Új sorozat indul a blogon: örökbefogadós celebek! Ma Steve Jobsról (1955-2011) lesz szó. Az Apple számítógépcég legendás alapítója egyszerre volt feltaláló, üzletember és a design megszállottja. Forradalmasította az informatikát és a szórakoztató elektronikát, neki köszönhető a Macintosh számítógép, az iPod zenelejátszó, az iPhone telefon. Jobs a halála évében a világ 110. leggazdagabb embere volt, és örökbefogadottként nőtt fel.
A vér szerinti szülei huszonhárom évesek voltak a születésekor. A vér szerinti anya, Joanne Schieble végzős egyetemista volt, az apa, Abdulfattah Jandali tanársegéd a wisconsini egyetemen. A lány svájci gyökerű amerikai volt, a fiú pedig szíriai. Joanne apja ezért nem egyezett bele a házasságba, azzal fenyegetőzött, hogy kitagadja a lányát, ha hozzámegy. Joanne ezért döntött az örökbeadás mellett, de nehezen mondott le a gyerekről, több hónapig halogatta a papírok aláírását, hátha mégis ő tudja felnevelni a babát. Titkos örökbefogadás történt, ám Joanne kikötötte, hogy az örökbefogadóknak egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie. A jelentkező Paul Jobs és felesége, Clara azonban munkásemberek voltak, a férfi gépész, aki a középiskolából is kimaradt, a nő könyvelő. Joanne végül azzal a feltétellel egyezett bele az örökbefogadásba, hogy a szülők megígérték, bankszámlát nyitnak a fiú későbbi egyetemi tanulmányaira.
Jobsék két évvel később egy Patty nevű kislányt is örökbe fogadtak. A szülők valóban mindent megtettek a fiuk iskoláztatásáért. Steve már általános iskolás korában rájött, hogy jobb értelmi képességei vannak, mint a szüleinek, sőt, ezt ők is tudják. Paul és Clara mindent Steve neveltetésének rendeltek alá, elnézték fiuk szeszélyeit, valóban összegyűjtöttek egy nagy összeget az egyetemi tanulmányaira. Nem az ő hibájuk, hogy Steve Jobs nem szerzett diplomát, a maga által választott drága bölcsészettudományi intézményt végül otthagyta másfél év után.
Huszonhárom évesen, a vér szerinti szüleihez hasonlóan, Jobs maga is apa lett, és elhagyta a gyermeket. Egy „se vele, se nélküle” típusú kapcsolatból született meg Lisa lánya, akinek először nem is vállalta fel az apaságát. Pereskedés és DNS-vizsgálat után ismerte el az apaságot, de a gyermeket sokáig nem látogatta. Később valamennyire részt vett Lisa életében, de kapcsolatuk hektikus maradt. Jó évtizeddel később Steve megnősült, és feleségétől, Laurene-től három gyereke született, ám csak a fiával foglalkozott, két lányával nem sokat törődött.
Steve Jobs vér szerinti szülei Joanne apjának halála után összeházasodtak, Jandali doktorált politikatudományból és 1957-ben egy Mona nevű kislányuk született. Pár év múlva szétmentek, Jandali eltűnt a család életéből, az egyetemi életet is otthagyta, és a vendéglátás felé fordult, éttermeket vezetett. Joanne és Mona az anya második férje után a Simpson vezetéknevet vették fel, később tőle is elvált. Mona Simpson elismert regényíró lett. Több gyereke egyik szülőnek sem született.
Jobs kezdettől tisztában volt az örökbefogadással, és mindig az örökbefogadó szüleit tartotta igazi szüleinek.
„A szüleim nagyon nyíltan beszéltek velem erről” – emlékezett vissza. Élénken élt az emlékeiben, hogy hat- vagy hétéves lehetett, hogy a házuk udvarán üldögélve elmesélte ezt egy lánynak, aki szemben lakott. „Szóval ez azt jelenti, hogy az igazi szüleid nem akartak téged?” – kérdezte a lány. „Húúúúúú! Villámok cikáztak az agyamban – mondta Jobs. – Emlékszem, hogy berohantam a házba, és sírtam. A szüleim azt mondták: »Nem! Ezt meg kell értened! – Nagyon komolyak voltak, egyenesen a szemembe néztek, és azt mondták: – Mi kifejezetten téged választottunk ki.« Ezt mindketten elmondták, szép lassan, többször egymás után, nagy hangsúlyt fektetve minden egyes szóra a mondatban.
Mindig begurult, ha valaki úgy beszélt Paul és Clara Jobsról, mint az örökbe fogadó szüleiről, vagy arra tett célzást, hogy ők nem az igazi szülei. „Ezer százalékig a szüleim voltak!” – mondta. Másrészt, ha a biológiai szüleiről volt szó, azt kurtán elintézte annyival: „Ők csak a sperma- és petebankom voltak. Ez nem durva, ez tény, csak amolyan spermabank, semmi más.” (Walter Isaacson: Steve Jobs)
Anyja halála után azonban, a nyolcvanas években megkereste a vér szerinti anyját, akivel utána is kapcsolatban maradt. Húgával, Monával számos közös vonást fedeztek fel egymásban, és szoros viszony alakult ki köztük. Jobs sokkal közelebb érezte magához, mint az örökbefogadott húgát. A vér szerinti apját azonban nem kereste meg, haragudott rá, hogy elhagyta Monát.
Steve Jobs örökbefogadó szülei viszonylag hamar meghaltak, a vér szerinti szülők azonban (tudtommal) ma is élnek. Mikor Jobs 2011-ben rákban meghalt, a sajtó megkereste őket. Joanne ekkor már előrehaladott demenciában szenvedett, egy otthonban élt, nem is mondták meg neki fia halálát. A 80 körül járó vér szerinti apa viszont egy nevadai kaszinó igazgatójaként dolgozott, és sajnálatát fejezte ki fia halála miatt. Elmondása szerint az utolsó években megpróbálta e-mailben megkeresni Jobsot, de nem alakult ki kapcsolat köztük.
Érdekesség, hogy Steve és Jandali valójában találkoztak párszor, de akkor még egyikük sem tudott a köztük levő rokoni szálról. A nyolcvanas években Jandali egy kaliforniai éttermet vezetett, ahol Jobs is többször megfordult, és a „szíriai tulaj” kézfogással üdvözölte, ő pedig nagy borravalót adott. Jandali felismerte az akkor már híres Jobsot, de nem tudta, hogy az ő fia (az örökbefogadás részleteivel nem volt tisztában). Az életrajzi könyv szerint mindkét félben évtizedekkel később tudatosodott a találkozás.
Melyik celebről olvasnátok szívesen?
Örökbe.hu 
Hű de örülök, hogy vele kezdted 🙂 Még nem olvastam az életrajzát, de egyre jobban érdekel, eléggé meghatározó személye a szakmámnak. Mikor először olvastam, hogy örökbefogadott, meg is lepődtem, meg nem is, valahogy a zsenik életét mindig átszövi egy nem átlagos életút és ő e mellett önmagában is sajátos személyiség volt. Apple, Mac, Iphone, Pixar, …rengeteget köszönhet neki az az ág amiben dolgozom.
Mikor régen olvastam az interjút vele már akkor érdekesnek találtam, hogy míg ő maga nagyon nehezen vállalta fel a gyerekét és később se alakítottak ki jó viszonyt, a vér szerinti apjára megharagudott, amiért elhagyta apaként a húgát. Attól függetlenül, hogy sokan egy elég kellemetlen egyéniségként nyilatkoztak róla, én eléggé tisztelem a munkásságát Elismerte a tehetségeket és minden munkafolyamatból kivette a részét. Ő egy igazi megszállottja volt annak amiben hitt és amit véghez akart vinni, a munkája iránti elkötelezettségét pedig a betegség sem gátolhatta.
KedvelésKedvelés
Miért nem kommenteltek?
KedvelésKedvelés
Az jutott eszembe errol a cikkrol, amit Manuelaval beszelgettunk, hogy egy pszichologus szerint (nem tudom pontosan kit emlitett Manuela), egy of szamara az is nagy lepes, ha normalis csaladot fent bir tartani.
Jobs zseni volt, de az o erzelmi intelligenciaja is alacsonyabb lehetett az atlagnal.
Kirol olvasnank szivesen? Nem tudom, nem ismerek igazan hires of embert, Bagi? vagy Nacsa? az volt, eszembe jutott Jozsef Attila, bar o nev.szuloknel volt, meg Olah Ibolya is, azt hiszem.
KedvelésKedvelés
A háromszög minden oldaláról lehet kérni, nemcsak örökbefogadottat.
Az életrajzi kötet szerint Jobs kifejezetten kellemetlen, mások érzéseire nem tekintettel levő ember volt, nagyjából egész életében.
KedvelésKedvelés
Azért ezt így nem mondanám. Az igazság az, hogy a megszállott tehetségek kicsit másként tekintenek kifelé. Nem mondanám, hogy ettől alacsonyabb lenne az érzelmi szintje, egész egyszerűen ezek a típusú emberek, főleg befelé figyelnek és sok tekintetben nekik szinte egy másik dimenzió a külvilág. Épp ezért máshogy viszonyulnak az emberek felé is és a munkásságuk válik a világukká. Nagyon kevés elismert, olyan úttörő zseni/művész van aki e mellé még a családot is meg tudta teremteni, és tartani, mert aki e mellé kötelezi el magát, annak a teljes személyét bele kell adnia. Neki ez nem volt teher, ezeknek az embereknek minden gondolata e körül forog éjjel nappal éppen, ezért tudnak úttörővé válni.
KedvelésKedvelés
Szerintem ez egy mítosz, hogy a zseni azért nem tud más emberekre tekintettel lenni és hideg lenni érzelmileg mert zseni. A kettő között nincs összefüggés.
KedvelésKedvelés
Inkább azt mondanám, hogy aki annak dacára sikeres lesz, hogy ilyen gorombán bánik az emberekkel, az valószínűleg nagyon tehetséges…
KedvelésKedvelés
Én még ezt sem mondanám feltétlenül. Létezik kontraszelekció is, az üzleti életben például eléggé jellemző, azaz a jellemzően pénzben mért sikert annál valószínűbben éred el, minél kevésbé vagy tekintettel másokra és a környezetre. (Már eleve az értékválasztás is szelektál.) Kérdés persze, hogy ez a fajta siker mennyire fenntartható, akár az egyén, akár a rendszer számára.
KedvelésKedvelés
A megszállott tehetségről én is épp olyasmit akartam írni, mint Csisza, így már nem teszem, de akkor reagálok arra, hogy kiről…
Ha a háromszög bármely oldaláról lehet választani, akkor én Jamie Lee Curtis-ről olvasnék. Leginkább e bejegyzés keltette fel a figyelmem:
“A színésznőt apósa halála óta valójában Lady Haden-Guest-nek hívják, és az Essex-i Salling bárónője. Gyermekei érdekében nem hozott nyilvánosságra sok információt a most 19 éves Annie és a 7 éves Thomas örökbefogadásával kapcsolatban. Írt viszont nekik egy könyvet, Mesélj nekem megint az éjszakáról, amikor születtem címmel.” A könyv címe keltette fel az érdeklődésem, kíváncsi lennék, mi van a könyvbe.
KedvelésKedvelés
Szia!
Épp úton van ez a könyv hozzám postán , megrendeltem, írok majd róla, ha szeretnéd 🙂
Judit
KedvelésKedvelés
Én azt gondolom Jobs azért sem tudott jó apa lenni, mert a saját vér szerinti örökségét sem fogadta el. Nagyon is jelzésértékűnek gondolom, hogy ő épp akkor lett édesapa, amikor őt a vér szerinti szülei elhagyták. A történet szerint, amikor nem tudott jó apa lenni és x évvel ezelőtt elítélte és megítélte a saját édesapját, nos, ő sem tett másként….Pontosan ugyanúgy nem foglalkozott Steve Jobs a saját gyermekével, ahogy őt is elhagyták a szülei egykor ( direkt nem azt írtam, hogy nem törödtek vele a szülei, hiszen törödni azzal lehet, aki megengedi ezt nekünk).
Eleven, az előzőekhez: azért nagy dolog, ha valaki saját családot alapít annó elhagyott gyermekként, mert a legnagyobb dolgot győzi le ,miközben épp családot alapít, saját magát, a félelmeit.
Manuela
KedvelésKedvelés
Bár én is csak cikkek alapján tudok róla véleményt mondani, és a hasonló irányú emberek alapján, de nekem nem igazán tűnik úgy, hogy őt különösképpen foglalkoztatta volna az örökbefogadása, vagy bárminemű ,,teher” rajta maradt volna e miatt. Akik körülöttem hasonló szakmában helyezkedtek el, gyakorlatilag mind egyedülállóak és nem azért, mert bárminemű trauma/esemény történt az életükben, hanem, mert minden idejüket az alkotásnak szentelik. Ez már már egy külön életvitel. Nőként ezért is indul úgymond mindig hátránnyal itt az ember, mert mi előbb vagy utóbb családot szeretnénk (persze vannak kivételek), de egyben folytatni az alkotást. Az ebben a szakmában lévő férfiak esetében a többség magányos farkas marad. Persze most itt is a ,,megszállott” tehetségekről beszéltem, nem úgy általában.
Az is jellemző az ilyen személyiségekre, hogy nem tűrnek meg maguk mellett olyat akitől nem tudnak tanulni valami újat vagy nincsenek rájuk olyan hatással ami által többé válhatnak. Ezt se mondanám olyan tulajdonságnak ami összefügg az örökbefogadással, mint inkább a ,,művészlélekkel” ha mondhatom így. A húgával közös hangot találtak (ami talán nem csoda, hisz ha jól olvasom szintén egy tehetséges emberről van szó), ahogyan a csapatában/cégénél is csak a hasonló mentalitású embereket tűrte meg, valószínűleg egy gyerekkel viszont nem tudott mit kezdeni és a leírás alapján már a kezdetektől elutasítást gyakorolt felé. Valahogy nem igazán tudom elképzelni, hogy ha valakire hatással van az örökbe adása, akkor így elhatárolódik a gyermekétől. Nekem valahogy ez inkább azt tükrözi, hogy ennyire nem törődött ezzel a dologgal, hogy semmi érzelmi késztetést nem érzett, hogy a lányával ne tegye ugyan ezt.
KedvelésKedvelés
Szerintem biztos tehetséges ember volt, de azért van még pár nagy tehetség, aki a karrier mellett családot is tudott alapítani. Én úgy érzem kicsit túl van misztifikálva a tehetsége. Bár, az tény és való, ha valaki 14-15 órákat dolgozik, már nem marad másra ideje, csak az alvásra.
KedvelésKedvelés
A fent leírt életútból számomra nem egy kiegyensúlyozott ember képe bontakozik ki. Ez eredhet a családi hátteréből is (onnan szokott), de nem feltétlenül azért, mert örökbefogadott.
KedvelésKedvelés
Szamomra sem egy elegedett, boldog ember kepe rajzolodik ki a cikkekbol. Lehet, hogy ennek semmi koze az orokbefogadasahoz, bar nekem az mindig gyanus, ha ez a teny vkit nem frusztral, annak a melyben dolgozik a feldolgozatlan vesztesegelmeny.
Teljesen tipikus momentum, h az of szulei halala utan megkereste a vsz szuleit, es nemileg ellentmond a “sperma es petesejt donor” kifejezes annak, hogy utana tartotta a kapcsolatot a vsz anyaval, es haragudott a vsz apjara. Errol beszeltem akkor, mikor azt irtam regebben, hogy ahogy testet oltenek a vsz szulok, ugy kezdi az ember egyszer csak nem utalni oket, es elveszti a belul zugo harag sajat magat elemeszteni.
Arra viszont kivancsi lennek, hogy a gyerekei mit gondolnak arrol, h az apjuk nem torodott veluk…Az nagyon sovany kifogas, hogy azert volt rossz apa, mert ot is elhagyta az apja. Egyreszrol azert, mert ott volt neki az of apja, masreszrol pedig ha tenyleg magasabb lett volna az atlagnal, vagy akar meguti az atlag eq szintet, akkor nem teszi ezt a gyerekekkel.
