Babaköszöntő, 2. rész

Újabb olvasókhoz érkezett gyermek! Örömmel közlöm a családok rövid bemutatkozását.

Nicknév: háztartásbeli andrea

Családi helyzet: egyedülállóként, első gyermek érkezett

Mióta olvassa a blogot: az elejétől fogva, magától az írójától értesültem a blogról 🙂

Kedvenc cikk: Kisrigók

Mióta várakozott: a határozat 0 és 4 év közötti bármilyen nemű, egészséges vagy korrigálható egészségi állapotú gyerekről szólt, származási kikötés nélkül. Hat hónap múlva kaptam a megkeresést, újabb három hónap múlva került pecsét az örökbefogadó határozatra.

Ki érkezett: Gitta, 2,5 éves korrigálható egészségi állapotú kislány, országos listáról, nevelőszülőktől. Már több, mint egy éve örökbe adható volt, mire hozzám került.

DSC_0021

A leg…: 

Eddig a legnehezebb a barátkozási időszak volt, főleg érzelmileg, mert a nevelőszüleihez nagyon kötődött a lányom, és viszont, hiszen újszülött kora óta nevelték. Ráadásul a nevelőszülőknek ez volt az első örökbeadása, velük is borzasztóan együttéreztem, néha szinte olyan érzésem volt, hogy egy családtól “elveszem” a gyerekét. Bár ezen már túltettem magam, a mai napig van bennem egy kis rossz érzés, hogy Gitta nagy traumája épp hozzám kötődik. (Ezzel együtt engem nagyon könnyen elfogadott és a barátkozás is relatíve simán ment.)

Miről olvasna: barátkozás, nevelőszülők, az első időszak otthon, személyes történetek, kamasz vagy felnőtt örökbefogadottak, örökbefogadott (esetleg állami gondozott) gyerekek lelki gondozása

**********************************

Nicknév: Peszli

Családi helyzet: Férjemmel első gyermekünkre vártunk.

Mióta olvassa a blogot: Amióta jelentkeztünk örökbefogadásra, 2014 februárja óta.

Kedvenc cikkek: Csoki és vanília, Kisrigók és Testvérek, kérdezz-felelek

Mióta várakoztak: 2014 februárjában jelentkeztünk a Tegyesznél és április végén kaptuk meg az alkalmassági határozatot. 0-2 éves, korrigálható egészségi állapotú gyermekre vártunk. Nemre és származásra vonatkozóan nem volt kikötésünk. A kislányunk 2015 februárjában született és 4 naposan hoztuk haza a kórházból.

Hányadik kiajánlást fogadták el: Másodikat. De tulajdonképpen a kettő majdhogynem egybeesett időben. A civil szervezettől aznap érkezett a telefonhívás, hogy megismerkedhetünk egy 8. hónapban lévő krízisterhes kismamával, amikor iratismertetésre mentünk a Tegyeszhez az elsőként kiajánlott kétéves kisfiúval kapcsolatban.

Ki érkezett: Újszülött, makkegészséges, gyönyörű roma kislány. A Gólyahír Egyesület közvetítette. 2440 grammal született, gyönyörűen fejlődik, az első négy hónapban négy kilót hízott. Úgyhogy lesz miből ledolgoznia, ha elkezd kúszni, mászni.

IMG-20150712-WA0002

A leg… 

A legizgalmasabb az volt, hogy mivel nem gondozott terhességből született a kislányunk, nem lehetett tudni,
hogy fiú lesz-e vagy lány, és hogy milyen az egészségi állapota. De hát, aki mer, az nyer. 🙂
A legkellemesebb tapasztalatom, hogy az örökbefogadással kitágult a világ, bekerültünk az örökbefogadók nagy és összetartó közösségébe.
A legszívmelengetőbb, amikor Lili ébredés után megpillant és rögtön rám mosolyog.

Milyen témákról olvasnának szívesen később: Olyan örökbefogadó és örökbeadó családokról, akik tartják egymással a kapcsolatot. Az ő tapasztalataikból nagyon szívesen tanulnánk.

*******************************

Nicknév: Gyöngylány

Családi helyzet: férjemmel a második gyerekünkre vártunk (most 4 éves kisfiunkat, Rolit 2012-ben fogadtuk örökbe 15 hónaposan) 

Mióta olvas: 2014 október-november óta

Kedvenc cikk: „Egy ismeretlen gyerek szüleivé válnak, miközben kenyeret sem tudnak kérni a boltban”

Mióta várakoztak, milyen gyerekre: 2013 augusztusa óta várakoztunk, 0-1,5 év közti gyerekre vagy ikerpárra, származási megkötés nélkül, egészséges vagy korrigálható betegséggel

Hányadik kiajánlást fogadták el: elsőt

Ki érkezett: Miri (Marcsika), egy másfél éves kislány, országos listáról, nevelőszülőtől, az életadó születése előtt lemondott róla.

Miri

A leg…

A „legérdekesebb” a mostani örökbefogadásnál az volt, hogy 2014 decemberében hívott fel a családgondozónk, hogy fogadókészek vagyunk-e, mert volna egy kislány… Mirivel 2015 április elején találkozhattunk először, a hivatalos ismerkedés májusban történt.
Legnehezebb az örökbefogadásban először az volt, hogy szinte egyik napról a másikra szülőjévé válik az ember egy gyereknek, akit alig ismer. (Most, értelemszerűen, ez nem volt.)
Érdekesség: Amikor a kisfiunkat készítettük fel a testvérke érkezésére, szerencsére az óvónénik is partnerek voltak. Aztán a gyerekek találkozása után, mikor már közeledett Miri költözésének ideje, Roli megkérdezte: „ha Miri jön, akkor én megyek?”  Én majdnem sírva fakadtam, de persze megnyugtattam, hogy szó sincs ilyesmiről.

Miri 2,5 hónapja van velünk. Nagyon szépen fejlődik, a tesók szépen csiszolódnak egymáshoz. Roli néha lemegy „kislányba”, utánozza a kishúgát. Amitől a hajamat tudnám letenni. Néha azt kiabálja, hogy „utálom a Miri!” Néha meg agyonölelgeti. Mindenkinek elmondja, hogy Miri az ő kishúga, ő meg a nagy és okos báty. Miri első szava reggelente: „Oli” (Roli).

Milyen témákról olvasna később:Külföldi (olasz) örökbefogadások utóélete, cigánysággal, rejtett előítéletekkel kapcsolatos témák.

****************************************

Nicknév: Kata78

Családi helyzet: férjemmel és most 8 éves vér szerinti fiunkkal vártuk a kistesót, 15 éve vagyunk házasok.

Mióta olvas: 2014 áprilisa óta (akkor szereztük meg a határozatot és kezdtük el beleásni magunkat a témába, mert addig csak a határozat megszerzésére koncentráltunk). Számunkra nagyon tudatformáló volt a blog. Többek között az itt megjelent írások, hozzászólások miatt módosítottuk a származási kikötést, és milyen jól tettük 🙂

Kedvenc cikk: Csoki és vanília (mert egy kicsit a mi történetünk is), Nem akarom veszteségből indítani a közös történetünket (mert nagyon tetszik Tompa Andrea filozófiája).

Mióta várakoztak, milyen gyerekre: két éve adtuk be a kérelmünket, a határozatunk épp egyéves volt, amikor a kiajánlást kaptuk. Származási kikötés nélkül, 0-2,5 éves gyermeket akartunk (bár később jeleztük, hogy inkább 6 hónaposnál idősebbet), elsősorban kislányt, kezelhető, korrigálható betegség belefért.

Hányadik kiajánlást fogadtátok el: első volt neki is, nekünk is.

Milyen gyerek érkezett: Róza 22 hónapos volt a kiajánláskor, a megyei listáról. Tízhónapos korig a vér szerinti családban élt, onnan kiemelték, ezt követően nevelőszülőhöz került.

