyét, nehezebb lesz visszalátogatni élete korábbi helyszíneire.
Ha a gyermek az országos listán sem talál családot, akkor külföldi örökbefogadóknak ajánlják fel. Ha pedig ez sem jár sikerrel, marad állami gondozott.
Az örökbefogadásra készülőknek szóló Start és Finis csoportokon azzal is foglalkozunk, mikor érdemes az országos listára jelentkezni.
Örökbe.hu 
Itt is szerepel, hogy származás ügyben az elfogadás sokat lendít. Erről az jut eszembe, hogy de ezt kifejezetten bele kell írni, a szájukba kell rágni. Mi sosem tettünk semmilyen származási kikötést, tudtuk is, hogy ezzel valószínűleg roma gyerekünk lesz. Ámde legutóbb most a hosszabbításnál kiderült, hogy ők egyszerűen _nem tudják_, hogy mi nem csak fehér gyerekre várunk. Már nem elég, hogy nem kötöttünk kis semmit, kifejezetten ugrálni kell, hogy írják be mindenhova, hogy elfogadunk nem hófehér gyereket is. (Ezen mondjuk én totál kiakadtam, de ez mellékes.)
KedvelésKedvelés
Nálunk mondjuk egyszer megbeszéltük az elején, hogy a nem teszünk kikötést az azt jelenti, hogy nem teszünk kikötést 🙂 , és utána mikor kérdeztük a sorszámot, maguktól mondták mindig, hogy x., de ne tévesszen meg minket, mert ebből csak z. fogad el roma származásút is. Szóval nálunk nagyon tudták, és nagyon örült nekünk az ügyintéző (23-ként már elsők voltunk, aki igen, és 16-ként kaptunk gyereket, úgyhogy valószínűleg a ritkaságunk miatt tudták 😦 ). Szóval ebből is van ilyen is, olyan is. Mondjuk persze vidéken ez is más, gondolom; meg hát ez megyén belül volt.
KedvelésKedvelés
Na látod, mi is elmondtuk, hogy nincs származási kikötésünk. És mégis, most mondta a nő a hosszabbításnál, mikor beszéltünk, hogy jaaaa, ha mi elfogadunk roma babát is, azt írjuk is így bele. Hm. (A számokat is megbeszéltük annak idején, a legelején, az akkori ügyintéző mondta is, hogy kb a százvalahanyadik sorbanálló az első aki elfogadó.)
KedvelésKedvelés
“kb a százvalahanyadik sorbanálló az első aki elfogadó” – aztaleborult
KedvelésKedvelés
A Gólyahírnél is előfordul, hogy a 400+ sorbanállóból 200 fölötti az első, aki romát is elfogad. (Nyilván ezek hamarabb elfogynak a sor előbbi helyeiről.)
KedvelésKedvelés
Jó, nálunk mondjuk 40-es sorszám alatt voltunk jelentkezéskor is, kisebb helyen élni nagyon más 🙂
KedvelésKedvelés
Rave, teljesen igazad van, érdemes nagy betűkkel beírni az űrlapra, hogy “nincs származási kikötésünk”, hogy ne legyen félreértés senkiben.
KedvelésKedvelés
Kezd leesni, hogy miért mondtak nekünk 4-5 év várakozási időt a Tegyesznél, pedig nem volt származási kikötésünk. Ezek szerint nem hitték el 😀
KedvelésKedvelés
Nekünk is 4-5 évet mondtak a TEGYESZ-nél, pedig nagybetűkkel beírtuk mi is, hogy nincs származási kikötésünk. Budapesten akkor is annyi a várakozás, ha nincs kikötés. De 2 évnél biztos több (0-4 éves korig, testvérekre is(2), házaspárnak), legalábbis mi nem kerültünk sorra. Egyetlen esély ott az országos lista (kiválasztás nem sorrendben megy), vagy szintén jó esélyekkel a civil szervezetek, mert ott szerencsére nincs megyei rendszer, az ország minden részéből érkezőknek 1 sor van, és a nagyoknál jól halad.