Ha rendelkezett volna eleg onismerettel, nem kerul ilyen helyzetbe.
Nyilvan nem vagyok hivatott megitelni az eletet, amit leirtam, az is csak egy nezopont, innen a fotelombol 😊
KedvelésKedvelés
Az életrajzi kötet részletezi, hogy igenis foglalkoztatta az örökbefogadás “csomagja”, főleg ifjúkorában, még egy terápiára is elment.
A könyvben a gyerekek nézőpontja is megjelenik. A nemtörődést vették alapnak, és egész kivételesen meg voltak hatva, amikor épp foglalkozott velük.
“Néha több figyelmet szeretnék tőle, de tudom, hogy nagyon fontos munkát végez, így elég jól megvagyok” – nyilatkozta a lánya 16 évesen.
KedvelésKedvelés
Aki magányos farkas akar maradni, az legyen magányos farkas, szíve joga, ez nem kétséges. Steve Jobs ezzel szemben ha jól számolom négy gyermeket is nemzett.
KedvelésKedvelés
Azért az, hogy egy férfi sokat dolgozik és kevés időt tölt a családjával, nemcsak cégalapító géniuszokkal és örökbefogadottakkal fordul elő… Mondhatni, elég gyakori viselkedésmód. Ami persze nem mentség!
KedvelésKedvelés
Igen, SJ ebből a szempontból nem különbözik számos férfitársától 😦
KedvelésKedvelés
Nelson Mandela,Michael Bay-ről szívesen olvasnék.
KedvelésKedvelés
Vitte tovabb az edesapja karmajat.
KedvelésKedvelés
Sziasztok!
Híres örökbefogadottakról egy helyes lista található itt:
KedvelésKedvelés
Köszi! És üdv a kommentelők közt!
KedvelésKedvelés
Köszi! Gratulálok a blogodhoz! Nagyon tetszik!
KedvelésKedvelés
Nagyon érdekelne: jack nicholson, john lennon, nelson mandela, nat king cole, malcolm x. Köszi 🙂
KedvelésKedvelés
Lisa lányával kapcsolatban egy dolgot nagyon különösnek találtam. A könyv a “se vele, se nélküle” barátnőt idézi:
‘…”Steve azt mondta, hogy számára elfogadható az abortusz, de nem erőltette.” Pont tőle azonban érdekes volt, hogy egy lehetőséget nagyon is ellenzett: “Azt semmiképpen sem akarta, hogy örökbe adjam a gyereket.”…’
KedvelésKedvelés
Törőcsik Mari úgy tudom, egy vietnámi fiút fogadott örökbe és nem nagyon beszélt róla. Szívesen olvasnék a történetükről.
KedvelésKedvelés
Für Anikóék története is érdekes lehet, bár nem tudom beszél-e róla…
KedvelésKedvelés
Na ezen gondolkodtam sokat, mert olvasgatva az elszórt infókat, nekem valahogy nem jöttek ki a számok, nekem úgy tűnik, hogy ott több a korkülönbség, mint 45 év. Nem teljesen tiszta a sztori.
KedvelésKedvelés
De ő ezt nem erősítette meg sehol, nem?
KedvelésKedvelés
Olvastam valamikor vele egy interjút, azt nyilatkozta azt hiszem, hogy mióta hozza került a kisfiú… Ebből nekem úgy tűnt, es ha jól emlékszem, nem is újszülöttrol beszélt. Ő az, aki mindig mond valamit, tesz egy utalást, aztán nem tudom hogy nem akarja, vagy csak nem találta meg a fórumot ahol elmondaná a történetet, de végül fura lesz, pedig sokat tett egy gyermekert ő is…
KedvelésKedvelés
Steve Jobs-ról egy cikk (angolul) Mona Simpson-tól, a vérszerinti testvérétől:
KedvelésKedvelés
Köszi! És üdv a blogon!
KedvelésKedvelés