Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség főtitkárával beszélgetek a civil szervezeteket bemutató sorozat újabb részeként. Az Alfa egyike a nyílt örökbeadásokat közvetítő hazai szervezeteknek. Szó esik élet- és magzatvédelem különbségéről, abortuszról, a nagy vihart kavart dávodi ügyről, Imre személyes indíttatásáról. Az is kiderül, hogy lehet gyereket kapni az Alfánál. Provokatív interjú következik!
– Mondj pár szót magadról!
– Magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szereztem, verseskötetem jelent meg, irodalomtörténészként kutattam és publikáltam, nyelv- és irodalomelméletről tettem közzé akadémiai kisdoktori értekezést, majd egy könyvkiadónál dolgoztam. Három éve mentem nyugdíjba, hogy aztán a szívemhez legközelebb álló munkaként az életvédő tevékenységet folytató Human Life International szervezet magyarországi képviselője lehessek. Hívő katolikus vagyok. Igazi „életműnek” azt tekintem, hogy tíz, három és harminchét év közötti gyermeknek lehetek édesapja.
– Ez hogy sikerült?
– Kétszer elváltam, az előző két házasságomból született egy és három, a mostaniból hat gyermek. Az első kisfiunk meghalt gyomorrákban. Kínnal és örömmel egyaránt megéltem, milyen apává válni, magzatkoromtól pedig megtapasztaltam, milyen a nem kívánt kisgyermek sorsa. Ezek a tapasztalatok indítottak arra, hogy a gyakorlati bioetika pályájára térve kutassam azt, miért működnek egészségesen vagy beteges fogyatékossággal a családok. Ez a munka tulajdonképpen közösségi terhesgondozással végzett korai gyermekvédelem, életvédelem.
– Nem kívánt gyerek vagy?
– Tizenegy éves koromban egy véletlenül meghallott családi beszélgetésből tudtam meg, hogy az anyám magzatgyermek koromban meg akart ölni. Az interneten fellelhető egy rólam készült film, melyből megismerhető a fogantatásom és születésem körüli történet. (Az angol nyelvű kisfilmben Imre elmeséli, hogy osztályellenséggé nyilvánított a szüleit az ötvenes években kitelepítették egy Békés megyei tanyára, anyja ott házilagos abortuszkísérletekkel próbálkozott. A családnak erről a korszakáról szól a Soha, sehol, senkinek című 1988-as játékfilm is, melyet Imre Ferenc nevű bátyja írt és rendezett. A nyolc nemzetközi fődíjjal jutalmazott filmdráma a terhességet és az abortuszpróbálkozásokat is bemutatja – a szerkesztő megjegyzése.) Ez az én személyes motivációm, az elutasítottság, a visszautasítottság, az elrekkentés szándéka, egy olyan családban, amely másra lett volna hívatott.
– Szörnyű lehet így megszületni.
– A mai tudat így reflektál, de ezt én másképp gondolom. A szüleim házassága azzal köttetett, hogy nyitva tartják magukat a teremtésnek, azoknak a gyermekeknek, akik érkezni akarnak. Az egy másik nézet, hogy a termékenység az én tulajdonom, és én döntöm el, hány gyermek és mikor érkezzen. A szüleim vallásos emberek voltak, egyházi házasságot kötöttek. A gyermek a Teremtő Isten adománya. Ez nem egy családtervezési gyakorlat, hanem egy olyan világnézet, aminek vannak következményei. Anyám úgy döntött, az adott körülmények idején nem tud kettőnél több gyereket vállalni, és a lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy ne szülessek meg.
– Jó viszonyod volt anyukáddal?
– Sajnos kezdettől nem tudott fenntartás nélkül elfogadni. Ez a mindkettőnket sújtó, őt egy gyermek, engem egy szülő szeretetétől megfosztó, korai élmény évtizedekig mozdulatlan jéghegyet sodort közénk, ami csak a halálos ágyánál olvadt el…
– Abortusztúlélő vagy. Megélted ennek érzelmi következményeit, s mégis azt mondod, mindenki szülje meg a gyereket?
– A korszellem azt sugallja, hogy öljük meg a nem kívánt gyermeket, mert ha világra jön, akkor a korai sérülések miatt már amúgy is csupa keserűség lesz az élete. Én nem kívántként születtem, de a küzdelmes anya-gyermek viszony dacára is boldog felnőttnek mondhatom magam. Éppen abortusztúlélő múltam miatt képviselek mást. Azt mondom, mindenki felelős módon viszonyuljon a termékenységéhez, és családtervezés terén ne csússzon bele káros gyakorlatokba, ne mérgezze magát kemikáliákkal, maradjon a természetes családtervezésnél, a terméketlen napok kihasználásánál.
– És ha mégis megfogan egy nem kívánt gyermek?
– Ha ezen a nem-kívántságon nem lehet változtatni, akkor nem a gyermek elpusztítása a megoldás, hanem az örökbeadás.
– Az Alfa Szövetségről mindenkinek a dávodi ügy jut eszébe, mikor egy tizenhárom éves kislány abortuszát akarta megakadályozni a szervezet 1998-ban.
– Félezer újságcikk jelent meg, zömmel az ellenoldal álláspontjával. A mi álláspontunk kifejtését az fékezte, hogy a szegény körülmények között élő családot rábeszélték, perelje be szervezetünket, mert így majd hatalmas pénzeket ítélnek meg nekik. Az ügy úgy indult, hogy hozzánk információk jutottak arról, hogy a 13 éves Katalint – aki volt sem kicsi, sem lány – akarata ellenére abortuszra kényszeríti a családja.
– De nem a lány fordult hozzátok.
– Ő nem tudott rólunk, ezért ő maga személyesen nem kérhetett segítséget. A kismama környezetéből, a barátnőitől pénteken kaptuk a családon belüli, sokféle erőszakról szóló hírt. Az anyaság elleni kényszerítés tényét később mások is megerősítették. Mivel a magzatgyermek elvételére a hétfőt jelölték ki, az esetről haladéktalanul tájékoztattam a bajai kórházat és a városi gyámhatóságot. Felhívtam a figyelmüket, hogy a hozzánk érkezett jelzések szerint Katalint akarata ellenére kényszeríti szűkebb-tágabb környezete az általa megtartani kívánt várandósság megszakítására. A gyámhatóság kiment, beszélt a lány anyjával, aki azt mondta, hogy ők abortálni akarnak. Mivel egy magánszemély jelentős pénzösszeget helyezett el egy közjegyzőnél a kismamának azzal a feltétellel, hogy az a kisbaba megszületése után vehető fel, a magzatgyermek anyagi jogainak védelmére a gyámhatóság magzati gondnokot rendelt. A kiskorú Katalinnak is gyámot rendeltek, majd elindult egy jogi folyamat, amelynek eredményeként a bajai városi bíróság érvénytelennek nyilvánította az abortuszkérelmet. Ekkor kapott igazán erőre az életet támadó gyűlöletbeszéd. Ez azt sulykolta, hogy egy anyaságra éretlen, 13 éves „kislányt” szülésre akar kényszeríteni egy szélsőséges, gyermekkínzó, fanatikusan vallásos civil szervezet. Mi, mint a jelzőrendszer tagjai kötelesek voltunk a gyámhatóságnak ezt a jelzést megadni.
– Híresztelések alapján?
– A bírósági tárgyaláson kiderült, hogy Katalinnak valóban volt ilyen szándéka, hogy megtartsa a gyereket, az első időpontban nem is ment el a terhességmegszakításra. Utána a család olyan kényszert gyakorolt rá, hogy meggondolta magát. Az anyja közölte, hogy csak lapos hassal mehet haza, a bátyja megfenyegette, hogy kirúgja belőle a gyereket, a testvérei elindultak, hogy szétverik azt a cigány férfit, aki felcsinálta a húgocskájukat. Erről nem írt a liberális sajtó.
– A bíróság végül úgy ítélt, hogy az Alfa és a szövetséget értesítő bajai lelkész indokolatlanul avatkozott be a család életébe, és 300-300 ezer forint pénzbírságra ítélték őket. Az abortusz is megtörtént.
– Nem megtörtént, Kökény Mihály miniszter személyes közbenjárására végrehajtották az addigra már a családi nyomás alatt megtört Katalinon, meg sem várva a másodfokú ítéletet. Ugyanazt az erőszakot gyakorolta, mint a lány családja. Teljességgel életellenes és etikátlan lépésnek tartom, hogy egy egész apparátus, pártok, tömegek, sajtó mozdult meg azért, hogy abortálják azt a gyereket. Akkor vagyok szabad, ha szabadon abortálok? Mindent, ami ennek az útjába állt, megsemmisítettek, az Alfát, a bajai káplánt, a bírónőt. Mindezt azért, nehogy precedens legyen abból, hogy egy tizenhárom éves lány saját akaratából, a családja ellenében gyermeket hoz világra. Ez az egész magyar gyermekvédelem kudarca, közösségi gyilkosság történt. Mi azt akartuk felmutatni, hogy ahogy Katalin, a magyar nők többsége is nem önként, hanem a szűkebb és tágabb környezet nyomására megy abortuszra. Arról akkor senki nem beszélt, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként mindenki köteles jelzést adni az illetékes hatóságnak, ha értesülései vannak egy gyermek bántalmazásáról vagy kényszerítéséről. Máig büszke vagyok arra, hogy ezt a vészjelző szerepet nem egy, hanem egyszerre két gyermek: a tizenéves kismama és az általa akart magzatgyermek életének megmentésének szándékával betöltöttük.
– Az Alfa rosszul jött ki az ügyből. A hírneve összekapcsolódott az esettel, többen kiváltak a szervezettől, a működés összezsugorodott.
– Ez kétségtelen. Tagjaink közül néhányan nem tudtak együtt élni a lejárató kampány okozta teherrel, a pályázataink a szemétkosárban landoltak kormánytól függetlenül. Sokan úgy érezték, könnyebb az örökbeadás hálás munkáját végezni, mint az életvédelem ügyét vinni, és a könnyebb irányba mentek. Az addigi céges támogatók egy része reklámértékünk lenullázására hivatkozva kihátrált mögülünk. Ugyanakkor olyan magánszemélyek sorakoztak föl mellettünk az ügy hatására, akik az életvédelem ügyét felvállalják.
– Térjünk vissza a kezdetekhez. Miért jött létre az Alfa Szövetség?
– Néhány kisebb életvédő civil szervezetet és lelkes magánszemélyeket összefogtunk egy ernyőszervezettel, ami nekik könnyebbé teszi az érdekérvényesítést, az embereknek pedig segít eligazodni bioetikai kérdésekben. Úgy éreztük, a családot ért kihívásokra kell egy szervezet, ami gyorsan reagál, és napi 24 órában elérhető forró drótot működtet a hozzánk fordulóknak…
– A krízisterhesekre gondolsz?
– A terhesség mindig krízis, a várandósság nem. Álláspontunk szerint kétféle nőtípus van, az egyik az anya, aki várandósságát elfogadja, a másik a másállapotot nemkívánatos tehernek fogja fel. Ha ők elindulnak felénk, akkor nekik próbálunk segíteni. De nemcsak krízisterhesekkel foglalkozunk, hanem minden helyzettel, ahol az emberi méltóságot veszély fenyegeti, főleg a születés előtt és körül. Az életvédelem annyit jelent, hogy az emberi életet a fogantatástól a halálig védeni kell.
– Mi a magzatvédelem ehhez képest?
– Az életvédelem egy korábbi periódusában elsősorban arra koncentráltunk, hogy a magzati korát élő ember ember mivoltát mutassuk fel, hogy őt mennyire meg kell védeni, az apát és az anyát figyelmen kívül helyeztük. Ma már szitokszónak tartom, ha engem csak magzatvédőnek neveznek. A második szakaszban, ahol most vagyunk, arra döbbentünk rá, hogy ennek a pici embernek a jogait esélytelen megvédeni az őt hordó szülők jogai nélkül. Ennek kibővített szemlélete a termékenységvédelem, ami a magzat mellett az egész családot gondozza. Az emberi személy termékenységét, mint természetjogi dimenziót kell megvédeni.
– De a Földön ma túlnépesedés van.
– Ez az uralkodó álláspont, amivel nem értek egyet. Ennyi ember valóban sosem élt még a világtörténelemben, de a Földön sokkal több is elférne. A bolygónkon található, megművelhető földterületeknek mindössze négy százalékán termelünk élelmiszert. A túlnépesedés hamis mítosz, ami arra szolgál, hogy becsapja az embereket, és a termékenységet elértéktelenítse egy olyan Európában, ahol a népesség szinten tartásához szükséges 2.1 gyermek helyett mindössze 1.4 gyermek születéséről számol be a statisztika. Európa és benne Magyarország tehát nemhogy túlnépesedne, hanem e gyakorlat folytatása esetén elnéptelenedik. Emiatt a bevándorlók előbb-utóbb leváltják az adott területen korábban őshonos, szaporodásban csődöt mondó népességet.
– Miért szerepel az Alfa honlapján egy bevándorlásellenes idézet Marine Le Pen francia szélsőjobboldali politikustól?
– Ez a nyugat-európai társadalomra jellemző skizofréniára utal. Míg a személyek és a tőke szabad áramlásáról papolnak, közben a saját asszonyaiknak nem teszik lehetővé a termékenység szabad megélését. Ennek természetes következménye, hogy más népesedéshiányos nemzetekből érkeznek bevándorlók. Ilyen értelemben idéztem elrettentő példaként Marine Le Pent, aki többekkel együtt Európa és a többi földrész náluk szegényebb polgáraitól félti életszínvonalát. Rosszul hiszik, hogy a bevándorlást képesek lesznek kitiltással, szögesdróttal, fallal vagy épp kitoloncolással megállítani.
– Ellenzed a bevándorlást?
– Igyekszem pontosan fogalmazni: a bevándorlás olyan történelmi bűnre következő, isteni büntetés, vagy ha úgy tetszik, sorscsapás, amelynek gyökere a saját társadalmunk élet- és termékenységellenességében keresendő. Az elabortált magzatgyerekek helyét bevándorlók foglalják el. Ha egy kihalófélben lévő európai nemzet őslakójaként szemlélem a jelenséget, akkor ez már maga a nemzethalál. A betelepülő szemszögéből Nyugaton jobb megélhetést találni viszont áldás, a betelepülő tehát nem tekinthető bűnösnek. Ezzel szemben a népirtás és kitelepítés minden formája, különösen az abortusz súlyos, emberiségellenes bűncselekmény, amely ellen minden népnek és nemzetnek teljes erejével küzdenie kell. Nem a külföldi munkaerőt kellene gyűlölni, hanem azt a politikát, ami ide vezetett. Ilyen értelemben ironikusan idézem Marine Le Pent.
– Az Alfa két éve tiltakozott az abortusztabletta ellen, ezt végül be is tiltották. De Magyarországon legális az abortusz, ennek egyik technikájáról beszélünk.
– Örülök, hogy a méregtabletta nem mérgezi a magyar nőket. Az abortuszt élet-, család-, nemzet-, nőellenes gyakorlatnak tartjuk. Legális, de ez nem jelenti azt, hogy ezt nekünk el kellene fogadni. Ez egy halálkultusz, aminek a társadalom minden tagja áldozata.
– Ha az Alfa Szövetségen múlna, betiltanád az abortuszt?
– Nem! Az azokat az okokat kellene megszűntetni, amelyek az abortuszhoz vezetnek. Ezek a párkapcsolat, a családtámogatás, a munkahely, az egészségügy minősége… Be lehet tiltani, de ez nem megoldás. Az abortuszhoz vezető szociális, mentális okokat kéne feltérképezni, és a közösségi terhesgondozás rendszerét kiépíteni. Az abortusz szigorításának akkor van értelme, ha működik egy ilyen rendszer, ami persze pénzbe kerül. Egy ilyen háló nélkül betiltani az abortuszt ostobaság.
– Az Alfa mégis szimpátiatüntetést tartott a spanyol abortusztörvény tervezett szigorítása mellett…
– Igen, valóban tüntettünk a spanyol nők, gyermekek és családok mellett, az ellenük ható abortuszdiktatúra életpártivá változtatása érdekében. A szándékot, az irányt üdvözöljük, de csak akkor működik, ha a termékenységet értéknek tartó, a gondozást valóban megkönnyítő országos hálózat alakul ki, ami minden praktikus, mentális, szociális segítséget felkínál azokra a gondokra, ami miatt ezt az állapotot tehernek érzi a nő. Egy ilyen rendszer kialakítása még nem történt meg. Ebben támogatjuk a Spanyol Királyságot, ezért vonultunk a követség elé szimpátiatüntetésre.
– Beszéljünk a szövetség működéséről. Miben más az Alfa, mint a többi szervezet?
– Mi a fogantatástól a természetes halálig tiszteljük az emberi életet, az egész szakaszra igyekszünk odafigyelni. Az Alfa több, mint örökbeadó szervezet: arra figyelmezteti a társadalmat, hogy a termékenység érték, ezt ne vesztegessük el olyan teherbeesésekkel, amelyek nem kívánatosak. Ha ez mégis megtörténik, adjunk meg minden segítséget, hogy ez a terhesség örömteli várandóssággá változzon. Ha pedig ez lehetetlen, akkor segítsük az anyát abban, hogy szülje meg és adja örökbe. De még jobb lenne, ha megszülné és örülne neki.
– Vannak terhesek, akik már az első 12 hétben jelentkeznek, akik még döntés előtt állnak?
– Igen.
– Mit tudtok ilyenkor tenni?
– Személyes kapcsolat keretében megpróbáljuk megérteni, melyek azok okok, amelyek miatt a páciens terhesnek érzi az állapotát. Próbáljuk ezek alól felszabadítani, hogy szabad döntést hozhasson. Az amerikai Allan Guttmacher Institute szerint 100 terhességmegszakításból 31 a szűkebb-tágabb környezet nyomása miatt következik be: a szülői szerepet elutasító partner, az anyaságot el nem fogadó család, a tizenéves anyák terhességét többnyire kizárással büntető iskola, az anyában rossz munkaerőt látó munkahely, a gyaníthatóan sérült baba miatt defenzív magatartást tanúsító orvos miatt. Az Elliott Intézet szerint 100 nőből 64 a partnere, a családja, az iskolája, a munkahelye, az orvosa nyomása miatt veteti el a gyereket. Ezeket magyar védőnőkkel megosztottam, szerintük a nők 95 százaléka kényszer hatására megy abortuszra.
Ha ennek csak a fele igaz, akkor tessék egy nőpárti szervezetet létrehozni, ami közösségi terhesgondozással segít ezeknek a nőknek, ami megtalálja az alternatívát az abortusszal szemben. Akkor sokkal nagyobb lenne a sikerarány. Most 100-ból 3-5 nő gondolja meg magát az abortuszt megelőző tanácsadás során. Nem a nők szabadságjoga ölt testet az abortuszban, az örökbeadásban, a művi meddővé tételben.
– Az Alfa honlapja részletezi az abortusz utáni lelki hatásokat: depresszió, trauma, gyász… De akik örökbe adtak egy gyereket, azok is beszámolnak hasonlókról, bűntudatuk van, és nem azzal az emelkedett érzéssel kelnek és fekszenek, hogy megmentették egy kisgyerek életét.
– Tökéletes leírása a poszt-adoptációs szindrómának. Ezt is próbáljuk kezelni. Az örökbeadó anyákat úgy gondozzuk, hogy ha lehet, ne adja örökbe a gyereket. Kezdettől állítjuk, hogy az örökbeadás is az elutasítás egyik formája. Mi próbáljuk legalább azt elérni, hogy ne következzen be később egy újabb hasonló helyzet, ahol ő megint vesztesként kerül ki. Az örökbeadás után is segítjük a mindennapi életében, döntéseiben, nem hagyjuk magára. Tudom, hogy a világot nem tudjuk megváltani, de legalább meg akarjuk mutatni, hogy így is lehet.
– Az Alfa vallásos szervezet?
– Nem, bárki csatlakozhat. Az Alfa életvédő szervezet, amely egyházaktól, pártoktól, világnézettől független. Hívőt és nem hívőt egyaránt szolgálunk.
– Tehát nem hívő ember is kaphat gyereket.
– Igen.
– Ki jelentkezhet örökbefogadóként az Alfához?
– Bármely magyar állampolgár, jogerős alkalmassági határozattal.
– Egyedülállók is? Nyolcgyerekesek is?
– Igen. Sem az egyedülálló állapot, sem a nagy család nálunk nem akadály. Az sem kizáró ok, ha az örökbefogadónak alig van már ideje az újszülött örökbefogadására feljogosító 45. életév betöltéséig. Mindennek etikai alapját a honlapunkon megtalálható, Gondozási alapelvek című dokumentum tartalmazza.
– Hányan dolgoznak az Alfánál?
– Néhány tucat belső önkéntesünk van, nekik mindig sok-sok külsős segít. Főállású munkatársra eddig még nem futotta…
– A honlap szerint az örökbe fogadni szándékozókat is felkéritek, hogy végezzenek önkéntes munkát a szervezetben. A krízisterhesekkel is ők foglalkoznak?
– Nem, ehhez szakemberek kellenek, védőnők, szociális munkások, tanárok. Ők végzik a közösségi terhesgondozást és az örökbeadást, ők a belső, rendes tagok. Ehhez képest a pártoló tagok, várakozók adományokat szállítanak, a honlapot működtetik, háttérmunkát végeznek a szervezetnek.
– Hamarabb kap babát, aki több önkéntes munkát végez?
– Igen. Annak nagyobb esélye van bekerülni abba a tízes csoportba, amit mi a várandósok csoportjának nevezünk, szemben a 120 fős várólistával. Ez a tíz arc merül fel, ha segíteni kell, egyikük épp most szállít egy tévét egy rászoruló családnak. Őket ismerjük, kedveljük. Nekik sokkal több esélyük van, mint aki csak bejelentkezik és ül a babérjain.
– Aki nem végez önkéntes munkát, nincs is esélye babát kapni?
– Aki mindezzel nem ért egyet, vagy ilyen pártoló tagi tevékenységet bármely más ok miatt nem tud vállalni, akkor az szabadon megkereshet más, számára elfogadhatóbb szervezetet.
– Ha valaki nem megy abortuszellenes tüntetésre, még kaphat gyereket?
– Nálunk az jut gyermekhez, aki a lelki termékenység emberi áldozatával képes velünk együtt vajúdni és babát kihordani. Akit ez megérint, indulhat felénk… Jelenleg tíz ilyen „várandós” házaspár van a csoportban, ők a mi mindenórásaink.
– És van tíz krízisterhes is?
– Nem, ez körülbelül kétszer kilenc hónap várakozást jelent. Tavaly öt örökbeadásunk volt.
– Ha most az interjú nyomán még tíz szorgalmas jelentkező megrohan, akkor duplájára nő a várakozás?
– Mindig csak az első tíz házaspárt tekintjük várandósnak. És persze azt ők is tudják, hogy az életvédelem nem babagyár, nem tudjuk garantálni, hogy csak másfél év lesz a várakozás.
– Szervez találkozókat az Alfa?
– Van egy jól működő, Örökbefogadó Szülők Köre elnevezésű, Őszikeként ismert klubunk. Ennek keretében az összes, adoptálásban érdekelt tag kéthavonta életvédelemmel kapcsolatos filmeket láthat, színházba szóló meghívót kap, előadókat hallhat. Minden egyes alkalommal előjönnek az örökbefogadással kapcsolatos személyes, közösségi megosztásra, feldolgozásra váró élmények is. Munkatársainkat, gondozottainkat, várandós vagy még várólistás házaspárokat szoktuk meghívni a mindig más-más városban sorra kerülő babatalálkozókra.
Alfa Szövetség
- Alapítás éve: 1996
- Örökbefogadásra várakozók: 137
- Örökbeadások száma 2013-ban: 5
- Várakozási idő: 2×9 hónap (önkéntes munkát vállalóknak)
- A fennállás óta örökbeadott gyerekek száma: 368
- Örökbeadási szándék ellenére családban tartott újszülöttek: 487
- Jelentkezhet olyan, lehetőleg házasságban élő, 45 év alatti, akár egyedülálló állampolgár, akinek magyar gyámhatóság által kiállított, jogerős alkalmassági határozata van. Sem a vér szerinti, sem az örökbefogadott gyerekek száma nem kizáró ok.
- Egyéb kikötés: a „várandós örökbefogadók” közé kerülés érdekében ajánlatos önkéntes munkát végezni.
- Ha a szülő nő is így dönt, akkor már a szülés előtt megismerkedhetnek a felek.
- Nem vesz részt szervezeten kívül kezdődő, „magánutas örökbefogadások” lebonyolításában.
- Regisztrációs díj: egyszeri 10 ezer forint.
- Közvetítési díj: sikeres örökbefogadás esetén nincs.
Örökbe.hu 
Magzatgyermek, 13 éves nő, nem hiszek a túlnépesedésben. Ettől eltekintve virágozzék minden virág.
KedvelésKedvelés
Friss alfás örökbefogadó szülőként írok és osztanám meg közvetlen, személyes tapasztalatunk, remélem érdemben hozzá tudok tenni az Alfa Szövetségről eddig körvonalazódó képhez. Igen, mint bármelyik más szervezetnél, az Alfánál is van egy értékrend, irányelv, szempont, amely alapján a szervezet működik. Nem hiszem, hogy az Alfánál kizáró ok lenne a hitbéli, vagy értékrendi azonosulás hiánya (ezt az egyik fönti bejegyzés is tanúsítja, ahol 2 gyermek került egy, az Alfa szellemével egyáltalán nem azonosuló családhoz), viszont véleményem szerint igenis kell lennie valamilyen szempontnak, mely szerint az örökbeadandó babákat az örökbefogadókhoz „rendelik”. El tudok képzelni számtalan esetet, ahol puszta bejelentkezési sorrend szerint érkeztetni többet rontana, mint segítene. Továbbá 2 év várakozós-örökbefogadós “tanulmányaink” alapján teljes határozottsággal merem állítani, hogy az örökbeadásban közreműködő szervezetek részéről mindig is lesznek szervezetspecifikus egyéni szempontok a döntésben, és mindig lesznek elégedetlenek, türelmetlenek. Ez így van rendjén. Ha nekem kellene eldöntenem, hogy egy baba melyik családhoz kerüljön, biztos nem a puszta jelentkezési sorrend lenne a döntő.
Ha lenne rá módunk és számunkra is lehetőség lenne mondjuk öt csecsemő közül „válogatni”, mi magunk, örökbefogadók is a saját értékrendünk, preferenciáink alapján válogatnánk a babák között, nem sorszám, vagy mondjuk ábécé szerint. Viszont nagyon nehezünkre esik elfogadni, hogy az örökbeadással foglalkozó szervezetek köztünk válogatnak. Szerintem teljes joggal teszik. Tény, hogy minket, várakozókat, általában ez érdekel elsődlegesen: mikor leszek az első a listán, vagy miért nem én vagyok a következő? Előző két szempontot is érdemesnek tartom figyelembe venni, mielőtt egy – akármelyik – szervezet döntésének igazságosságát, vagy annak hiányát vélelmezzük. Ennyit az elméleti részről.
Minden eset egyedi, a miénk is az volt, sok akadállyal, előreláthatatlan fordulattal, rohanással, várakozással, csalódásokkal, feszültséggel és a mindezt összetartó reménnyel. Amit mindenképp szeretnék kiemelni: a közel három hónapos, egyáltalán nem standard problémákkal bonyolított kálvária alatt egyetlenegyszer nem hallottuk az Alfa részéről, hogy ’majd holnap’, ’most nem érek rá’, ’majd megoldódik valahogy’. És nem hallottuk azt sem, hogy ’áh, ez túl bonyolult’, ’nem éri meg’, ’sajnos lejárt az ügyfélfogadási idő’. Annak ellenére, hogy anyagilag az Alfa szinte semmiből gazdálkodik, ha menni kellett, ott voltak, ha intézni kellett, intézték, ha segítségre volt szükség, segítettek. Állíthatom, hogy ritka az az odaadás, segítökészség, önzetlenség és elhivatottság, amellyel az Alfa – ismételten, szinte nulla infrastruktúra ellenére – végzi a dolgát, ha ’helyzet van’. Személyesen, telefonon, ahogy lehet. És ez mind Imrére, mind Sziszire, Zsókára, Mártira érvényes. Továbbá ki kell emelnem, hogy az Alfások ugyanezt a bánásmódot tanúsították az örökbeadók felé is. Róluk általában megfeledkeznek a beszámolók, pedig azon az oldalon csak a veszteség minimalizásáról lehet beszélni, sikertörténetről nem. A sok bonyodalom ellenére mi rendkívül szerencséseknek érezzük magunkat mind az Alfa mind az örökbeadók tekintetében. Szerintem némi minimális finanszírozással az Alfa is sokkal többet tudna tenni és sokkal hatékonyabban, de amit a jelenlegi erőforrásaikkal a babáért, értünk és az örökbeadó szülőkért tettek és tesznek, csak méltatni és köszönni tudom mind családom, mind csodás kisfiunk nevében.
KedvelésKedvelés
Szia! Üdv a blogon. Gratulálok a babához! Sejtem is, ki az:-)
KedvelésKedvelés
Jaj, de jó, hogy idekerült ez a vélemény! Erre nagy szükség volt, hogy objektív kép alakuljon ki, s ez nagyon “járt” az Alfának is. Gratulálok a kisfiúhoz és sok örömöt kívánok a családnak!
KedvelésKedvelés
Hm, Andrea, ennyire nem írhattad volna le jobban a fordítottját annak amit én gondolok.
Magzat. (PONT!, nem = gyermek), 13 éves= Gyerek. Igenis túlnépesedett a világ. Nem minden magból lesz virág.
Ahány ember annyi igazság, csak másokra ne kényszerítsek az igazságukat. Az Alfáról, mindettől függetlenül egy értelmes és jó keresztény benyomásom maradt a cikk után, Téglásy Imréről pedig az, hogy olyan ember aki aszerint cselekszik ahogy prédikál. Bár valószínűleg nem igen tudnék megmaradni vele egy szobában kettesben több órán át.
KedvelésKedvelés
Irónia az I betűnél 😉 Engem borzasztóan letört ez a cikk, még akkor is, ha a vége felé próbál szépíteni, na nem mintha lettek volna illúzióim. A dávodi ügyet egyszerűen nem és nem lehet szépíteni. Ha csak tőlük lehetne újszülöttet kapni, akkor sem jelentkeznék. Ugyanakkor, ahogy az ős-liberális, amely szót Téglásy Imre valószínűleg rosszul használja, Voltaire mondta: Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.
KedvelésKedvelés
Voltaire-nél a pont 😀
KedvelésKedvelés
Én elsőre levettem az iróniát, azért is nem szóltam a cikkhez, mert szebben magam sem tudtam volna mondani, csúnyábban meg nem pc. 🙂 A Voltaire-idézet nagyonnagyon 🙂
KedvelésKedvelés
Az embriókorú-, magzatkorú gyermek is ugyanannyira gyermek mint a csecsemőkorú, óvodáskorú, tinédzserkorú. Hogy ezt sokaknak nem áll érdekükben tudomásul venni, az más kérdés. Ha nem azért neveznéd magzatnak a méhben élő gyermeket, hogy dehumanizáld őt, akkor nem is lenne baj a megfogalmazással. Annyira cseng jól, mint az asszonyállat, nigger, …
“Nem minden magból lesz virág.” Feltételezem ez alatt azt érted, hogy 9 hónapig a gyermek csak “mag”, egy lehetőség. A valóság viszont az, hogy a spermium és a pete: a mag, a lehetőség, egyesülésük után pedig új egyed jön létre. De ez egy bioszórákat megjárt, felnőtt ember számára nem kérdés.
Ha a szülők emberek, akkor az új egyed is ember lesz, a kora és fejlettségi szintje nem vesz el emberi mivoltából.
A 13 éves valóban még gyerek.
A világ túlnépesedett, de nem népírtással és tömegek élethez való jogának tiprásával kell csökkenteni a létszámot.
“Ahány ember annyi igazság, csak másokra ne kényszerítsek az igazságukat.” Tipikus “az igazság mindig szubjektív” megnyilvánulás, egészen addig míg az illető érdekeit szolgálja. Pl. az asszonyverés esetében is ez a véleményed?
Andi pedig ugyanazt mondta, mint te.
KedvelésKedvelés
Szia Ekrepe, üdv a blogon! Eddig is olvastál?
KedvelésKedvelés
Hat ez erdekes volt…. koszi Zsuzsa. 🙂 Mi anno naluk is vartunk, de soha senki nem emlitett olyat, hogy “varandos hazaspar”, meg onkentes munka…. Mi tipikusan ultunk a baberjainkon. 🙂 A 2. gyermekunk orokbefogadasakor ertesitettuk oket is, hogy lemondjuk a jelentkezest, es akkor a holgy mondta, hogy mar naluk is elso helyen allunk, csak epp nincs baba…. Akkor elvileg ez lett volna az orok elso hely. 😀
Amin meg kisse ledobbentem, hogy egy melyen vallasos ember 2x valik….
KedvelésKedvelés
Gondolj bele, az első feleség legnagyobb gyereke 37 éves, nehezen tudott volna 3 évvel ezelőtt is szülni egyet 😉 Bár persze nem kizárt, elvégre 13 évesen is nyilvánvalóan okés a dolog.
KedvelésKedvelés
🙂 Na hogy erre én nem gondoltam! 😉
KedvelésKedvelés
Nagyon jó írás! Tetszik, hogy a riporter végig abszolút objektív marad, a vitatható pontoknál is. Tetszik a riportalany is a maga elkötelezettségével, még ha sokszor nyilván nagyon megosztó is az álláspontja – de hát miért is ne legyen az?
Saját példa a korszellemre, az abortusz irányába ható orvosi nyomásra és az abortusz ellenes tanácsadás szükségességére: a (gyaníthatóan genetikai) rendellenességgel születendő gyermekem életben maradási esélyeit 1%-ra prognosztizálták, orvosi lebeszélés ellenére „saját felelősségre” tarthattam meg, még 5 hónapos terhesen is (amikor az esély 50%-os volt, mert nem találtak durva genetikai eltérést) az abortuszt javasolták, és a döntéskényszer rettenetes lelki állapotában szinte a „véletlen” mentett meg és erősített meg a gyermekem vállalásában. A statisztika szerint 5000 terhességből 1-ben fordul elő a mi rendellenességünk, s a terhes nők 95 %-a (vélhetően többségében orvosi tanácsra) lemond az így születendő gyermekről. A lányomat 1 naposan operáló sebésztől (és azóta az internetről is) tudom, hogy a műtét után ezek a gyermekek 96%-osan teljes, egészséges életet élnek, s ő maga csodálkozott, hogy a genetikusok ezt hogyhogy nem tudják??? (A lányomat csak a hasán lévő heg emlékezteti a valamikori operációra). Ha akkor lett volna olyan abortusz ellenes terhességgondozás és tanácsadás, a magzat mellett az egész családot, az apát és az anyát is védő és gondozó „termékenységvédelem” – amiről itt olvashatunk, akkor magam nagyon sok félelemtől és lelki gyötrelemtől mentes, felszabadult és boldog terhességet élhettem volna meg, sorstársaim pedig merték volna vállalni a gyermeküket. IGEN, NAGYON NAGY SZÜKSÉG VAN AZ ABORTUSZ ELLENES TANÁCSADÁSRA!!! Hajrá, előre!
KedvelésKedvelés
Szia Dutka!
Nagyon érdekes hozzászólás. Sajnos tényleg igaz, hogy főleg genetikai betegségeknél rettentő nagy a nyomás, néhány orvosban fel sem merül, hogy valaki meg akarhat tartani egy potenciálisan egészséges, vagy akár egy biztos beteg babát. Annak ellenére, hogy manapság az orvostudomány csodákra képes. Egyébként is, bárki megbetegedhet, és talán az ismert bajjal könnyebb megküzdeni.
Ha nem titok, mi volt ez a rendellenesség? Hátha segítesz valakinek 🙂
KedvelésKedvelés
Nyílt hasfal, omphalocele (magzati köldöksérv)
KedvelésKedvelés
Jaj Dutka, de jó, hogy megtartottad, biztos, hogy iszonyú nehéz lehetett így végigcsinálni a terhességet. Ugyanerről hallottam, meg olvastam én is, hogy ilyenkor az orvosok szinte presszionálják az abortusz irányába a szülőket, akiknek persze honnan lenne elég tudásuk róla, hogy mennyire súlyos vagy gyógyítható betegségről van szó. Nem mindenki ilyen erős, mint te, hogy minden lehetőséget végigjárjon vagy megtalálja azt a gyerekorvost, akitől korrekt információkat kap.
KedvelésKedvelés
Köszi! Aznap, amikor a genetikusnál “végleg” el kellett döntenem, hogy megtartom-e a gyermeket (5 hónapos terhesen!), még magzati szívultrahangra is volt időpontom, ez volt a kibúvó az azonnal döntéskényszerben. Ott a neonatológus, Dr. Hajdú Júlia (ez itt a reklám helye:)) NEM beszélt abortuszról, de megmutatta a szív és erek működésén túl a magzat arcát is, és visszahívott 1 hónap múlva ellenőrzésre. Ez adta az első reménysugárt… (Megkérdeztem: tehát van még remény? Mire ő: hát ezért küldték ide, nem? És én nem mondtam meg, hogy nem…)
KedvelésKedvelés
Dutka, nagyon átérzem, amit írsz, nehéz erre a helyzetre szavakat találni.
Különös módon, amikor én spontán vetélésen voltam túl és a nőgyógyász tanácsára elutaztunk egy szép tengerparti helyre regenerálódni, ott találkoztam egy házaspárral, akik down-kóros ikermagzatok esetében mentek át hozzád hasonló tortúrán, de ők végül belementek az orvosi tanács szerinti döntésbe és cipelték magukkal ennek minden terhét. Utána olvastam el Singer Magdi könyvét az áldatlan állapotról és valahogy azóta is bennem van az a gondolat, hogy az orvostudomány valóban rengeteget fejlődött Taigetosz óta, de vajon erkölcsi értelemben jól vannak-e felállítva a határok, hány százalékos betegség faktor esetén szabad presszionálni egy anyát egy öt hónapos terhesség megszakítására vagy egy down-kóros esetében megszabható-e, hogy ő pusztán a rendellenessége okán nem méltó az életre.
Persze ezek a kérdések nem kapcsolódnak az örökbefogadáshoz , bocsánat, hogy nagyon eltérek a témától, de belőlem ez az interjú ezeket a gondolatokat hozta felszínre.
Dutka, még egyszer, fantasztikusan erős vagy, tényleg minden elismerésem és nagyon jó, hogy azért mindig akadnak reményt adó, igazi segítséget nyújtó orvosok is.
KedvelésKedvelés
“hogy ő pusztán a rendellenessége okán nem méltó az életre”
Angéla nagyon jogos a kérdésed, és én is újra és újra elgondolkozom ezen, hiszen nekünk az embriók közül választották ki az egészségeseket. Igaz, még esetleges, jövőbeli magzatokról volt szó, gondolom egy meglévő gyerekről / emberről senki sem gondolja, hogy bármely rendellenesség okán ne lenne méltó az életre.
Viszont olyat is olvastam valamilyen fórumon, hogy valaki haragudott a szüleire, hogy továbbadtak neki valami genetikai rendellenességet (ami nélkül ugye ő sem létezne amúgy, de ennek tudatában haragudott). Bocs, még jobban eltértem.
KedvelésKedvelés
Tényleg ijesztő, amit elsőre talál az ember. Azt meg tudták mondani, hogy neki mennyire lesz súlyos (gondolom megszületéskor már kiderült)? Sajnálom a gyötrelmeket, pokoli lehetett. Ez már tényleg nagyon személyes kérdés, szóval nyugodtan vedd úgy, hogy le sem írtam, de ha mégis, akkor íme: Mitől féltél jobban, hogy születés után meghal, vagy hogy nehéz, esetleg boldogtalan élete lesz?
Nektek nehéz lehetett, de a lányodnak biztos jó, hogy neki is van egy különleges története, hiszen mindkét lányodnak van.
KedvelésKedvelés
Két sikertelen terhesség után, végre megmaradt magzattal, 40-en túl, egy kiemelt külföldi ösztöndíjas kutatást – a terhesség miatt – félbeszakítva egyszerűen nem voltam hajlandó elhinni, hogy ennyi volt. Talán éppen az könnyítette meg a döntésemet, hogy nem tudták megmondani, mi vár rá a születése után, és az interneten sem találtunk akkor még szinte semmit. Amikor 12-13 hetes terhesen genetikai vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy nincs (nagy) genetikai eltérés, tehát nem lesz értelmi fogyatékos és a már tudott problémán túl nem várható más defektus, mint ahogy eleinte prognosztizálták, akkor a vidéki klinikán 30%-os esélyt adtak a túlélésre, Budapesten pedig (ahova “váltottam”), már 50-et. Ezt én úgy értelmeztem, hogy ha túléli a születést és sikeresen megoperálják, akkor életképes lesz. Ez így nagyon durván hangzik, persze nagyon megszenvedtem, de én ennél sokkal többet reméltem. Dunavirág, a kérdésedre: furcsa, de kevésbé féltem attól (vagy csak nem akartam gondolni rá), hogy meghalhat vagy szörnyű élete lesz, mint attól, hogy nekem kell kimondanom rá a halálos ítéletet.
KedvelésKedvelés
Hívő katolikusként azt gondolni, hogy bármi is Isten büntetése lenne, teológiai tévedés, ami elég torz istenképet mutat. Persze nem csak ezzel van problémám…
KedvelésKedvelés
Hát ez tényleg elég provokatív lett! 😉
Gratulálok nagyon érdekes interjú! Nekem azt hiszem elég sokáig kell majd emésztgetni…
KedvelésKedvelés
Köszönöm!
KedvelésKedvelés
Ez az interjú egy újabb példa arra, hogy mennyire fontosak ezek az írások a várakozóknak. Ha valaki ezt elolvassa, rögtön el tudja dönteni, hogy mi lesz a következő lépés. Azonosulni tud-e Téglásy értékrendjével és “beáll a családba” vagy félreteszi. Anno náluk is érdeklődtünk és így utólag világos, hogy miért kezdték a részletes hitvallásuk elküldésével. Az önkéntes tevékenységek listája, amit szintén megküldtek, nem egy étlap, amiről itt-ott szemezget a jelentkező — így utólag teljesen világos. Akkor hirtelen túl macerásnak tűnt ez a szervezet, félretettük, hogy majd utánanézünk, amire végül nem került sor. Az utánanézést ez az interjú bőven megspórolja az utánunk jövőknek 🙂
Kíváncsi vagyok, van-e a fórumozók között Alfás család?
KedvelésKedvelés
Köszönöm, ez is az egyik cél, segíteni a felkészülőknek.
KedvelésKedvelés
Furcsa, mert mi ketszer is jelentkeztunk hozzajuk (mondjuk nem is toluk erkeztek a gyerekeink), de mi nem kaptunk ilyen listat, meg hitvallast. Ki kellett tolteni egy adatlapot, meg elkuldeni a hatarozatot, fotot es ennyi. Akkor ennek fenyeben total hiaba vartunk, es a sorszamozast sem ertem igy utolag, mert 2xx. helyrol indultunk (pedig ennyi varakozo nincs is…) es elso helyre kerultunk. Allitolag. Akkor a 3. gyerkocert biztos nem allunk sorba naluk.
KedvelésKedvelés
Érdekes interjú, még érdekesebb felvetésekkel és gondolatokkal.
Andihoz hasonló a véleményem, sok benne az olyan érv, amit úgy nehezen vesz be a gyomrom. Abban viszont igazat mond Téglásy Imre, hogy ez az egész bevándorlás körüli hajcihő hibás döntésekre vezethető vissza. Csakhogy! Ezt egyrészt nem egy szélsőjobbos francia dumájának ironikus felhangjával kéne láttatni, mert nem mindenki doktorált humán tudományokból…
Meg mellesleg nem ezen a tényen kéne keseregni meg ironizálni, hanem élhetővé tenni és javítani a mostani helyzetet – ami egyelőre se itthon (mert itt még az alapjai hiányoznak egy normálisan működő rendszernek), se nyugaton nem érződik (mert ott meg minden alja munkát a bevándorlókkal végeztetnek, és asszimilálódást várnak el tőlük hiába).
Cosima, igen, időt spórol ez az interjú, mert legalább tisztázva vannak az elvárások, így már tuttira nem mennék hozzájuk. Nekem mondjuk meredek, hogy kezdjek el aktívkodni azért, hogy gyerekem lehessen – napi 12 óra meló, ingázás meg háztartás mellett minden vágyam ugrándozni meg mások életébe nyakig belemászni.
(És lehet jönni a szöveggel, hogy akkor te nem is akarod azt igazán, meg hát ha már most sincs időd semmire, akkor a gyerekedre se lesz – ez nem így működik, az majd egy teljesen más helyzet lesz, ahol meg kell találni a jó megoldásokat, de addig, amíg az ember csak vár, nem dobhatja sutba azt, ami a jelenben van azért, mert majd egyszer lesz valami…)
KedvelésKedvelés
Nekem tökre nem gáz az önkéntes munka, csinálom máshol, más témában, erkölcsi kötelességemnek érzem, pedig átlag alatt keresek, ha innen nézzük nem engedhetném meg magamnak. Csakhogy itt az a gond, hogy közben azt hangoztatják, ők aztán nem várják el, hogy vallásos meg a hívük legyél, ugyanakkor az önkéntes munka éppen arról szól, hogy egy számodra fontos ügyet támogatsz. Ebben a formában ez nem önkéntes munka, hanem a jelentkezők behúzása valamibe, amit nem teljesen a saját elhatározásukból csinálnak (hanem abban a reményben, hogy így gyerekhez jutnak). Ebben a formában pedig nem valami etikus meg keresztényi szerintem.
KedvelésKedvelés
Szerintem azért van ilyen kevés várakozójuk és krízisterhesük, mert kevesen azonosulnak az elveikkel. Ergo akkor nem is megy oda az ember önkénteskedni, még akkor sem, ha ott a remény a gyerekhez jutáshoz. Legalábbis addig, amíg van más alternatíva. Úgyhogy szerintem akik önkénteskednek nekik, azok hisznek is a fentiekben. De hátha Birorita bennfentesként mond erre valamit…
KedvelésKedvelés
A “bennfentes hozzászólás” 🙂 A férjemmel még csak meg sem vagyunk keresztelve 🙂 Imre szélsőséges elveihez semmi közöm, de az az érzés, hogy “van eszközöm, valamit csinálhatok a passzív várakozás helyett”, nekem fontos volt. Főleg, hogy rajtuk kívül csak a Fészek vette be a papírjainkat.
Kepesztettem Imrénél, hogy végül is mit segíthetek (a listájuk ellenére sincs igazán mit, sajnos). Így gépbe vihettem néhány hanganyagot, a történetemet adtam egy könyvhöz, és sütit, kávét, teát vittünk egy rendezvényre. Az ő pénzükön – mi csak az autónkat és az időnket adtuk. És volt Imréhez türelmem. Kábé ez volt a gyerekeink ára 🙂 És az, hogy nyitottak voltunk a roma származásra.
KedvelésKedvelés
Jó, hogy írod a roma származást.
A magyar rendszer ismeretében másfél év alatt újszülötthöz jutni önkéntes munkával elég gyorsnak számít. Kivéve, ha roma gyereket is vállal az illető, akkor minden erőfeszítés nélkül is sorra kerül ennyi idő alatt. Ezzel hogy állnak az Alfánál várakozók, önkéntes munkát végzők?
KedvelésKedvelés
Százalékosan nem tudom hány várakozó jelölte be. Talán formálódik a nyitottság már. A mi gyerekeink a reklámarc a témához az Alfánál (és az Ágacskás gyermekváró csoportban is villogtunk már velük).
Tény, hogy más szervezetnél több a baba és egyszerűbb a “hangulat”.
KedvelésKedvelés
No, igen, 16 hónap alatt a TEGYESZnél is lehet újszülötthöz jutni, ha az embernek nincs származási kikötése, legalábbis a mi megyénkben lehetett. Sőt, ha azt számolom, hogy a határozat birtokában mennyit vártunk, az már csak fél év volt.
KedvelésKedvelés
Igen, mi mindkét gyerekünket az Alfától kaptuk. Simonra másfél évet, Mankára az újbóli jelentkezésünk beadása után 3 hónapot vártunk.
Imre tényleg különleges, de nehéz, ember. Hatalmas energiákat fektet a maga ügyébe, de a munkatársai mások. Józan, elkötelezett védőnők, hatalmas tapasztalattal. Ők képviselik a való életet, Imre pedig egy “eszmét” 🙂 Az Alfában sokkal inkább az a nehéz, hogy nagyon picik, mára nagyon kevesen maradtak. Kevés a baba.
KedvelésKedvelés
Azért most már láttunk pár alapítványvezetőt, és ahogy én látom, valamilyen szinten mindegyik nehéz ember, kemény derékkal és elvekkek, de ezek a nehéz emberek viszik előbbre a fontos dolgokat…
KedvelésKedvelés
Köszönöm, Kata.
Valószínűleg egy átlagos ember már rég abbahagyta volna a helyükben, ehhez kell egy megszállottság.
KedvelésKedvelés
Igen, ez nagyon fontos meglátás! Lehet más a véleményünk, de igazából ők küzdenek!
KedvelésKedvelés
A pénteki alfás találkozón felvonult 5-6 pici, elöl hordozott (8 hónap alatti) baba, és te ugye nem is voltál ott. Gondolom, az évi babák száma ingadozó (ahogy más kicsi szervezeteknél is).
KedvelésKedvelés
Mondjuk ha elosztom az orokbeadasok szamat 18-cal, miota leteznek, akkor evi tobb mint 20 orokbeadas jon ki. Tavaly csak 5 volt, akkor vmikor meg 35-nek kellett lennie!
Ez lehetseges?
KedvelésKedvelés
Az Alfa a kilencvenes években egy nagy szervezet volt, sok örökbeadással, akkor még csak a Bölcső létezett rajtuk kívül.
Ahogy a beszélgetésben is előkerül, a dávodi ügy után zsugorodtak össze. És azóta új szervezetek jöttek létre, ma ők a kicsik közé tartoznak. De korábban simán lehetett 200+ várakozó vagy évi sok tucat baba.
KedvelésKedvelés
Ezt ertem Zsuzsa, de mi 2010-ben kaptunk 200 folotti sorszamot…
KedvelésKedvelés
Amikor elolvastam a cikket, azt mondtam, tyű, Zsuzsa fantasztikus, hogy már megint milyen elgondolkodtató az interjú. Számomra az is nyilvánvaló, hogy olvasás közben nem igazán tudunk elvonatkoztatni attól, hogy életünk során a cikkben megjelenített krízisekből ki mennyit élt meg maga vagy a közvetlen környezete. Hozzám éppen ezért nagyon közel állnak Téglásy Imre gondolatai, a világnézeti különbségek ellenére. Milyen azt megélni, amikor az ember nem várt gyermekként jön a világra, nagyon fiatal szülőktől és nagy kezdeti küszködések árán, de végül szeretetben felnevelik. Aztán milyen az, amikor az örökbefogadott kisfiamat a szintén nagyon fiatal szülőanyja viszont nagyon várja, mert annyira vágyik családra, ami neki magának egy intézetben felnőve nem adatott meg, hogy fel sem tudja mérni, hogy családi támogatás nélkül úgy, hogy ő maga is gyerek még, nem képes felnevelni egyedül a gyerekét. És milyen nagyon jót tett velünk, hogy nem az abortuszt választotta! És abban is egyetértek, hogy bizony a magzat, az magzatgyermek.
Csatlakozom Kata véleményéhez, és a témában két Singer Magdolna által írt megrázó könyvet is ajánlok, amelyek nagyon jól rávilágítanak, hogy bizony elég sok a tennivaló még az un. korai gyermekvédelemben. Az egyik Az asszonyok álmában síró babák, amely magzatukat, újszülötteket elvesztő szülőkkel készített interjúkat tartalmaz, a másik pedig Dutka által is felvetett, az un. „modern taigetosz” problémakörre világít rá: Áldatlan állapot – mi lesz velünk? Egyik sem örökbefogadós könyv, de nekem úgy tűnik, maga az Alfa sem az örökbefogadást helyezi előtérbe.
KedvelésKedvelés
Arra a részre nem reagáltok, ahol arról beszél, hogy ő abortusztúlélő? Ismeritek a filmet?
KedvelésKedvelés
En az angol nyelvu kisfilmet mar lattam regebben.
KedvelésKedvelés
Az abortusztúlélő téma nagyon markáns. Levegőt alig lehet kapni tőle, ha valaki beleengedi magát. És engem mélyen érint. Én is az vagyok – ahogy az önismereti munkánknál kiderült ez határozta alapvetően a meddőségemet. Imrével többször vállaltam ezt a témát és a saját történetemet.
Szülésznőként dolgoztam, és még 1990-ben is megtapasztaltam, hogy műszeres beavatkozás után is létezik életben maradt magzat…
Írtam is erről, gyógyító mesében is “feldolgoztam”. Az Októberi csecsemő című film az örökbefogadás mellett erről is szól.
KedvelésKedvelés
Mesélnél erről, hogy te is abortusztúlélő vagy? Vagy belinkelnéd, ahol máshol írsz róla? Köszi!
KedvelésKedvelés
Az Életszépítők Sorsvonalak rovatába hetente publikálok – de van, hogy a cégtársam, barátnőm nevét jelölöm meg szerzőként (amikor magamról írok). Az abortusztúlélős történetet is az ő neve alatt írtam, és “Eszter történeteként” lett közzétéve.
http://eletszepitok.hu/sorsvonalak-tulelni-egy-abortuszkiserletet/
KedvelésKedvelés
Köszi Rita, hogy megosztottad. Jó volt olvasni.
KedvelésKedvelés
A Soha, sehol, senkinek c. filmet régen láttam, nagyon “tetszett” – azaz nagyon megrázott, ajánlom mindenkinek. Imre története ismeretében abszolút érthető a harca az abortusz ellen, főként az abortuszt megelőző tanácsadásért.
KedvelésKedvelés
Meg merjem nezni? Mennyire kell felkeszultnek lenni ra, vagy milyen elethelyzetben ajanlod?
KedvelésKedvelés
Nagyon régen láttam a filmet, úgy 20-25 éve, ezért talán kicsit elhamarkodtam az “ajánlást”. Én szeretem a drámákat, de lehet, hogy nem mindenki bírja, és igényel némi rákészülést. Az interneten sokan kommentelnek róla, érdemes beleolvasni és annak alapján eldönteni.
KedvelésKedvelés
Amúgy erre próbáltam utalni, hogy az én megértésem vagy hasonló gondolkodásom pontosan abból fakad, hogy hasonló szívóssággal, mindennek ellenére jöttem a világra és küzdő típus maradtam azóta is:) Ismerem a Soha, sehol, senkinek filmet, nagyon jó film.
KedvelésKedvelés
Mit gondoltok “az abortuszok nagy része kényszer hatása alatt történik” gondolatról?