KedvelésKedvelés
Civil szervezettel lett szerencsénk és örömünk nekünk is 3,5 hónap múlva 🙂
KedvelésKedvelés
E területen dolgozó szakemberként biztosan mondhatom, hogy ennyi idős gyerekekre, származási kikötés nélkül az országos listán várakozás -ha a szülő valóban elfogadó és fogadókész-, csupán néhány hónap.
KedvelésKedvelés
MG mennyi idős gyerekre gondolsz? Mi 0-6 hós babára származási kikötés nélkül, sőt, hangúlyozva, hogy roma babát (lehetősleg kisfiút, de lány is ok) szeretnénk, 1 éve várunk – Tegyesz+4 civilnél.
KedvelésKedvelés
Kihagytam, h az országos listát is bejelöltük.
KedvelésKedvelés
Szerintem a fent említett 0-4 éves korra.
Fél év alatti babák nem nagyon vannak az országoson.
KedvelésKedvelés
Mi 0-4 év, testvérek is, korrigálható, származási kikötés nélkül jelöltük meg. Országos listán kaptunk, a határozathoz képest 9 hó várakozással egy kétéves fiúcskát. Mások is hasonló hosszan vártak a tanfolyami csoportból, hasonló paraméterek esetén.
KedvelésKedvelés
Nekünk is kb. ennyi idő volt, hasonló paraméterekkel.
KedvelésKedvelés
MG Szia, lehet tőled privátban kérdezni.
KedvelésKedvelés
Miért ilyen kevés a megvalósult örökbefogadás a nagyobb gyerekek esetében is?
KedvelésKedvelés
Mondjuk a számok összevetésénél érdemes nézni, hogy a várakozó-adatok 2013-asak, a megvalósult adatok meg 2011-esek, nem biztos, hogy 2 évvel korábban is annyian akartak mondjuk 6-10 évest, ahogy a roma gyerekek terén nagyobb az elfogadottság (kétszereződött az utóbbi időben), úgy lehet, hogy a nagyobbak terén is változott, illetve még benne lehet a származás is, mert lehet, hogy a 25 várakozó a 6-10 éves korosztályban egészséges fehér gyereket szeretne, de abban a korosztályban sem elsősorban ez a csoport “marad benn a rendszerben” az országos listára…
KedvelésKedvelés
Mármint ezt persze nem biztosra mondom, hanem csak tippelek, hogy mi minden befolyásolhatja az adatok különbözőségét
KedvelésKedvelés
Ez ugye csak az országos lista, ami a megyei meg a nemzetközi közé van “ékelődve”.
KedvelésKedvelés
Mi anno fent voltunk az országos listán is, és külön hangsúlyozottan beírtuk, hogy származástól függetlenül, bármilyen babát elfogadunk, 0-3 hó volt a korosztály. Egy év telt el a jelentkezés és az örökbefogadás között (Bölcső, nem cigány származású gyerek), ami alatt közelébe sem jutottunk az állami rendszerben kiajánláshoz. Tehát attól hogy valaki elfogadja, még nem biztos, hogy annyit gyorsít.
KedvelésKedvelés
Három hónapos koráig nem kerül fel az országos listára, pár hónap el szokott telni, amíg a megyéjében kiajánlják. Az ismeretségi körömben öthónapos volt a legkisebb baba, aki az országosról érkezett.
KedvelésKedvelés
😦 akkor nem is értem miért szorgalmazták, hogy iratkozzunk fel… de végülis ez már a múlt… Az mondjuk igaz, hogy mire a megyéből 2-3 várakozó nemet mond, biztosan eltelik egy csomó idő 😦
KedvelésKedvelés
Előfordul ennél kisebb gyermek is, csak nagyon ritkán.
KedvelésKedvelés
Egyébként a mi kisfiunk is az országos listáról érkezett. A blogban szereplő családok közül Fatika Emilije, és A hajszárító a barátunk főhőse is.
KedvelésKedvelés
Zozó is a “csoki-vaníliából”.
KedvelésKedvelés
Tényleg.
Akkor a másfél éves populáció erős az országos listán.