Róza

A leg…:

A leghálásabbak a nevelőszülőnek vagyunk (megfizethetetlen, nagyon nehéz munka ez), hogy a nála töltött egy év alatt a kislányunknál bepótolta mindazt, ami az első 10 hónapban kimaradt (ebből volt bőven).

Legmeglepőbb: a hasonlóság anya-lánya között. Fel sem merül az emberekben, hogy nem vér szerinti, annyira hasonlít rám, ugyanaz a barna, göndör haj és kék szem 🙂

Legkedvesebb: egy hete volt nálunk amikor kimondta azt, hogy apa (nagy a szerelem, talán apát szereti hármunk közül a leginkább), majd három hétre rá egyik reggel arra ébredtünk, hogy azt kiabálja a kiságyból, hogy anya. Sok szót tanult nálunk, de azt, hogy anya, nagyon nem akarta. Nagyon jó érzés volt, elsírtam magam 🙂

Legnehezebb a két gyereket összecsiszolni. Azt gondoltuk, hogy a hat év még nem nagy idő, hogy majd mindannyian egyformán örülünk a kicsinek. A fiunk féltékeny, sokszor mérges a kicsire, mert az szétrombolja a legókat, geomag építményeket. Olyankor durcás lesz, elvonul, pufog, nem lehet megértetni vele, hogy ilyen egy kétéves. Máskor meg látjuk, hogy összebújnak az ágyon és együtt olvasnak mesét, reggel kiveszi az ágyából a kicsit és játszanak. Idő kell még. A nagyszülők is nehezen fogadják el (szerintem a származása miatt), ezt korábban nem is gondoltuk volna, hogy így alakul. Nagyon rosszul esik ez nekem, fájó pont. A viszony is megromlott az örökbefogadás óta. Nem találkozunk, néha beszélünk telefonon.

Legfurcsább és egyben legbosszantóbb: az emberek reakciója, amikor megtudják, hogy örökbe fogadtunk. A “miért nem szültél?”, “nem lehet gyereked?” kérdések engem nagyon bosszantanak. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne mások intim szférájába belekérdezni.

Milyen témákról olvasna szívesen később: kötődés elősegítéséről, beszámolókról örökbefogadott felnőttektől, hogy milyen volt az első találkozás a vér szerintivel, interjú nevelőszülőkkel (nagyra becsülöm a munkájukat).

Később melyik család történetét ismernétek meg részletesebben?

Továbbra is szeretettel várom azok beszámolóját, akikhez a közelmúltban érkezett meg a gyerek, bármelyik szervezettől, azokét is, akik csak olvasnak, de még nem kommenteltek. 

35 gondolat “Babaköszöntő, 2. rész” bejegyzéshez

  1. Anda81 2015. augusztus 10. / 06:08

    Gratulálok az új családokhoz! Nagyon sok boldogságot egészséget nektek! Remélem most már hamarosan mi is beléphetünk a soraitokba! 😀 ❤

    Kedvelés

  2. Erika 2015. augusztus 10. / 06:33

    Nagyon jó olvasni a Babaköszöntő-folytatást. Sok boldogságot kívánok mindenik családnak!

    Kedvelés

  3. erenya 2015. augusztus 10. / 06:53

    Mikor írtad Fb-n, Zsuzsa, hogy mára várható a post, úgy vártam a reggelt, mint a gyerekek a Mikulást!!! 🙂

    Nagyon nagyon édesek és szépek ezek a gyerekek is, újfent felfoghatatlan, hogy nem “kellettek” – márhogy az országos listások, nem tudom, a megyeieket másoknak kiajánlottak-e.

    Róza (imádom a nevét!) valóban kiköpött anyukája, nagyon remélem, hogy a nagyszülökkel rendeződik a viszony, s rájönnek, mit szalasztanának el, ha nem fogadják el unokájuknak ezt az édes kislányt! (tényleg, Kata78, azt megkérdezhetem, a nagyfiúnak nem tűnt fel a nagyiék távolságtartása? Ha igen, hogy kezeltétek ezt?)

    Összességében hálás köszönet, minden családnak a legjobbakat kívánom!! ♡

    Kedvelés

    • Kata78 2015. augusztus 10. / 07:59

      Köszi! A viszony időközben icipicit javul(gat), talán pont a fiam miatt. De már sosem lesz a régi. Őt néha elviszem a nagyszülőkhöz, ott van pár órát, majd hozom is haza. Nemrég kérték, hogy vigyem Rózát is, de őt persze nem hagytam ott, csak amíg jöttünk/mentünk velem volt. Barátkoznak vele.

      Kedvelés

      • erenya 2015. augusztus 10. / 10:30

        Remélem, ezt a sosem lesz a régit csak a borúlátásod sugallja. Az Idő rafinált vén mágus, csodákat tehet.
        Minden jót Nektek!

        Kedvelés

        • Kata78 2015. augusztus 10. / 15:40

          Elhangzottak olyan kijelentések, amiket nem felejt el az ember.. de rajtam nem fog múlni a dolog 🙂 egyébként visszatérve a kérdésedre, a fiunk látja és zavarja a nagyszülők viselkedése. Talán pont ezért, kétszer is, amikor mentem érte látványosan megölelgette és nagyon megszeretgette a hugit a papaék előtt 🙂 furcsán is néztek, tőle elég szokatlan ez a fajta megnyilvánulás. Papa gyámhivatal vezető volt, ezért nagyon tudja a buktatókat, meg a sötét jövőt (?), meg a genetikát stb. szerinte az örökbefogadás hülyeség volt, a fiunknak nem kellett volna testvér, jól érezte magát egyedül is, mi meg törődjünk bele, hogy csak egy gyerekünk van, és egyébként se kértük ki a véleményét (ez nagyon fáj neki).

          Kedvelés

          • erenya 2015. augusztus 10. / 23:28

            Fantasztikus a fiad!!! Könnybe lábadt a szemem!
            Mennyire bölcsek a gyerekek…

            Kedvelés

          • Cosima 2015. augusztus 11. / 11:39

            Hmmm… gyámhivatali vezető. Ilyen alapon egy felső tagozatos osztályfőnök az életben nem vállalna gyereket 😀

            Kedvelés

            • erenya 2015. szeptember 26. / 19:51

              Cosima, nagyon bírom a tömör lényegrelátásod! 😀 😀

              Kedvelés

    • Janka 2015. augusztus 10. / 16:51

      A mi nagyobbik fiunkat is a megyei listan fogadtuk orokbe, szerintem ez nem feltetlen jelenti azt hogy nem kellettek, hanem inkabb hogy ott sokkal kevesebben akarnak orokbefogadni. A kisebbik mar Budapestrol jott most nyaron.

      A nagyobbik fiu eseteben az is lehetett a problema, hogy a helyi gyerekpszichologus nagyon rosszakat mondott a gyerekekrol, ezzel elijesztve a lehetseges szuloket. De sebaj, mi halasak vagyunk erte is 🙂 igy legalabb mi kaphattuk a vilag ket legcsodasabb kisfiujat 🙂

      Kedvelik 1 személy

  4. Kata78 2015. augusztus 10. / 07:53

    Gyönyörűek a gyerekek! Mindenkinek sok boldogságot, jó egészséget kívánok!

    Kedvelés

  5. Vic 2015. augusztus 10. / 08:18

    Mindenkinek gratula a gyönyörű gyerekekhez. De ezt nem hagyhatom szó nélkül: születése előtt lemondott róla a szülőanya és másfél évesen került örökbefogadó szülőkhöz??? Mire várt a hivatal másfél évig? Ez nagyon szomorú. 😦

    Kedvelés

  6. Delfinsors 2015. augusztus 10. / 09:02

    Nagyon szívmelengető volt bepillantani mások boldogságába, köszönöm szépen ezt a posztot! Tüneményes gyerkőcök!!!
    Azon meglepődtem, hogy egy decemberi telefon után csak májusban történhetett meg a barátkozás. Ez nagyon hosszú idő! Mennyire gyakori, hogy ennyi idő eltelik a kiajánlás és a barátkozás között?

    Kedvelés

  7. iildiii 2015. augusztus 10. / 09:23

    Olyan jó volt olvasni az új gyerkőcökről és családjaikról!!!!!
    Nagyon nagyon sok jót, boldogságot kívánok mindenkinek én is!!!!! ❤ 🙂

    Kedvelés

  8. Obea 2015. augusztus 10. / 09:28

    Gyönyörűek mindannyian☺ Amikor ilyeneket olvasok, újra átélem a mieinket (két örökbefogadott gyermekünk van), és egyre jobban várom a harmadik gyermekünket.☺

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. augusztus 10. / 13:57

      Szia! Üdv a blogon! Gratulálok a gyerekekhez. Mennyi idősek? Mióta vártok?

      Kedvelés

      • Obea 2015. augusztus 10. / 14:16

        A gyerekek 7 és 9 évesek, újszülötten hoztuk őket haza. Idén áprilisi az alkalmasságink, 0-1 éves kislányra várunk Borsod megyében. Épp a múlt héten kérdeztem rá, 55. a sorszámunk, úgyhogy még türelmesnek kell lennünk.

        Kedvelés

  9. CseRe 2015. augusztus 10. / 09:46

    Gyönyörű gyermekek! Mindenkinek gratulálok! A nagyszülők reakcióját nem értem, nálunk is van már egy vérszerinti gyerek, most várunk a határozatra, hogy lehessen tesója. Nálunk mindenki nagyon várja már! 🙂 Egy valami viszont meglepett, azt írjátok, hogy februárban jelentkeztetek és áprilisban már meg is volt a határozat… Mi idén februárban jelentkeztünk, júniusra kaptuk az első időpontot. Július végén volt a pszichológiai alkalmassági és eredmény még sehol. Azt mondják az idén ebből valószínűleg nem lesz még határozat… Hogy lehet ez máshol ennyivel gyorsabb?

    Kedvelés

    • Örökbe 2015. augusztus 10. / 13:56

      Szia! Üdv a blogon!
      Melyik megye? Vannak nagyon leterhelt megyék, meg attól is függ, mennyire sürgeti valaki a dolgot.

      Milyen gyereket kértetek?

      Kedvelés

      • CseRe 2015. augusztus 11. / 19:14

        Pest megye. Állítólag 4 ügyintéző van 600 párra és a minimum várakozás az első alkalomra 5-6 hónap a telefonos bejelentkezéstől. Számomra ez hihetetlen volt és most is az… Rámenősséggel és sürgetéssel nincs gond, havonta hívtam őket, hogy ha van szabad időpont akkor tegyenek be, de semmi… Alkalmasságiról azóta sincs hír. 0-2 éves, bármilyen nemű, korrigálható babócát szeretnék, habár a pszichológus említette, hogy a fiúnk miatt csecsemőt fog javasolni.

        Kedvelés

        • trio 2015. augusztus 11. / 20:27

          Mi idén nyár közepén 2016-ra kaptunk időpontot, szintén Pest megyében. Engem is nagyon megdöbbentett… Kérdezhetek priviben tőled a jelentkezésről? Ha igen, küldenél egy levelet a dhzti3 @ gmail.com címre?

          Kedvelés

          • Ani 2015. augusztus 11. / 21:08

            Mi tavaly augusztus végén jelentkeztünk és idén májusra lett meg a határozatunk, úgy, hogy tanfolyam nem kellett, mert ez a 2. Körünk. Budapest.