KedvelésKedvelés
Kényszer mindig adódhat: én nem akarom, mert………. az apja nem akarja, mert………. vagy kevés a pénz vagy egyedül kéne felnevelni, vagy a család nem támogat, esetleg még lelki terrort is bevet (ennek a hatása attól függ, mennyire uralkodik az egyén életében a családja) stb stb stb
Szerintem senki sem vetet el azért gyereket, mert csak, mindig van valami a háttérben, és én ezt a valamit nevezném kényszernek
KedvelésKedvelés
Ugyan már.
KedvelésKedvelés
Mesélj, kíváncsi vagyok a véleményedre! 🙂
KedvelésKedvelés
🙂 Egyszerűen spekulációnak tartom, szerintem inkább az ellenkezője igaz, azaz tényszerűen sok nő szül olyan gyereket, akit eredetileg nem szeretett volna, de legalábbis maradjunk annyiban ez egy igen komplex probléma. Alább írja valaki, hogy a nőgyógyászaton csupa jólszituált nő ment abortuszra, szeretném, ha ebből nem azt a következtetést vonnánk le, hogy a kevésbé jól szituáltak boldogan vállalják tervezett terhességüket, netán hatékonyabb családtervezési módszereket alkalmaznak. Rengeteg dávodi kislány van ebben az országban, akik talán nem is ismerik a legalapvetőbb biológiai tényeket, vagy ha mégis, totális kiszolgáltatottságban élnek, amibe a testük és a reprodukciójuk feletti rendelkezés feladása is beletartozik.
Még annyit mondanék, hogy az örökbeadás sok szempontból nem az abortusz alternatívája, ebben is téved az interjúalany. Alapvetően az a gondom, hogy számomra az jött le ebből az interjúból, hogy mennyire árnyalatlanul látja ezt a kérdést ahhoz képest, hogy évtizedek óta ezzel foglalkozik. (Ha mégsem, akkor ezt nem sikerült most megmutatnia.)
KedvelésKedvelés
Én azt látom, hogy a gyerekek fele (még ma is, fogamzásgátlók korában) nem tervezetten jön a világra: vagy nem akartak gyereket a szülei vagy nem attól, vagy nem akkor, de megtartják.
Ez azonban nem zárja ki a másik állítást, ettől még lehetnek olyan terhességek, amelyeket valamilyen külső kényszer hatására szakítanak meg.
KedvelésKedvelés
Nem vontam le ilyen kovetkeztetest, egyszeruen csak csodalkoztam a latottakon.
KedvelésKedvelés
Ismerek olyat is, akit (nagykorúként!) kényszerítettek a szülei, és nagyon megviselte. Meg ismerek olyat is, akit úgy szült meg az anyja, hogy még az előző, szigorú szabályozás szerint (majdnem velem idős a gyerek) az abortuszbizottság megtagadta az engedélyt, mert házasságban, rendezett anyagiak között, stb. nem lehet ilyet; és a gyereknek folyamatosan az orra alá dörgölte az anyja, hogy elvetette volna, ha teheti, és neki jobb élete lenne, ha a gyerek nem lenne. Az sem lehet egyszerű.
Szóval, én abban hinnék, hogy szabadon dönthessen valaki úgy, hogy nem kényszerítik sem pro, sem kontra. Sajnálom az elabortált kis emberkezdeményeket, komolyan, de hiszek abban, hogy nem ez a legrosszabb sors, ami adódhat az életben. Azt nagy dolognak tartom, hogy ha valaki úgy tud segíteni az abortusz előtt álló anyukának, hogy tényleg saját döntésként meg tudja tartani azt a gyereket, minden tiszteletem azé, aki ezt felvállalja. Ha viszont a másik irányba alkalmazunk kényszert (bűntudatkeltést, vagy törvényi, vagy bármi más kényszerítést), azt semmivel sem tartom korrektebbnek, még akkor sem, ha egy baba megmenekül (csak netán sosem kap szeretetet).
KedvelésKedvelés
A bántalmazás nem járható út, legyen szó férfiáldozatról, nőáldozatról vagy gyermekáldozatról. Az abortusz a problémák szőnyeg alá seprése, elmenekülés, feladás, csőd. A krízisterheseknek vagy azoknak akik nem tudják szeretni, elfogadni a gyermeküket, szociális munkásra, anyagi segítségre, pszichológusra van szükségük. A bántalmazás és gyilkosság nem szabad hogy a hétköznapok megszokott velejárója legyen. Rég rossz, ha egy anya veréssel, ütlegeléssel old meg valamit a gyerekkel való konfliktushelyzetben, és még tragikusabb, ha a gyerek elpusztításával válaszol a helyzetre. A nők által elkövetett erőszak is erőszak. Az erősebbek nincsenek felhatalmazva arra, hogy a tőlük függőket bántsák. Valódi, erőszakmentes megoldásokat kell találni, ahol a szülők és a gyerek minél kevésbé sérülnek.
KedvelésKedvelés
Teljesen egyet értek Katával. A “megfelelni akarás” (társadalom, család, szülők, baráti kör, munkahely elvárásainak) is kényszer.
KedvelésKedvelés
Szerintem annyiban kényszer, hogy kényszermegoldás. Az adott helyzetben vagy férfitól nem akar gyereket a nő és ez kézenfekvő megoldásnak tűnik. Nyílván nem zárom ki a családtagok és partnerek esetleges presszionálását sem, de a gyakoribbnak az előzőt gondolom.
KedvelésKedvelés
Én inkább a bűntudatkeltést érzem kényszernek, lásd pl. ezt a plakátot http://static.168ora.hu/db/00/1F/abort-d0001901Fbeccef588c1e.jpg, és legfőként azt tartom gyomorforgatónak, hogy sehol nincs szó az apákról, mindig csak a kismamák lelkiismeretére appellálnak. És azt is kissé idejétmúlt rendelkezésnek tartom, hogy a terhességmegszakítás előtt (úgy tudom) kötelező a védőnői tanácsadásra elmenni. Felnőtt, dönteni tudó emberekről, nem kiskorúakról van szó…
Ráadásul szerintem nem feltételenül születik összességében több gyerek azzal, ha egy nőt lebeszélnek a terhességmegszakításról. Lehet, hogy lesz egy nem kívánt, rosszkor jött, tehernek érzett gyermeke (teszem azt 13 éves korában), és nem szül többet soha. Ha pedig hagyták volna, hogy éljen ezzel a “családtervezési” módszerrel (bár azok közül ez tényleg a legvégső lépés, a legradikálisabb, de mivel 100%-osan megbízható fogamzásgátló módszerek nincsenek, számolni kell mindig a hibalehetősségel is), lehet, hogy a maga tempójában, amikor ő maga megfelelőnek ítéli a körülményeit, és megtalálta azt a férfit, akivel családot szeretne alapítani, szült volna több gyereket is. (Csak lehet, hogy erre esélye sincs, mert a nem kívánt terhesség miatt mondjuk nem tudta befejezni az iskolát, nem tanult szakmát, vagy hozzáment egy olyan férfihoz, akihez nem kellett volna, magyarán kisiklott az élete a normál kerékvágásból.)
Nem arról van szó, hogy ha minden kötél szakad, az a tinédzser/egyetemista, akinek még nincs önálló keresete, vagy az az ötgyermekes nő, aki a hatodikat várja, de munkanélküli, ne tudna valahogyan gondoskodni arról a gyerekről. De a kérdés, hogy hogyan? Nem mindenki viseli jól, ha alapítványok segítségére van rászorulva vagy ha egyedülálló kiskorú anyaként kell tengetnie az életét. A legtöbb nőnek határozott elképzelése van arról, hogy mikor és milyen körülmények között szeretne/tud gyereket vállalni, és ha úgy érzi, hogy ennek még nincs itt az ideje, élhet az önrendelkezési jogával.
A 70-es években a német nők rengeteget tiltakoztak a német büntetőtörvénykönyv 218. paragrafusa ellen, amely szerint akár 5 év szabadságvesztéssel is sújtani lehetett az abortuszban részt vevő nőket és orvosokat, és az volt az egyik szlogenjük, hogy “WIR WOLLEN WUNSCHKINDER” (azaz tervezett, és nem becsúszott gyerekeket akarunk). De általában nem arról van szó, hogy ne akarnának gyerekeket. Csak nem akkor, nem attól stb. stb.
KedvelésKedvelés
Az abortusz a legsúlyosabb emberjogi visszaélés. Lehet, hogy valaki nem akar gyereket, de amiután már van, visszacsinálni nem tudja, csak megölni. Amellett is lehetne észérvéket felsorakoztatni, hogy pl a négereket vagy zsidókat miért “érte meg” nem emberként, a jog által nem védettekként kezelni. Szép kis családtervezési módszer: https://www.youtube.com/watch?v=FPBZ2Q0mY7g
KedvelésKedvelés
Ekrepe, we agree to disagree – ahogy az angol mondaná. A rasszizmusra való célozgatást pedig kikérem magamnak, távol áll tölem minden ilyen ideológia.
KedvelésKedvelés
Én is Kata és Dutka álláspontjával értek egyet. Szerintem ilyenkor kicsit mindig érdemes a számok mögé is nézni. Találtam egy statisztikai elemzést a 2001-2011 évi magyarországi terhességmegszakítások demográfiai jellemzőiről. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/terhessegmegsz11.pdf
Ami az adatokból kiderül, hogy az abortuszok száma nagy mértékben összefügg a családi állapottal (főként egyedülállóak), az iskolai végzettséggel („Hat-hétszer annyi terhességmegszakítás jut 100 élveszületésre a nyolc osztályt vagy ennél kevesebbet végzett nők körében, mint az egyetemet vagy főiskolát végzetteknél. Számszerűen ez 2011-ben azt jelentette, hogy az iskolai tanulmányait általános iskolával befejező nőknél 100 élveszületésre 96 terhességmegszakítás jutott, az egyetemet, illetve főiskolát végzetteknél pedig nem egészen 13.”), illetve a területi elhelyezkedéssel („A két szélsőértéket képviselő megye, Heves és Győr-Mosony-Sopron között 1,75-szeres volt a különbség 2011-ben, mivel az előbbinél 60, az utóbbinál 34 terhességmegszakítás jutott 100 élveszületésre.”). Az adatok számomra azt mutatják, hogy az esetek nagy részében jelen lehet a kényszer, én a rossz anyagi körülményeket és érdekérvényesítő képességeket is kényszernek gondolom.
KedvelésKedvelés
Fiatalabb korban és alacsonyabb iskolázottság mellett a megfelelő védekezés hiánya kritikus oka a nemkívánt terhességek létrejöttének. Eredhet tájékozatlanságból vagy a pénztelenségből. A hatékony védekezés körébe természetesen nem tartozik bele a Téglásy által említett naptármódszer.
KedvelésKedvelés
Hányszor mondtam én már, hogy ha eredményes küzdelmet akarunk folytatni az abortusz ellen, akkor első lépésként máris tehetnénk ingyen óvszerautomatát a középiskolákba. Nem ettől fogják megkívánni a szexet. Lehet, hogy néhányból vízbomba lesz, de ha már csak a fele nem kívánt terhességet és/vagy nemi bajt akadályoz meg, az már főnyeremény…
KedvelésKedvelés
Igen, ez az ártalomcsökkentő módszer, persze sokkal hatékonyabb lenne a társadalom érzelmi és szexuális kultúrájának emelése, a példamutatás és a szex-szel kapcsolatos képmutatás befejezése. Ezzel szemben ma ott tartunk, hogy egy ismerősöm olyan nőgyógyászhoz jár, aki szerint az óvszer humbug és kár használni, mert úgyse véd meg semmitől. (Bár sajnos ebben az is benne van, hogy esetleg az ismerősöm értett félre valamit igen erősen :/)
KedvelésKedvelés
Igen, csak első körön az automata gyorsabb, mint a szemléletformálás, aztán már jobban ráérnénk arra is, meg ez sem lenne az ellen…
Nem tudom, mit értett félre az ismerősöd, vagy mit sem, nekem anno a nőgyógyász kolléga azt mondta orvosegyetemista koromban, mikor abbahagytam a tablettát (amit amúgy kivizsgálás helyett írt fel a rendszertelen vérzésemre, pedig én már akkor csipogtam, hogy nagyobb a baj szerintem), hogy “Tudja, ifjú kollegina, majd abbahagyja a gyógyszert, és a gumi mellett jól teherbe fog esni, mert úgy szokták”. Köpni-nyelni nem tudtam a taplóságától, csak utólag jutott eszembe, hogy igazán megkérdezhettem volna, hogy ezt írásba is adja-e. Most jut eszembe, lehet, hogy azért nem jött össze a vsz gyerek, mert nem használunk már gumit? 😉
Szóval, igen, vannak érdekes nőgyógyászok. Nehezen találtam olyat, akiben bízni tudtam, tényleg. De a rossz általános véleményem ellenére azért (remélem) a többség nem ezt az elvet vallja az óvszerről. Persze, semmi nem 100%, a gumi sem, de akkor ne is nézzünk körül az úttesten, mert azt is elütheti egy idióta gyorshajtó, aki körülnézett?
KedvelésKedvelés
Amikor en missed.ab-on voltam, korulottem az abortuszt valasztok kozott nem volt nemzetisegi, aluliskolazott, melyszegenysegben elo. Rakerdeztem az orvosnal, mert erdekelt ez a dolog, es elmeselte, hogy igen magas szazalekban ferjezett, normalis csaladban elok valasztjak ezt a “lehetoseget”, es fokepp azert, mert nem tudnak meg egy gyereket vallalni, anyagi megfontolasbol.
Ez Jasz-Nagykun-Szolnok megye, csak erdekessegkepp irtam le.
Az alapitvany ertekrendszerevel nem tudok azonosulni, de erdekes volt olvasni.
KedvelésKedvelés
Ismét egy szép és kerek interjú Zsuzsa, nagyon szépen köszönöm/ köszönjük! Én ugyan nem vagyok megszállott, de csodálom azt, amit az alapítvány vezetők véghez visznek! Minden tisztelet jár nekik és ez az interjú megint olyan valódi volt, 100% érzés…
KedvelésKedvelés
Ha a 13 eves lanyotok odaallna hogy anyuci szulok neked unokat? Mit szolnatok?
Egy gyermekrol beszelunk aki egyaltalan nem erett oda agyban, hogy itt felelősségteljessn tudjon donteni.
Mondjuk az en allaspontom radikalis.Ha abba helyzetbe kerulnek hogy terhes leszek es nem tudom megtartani semilyenfelekeppen, biztosan elabortnam. (Annyira remes ez a szo).Tuti nem lenne egyetlen nyugodt percem pillanatom sem az eletben.Egyszeruen nem tudnam elviselni, hogy a gyerekemet maas nevelje, szeresse apolja…..Tuti beleodulnek, hogy odaadtM az en kisbabamat idegen embereknek..
Biztosan nem leszek ezzel itt népszerű, de semmi nem tudna megnyugtatni, hogy nem tudnam mi tortenik gyerekemmel.Akarmennyire is szeretnek es megadnanak neki mindent.A tudat hogy valahol az orszagban van egy gyermekem….aaaa a meglevo karara valna…
Egyetlen esetben adnam csak oda oket.De az mar egy mas szitu.
KedvelésKedvelés
Szia! Üdv a blogon.
Tájékozódásképp a számok:
Magyarországon egy évben történik
kb. 90 ezer élveszületés
35 ezer abortusz
és kb. 300 olyan örökbeadás, ahol az anya tudatosan dönt erről a szülés után.
(Nagy részük későn észleli a terhességet, ezért már nem tudna abortuszra menni. Nagyon kevés olyan eset van, ahol még lenne idő az abortuszra és mégis örökbe adja a gyereket.)
KedvelésKedvelés
Uh.Megdobbentoek a szamadatok.
Tisztelem hogy van aki kepes lemondani, mas pedig boldogsagban felneveli.
KedvelésKedvelés
Húú, “annyira rémes ez a szó”? Vicc?? Csak a kimondása akaszt ki, a megvalósítás nem? Az nem baj, hogy vérben tocsogó darálthús lesz a picikédből? Inkább tennél kárt a testi épségében olyannyira hogy belehaljon, minthogy szerető családot keress neki?
“Egyetlen esetben adnam csak oda oket.”- milyen esetben? Ha lemaradnál az abortuszról?
KedvelésKedvelés
“vérben tocsogó darálthús lesz a picikédből” – szerintem próbáld máshogy
KedvelésKedvelés
Abban az esetben adnam oda ha veszely sulytotta teruleten elnek.Ahol biztos a halalunk.Ha ot elvinnek onnan es ezaltal megmenekulne.
Csak akkor.
Igen szornyu a szo, a cselekedet de akkor igy tennek.Mert nem menne a csaladom rovasara az en elmebajom….
KedvelésKedvelés
Én azt is hozzátenném mi történik akkor, ha ez a 13 éves gyerek abortuszt végeztet és soha többet az életben nem lehet majd gyermeke….Szerintem egy13 éves fel fog nőni a feladathoz…Egyet biztosan megérhet, hogy dédunokái legyenek. Én nem presszionálnám arra a 13 évest, hogy vetesse el. Nem azért, mert abortusz ellenes vagyok. Egyszerűen nem, biztos nem írnék alá egy abortusz beleegyezést.
KedvelésKedvelés
Manuela, manapság az abortusz már messze nem olyan kockázatos beavatkozás, mint akkor volt, amikor még bábák és javasasszonyok végezték teljes illegalitásban, érzéstelenítés, fertötlenítés nélkül, valamilyen szúrószerszámmal. Egy picike kíméletes mütét, olyan mint a gyógykaparás, amire néha egyéb egészségügyi problémák miatt is sor került. Szóval ez egy tévhiedelem, hogy meddöséget okoz, és szerintem a nyomásgyakorlás része (de egyébként elavult városi legenda!). Régen, amikor még nem kórházi körülmények között végezték, rengeteg nö belehalt ebbe a beavatkozásba, és örületes rizikót vállaltak az abortusszal, de valahogy még mindig ez volt a kisebbik rossz szerintük… Képzelheted. Én ismerek egy idös hölgyet, 90-en felül van már, négy gyermeke született, 11-et elvetetett. Rémisztöek ezek a számok, nem tudom, melyik abortusz milyen körülmények között zajlott, de tényleg fel kellett volna nevelnie 15-öt?? A naptármódszeren kívül nemigen volt régebben más védekezési módszer, és mit tehetett a nö, ha az “urának” olyan volt a természete, hogy minden nap követelte a szexet??
Egy másik dolog: az én szeretett megboldogult nagymamámnak olyan volt a méhszája (annyira szét volt szúrkálva), hogy a nögyógyászok elszörnyedtek, ha meglátták. Ö is négy gyereket szült, mindet az ötvenes években, és az “angyalcsináló” néni sajnos gyakori vendég volt a háznál… Amikor a nagymamám már ki tudja hányadszorra teherbe esett, és megint el akarta vetetni (higgyétek el, nem úri jódolgában), a nagypapám megelégelte ezt, és kikönyörögte, hogy ezt a gyereket most mégis inkább tartsák meg. Kislány lett, a 3 fiú mellé, ö a nagynéném. Bizonyos értelemben ö is abortusztúlélö! De ez semmilyen szempontból nem nyomta rá a bélyegét az édesanyjához való kapcsolatára! Imádták egymást!! Mert más az a gyerek, amelyik már megvan, egy tehetetlen kis csomag, babaszagú, kötödsz hozzá, babusgatod, szoptatod (nem lehet nem szeretni – mondjátok meg, hogy lehet egy gyereket nem szeretni?? tudom van rá sok példa, de számomra felfoghatatlan!) és más egy anonim arctalan sejtcsomó, aki ugyan mindennek magában hordozza a lehetöségét, de még nem kifejlett emberi lény, hanem stressz, pánik, jajmileszvelünk, nem lesz elég a pénz, nem tudunk neki enni adni, nem tudjuk iskoláztatni stb. stb.
Egy szó mint száz: én a feminizmus vívmányának tartom a nök abortuszhoz való jogát. Döntsön arról a magzatról az, akinek fel kell nevelnie, és hadd döntse el ö, hogy képes lesz-e erre. Egy 13 éves kislány esetében igenis van a szüleinek is beleszólásuk ebbe, mert ök fogják a kicsit nagyrészt felnevelni.
Németül tudóknak egy érdekes dokumentumfilm az abortusz németországi legalizálásánk történetéröl: https://www.youtube.com/watch?v=3H27FFrxzkA
Angolul tudóknak egy film arról a régi idökröl, amikor még illegális volt a terhességmegszakítás: Vera Drake (nem találok normális youtube linket).
KedvelésKedvelés
Like!
KedvelésKedvelés
Kedves Ildi, én nem értek egyet az általad elmondott véleménnyel, én mást gondolok. Hiszem, hogy abban a 13 évesben olyan űr keletkezik, amit soha, senki, semmivel nem tud majd kárpótolni és én nem okoznék ilyen fájdalmat soha a gyerekemnek.
KedvelésKedvelés
Oké! Így értem! Azt hittem, hogy azért, mert azt gondoltad, hogy valamilyen műhiba folytán örökre elveszíti a fogamzóképességét.
Egyébként én is mindenképpen a lányom mellett állnék hasonló drámai helyzetben akárhány éves is, és biztosan felajánlanám, hogy segítek/segítünk neki, amiben csak tudunk, ha úgy dönt, hogy vállalja. De próbálnám meghagyni ezt az ő döntésének. És mindenképpen nagyon szeretném, akárhogy dönt, és soha nem hánytorgatnám fel neki, ha jobbra, ha balra dől el a dolog.
KedvelésKedvelés
Két év persze rengeteg, de ismerek egy remek családot, ahol az anyuka 14 éves volt első terhességekor, 15 éves a szüléskor. Ők nevelik az összes gyereket (most 3 van és anyuka már 23 éves), nem a nagyszülők.
Persze annak idején a fiatal szülők szülei náluk is szóba hozták az abortuszt.
KedvelésKedvelés
Helyesbitenek.A meglevo gyerekeIM karara valna.Elnezest a felreutesekert telefonon nehezen megy.
KedvelésKedvelés
Lassan lecsengenek az interjú keltette hullámok. Rengeteg téma és érzelem mozdult meg 🙂 Úgy látom, más Alfás örökbefogadó nem bukkant fel.
Mi mindenképp nagyon hálásak vagyunk Imrének, és az Alfásoknak a gyerekeinkért, és azért, ahogy hozzánk viszonyultak. A “szülővé édesülés” szót tőle kaptam ajándékba. Imre szenvedélyessége és mély elkötelezettsége a számára fontosnak tartott ügyek mellett nem kötelező “gúzsbakötés” a babára-várók számára. Mindig csak annyit kért tőlünk is, ami nekünk belefért.
Magas fokozaton pörög – inkább csak ezért kell a “türelem” hozzá. Ami sok, azt meg szabad neki mondani!
Határfeszegető, ez tény, de van ennek haszna is, mert rábólint merész dolgokra is 🙂 Valamikor szülésznőként dolgoztam, és néhány kórházban le volt adva a névjegykártyám, hogy szóljanak ha otthagy vki babát. A fiunk érkezése után jött egy ilyen hívás, tehát épp nem volt a számunkra aktuális, de az Alfásoknak szóltam és bevállalták. Az anya otthagyott személyije alapján az egyik csoda munkatársuk a leendő szülőkkel nekiállt felkutatni az anyát Budapesten. A vezetéknév mentén haladtak, és több nap után rábukkantak. A baba időközben elkerült a kórházból, de ők végigvitték az ügyet, tartották mindenkiben a lelket, és sikeres örökbefogadás lett belőle.
KedvelésKedvelés
Hu ez ” remek ” cikk volt kicsit szomorkás tartalommal. nagy erő kell ahhoz,hogy valaki túl tegye magát ezen és persze sok-sok kitartásra is 🙂 Ilyenkor mindig szerencsésnek érzem magam 🙂 Máskor meg nem 🙂 Persze, azt soha nem tudhatjuk meg ,hogy mi lett volna, de hogy mi lesz, az már egészen más kérdés 🙂
KedvelésKedvelés
Nincs érkezésem elolvasni az összes kommentet, elnézést, ha ismétlek.Nekem erről a ‘ne vetesd el, add örökbe’ hozzáállásról mindig eszembe jut egy tévében látott interjú egy többgyerekes anyával, aki nehéz szociális helyzete miatt úgy döntött, örökbe adja a babáját, amibe később lelkileg teljesen tönkre is ment. Nem bírta feldolgozni, hogy elszakadt valakitől, akit ő hozott a világra, hogy nem tudja, mi van vele. Nyugtatókon élt, miután elvált a gyermektől, rendszeresen hallucinálta, hogy a másik szobában sír a kicsi. Szóval az életadót mindenképpen nagyobb trauma érte, mintha elvetette volna a magzatot. Persze, egy gyermeknek így lehetősége lett megszületni, ami tök jó, de olyan áron, hogy egy, vagy több másik közben tönkrement.
Arról, hogy a sérült gyermeket is meg kell szülni, pedig az a másik interjú jut eszembe, ahol egy harmincas, tanult nő arról mesélt, hogy súlyosan fogyatékos kisfia megszületése után fel kellett adnia a munkáját, amit nagyon szeretett. A nőnek, aki eddig szakmailag és emberileg is teljes életet élt, már élete végéig kizárólag ez a gyermek fogja kitölteni a mindennapjait, és ezek után soha többé nem dolgozhat, nem engedhet meg magának több gyereket, pedig ha nem lenne ebben a szituációban, lehet, hogy vállalna akár még hármat is.
Egyébként valakivel, aki a túlnépesedés tényét tagadja, mítosznak tartja, nincs miről vitázni. Nagyon rémisztő, hogy Magyarországon is milyen sokan állnak így hozzá. Az interjú ezen pontja ijesztően hasonlít a hírhedt, amerikai Westboro Baptist Church téziseire. (Ők azok, akik az evolúciót is tagadják.)
Azt a kijelentést, hogy a sok bevándorló isteni büntetés a Nyugatnak, még nem hallottam, de zseniális, még most is szakadok rajta! 😀
(Lehetetlenség lenne itt, így hirtelen minden pontról kimerítően elmondanom a véleményemet, úgyhogy csak arról írtam, ami a leginkább kikívánkozott.)
KedvelésKedvelés
Pont errol beszeltem fentebb.
Nem tudnam elviselni en sem.Tuti.
KedvelésKedvelés
De jó, hogy végre valaki a bevándorlótémához is hozzászól! Az érvelés e részét egyáltalán nem értettem… Mi a baj a bevándorlókkal?
KedvelésKedvelés
A Nyugatra értete. Gyarmatosítás, jobb megélhetés. Pl: Németország ( Törökök) Anglia ( indiaiak ) Ausztria ( Törökök ) Franciaország ( arabok)
KedvelésKedvelés
Persze, de akkor sem értem, hogy miért lenne ez a jelenség negatív – “oda megyünk lakni, ahol tejet kapni”… Bár ha úgy vesszük, én is németországi bevándorló vagyok, erösítem a kelet-európaiak hírnevét 😛
KedvelésKedvelés
Hát ez inkább elszomorító, semmint vicces
KedvelésKedvelés
Mi?
KedvelésKedvelés
Nem, szerintem itt nem erről volt szó, helyesebben valami hasonlóról, csak Magyarország vonatkozásában. Hogy a magyar népesség ürül ki: “Magyarország tehát nemhogy túlnépesedne, hanem e gyakorlat folytatása esetén elnéptelenedik.” A kínai, román, ukrán, stb. bevándorlók fogják leváltani az itt “korábban őshonos, szaporodásban csődöt mondó népességet”. Ildi kérdésére (hogy “Mi a baj a bevándorlókkal?”): pánmagyar, nacionalista szempontból ez nyilván gáz. Másrészt viszont érdemes arra is gondolni, hogy a magyar ezen a területen egyáltalán nem őshonos,ő is bevándorló, s az “új bevándorlók” is azért jönnek, amiért egykoron ő: “oda megyünk lakni, ahol tejet kapni”…. Tehát miért is ne jöjjenek?
KedvelésKedvelés
A magyarok ősei mindig is itt éltek (Làszló Gyula:Kettős honfoglalàs).Ilyen szempontból szàmomra teljesen érthető,amikor egy őshonos lakossàg veszélyben érzi magàt egy bevàndorlàsi hullàm kapcsàn..
KedvelésKedvelés
Jó kis interjú volt ez is, köszönöm, Zsuzsa!
Csak néhány gondolat ahhoz a kérdéskörhöz, hogy mikortól számít embernek egy magzat? Egészséges magzatot Magyarországon a 16. hétig lehet elvetetni. A legalább 50%-os valószínűséggel sérült magzatot úgy tudom, hogy a 24. hétig. Már itt felmerül a kérdés (legalábbis bennem), ha egy egészségesnél azt gondoljuk, hogy 16 hetes kora után már megilleti az élethez való jog, akkor egy 50%-os valószínűséggel sérült babát miért nem? Ő 17 hetesen még nem számít emberi lénynek?
Németországban úgy rendelkezik a vonatkozó törvény, hogy az 50%-os valószínűséggel sérült babákat a megszületésük előtti utolsó pillanatig(!) “elvetetheti” a nő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvos a hasfalon keresztül mondjuk egy 38 hetes baba szívébe fecskendezi a halálos injekciót (a gyakorlatban számos olyan baba születik meg, akik túlélik ezt a beavatkozást, persze a legtöbb esetben az injekció hatására többszörösen sérültek lesznek.) Ez kiakasztó? Vagy rendben levőnek tűnik, hisz egyrészt még nem született meg, másrészt meg egy sérült baba egyébként meg tönkretenné egy addig vígan élő nő, vagy ha már van családja, akkor egy egész család életét? Tovább is van: Németországban van egy “szervezet”, akik azért lobbiznak, hogy ezt a megszületés előtti határt törvényesen kitolják a baba 1 éves koráig: vagyis hogy joga legyen az anyának úgy dönteni, hogy a sérült gyerekén1 éves koráig az orvos eutanáziát végezzen, lévén egy ekkora gyereknek még nincs éntudata. ( én magam is azt gondolom, hogy nincs igazán különbség egy 38 hetes még méhben lévő magzat és egy mondjuk 1 hetes csecsemő között – de épp emiatt felfoghatatlan számomra a meglévő német gyakorlat -. Pláne ha a koraszülöttekre gondolok, 30 hetesen megszületve ma már jó esélye van az életre egy babának, hozzá képest egy kicsit sem kevésbé ember egy 38 hetes méhben lévő baba – szerintem). Huh, nagyon nehéz téma..
KedvelésKedvelés
én is “abortuszellenes” vagyok, de nagyon egyetértek azzal, hogy nem ezt kell betiltani, hanem “azokat az okokat kellene megszűntetni, amelyek az abortuszhoz vezetnek”. Persze tudom, hogy ez sajnos gyakorlatilag lehetetlen:(
KedvelésKedvelés
Magyarországon a 12. hétig.
KedvelésKedvelés
köszi a helyesbítést. Lehet, hogy a másik számnál is tévedtem, és a valószínűleg sérült babákat pedig “csak” a 20. hétig lehet elvetetni, de az biztos, hogy több hónap különbség van a két kategória között. És sajnos a német gyakorlat is úgy van, ahogy írtam…
KedvelésKedvelés
A sérülteket itthon a 24. hétig.
KedvelésKedvelés
tehát az egészséges magzatot 3 hónapos korától illeti az élethez való jog, a sérülteket (valószínűleg sérülteket) pedig csak 6 hónapos koruktól…
KedvelésKedvelés
Hogy elmélet és gyakorlat között mekkora szakadék tátong Németországban is, arról itt egy cikk, amit öt éve olvastam a Spiegelben: http://www.spiegel.de/spiegel/a-631869.html
A lényeg: nagyon nem szívesen vagy egyáltalán nem hajlandóak az orvosok egy ilyen elörehaladott terhességet megszakítani – külön etikai tanácsot hívnak össze minden egyes ilyen esetben.
KedvelésKedvelés
még szerencse…de még így is jóval 1000 fölött van azoknak a gyerekeknek a száma, akik a halálos injekció ellenére megszülettek – az injekció hatására többük pl. vakon született/születik.
KedvelésKedvelés
Egy ilyen sorsú (amerikai) hölgy előadását hallottam már az interneten. Meggondolatlan tinédzser szülei a 8. hónapban akarták “elabortálni”, ha jól emlékszem, egyébként egészséges magzatot, a már említett savas befecskendezős módszerrel. (Az USA-ban államonként más és más a szabályozás, szerencsére nem mindenőtt megengedett az ilyen késői abortusz.) Szerintem ez már gyilkosság, és az ilyen típusú “terhességmegszakításnak” tényleg reális, jogosan elvárható alternatívája lenne az örökbeadás. Pláne, hogy a halott magzatot is meg kell szülni….
Az előadása mindemellett vegyes érzéseket keltett bennem. Nagyon sajnáltam, hogy ilyen borzasztóan kezdődött az élete, és szemmel láthatóan testileg-lelkileg belerokkant az abortuszkísérletbe, de egyben nagyon ellenszenves is volt… Érzelmileg zsaroló, militáns, agresszív…. Nem tudom, maradt-e még valami az életében, bármilyen pozitívum, ami nem erről a rémtörténetről szólt. Amiről nem tehet persze.
KedvelésKedvelés
Gianna Jessen, nevét beütve a keresőbe sok magyar nyelvű információ is van róla az interneten.
KedvelésKedvelés
Azt is mondja ebben az előadásban, amiben agresszívnek találtad a stílusát, hogy nem azért maradt életben hogy gondoskodjon mások kényelméről, hanem hogy felkavarja a dolgokat. Ez sikerült is neki, de nekem pl. nagyon tetszett ez a beszéd és nem tartom militaristának, sem érzelmileg zsarolónak. Régóta olvasom a blogot, nem kommenteltem még, de ez most kihozta belőlem, hogy írnom kell.
KedvelésKedvelés
Szia Ági! Üdv a blogon.
KedvelésKedvelés
Amerikában ez a stílus dívik, nagyon profik tudnak lenni szónoklásban. Igen, vannak benne demagóg és túlzó elemek egyaránt, de ott ez bevett stílus, az is így beszél, aki egyébként teljesen higgadt. Ezek nagyon tudatosan felépített beszédek. Nekem mondjuk nem teljesen világos, hogy a biológiai anyján és az abortuszkísérletben segédkezőkön kívül még kire haragszik és főleg miért. De azon azért elborzadtam, hogy ennyi idős magzatot is elabortálnak meg hogy állítólag aki ennek ellenére mégis élve születik, azt megölik (????) (Azt mondja, 2002-ig ez így volt, ha jól emlékszem a számra.)
KedvelésKedvelés
Nem militarista, hanem militáns (harcos, mindenre elszánt). Az természetes, hogy mindenkiből más és más érzéseket vált ki egy ilyen beszéd. Nálam sem egyértelmű a helyzet: mindamellett, hogy részben egyetértek vele, értsd az ilyen késői “terhességmegszakításokat” betiltanám (az idézőjel annak szól, hogy ez szerintem már inkább a gyilkosság kategória), és számomra evidens, hogy egy élve született újszülöttet életben kell hagyni, a stílusát nem bírom ennek a nőnek, valahogy mimika és testbeszéd szintjén agresszív (és számomra fals).
KedvelésKedvelés
Jópár évvel ezelőtt a játszótéren beszélgettem egy másik anyukával a lányaink békésen homokoztak együtt. Előhozta a szokásos témát, szülés szoptatás stb. Én meg megmondtam, hogy mi örökbefogadtuk a lányunkat. Erre felháborodva értetlenkedett, hogy a vérszerinti anya, hogy lehetett olyan barom (azt hiszem még csúnyábbakat is mondott, nem jegyeztem meg pontosan), hogy nem vetette el. Bár nem igazán lényeges, de hozzá tartozik, hogy a lányom gyönyörű csigás hajú, kék szemű, feltűnően jól sikerült gyerek volt (most is az 😀 ) Megkérdeztem tőle, nem zavarja-e, hogy a gyerekemről beszél. A lányok meg közben békésen gyártották a homoksüteményeket.
KedvelésKedvelés
Ez megint az a tipikus,” nem is tudom, h mit beszelek, csak mondom” anya lehetett. Bele sem gondolnak, h milyen fajdalmas az, amit beszelnek.
KedvelésKedvelés
Tudjátok, amire a sima együgyűség is megfelelő magyarázat, azt nem kell a rosszindulat számlájára írni 🙂
KedvelésKedvelés
remek interjú, de közben nagyon nyílt a bicska a zsebemben.
szinte minden ellenvéleményt gyönyörűen megfogalmaztak a fentebbi hozzászólók, nekem egyetlen megjegyzésem lenne.
az abortusztabletta.
ennek a betiltásáért lobbizni, nettó gonoszság.
a tabletta nem könnyíti meg az abortuszt, sőt lelkileg nehezebbé teszi, mivel sokkal fájdalmasabb, de fizikailag, orvosilag biztonságosabb. ez azért is lenne nagyon fontos, hogy később az abortuszon átesett nők tudjanak szülni gyereket, akkor, amikor készen állnak rá.
én sokadik lombikra végül teherbe estem, de missed ab-on estem át, alig pár hónapja, tehát meghalt a baba, ami eleve rengeteg szívfájdalommal járt. bizony nagyon örültem volna, ha van hozzáférésem az abortusztablettához, hogy minél biztonságosabban tudjon kiürülni a méhem. ehhez képest át kellett esnem egy műtéten, majd miután kiderült, bentmarad egy méhlepénydarabka és abnormálisan megvastagodott a nyálkahártya, egy újabb kaparáson. az ismételt műtét határozottan nem tesz jót az amúgy sem teljesen egészséges szerveimnek.
na ezért nem szabadna orvosilag nem képzett, csak ideológiákat meglovagoló embereket bevonni bármilyen orvosi döntésbe.
KedvelésKedvelés
Szia! Üdv a blogon.
Köszi a történetet. Velem kb. ugyanez történt.
KedvelésKedvelés
üdv! én köszönöm a blogot! sajnálom, hogy veled is megtörtént.
KedvelésKedvelés
Ezen most teljesen megdöbbentem. Ezek szerint a missed ab után a műszeres befejezés helyett ezt az abortusz tablettát is lehetett volna alkalmazni? Az én missed ab utáni „rutin műtétem”, „teljesen kockázatmentes beavatkozásom” során átlyukasztották a méhem, aztán belső vérzésem volt, majd egy újabb műtét, úgy tértem magamhoz, hogy három cső állt ki belőlem és azóta is örökre látszik a 30 cm-es műtéti heg a hasamon, ami persze ahhoz képest semmi, amin lelkileg mentem át. Nem ijesztgetésnek szántam bocsánat, csak azért írtam le ilyen részletesen, mert itt volt olyan hozzászólás, hogy az abortuszok ma már szövődménymentes rutin eljárások, hát nem, sajnos minden műtétnek vannak kockázatai és igazából nem vigasztal, hogy ennek elenyészően kicsi volt az esélye. Jsz, te azt mondod, hogy ezt az egész dolgot meg lehetett volna úszni, ha Magyarországon nem tiltották volna be az abortusz tablettát? Nekem erről fogalmam sem volt.
KedvelésKedvelés
nagyon sajnálom, ami veled történt 😦
attól függően, hogy hány hetes az elhalt terhesség. én rákérdeztem a lombikos orvosomnál, akinél kiderült a missed ab, ő azt mondta, hogy 9 hetesen már túl késő a tablettához, bizonyos források a 7. hetet írják limitnek, de külföldi oldalakon (usa, uk) rendszeresen olvasok tablettával befejezett 8-9. heti missed abokról.
ráadásul egyszer láttam egy nagyon megrázó dokumentumfilmet az amerikai abortusz-tabletta mizériáról. ott ugye törzskönyvezve van, de a patikusok lelkiismereti okokra hivatkozhatva megtagadhatják a kiadását. egy missed abon átesett nőnek nem adta ki a patikus. már akkor megrázott a film, de sose gondoltam volna, hogy egyszer hasonló cipőben járok majd.
KedvelésKedvelés
itt van egy átfogó cikk a tablettáról, usában 9. hétig alkalmazzák http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13179/abortusztabletta
szóval én igen-igen ronda dolgokat kívántam az összes abortusztabletta-ellenzőnek a két műtétem kapcsán is.
KedvelésKedvelés
Kedves Jsz, ez a terhességem pont a hetedik héten szakadt meg. Még azon is gondolkoztam, hogy egyáltalán elmondjam-e ezt a férjemnek -akit szintén iszonyatosan megviselt ez az egész, hiszen ő órákon át aggódott közben az életemért – hogy elkerülhető lett volna a műtét egy tablettával. Ha ezt tudta volna, kerül amibe kerül, vitt volna külföldre, itthon is magánklinikán voltam és egy másikon raktak végül egy újabb műtéttel rendbe.
Én is nagyon sajnálom, ami veled történt.
Nekem ez az egész még mindig felfoghatatlan, hogyha létezik a műtétnél kíméletesebb módszer, mint a tabletta, akkor miért is nem lehet alkalmazni.
KedvelésKedvelés
😦
én is magánklinikán voltam befejező műtéten, és most állami kórházban az újabb műtéten. és igen, én is elmentem volna ausztriába a tablettáért, ha az orvosom azt mondja, használható. anyagilag így is megterhelő volt a többszörös műtét és többszörös kivizsgálás.
egyetértek veled, ép ésszel nem felfogható, hogy az ellenlobbi miatt a tabletta nem alkalmazható, miközben maga az abortusz meg létezik – tehát ez gyakorlatilag büntetés a nők felé.
KedvelésKedvelés
Szerintem az abortusztabletta nem feltétlenül “biztonságosabb” mint egy műtét, a tablettánál is lehetnek komplikációk, lehet ugyanúgy nem ürül ki teljesen a méh mint egy műtétnél, plusz brutál adag hormon a szervezetnek.
Sajnos nekem is volt 2 missed ab-om és nagyon megviseltek a műtétek meg az egész procedúra, de aztán nem volt semmi komplikáció hála Istennek.
KedvelésKedvelés
Az esetek többségében valóban nincs. Ezzel együtt, ahogy a különböző magyar statisztikákat átnéztem, azért az eléggé jól látszik, hogy miközben a művi abortuszok száma az utóbbi évtizedben elég jelentősen csökkent (bár még így is sok, főként a születések számához viszonyítva), a spontán vetélések száma viszont egyre nő. Gondolom abban nincs különbség az abortusz ellenzők és nem ellenzők között, hogy amikor a spontán módon megy végbe a vetélés, azaz a magzat meghal, akkor az orvosi beavatkozás a lehető legkíméletesebb legyen a legkisebb kockázattal, az érzelmi részéről nem is beszélve. Ehhez képest szinte egyáltalán nem találtam semmiféle korrekt elemzést arra vonatkozóan, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a tablettának és Magyarországon nincs opcionális lehetősége sem az orvosnak, sem a betegnek, hogy az adott egyedi eset ismeretében döntsön. A tabletta esetében elsősorban erkölcsi aggályokról olvastam, amik spontán vetélések vagy missed ab-k esetében nem értelmezhetőek.
Én magam pedig így utólag nem tudom azt mondani, hogy az átlyukasztás helyett rosszabb lett volna, ha egy brutál adag hormont kapok.Ez a fajta műtéti kockázat biztos, hogy nem állt volna fenn egy tabletta esetén.
KedvelésKedvelés
Annak, hogy a beteg magzatokat 24. hétig lehet abortálni pusztán annyi az oka, hogy 12. hét előtt nem derül ki, csak borzasztó ritkán. Túl kicsi a magzat ahhoz, hogy lehessen látni, vagy lehessen vizsgálni (chorion biopsziával vagy amniocentézissel). Amúgy a törvény pontosan úgy szól, hogy 20, hétig lehet, kivéve ha a diagnosztikus eljárás elhúzódott, akkor a 24. hétig.
KedvelésKedvelés
Habár én (most) úgy érzem nem tudnék abortuszra menni, nem gondolom úgy hogy az abortusznak alternatívája lenne az örökbefogadás, hiszen a terhesség és szülés meglehetősen nagy fizikai és lelki terhet rak az anyára. Ráadásul elég nehéz lehet megbirkózni a környezet reakcióival, vagy éppen a családéval, az esetlegesen meglévő gyerekekben is komoly lelki törést okozhat.
KedvelésKedvelés
Egy nem kívánt terhességnél az abortusz, az örökbeadás és a gyerek felnevelése egymással semmilyen módon nem összehasonlítható terhelést, áldozatot, következményeket jelentenek.
Majd lesznek még örökbeadó anyákkal is interjúk. Ma Magyarországon annyira rossz a megítélésük, hogy ezt csak úgy lehet végigcsinálni, ha az anya eltitkolja mindenki elől az állapotát, esetleg az utolsó hónapokra “eltűnik”, feladja a normál életét, a döntés után pedig senkinek sem beszél róla.
(… ezen is szeretnék változtatni itt a blogon…)
KedvelésKedvelés
Nagyon szomorú, hogy a hozzászólók közül többen szélsőségesnek mondják az abortuszellenes álláspontot. Döbbenetes, hogy fentebb magát keresztyénnek mondó ember is mond ilyet, azt állítván ezzel, hogy Imre gondolatai nem keresztyéniek, és azokon pont keresztyénként döbben meg. Az ilyen relativizálás nem Istentől való, és az sem, hogy így is meg úgy is megítélhető egy ilyen kérdés, hiszen bonyolult, összetett… Jézus igeneket és nemeket kér követőitől, egyértelműen kijelentve, hogy minden más az ördögtől való. Lehet, hogy ez és az olyan ember, aki határozottan állást foglal valami mellett vagy ellen, manapság szélsőségesnek tűnik sokak szemében, de ezért nem Jézus a hibás.
Bár protestáns vagyok, de tudom, hogy a katolikus egyházjog, kánonjog egyenesen gyilkosságnak mondja és nevezi az abortuszt, Imre tehát olyan választ ad erre, ami katolikusként egyedül elfogadható. Keresztyén ember a gyilkosságra – merthogy ez éppen a fentiek miatt az! – nem mondhatja, hogy így is lehet, és úgy is, meg igen is meg nem is, és hogy ez bonyolultabb kérdés, és aki nemet mond, az szélsőséges.
Ezzel összefüggésben számomra legalábbis furcsa, – belegondolva a további következményekbe egyenesen félelmetes- hogy noha a nyolcvanas évek óta technikailag, biológiailag is igazolt tény, továbbá filmfelvételeken is látható a laikusok számára, hogy nagyjából a hatodik héttől a magzat pont ugyanolyan ember, mint egy felnőtt, csak kicsi…ugyanúgy vannak idegi reakciói, agyhullámai, képes az érzelmek kifejezésére, továbbá halálsikollyal menekül az abortuszt végrehajtó szerszám elől, reagál az Édesanyja hangjára…mégis ezt sokan a mai napig nem fogadják el, tagadják ezt, és azt állítják, hogy létezik a magzat és létezik a gyermek, mint két külön kategória. Ezt nevén kell nevezni: vagy tévedés, butaság, vagy hazugság.
Álságos a túlnépesedésről beszélni az egyértelműen demográfiai válság által sújtott Magyarországon, valamint a hasonló vagy még rosszabb helyzetben lévő európai kultúrkörben. Jelenleg az európai gazdaság innovációhiánya is egyértelműen e demográfiai deficitre vezethető vissza – hogy egyéb következményekről ne is szóljak – és ha nem történik a gyermekvállalás terén gyökeres fordulat, a Rajnától az Uralig betelepítésre szorulunk ennek ellensúlyozására. A mai Magyarországon már hatalmas és visszafordíthatatlan demográfiai problémák lennének, ha nem lett volna a 80-as évek végétől a kilencvenes évek elejéig egy nagy létszámú bevándorlás a tőlünk Trianonnál elcsatolt területekről. Hogy az ottaniakra nézve ennek az exodusnak milyen távlati következményei vannak, abba jobb nem belegondolni.
Személy szerint egyenesen árulásnak tartom azt, hogy olyan emberek, akik az Alfa segítségével gyermeket kaptak, úgy szólalnak meg fentebb hogy “bár mi az Alfától kaptunk gyermeket, avgy két gyermeket, de mindenkinek szólunk, hogy Téglásy Imre szélsőséges nézeteihez és gondolkodásához semmi közünk. Elhatárolódnak tőle, mert különben rajtuk is ott lesz a bélyeg: szélsőséges, radikális. Aki ennek ellenére ott megvárta a második gyermeket is, arra több szót nem érdemes vesztegetni.
Végezetül: minderről én is írtam egy nyilvánvalóan sokak szemében szélsőségesnek tekinthető cikket, amely itt lelhető meg:
http://www.hunbaba.com/keresztyen-neveles/trianon-es-abortusz/
Összegzésképpen elmondom, hogy Téglásy Imrével, azaz a fentebbi interjúban általa elmondottakkal mindenben egyetértek, és úgy érzem, az egyedül elfogadható keresztyén – keresztény álláspontot képviseli az abortusszal kapcsolatban.
KedvelésKedvelés
Szia! Üdv a blogon! Te is az Alfától fogadtál örökbe?
KedvelésKedvelés
Szia! Nem, nekem jelenleg két saját gyermekem van. Én csak segítem Imre és az Alfa munkáját, ahol és amikor csak tudom, és tisztelem, továbbá barátomnak mondhatom őt. Egyebek mellett e cikk eredeti változatát is vagdaltam, hogy kicsit rövidebb legyen:-)
KedvelésKedvelés
Kedves Raymund, nekem is ket SAJAT gyerekem van, akiket orokbefogadtunk. Csak a pontossag kedveert….:-)
KedvelésKedvelés
Like
KedvelésKedvelés
A gondolkodásunk és értékrendünk hasonlósága révén kerültünk közel egymáshoz.
KedvelésKedvelés
Ez nem egy vallasi oldal, en szemely szerint nem kertem kioktatast, itt mindenki felnott ember, nem kell hittanorat tartani. Semmi sem fekete vagy feher, es mi itt tiszteletben tartjuk egymas velemenyet, ezt elvarjuk masoktol is.
Az pedig, hogy egy hathetes magzat elhuzodik a kuretkanaltol, egy manipulalt film agymenese, a Nema sikolye, melyrol mar reg kiderult, hogy sokkal nagyobb magzatrol keszult, plusz nem lett kevesebb abortusz azok kozott, akikkel megnezettek. Cserebe viszont elegge sok noben lelkiismeretfurdalast okozott, rengeteg no szenved attol, hogy gyilkosnak belyegzik, es annak erzi magat.
Trianont idekeverni pedig felesleges volt.
Aki az Alfatol kapott gyereket, nem huberese innentol Imrenek, gyereket szeretett volna, megkapta, es nem ideologizal rajta.
KedvelésKedvelés
Egyetértek Eleven, én sem nagyon tudtam mire vélni a fent írottakat. Egyébként én úgy olvastam, hogy mindkét örökbefogadó nagyon pozitívan nyilatkozott az Alfáról, inkább csak azt domborították ki, hogy annak ellenére, hogy más a világnézetük, attól még az Alfa segítőkész volt velük és az örökbeadókkal is.
KedvelésKedvelés
De hol is kezdődik valójában az emberi élet biológiai szempontból?
Akinek kérdéses, hogy hol is kezdődik az emberi élet nem teológiai, hanem biológiai szempontból, annak a figyelmébe ajánlom az alábbi összefoglalót, melyet a képekkel együtt a szegedi egyetem honlapjáról vettem át, azaz innen:
A magzati élet fejlődése
Amikor az érett női petesejt megtermékenyül a fogamzás pillanatában, az apai és anyai kromoszómák egyesülnek. Ekkor egy teljesen egyedülálló és soha meg nem ismételhető emberi személyt hoznak létre. Ebben a pillanatban az élet elindul. Ez az apró élő szervezet a gramm 15 milliomod részének megfelelő súlyú.
3 hét elteltével az apró emberi lény már egy csírázó babszemhez hasonló, 3 mm hosszúságú. Ekkor már megjelennek a szemek, a gerincvelő, az idegrendszer, a tüdő és az emésztőrendszer kezdeményei. A 18-21. nap körül verni kezd a szív-kezdemény, ami egyre magabiztosabban működik. Mindezek akkor történnek, amikor az anya még nem is szerez tudomást a testében fejlődő életről.
magzat1
4 hetesen
4 hét elteltével az ember-kezdemény kb. 5 mm hosszúságú.
5 hetes korban az embrió már 12 mm hosszúságú, s láthatóak a kis karjai mint kicsinyke rügyecskék, kifejlődik a szaglás és az ízlelés.
5 hetesen
5 hetesen
6 és fél hetes kora körül már testmozgásokat végez. Ezeket csak körülbelül 12 hét múlva észleli az édesanya.
8 hetes korban kifejlődnek az ujjak, a magzat képes ökölbe szorítani a kezeit, kezdi szopni az ujját. Már minden szervrendszere működik. Megjelennek a tejfogak csírái. Ébrenléti és alvási periódusai váltakoznak, és agyhullámok is regisztrálhatók. Kialakulóban vannak az első idegpályák.
10 hetes korában a magzat már az emberi élőlény kicsinyített mása. Kb. egy felnőtt hüvelykujjával azonos méretű. Száját nyitni és csukni tudja. Ilyenkor már az arcvonások is felismerhetők.
10 hetesen
10 hetesen
11 hetesen kb. 6-8 cm hosszú. Ekkor már ki tudja nyújtani a karjait, rúgkapál, úszkál a biztonságot adó kellemes hőmérsékletű magzatvízben. Ekkor azonban még mindig olyan kicsi, hogy az anya nem érzékeli mozgását. Összetett arckifejezésekre képes, sőt mosolyogni is tud. Szervrendszereinek működése egyre hatékonyabbá válik.
12 hetes korban a kezek és a lábak már tökéletesen kialakulnak, az ujjlenyomatok is bevésődnek a bőrbe, melynek alapján az egyén azonosítható. Ekkor már ráncolni tudja homlokát, fintorog, csücsöríti ajkait.
12 hetesen
12 hetesen
13-14. héten a magzat már ki-be nyeli a magzatvizet. Ezt teszi egészen megszületésének pillanatáig, hogy felkészüljön a légzésre és az evésre. Kialakulnak hangszálai is. Úgy tesz, mintha sírna. Az öröklött tulajdonságok ekkor már felfedezhetők.
16. héten a magzat kb. 16 cm hosszú. Ekkor már egyértelműen megállapítható, hogy fiú vagy lány. Keze fogásra képes, tud úszni és bukfencet vetni. Hallja édesanyja szívverését és hangjait.
16 hetesen
16 hetesen
18. héten már kb. 23 cm hosszú és 400 gramm súlyú. Kialakulnak a szempillák és felismerhetők a körmök. Ekkor már szabadon mozog az anyaméhben, rugdos, nyújtózkodik. Rúgásai azonban olyan gyengék, mint a pillangó szárnycsapásai, vagy egy szappanbuborék elpukkanása. Az anyák néhány kivételtől eltekintve még nem érzik mozgását.
18 hetesen
18 hetesen
20. héten már kb. 25 cm-es a magzat. Megerősödnek mozgásai, és a rúgásokat már az anya is jól érzékeli. Bőrén fehér kenőcsös máz képződik (ez a magzatmáz), ami megóvja őt a kiázástól. Ahogy múlnak a napok, hetek, a magzat egyre nagyobb lesz, és
6 hónaposan már kb. 30 cm hosszú. Szorosan összegömbölyödik, térdét felhúzza csaknem az álláig, karjait maga előtt keresztbe teszi, feje a mellkasára csuklik. Ekkor már jól hall. Ha mamája megszólal, ő megmozdul, mintha csak felelni akarna neki. Mozgását már mások is érzékelik (a hasfal hullámzik). A hangos zajoktól megijed, összerezzen. A 24. héttől kezdve már működőképes a tüdeje is.
A 7. hónapban kinyitja szemecskéjét. A méh vastag, rugalmas falához érintve lábacskáit, azokat megfeszítve, majd oda-vissza húzva lépegető mozdulatokat tesz.
A 8. hónapban már minden testrész és szerv kifejlődött. Kezdenek kialakulni a zsírszövetek, melyek melegítik majd a megszületés után.
A 9. hónapban kevesebbet rúgkapál, hiszen szűkös számára a hely. Készülődik a megszületésre, hiszen egy nap véget ér ez a biztonságot adó méhen belüli élet. Elhagyja az anyaméh kellemes melegét, és világra születik egy kis emberke… „
Aki még mindig kételkedik a magzat ember-voltában, nézze meg Koltay Gábor Néma kiáltás – Requiem a meg nem született gyermekekért című dokumentumfilmjét, s figyelje meg, miképp próbál a magzat menekülni nyilvánvaló halálsikollyal az ajkán az őt összeroppantani, kiemelni készülő fogó elől…
A hivatkozott filmet mindenképp érdemes végignézni, most azonban tekintsd meg csak ezeket a felvételeket – bevallom, én ismét elsírtam magam rajtuk:
Sajnos nyilvánvaló, hogy alaptörvény és biológiai tények ide vagy oda, a napi gyakorlatban a magyar állam gyermekjóléti képviselő szervezetei sem tekintik az abortuszt gyilkosságnak, hiszen ha így tekintenének rá, nem fordulhatna elő, hogy az abortuszt, mint a női önrendelkezési jog alapját hirdető szervezetek weboldalát tüntessék fel weboldalaikon a „hasznos linkek” között.
KedvelésKedvelés
Most tehetsz ide barmilyen hivatkozast, hogy buntadatot kelts az emberekben, ez egy meddo vita, a filmrol leirtam, amit gondoltam, ezeket pedig ismerem, en is anya vagyok. Ami beloled hianyzik, az az empatia, es a megertesre torekves, es itt hiaba kampanyolsz egyebkent, mert itt soknak azert van gyereke, mert az anya nem vetette el, magam is krizisterhessegbol szulettem, ezert irhatok most.
De megkerlek, hogy ne szitsd az indulatokat, itelkezni neked sincs jogod senki felett.
KedvelésKedvelés
Az a film teljesseggel manipulativ. Velunk is megnezettek altalanos iskolaban, de minek….
KedvelésKedvelés
Kedves Eleven! A lelkifurdalás nem a filmek miatt van, hanem azért, mert az abortusz tényleg gyilkosság – és nem csupán a kánonjog szerint! A cikkemben egyrészt a szegedi egyetem adatait felhasználva – átvéve mutatom be, hogy hol s kezdődik az emberi élet – merthogy ez em hitkérdés, hanem tudományosan aátámasztott, igazolt ténykérdés! -, ásrészt rámutatok, hogy “Ha el is ismerjük, hogy a kórházi körülmények között végzett abortuszok mára már gyakorlatilag rutinműtétté váltak és biztonságosak az „anya” szempontjából, akkor is letagadhatatlan tény, hogy az abortusz súlyos lelki nyomokat, sérüléseket hagy az azt kérő személyben.
Kovács Ferenc egykori börtönlelkészi élményeire s jelenlegi lelkigondozói tapasztalataira támaszkodva észlelte, hogy a börtönviselt gyilkosoknak és az abortáló nőknek sok esetben hasonló jellegű és visszatérő rémálmai vannak, s utánaolvasva megtudta, hogy a külföldi szakirodalom és statisztikák szerint ez a jelenség legalább az abortáló nők 20% – ánál jelentkezik.
Kovács Ferenc feleségével, Kovácsné Treer Mária mentálhigiéniás lelkigondozóval eddig mintegy 150 abortuszon átesett 19 és 87 év közötti nőnek segített lelkigondozás keretében feldolgozni az abortusszal kapcsolatos lelki traumákat, s tapasztalataikat összegezve úgy látják, hogy ezek a rémálmok azonnal is jelentkezhetnek, de akár évtizedekkel később is, bármilyen krízishelyzetben. A lelkigondozó házaspár szerint csak akkor múlnak el, ha az álmodó tudatosítja magában, majd feldolgozza és megbánja azt a tényt, hogy ő valójában bűnt követett el.
(Ferenc és Mária „Ne félj, nem ítéllek el! – kiút az abortusz okozta fájdalomból” – című rádióműsoráról, valamint az általuk folytatott lelki gondozásról a http://abortusz-nefeljnemitellekel.hu/ honlapon lelhetőek bővebb információk.)
Van tehát remény mindenki számára, hiszen az Úr kegyelme végtelen. Avagy „megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, kitörölhetetlenül a markaimba véstelek! „(Ézsaiás 49:14-16)”
Ferenc és Mária a lelki utóhatásokról gyakorlagti tapasztalatai, valamint a nemzetközi szakirdalom ismeretében nyiatkozott erről.
Az abortusz bioetikai emgközelítéséről pedig ezt írtam: “…Sokan felhördülnek, amikor ilyesmit olvasnak, s azt állítják, hogy nem szabad érzelmileg manipulálni a felnőtt nőket, s ilyen módon korlátozni szabad önrendelkezési jogukat. Maga a nemzetközi jog is érdekesen áll a témához, s nemrég egy Magyarországon rendezett abortuszpárti konferencián hangzottak el a következő mondatok:
„Ha az élethez való jogot kiterjesztik a születés előttre, az ahhoz vezethet, hogy megtagadják a nőktől, hogy a termékenységükről önálló döntést hozzanak” – mondta ezen a konferencián dr. Johanna Westeson. A jogász elmondta, a nemzetközi emberi jogi egyezmények mindegyike úgy lett megfogalmazva, hogy az élethez való jogot a születéstől, nem pedig a fogantatástól kezdve rendeli védeni. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke szerint: “Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van”, és az egyezmény megszövegezésének jegyzőkönyveiből világos, hogy a születik szó nem véletlenül, hanem kifejezetten azért került a szövegbe, mert a szöveg megalkotóinak az volt a világos szándéka, hogy az emberi jogokat ne lehessen kiterjeszteni a magzatra. Ez ugyanis korlátozná a nők önrendelkezési jogát, ami nem célja az emberi jogi egyezményeknek.
Elmondta, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény sem tekinti jogalanynak a magzatot, sőt az egyezmény betartását felügyelő bizottság megállapította, hogy “a tizenéves lányok magas halálozásához vezető, büntető jellegű abortusztörvények sértik a lányok élethez való jogát”.
Westeson kitért arra is, hogy egyetlen nemzetközi emberjogi testület sem hozott olyan döntést, hogy a megengedő abortusztörvények emberi jogokat sértenének. Ugyanakkor több olyan esetet is felsorolt, amelyben a nemzetközi bíróságok elmarasztalták Írországot vagy Lengyelországot, mert azok nem biztosították ténylegesen az adott ország törvényei szerint a nőnek járó abortuszt.
Hol kezdődik az emberi élet?
babakez Az így nyilatkozók szerint mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy véleménye szerint az emberi élet hol kezdődik, s senkire, tehát főleg a nem keresztyénekre nem szabad ráerőltetni ebben a kérdésben sem a keresztyén egyházak álláspontját.
Ugye nem nehéz ezt továbbgondolva arra a következtetésre jutni, hogy kinek-kinek szíve joga eldönteni, mikor és hol ér véget az élet, az emberi élet, az értelmes emberi élet… és mikor van joga családtagja, rokona, közeli vagy távoli ismerőse életének véget vetni.
Ne gondold, hogy ez abszurd, hiszen a korlátlan szabadság, amely nélkülözi az erkölcsi korlátokat és alapelveket, öncélúvá válva az életellenes zsarnokság eszközévé válik, s az etika nélküli politika nem csupán istentelenné, hanem ezzel együtt embertelenné is teszi a társadalmat,mert az istentelen – embertelen, szélsőségesen liberális politikai és jogi szabályozás bármilyen abszurditást lehetővé tesz. Hogy e kijelentésem mennyire nem alaptalan és légből kapott, annak érzékeltetésére érdemes megnéznünk a nem is olyan régen az Orvosi Etika című amerikai folyóiratban (Journal of Medical Ethics) megjelent tanulmányt, mely szerint az abortuszt ki kellene terjeszteni az újszülöttekre is, s akkor is lehetővé téve a gyakorlatot, ha a csecsemő teljesen egészséges.
A tanulmány szerzői – Alberto Giubilini, a melbourne-i Monash Egyetemről és Francesca Minerva, a Melbourne Egyetem Alkalmazott Filozófia és Etika Központjától – szerint „a magzat és az újszülött nem rendelkezik ugyanazzal a morális státusszal, mint egy igazi személy,” és mivel az abortusz engedélyezett olyan esetekben is, amikor a magzat teljesen egészséges, „az egészséges újszülöttek megölését is engedélyezni kellene minden olyan esetben, ahol a közönséges abortusz lehetséges, akkor is, ha a csecsemőnek nincs fogyatékossága.”
„Abban a pillanatban, hogy felhatalmazzuk magunkat annak eldöntésére, hogy ki számít embernek és ki nem, saját szerencsétlen, de elkerülhetetlen sorsunkat pecsételjük meg. Amint kimondjuk, hogy az emberi élet nem szent, minden egyéb felvetés össze-vissza vonallá, homokba rajzolt álláspontok kuszaságává válik” – írja e tanulmányt elemezve Matthew Archbold, az amerikai Országos Katolikus Nyilvántartási Hivatal munkatársa.
Wesley J. Smith amerikai bioetikus szintén ehhez a tanulmányhoz fűzte hozzá, hogy „a huzamos ideig öntudatlan állapotban lévő emberek dehidratálásához való jog” körüli viták szintén bioetikai és orvosi folyóiratokban megjelent, a fentihez hasonló cikkek eredményei.
Ez ugye nem más, mint a GYERMEKGYILKOSSÁGOK LEGALIZÁLÁSÁRA TETT KÍSÉRLET – egy orvosi etikai szaklapban, s nyilvánvalóan az Istentől elszakadt szélsőségesen liberális etika és filozófia jegyében.”
KedvelésKedvelés
Nagyon eros gyilkossagnak nevezni az abortuszt, ezzel egyutt pedig gyilkosnak cimkezni a not, aki abortuszra megy.
Azt, hogy honnan szamitva mar nem csak par sejtcsomo, hanem ember az illeto, nem mi fogjuk meghatarozni, elolvastam masok hozzaallasat, gondolok en is valamit, szerintem maradjunk ennyiben.
KedvelésKedvelés
http://www.klinikaikozpont.u-szeged.hu/obgyn/hu/a-magzati-elet-fejlodese.html
KedvelésKedvelés
Jaj de kár ide ez az egész! Ez nem az a fórum, nem az a “célcsoport”, akit abortusz témában meggyőzni, legyőzni kell… Annyira tudom sajnálni amikor idő, energia, érzelmek és értékek (mert van ebben az is nyilván) mennek végtelenül rossz fókusszal, rossz súlyozással pocsékba.
Örökbe adás, örökbefogadás, szülővé válás, jól nevelni, szeretni, megtartani egymást, magunkat, a gyerekeinket a veszteségeken és nehézségeken túl, erről tanulni, tapasztalni, megosztani – itt és most, ezen az oldalon ez a fontos, ez a cél, ebben segítjük egymást.
És szívből vágynám, hogy aki az Alfát szeretné megkeresni örökbefogadóként, akár krízisterhesként, ehhez kapjon segítséget, ha ehhez kér.
KedvelésKedvelés
Az tény, hogy ezen oldal olvasói közül kevesen lesznek olyan döntési helyzetben, hogy menjenek-e abortuszra. Bár erre is van példa.
KedvelésKedvelés
Egyebek mellett ezekre reagáltam:
I.: háztartásbeli andrea on 2014. október 2. – 10:14 said:
Irónia az I betűnél 😉 Engem borzasztóan letört ez a cikk, még akkor is, ha a vége felé próbál szépíteni, na nem mintha lettek volna illúzióim. A dávodi ügyet egyszerűen nem és nem lehet szépíteni. Ha csak tőlük lehetne újszülöttet kapni, akkor sem jelentkeznék. Ugyanakkor, ahogy az ős-liberális, amely szót Téglásy Imre valószínűleg rosszul használja, Voltaire mondta: Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.
II.: ginaszelena on 2014. október 2. – 09:48 said:
Hm, Andrea, ennyire nem írhattad volna le jobban a fordítottját annak amit én gondolok.
Magzat. (PONT!, nem = gyermek), 13 éves= Gyerek. Igenis túlnépesedett a világ. Nem minden magból lesz virág.
Ahány ember annyi igazság, csak másokra ne kényszerítsek az igazságukat….
III.: Háztatásbeli andrea on 2014. október 3. – 21:46 said:…Rengeteg dávodi kislány van ebben az országban, akik talán nem is ismerik a legalapvetőbb biológiai tényeket, vagy ha mégis, totális kiszolgáltatottságban élnek, amibe a testük és a reprodukciójuk feletti rendelkezés feladása is beletartozik.
Még annyit mondanék, hogy az örökbeadás sok szempontból nem az abortusz alternatívája, ebben is téved az interjúalany. Alapvetően az a gondom, hogy számomra az jött le ebből az interjúból, hogy mennyire árnyalatlanul látja ezt a kérdést ahhoz képest, hogy évtizedek óta ezzel foglalkozik. (Ha mégsem, akkor ezt nem sikerült most megmutatnia.)
IV.: vicq on 2014. október 3. – 10:07 said:
…Szóval, én abban hinnék, hogy szabadon dönthessen valaki úgy, hogy nem kényszerítik sem pro, sem kontra. Sajnálom az elabortált kis emberkezdeményeket, komolyan, de hiszek abban, hogy nem ez a legrosszabb sors, ami adódhat az életben. Azt nagy dolognak tartom, hogy ha valaki úgy tud segíteni az abortusz előtt álló anyukának, hogy tényleg saját döntésként meg tudja tartani azt a gyereket, minden tiszteletem azé, aki ezt felvállalja. Ha viszont a másik irányba alkalmazunk kényszert (bűntudatkeltést, vagy törvényi, vagy bármi más kényszerítést), azt semmivel sem tartom korrektebbnek, még akkor sem, ha egy baba megmenekül (csak netán sosem kap szeretetet).
V.: Ildi on 2014. október 3. – 15:52 said:
Én inkább a bűntudatkeltést érzem kényszernek, lásd pl. ezt a plakátot http://static.168ora.hu/db/00/1F/abort-d0001901Fbeccef588c1e.jpg, és legfőként azt tartom gyomorforgatónak, hogy sehol nincs szó az apákról, mindig csak a kismamák lelkiismeretére appellálnak. És azt is kissé idejétmúlt rendelkezésnek tartom, hogy a terhességmegszakítás előtt (úgy tudom) kötelező a védőnői tanácsadásra elmenni. Felnőtt, dönteni tudó emberekről, nem kiskorúakról van szó…
Ráadásul szerintem nem feltételenül születik összességében több gyerek azzal, ha egy nőt lebeszélnek a terhességmegszakításról. Lehet, hogy lesz egy nem kívánt, rosszkor jött, tehernek érzett gyermeke (teszem azt 13 éves korában), és nem szül többet soha. Ha pedig hagyták volna, hogy éljen ezzel a “családtervezési” módszerrel (bár azok közül ez tényleg a legvégső lépés, a legradikálisabb, de mivel 100%-osan megbízható fogamzásgátló módszerek nincsenek, számolni kell mindig a hibalehetősségel is), lehet, hogy a maga tempójában, amikor ő maga megfelelőnek ítéli a körülményeit, és megtalálta azt a férfit, akivel családot szeretne alapítani, szült volna több gyereket is. (Csak lehet, hogy erre esélye sincs, mert a nem kívánt terhesség miatt mondjuk nem tudta befejezni az iskolát, nem tanult szakmát, vagy hozzáment egy olyan férfihoz, akihez nem kellett volna, magyarán kisiklott az élete a normál kerékvágásból.)
Nem arról van szó, hogy ha minden kötél szakad, az a tinédzser/egyetemista, akinek még nincs önálló keresete, vagy az az ötgyermekes nő, aki a hatodikat várja, de munkanélküli, ne tudna valahogyan gondoskodni arról a gyerekről. De a kérdés, hogy hogyan? Nem mindenki viseli jól, ha alapítványok segítségére van rászorulva vagy ha egyedülálló kiskorú anyaként kell tengetnie az életét. A legtöbb nőnek határozott elképzelése van arról, hogy mikor és milyen körülmények között szeretne/tud gyereket vállalni, és ha úgy érzi, hogy ennek még nincs itt az ideje, élhet az önrendelkezési jogával.
A 70-es években a német nők rengeteget tiltakoztak a német büntetőtörvénykönyv 218. paragrafusa ellen, amely szerint akár 5 év szabadságvesztéssel is sújtani lehetett az abortuszban részt vevő nőket és orvosokat, és az volt az egyik szlogenjük, hogy “WIR WOLLEN WUNSCHKINDER” (azaz tervezett, és nem becsúszott gyerekeket akarunk). De általában nem arról van szó, hogy ne akarnának gyerekeket. Csak nem akkor, nem attól stb. stb.
VI.: Ildi on 2014. október 4. – 14:08 said:
Manuela, manapság az abortusz már messze nem olyan kockázatos beavatkozás, mint akkor volt, amikor még bábák és javasasszonyok végezték teljes illegalitásban, érzéstelenítés, fertötlenítés nélkül, valamilyen szúrószerszámmal. Egy picike kíméletes mütét, olyan mint a gyógykaparás, amire néha egyéb egészségügyi problémák miatt is sor került. Szóval ez egy tévhiedelem, hogy meddöséget okoz, és szerintem a nyomásgyakorlás része (de egyébként elavult városi legenda!).
…és más egy anonim arctalan sejtcsomó, aki ugyan mindennek magában hordozza a lehetöségét, de még nem kifejlett emberi lény, hanem stressz, pánik, jajmileszvelünk, nem lesz elég a pénz, nem tudunk neki enni adni, nem tudjuk iskoláztatni stb. stb.
Egy szó mint száz: én a feminizmus vívmányának tartom a nök abortuszhoz való jogát. Döntsön arról a magzatról az, akinek fel kell nevelnie, és hadd döntse el ö, hogy képes lesz-e erre.
VII.: eleven on 2014. október 4. – 14:24 said:
Like!
VIII.: Fatika on 2014. október 4. – 15:21 said:
Nincs érkezésem elolvasni az összes kommentet, elnézést, ha ismétlek.Nekem erről a ‘ne vetesd el, add örökbe’ hozzáállásról mindig eszembe jut egy tévében látott interjú egy többgyerekes anyával, aki nehéz szociális helyzete miatt úgy döntött, örökbe adja a babáját, amibe később lelkileg teljesen tönkre is ment. Nem bírta feldolgozni, hogy elszakadt valakitől, akit ő hozott a világra, hogy nem tudja, mi van vele. Nyugtatókon élt, miután elvált a gyermektől, rendszeresen hallucinálta, hogy a másik szobában sír a kicsi. Szóval az életadót mindenképpen nagyobb trauma érte, mintha elvetette volna a magzatot. Persze, egy gyermeknek így lehetősége lett megszületni, ami tök jó, de olyan áron, hogy egy, vagy több másik közben tönkrement.
Arról, hogy a sérült gyermeket is meg kell szülni, pedig az a másik interjú jut eszembe, ahol egy harmincas, tanult nő arról mesélt, hogy súlyosan fogyatékos kisfia megszületése után fel kellett adnia a munkáját, amit nagyon szeretett. A nőnek, aki eddig szakmailag és emberileg is teljes életet élt, már élete végéig kizárólag ez a gyermek fogja kitölteni a mindennapjait, és ezek után soha többé nem dolgozhat, nem engedhet meg magának több gyereket, pedig ha nem lenne ebben a szituációban, lehet, hogy vállalna akár még hármat is.
Egyébként valakivel, aki a túlnépesedés tényét tagadja, mítosznak tartja, nincs miről vitázni. Nagyon rémisztő, hogy Magyarországon is milyen sokan állnak így hozzá. Az interjú ezen pontja ijesztően hasonlít a hírhedt, amerikai Westboro Baptist Church téziseire. (Ők azok, akik az evolúciót is tagadják.)
Azt a kijelentést, hogy a sok bevándorló isteni büntetés a Nyugatnak, még nem hallottam, de zseniális, még most is szakadok rajta! 😀
(Lehetetlenség lenne itt, így hirtelen minden pontról kimerítően elmondanom a véleményemet, úgyhogy csak arról írtam, ami a leginkább kikívánkozott.)
IX. jsz on 2014. október 10. – 08:27 said:
remek interjú, de közben nagyon nyílt a bicska a zsebemben.
szinte minden ellenvéleményt gyönyörűen megfogalmaztak a fentebbi hozzászólók, nekem egyetlen megjegyzésem lenne.
az abortusztabletta.
ennek a betiltásáért lobbizni, nettó gonoszság.
KedvelésKedvelés
KedvelésKedvelés
Like
Pontosan leírja,amit gondolok,mellesleg meg mindenkinek a maga dolga dönteni…
Kedves Doktor úr! Olyanoknak osztod az eszet, akiknek LEHETŐSÉGÜK SINCS AZ ABORTUSZRA!!!! Ne várd el, hogy megkövezzünk bárkit is, mi nem azért jöttünk itt össze, és ez nem az etikai bizottság.
KedvelésKedvelés
Én is ugyanezt gondolom Kata. Hiába no, besikerült ez az abortusz ellenes kampány itt az örökbefogadók körében. Van ebben valami döbbenetes eltökéltség többségében meddő, fájdalmas vetéléseken, műtéteken átesett, éveken át gyermek áldásért küzdő nők körében abortusz ellen szót emelni, pusztán amiatt, mert nem hajlandóak elítélni az abortuszon átesett nő társaikat.
KedvelésKedvelés
Kicsit arra emlékeztet, mikor a meleg örökbefogadós cikk alatt megjelentek kommentelők, és követelték, hogy mindenki szüljön 2,1 gyereket, különben kihalunk.
KedvelésKedvelés
Kata, Angéla, nektek is like.
Zsuzsa: Na, igen, én meg még azóta sem szültem egyet sem, franc a pofámat 🙂
KedvelésKedvelés
No igen Zsuzsa, nekem is az a kedves kommentelő jutott eszembe most is, meg persze ht. Andrea csapatása és Krisztián frappáns válasza, hogy tegyék lehetővé, hogy ők is kivegyék a részüket a 2,1-es munkából:)
KedvelésKedvelés
Igazán összekaphatnánk pedig magunkat… Mit rakunk különben a turulmadaras mintás hunbaba-hordozóba??? :DD
KedvelésKedvelés
Nekem is pont az jutott eszembe, hogy a melegek orokbefogadasos cikkenel jelent meg egy troll meg itt….
KedvelésKedvelés
Ildi, azt hittem, hogy csak kreativan vicces vagy, de rakerestem troll baratunkra es tenyleg van ilyen. Hihetetlen. 😀 Hogy mik vannak! 🙂 Hunbaba, hihi. 🙂
KedvelésKedvelés
“Van ebben valami döbbenetes eltökéltség többségében meddő, fájdalmas vetéléseken, műtéteken átesett, éveken át gyermek áldásért küzdő nők körében abortusz ellen szót emelni, pusztán amiatt, mert nem hajlandóak elítélni az abortuszon átesett nő társaikat.” Angéla, nagyon pontos!
KedvelésKedvelés
Findusz, én is csak hüldeztem, hogy van ilyen, de ezek szerint magyar babát magyar hordozóba…. Van korondi tulipános, rakamazi turulmadaras (“Akarod, hogy a te gyermeked is kiválasztott legyen?”) … Már csak a “mei tai”-t kellene valahogy “lemagyarítani”, mert így mégiscsak furán veszi ki magát….
Egyébként szakadok a nevetéstől…
KedvelésKedvelés
Szerintem a Hunbaba maga a meitai magyarul 😉
Amúgy én szívesebben hordozok olyan hurciban, amihez nem árusítanak ideológiát, úgyhogy nekünk a meitaiunkat meitainak hívják 🙂
KedvelésKedvelés
Akkor talán nem kellett volna ezt írnod: “… Imre szélsőséges elveihez semmi közöm…”
KedvelésKedvelés
Édes Ember, és akkor ez most vendetta? Lovagolhatunk a szavakon – igen, Imre szélsőséges elveihez semmi közöm (nem kellett hogy legyen!), de a többit szívesen és bmikor képviselem. Ő is tudja – mert szabad neki nem-et mondani. Megtorlás nélkül.
Hónapokon át terápiáztam most pl. egy Alfát felkereső krízisterhest s – ingyen, a saját időmben – mert Imre megkért. És erre szívesen mondtam igent. Megmaradt a babája, kihordta, megszülte, igyekszik megerősödni női és emberi önbecsülésében, és ez jó lesz majd a kislányának is.
Na, nem magyarázkodok, nem vagyok gyerek. Elsimult homlokokat akarok és világbékét.
KedvelésKedvelés
Ja, amúgy sajnálom, hogy pont akkor jött az áramszünet, mikor olvastam a fenti vitaindító hozzászólást, szívesen szóltam volna, hogy ne etessétek, hurcis helyeken futottam már bele, meggyőzni úgysem lehet, jobb nem belemenni az egészbe, csak sajna ezt lekéstem 😦
Csak annak örülök, hogy nem maradtam a válszban említés nélkül, nagyon szégyelltem volna a pofámat, ha egy olyan hsz-t sem tudok produkálni, amivel bekerüljek a szórásba 😀
Azt azért reméltem, hogy az itteni csapat kulturáltan veszi ezt is, és nem csalódtam. Szeretek itt. 🙂
KedvelésKedvelés
Mi is szeretunk itt 😊
KedvelésKedvelés
Én is nagyon szeretek itt.
KedvelésKedvelés
És ezt úgy értem, ahogy akarom? 😉
(:boldog:)
KedvelésKedvelés
Iggen!szeretünk itt lenni, és szeretjük, h itt vagy!
KedvelésKedvelés
Igy bizony 😊
KedvelésKedvelés
Pontosan így:) + Nagyon-nagyon drukkolok a ketteske (gondolom már elkészült a gyönyörű takarója) és Kata várva-várt elsője megérkezéséhez. Eleven annak meg végképp szívből örülök, hogy a hivatásodban is sikerült kiteljesedni és megtalálni a helyed az élet minden részén. Szép őszünk van, imádom az örökbe blogot:)
KedvelésKedvelés
Ketteske takarója? még folyamatban, de már nem sok híja 🙂 Most épp a szobafestésére koncentrálunk inkább, nála nem random erdei állatok, hanem a Négyszögletű kerek erdő szereplői lesznek a falon, jelenleg még csak az “erdőtalaj” van kész ebből 🙂 A drukkolást köszönöm 🙂 Meg mindenkinek a szeretetnyilvánítást, jól esett, még egyszer is, jó hogy vagytok 🙂
KedvelésKedvelés
Ha valaki ilyen extrém hosszú hozzászólásokat ír, az nekem eleve gyanús és nem szoktam elolvasni. Az mindig valami megmondóember és ritkán hallgat a többiekre, inkább beszélni szeret. Kár az időmért.
KedvelésKedvelés
Azér az enyéimet ugye elolvasod? Én csak simán olyan vagyok,mint a Shrek szamara: kicsi, szószátyár és bosszantó 🙂
KedvelésKedvelés
Fiam kedvence 😃 De nem vagy bosszanto, nekem fel sem tunt, h hosszuakat irnal, bar ugye en pedig feluletes gyorsolvaso vagyok 😃 Szep kis banda 😃
KedvelésKedvelés
Azokat el. 😀 De nem is hosszúak.
KedvelésKedvelés
Jesszus, tenyleg 😃
http://www.hunbaba.com/ 😃
KedvelésKedvelés
A tűzfalam nem engedi, hogy rámenjek a hunbabára, úgyhogy akkor nekünk se lesz turulos hordozónk 😀 Amúgy élveztem a fenti eszmecserét és ht Andreához hasonlóan az ilyen pontokba szedett rém hosszú megmondásokat még felületesen sem olvasom. Főleg, ha rögtön látszik a téma.
KedvelésKedvelés
Szeretnék én is egy ilyen tűzfalat, de majd dolgozom rajta:)
KedvelésKedvelés
Milyen indokkal? erőszakos tartalom? 🙂
KedvelésKedvelés
Biztos magyarkodas miatt 😃
Vagy tajszonak ertelmezte, hun a baba? 😃
KedvelésKedvelés
😀 😀
KedvelésKedvelés
Hun, hun? Hát a kert végibe!
KedvelésKedvelés
Leginkább egy olyan tűzfalat szeretnék, ami védelmet nyújt a Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, no meg a pomogácsok ellen:)
Szenzációs ötlet a Négyszögletű kerek erdő szereplőinek gyerekszoba falára festése! Biztos nagy munka, de megéri, de jó helyre érkezik ez a kisbaba:)
KedvelésKedvelés
Nem ertem 😃 Nalatok keszul?
Nalunk nagy kedvenc mar egy jo ideje, foleg a “Legszebb allat az anakonda, de nem tudja ezt ama konda, ha raterelnek ama kondat, eltiporna anakondat” 😃 Ezt Nagy Zoard a lepkedo fenyofa koveti el 😃
KedvelésKedvelés
Több kommentre reagáltam összevontan:)
Vicq írta, hogy a négyszögletű kerek erdőt festve várják második örökgyermekük megérkezését, ami nekem nagyon megtetszett.
Cosima írta korábban, hogy neki olyan tűzfala van, hogy rá sem tud menni a hunbabára.
Ezt én megirigyeltem, de én olyan csoda tűzfalat szeretnék, hogy semmiféle pomogács ne juthasson be hozzánk.
A Négyszögletű kerek erdő természetesen nálunk is nagy kedvenc, főként Vacskamati és az ő virágja, Dömdödöm és Mikkamakka.
Nagy Zoárd is szenzációsan jó szereplő:)
KedvelésKedvelés
Nem nagyobb munka, mint a másik szobában a házi- és vadállatok, vagy itt lettek volna az eredetileg tervezett erdei állatok. Igazából mivel nem a könyv ábráit hasznosítjuk, hanem saját elképzelést a mese alapján, innentől nem nehezebb, mint bármi más lények, csak az elképzeléseket kell összehangolni a férjemmel (de szerencsére az sem olyan nehéz :)). Persze aztán a saját kútfejből alkotás hozhat olyan érdekességeket, hogy Dömdödöm a modern remete helyett inkább hippi Jézus Krisztus lesz, de legalább barátságos a mosolya 🙂
A témaötlet amúgy a már meglévő gyerektől származik, ugyanis még alig tudott valamit mondani, de az már benne volt a repertoárban, hogy futkosott Apa után a Négyszögletűvel, és mondta, hogy ‘Appa, még, Mnam-Mna-Mnam”. Mondjuk nem csodálom, mert apa úgy tud esti mesét olvasni (főleg Lázár Ervint érzi durván jól), hogy újra meg újra képes vagyok beleszerelmesedni a történetekbe (is).
A lényeg, hogy a már meglévő ábrák a Lánynak igen tetszenek (beleértve hippi-Jézus-Dömdödömöt is), remélem, Ketteske hasonló ízléssel bír majd. Bár, ahogy ez alakul, még a végén szobacsere lesz ebből. 🙂 Igaz, a meglévő állatait sem hagyná ott a lányzó, szóval, nehéz helyzet ez. 🙂 Nála még van annyi szabad falfelület, hogy épp elférjen egy Kisvakond az ágya mellé, majd “megvásárolom” vele a békességet. 😉
A festés legjobb “mellékhatása”, hogy már nagy tesóvárásban van a Pöttömpanka, elújságolta a nagyanyjának a múltkor, hogy lesz kistesója, és picibaba lesz a neve… 😀
KedvelésKedvelés
Nagyon tetszik:„Appa, még, Mnam-Mna-Mnam”, meg a picibaba várás.
A mesékben, különösen Lázár Ervinben, az a nagyon jó, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga mesebeli párja és nyilván éppen azt érezzük ki belőlük, ami az adott helyzetben foglakoztat minket.
Szép lesz az a szoba, ahol ennyire várják a picibabát:)
KedvelésKedvelés
Remélem 🙂 (meg azt is, hogy a várás a gyerekem részéről is megmarad) 🙂
KedvelésKedvelés
Vicq, johetsz hozzank is 😃
Nalunk a nagy tervekbol, hogy foszforeszkalos macska, csillagok es nap, lett egy osszeganyolt, foltos festes, nalam egy agyrazkodas, (fontos megjegyezni, hogy allvanyon ne veszekedjunk a ferjjel, es duhunkbe ne pattanjunk fel, ott ahol ulve a fejunk felett 40 centi van…).
Kinomban vettem autos falmatricat, amit a kolyok intezett el fel ora alatt, alkoholos filccel (hogy kerult hozza?!) rajzolt kore autopalyat 😃
Azota a szoba ilyen, illetve egy hirtelen otleten felbuzdulva vettem bordurt, ferden felragasztva nem segitett a latvanyon 😃
KedvelésKedvelés
Én szeretem azokat a helyeket, amiknek története van, és még a gyereked saját munkája is meg van örökítve, király 🙂
Nekem olyan tériszonyom van, hogy én már egy sámlin sem lennék képes veszekedni senkivel, viszont így diszkréten szédölögve egy kisasztal tetején igazán buli plafont festeni (persze miért én csináltam, de most már végre a Zuram is elhiszi, hogy képes rá, úgyhogy ebben a szobában a mennyezet az övé, felhőstül, csillagostul, csak évekbe telt, mire a “Kisfiam, de hát neked nincs is kézügyességed” hatását le tudta győzni, és most már mert bukfencelni készülő Ló Szerafint is festeni 🙂 Szóval, igen, azért dícsérd meg azt a klassz kis autópályát, amilyet még a világ sem látott 😉 )
KedvelésKedvelés
A tegnapi porges ugy latszik mara belassitotta a szurkeallomanyom 😃
Ezt a posztot szetoffoltuk… 😊
KedvelésKedvelés
Eleven, az alkoholos filc egész jó ötletnek tűnik a gyurmalinhoz képest, nálunk ezzel van tele a lakás:) Végül is igaza volt a fiadnak, egy autó nem áll csak úgy magában, nyilván kell köré egy autópálya:)
KedvelésKedvelés
A fiam mindig megerzi, hogy mi az, amivel padlora tesz, persze en vagyok a ludas, kell nekem fel orat telefonozni az erkelyen, akkor dekoralta ki az erettsegi bizonyitvanyomat, kinosan ugyelt, hogy foleg a torzslap-szam alaposan ki legyen szinezve…😃 Aztan volt egy agyhalott delutanom, en jot aludtam, mig o az egesz nappalit modszeresen teleszorta egy doboz hintoporral, majd vigan beleult a kozepebe, es megette az aranyaron vasarolt Sudokremet. Volt meglepi mikor felebredtem 😃
KedvelésKedvelés
Írtam ennek a társaságnak először múlt héten, aztán most hétfőn, és semmi válasz… Olvassák esetleg ezt a fórumot?
KedvelésKedvelés
Csörgesd meg őket. Nem valószínű, hogy napi szinten követnék ezt az oldalt.
KedvelésKedvelés
Az e-mail címükön is üzemelnek, próbáld azon (is).
KedvelésKedvelés
Csak határozattal fogadnak, addig max. barátkozni lehet.
KedvelésKedvelés
Így van, határozat nélkül annyira nem érdemes zargatni őket.
KedvelésKedvelés
A magyarok ősei mindig is itt éltek (Làszló Gyula:Kettős honfoglalàs).Ilyen szempontból szàmomra teljesen érthető,amikor egy őshonos lakossàg veszélyben érzi magàt egy bevàndorlàsi hullàm kapcsàn..
KedvelésKedvelés