Monthly Archives: február 2015

Tavaszköszöntő találkozó Bábeléknél

Általános

Az étteremig közlekedő busz útvonala a következő lesz az igényfelmérés alapján:

17:20 Kosztolányi Dezső tér
17:35 Hungária körút
17:50 Zugló 
A pontos helyszíneket hamarosan közlöm, addig is mindenki írjon, aki szeretné a buszt használni, hogy hol és hány fő szállna fel. Visszafele dinamikusan, az igényeknek megfelelően fog indulni a városba a busz az étteremből. 
Aki jelentkezett, és mégsem tud jönni, az kérem, szóljon. Aki bizonytalanra jelentkezett, az pontosítson. Lehet később is érkezni!

Nagyon sokan leszünk, ennyi ember még bemutatkozni sem fog tudni egymásnak. Aki valamilyen típusú emberrel mindenképpen szeretne beszélgetni az este során (pl. egyedülálló örökbefogadó, vagy idősebb gyerek örökbefogadója), az jelezze előre és megoldjuk. 

Kaptunk egy visszautasíthatatlan ajánlatot 🙂 A blogtalálkozóra helyszínnel és vacsorával vár minket a Bábelék Étterem, Maumau olvasónk kedves szervezésének köszönhetően. Nem kell érte fizetni. Tehát:

Mikor: 2015. március 28., szombat este 6-tól (később is lehet, éjfélig biztos ott leszünk).

Hol: Bábelék Étterem, Budapest, XV. kerület, Pestújhelyi út 65. Mienk lesz az egész hely.

Bábelék

Térkép itt. Mint látható, ez igen kedvező helyszín az észak-pesti agglomerációból érkezőknek, de máshol is élnek olvasók. Nekik Maumau egy buszt szervez, ami a központból az étterembe majd utána visszaszállítja az autó nélkül érkezőket, szintén ingyen.

Gyerekeket lehet hozni. (Külön felügyelet nincs, szórakoztatásuk a szülőkre hárul.)

Menü: rántott sajt, rántott gomba, rántott karfiol, csirkemell csíkok párizsi bundában, csirkemell sajttal sonkával töltve, zöldségköret, petrezselymes burgonya, rizs. Sütemények, pogácsa. Kávé, üdítő, bor, sör. Nem kell érte fizetni.

Eddig rejtőzködő olvasók is jöjjenek bátran! Mindenkit szeretettel várok (érintettségtől függetlenül), viszont regisztráció kell. Aki szeretne jönni, írjon nekem egy levelet az alábbi részletekkel:

  1. Hány felnőtt és hány gyerek jön (hogy az ételt tudja tervezni az étterem).
  2. Ha szeretné kérni a buszt, honnan érkezik és hánytól hányig maradna az étteremben.
  3. Aki NEM járul hozzá, hogy a rendezvényen a róla vagy családjáról készült fotók felkerüljenek a blogra, az előre jelezze ezt a levélben. Ezt tiszteletben tartjuk, de helyben nem tudok mindenkit egyesével megkérdezni.

Nagy-nagy köszönet Maumaunak és a Bábelék Étteremnek!

Reklámok

Olvasói felmérés: idősebb, roma és beteg gyerek örökbefogadása

Általános

Mi segítene? Ezek azok a gyerekek, akiket Magyarországon kevesen vállalnak.

Magyarországon kevés örökbefogadó fogad el idősebb, roma vagy sérült, beteg gyereket. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának jelentése javasolta, hogy Magyarország ösztönözze ezeknek a gyerekeknek az örökbefogadását is, sajtóhírek szerint pedig idén a minisztérium kampányt indít az idősebb és sérült, beteg gyermekek örökbefogadásának segítésére. Az Örökbe.hu pedig megkérdezte a célközönséget.

Azok válaszát kértem, akik örökbefogadó szülők vagy most várnak gyermekre. A megfogalmazás személyes volt: „neked mi segítene, hogy ilyen gyereket vállalj ?”, kérdeztem mindig.

226-an töltötték ki a kérdőívet.

Az olvasók egy része magától is elfogadta a kevésbé preferált csoportokat.

A válaszok szerint három közül a roma származású gyerekkel szemben a legelfogadóbbak, felük eddig is vállalt ilyet. Közel negyedük vállal(t) három évesnél idősebb gyereket, és mindössze 14 százalékuk sérült, beteg bébit.

ig10

Értelemszerűen ez nem egy reprezentatív minta, már a korábbi felmérésből kiderült, hogy a blog olvasói nyitottabbak az „átlagos magyar örökbefogadónál”.

Érdekes nulladik kérdés, egyáltalán van-e értelme egy ilyen felmérésnek. Hallottam olyan véleményt, hogy valaki vagy szeretne idősebb gyereket, vagy nem, külső intézkedésekkel ezen vajmi keveset lehet befolyásolni. Vagy mégis?

A válaszokból az derült ki, hogy igenis van játéktér. Read the rest of this entry

Tavaszköszöntő blogtalálkozó

Általános

Rég találkoztunk, úgyhogy itt az idő! Újabb kötetlen, beszélgetős, ismerkedős bulit hirdetek, nem csak örökbefogadóknak!

Mikor: március 28-án, szombaton, este 6-tól, hogy a kisgyerekesek is jöhessenek.

Hol: még nem tudom, a létszámtól függ, de Budapesten, egy étteremben, kávézóban.

Ezért: jelentkezz mielőbb, hogy jönnél-e!

Részletek később, addig is véssétek be az időpontot.

További örömhír, hogy Kata gondos kezei között megújult a Sajtófigyelés rovat, a kommentben ajánlott cikkek is bekerültek az oldalra, témák szerint rendezve.

Evési gondok

Általános

Sajátélmény! Olvasói kérés volt, hogy írjak a tipikus gondokról az örökbefogadott gyerekkel. Nálunk az első időben az evés volt kritikus. Megfuttattam a kérdést fórumokon, és más családok is beszámoltak róla, hogy a családba érkező gyerek furcsa evési szokásokat produkál.

IMG_3475

A kisfiunk másfél évesen érkezett, akkor már mindent evett, és egész jól evett-ivott egyedül. Jó evő, igen jó súlyú gyerek. Akadt viszont pár furcsaság. Ezek egy része megszűnt, egy része ma is megvan.

  • Folyamatosan enni akar, ha van egy kis üresjárat, a hűtőt nyitogatja, a spájzban kutakodik. Evés után fél órával is.
  • Bármilyen ételnek kinéző tárgyat azonnal meg akar enni. Ha ételt lát bárkinél, elkéri.
  • Vendégségben folyamatosan visszajár “tankolni” a rágcsálnivalókhoz, egész délután eszik. Szeretne egész nap a kezében tartani egy kekszet.
  • Ha látja, hogy készítem az ételt, türelmetlenül kiáltozik, csapkod, hogy ne felejtsem el odaadni.
  • Eleinte, ha megkapta az ételt, kóstolás nélkül elutasította, ledobta tányérostul. Ha vártunk öt percet, jóízűen megette.
  • Ha jóllakott, sem lehetett elvenni tőle az ételt, egyre lassuló tempóban, de evett tovább. Ha el akartam venni a maradékot, inkább megette, esetleg széttrancsírozta.
  • Ha befejeztük az étkezést, és marad elöl étel, vagy talál a földön egy leesett darabot, visszajár csipegetni.
  • Ha mi mást eszünk, vagy azt gondolja, hogy mást eszünk, nem eszik, hanem a mienket követeli.
  • Ha a tányérjára teszünk egy adagot, kiabálva követeli: “ez kevés!”, aztán lehet, hogy otthagyja az egészet.
  • Minden ételnek látszó tárgyat begyűjt a tányérjára, mindig más kell, nem eszi, ami előtte van.
  • Ezekkel a játszmákkal az étkezés első fél órája eltelt, utána kezdett enni.
  • A mai napig nagyon hosszú ideig tart egy étkezés, van, hogy egy órát is elmolyol a vacsorával.

Read the rest of this entry

„Nem akarom veszteségből indítani a közös történetünket”

Általános

A blogon szeretném ismert emberek örökbefogadással kapcsolatos történetét is bemutatni. Ma Tompa Andrea író, színikritikus mesél, akinek neve a közelmúltban a Márai-díj átvétele kapcsán szerepelt a sajtóban. Andrea a férjével közösen fogadta örökbe másfél éve Elemért, aki ma ötéves. Az interjút azért is vállalta el, hogy oszlassa az örökbefogadás tabujellegét, és más közszereplőket is „coming out”-ra ösztökéljen. Az örökbefogadást feldolgozó játékokról, az identitásról, a témát övező társadalmi közbeszédről beszélgetünk.

– Ma Magyarországon a házaspárok többsége meddőségi problémák miatt vállalkozik az örökbefogadásra. Nálatok is ez volt a kiindulás?

– A meddőség szót elutasítom, mert megbélyegzőnek tartom. Sosem gondoltam magunkra – mármint a férjemmel együtt – mint meddő párra. Hibásnak tartok minden beszédmódot az örökbefogadásról, amelynek a veszteség a kiindulópontja, még ha a hátterében az is áll, hogy egy párnak nem született vér szerinti gyereke. Nem szeretném Elemér történetét, a mi közös történetünket valami kudarcból vagy veszteségből indítani, ahogy az örökbefogadós mesekönyvek kezdődnek, hogy „sajnos anyának és apának nem született gyereke”. Valamikor régen egy pszichológus mondta, hogy a 19. században a családok felében nem született gyermek, a másik felében meg nagyon sok. Ez a gondolat, bármilyen furcsa, felvillanyozott, mert azt üzente, hogy ami velünk és sok más párral történik, teljesen természetes. Még ha tudom is, hogy a 21. században rengeteg módszer áll rendelkezésre beavatkozni és segíteni ott, ahol nem megy spontánul. Erre az útra mi nem léptünk. Szóval én nem a pohár üres felét nézem, hanem a telit. Ez persze alkat kérdése. A gyerekünkkel sem beszélgetünk úgy, hogy ő azért lett, mert nekünk nem született vér szerinti gyerekünk, azért sem, mert ez a kérdés ma már nem érdekes számomra. Ugyanakkor le sem tagadjuk, de nem innen indul a beszélgetés.

SONY DSC

Furcsa, de én sose voltam úgy oda a vér szerinti dolgokért. A vér, a vér, ezt sok ideológia fetisizálja. Miközben irtó fontos a családom, igyekeztem könyveimben is mindent megtudni, feltárni, megőrizni róluk, mégis rá kellett jönnöm, hogy a legfontosabb ember, aki most a világon van számomra – mondjuk így, a gyermek előtt –, ő sem a vérrokonom.

– Honnan érkezett Elemér? Miért ilyen idős gyereket vállaltatok?

– Három és fél évesen fogadtuk örökbe, országos listáról, nevelőszülőktől. Nem ragaszkodtunk csecsemőhöz, mert „csak” gyereket akartunk, és úgy éreztük, egy ekkora gyerekkel jól fogunk tudni együtt lenni. Származási kikötést sem tettünk. Fiunknak remek nevelőszülei voltak, akikkel tartjuk a kapcsolatot és sokat segítettek az egész folyamatban. Sosem ismertem korábban nevelőszülőt, rá kellett jönnöm, hogy ők igazán nagy, áldozatos munkát végeznek, a társadalom számára teljesen láthatatlan munkát.

– Egy ennyi idősen érkező gyereknek feltehetően megvan az előélete, nem könnyű története. Ez nem aggasztott? Read the rest of this entry

Gyereknevelés: A kisgyerekkor nagy kérdései

Általános

Múltkor nagy érdeklődést váltott ki a „spenótos” gyereknevelési könyv, most egy másikról számolok be. Direkt örökbefogadási vonatkozása nincs. Jo Frost A kisgyerekkor nagy kérdései című könyvét recenzálom. Ő ezalatt a 14 hónapos és 5 éves kor közötti időszakot érti. Mivel két ilyesmi korú gyerekem is van, nagy izgalommal vágtam bele az olvasásba.

jo frost

A Szuperdada sorozatból ismert Jo Frost bébiszitterként dolgozott másfél évtizedig. Tehát nem pszichológus, nem gyerekorvos, nem szülő, a nézőpontja a gyerekkel professzionálisan foglalkozó személyé.

A könyv nagyon gyakorlatias, higgadt, és a keretek fontosságát hangsúlyozza. Rögtön a szülő lelkével kezdi a kötetet, a bevezetőben hosszan foglalkozik a dolgozni kényszerülő szülő érzéseivel, és arra buzdít: ha már így döntöttél, ne érezz bűntudatot, viszont a napi 2-3 órát töltsd tartalmasan és örömmel a gyerekkel! Read the rest of this entry

Koreai örökbefogadottak Amerikából

Általános

Sajtószemle.

Többen ajánlották a The New York Times nagy cikkét a koreai örökbefogadottakról. Röviden összefoglalom a hosszú riportot.

korean adoptees

Felnőtt örökbefogadott a szülőanyjával. A The New York Times képe

  •  Az elmúlt hatvan évben legalább 200 ezer dél-koreai gyerek került külföldi örökbefogadó családokba, több országba, elsősorban az Egyesült Államokba.
  • Főleg egyedülálló nők mondtak le a gyerekükről, a lányanyaság igen rossz társadalmi megítélése, a nekik járó támogatás hiánya miatt. Koreában kifejezetten szorgalmazták, hogy a lányanyák adják örökbe a gyereket. A gyakorlat akkor is folytatódott, mikor Dél-Korea már fejlett ország és gazdasági nagyhatalom lett, a nyolcvanas években is évi több ezer bébi került külföldre. A belföldi örökbefogadásnak nincs vonzereje az országban.
  • Ma a fiatal felnőtt örökbefogadottak tömegesen térnek vissza Amerikából Koreába, a fővárosban egész szubkultúra alakult ki a visszatértekből. Keresik a gyökereiket, és lobbiznak a nemzetközi örökbefogadás eltörléséért, de legalábbis megszigorításáért. (A koreai gyakorlat miatt a szülőanya megtalálására minimális az esély.) Elérték, hogy a Koreából örökbefogadottak kettős állampolgárok legyenek, és könnyebbé vált a visszatérés a szülőföldre.
  • 2012-ben sikerült szigorításokat bevezetni a koreai örökbefogadás szabályozásában. A krízisterhes nőknek tanácsadáson kell részt venniük, és 7 (!) napot várniuk kell, mielőtt aláírják az örökbeadási papírokat. Minden adoptációt bíróságon kell bejegyezni, így a gyermek később meg tudja találni a vér szerinti családot. (Erre eddig nem volt mód.)
  • Mindezek hatására a nemzetközi örökbefogadás csökkent, 2013-ben már csak 263 baba került külföldre Koreából.
  • A dél-koreai örökbefogadottak Amerikában – a szülők legjobb szándéka ellenére – megtapasztalták a rasszizmust és a hátrányos megkülönböztetést az iskolában vagy máshol.
  • A visszailleszkedés egyébként Koreába sem könnyű, különösen a nőknek, az ott tapasztalható – az amerikainál jóval tradicionálisabb – férfi-nő viszonyok miatt. Se ide, se oda nem tartoznak, köztesnek érzik magukat.
  • A koreai örökbefogadottak összefognak a második legnagyobb amerikai örökbefogadott csoporttal, a Kínából érkezettekkel, akik hasonló könnyítéseket akarnak elérni az anyaországukban a visszaköltözésre.

Egy felnőtt örökbefogadott nő így vall:

„Hogy tudom összemérni a nyelvem és kultúrám elvesztését azzal a szabadsággal, amit Amerika kínál, hogy egyenjogú lehetek a férfiakkal? Akit gyerekként száműztek, és nem volt más választása, hogy mérheti fel, mi lett volna belőle, ha Koreában marad? Mennyi oktatási lehetőséget kell felsorolnom, hogy kiegyenlítse az anyám elvesztését? Hogy tudja egy örökbefogadott összemérni a szörnyű veszteségét a hálájával, amit az örökbefogadó országa és szülei iránt érez?”

(Jane Jeong Trenka: The Language of Blood)

Menjünk moziba! Káin gyermekei

Általános

Mikor: február 13., péntek este 7-kor

Hol: Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest, VIII., Rákóczi út 21. Jegyet előre itt lehet váltani online.

Mit: Káin gyermekei

Utána: beülünk és beszélgetünk!

Én már láttam a filmet, vetítés után fogok csatlakozni, de Bakó Judit és Manuela addig is terelgeti a társaságot. Találkozó kicsivel előtte a pénztárnál, jegyről mindenki maga gondoskodjon.

A Káin gyermekei új magyar dokumentumfilm, nagyon jó kritikai fogadtatást kapott, és számos fesztiválon szerepelt. Érdemes megnézni az előzményt, a Bebukottakat. Monory Mész András 1985-ös dokumentumfilm a fiatalkorúak tököli börtönében mutat be néhány olyan srácot, akik kamaszfejjel embert öltek. Gerő Marcell közel három évtized elteltével, hihetetlen módon megtalált hármat az egykori szereplők közül, és leforgatta, mi történt velük azóta. Milyen esélye van az újrakezdésre annak, aki kamasz és ifjú éveit börtönben tölti? Nem lesz vidám, bár a Bebukottaknál a folytatás talán egy fokkal kevésbé brutális. A filmről itt írtam bővebben (spoiler!).

Trailer: https://www.youtube.com/watch?v=z4zXI_wLHAE

kain01

A Káin gyermekeinek örökbefogadási vonatkozása is van. Nekem a film legmegrendítőbb jelenete volt, mikor a három egykori elítélt egyike, a hajléktalan Gabesz, és volt élettársa, Zsuzsa közös gyermekükről beszélgetnek. A fiú állami gondozásba majd örökbefogadókhoz került, és nem tudnak a sorsáról. Szeretettel, rezignáltan beszélnek a közben már nyolcéves fiúról. Körülményeik nem igazán alkalmasak a gyereknevelésre, de van bennük emberség. Ez a jelenet utólag megvilágítja a film egy korábbi pillanatát, ahol Gabesz egy tárgyaláson azt mondja, hogy van egy gyereke, de nem ő neveli. Nem ez a film főtémája, de itt olyan, végképp “láthatatlan” szülőket lehet meglesni, akiknek a gyermeke titkos örökbefogadásra került, s nem önszántukból. (1 óra 4 percnél beszélgetnek erről).

A film itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=8BZXYopfPzI

A mozi után beülünk még beszélgetni. Szeretettel várok mindenkit. Aki jönne, írjon nekem.

Káin gyermekei, színes, magyar-francia dokumentumfilm, 2014, rendezte Gerő Marcell, 104 perc

A nagy betegséglista

Általános

Az örökbefogadásra jelentkezőknek nyilatkozni kell róla, milyen elvárásaik vannak a gyermek egészségi állapotáról, milyen betegségeket tudnak elfogadni. Erre létezik egy hosszú lista, amin ikszelgetni kell. Régebben csak bizonyos megyékben kellett ezt kitölteni, máshol elég volt az egészséges- korrigálható- nem korrigálható jelzőkből választani. Az Elektronikus Örökbefogadási Nyilvántartási Rendszer bevezetésével a várakozók adatait is egységesítik, így a jövőben minden örökbefogadásra jelentkező találkozni fog ezzel a listával. Általában már a jelentkezésnél. Aki most várakozik, és még nem töltötte ki a listát, az is számítson rá, akár határozathosszabbításkor, akár úgy, hogy postán kiküldik neki.

untitled

Íme a lista. Mindegyiknél három válaszból lehet ikszelni: Elfogadható – Bővebb tájékoztatás után döntünk – Kizáró ok.

A családi háttérben előforduló betegségek, állapotok

Értelmi fogyatékos szülők, testvérek

Örökletes betegségben szenvedő szülők, testvérek

Alkoholbeteg szülők Read the rest of this entry

Gyermekvédelmi bulvár

Általános

Sajtószemle. Anyósom félretette nekem a Story és a Best magazinok egy-egy számát, mondván, hogy engem érdekelni fog. És tényleg! Mindkét médiumból szinte kifolynak a gyermekvédelmi és örökbefogadási tartalmak. Lapozzuk át őket együtt!

A Best 2014. december 31-i számában:

6.-7. oldal, Rising Star-sztorik. Gondi Helén szülei elváltak, anyukája meghalt. “Édesanyja elvesztése miatt a három testvér gyermekkora egy csapásra véget ért: a legidősebbet a nagyszülők magukhoz vették, a kisebbek viszont intézetbe kerültek.”

Czibi Norbert: Három nevelt testvére van. “A mama úgy érezte, van elég energiája a munka mellett is, ezért lett nevelőszülője három gyereknek. Ők hárman testvérek, két fiú és egy lány… a családunk részei lettek.”

20. oldal. Rod Stewart. Ő örökbeadó, bár a cikk nem említi.

25. oldal. Tökéletes frizura – Sandra Bullock. Ő örökbefogadó, de a haja is klassz.

Sandra Bullock

26. oldal. Lugosi Dániel Ali: Háromnaposan örökbe fogadták. Egész oldalas, korrekt cikk az örökbefogadásról, megtudjuk, hogy a szülők három vér szerinti gyerek után, kórházból, újszülöttként adoptálták Alit. “Elmagyaráztuk, hogy bár őt egy másik néni hordta a hasában, attól még mi vagyunk az ő szülei, akik mindennél jobban szeretik őt és mindig vigyázni fognak rá.” Szuper! Read the rest of this entry