KedvelésKedvelés
A cikked legszomorúbb része, a vége, meggyőződésem, hogy az ilyen eseteknél is érdemes lenne újra nekifutni. -“Ha a gyermek az országos listán sem talál családot, akkor külföldi örökbefogadóknak ajánlják fel. Ha pedig ez sem jár sikerrel, marad állami gondozott.” – nekem volt állami gondozott barátom, igaz, a régi rendszerben nőtt fel, de el sem hiszem, hogy nem “kelt el”, intelligens, azóta felső iskolát is végzett, szép srác, kék szemű, fekete göndör hajú. iszonyú belegondolni, hogy így ragadnak be gyerekek, mert ha egyszer elővettek az aktát, utána lezárjak az ügyet és ennyiben is marad, nincs még egy lehetőség…
A mi gyerekeink is országoson voltak, egy sikértelen barátkozás után 6! hónap telt el amíg szóltak nekünk, és utánuk már külföldi lista jött volna… egyedi elbírálás volt, – és ezt nem írtad bele a cikkbe – ugyan is a megyei Tegyész nem akarta, hogy abban a megyében legyenek ahol a szülőanya, inkább minél messzebbre akartak adni őket, valószínűleg “elkéltek volna külföldön”, de ha rosszul sül el a dolog, és mondjuk mi nemet mondunk, és a külföldi is meghiúsul egyszerűen addigra 1-2 év is eltelik és “bent ragadnak”. Hossza teszem, átlagon felül értelmes gyerekekről beszélek, egészségesek, együttműködőek és bár cigánynak mondtak őket a fiam szőke, kék szemű fehér bőrű, a lányom kreolbőrű de neki is kék a szeme 🙂 – a családban én vagyok a legbarnább.
KedvelésKedvelés
Szerintem is nagyon rossz ez a megyés rendszer. Nagyon egyenlőtlen, és leginkább a kényelmet szolgálja a rendszerben dolgozóknak, pedig titkosnál szerintem szerencsésebb lenne minden esetben, ha a vér szerinti család nem a szomszéd sarkon vagy közeli településen élne, nem kellene velük összefutni, hogy esetleg felismerjék a gyereküket. Tudom, ez nem gyakran fordul elő, de igazából pár hét kényelmetlenséget az örökbefogadók részéről megérne egy gyerek, és hogy ne legyenek ilyesminek kitéve. Tudom, könnyebb a barátkozás, ha a közelbe kell menni, és a TEGYESZ-nek és gyámügynek is így kényelmesebb, hogy megyén belül döntenek, még ha éppen nem egy “elfogadó” megyéről is van szó, így legalább a külföldiek is esélyt kapnak. Lehet abból is baj, hogy ha olyanoknak ajánlják ki a gyereket, akikről azt gondolják, vissza fogják utasítani. Mivel nincs újabb kör, ha nem megy külföldre, akkor sehova, a gyerek elveszti az esélyét, hogy örökre egy saját családhoz tartozhasson.
KedvelésKedvelés
Egy ismerősöm anyukája Kelet-Mo-n gyámhivatalban dolgozott (most már nyugdíjas), örökbefogadást is ügyintézett és azt mondta nekem (tehát első kézből az infó), hogy vannak olyan helyi esetek, amikor a megyében cigány származású gyermekre nyitottak a várakozók, mégis, elutasítják a helyi felajánlásokat – ugyanis sajnos a tikos örökbefogadás ellenére – történtek esetek a múltban, amikor a vér szerinti, örökbeadó család nyomozott valahogy és megkereste az örökbefogadókat bizonyos igényekkel. Tehát, ezek az örökbefogadók inkább az országos listáról fogadnak örökbe – továbbra is cigány származású gyermeket.
KedvelésKedvelés
Szerintem is jobb volna, ha inkább országos lenne a rendszer, és inkább csak kivételek a közelben levő jelentkezők esetében, ahol nem futnak össze a vérszerinti családdal a sarki boltban. Olyan nagyon kenyélmesek vagyunk MO-on, pedig látjuk, hogy más országokon a világ túlsó végére is elmennek a gyerekekért.
KedvelésKedvelés
Mi pont azért választottuk az országos listát, mert nem tehetjük meg, hogy hetekre az ország másik felébe teleportáljuk magunkat. Ezzel jár az a rizikó, hogy lehet, hogy összefutok az utcán a vérszerintivel. Nincs nyereség kockázat nélkül…
KedvelésKedvelés
bocsánat, megyeit akartam írni – kicsit szétestem 🙂
KedvelésKedvelés
Igen, lehet olyan történet, amikor megnyugtató, hogy 200 km-re laknak és nem a szomszéd utcában, faluban.
KedvelésKedvelés
Elméletileg a civil szervezeteknél (a nyílt örökbefogadásnál) ezért választják mindig a legtávolabb élő örökbefogadó szülőket.
KedvelésKedvelés
Nálunk megyén belül is a megye túlsó fele, de nem tudom, hogy ez véletlen, vagy jófejség.
KedvelésKedvelés
Elvileg ajánlott úgy gondolkodnia az elbíráló bizottságnak, hogy lehetőleg a két szülőpár ne lakjon egymáshoz túl közel a megyében.
KedvelésKedvelés
Én pl. mindenképp újszülöttet szerettem volna, és nagyon örülök, hogy a friss gyerekemet nem kellett 500 km-t utaztatni 40C kánikulában vagy akár hóban-fagyban. Amúgy nem hiszem, hogy a szülőanyja felismerné, de ha mégis, akkor asszem ráérnék akkor foglalkozni ezzel. Én örülök, hogy van megyei rendszer is, aki az ország másik feléből akar gyereket, annak gondolom nem kell feltétlenül elfogadni a megyei listásat.
Aminek viszont azért örülnék, ha a második gyerekem után sem a születési nevét kéne kiabálnom a parkban (miküzben esetleg a szülőanyja ott ül a szomszéd padon), remélem, indokolt esetnek tekinti majd a gyámügyes ezt a felvetést.
KedvelésKedvelés
Azért nem ugyanaz a sztori, ha önként mondott le a szülőanya a gyerekről, netán még jó viszonyban is van az örökbefogadóval, meg ha mondjuk bántalmazás miatt vették el tőle a gyereket, és a gyerek is emlékszik rá…
KedvelésKedvelés
Mindenben van rizikó, és nagyon sok függ az adott szitutól.
Merem remélni, hogy egy kiajánlásnál a gyerek ilyetén hátteréről (bántalmazott, családból emiatt kiemelt) is jár a tájékoztatás. Aztán azért vagyunk elvileg felnőttek, hogy el tudjuk dönteni, tudjuk-e vállalni így is. Azért az nekem elég meredek, hogy valaki gyereket bántalmaz (szíre-szóra nem avatkozik be a gyámügy, csak ha tényleg komoly a baj), és utána még szabadon mászkál…
Az önként lemondás is átfordulhat, igen, szakemberek vallják, hogy erre nagyon kicsi az esély, de amíg van esély, addig megtörténhet.
De ebben az országban a titkos öf se igazán titkos, mert nincsenek igazi óriás távolságok.
KedvelésKedvelés
Mindezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy az öf nem egy tutti üzlet, amelynek objektív, lefektetett szabályai és kiszámítható esélyei vannak, mert keveredik benne egy csomó érzelem, benyomás – és ahol az érzelmek helyet kapnak, ott semmire nem lehet mérget venni.
KedvelésKedvelés
Igen, az durva helyzet, ha a gyerek felismeri az utcán, de gondolom (remélem), azért ilyenre esélyes eseteknél igyekeznek távolabbit találni, nem? És azért nem is az az általános, pl. olyan egyszerű sztori is van, mint a mienk. Azért is hoztam példának pont magunkat, mert erősnek éreztem azt a mondatot, amire kommenteltem, hogy legyen csak országos, nehogy össze lehessen futni. Én erre gondoltam, hogy lehessen csak dönteni továbbra is, ki mit preferál, mert nekem ez így pl. tökéletesen megfelelt.
Egyébként azért a nem önkéntes lemondásnál sem csak úgy dönt a bíróság, hogy holnaptól másé a gyerek… Eredendően a felügyeleti jogot vonják csak meg, súlyos bántalmazás esetén is, a többi szülői jog él, míg a nem megfelelő (hiányos vagy veszélyeztető) kapcsolattartással el nem vágják. A BV idő nem számít, mert ott önhibáján kívül nem tart kapcsolatot. Szóval, azért többségében nem a Habóka-mese elrablásos sztorija áll fenn.
