Monthly Archives: január 2016

Sajtószereplések

Általános

Holnap fogok szerepelni a Délmagyarország szombati számában, illetve ugyanaz a cikk megjelenik a Kisalföldben is.

Február 4-én 17 órakor pedig a Ridikül beszélgetős műsorban leszek a Duna TV-n. Mindkettőben az örökbefogadás lesz a téma.

Ridikül

Update: Az adás megtekinthető a neten itt: http://www.mediaklikk.hu/video/ridikul-orok-befogadok/ (Valamiért a Mártonffy Zsuzsanna nevet írták ki, Zsuzsa vagyok.)

Holnap pedig találkozunk!

Reklámok

Egyedülálló, élettárssal

Általános

Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe. Ha élettársak szeretnének örökbe fogadni, akkor közülük csak az egyik lehet a gyerek szülője, a másikat nem jegyzik be, az ilyen páros egyedülállóként jelentkezik, várakozik és fogad örökbe. A gyakorlatban szinte mindig a nő jelentkezik így, (de egyedülálló férfiak is örökbe fogadhatnak).

Az örökbefogadásra jelentkezők bő tizede minősül egyedülállónak, 2014-ben például 946 házaspár és 129 egyedülálló nyújtott be kérelmet. Arra nem találtam adatot, az egyedülállóként várakozók mekkora részének van élettársa.

Gyöngyösi-Rebeka1

A magyar örökbefogadási rendszerben egyedülállónak lenni hátrány, a törvény is kimondja, hogy elsősorban a házaspárok örökbefogadását kell engedélyezni, egyedülálló jelentkező akkor jöhet szóba a gyereknél, ha házaspárt nem találtak a számára. Egy pillanatra gondoljunk bele a gyerek szemszögébe is, akit a páros közösen nevel, ám jogilag csak az egyikük a szülője. Ha az élettársak valóban közösen szeretnék a gyereket felnevelni, akkor megfontolandó, hogy összeházasodjanak. Ezt a Tegyesz fel is szokta vetni a jelentkezésnél. A módszertani kiadványuk szerint ilyenkor: „A tapasztalat az, hogy sokan, felmérve a hátrányokat, inkább összeházasodnak a jelentkezés előtt. Kisebb részben vállalják a hátrányt, és csak az egyik fél indítja el az eljárást, a vizsgálatok és a felkészítés alatt viszont bejelentik, hogy mégis inkább összeházasodnak, mivel ráébrednek, hogy a házasság és az örökbefogadás is az egymás iránti felelősségvállalásról szól.”

Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2016. január

Általános

Bemutatkoznak azok az olvasók, akik nemrég fogadtak örökbe gyereket. Hét kisgyerek érkezett! Gratulálunk minden családnak. A Babaköszöntő rovat akkor tud megjelenni, ha az olvasók beszámolnak a sikeres örökbefogadásokról, úgyhogy várom továbbra is a történeteket.

Nicknév: canicuore

Családi helyzet: házasok vagyunk, első gyermekre vártunk.

Miben vagytok mások, mint mások: szerintem semmiben. Én talán aggodalmasabb vagyok az átlagnál/szükségesnél, Zoli csak indokolt esetben az. Próbálunk mindent kellő humorral, pozitívan megélni, mindenkihez alapból tisztelettel fordulni. Ebből adódóan felteszem, ez nem más, mint másoknál.

Mióta várakoztatok, milyen gyerekre: az alkalmasságink 2014. júliustól jogerős, 0-4 hónapos, egészséges, esetleg olyan egészségkárosodással rendelkező gyermekre, amivel még teljes életet élhet. Neme, származása nem volt kikötve.

Hányadik kiajánlást fogadtátok el: az elsőt.

Vencel2

Milyen gyerek érkezett: Csodálatos. Vencel, újszülött kisfiú Budapestről a Gólyahír közvetítésével, ereiben van cigány vér is (már ha ez számít). Read the rest of this entry

Nagy nap a gyámhivatalban

Általános

Köszönöm a kedves támogatásokat! Ma arról a napról írok, amikor lehet menni a gyámhivatalba aláírni a papírokat, hogy hazavihetjük a gyereket. Titkos örökbefogadásnál befejeződött a barátkozás, nyíltnál pedig a szülőanya lemond a gyermekről. Ez a cikk csak sorvezető, a közvetítő szervezet fog segíteni, hogy mire kell figyelni a hivatalban. Titkos örökbefogadásnál lehet, hogy csak az örökbefogadók mennek a hivatalba, de előfordulhat, hogy ott van a gyám és az örökbefogadási tanácsadó is. Nyílt örökbefogadásnál jelen van a lemondó szülő, és jelen lehet a közvetítő szervezet képviselője is, ha a felek ebben egyetértenek. Bizonyos esetekben ez az egyetlen alkalom, mikor az örökbeadó és örökbefogadó találkozik.

Ez még nem a tényleges örökbefogadás, csak az azt megelőző “kötelező gondozásba kihelyezés” kezdete. Azaz, amikor haza lehet vinni a gyereket – a gyakorlatban többnyire aznap vagy másnap, rajta van a határozaton. Ez legalább egy hónapos, ezalatt már a családjában neveli az örökbefogadó a gyermeket, de közben meggondolhatja magát, illetve (titkos és nyílt lemondásnál, újszülött esetén) a vér szerinti szülő is visszaléphet még.

Sok örökbefogadó kérdezte, milyen papírok kellenek erre az alkalomra, és tudnak-e előre készülni.

A következő dokumentumokat kérhetik:

  • a jogerős(!) alkalmassági határozat másolata (legyen rápecsételve, hogy jogerős)
  • ha hosszabbították, a hosszabbításé is
  • a tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány
  • friss háziorvosi igazolás az örökbefogadóról
  • friss születési és házassági anyakönyvi kivonatok az örökbefogadóktól
  • friss jövedelemigazolás az örökbefogadók munkahelyétől
  • egy hónapnál nem régebbi környezettanulmány az örökbefogadó lakásáról
  • igazolás a gyerek egészségi állapotáról, újszülöttnél ezt a kórház adja ki (a szülőanya viszi)
  • nyíltnál: a gyerek születési anyakönyi kivonata (a szülőanya viszi)
  • és persze személyazonosságot igazoló iratok.

Ez soknak hangzik, de nem kell minden esetben mindenkinek mindet benyújtani. Más kell a nyíltnál, más a titkosnál, néhány irat elvileg csak a tényleges örökbefogadáshoz szükséges, de van olyan hivatal, ahol már a kihelyezéshez bekérik ezeket is. Titkosnál általában a Tegyesz elküldi az iratokat a gyámhivatalnak. Az anyakönyvi kivonatokat le tudják tölteni egy elektronikus felületről a hivatalok, már ha fel van oda töltve az illetőé, ez még nem minden esetben történt meg. Meg kell kérdezni a konkrét hivataltól, mire van ténylegesen szükség. Ebből sajnos az is következik, hogy nem igazán lehet előre készülni, legalábbis hónapokra nem, már tudni kell, hogy milyen típusú ügy lesz és melyik gyámhivatalban.

Ha a nagy napon nincs meg minden irat, akkor az is lehetséges, hogy a gyámhivatal bekéri ezeket, és a kihelyezés csak akkor indul, ha minden papír összeállt. A gyakorlatban általában az utolsó napokban rohangálnak az örökbefogadók, hogy a gyámhivatal után ténylegesen hazavihessék a gyereket. Ami sokat lendít az ügyön: ha nyilatkozattételre már úgy mennek, hogy a Tegyesz készített friss környezettanulmányt. Ha ez nincs meg, akkor a gyámhivatal majd kivonul ellenőrizni a lakást.

palfi_eniko_6_eves_igazgyongy_ami

A kihelyezésnél rögtön nyilatkozni kell néhány fontos kérdésben: Read the rest of this entry

„Csak a holttestemen keresztül vihetik el a fiamat”

Általános

Egy erdélyi örökbefogadás története. Örökbefogadás meddőségi probléma nélkül, traumatikus és gyógyító szülésélmények, öt éve elhúzódó bürokratikus ügyintézés. Kovács Réka Rozália három vér szerinti és egy örökbefogadott kisfiút nevel a férjével. Azaz, az ötéves Benedeket a hivatali akadályok miatt máig nem tudták hivatalosan örökbe fogadni. Rékával beszélgettem a bizonytalanság kezeléséről, a nagycsaládos életről, és hogy miért nem szereti, ha szentnek tartják.

– Mutatkozz be, kérlek!

– Kovács Réka vagyok, négy gyermekem van. Tamás tíz és fél év éves, Péter kilencéves, Benedek ötéves, Dániel féléves. Pszichológus vagyok, pár- és családterapeuta, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanítok. Nyárádszentimrén lakunk, ez Marosvásárhelytől van harminc kilométerre, a férjem itt református lelkész. És Benedek az örökbefogadott gyermekünk.

csalad

– Eszerint nincs meddőségi gondotok, miért döntöttetek úgy, hogy örökbe fogadtok?

– Ez egy belső vágy volt, mindig is vágytam arra, hogy örökbe fogadjak. Úgy éreztem, hogy kétféleképpen lesz gyermekem, szülök és örökbe is fogadok. Teljesen egyenértékűnek érzem a kétféle gyermekvállalási módot. De ez egy folyamat volt, hogy eljutottunk ide.

Tamást császármetszéssel szültem egy romániai kórházban, ez traumatikus élmény maradt. Örök titok marad, miért kellett műtét, akkor azt mondták, hogy a szívhang csökkent. De utólag visszagondolva a kórházi helyzetre, a rám erőltetett szülési pozíciókra és az erőszakos vizsgálatokra, úgy érzem, abban a helyzetben nem is tudtam volna megszülni. Tíz órát vajúdtam, utána mondták, hogy ez császár és megkönnyebbültem, hogy ezen a tortúrán túl vagyok. Amikor Péter megfogant, azt mondták, ez kötelező császár lesz, mert nem telt el két év a két várandósság között. Ezt nem akartam, és ekkor ébredtem rá, hogy milyen méltánytalan volt a szülés. Pétert nem kórházban szültem, hanem otthon. Azaz Budapesten.

– Geréb Ágival?

– Igen, és még egy bábával és egy dúlával.

– Ez jobb élmény volt?

– Nem is összehasonlítható. Ekkor gyógyult be a császármetszés traumája, nőként, anyaként erőre kaptam, megtapasztaltam azt, hogy tudok szülni, gátmetszés, megaláztatás nélkül. Bennem az anyasággal kapcsolatban ott átfordult minden. Addig azt tudtam a gyerekvállalásról, szülésről anyámtól és a környezettől, hogy ez a nőnek a keresztje, amin át kell esni, és ez bennem átfordult az otthonszüléskor.

A gyerekek nőttek, Tamás szinte öt évig szopott. Egyszer csak egy családos listán olvastam egy levelet, hogy van egy anya, aki szülés előtt áll, és már most tudja, hogy nem tudja hazavinni a gyereket, mert nincsenek meg a körülményei, és családot keres. Aki írta, az nevelte a nőnek egy nagyobb gyerekét, aki még egyéves sem volt. Szóltam a férjemnek s valami elindult bennem. Kezdtem vágyni erre a gyerekre. Semmit sem tudtam róla, sem az anyjáról, mégis úgy éreztem, hogy talán ő az én gyerekem. A férjemmel kezdtünk az egészről gondolkodni, sokat imádkoztunk, beszélgettünk, hogy elegek vagyunk-e és ilyen hirtelen tudjuk-e vállalni. És úgy éreztük, igen. Telefonon felhívtam az anyukát, és nyíltan megkérdeztem, tényleg így gondolja, biztos mindent átgondolt, minden lehetősége kimerült. Ő azt mondta, hogy igen. Röviden annyit mondott, hogy Benedek a negyedik gyereke, az első három sincs vele, Magyarországon dolgozik, haza fog jönni szülni Csíkszeredába, de rögtön megy vissza Magyarországra. Aztán szóltunk a gyermekvédelemnél, s az nagyon jó volt, hogy a szakemberek átvették a vele való kommunikációt. Engem már ennyi is leterhelt, anyaként, két kicsi gyerekkel nem tudtam magam beleélni az ő helyzetébe, és nem is egészséges, ha ketten mi anyaként összekapaszkodunk. Ez végül csak megtörtént valamilyen szinten, amíg a szülészeten volt, mert nem voltak hozzátartozói, akikre támaszkodhat, bevihetik neki a szükséges dolgokat, de engem megviselt a helyzet, hogy egy anya arra kényszerül, hogy lemondjon a gyerekéről. Read the rest of this entry

Kétéves az Örökbe.hu

Általános

Köszönöm mindenkinek a támogatást!

Második blogszülinap! Vissza- és előretekintés.

Az egyéves szülinapra összeszedett trendek folytatódtak a második évben is. Néhány szám a második évből:

  • 110 posztot írtam a blogra, így összesen már 300-hoz közelít a számuk.
  • A havi egyedi látogatók száma 12 és 30 ezer között van.
  • A legolvasottabb cikk a Tóth Krisztinával készült interjú volt.
  • Az összes oldalletöltés száma meghaladta az 1,2 milliót, a kommenteké a 15 ezret.
  • 13 találkozót szerveztem eddig az olvasóknak.

Ha a blog cikkeit könyvbe rendeznék, 3-4 vaskos kötetet tenne ki. Akit érdekel az örökbefogadás, az előbb-utóbb megtalálja. Megtisztelő számomra, hogy sokan már úgy jelentkeznek örökbefogadásra, hogy előtte áttanulmányozták az oldalt, tisztában vannak a részletekkel, és látták mások történeteit. Nagy örömömre szolgál, hogy olyan olvasók is vannak, akik soha nem fognak örökbe fogadni, de megfogta őket a téma. Baráti társaság alakult ki az oldal körül, kapcsolatok szövődnek a családok között. Talán kicsit oszlik a téma tabu-jellege, más médiumokban is egyre több szó esik az örökbefogadásról, és javul kicsit az általános ismeretek szintje a témáról. Örülök, ha ehhez én is hozzájárultam.

Köszönöm mindenkinek a figyelmet, aki olvasott, kommentelt, vendégposztot írt, interjút adott, eljött találkozóra vagy másnak ajánlotta a blogot.

Két év után felmerül, hogyan tovább. A blogot egyedül, szabadidőmben írtam, nem állt mögöttem semmilyen szervezet, és eddig egy fillér bevételem nem volt belőle. Ellenben számos kiadással jár a működtetése: a webes költségek, telefonálás, eljutni az interjúkra, ha írok egy könyvről, azt is én veszem meg. És főleg sok-sok időt teszek bele. Egy hosszú interjú elkészítése 8-10 órát is igényel, megtalálni a megfelelő embereket, egyeztetni, odautazni, beszélgetni, megírni, megint egyeztetni. A munka nagy része láthatatlan: az oldal folyamatos menedzselése, szerkesztése, illusztrálása, a kommentek és a Facebook kezelése, a találkozók megszervezése is idő. Igyekszem minden, kommentben feltett kérdésre válaszolni, emellett privát üzenetben is minden nap kapok kérdéseket, ezekre is mindig felelek, amit nem tudok, annak utánanézek. Évi 30-40 találkozóra megyek el a témában, és persze sokat olvasok és beszélgetek. Mindez heti 10-20 óra újságírói, szerkesztői munka, és a visszajelzések szerint sokaknak segít az oldal. Én is örömmel teszem, hisz érdekel a téma, sokat tanulok és nagyszerű embereket ismertem meg.

Így írok. Zsolti fotózott

Így írok. Zsolti fotózott

A második évet betöltve szeretném az olvasók támogatását kérni, hogy továbbra is tartani tudjam ezt a tempót és színvonalat. A támogatás teljesen önkéntes, az oldal továbbra is ingyenesen elérhető marad. Aki szeretne hozzájárulni az oldal további fennmaradáshoz, annak nagyon köszönöm a segítséget. Aki bármilyen okból nem tud, nem akar adományozni, az sem marad ki semmiből, ugyanúgy olvashat, hozzászólhat, kérdezhet, jöhet találkozókra.

Itt írok a támogatási lehetőségekről.

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki támogat.

Hamarosan személyesen is találkozunk az Eötvös 10-ben.

Könyv: A kakas éve

Általános

Egy sikertelen örökbefogadás krónikája. Tereza Boučková cseh írónő önéletrajzi regénye sokkoló olvasmány minden örökbefogadó vagy erre készülő szülőnek. Örökbefogadós horror, amely a legsötétebb félelmek megvalósulását mutatja be.

A háttér: az írónő és férje a rendszerváltás előtt kicsivel két cigány kisfiút fogadtak örökbe, egyéves korban, intézetből, erősen hospitalizált állapotban, majd nem sokkal később váratlanul született egy vér szerinti kisfiuk is. A kakas éve a család bő egy évét ábrázolja akkor, mikor a fiúk a nagykorúsághoz közelednek, az örökbefogadás menthetetlenül kudarcba fulladt, a családi élet elviselhetetlen.

A kakas éve

A nekünk legérdekesebb történetszál az örökbefogadott fiúkkal kapcsolatos. A könyv azzal indul, hogy a legidősebb fiú, Patrik örökbefogadását közjegyzőnél bontják fel a szülők. A fiú az utcán él, munkát nem keres, bűnözik, még nagykorúságának napján, egyenesen a szülőktől is lopni megy. A segítségére siető hivatalos személyeket hitegeti, de valójában semmiben nem működik együtt. Tojik mindenkire. A második fiú, a 17 éves Lukaš még otthon él, de folyamatosan meglopja a szüleit, testvéreit, kerüli az iskolát, drogozik, a könyv vége felé pedig „felcsinál” egy gyerekkorú lányt. Ennél kisebb dolgokban sem képes alkalmazkodni, bármilyen finomság van otthon, egymaga felfalja az egészet. Ha megszidják, közli, hogy „többet nem csinálom”, de másnap ugyanott folytatja. A szülők tehetetlenül, elfásultan követik a fiúk „kalandjait”, járkálnak a bíróságra, javítóintézetbe, és közben próbálnak normálisan élni. A legkisebb gyerek, a vér szerinti fiú jó tanuló, ő a szobájába zárkózik, és szemlátomást kínos neki az otthoni cirkusz.

Read the rest of this entry

Januári blogtalálkozó, gyerekekkel

Általános

A következő találkozó programja: a gyerekek felügyelet mellett játszanak, a felnőttek beszélgetnek és kávéznak. Ezt most Judit szervezte, köszönjük neki.

Mikor: január 30., szombat délelőtt, 9.30-13.00 óráig

Hol: Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér (Budapest, 1067, Eötvös utca 10. )

Az Oktogon közelében van, jól megközelíthető tömegközlekedéssel és hétvégén autóval is.

eotvos kucko

A gyerekek az Eötvös Kuckóban lesznek, ez egy játszószoba, amelyet gyerekmegőrzésre alakítottak ki az épületben. A kisebbeket készségfejlesztő játékok, dominók, építő- és fajátékok várják, a nagyobbakat fejlesztő és társasjátékok is. A szülők ezalatt a büfében beszélgetnek, de fel is lehet menni a játszószoba közelébe.

A belépődíj gyerekenként 500 Ft, ez nem időalapú, tehát az egész délelőttre szól.

A szülőknek természetesen a belépés nem kerül pénzbe, kötelező fogyasztás nincsen, a büfében lehet üdítőt, kávét, hideg és melegszendvicset, sütit, csokit vásárolni.

A jegyeket a portánál kell megváltani, fent van ellenőrzés. Van ruhatár, a kabátokat és a babakocsikat ott lehet hagyni.

Természetesen lehet hosszabb-rövidebb időre is jönni, és gyerek nélkül is! Minden olvasót szeretettel várok, várakozókat, örökbefogadókat, érdeklődőket.

Várjuk a visszajelzéseket, hogy hány főre számíthatunk!

Frissítés:

A találkozón készülhetnek fényképek, amiket szeretnék feltenni a blogra. Aki ehhez nem járul hozzá, az jelezze! Aki még nem jelentkezett, de jönne, az gyorsan írjon nekem!

Képek a találkozóról itt.

Már lehet tudni a februári találkozó időpontját is: február 20-án, szombat délelőtt a Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban (Városligeti fasor) lesz szakmai program, gyógytornász, logopédus, pszichológus és gyógypedagógus szakemberekkel fogunk beszélgetni az örökbefogadott gyerekek fejlődési elmaradásairól és fejlesztési lehetőségeiről. Gyerekfelügyelet is lesz, de még ezt hivatalosan is be fogom jelenteni.

Honnan tudhatom, örökbe fogadtak-e?

Általános

Vér szerinti vagy örökbefogadott gyerek vagyok-e? Kaptam egy ilyen olvasói kérdést, és ezt a kételyt a neten is megosztják néha már felnőtt emberek.

Összeszedtem néhány jelet, amely gyanakvásra adhat okot:

  • Sosincs szó a terhességről, szülésről, csecsemőkorról a családban.
  • Az erre vonatkozó kérdéseket egy mondatban intézik el a szülők és nem kezdenek el sztorizni.
  • Nincsenek emlékei az első 5-6 évből az illetőnek.
  • Nincsenek csecsemőkori vagy kisgyerekkori fotói.
  • Vagy vannak ilyen fotók, de azokon az első néhány évben nem szerepelnek a családtagok.
  • Rokonok, ismerősök elejtett megjegyzéseket tesznek.
  • A születési anyakönyvi kivonat későbbi évben készült, mint a születés.
  • Az egész család harminc éve Budapesten él, de a gyerek Debrecenben született. (És nincs egy családi sztori a miértről.)
  • A gyerek olyan településen született, ahol nincs kórház (És nincs egy sztori a miértről).
  • A gyerek 10-20 év házasság után született, első gyerekként.
  • Az anya egyedülálló, és sosincs szó az apáról.
  • A szülőknek olyan betegsége van, amely valószínűtlenné teszi a gyerekszülést.
  • Az anya 40-45-50 évvel idősebb a gyereknél, pláne első gyereknél. (Régen a 45 éves körkülönbség még nem volt előírás.)
  • A vércsoportok nem stimmelnek.
  • A gyerek senkire nem hasonlít a családból.

Read the rest of this entry