Magyarországon kevés örökbefogadó vállal idősebb, roma vagy sérült, beteg gyereket. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának jelentése javasolta, hogy Magyarország ösztönözze ezeknek a gyerekeknek az örökbefogadását is, sajtóhírek szerint pedig idén a minisztérium kampányt indít az idősebb és sérült, beteg gyermekek örökbefogadásának segítésére.
Itt az alkalom megtudni, mit gondolnak erről az örökbefogadók. Szerinted mi segítene, hogy ezek a gyerekek is családba kerüljenek? A kérdőívben azok válaszát várom, akik örökbe fogadtak gyermeket, vagy már elindították az alkalmassági eljárást. Lehet több választ is megjelölni, és hozzászólásban is kifejthetitek a véleményeteket. Sérült, beteg alatt a nem korrigálható, valóban súlyos egészségi állapotokra és fogyatékosságokra gondoljatok. Csak őszintén!
Örökbe.hu 
A “kampány”-ra kattintva megnéztem a beszélgetést. Egy kérdésem lenne, mikor arról kérdez, hogy támogatják-e anyagilag, vagy bárhogy azokat, akik beteg gyereket fogadnak örökbe, a válaszban a nevelőszülőség munkaviszonnyá alakítását taglalja. Mi köze a kettőnek egymáshoz?
KedvelésKedvelés
Arról tényleg nem esett szó, hogy mivel támogatják azokat az örökbefogadó szülőket, akik elfogadják ezeket a feltételeket. Sőt! A 2015. szeptemberétől bevezetésre kerülő kötelező óvoda még nehezíti is. Hiszen 3 év feletti gyerekekről is beszélt.
KedvelésKedvelés
A kötelező óvoda alól nem adhat mentesítést a védőnői igazolás? Volt erről korábban szó a bevezetés kapcsán, végül azt belevették a törvénybe? Azt hallottam, hogy a csp folyósítását is az óvodába járatáshoz akarják kötni. Van erről valakinek infója?
KedvelésKedvelés
A kötelező óvoda alól tudtaommal a jegyző adhat mentesítést, kellő indoklás esetén. Hogy hogy lesz ilyenkor a csp, azt én is szeretném tudni.
KedvelésKedvelés
Igen, Kata jóváhagyták a csp. módosítást, amely három éves kortól a kötelező óvodába járáshoz köti a folyósítást. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény vonatkozó részének 2015.09.01-től hatályos szövege:
„Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
15. § (1) Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,
a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.
(3) A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha
a) a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban
aa) a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy
ab) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt; vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be.”
Ehhez kapcsolódóan keresgéltem a az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség 2015. szeptember 1-től érvényes szabályozását, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben ezt találtam:
„8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden,a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézménye esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”
Tehát, 3-5 év közötti gyereknél: védőnő, óvodavezető egyetértésével a jegyző adhat felmentést.
Iskolakötelezett gyereknél van lehetőség magán tanulóságra, ha engedélyezik.
Ami nekem a lyukat jelentette a rendszerben, hogy én öt és fél éves gyereket fogadtam örökbe, arra vonatkozóan most sem találok – egészséges gyerek esetében – szabályozott módon történő normál felmentési lehetőséget.
Egyébként erre utaltam korábban is, hogy akkor, amikor bevezették a 3 évesnél idősebb gyerekek esetében alanyi jogon járó féléves örökbefogadói gyest – ezzel elismerve annak fontosságát, hogy az idősebb gyerekek örökbefogadása esetén lehetőség legyen legalább félévig a teljes időtartamban való együttlétre – a szabályozásban a gyerek oldalán fennálló közoktatási kötelezettség tekintetében nem történt meg a kiigazítás, sőt egyre inkább elválik, hiszen egyre szélesebb körben, egyre erőteljesebb szankciókkal válik kötelezővé a közoktatás, és ebben a szabályozási környezetben az idősebb korban örökbefogadott gyerek érdekeinek képviseletét én nem találom.
Ha már kampány van az idősebb és beteg gyerekek örökbefogadása érdekében, érdemes lenne mérlegelni azt is, hogy a szülői oldalról már bevezetett örökbefogadói gyessel párhuzamosan megadják a szülőknek azt a lehetőséget, hogy legalább a családdá válás első félévében nyugodtan együtt lehessenek a gyerekükkel és közben ne kelljen kérvényekkel szaladgálniuk, vagy kiskapukat keresgélni arra, hogy hogyan tudják a gyereküket erre az időre a közoktatásból felmenteni. Talán az tárgyilagosan mérlegelve is belátható, hogy az idősebb korban örökbefogadott gyerekeknek legkevésbé sem a közösségi élmény maradt ki az életükből, vagy ahogy egy örökanyuka frappánsan megfogalmazta „a túlélő táborukból”, hanem leginkább a szerető család és otthon élménye. Ez ráadásul semmiféle költségvetési többlettel sem jár. Ehhez a témához kapcsolódóan kérdéses számomra az is, hogy az Mt.-ben szabályozott 10 nap apa szabadság miért csak az újszülötteket örökbefogadókat illeti meg a gyermek két hónapos koráig, a nagyobb gyereket örökbefogadó apákat miért nem? A barátkozási idő alatt, meg a különböző ügyintézések során sajnos eléggé fogy a szabadság, milyen jó volna, ha a hazatérés után az apa is egész nap otthon lehetne két hét apa szabadságon az örökbefogadott gyermekkel. Szabályozási oldalról ezek viszonylag kis dolgok, de mégis sok hozadéka lenne az örökbefogadott gyerekek érdekei szempontjából.
KedvelésKedvelés
Azta! Köszi ezt a részletes választ! Nincs valami útja, módja, hogy erre felhívjuk a törvényalkotók figyelmét? Az ilyen joghézagokat, ha nem járnak plusz pénzkiáramlással, általában betömködik, nem?
Meglepődtem azon, hogy csak újszülöttre jár az apasági szabadság. Akkor ezek szerint, ha 9 hónapos babát kapunk, a férjem nem kapja meg ezt, hiába lesz icipici a gyerek… Így marad a táppénz? De hát az se jó, mert halálra szigorították…
KedvelésKedvelés
Bocsi, elrontottam, nem tíz nap apaszabadság jár csak 5. (+2 mindenképpen jár évente 16 éves koring) A gyerek után járó pótszabadságok így néznek ki az Mt-ben, az apaszabadság a (4) pontban van, itt szerepel a „legkésőbb a születést követő második hónap végéig fordulat”, ami a korlátot jelenti idősebb gyerek öf-nél :
“118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.”
Ha tudnánk hogy lehet a jogalkotók felé javaslatot tenni, lenné még egy-két javaslatom:)
Pl. arra vonatkozóan is, hogy célszerű lenne azt az ellentmondást feloldani, hogy ugyan a családtámogatási ellátások az öf. szülőt a kihelyezés első napjától megilletik – így elvileg biztosított lenne, hogy a munkajogviszonyukat ezzel összefüggésben rendezzék fizetés nélküli szabadsággal – ugyanakkor sok esetben az okmányok titkosságára tekintettel nem állnak rendelkezésre az igénylés alapdokumentumai (születési anyakönyvi kivonat, TAj kártya). Így marad a rendes szabadsággal kombinált kerülő út, akkor viszont utóbb sem tudja igényelni visszamenőleg a TB ellátást, hiszen erre az időre keresettel rendelkezett. Emiatt a szabadságát teljes egészében kimeríti, holott az hasznos lehetne arra az időszakra, amikor lejár az ellátás és mondjuk oviba viszi beszoktatni a gyereket.
KedvelésKedvelés
Igen, ezt akartam mondani, hogy az apaszabi csak 5 nap. Persze, az sem fair, hogy nem jár a nagyobbra. Amúgy intézhetőek az ellátások visszamenőleg, így nekem pl. megmaradt a szabi a visszajövéshez.
KedvelésKedvelés
http://mno.hu/belfold/ovodaba-jarashoz-kotik-a-csaladi-potlekot-1267654
Ezt most láttam a hvg-n
KedvelésKedvelés
bocs, mno…
KedvelésKedvelés
Na, igen, nekünk ezzel még pont szerencsénk lesz. Aug. elején születik a kicsi, úgyhogy nem akarom a lányzót szeptemberben óvodába adni (kötelező lenne már, de a jegyző kénytelen lesz engedélyezni, ha nem akar szembenézni egy anyatigrissel), amúgy is januárig gondoltam volna otthon tartani, és így még pont nem esünk el a családi pótléktól sem. Persze attól, hogy nekünk mázlink van, ezt még egy baromi igazságtalan dolognak gondolom, pont ezért, mert igenis, nem szolgálja mindig a gyerek érdekét, hogy akkortól menjen oviba, amikortól kötelező, és a mienknél csak bonyolultabb helyzetek vannak, amiért nem jó a kötelező óvoda az adott gyereknek épp. (Amúgy erre kíváncsi lennék, nekem nem egyértelmű, hogy az engedélyezett otthon maradás esetén is megvonják-e a csp-t, mert eddig csak arra láttam leírást, hogy igazolatlan órák esetén mi van – ha engedéllyel otthon maradónál nem vonják meg, akkor azért nem gáz annyira)
KedvelésKedvelés
Hol lehet megnézni a felmérés eredményét, illetve állását? Vagy azt csak később teszik közzé, nem úgy, mint itt a blogon, hogy rögtön látni, milyen százalékokat kaptak az egyes válaszok?
Előre is köszi a választ
KedvelésKedvelés
Közzé fogom tenni később.
(Ez egy más típusú felmérés, mint az előzőek, nem volt ilyen opció, hogy a válaszolók is láthassák az eredményeket.)
KedvelésKedvelés