Híres örökbeadók: Louise Hay

Az ezoterikus önsegítő irodalom nagyasszonya, aki nyíltan felvállalja, hogy örökbe adott egy gyereket.

louise-hay

Louise L. Hay a top akárhány legbefolyásosabb spirituális gondolkodó egyike. Neve itthon is ismert: a rendszerváltás óta szinte minden évben megjelent egy-egy könyve, melyek a könyvesboltok Ezoterika szekciójában lelhetők fel. Pozitív gondolkodás, a testi betegségek lelki bajok kivetülései, szeretetteli üzenetek önmagunknak, gondolataink meghatározzák az életünket, sorsunk a saját kezünkben van, bármit elérhetsz, ha igazán akarod – ezek a fő elvei. Legnépszerűbb könyve, a You Can Heal Your Life 40 millió példányban jelent meg világszerte (magyarul Éld az életed címmel adták ki). Ebben felsorolja, melyik betegség milyen negatív érzelem, beállítódás következménye, a rák például az elfojtott nehezteléstől alakul ki. Számos könyve mellett könyvkiadót alapított, a roppant sikeres Hay House más ezoterikus szerzőket is befuttatott, emellett más tárgyakat, naptárokat, angyalkártyákat, cd-ket forgalmaz, rendezvényeket szervez, rádióadót működtet, jótékonysági alapítványokat finanszíroz. Fő tulajdonosa, a 88 éves asszony ma is aktív. Diplomája nincs, de munkássága megkerülhetetlen a népszerű ezoterika, önsegítés, öngyógyítás témáiban.

Update: Louise 2017-ben, 90 évesen elhunyt.

Pedig a kezdet igen keserves volt. Louise Hay (akinek eredeti neve nem ez) a gazdasági válság idején volt gyerek, nyomorúságos körülmények, folyamatos fizikai és szexuális bántalmazás közepette. Ötéves volt, mikor megerőszakolta egy szomszéd, a nevelőapja verte, majd kamaszkorában szexuálisan zaklatta. 15 évesen otthagyta az iskolát, megszökött otthonról és pincérnőként helyezkedett el.

Mivel vágytam a szeretetre és gyengédségre, és a végletekig alábecsültem magamat, mindenkivel lefeküdtem, aki egy kicsit is jó volt hozzám. Aztán, alig múltam tizenhat éves, mikor a világra hoztam a kislányomat. Ahhoz nem éreztem magamat elég erősnek, hogy felneveljem, de szerencsére meleg, szerető otthont találtam neki. Megismertem egy középkorú házaspárt, akik régóta szerettek volna gyereket. Terhességem utolsó hónapjaiban náluk laktam, és már a kórházban a nevükre írattam a kisbabát.

Így hát, sohasem részesültem az anyaság örömeiben; nekem csak a veszteség, a lelkifurdalás és a szégyenérzet jutott. Majd a sebek lassan gyógyulni kezdtek, és megpróbáltam összeszedni magam. Csak a lábujjaira emlékszem, nagyra sikeredtek, akár az enyémek. Ha találkozunk még valaha, a lábujjairól fel fogom ismerni őt. Mikor a gyermek ötnapos lett, eljöttem. (Éld az életed)

lulu

Louise pár évig még megalázó kapcsolatokban vergődött, majd modell lett belőle New Yorkban. Egy üzletember feleségül vette, ám a boldog házasságnak tizennégy év után vége szakadt, mikor a férfi elhagyta. Négy évvel később méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, amelyet állítása szerint műtét nélkül saját maga meggyógyított – többek között azzal, hogy megbocsátott a gyerekkorát tönkretevő személyeknek, letette a haragot, és öngyűlölet helyett elkezdett pozitív üzeneteket megfogalmazni saját magának. A gyógyulás után a New Age mozgalomhoz tartozó Religious Science irányzat lelkipásztora lett. Hírneve akkor indult el felfele, mikor a 80-as években AIDS-ben szenvedő meleg férfiaknak tartott önsegítő csoportokat, a rá jellemző pozitív gondokodással. Egy hét alatt két népszerű tévéadás is interjút közölt vele, az Éld az életed bestseller lett, azóta Lousie sikersorozata szakadatlan, jöttek sorra a könyvek, a kiadó, a szépen bővülő vállalkozások, egész holdudvara alakult ki más ezoterikus szerzőkből.

2009-ben egy dokumentumfilmet forgattak életéről, filozófiájáról és követőiről Éld az életed címmel, ez magyar felirattal megtekinthető itt.

Az örökbeadott kislány azóta sem került elő, másik gyereke nem született.