Azt viszont tényleg szörnyűnek gondolom, ha egy gyerek azt gondolja, megmenekült egy bántalmazó családból, és találkoznak a közértben, de tényleg abban bízom, hogy erre a hivataloknak is van szeme azért (tudtommal dönthetnek úgy indokolt esetben, hogy nem tesznek megyei kiajánlást)
KedvelésKedvelés
Sziasztok!
Más néven szoktam itt kommentelni 🙂
Akik országos listáról kaptak kiajánlást: mennyi idő telt el az első telefontól (továbbküldhetik-e az aktát) a tényleges kiajánlásig (akta megnézése)?
KedvelésKedvelés
Szia, nálam 3 hónap telt el.
KedvelésKedvelés
Nálunk az akta 1 hónap alatt érkezett meg, de az ünnepek miatt másfél hónapot vártunk az iratismertetésre. Most épp ismerkedünk. Azt olvastam, azt hiszem pont itt, hogy megyétől függ, van ahol lassabb, van ahol csipkedik magukat.
KedvelésKedvelés
Tudjátok, az az érdekes, hogy a roma/nem roma, elfogadó/rugalmatlan kérdésnél alapnak vesszük, hogy egy újszülött babán látszik a származása. (Nyilván többévesen igen). Pedig én egyik babámon sem láttam semmit! Vagy nem vagyok erre a témára elég “érzékeny”? 😀 Igaz, az első babámon azért nem, mert koraszülött, áttetsző-márványos bőréről szerintem még a tapasztalt csecsemősök sem tudtak volna véleményt mondani (végül szőke és világos szemű lett, félroma életetadóval), a második babám pedig úgy volt gyönyörű, ahogy volt. Olyan egészséges színe volt 🙂 Ha valaki nagyon fehér bőrű, na azt tényleg látni. És egy újszülött öf-nál sem tudhatjuk, ki az apa! Ennek jelentőségét mindig lebecsülik.
KedvelésKedvelés
Szia!Jó éstét!! Jose Luis es Alicia vagyünk! Egy házasság várakozás a magyar gyermek örökbefogadásat. Tanulunk magyar Zsuzsannaval, a tanárunk, ez egy nagyon nehéz nyelv. Lakunk Badajozen (Extremadura). Szeretjük a blog. Találkozunk. Puszi.
KedvelésKedvelés
Sziasztok! Bienvenida!
Sok sikert kívánok!
KedvelésKedvelés
Ez szuper. Szorítunk, szurkolunk.
KedvelésKedvelés
Nagyon szép, hogy magyarul tanultok. Nehéz nyelv, de szép. És sok sikert az örökbefogadáshoz!
KedvelésKedvelés
Kedves Zsuzsa!
Az országos listán mi alapján állítják fel a sorrendet? A jelentkező (aki beixelte az adott rublikákat) várakozási ideje alapján, vagy hogy kinek az ügyintézője a leggyorsabb?
Előre is köszi!
KedvelésKedvelés
Ha mondjuk van egy egyéves roma kisfiú Borsodban, akire helyben nem találnak szülőt, akkor
– első körben a minisztériumban az országos nyilvántartásból választanak neki 5 jelentkezőt, aki a paraméterei alapján szóba jön egyéves roma kisfiúra (itt valószínűleg az adott kategóriára régebben várakozók közül)
– ennek az 5 párnak/személynek az anyagát elküldik Borsodba, ott a helyi örökbefogadási csoport rangsorolja őket, aszerint, kit tart a legmegfelelőbbnek a kisfiúra (tehát nem a várakozási idő alapján). Ha az első helyen kiválasztott nemet mond, akkor a második helyre rangsoroltat hívják stb.
Az ügyintéző sebességének nincs szerepe.
Mééér, van valami kilátásban? 🙂
KedvelésKedvelés
Köszönöm szépen! Nem mondhatok semmit 🙂
KedvelésKedvelés
🙂
KedvelésKedvelés