Juttatások örökbefogadóknak

Általános

Mi jár az örökbefogadott gyerek után? – ezt a kérdést gyakran felteszik a várakozók. A vendégposztban Angéla kommentelőnk összeszedte a juttatásokat. A nagyon speciális eseteket (őstermelők, hármasikrek örökbefogadása) nem részletezzük, de a megadott linkeken lehet böngészni.

Két alapelv:

  1. Mindig ugyanaz jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyerek után járna.
  2. A juttatások a gondozásba vétel napjától járnak, azaz amikor hazavitte a szülő a gyereket (és nem az örökbefogadás anyakönyvezésétől).

Tolvaj-Petra1

Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások

  1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

Mikor? A gondozásba vételtől legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.

Kinek? Az örökbefogadó anyát illeti meg. A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő főszabály szerint 365 nap.

Mennyi? A TGYÁS összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, havonta utólag folyósítják, személyi jövedelemadót vonnak belőle.

Hol? A foglalkoztatónál kell igényelni. A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről/örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár a tgyás

a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja,

– ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve: szerzői jogdíj, nevelőszülőség, adómentes tiszteletdíj – ellenében munkát végez.

Bővebben itt.

  1. Gyermekgondozási díj (GYED)

Mikor? A gondozásba vétel napjától (illetve, ha már megelőzően TGYÁS-t igényeltek, akkor annak lejártától) legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetében további egy évig) jár.

Kinek? Az örökbefogadó anya vagy az örökbefogadó apa is igénybe veheti. A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő 365 nap.

Mennyi? A GYED összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez idén 142.100 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

Hol? A foglalkoztatónál kell igényelni. A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről vagy örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár GYED a biztosítottnak

– ha a gyermek egy éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat.

Bővebben itt.

  1. Gyermekápolási táppénz

Kinek? A szülőnek jár, ha a gyermeke betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. A 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén jár, a 12‐18 év közti beteg gyermek ápolása esetén pedig méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz. A jogosultsági feltételek megegyeznek a normál, szülőt megillető táppénz jogosultsági feltételeivel.

Mennyi? A táppénzes napok számát a gyermekek korához kötik:

  • az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátozás nélkül jár;
  • 1- 3 éves kor között gyermekenként 84 naptári nap;
  • 3-6 éves kor között gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;
  • 6-12 éves kor között évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Ha a szülő ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozási segélyre és táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult.

Ha a szülők a közös háztartásukban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint gyermekgondozási segélyre, választásuk szerint az ellátást csak az egyik szülő veheti igénybe.

Bővebben itt.

Horváth-Lili-6-éves.Tanára-L.Ritók-Nóra.Ezen-a-fán-egy-kis-mókus-lakik-és-van-egy-sárga-jó-meleg-háza-is

Alanyi jogon járó családtámogatási ellátások

  1. Anyasági támogatás

Mikor? Akkor jogosult rá az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.

Mennyi? Összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (idén 64.125 forint), ikergyermekek esetén 300 százalékával (idén 85.500 forint).

Hol? A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelynél kell benyújtani.

Meddig? Az szülést követő hat hónapon belül lehet igényelni, előírt kelléke az örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozat.

Bővebben itt.

  1. Családi pótlék

Mikor? A gondozásba kihelyezés kezdetétől jogosult rá a szülő.

Kinek? Bármelyik szülő igényelheti.

Mennyi? A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra állapítják meg és folyósítják. (Ha nevelőszülőtől hó közben hozzák el a gyermeket, akkor az örökbefogadónak a következő hónaptól jár az ellátás.)

A családi pótlék havi összege gyermekenként:

– egygyermekes család esetén 12 200 forint,

– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,

– kétgyermekes család esetén 13 300 forint,

– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 800 forint,

– három- vagy többgyermekes család esetén 16 000 forint,

– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17 000 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,

– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25 900 forint.

Hol? A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelynél kell igényelni. A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről vagy örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 2 hónapra lehet kérelmezni.

Bővebben itt.

  1. Gyermekgondozási segély

Mikor? A gyermekgondozási segély a gyermekek három éves koráig (ikergyermekek tankötelessé válása évének végéig, tartósan beteg, fogyatékos gyermeknek tíz éves koráig) jár.

Örökbefogadóknak jár az örökbefogadói gyes, ha – a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével – a gyermek a gondozásba kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte – illetve az ikergyermekek már tankötelesek, – de 10. életévét még nem töltötte be.

Ha az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét a gondozásba kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, akkor a gyes összesen hat hónapig jár.

Mennyi? A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (idén 28.500 forint), ikerpár esetén duplájával. Nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

Hol? A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhelynél kell igényelni. A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről vagy örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 2 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek? Általános esetben a gyermek egyéves korának betöltését követően a szülő korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet a GYES igénybe vétele mellett.

A speciális örökbefogadói gyes esetén csak heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

Bővebben itt.

 

Családi adóalap kedvezmény

Mennyi? Az adóalap kedvezmény évente

egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, (ami gyerekenként havi 10 ezer forint adókedvezménynek felel meg)

három és minden további eltartott esetén 206 250 forint (ami gyerekenként havi 33.000 forint adókedvezménynek felel meg).

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe.

Ha a szülők adóalapja nem nyújt fedezetet a fenti összegű kedvezmények érvényesítésére, a fennmaradó összeg családi járulékkedvezményként érvényesíthető.

Mikor? A gondozásba vételtől.

Kinek? Bármelyik szülő élhet a családi kedvezmény érvényesítésével, illetve közösen is igénybe vehetik.

 

Munkajogi kedvezmények

  1. Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság

Az egybefüggő 24 hét szülési szabadság annak az anyának is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig, ha részére gyermekgondozási segély kerül folyósításra, annak időtartama alatt.

Mind a szülési szabadság, mind a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll.

  1. Apai pótszabadság

A gyermek születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.

  1. Gyermekek után járó pótszabadságok

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

– egy gyermeke után kettő,

két gyermeke után négy,

kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.

Ugyanazon gyermekük után mindkét szülőt megilleti a fentiek szerinti pótszabadság.

Csarkó-Gréta

Életkezdési támogatás (Babakötvény)

Kinek? A 2005. december 31-ét követően születetett magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermekek részére a Magyar Állam egyszeri életkezdési támogatást nyújt.

Mennyi? A támogatás összege 42.500 forint, ez automatikusan a gyermek nevére megnyitásra kerülő letéti számlán kerül elhelyezésre a Magyar Államkincstárnál. Az összeg ezen a letéti számlán kamatozik, melyet a gyermek a hozammal együtt a 18. életévének betöltése után a törvényben meghatározott célokra használhat fel.

A Magyar Államkincstár a szülés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére – automatikusan – kincstári letéti számlát nyit. A Kincstár ezen a számlán tartja nyilván a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait, valamint levélben értesíti a szülőket a kincstári letéti számla megnyitásáról.

Hol? Igényelni nem kell. Örökbefogadásnál a gyámhatóság értesíti a Kincstárat, az pedig a szülőt.

Bővebben itt.

Ha valaki a további családi támogatásokra is kíváncsi, ajánlom figyelmébe a http://csaladitudakozo.kormany.hu/ oldalon megtalálható „Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról 2014” című füzetet.

Köszönet Angélának az alapos gyűjtésért.

Reklámok

111 responses »

  1. köszi !!! 🙂 egy kérdés:

    “A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig, ha részére gyermekgondozási segély kerül folyósításra, annak időtartama alatt.”

    Tehát , ha jogosult vagyok gyes-re a gyerek 10 éves koráig (tartós betegség miatt), akkor kérhetek bármennyi fizetés nélüli szabit pluszban? ez nyárra érdekes lehet nekünk…jól értem? köszi!

    Kedvelés

    • Szia Marcipán!
      Ezt a szabályt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény írja elő az alábbiak szerint:
      „128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
      130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. §-ban foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
      133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
      (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.”
      Kapcsolódó szabály még az un. felmondási védelem is:
      „65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
      a) a várandósság,
      b) a szülési szabadság,
      c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
      tartama alatt.
      (6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.”

      Igen, jól érted:)

      Kedvelés

        • Akkor jól sikerült a hajfestés? Máris fizetés nélküli szabin ismerkedtek?
          A kérdésedre persze én nem tudom a választ, de valahol már talán volt téma itt a blogon, hogy az örökbefogadási szándékot még nem védi semmi…

          Kedvelés

          • Jaj nagyon jol sikerult 😀 Varakozason felul! Meg dolgozom, itt egy honap baratkozas a protokoll, az utolso 1-2 hetet mar szeretnenk turbo uzemmodban nyomni.
            Az sem lenne rossz, ha:
            1.nem rugnanak ki,
            2.kivehetnem elore az eves szabimat (azt gyes utan ugyis ki szoktak adni).
            Ma rakerdezunk Kispocok gyámjánál (hivatal), hogy szerinte hogyan utemezzunk, mik a tapasztalatok.

            Kedvelés

    • Ez egy nagyon jó kérdés volt, ennek kapcsán világosodtam meg, hogy egyelőre sokkal kevésbé kell idegesítenem magam azon, hogy mi van, ha visszamenőleg igénylem majd csak megint az ellátásokat, és netán most nem lesz olyan mázlim, és kicsúszok az időből, vagy mi lesz, ha a szülőanya visszalép – mert rájöttem, hogy bár anyagilag nagyot szívnánk ezzel, de jogviszonyilag (mivel most is gyes mellett dolgozom, az első kapcsán), ha minden kötél szakad, csak gyesen leszek kicsit, és kész. (De remélem, hogy azért végkifejletben gyes+tgyáson, csak bár már itt tartanánk tényleg…)

      Kedvelés

    • Kedves Angéla!
      4 éves gyermeket fogadunk örökbe és szeretnék GYES-t igényelni úgy, hogy a 8 órás munkám megmaradna, fizetés nélküli távollétekkel tarkítva és szabadságokkal megoldva a távollétet hónapokon keresztül.
      Így is igényelhetek GYES-t?
      Válaszod előre is köszönöm!
      Zsófi

      Kedvelés

      • Kedves Zsófi! Fizetés nélküli szabadság időtartama alatt egyértelműen jár az un. hathónapos örökbefogadói gyes, de a 8 órás munkaviszony mellett igénybe vett fizetett szabadság időtartamára nem. A gondot a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20/B. § (3) bekezdése okozza, mely szerint:
        /„20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
        (2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c)pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik./
        (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”
        A Cst. 4. § d) pontja szabályozza mit tekint keresőtevékenységnek
        „4. § E törvény alkalmazásában
        d) kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység;”
        – ehhez kapcsolódóan pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet még az alábbi kitételt tartalmazza:
        „2. § (2) A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.”
        Tehát hiába nem dolgoznál a fizetett szabadságod alatt egy órát sem, ha a szabadságod teljes munkaidős foglalkoztatás mellett veszed igénybe, akkor sajnos nem teljesülnek az örökbefogadói gyes igénybe vételének feltételei, csak akkor, ha a foglalkoztatásod nem haladja meg a heti harminc órát.
        Erről már a gyes igénylésekor is nyilatkoztatnak illetve ha menet közben a gyes folyósításának időtartama alatt módosulás áll be a keresőtevékenységben, külön nevesíti a kormányrendelet az erre vonatkozó bejelentési kötelezettséget.
        223/1998. Kormány rendelet „3. § A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni
        be) ha a gyermekgondozási segélyre a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,”
        (Cst. 39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.)
        Itt a félreértést az szokta okozni, hogy a normál – a gyerek három éves koráig illetve a tartósan beteg gyerek után 10 éves korig járó – gyes igénybe vétele mellett 2014. január 1. óta a gyerek egy éves korától időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, de ezt a 2014. évtől bevezetett korlátlan munkavégzési lehetőséget nem terjesztették ki a korábban, még 2011. évtől bevezetett örökbefogadói gyesre.

        Kedvelés

    • Sziasztok!
      Tanácsot kérnék, Ti hogy jártatok el, olvastam, hogy a kihelyezés napjától jár a családi pótlék,
      minket elutasítottak, mi a teendő, köszönöm a segítséget.

      Kedvelés

  2. Nem jár GYED sem a jogosultság első 60 napjának arra a részére, amelyre az igénylő a teljes keresetét megkapta (Én pl kivettem az összes idei szabimat, arra nem járt GYED)

    Kedvelés

    • Igen Aktucs, ez így van, ha a munkavállaló erre az időszakra keresettel rendelkezett, akkor nem jár. GYED-hez kapcsolódó fizetés nélkülit meg azért nem tudtál igénybe venni, ha jól emlékszem, mert nem volt meg a gyerekek születési anyakönyvi kivonata.
      Kérték végül erre a helyzetre szakmai iránymutatást az OEP-től?
      Azon gondolkoztam, hogyha sikerül egyszer megfejtenem ennek az okmány nélküliségnek a jogszabályi hátterét, akkor kérek az OEP-től egy általános érvényű tájékoztatást, hogy hogyan járjanak el ilyen esetekben az örökbefogadók. Mert azért azt gondolom sokkal jobb lehetett volna, ha az így kivett szabit például az ovis beszoktatásnál tudtad volna igénybe venni.

      Kedvelés

      • A szabi része nem lesz gond a beszoktatásnak. A férjem beosztása mellett nem fog szabadság kelleni rá. A munkahelyem is rugalmas volt, lehettem volna egyből fizetés nélkülin, mert visszamenőleg megkaptam volna úgy a GYED-et, viszont túl hosszú lett volna az anyagilag fedezetlen időszak úgy. 5 napom még így is maradt, mert a pótszabi idénre is járt volna, de nem számoltak vele, én meg szólok majd érte.

        Egyébként ha valakit érdekelnek friss ügyintézési tapasztalatok: A jogerős határozatra másfél héttel postán megkaptam az anyakönyvi kivonatokat és a lakcímkártyákat, aznap bementünk az OEP-hez, az egyik gyerek új TAJ-kártyája már postán volt, nála igazolást kaptam a TAJ számról, a másikét ott megkaptam, GYED-hez a papírokat aznap befogadták. 30 nap múlva a számlámon volt a pénz visszamenőleg is. Családipótlék-igényt ügyfélkapun be lehetett adni, 20 nap múlva a számlámon volt a pénz, visszamenőleg is. Postán automatikusan megkaptam mindkét gyerek adókártyáját, egy lépést sem kellett érte tennem. Kellemesen meg voltam lepve.

        Kedvelés

        • Nem értem, hogy mindenhol más az “ügyintézés”? Nem egységesnek kellene lennie?
          Sokat olvasok arról, hogy “kellemetlenül” vannak meglepödve 😦

          Kedvelés

  3. Azaz apa is és én is igénybe vehetem a gyerekek utáni szabit? Kétszer ugyanazt? Ez túl szépen hagzik.
    Még egy kérdés: fogyatékos/tartósan betegnek számít pl egy ételallrgia is. Ha pl májusban ezt kimutatták, idén apa (én még gyeden vagyok, de akkor ezek szerint majd én is) kapott rá plusz két napot. 2015-ben ez jár? Vagy majd csak a következő májustól, mikor kontrollra megyünk, és még fennáll a gond?

    Kedvelés

    • Judit, a pótszabadság tekintetében egyértelműen úgy fogalmaz a Munka törvénykönyve, hogy munkavállalónként jár. (megszűnt az a korábbi ide-oda nyilatkozgatosdi, amikor családonként járt a gyerek utáni pótszabi.)
      „118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
      a) egy gyermeke után kettő,
      b) két gyermeke után négy,
      c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
      munkanap pótszabadság jár.
      (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
      (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.”
      A fogyatékos gyermeket pedig a 294. § (1)c) pontja definiálja a következők szerint:
      „c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra”

      Tehát mindaddig, amíg a gyermeketek betegségére tekintettel magasabb összegű családi pótlékra vagytok jogosultak, a pótszabadság is jár, az anyának és az apának is.

      Kedvelés

  4. Egy megjegyzést az anyasági támogatáshoz: nem az örökbefogadást engedélyező gyámhatósági határozat kellett hozzá, elég volt a kihelyező határozat, amelyben én lettem a gyermek gyámjaként kijelölve. Ez alapján folyósította a MÁK az összeget. (nyílt örökbefogadás volt, lehet, hogy a titkosnál ez másképp van)

    Kedvelés

    • Az anyasági támogatást örökbefogadás esetében az alábbiak szerint szabályozza a családok támogatásáról szóló törvény:
      „29. § (1) Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően
      b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;
      c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
      33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha
      a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
      b) a megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
      (2) Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha
      a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
      b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.”

      Vic, akkor te mint gyám kaptad meg, mert örökbefogadás esetében egyértelműen a jogerős határozathoz kötik.
      Nem is tudtam, hogy ilyen megoldás is van.

      Kedvelés

        • Azt még akartam is írni Kata, hogy ha majd odajutsz, egy percig se izgulj, egyrészt nagyon készségesen segítenek mindenhol az örökbefogadóknak, másrészt jövök/jövünk segítünk mi is, hogy minden papír rendben legyen, ez a része a legkevesebb:)
          Nekem három nap alatt hoztak örökbefogadói Gyes meg Csp. határozatokat, lehet, hogy vicces, de én azért örültem annyira a gyorsaságnak, mert így rögtön tudtam igényelni kisgyerekes BKV bérletet, annak borzasztóan örültem, hogy úgy mondjam főként a lelkemnek nagyon jól esett. Mi tagadás, a gyereknek meg a nagyvárosi létből a rengeteg fajta tömegközlekedési eszköz tetszett legjobban, meg a piac, azon belül a hordós savanyú káposzta:)

          Kedvelés

      • én is még a gondozási 30 nap alatt, gyámként kaptam meg az anyasági támogatást mindkét gyerekemnél, még nem is a mi nevünkön voltak a gyerekek…bementem a papírokkal és gond nélkül megadták a támogatást.

        Kedvelés

    • Kata, viszont azonnal tudod azt is kérni, hogy vegyék figyelembe a családi adókedvezményt az adóköteles pénzbeli juttatásoknál, hacsak nem a férjednél akarjátok figyelembe venni:)

      Kedvelés

  5. Azért az adóköteles GYES plusz hozzá a családi pótlék együtt is egy vicc kategória! Három éves alig múlt a kisfiam, amikor megkaptuk. Már csak az anyakönyvi kivonatra várunk. Bölcsibe már nem adhatom, oviba még nem ( nem szobatiszta, nem érthető a beszéde). Gyámügyes letolt, hogy miért nem veszem igénybe a hat hónapos örökbe fogadási GYES-t. Bűntudatom van, hogy szeretném beadni oviba a gyermeket, mert vissza kell mennem dolgozni. A férjem is csak fizetetlenre tudna eljönni a munkahelyéről. Már az is nagy segítség lenne, ha valami csökkentett szabadsági pénz járna. Persze nem a pénz miatt kértük Őt, de a csekkeket be kell fizetni, és akárhogy is számoljuk, emelkednek a költségek. Ti mit gondoltok erről?

    Kedvelés

  6. Az FB-n feltett kérdésre: “A 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint az anya, és az a nő, aki gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz 24 hét szülési szabadságra jogosult.”
    A mondat forrása a munkajog.hu oldal. Érdekes, hogy a “gyermek” szót használja – nem az “újszülött” kifejezést. Vajon ez a pontatlanság joghézag, vagy máshol precízebb a definíció?… Mindenképp utánanézünk, bármi legyen is a végeredmény.

    Válasz: A mondat forrása nem a munkajog.hu oldal, hanem maga a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, mely szerint:
    „127. §(1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.
    (2) A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.”
    A szülési szabadság munkajogi kategória, magát a kapcsolódó TB ellátás – új nevén : csecsemőgondozási díj (régi nevén: Tgyás) – időtartamát az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szabályozza az alábbiak szerint:
    „40. §(3)A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.
    (4)Csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára
    a)annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától.”

    Jelen esetben joghézagról sajnos nem beszélhetünk, mert magának az ellátásnak a maximális időtartamát – a gyermek születését követő 168. nap – precízen beszabályozta a jogalkotó.

    Kedvelés

    • Gyermek után járó pótszabadság kapcsán mi pont most vívunk a férjem munkahelyével (KLIK). Szerintük csak 1 nap jár, mivel június 3-án került a háztartásba. A jogszabály nem foglalkozik azon esetekkel, amikor nem újszülött kerül a háztartásba, ugyanakkor úgy gondolom/értelmezem, hogy a 2 évesen, év közben örökbefogadott gyermekre jár a 2 nap pótszabadság és nem kell arányosítani. Szerintetek?

      Kedvelés

        • Arról nem is beszélve, hogy szerintem méltányos lenne az 5 napot is megadni azoknak, akik nem újszülöttet fogadnak örökbe, ha lenne valaki aki lobbizik az örökbe fogadók részére járó juttatások kapcsán, akkor ezt is megemlíthetné.

          Kedvelés

          • Van amúgy az örökbefogadóknak valamilyen civil érdekvédelmi szervezete (mint más spéci családoknak: pl olyan mint a nagycsaládosoké, down-kórosok szüleié…stb)?

            Kedvelés

            • Pedig jó lenne, ha lenne. mert nekünk ugyan már mindegy, de azt hiszem lenne miért küzdeni. pl. nagyobb gyermek örökbe fogadásánál is valami méltányosabb összegű támogatás, a 25 ezres GYES helyett, némi szabi mindkét szülőnek.. stb.

              Kedvelés

      • Kata egyértelműen jár a 2 nap pótszabadság, azért csak van a KLIK-nél valami munkajogász féle ember, aki alaposan elolvassa az Mt-t. Amibe ők elkeverednek, az a jól bevált arányosítós munkaügyes szabály, amit viszont csak abban az esetben kell a gyerek utáni pótszabadságoknál alkalmazni, ha a szülő munkaviszonya az adott cégnél év közben kezdődik vagy szűnik meg. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy év közben fogadtátok örökbe.

        Kedvelés

        • Köszönöm, én is így gondolom. Kimásoltam a jogszabály vonatkozó részeit, ill. a neten talált állásfoglalásokat, e-mailben elküldtem a férjem főnökének, majd meglátjuk, hogy mi kerekedik ki belőle. Az adókedvezményt is először az augusztusi bérnél vették figyelembe, mert szerintük a június 3-i kihelyező határozat semmi… július közepén kaptuk meg az anyakönyvet, na szerintük az meg félhónap, tehát arra nem jár, így augusztustól voltak szívesek bérszámfejtéskor figyelembe venni, hogy két gyerekünk van. Mondanom se kell, hogy nem véletlenül említettem az 5 napot se. Nálunk pl. csak én jártam barátkozni és a kihelyezés után is a kicsi csak este látta az apját, mert ugye tanárnak nincs szabi, épp érettségi volt, az első két hétvégén meg osztálykiránduláson volt először a saját, majd az egyik kollégája osztályával..,.

          Kedvelés

          • Kata, a családi adókedvezmény jogosultsági szabályai megegyeznek a családi pótlékéval. Gondolom családi pótlékot meg már rég igényeltetek, amikortól azt folyósították, onnantól kezdve jár a családi adókedvezmény. De ha nem is vették a férjednél figyelembe több hónapon át- (itt egyébként a munkáltató egyetlen egy dolgot kérhet a dolgozótól az aláírt nyilatkozatát, nincs elbírálási kötelezettsége, sem arra, hogy gyámhatósági határozatokat vagy anyakönyvi kivonatokat nézegessen, nem ő az adóhatóság, úgyhogy nem nagyon értem miért pont a pedagógusokkal szórakoznak – lehet a pedagógusoknak is kellene valami érdekképviselet) – a 2015. évi adóbevallása keretében pótlólag vissza tudja igényelni azokra a hónapokra is, amikor az adóelőlegnél a munkáltató nem volt hajlandó figyelembe venni.

            Kedvelés

        • Hát ma megérkezett a válasz: nem jár, csak 1 nap szerintük, mert örökbe fogadtuk. Siralmas! Most komolyan, szerintetek megnézte egyáltalán valaki a jogszabályt??? Olyan pipa vagyok.. eddig is megvolt a véleményem, de most meg pláne…

          Kedvelés

  7. Ide is beírom a kérésemet: ismer valaki penge jogászt vagy pénzügyest, könyvelőt stb, aki keni-vágja a gyermekgondozási juttatásokkal (gyed-gyes stb.) kapcsolatos szabályokat és kreatívan törvényes/törvényesen kreatív megoldásokkal tud szolgálni egyedülállóként két év feletti gyermeket örökbefogadó személy életének megkönnyítésére? :)Az én helyzetemre kéne szabni A, B és C terveket.

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!

      Szerintem két év feletti gyereknél nem sokat lehet tenni, jár a 25 ezres gyes és kész, dolgozni is lehet mellette, nincs különösebb mozgástér.

      A tgyás (újabban csed) és a gyed függ a korábbi fizetéstől, de ezek kisebb gyereknél járnak.

      Kedvelés

      • Van még a betegszabi, a(z otthoni) munka, egyéb kiskapuk, ezért kérdezem. Valamint ilyen helyzetben egyedülállóként simán igénylek szociális segélyt meg mindent amit csak lehet. Nem vagyok szívbajos, ha egyszer ilyen a rendszer, akkor meg kell hekkelni. Zita, ha találok valakit, akkor szólok.

        Kedvelés

  8. Már folyamatban van a juttatások 2015. évi változásairól szóló írás, de addig is szeretném még egy fontos szabályra felhívni a figyelmét az egy évesnél idősebb gyereket örökbefogadóknak.
    Ezt az 1997. évi LXXXIII. törvény az alábbiak szerint tartalmazza:
    42/C. § (1) Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
    f) a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal;
    (2) Az (1) bekezdés a) és f) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.”

    Ez azt jelenti, hogy hiába van a köztudatban az a szabály, hogyha a gyerek elmúlt egy éves, akkor gyed mellett lehet dolgozni, ez az egy évesnél idősebb gyereket örökbefogadók esetében csak az un. 60 napos várakoztatási szabállyal érvényesül, mivel ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját (ez a gyermek ideiglenes kihelyezésének napjával egyezik meg) követő 60 napban az igénylő szülő jövedelemben részesül (idetartozik az is, ha valaki szabadságon van!), akkor erre az időszakra nem jár gyermekgondozási díj. Kivéve, ha a jövedelem az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származik: pl. prémium, szerzői jog vagy utólag fizetett megbízási díj.

    Kedvelés

  9. Visszajelzés: Mennyibe kerül? | Örökbe.hu

  10. Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Április 18-tól kihelyező határozattal van nálunk a mi kis 21 hónapos manócskánk. Ma megpróbáltam a tb-be a gyed-et elintézni, de olyan sokan voltak, hogy inkább eljöttünk és játszótereztünk, mint órákig várjunk. Viszont mivel titkos örökbefogadás lesz, ezért csak a tb kiskönyvét kaptam, születési anyakönyvi kivonatot nem. A tegyeszbe azt tanácsolták, hogy várjuk meg amíg új anyakönyv nem lesz. De ugye addig nincs jövedelmem. Mi ilyenkor a teendő?
    Másik kérdésem az lenne, hogy a családi pótlékot is már meg tudja-e igényelni a férjem vagy majd csak akkor ha már a nevünkön van?

    Kedvelés

  11. Szia Kisslidi!
    Csak akkor tudod közvetlenül az OEP-hez benyújtani a gyed igénylést, ha önfoglalkoztató vagy, egyébként a munkáltatódhoz kell benyújtani. Eleve csak a gyermek két éves koráig fog járni, de figyelj arra, hogy az un. 60 napos várakoztatási idő alatt nem lehet kereseted, ahogy a fenti kommentben leírtam.
    A családi pótlék ugyanúgy a kihelyezés napjától jár, csak mivel az havi juttatás, ha a gyerekre igényelte a nevelőszülő áprilisra, csak májustól fogjátok kapni, akár te is vagy a férjed is tudja igényelni. Itt április 1-től történt egy ügyviteli változás, mivel az Államkincstártól a kormányhivatalok hatáskörébe került, az igénylést a járási hivataloknál, kormányhivataloknál, kormányablakoknál lehet benyújtani.
    Bár mindkét juttatásnál előírják a születési anyakönyvi kivonat másolatának benyújtását, szerintem a speciális helyzetre tekintettel mindkét helyen meg lehet próbálni a születési anyakönyvi kivonat nélkül is az igényléseket – elvileg a Taj és a gyámhatósági kihelyező határozat alapján a gyerek beazonosítható – írd le a kérelmedben, hogy azt a titkos örökbefogadásra tekintettel nem kaptad/nem kaphatod meg. Legfeljebb hiánypótlásként kérik, de az igénylésed akkor is beérkezik, a te oldaladról el tudják kezdeni a jogosultság feldolgozását és nem késed le a határidőket (ez főként a családi pótlék esetében fontos, mivel itt csak visszamenőleg két hónapra lehet igényt érvényesíteni).
    A családi pótlék jogosultsági feltételekhez igazodóan, azokra a hónapokra igénybe vehető a családi adókedvezmény is.

    Kedvelés

  12. Visszajelzés: Hogy töltsem hasznosan az időt az örökbefogadásig? | Örökbe.hu

  13. Sziasztok! Teljesen új (és még eléggé tájékozatlan) vagyok itt. A barátkozásnál tarunk egy 3 év 4 hónapos fiúcskával. Tanár vagyok félállásban, mellette katás főállású vállalkozó február óta. Több gondom is van, hátha vki tud segíteni: 1. hogy tudok jövedelemigazolást szerezni, ha még nem volt katás bevallásom? 2. a tanévkezdésig maximum a kihelyezésig fogunk eljutni, de talán még addig sem. a munkahelyemen egyelőre nem tudnak semmit, de lassan kezdődik a tanév be kell jelentenem. Mit érdemes a kihelyezés idejére kérni? Fizetés nélküli szabit? vagy máris gyed-et? Mi van, ha – neadjisten – mégsem valósul meg az örökbefogadás? akkor vissza tud menni az ember?
    3. a gyed, ha jól értem, fél évre szól. Utána mindenképp vissza kell mennem dolgozni. Ez kicsit problematikus egy tanár esetében, hiszen valakit nyilván felvesznek a helyemre… Hogy van ez?
    4. a vállalkozásom (tanítás nyelviskolában) szüneteltetnem kell? nem lehet bevételem? Vagy lehet, csak akkor nem kapok gyed-et? Tud valaki ajánlani valakit, aki segít nekem tanácsot adni? Természetesen nem ingyen, szívesen fizetek érte, csak segítsen átlátni ezen a káoszon. 🙂 Köszönöm a megértést.

    Kedvelés

    • Először is nem gyed, hanem gyes, a kettő között óriási a különbség, ennek részletesen utána tudsz nézni, de nagy vonalakban az első jövedelemhez kötött és a korábbi fizetés 70%-a (de maximált, bár azért az átlagkereset fölött kell keresni, hogy ez gond legyen), a gyes pedig fix összeg, nettó 25.000 körül. Ilyen korú gyereknél fél évre igényelheted (már az öf hatályba lépése után, mert kellenek hozzá a gyerek új papírjai, arra vigyázz, hogy kihelyezést követően 60 napon belül, mert úgy tudod megkapni visszamenőlegesen is a kihelyezés napjától), és mellette max. heti 30 órában dolgozhatsz.
      Mivel ha jól sejtem veled kivetették a szabidat a nyáron, azzal már nem tudsz élni szeptembertől, ezért fogalmam sincs. Mindenképpen jelentsd be minél előbb, azzal sokat segítesz a munkáltatónak ha transzparensen intézed ezt, és megmondod, hogy hány % esély van rá, hogy szeptembertől számíthat-e rád és mennyi órában, ez a te szempontodból azért fontos, mert esetleg akkor te is kérhetsz valamit és ő is rugalmas lesz, persze te ismered a munkáltatódat. Hogy visszavesz-e ha akármi van, az is tárgyalás kérdése (gyes után vissza kell vegyen, bár ebben nem vagyok teljesen biztos). Úgyszintén az, hogy hogy időzítsd a visszatértedet. Vállalkozás ügyben nem tudom mi van.
      Fentiek fényében gondold át, hogy milyen pénzügyi tartalékokat tudsz mozgósítani, mert ezt a gyes dolgot nyilván a kiagyalói sem gondolták komolyan. Kb. kenheted a hajadra. Az első időkben csak magatokra számíthattok, persze be lehet adni a gyereket oviba, de azért legalább 3 hónapot szerintem valahogy ki kéne otthon együtt bekkelni…. ezt személyes tapasztalatból is mondom, mint friss örökbefogadó.

      Kedvelés

      • Gyes melletti munkavégzésre különböző szabályok vonatkoznak aszerint, hogy ki a jogosult:
        – normál gyes esetén 1 éves kortól korlátlanul lehet dolgozni;
        – három éves kor feletti örökbefogadói gyesnél legfeljebb heti harminc órában;
        – a nagymama gyesnél pedig három éves kor felett legfeljebb harminc órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés a nagymama otthonában történik.

        Csak, hogy egyszerű legyen:)

        Kedvelés

        • Ja, ez a kedvencem, kell a friss öf gyereknek a szülő otthonra, de zsét azt nem adunk, hát mi legyen, Józsi? – Akkor ne mehessenek pénzt keresni! – Zseni vagy, beleírjuk!

          Kedvelés

        • Köszönöm, természetesen Angéla tudja jobban.

          Csak ez meglepő, mert eszerint rosszabbul jár, aki három évesnél idősebbet fogad örökbe, mint aki kisebbet, ami valahogy ismét elképesztő…

          Kedvelés

          • Igen, a különböző juttatások törvényi szabályozása során az eléggé kitűnik, hogy nem igazán veszik figyelembe, hogy nemcsak újszülötteket fogadnak örökbe. Annak idején, amikor behozták a három éves kor feletti örökbefogadói hat hónapos gyest, már ez is nagy szó volt, hiszen előtte semmi sem járt és akkoriban még nem lehetett gyes mellett dolgozni. Aztán persze tovább lépett a szabályozás, bevezetésre került, hogy egy éves kortól korlátlanul lehet dolgozni (mármint normál gyes, gyed esetén), de akkor már az örökbefogadói gyesen nem vezették át a változást. Ugyanez látható a gyedes 60 napos várakoztatási szabálynál is, hogy a jogalkotóknál fel sem merült, hogy örökbefogadásnál egy évesnél idősebb gyerekekre is sor kerülhet, és ezen örökbefogadó anyákat pusztán amiatt hozták hátrányosabb helyzetbe a 60 napos várakoztatási szabállyal a gyed igénylésnél, mert a gyerek egy éves korát megelőzően nem vettek igénybe gyedet (így kerültek a várakoztatási szabállyal szankcionált első igénybevétel kategóriába az örökbefogadással). Már-már megörültem, amikor az idei évi legutóbbi törvénymódosításnál láttam, hogy hatályon kívül helyezik 2016. január 1-vel ezt a szabályt ( 2015. évi LXXVII. törvény 26. § (2) c)), hogy talán mégis csak eszükbe jutottak a jogalkotóknak az egy évesnél nagyobb gyereket örökbefogadók, de aztán megnéztem a jogszabály indoklását és csalódnom kellett. Nem, a jogalkotóknak csak az jutott eszébe, hogy azokban az esetekben, amikor az anya igényelte a gyerek egy éves koráig a gyed-et, ezt követően – mivel már korlátlanul lehet mellette dolgozni és az apák keresete többnyire magasabb az anyákénál – hadd váltsanak át a szülők a 60 napos várakoztatás kiiktatásával az apa keresete alapján megállapított gyedre.
            Azt gondolom egyébként, hogy ezek az anomáliák nem tudatos, átgondolt koncepciókból erednek, egyszerűen csak az örökbefogadásra (itt elsősorban a nagyobb gyerekek örökbefogadására gondolok) vonatkozó érdekképviselet nem igazán érvényesül a jogalkotásnál.
            Én egyébként a magam bőrén nem is a gyest érzékeltem gondnak, hanem sokkal inkább a kötelező óvodáztatást, amiben az elmúlt évek során még inkább szigorodtak a szabályok. Mivel nekem öt évesnél idősebb volt a gyerekem örökbefogadáskor, hiába kaptam a gyest, a gyerekre vonatkoztak a kötelező óvodába járási szabályok, ami alól sem akkor, sem most l még a jegyző sem adhatott felmentést. Sajnos akkoriban még nem volt az örökbe blog sem, pedig jó lett volna erről eszmét cserélni. Nem akartam, nagyon nem akartam még a kisfiam óvodába vinni, de nagyon tehetetlennek éreztem magam és a gyerek részéről is kétféle ellentétes érzés jött át. „Mivel engem örökbe fogadtatok, akkor én már nem járhatok óvodába?”, közben meg óvodába menet meg a Jancsi és Juliska meséből ellesett minta szerint kis kavicsokat helyezett el az úton, hogy hazataláljon, ha mégsem mennék érte. (Vicq utóbb már megírta, hogy ideggyógyásztól talán lehetett volna kérni valamilyen igazolást, de azt gondolom, hogy mivel a gyerek abszolút egészséges volt és az egy totál normális reakció, hogy hiába öt éves, meg tankötelezettség ide vagy oda , ha éppen akkor került végre az örök családjába, akkor neki pont nem egy újabb közösségi élmény az, ami a fejlődését szolgálja, és nem baj, hogy nem készült róla olyan orvosi papír, hogy beilleszkedési zavarai vannak, hiszen ki tudja kihez, és miért kerülnek az ilyen papírok.)
            A köznevelésre vonatkozó mostani szabályok már három éves kortól teszik kötelezővé az óvodáztatást, igaz lehet indoklással ellátott felmentést kérni a jegyzőktől öt éves korig, de gondolom ez egy újabb olyan ügyintézési macera, ami nem nagyon hiányzik a frissen örökbefogadó szülőknek, amikor a mindennapoknak a családdá válás örömeiről kellene szólni.
            Bocs, hogy ilyen hosszút írtam, de ez most nagyon kikívánkozott:-)

            Kedvelés

            • Nem tudom, mennyire értitek: arról van szó, hogy aki
              -egyévesnél idősebb gyerekre igényel gyedet
              – és dolgozik mellette
              – és ezen gyerekre nem ő kapta a szülés után járó csedet
              akkor az első 60 napban nem kap pénzt.

              Tehát egy egy év fölötti gyereket adoptáló, emellett dolgozó örökbefogadó elesik kéthavi juttatástól.

              Kedvelés

            • Pont az ilyen “normális reakció egy nem normális helyzetre” esetekre szoktuk használni az “akut stresszreakció”, indokolt esetben akár a “poszttraumás stressz”, “alkalmazkodási zavar”, vagy “súlyos stresszre adott egyéb reakció” kategóriákat, és véletlenül sem beilleszkedési zavart, az nem is gyerekpszichiátriai, hanem nevelési tanácsadós kategória. Mert én is azt gondolom, hogy egy amúgy egészséges gyereknek egy ilyen helyzetben ne betegségről legyen papírja, hanem arról, hogy az adott, normáltól eltérő megterhelés meghaladta a megküzdési képességeit, nem a gyerek, hanem a megterhelés “hibájából”. Persze azt is értem, ha valaki semmilyen pszichiátriai papírt nem szeretne a gyerekéről; de azt gondolom, ezek a valóságot fedő, nem durva diagnózisok ilyen esetben, amik indokolhatják azt, hogy mondjuk miért ne járjon egy ideig közösségbe a gyerkőc.
              Tudom, ez nektek már nem segítség, de hátha másoknak még igen. Persze az ország összes gyerekpszichiátere nevében nem tudok nyilatkozni, de szerintem ilyen esetben nagy többségében nyitottak vagyunk ilyesmire, pláne, mert kizártnak tartom, hogy ilyen korú gyereknél ilyen esemény ne váltson ki olyan reakciókat, amit minden hazugság és szépítés nélkül be lehessen kategorizálni valamelyik stresszel összefüggő reakció kategóriába.

              Kedvelés

  14. Szia Klára! Ha három éves elmúlt a kisfiú, akkor neked nem gyed, hanem a speciális örökbefogadói hat hónapos gyes jár. Ezt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. §-a az alábbiak szerint szabályozza:
    „20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
    (2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”

    Tehát nem kell – csak ha akarsz – fizetés nélküli szabira menni, csak az a lényeg, hogy a heti munkaidőd nem haladhatja meg a harminc órát.
    Látom Andrea a lényeget már leírta, de gondoltam, ha már összeszedtem, elküldöm a jogszabály pontos szövegét. Hogy ki mikor tudja igényelni, annyit hozzátennék, hogy itt a blogon kiderült, nem egységes a gyakorlat, én magam már a kihelyezést követő naptól tudtam igényelni a gyerek régi nevén szereplő okmányaival és a gyámhatósági határozattal és amikor lezárult az eljárás és megváltozott a neve, Taj száma csak egy értesítő levelet kellett erről írnom. De tudom, hogy ez nagyban függ attól, hogy ki milyen okmányokat, papírokat kap meg.

    Ha jól értem február óta főállású katás nyelvtanár vagy és mellette részmunkaidőben közalkalmazott.
    Mivel nincs lezárt éved, NAV jövedelem igazolás szempontjából ez valóban gond lehet, de még az jutott eszembe, hogy a katás adó folyószámla kivonatodon viszont biztos, hogy szerepelnek az általad havonta befizetett adó összegek, ha van ügyfélkapud, bármikor lekérhető a NAV-tól, de személyesen is kérhetsz ilyet, csak az hosszabb ideig tart. (Ezen ugyan a jövedelmed nem szerepel, csak azt tudod igazolni, hogy tényleg katázol, fizeted az adót, de Kata esetében a jövedelem amúgy is megfoghatatlan, hiszen az adónem lényege a bevételi nyilvántartás. A bevételt magát meg végső esetben a számlatömböddel is lehet igazolni, ha a gyámhivatalban nem fogadják el az erre vonatkozó nyilatkozatodat.)
    Az iskola meg gondolom ad jövedelem igazolást.

    A fizetés nélküli szabadságot a Munka Törvénykönyve szabályozza az alábbiak szerint :
    128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
    129. § (1) A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik
    a) a gyermek halva születése esetén,
    b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
    c) ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
    (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság tartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.
    130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. §-ban foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.
    131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
    (2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
    132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.
    133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
    (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.”

    Azt majd még megnézem neked pontosan, hogy gyes mellett mi a helyzet a kata szüneteltetéssel.

    Kedvelés

  15. A különböző társadalombiztosítási ellátások – csed (leánykor nevén tgyás), gyed, gyes, táppénz – alatti kata szabályokat a 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról az alábbiak szerint szabályozza:
    „8. § (9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
    a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
    b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
    c) fogvatartott,
    d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
    kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
    (10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
    (11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.”
    Tehát, ha a gyes mellett a vállalkozásodban nem végzel munkát (nem számlázol), akkor azokra a hónapokra nem kell megfizetni a katát, amelyekre a hónap teljes egészében gyesben részesülsz, illetve arra a hónapra sem, amelyben a gyes folyósítása megszűnik. Ehhez nem kell szüneteltetni a vállalkozást, de bejelentési kötelezettség áll fenn a NAV felé a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
    A NAV honlapján (www.nav.gov.hu.) a 61. számú információs füzet „A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) szabályai 2015.05.27.” 9. oldalától kezdődően magyarázza a szabályt konkrét példákon is bemutatva, illetve a bejelentésre szolgáló nyomtatvány „15T101E BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók részére” kitöltési útmutatójának 11-12. oldalán „A tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülés bejelentése” címen részletezi a gyakorlati tudnivalókat.

    Közben megtaláltam azt is, hogyan kell számítani a katás jövedelmet: a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdés szerint: „Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.”

    Klára, nagyon örömteli barátkozást kívánok a kisfiúval, a lényeg, hogy vele minden rendben menjen, ezek a „papír dolgok” meg megszoktak oldódni!

    Kedvelés

    • Kedves Angéla! Nagyon köszönöm. Én is belevetettem magam és ezeket bogarásztam ki, de nagyon örülök, hogy megerősítettél. Akkor majd csak azt kell eldöntenem, dolgozok-e majd gyes mellett, de ezt meg nyilván nem tudom előre kitalálni. Igen, azt hiszem, most koncentrálok a barátkozásra, aztán majd szép sorban veszem a többi akadályt. Remélem, nálatok minden rendben és sok boldogságban van részetek.

      Kedvelés

      • Ó, mi nagyon jól vagyunk Klára és hihetetlenül élvezzük a negyedik közös nyarunkat. Tudom, tavaly azt írtam, hogy a harmadik nyár az igazi, de a negyedik még annál is jobb:-) Szerencsésen túl vagyunk az első „igazi ottalvós” táborozáson. Még januárban úgy jött haza a kisfiam az iskolából, hogy „anya nyáron lesz iskolai balatoni tábor, ugye elmehetek?” Összeszorult a gyomrom ijedtségemben, de aztán beszéltem a pedagógusokkal, el, persze. Készültek, izgatottan várták a a tábort az osztálytársakkal. Aztán ahogy közeledett a nyár, jött a következő kérdés, „hogy fogunk egymással beszélni, ha táborban leszek?” Megvettük persze az első mobil telefont, tudom, hogy korai, de olyan jó, hogy van. Aztán indulás előtti este: „Ti is el fogtok felejteni!”. Tisztázzuk, hogy anya is és apa is ír minden nap sms-t, és minden este telefonálunk, persze, hogy nem fogjuk elfelejteni, senki sem felejtette őt el eddig sem. Indulásnál láttam, ahogy a kontrollcsoport anyukák ugyanolyan megszeppenve, sírós szájjal álltak a busznál, miközben a gyerekek izgatottan elfoglalták a helyüket és szinte vissza sem néztek, mikor kigördült a busz. Napokon át csak tébláboltunk a férjemmel, semmi pörgés, semmi hang, mintha üres lett volna a lakás. Elmaradtak a kora reggeli ébresztések, „tudom anya, hogy korán van még, de olyan szép vagy, és csak hallani akartam a hangodat”, nincsenek esti nagy kifli, kis kifli beszélgetős összebújások… Persze nemcsak egy smt-t küldtünk naponta és folyamatosan jöttek a válaszok – micsoda öröm! -, meg az esti lefekvés előtti telefonálások, mikor megbeszéltük mi történt a nap folyamán. Afrika múzeum, szkander bajnokság, amin ő második lett… Aztán egy hét után , mikor hazaért az én kicsi fiam, belépett a lakásba „Mindenhol jó, de legjobb itthon” és csak néztem, néztem büszkén, hogy milyen nagy már, egy hét alatt is nőtt, már majdnem olyan magas, mint én. Csak néztem a gyönyörű, csillogó, mosolygós szemébe, csak az maradt ugyanolyan mint azon a napon, amikor először találkoztunk és félénken megkérdezte: „Hívhatlak titeket anyának és apának?”

        Kedvelés

        • Kedves Angela! Olyan jo olvasni az irasaidat a kisfiadrol, nagyon szeretem oket, es kozben nagyon sokat tanulok, amit a mindennapi eletben hasznositok itthon nalunk. Szep napot es tovabbi kellemes nyarat Nektek 🙂

          Kedvelés

  16. Kedves Angéla!

    Ne haragudj, hogy direktben Téged célozlak meg a kérdéssel, de úgy tűnik, h tényleg komoly szakértője vagy a témának…
    Ha én majdnem 12 hónapja, tavaly dolgoztam utoljára (12 évig voltam egy helyen, és egészen pontosan 2014 dec 31 volt az utolsó hivatalos munkanapom), s az örökbefogadott gyermekünk most október végén született (most telt le az ominózus 6 hét, így teljesen friss a határozatunk :), szerinted jogosult vagyok egyáltalán bármilyen juttatásra az egyszeri anyasági támogatáson kívül?….

    Előre is nagyon köszönöm a választ!!!!! 🙂

    Kedvelés

    • Kedves Mohabea! A csed és a gyed esetében sajnos nem elég, hogy korábban éveken át dolgoztál, fontos az is, hogy a gyermek örökbefogadásakor is biztosított legyél, továbbá a megelőző két éven belül meglegyen a 365 nap biztosításod. (csednél létezik még a 42 napos, meg a 28 napos szabály is, ezekről részletesen itt olvashatsz: http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/csecsemogondozasi_dij, csak attól tartok 2014. év vége óta annyi idő eltelt, hogy ezek már nem jönnek számításba)
      Viszont a gyermekgondozási segély alanyi jogon járó juttatás a gyermek három éves koráig és attól a naptól igényelheted visszamenőleg, amikortól a gyermeketeket a gyámhatóság az ideiglenes kihelyező határozattal örökbefogadási szándékkal nálatok elhelyezte. Ugyanezen időponttól igényelheted a családi pótlékot is. Mindkét ellátás esetében korlátot jelent viszont, hogy visszamenőlegesen csak két hónapra lehet benyújtani. A két juttatásra vonatkozó igénybejelentést célszerű egyszerre benyújtani és minél előbb.
      A kérelem benyújtására vonatkozó információk: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/9/KINCS00019
      az Államkincstár (www.allamkincstar.gov.hu) honlapján pedig megtalálhatóak a nyomtatványok, amiket lehet ügyfélkapun keresztül elektronikusan benyújtani vagy ügyfélszolgálatra bevinni személyesen.
      Ami még fontos, hogy a családi pótlékra való jogosultsággal egyidejűleg jár a családi adókedvezmény is, ezt a férjed igénybe tudja venni, ha az évközi adóelőlegnél még nem vette figyelembe a munkáltatója, akkor pótlólag az éves adóbevallásánál tudja igényelni a NAV-tól, 2016-tól pedig már tud nyilatkozni a munkáltatója felé, hogy ennek megfelelően vonjanak tőle évközben kevesebb szja-t.

      Kedvelés

  17. Visszajelzés: 13 hátrány, amit az örökbefogadók elszenvednek | Örökbe.hu

  18. Visszajelzés: 10+2 teendő a finisre örökbefogadás előtt | Örökbe.hu

  19. Zsuzsa, most jutottam ide, ha még aktuális:
    Végigbogarásztam a szociális hozzájárulási adóból(ez lépett a régi munkáltatót terhelő TB járulék helyébe) igénybe vehető adókedvezményeket. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmények részletes szabályait a 2011. évi CLVI. törvény (egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról) az alábbiak szerint szabályozza:
    „462/D. § (1) A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
    (2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
    (3) A (2) bekezdéstől eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott
    a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy
    b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
    (4) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3) bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
    (5) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
    (6) A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott igazolás.
    (7) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.
    (8) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.
    (9) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.”
    Jó hír, de nem találtam semmilyen korlátozást arra tekintettel, hogy örökbefogadott gyerekre tekintettel vettek igénybe örökbefogadói gyest illetve gyermekgondozást segítő ellátást, a törvény maga csak általánosságban nevezi meg a fogalmakat, nem szűkíti az adókedvezményt a vér szerinti gyerekekre.

    Itt található róla egy részletesebb, magyarázó ismertetés is:
    http://bvk.hu/kisgyermekes-munkavallalo-utan-jaro-jarulekkedvezmeny/
    Illetve a NAV is írt róla tájékoztatást konkrét példákkal magyarázva:
    file:///C:/Users/User/Downloads/Tajek__a_szocho__k__v%20(1).pdf
    (3. oldaltól)

    Kedvelés

  20. Benne vagyunk a surujeben es nem tul pozitivak a tapasztalatok… Tobb mint ket honapja van nalunk a lanyunk, de csak mult hetre lettek meg a legfontosabb iratok, hogy egyaltalan barmit is igenyelhesdunk. Talan nem futottunk ki csp-vel az idobol. Mennyi az atfutasi ido igenylestol utalasig? Kifizetohely a munkahelyem, de eleg nagy a kaosz. Azt is csak remelni tudom, hogy a kerelmem celbaert. Az iratok igenylese nehol katasztrofaval ert fel. Mindenhol a hatarozatot koveteltek, hogy mutssam meg, hogy en vagyok a gyamja. Mondtam, nem a gyamja vagyok, hanem az anyja es a hatarozat titkos. Volt ahol nyilatkozatot kellett irnom, miert nem adom at a TITKOS hatatozatot 😮 adokartya es taj kartya ugyintezesnel illeteket ajartak fizettetni, mert nem adtam le a regi kartyat. Adokartya meg most sincs meg, de adoazonositot kapott mar egy hete, automatikusan. Harom hettel a hatarozat utan. Ujabb 3 het a posta, azt mondtak. de legalabb igazolast kaptunk. Taj igenyles lapon egy hetet ult a helyi kormanyablak, mire megyere kuldtek, de onnan mar gyorsan ment, ket nap alatt

    Kedvelés

    • A határozat titkos?? Ez nekem új. Mert persze bizalmas irat (ehhez képest úton-útfélen kérték, asszem, még a bölcsődében is), de hogy titkos lenne? A lakcímkártya igénylésnél nekem is kellett nyilatkozatot írnom, de csak miután az irodavezetőnek is elmondtam, hogy nem tudom odaadni a régit, mivel nincs.

      Kedvelés

      • Annyira titkos, hogy a hyamugyi ugyintezo csupa nagybetukjel rairta, hogy titkos es a lelunkre kototte a targyalason, hogy soha, senkinek, semmilyen korulmenyek kozott ne adjuk ki. A folyamat soran pedig egyebkent tobb ponton serult az orokbefogadasunk titkos mivolta, tehat a hatarozaton mar nem sok minden mult volna… Jobb lett volna kevesebb hadakozassal meguszni a hivatali ugyintezeseket. Volt olyan hely is, ahol az igenyleshez vegul semmit nem kellett csatolni. Semmit! Csak kiallitottak az iratot es az igenylesre rairtak, hogy titkos of, miutan felhivtak a megyei feletteseket.

        Kedvelés

        • Jó, szerintem megint valaki nem ért hozzá. Az örökbefogadás titkos, de ez nem jelenti azt, hogy a határozat is titkos. Mert akkor nyílt örökbefogadásnál meg nyilvános a határozat, és tedd ki az ablakba? 🙂

          Egy titkos öf határozatában sokkal kevesebb adat van benne, mint egy nyíltéban – utóbbiban benne van a vér szerinti szülők neve, lakcíme is, ezek sokkal érzékenyebb adatok.

          Kedvelés

  21. Sziasztok!

    A gyermek után járó pótszabadság a kötelező gondozásba történő kihelyezéstől vagy a jogerős örökbefogadási határozattól jár? Melyik jogszabály rendelkezik erről?

    Kedvelés

  22. Szia!
    A gyermekek után járó pótszabadságokat a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről szabályozza, a pótszabadság a gyámhatósági kihelyezéstől jár, a törvényi definícióknál ezt úgy találod meg, hogy „annak, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van”.

    A vonatkozó jogszabályhelyek:
    2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
    „118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
    a) egy gyermeke után kettő,
    b) két gyermeke után négy,
    c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
    munkanap pótszabadság jár.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
    (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
    (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
    121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár.
    (2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.”

    „294. § (1) E törvény alkalmazásában
    c) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;
    fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
    h) szülő:
    ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
    hb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
    hc) a gyám”

    évi LXXXIV. törvény
    a családok támogatásáról
    “4. § E törvény alkalmazásában
    k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
    §(1) Nevelési ellátásra jogosult
    a)a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,”

    Kedvelés

  23. Visszajelzés: Juttatások örökbefogadóknak – 2017 | Örökbe.hu

  24. Sziasztok! Új kommentelő lennék, eddig csak olvastam a blogokat és a cikkeket- mondhatom ngyon sokszor merítettem tudás, erőt és kitartást belőlük! Ezer köszönet érte!!!
    Mi “véletlenül” lettünk örökbefogadó szülők és közel 11 hónapos küzdelem után a mai naptól van jogerős kihelyező határozatunk. Mi egy koraszülött babát fogadtunk örökbe, aki mivel 1 kg alatti súllyal született, 3 éves korig súlyosan sérült babának számít. Én eddig a tavalyi és az idei szabimat vettem ki, és egy hónapja betegszabin vagyok itthon. A kérdésem az lenne, hogy hogyan és mi módon tudjuk elindítani a GYED igénylését- amihez ugye születési anyakönyvi kivonat és TAJ kártya kell- nekünk ezek nem állnak rendelkezésre? Jól értelmezem, hogy a munkahelyemre kell benyújtani- akkor is ha nem kifizetőhely? Ha szabadságon és betegszabin voltam, annak idejére nem jár- mert volt jövedelmem? Elméletileg emelt összegű családi pótlék is járna?
    A bonyolító tényező, hogy én vérszerinti gyermekem után is kapom az emelt összegű családit és a GYES-t (2017. novemberig- ekkor lesz 10 éves), ez esetben is megigényelhetem az örökbefogadott baba után a GYED-et és a családi pótlékot?
    Köszönöm a választ! Timo

    Kedvelés

    • Szia Timo!
      Gratulálok a babához!

      Mesélj! Hogy lehet véletlenül örökbe fogadni?

      A kihelyezés napjától járnak a juttatások, de általában utólag szokták igényelni, mikor megérkeznek az új iratok.

      Kedvelés

      • Ez egy nagyon hosszú történet- bár tudom, hogy az örökbefogadók mindegyikének története nagyon hosszú- de a mienk kicsit máshogy :), amint véglegesen nálunk lesz a baba- 30 nap múlva -ígérem leírom a történetünket.
        Nekünk azért lenne fontos beadni a GYED igénylést, mert más jogcímen nem tudok tovább távol maradni a munkahelytől, csak ha már GYED-en vagyok, hál’ Istennek nem a pénz miatt fontos 🙂 jelenleg meg tudjuk oldani félretett pénzből.

        Kedvelés

  25. Tiszteletem!
    Segítségét szeretném kérni abban,hogy abban az esetben,ha sikerülne az örökbefogadás,akkor a “nagyszülő”‘is elmehet Gyedre/Gyesre a gyermekkel,vagy csak a szülő?
    Amennyiben sikerülne,akkor csökkentett munkaidőben szeretnék dolgozni,hogy tudjak a gyermekkel is foglalkozni!
    Köszönöm a választ!
    Tisztelettel:
    V-N Szilvia

    Kedvelés

  26. Kedves Szilvia!
    A nagyszülő csedre, gyedre nem jogosult, gyesre viszont igen, az alábbi feltételek szerint:
    – a gyermek az első életévét betöltötte 3. életévének betöltéséig, ez alól kivételek a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek, amikor 10. életév betöltéséig jár a gyes, illetve az ikergyermekek, esetükben pedig a tankötelessé válás évének végéig.
    – a gyermek gondozása a szülő háztartásában történik;
    – a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével;
    – a jogosultsági feltételek mind nagyszülő, mind a szülők részéről fennállnak;
    – a nagyszülő kereső tevékenységet csak a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
    – nem jár gyes a nagyszülőnek akkor sem, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben , illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.

    A 3 évesnél idősebb korban örökbefogadott gyerekek esetén speciálisan csak örökbefogadóknak járó gyes (erről részletesen itt:
    https://orokbe.hu/2017/02/23/juttatasok-orokbefogadoknak-2017/
    a II.3. pontban olvashat) csak az örökbefogadó szülőnek jár, a nagyszülő esetében csak a főszabály szerint (a gyermek 3 éves koráig, illetve beteg gyermek esetén 10 éves korig) igényelhető a gyes.

    A nagyszülői gyes részletes szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alábbi szakaszai tartalmazzák:
    „20. § (1)Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben -, valamint a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – a saját háztartásában nevelt80
    a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
    b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
    c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
    (2) Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
    20/A. § (1) A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
    a) a gyermek az első életévét betöltötte,
    b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
    c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
    d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
    (2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát – kérelemre – a gyámhatóság pótolhatja.
    (3)Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.
    (4) A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
    a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
    b)a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.
    (5) A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
    (6)Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.

    21/A. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
    (2)A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.
    21/B. § A 20/B-21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.

    § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
    a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
    aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,
    ab) a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát;
    b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;”

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s