            Kedvelés

          • Bea 2015. augusztus 13. / 18:00

            Sziasztok:) Mi idén januárban kértünk időpontot szintén Pest megye . Ápr. 17 re kaptunk. Már csak a határozatot várjuk. Nekünk jók a tapasztalataink az ügyintézéssel. A tanfolyam meg csúcs volt . Csak javasolni tudom minden gyermeket várónak akár szüli akár örökbe fogadja. A családoknak gratulálok szívet melengető apróságok 🙂

            Kedvelés

            • CseRe 2015. augusztus 14. / 11:53

              Értehetetlen számomra, hogy mi alapján adják az időpontokat… Nem értem hogy nálatok mitől gyorsabb, nálunk miért ilyen lassú? Még a pszichológus véleményére várunk, ami lassan 1 hónapja készűl. Ha ez a kezünkben akkor jelentkezhetünk a tanfolyamra, ami már most betelt szeptemberre… Elkeserítő. 😦 Amerikában 2 hónap alatt lebonyolódik az egész hercehurca, itt mi tart ennyi ideig?

              Kedvelés

            • iildiii 2015. augusztus 15. / 09:55

              Az Ágacska alapítvány is tart tanfolyamokat, amit ugyanúgy elfogad minden Tegyesz, augusztusban két csoportot is indítanak-indítottak úgy tudom.

              Kedvelés

  10. Cosima 2015. augusztus 10. / 12:16

    Gratulálok és sok örömöt kívánok mindenkinek! Nagyon szép gyerekek!

    Kedvelés

  11. Bobo 2015. augusztus 10. / 16:21

    Gyonyoruek a gyerkőcök, szívből gratulalok minden családnak. Sok-sok boldogságot,, örömöt es nagyon jo egészségét kivanok :):)

    Kedvelés

  12. Melangi 2015. augusztus 10. / 18:38

    Szeretettel gratulálok, gyönyörű hajas baba! 🙂 Örökbefogadóként és egyedülállóként duplán erőt ad a történetetek. Boldog közös életet kívánok!

    Kedvelés

  13. Eva 2015. augusztus 10. / 21:51

    Gratulàlok Mindenkinek!De jó Nektek!Megkérdezhetem hogy a gyerekek neve a születési nevük?Mindegyik név nagyon szép és ettől azért tartok egy kicsit hogy a mi gyermekünknek mi lesz majd a keresztneve…

    Kedvelés

    • háztartásbeli andrea 2015. augusztus 10. / 22:26

      Szia Eva, a lányomnak a Gitta nevet én adtam második névként, a születési neve – amit egyébként használunk és szeretünk – nem ez, de az is szép, egy közepesen gyakori, egyszerű női név. (Én magamtól nem választottam volna, de könnyen megbarátkoztam vele.) Azért döntöttem úgy, hogy ebben a cikkben nem azt a nevét írom le, hogy védjem őt a nyilvánosság előtt.
      Én ezt a név-kérdést inkább izgalommal kezeltem magamban, amikor még nem tudtam, hogy fogják hívni a gyerekemet, valahogy úgy gondoltam, hogy ha a gyerek az enyém, akkor a nevét is szeretni fogom. A csomag része 🙂

      Kedvelés

      • enigma. 2015. augusztus 10. / 22:50

        Ez így van! Akármilyen névvel is érkezik, az a név onnantól megédesedik!
        Mi is megtartottuk második névnek a születési nevet, hiszen hozzátartozik a gyerekhez, ez az egyetlen kis “tulajdona”, amivel érkezett. Úgy éreztük, nem szabad megfosztanunk tőle, és nem bántuk meg.

        Kedvelés

        • Eva 2015. augusztus 10. / 23:32

          Nem volt nehéz Gittát átszoktatni az új névre?Hiszen 2,5 éves már nem olyan kicsi…. Nem nézték rossz szemmel az ügyintézők a névváltoztatást?

          Kedvelés

          • háztartásbeli andrea 2015. augusztus 10. / 23:42

            Nem szoktattuk át, továbbra is a régi nevén hívjuk, a Gitta csak a papírjaiban szerepel.

            Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .