Örökbe.hu

Folytatódik a nyílt örökbefogadást közvetítő hazai civil szervezetek bemutatása. Az Együtt az Életért egy kisebb egyesület, akik büszkék rá, hogy náluk több krízisterhes viszi haza a babát, mint amennyien örökbe adják. Varnyú Ildikóval, az egyesület szakmai vezetőjével a krízisterhesek segítéséről, az életvezetési táborról, az egyesület filozófiájáról beszélgetek, és kiderülnek az örökbe fogadni szándékozókat érdeklő részletek is.

– Mondj pár szót magadról!

– Védőnőként dolgozom, Pécsett élünk a férjemmel, három felnőtt gyerekünk van.

– Miért hoztátok létre az egyesületet?

– Előzőleg az Alfa Szövetségnél dolgoztam, közel húsz éves múltra tekint vissza a tevékenységem. A hivatásom egy része a krízisbe jutott kismamákkal való foglalkozás, így ez a téma közel áll hozzám.

– Milyen a viszonyod az Alfához? Nézetkülönbség miatt váltál ki?

– Az Alfa az életem egy fontos szakasza, ezer szállal kötődöm oda, sok jó emberi kapcsolatom, emlékem fűz hozzájuk. Azért léptem ki, mert úgy éreztem, nem egyformán gondolkozunk Téglásy Imrével (az Alfa Szövetség főtitkára, vele is készült interjú). Ő egy elméleti jellegű munkára gondolt, én inkább a gyakorlatra szavaztam. Nekem nem az a hivatásom, hogy a világot váltsam meg, hanem hogy 1-2-10-20 embert segítsek tevőlegesen.

– Akkor nem a dávodi ügy kapcsán távoztál? (1998-ban az Alfa egy 13 éves lány abortuszát akarta megakadályozni, az esetet megbeszéltük Téglásy Imrével az interjúban.)

– Nem, utána még sok évig dolgoztam ott.

– Mi a filozófiátok?

– A nehéz helyzetbe került kismamák mellett állunk segítőtársként. Megkeressük neki az összes lehetséges utat, aminek ismeretében ő tud dönteni, a gyermeke és maga számára a legjobbat választani.

– Ez az út nálatok nem mindig az örökbeadás.

– Én legjobban annak örülök, ha a saját családot sikerül olyan helyzetbe hozni, hogy vállalják a gyereket, és szerető szüleivé váljanak. Az örökbefogadásnál egyik szemem sír, a másik nevet. A gyermek szerető családba kerül, az örökbefogadók régi vágya a gyermek után teljesül, másfelől ebben a történetben mindig benne vannak a veszteségek. A vér szerinti szülőé és a gyermeké is, akik ekkor elveszítik egymást, de az esetek többségében az örökbefogadó család vesztesége is.

– Az örökbefogadók mindazonáltal a veszteségeikkel együtt is inkább szeretnének örökbe fogadni, mint nem…

– Igen, de több családdal találkoztam, akiknek feldolgozatlan veszteségeik voltak.

– Ezt miből látod?

– Ha egy anyuka azzal keres meg, hogy szőke, loknis kislányt kér, és elém teszi a meghalt gyermeke képét, hogy egy pont ilyet keres, akkor feldolgozatlan veszteségről van szó. Ezt nem velem fogja feldolgozni, de ha kell, segítünk neki szakembert keresni ehhez. Aki azt feleli, hogy várna egy-két hetet, mert most megy egy beültetésre, és ezt a gyereket most mégsem kéri, az nem érett még az örökbefogadásra. Szerintem akkor érik meg, ha nem több úton megy egyszerre.

– Mikor mondhatjuk, hogy feldolgozta a veszteséget?

– Ha a gyerek az első, és nem a szülő.

– Magzatvédő szervezet vagytok?

– Ellenezzük az abortuszt, élet- és családvédő szervezet vagyunk. Védjük a magzatot, de az anyukáját, apukáját, egész családját is. Mindez a pocaklakó érdekében történik, de sokkal tágabb kört gondozunk. És az örökbeadás csak kicsi szeletét teszi ki a munkánknak.

– Az Együtt az Életért vallásos szervezet?

– Pártoktól, egyházaktól független szervezet vagyunk, kirekesztés nélkül védjük a hozzánk fordulókat, vallástól, nemtől, pártállástól függetlenül. Én személy szerint vallásos vagyok, de ez a munkánk szempontjából nem meghatározó.

– Tehát az örökbefogadásban sem jelenik meg ez a téma? Nem kell az örökbefogadásra jelentkezőknek vallásosnak lennie?

– Nem.

– A nyári örökbefogadó találkozóitok Lezsák Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője telkén zajlanak. Ő csak magánemberként barátotok, vagy vannak politikai kapcsolatai az egyesületnek?

– Teljesen pontatlan a kérdés. A találkozó nem nyáron van, hanem tavasszal, nem Lezsák képviselő úr telkén, hanem a Lakiteleki Népfőiskolán. A lakiteleki örökbefogadó találkozó, leánykori nevén babatalálkozó az egyesület létét megelőzően jött létre. A népfőiskola ekkor helyet és támogatást biztosított az örökbefogadó családoknak, hogy legyen egy alkalom, ahol ők találkozhatnak, és kaphatnak szakmai támogatást is. Tizenöt éve nem volt még sok fóruma ennek. Akkor a népfőiskola odaállt az ügy mellé. Nagyon örülnék, ha a népfőiskola mellett több szervezet is felvállalná az örökbefogadás társadalmi elismertetését. Ha máshol megfelelő helyet adnának rendezvényeinknek, máshova is szívesen mennénk. Én magánemberként nagyon tisztelem Lezsák Sándor képviselő urat, de az örökbefogadó találkozó léte ettől független.

– Lezsák a rendezvényről készült, nagyon profi videóban is megszólal.

– Igen, el szokott jönni, és a népfőiskola képviseletében köszönti a résztvevőket. A rendezvényeinkről készült videókat a Forrás Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány készítette.

– Kik dolgoznak az egyesületben? Kik a munkatársak?

– Nincs fizetett munkatársunk, mindenki szabadidejében, önkéntesként dolgozik. Van egy 15-20 fős szűkebb kör, akik a napi feladatokat végzik, és egy tágabb kör, akik egyes ügyekben, vagy a lakókörzetükben segítenek minket, például ha ott van egy krízisterhes. Én a szakmai ügyeket viszem, az egyesület elnöke Frivaldszky Edit.

– Az egyesületnél különösen magas az örökbeadási szándék ellenére hazavitt gyerekek aránya. Talán a nálatok a legmagasabb a civil szervezetek között. Ezt hogy éritek el?

– Van, amikor többen viszik haza a babát, mint örökbe adják. Ez a kismamákkal való együttgondolkozásnak köszönhető. Ha megkeres minket egy húszhetes kismama, hogy örökbe akarja adni a gyermekét, akkor nem azzal kezdjük, hogy rögtön szerzünk neki egy családot, hanem elkezdjük megkeresni, hogy miért jutott el idáig, és hogy tudunk-e ezen változtatni. Kik vannak a környezetében, akik támogatják, mit vehet igénybe, milyen lehetőségei vannak. Nekem nagy tapasztalat volt, mikor egy koraterhes kismama megkeresett, aki azon gondolkozott, abortuszra menjen-e vagy ne. Másfél hónappal az abortuszhatár előtt jelentkezett. Volt egy csomó problémája. Végiggondoltam, hogy a lakáskérdését nem tudom megoldani, a párkapcsolati problémáját nem tudom megoldani, magasabb jövedelmet nem tudok neki adni. Örültem, mert megtartotta a gyereket. Megkérdeztem tőle, mi volt az a pont, ahol döntésre jutott. „Az hogy már nemcsak nekem volt fontos” – felelte. A támogató odafigyeléssel, a melléállással lehet életet menteni.

– Haza is vitte a gyereket?

– Igen, ma már középiskolás a gyerek.

– Eszerint olyan terhesek is fordulnak hozzátok, akik még az abortuszhatár előtt állnak?

– Igen.

– Ilyen esetekben foglalsz állást?

– Ha arra gondolsz, hogy megmondom-e, hogy mit tegyen, vagy ítéletet alkotok-e: nem. De adok felvilágosítást, az igényeinek megfelelően. Volt olyan kismama, aki éjjel 11-kor felhívott, hogy holnap megy abortuszra, de van egy-két kérdése. A fél éjszakát végigdumáltuk. Én nem gondoltam, hogy időszerű az abortusszal kapcsolatos részletes felvilágosítást adni pár órával előtte, így megkérdeztem: mit szeretne tudni pontosan, mi foglalkoztatja. Azokra a kérdésekre szakmailag korrekt válaszokat adtam. Épp a múltkor Facebookon láttam a kiskölyköt, akit másnap nem vetetett el. Napi kapcsolatom nincs, de mindig nagy örömmel tölt el, mikor ezeket a gyerekeket látom, és boldog családban látom.

– Aki téged hív fel, az az egyesületet ismerve azért sejtheti, milyen állásponttal fog találkozni.

– Soha nem rohanom le. Ha megkérdezi, mi a véleményem, én elmondom. Az örökbe adni szándékozónak elmondom, hogy én annak örülnék, ha megtartaná. Akkor is mellette állok, ha másképp dönt és örökbe adja, de ha netán az abortuszt választja, akkor még nagyobb szüksége van támogatásra, és még jobban beszűkül azoknak a köre, akiktől támogatást kaphat. Én akkor sem engedem el segítség nélkül. Bármennyire is az élet pártján állok, segítek neki a poszt-abortusz problémáiban, vagy ha nem tudok, keresek neki segítséget.

– Ilyen gondozottaitok is vannak? Nekik hogy segítetek?

– Van, aki csak meg akarja osztani velünk a gondolatait, és kötődik ahhoz, akivel először kapcsolatba lépett, de volt, akinél pszichológust kerestünk, mert a problémája túlmutatott a tudásunkon.

– A krízisterhesek azzal hívnak, hogy örökbe akarják adni a gyereket, vagy ennyire még nem pontos az elképzelésük?

– Ez különböző. Van, aki örökbeadási szándékkal hív, és van, aki csak segítséget kér. Volt, akit harminc héten át gondoztunk, következetes örökbeadási szándékkal, és szülés után három nappal gondolta meg magát, haza is vitte a gyereket. A lakáshelyzetével kapcsolatos, megoldhatatlannak gondolt problémát utána egy szombat délután alatt rendbe tette, mikor már kötődött a gyerekéhez, és mert családként gondolkodni.

– Az örökbeadás hátterében álló anyagi problémákban tudtok segíteni?

– Nem. A lehetőségeire tudjuk felhívni a figyelmét. Nekem nagy szívfájdalmam, amikor a krízismama jó anya és még se tudjuk megoldani, hogy a gyermekét ő nevelhesse. Megkeresett egy anya, ahol az apa autóbalesetben meghalt, albérletben éltek, volt egy nagyobb gyereke, és tudta, ha megtartja a kicsit, akkor úgy elbizonytalanodik a helyzetük, hogy elvesztheti az albérletet és a nagyobb gyereket is. Fáj a szívem, hogy a szociális hálónkon ekkora lyukak vannak, hogy ez a család kiesik rajta. Pedig ő jó anya volt.

– Az állami gondozást, mint lehetőséget nem támogatjátok?

– Nem. Egy ilyen esetünk volt, mikor a férj nem járul hozzá az örökbeadáshoz, itt átmeneti nevelt lett a gyerek és később titkosan fogadták örökbe.

– Anyaszállásotok van?

– Nincs saját anyaszállásunk, más otthonokkal kapcsolatban vagyunk, segítünk elhelyezést találni, ha egy kismamának nincs fedél a feje fölött. Elég behatároltak az anyagi lehetőségeink (pályázatokból, adományokból teremtjük meg munkánk feltételeit), de éhezni nem engedjük a kismamákat, megkeressük a segítő szervezeteket és a segítő embereket.

– Hogy találnak meg titeket a krízisterhesek?

– A neten, illetve szórólapjaink, plakátjaink vannak rendelőintézetekben, felsőoktatási intézményekben. Az abortusz-tanácsadáson megjelenők is megkapják az elérhetőségünket.

– Beszéljünk az örökbefogadók oldaláról! Ki jelentkezhet az egyesülethez?

– Magyarországon élő magyar állampolgár, érvényes alkalmassági határozattal.

– Egyedülállók is?

– Ők is.

– Életkori kikötés van?

– Nincs, de ha valaki későn jelentkezik, akkor elmondjuk, hogy milyen esélyekkel bír. Volt, aki a 45. születésnapja előtt két héttel jelentkezett, neki elmondtuk, hogy gyakorlatilag esélytelen. (Magyarországon a szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb az örökbefogadott gyereknél, tehát 45 éves kor felett nem lehet újszülöttet örökbe fogadni.)

– Biztos te is megkapod azt a tipikus kérdést, ami fórumokon is gyakori: „43 évesek vagyunk, nem lehet gyerekünk, de mi csak kisbabát akarunk, nem akarunk idősebbet, nem akarunk romát, nem akarunk beteget, nem akarunk éveket várni, mit csináljunk?” Erre mit mondasz?

– Nem tudok semmit mondani, ami meggyorsítaná a várakozást. Sőt, a 40 körüli jelentkezőknek is el szoktam mondani: biztos, hogy 45 évesen pici babát akar? Én sem úgy pattantam ki az ágyból 45 évesen, mint 25 évesen, és fel is kell nevelni azt a gyereket. Ismertem egy családot, akiknek volt egy sikertelen magánutas próbálkozása, az anya már a 45 évhez közelített, de nagyon fiatalos, gyerekszerető asszony volt. Aztán titkosan örökbe fogadtak egy nagy óvodás gyermeket. Ma azt látom, hogy a gyereknek is és nekik is ez volt a helyes választás. A gyerek gyorsan beilleszkedett és most boldogok.

– Visszatérve a jelentkezéshez, van bármilyen egyéb feltétel az egyesületnél?

– Nincsen.

– 2013-ban 5 örökbeadott baba volt az egyesületnél, míg több, mint 300 várakozó áll sorban. Ezt elosztva röpke 60 év jön ki. Mivel tudod biztatni a várakozókat?

– Nem ennyire kritikus a helyzet. Mi nem tiltjuk, hogy más szervezethez is jelentkezzenek, így sokan örökbe fogadnak máshol, vagy esetleg gyerekük születik a várakozás alatt.

– És nyilván sokan az életkoruk miatt is kiesnek, betöltik a 45-öt a várakozás alatt. Aki legutóbb örökbe fogadott nálatok, az mennyit várakozott?

– Négy és fél évet.

– Ez nem is olyan rossz. A jelentkezési sorrend számít?

– Alapvetően igen, de az örökbeadó családot mindig megkérdezzük, milyen családot szeretne a születendő gyermeknek, és az általa megadottakat figyelembe vesszük.

– Milyet szoktak kérni?

– Általában szerető családot. Ez egyszerű, ilyenkor a soron következőt hívjuk. De volt, aki azt mondta, olyan családnál tudná biztonságban a gyereket, ahol mindkét fél negyven alatt van, itt átnéztük a sort, ki az első, aki ennek megfelel, és ő kapta.

– Egyedülálló örökbefogadót el tudsz velük fogadtatni?

– Van ilyen várakozónk, de az egyesület életében még nem fordult elő, hogy egyedülálló örökbe fogadott volna.

– Még nem került sorra?

– Még nem. Ezt a harcot még nem vívtuk meg.

– Ha valaki roma gyereket is elfogad, rövidebb a várakozás?

– Igen.

– Mennyivel?

– Esete válogatja. Olyan babánk eddig egyetlenegy volt, ahol az apa és az anya is cigány származású. A félcigány származású babák gyakoribbak.

– A várakozók mekkora része elfogadó a cigány származással kapcsolatban?

– Eddig 10-15 százalék volt, mostanában emelkedett a számuk.

– Miért érdemes hozzátok jelentkezni?

– Ezt nem lehet piaci alapon nézni. Mi szeretettel, legjobb szakmai tudásunkkal képviseljük mind az örökbeadók, mind az örökbefogadók érdekeit, de elsősorban a gyereket segítjük. Mivel nem szeretnénk a pénz és az örökbefogadás fogalmait együtt szerepeltetni, sem regisztrációs díjat, sem sikerdíjat nem kérünk az örökbefogadóktól.

– Igaz, hogy ha valaki várakozik nálatok, közben más szervezettől kap gyereket, de szeretne még testvért is, akkor nem kell másodszor a sor végén kezdenie ismét a várakozást az egyesületnél?

– Ilyen esetben – ha tehetjük – figyelembe vesszük a testvérek közti korkülönbséget, ha az illető jelentkezik, hogy még egy gyereket szeretne. A jogerőre emelkedett örökbefogadás után egy hónapon belül szóljon, ha szeretne testvért, és akkor nem kerül vissza a sor végére.

– Hogy segítitek az örökbefogadókat?

– Évente kétszer tartunk találkozót a várakozóknak, ahova meghívunk előadókat, szakembereket vagy szülőket, utána a munkatársakkal és az örökbefogadó szülőkkel lehet beszélgetni. Az örökbefogadóknak szól a lakiteleki tavaszi hétvége, amire mások is jöhetnek. Néha szervezünk regionális találkozókat is.

– Meglepve láttam, hogy a várakozók találkozójára olyan szülőt hívtatok meg beszélni, aki négy gyereket fogadott örökbe, és egyiket se tőletek. Ez nagy nyitottságra vall.

– Nyitottak vagyunk. Az örökbefogadó találkozókon sem feltétel, hogy valaki nálunk fogadjon örökbe. Járnak is olyanok, akik más civil szervezettől vagy a Tegyesztől fogadtak örökbe. Az ügyet nem úgy tudjuk jól képviselni, ha belterjesek vagyunk. Ha valaki az örökbefogadásban segíteni tudja a nálunk várakozókat, akkor mindegy, hogy hol fogadott örökbe, vagy egyáltalán örökbe fogadott-e. A várakozók felkészülését szeretnénk segíteni, legjobb tudásunk szerint hívunk hozzá vendégeket.

– Az is kaphat gyereket, aki nem volt találkozón?

– Igen. Vannak családok, akik időről időre megosztják a gondjaikat, van, aki sose hív fel. Ezeket néha próbáljuk megkeresni, de nem erőltetjük rájuk magunkat. Az örökbefogadás után ugyanígy van, néhányszor felhívom a családot. Tudják, hogy lehetőségük van örömükkel, problémájukkal megkeresni, de ha nem hívnak, akkor nem zaklatom őket. Ugyanez vonatkozik az örökbeadóra is. Van olyan örökbeadóm, aki egy évtizede kapcsolatot tart velem, és van olyan, aki örökbe adja a gyerekét, utána párszor még felhívom, de ha nem akar, akkor soha többet nem tart velem kapcsolatot.

– Az együttszülést támogatjátok?

– Az esetek nagy részében igen, de ehhez ismernem kell az örökbefogadó anya személyiségét. Nagyon nehéz feladat az együttszülés, mert ott a vér szerinti anyukának társának kell lenni a veszteségében, fájdalmában, miközben az örökbefogadó nagyon örül annak, hogy az ő gyereke megszületett. Ő nem azért van ott, hogy kitörő örömmel örüljön, hanem hogy a vér szerinti anya társa legyen.

– És el tudja viselni, ha meggondolja magát esetleg szülés után az anya…

– Erre mondta egy örökbefogadó anya, hogy ha meggondolja magát, és nem én kapom ezt a gyereket, akkor is egy akkora élményt kaptam, amivel az életem gazdagabb.

– Eszerint terhesség alatt is lehet megismerkedni az örökbeadóval.

– Az utolsó időben. Az örökbeadó anya megnyugszik, hogy jó helyre kerül a gyereke, az örökbefogadó pedig egy picit visszakap a kimaradt kilenc hónapból, a készülődésből. Nem a gyakorlati dolgokból, mert a rugdalózót gyorsan be lehet szerezni, az érzelmi felkészülés kap egy nagy pluszt, én ezért tartom jónak, ha a nyolcadik hónap körül már találkoznak.

– Segítetek magánutas örökbefogadások adminisztrációjában is?

– Igen, de nem szívesen, és nem úgy, hogy valahonnan odapottyan egy örökbefogadó. Olyan esetben segítettünk, ahol az örökbe fogadni szándékozó házaspár már két éve várt nálunk, ők találkoztak az anyukával, utána az anyuka is felkeresett minket, segítséget kért. Őket támogattuk. De sokkal nyugodtabb szívvel készítjük elő azokat az ügyeket, ahol mi tudjuk az anyukával a gondozási folyamatot végigcsinálni.

– Van egy életvezetési táborotok is. Ez mit takar?

– Ez a munkánk egy teljesen más szférája. Az alapgondolatát az adta, hogy egy családnál, akinek segítettünk, a gyerekeket ki akarták emelni a rossz lakáskörülményeik miatt. Elkezdett járni az agyam, hogy lehetne megerősíteni a családokat, hogy a gyerek otthon maradhasson. Hisz mindenkinek ez a jobb, a gyereknek, a szülőnek, a társadalomnak…

– Ez lenne az egész gyermekvédelem feladata…

– Ekkor összedugtuk a fejünket és egy táborformát hoztunk létre. A Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesülettel közösen pályázatot adtunk be, és egy ötnapos bentlakós tábort hoztunk létre. Nehéz helyzetű szülők jönnek gyerekekkel, összesen ötven fő. A szülők tematikusan felépített programot kapnak. Mindig van önismereti képzés, hogy megtalálják az erősségeiket, háztartásvezetési kurzus a pénzbeosztásról, olcsó ételek készítéséről. Közösen is főzünk. Van gyereknevelési program, munkaügyi tanácsadás, megtanítunk önéletrajzot írni, állásinterjúra menni. Volt olyan résztvevő, aki ez alapján talált állást. Emellett kulturális és szórakoztatóprogramokat is tartunk, és teljesen tudatosan szerveztünk olyan időtöltéseket is, amelyek ingyenesek, hogy a családok megtapasztalhassák, a közös program a gyerekekkel nemcsak pénz kérdése. (A táborról is készült videó.)

– És a családtól, akit említettél, elvették a gyereket?

– Nem. Akkor katasztrofális helyen laktak, és most egy hajszállal jobb lakásuk van. Nem mondom, hogy öt nap alatt mindent megoldunk, de látok kis előrelépéseket a családok életében, amiből már összetevődik egy jobb élet a gyerekeknek.

Adatok:

Együtt az Életért Közhasznú Egyesület

Alapítás éve: 2008

Örökbefogadásra várakozók: 347

Örökbeadások száma 2013-ban: 5 (ebből magánutas:1), 2014-ben 4 (ebből magánutas:2)

Várakozási idő: 4-5 év

A fennállás óta örökbeadott gyerekek száma: 20

Örökbeadási szándék ellenére hazavitt újszülöttek: 28

Kik jelentkezhetnek: magyar állampolgárságú Magyarországon élő házasok és egyedülállók, ha van alkalmassági határozatuk

Egyéb kikötés: nincs

Lehet-e már a terhesség alatt megismerkedni az életadóval: igen

Segít-e magánutas örökbefogadások adminisztrációjában: igen (ha az örökbefogadó az egyesületnél várakozik, és a kismama is tőlük kér segítséget)

Regisztrációs díj: nincs

Közvetítési díj sikeres örökbefogadás esetén: nincs

Honlap: http://www.egyuttazeletert.hu/index.html