13 gondolat “Híres örökbeadók: Louise Hay” bejegyzéshez

  1. Stuffy 2015. május 25. / 16:49

    Egyébként ő is megkereshetné a kislányát. Mivel ugye ismerte az örökbefogadókat. nyilván így nem úgymond titkos örökbe adás volt 🙂

    U.I Írtam az örökbefogadottatk fóruma , nem hivatalos származáskutatás fórumba. még pár napja, remélem lesz idő megnézni 🙂

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. május 25. / 21:09

      Lehet, abban maradtak, hogy nem keresik egymást, meg az örökbefogadók már 120 körül lennének, lehet, nem is tudja a lány, hogy örökbe fogadták…

      Kedvelés

  2. fici 2015. május 25. / 16:53

    hm…én nagyon sajnálom ezt a nőt. Eleve ez a New Age vonal nagyon távol áll tőlem, és az egész terhelt múltja, meg hogy sosem lett végül saját gyereke (a cikkből úgy vettem ki, hogy szeretett volna), nagyon szomorú (az viszont jó, hogy talált magának valamit, aminek segítségével “megmentette” magát).
    Én még mindig nem tudok pozitívan állni ahhoz, ha valaki örökbe adja a gyerekét. Persze ahhoz képest nyilván pozitív, hogy a másik alternatíva esetleg az abortusz. (bár az nem derült ki, hogy ez eleve egy tudatos döntés volt pl nála, vagy “kifutott az időből”). De nem hiszem, hogy az lenne a cél, hogy olyan világban éljünk, ahol teljesen egyenértékű döntés az, hogy az anya maga neveli fel a gyerekét, vagy továbbadja ezt a lehetőséget. Az, hogy valakinek a döntését elfogadom, tiszteletben tartom és nem ítélkezek felette, az nem jelenti azt, hogy egy pozitív dolognak tartom. Ugyanakkor az nagyon jó (lenne), ha az örökbeadók kapnak segítséget ahhoz, hogy feldolgozzák ezt a traumát. De hogy ez egy kvázi büszkeség legyen…? (nem a cikk főhősére értem, de már volt itt szó olyan blogokról, ahol én ezt a hozzáállást véltem felfedezni). Persze vannak helyzetek szép számmal, amikor valóban az örökbeadás a legjobb döntés…de ez szerintem “csak” annyit jelent, hogy borzasztó szomorúak az adott körülmények, és hogy a sok rossz döntés közül még ez volt akkor a legkevésbé rossz.

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. május 25. / 21:09

      Igen, nála az örökbeadás a fiatalkorát meghatározó számos szexuális trauma sorába illeszkedik.

      Kedvelés

    • Dunavirag 2015. május 27. / 13:58

      Én azt sajnálom, hogy olyan rosszul indult az élete. De fantasztikusan rendbehozta! Szerintem (remélem) ő elégedett az életével.

      Kedvelés

  3. eleven 2015. május 26. / 07:07

    Az Eld az eleted nalam is itt figyel a polcon, mindig csodalkozom, mikor egy-egy kedvelt konyvemrol kiderul, h van koze az of-hoz, szamtalanszor olvastam, de az agyam sosem dobta ki, h szo van benne rola. Ez vmi vedekezo reakcio lehet nalam 😃

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. május 26. / 08:28

      Az Utószóban olvasható a történet. Nekem meg az vicces, hogy kb. 16 évesen akadt a kezembe a könyv, de az agyam elraktározta ezt a részt, és nemrég jutott eszembe, hogy hohó!

      Kedvelés

  4. Cosima 2015. május 26. / 12:31

    Most hallok először róla, de lehet, hogy ezután feltűnik majd, ha látom a könyveit 🙂 Szomorú, hogy később nem lett még gyereke. A 16 éves szülés meg az egész örökbeadáshoz vezető történet szinte elkerülhetetlennek látszik egy ilyen gyerekkor után.

    Kedvelés

  5. Dunavirag 2015. május 27. / 13:34

    Nem hallottam eddig Louise Hay-ről, de fantasztikus, ahogy megfordította az életét, és remélem sokaknak erőt ad a története. Lehet, hogy nincs gyereke, de biztosan van sok “spirituális” gyereke, és nagyon sokaknak segíthetett.

    Viszont a rák (és bármi egyéb betegség) öngyógyításának hirdetésével nagyon csínján kell bánni. Igen, a szerevezet képes öngyógyításra, létezik az immunrendszer stb. De a ráknak rengeteg formája van. Van pl. olyan formája (ez egyébként rikta), ahol azért alakul ki a betegség, mert egy genetikai mutáció révén nem termelődik az a fehérje, ami megközdene az adott sejtnagyobbodással. Akkor aztán küdhetjük a pozítív gondolatokat, ha egyszerűen a szervezet nem képes a megfelelő védekező fehérjét termelni.

    És mi a helyzet a meddőséggel. Ha (drasztikus leszek) valakinek nincs petevezetéke, méhe vagy esetleg egy szem ivarsejtje sincs. Akkor vajon meggyógyítja a pozitív gondolkodás?

    De azzal abszolút egyetértek (már ha ezt mondja Louise Hay), hogy amink van, abból hozzuk ki a maximumot, amire hatásunk van fordítsuk jobbra, és amire nincs hatásunk, amiatt ne stresszeljünk.

    Ja, és nekem is nagy a lábam 

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. május 27. / 14:32

      Innen már csak egy lépés sajnos az “azért nem esel teherbe, mert nem akarod igazán”.

      Kedvelés

      • vicq 2015. május 27. / 16:46

        Persze, meg azért, mert túlságosan akarod. Tökmindegy, akarod-e, vagy sem, az egész a te hibád…

        Kedvelés

      • Dunavirag 2015. május 27. / 17:08

        Igen, ez amit írtok. A pozitív gondolkodással is csínján kell bánni. Mehet, de mértékkel 🙂

        Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .