Vér szerinti vagy örökbefogadott gyerek vagyok-e? Kaptam egy ilyen olvasói kérdést, és ezt a kételyt a neten is megosztják néha már felnőtt emberek.
Összeszedtem néhány jelet, amely gyanakvásra adhat okot:
- Sosincs szó a terhességről, szülésről, csecsemőkorról a családban.
- Az erre vonatkozó kérdéseket egy mondatban intézik el a szülők és nem kezdenek el sztorizni.
- Nincsenek emlékei az első 5-6 évből az illetőnek.
- Nincsenek csecsemőkori vagy kisgyerekkori fotói.
- Vagy vannak ilyen fotók, de azokon az első néhány évben nem szerepelnek a családtagok.
- Rokonok, ismerősök elejtett megjegyzéseket tesznek.
- A születési anyakönyvi kivonat későbbi évben készült, mint a születés.
- Az egész család harminc éve Budapesten él, de a gyerek Debrecenben született. (És nincs egy családi sztori a miértről.)
- A gyerek olyan településen született, ahol nincs kórház (És nincs egy sztori a miértről).
- A gyerek 10-20 év házasság után született, első gyerekként.
- Az anya egyedülálló, és sosincs szó az apáról.
- A szülőknek olyan betegsége van, amely valószínűtlenné teszi a gyerekszülést.
- Az anya 40-45-50 évvel idősebb a gyereknél, pláne első gyereknél. (Régen a 45 éves körkülönbség még nem volt előírás.)
- A vércsoportok nem stimmelnek.
- A gyerek senkire nem hasonlít a családból.
A fentiek bármelyikének lehet természetesen más magyarázata, mint az örökbefogadás, de ha több is fennáll, az már megalapoz egy gyanút. Érdemes egy őszinte beszélgetésben megkérdezni a szülőket. Végső bizonyosság a gyámhivatalban nyerhető. A törvény szerint minden örökbefogadottnak joga van a származása megismerésére. A lakóhely szerinti megyeszékhely (Budapesten a 11. kerület, Pest megyében Szentendre) gyámhivatalába kell menni. Ott minden kérelmezőt tájékoztatnak, hogy örökbefogadott-e, él-e a vér szerinti szülője, és van-e testvére. Ezekhez nem is kérik ki a vér szerinti család hozzájárulását. Ismétlem: a gyámhivatalban bárki megtudhatja, hogy ő örökbefogadott gyerek-e. 14 és 18 év közötti érdeklődőnél ehhez az örökbefogadók (szülők) beleegyezése sem kell, de tájékoztatja őket a gyámhivatal a kérésről.
Sajnos, a 20-30-40-50 évvel ezelőtti örökbefogadásoknál igen gyakori volt, hogy a szülők eltitkolták a gyerek elől, hogy örökbefogadott. Ebben nem a rosszindulat, csak a tájékozatlanság játszott közre, ekkor még nem volt felkészítő tanfolyam az örökbefogadóknak, nem kaptak tájékoztatást, hogy kell ezt csinálni. Tehát ma is szaladgálhat sok felnőtt ember az országban, akik még mindig nem tudják, pedig örökbe fogadták őket.
Már volt cikk a származáskutatás, a vér szerinti család megkeresésének hivatalos és nemhivatalos lépéseiről. Én nagyon fontosnak tartom a szembenézést a gyökerekkel, viszont azt is gondolom, ha valaki mondjuk 28 éves korában tudja meg, hogy örökbefogadott, akkor ne azzal kezdje, hogy elrohan rögtön a vér szerinti családhoz. Ezt fel kell dolgozni, lehetőleg az örökbefogadókat is bevonva. Nagyon ajánlom a Felnőtt örökbefogadottak klubját a Mózeskosár Egyesületben, ahol pszichológusok és sorstársak segítenek felkészülni a találkozásra. Majd egy külön cikkben fogok foglalkozni vele, hogyan lehet „tálalni” a gyökérkeresést az örökbefogadó családnak. Az örökbefogadottak nagyon sokszor félnek, csak a szülők háta mögött, vagy halála után merik elindítani a keresést.
Örökbe.hu 
Nekem az a fura, hogy nem csak 20-30 évvel ezelőtt titkolták el az örökbefogadás tényét. A tegyeszes prichológus mesélte (és Budavári Zita is, amikor találkoztunk vele), hogy sajnos még mindig elég nagy számban vannak azok, akik titkolják a gyerek elöl, csagy egyszerűen csak nem mondanak semmit neki.
KedvelésKedvelés
Pedig már Spock bácsi is nyomatékosan kiemeli a könyvében; hogy el kell mondani a gyereknek. Még tippeket is ad hozzá.
KedvelésKedvelés
Mondjuk ma tényleg hihetetlen, mikor már az embrió első ultrahangos képeit felteszik a Facebookra, de nyilván van, aki eltitkolja.
KedvelésKedvelés
Rólam pletykálták kiskamasz koromban, hogy örökbefogadott vagyok, mivel Édesanyám egyedülálló 42 évesen szült, apámat nem ismerte senki. Szerencsére a családi fotókon egyértelműen látszik mennyire hasonlítok nagynénémre illetve a háborúban elhunyt nagypapámra, ez rengeteget segített nekem, hogy megtaláljam a helyem a világban.
KedvelésKedvelés
Ja, és a blogon is van Örökbefogadottak fóruma. https://orokbe.hu/forum/orokbefogadottak-foruma/
A Mózeskosárban pont holnap (kedden) lesz találkozó örökbefogadottaknak.
KedvelésKedvelés
Dejó! Hátha lesz róla cikk,esetleg videó vagy valami:)))
KedvelésKedvelés
Azt nem tudtam, hogy a vsz testverekrol is kaphat információt az orokbefogadott. Mennyi infot kaphat meg? Hogy hány testvére van és mi a nevük vagy hányban és hol születtek? Esetleg azt is, ha másik testvérét is örökbe adták?
KedvelésKedvelés
Sőt, akár titeket is kereshetnek, ha van már 14 éven felüli örökbefogadott testvére a gyerekednek, akkor ő elindíthatja.
KedvelésKedvelés
Vagy akár a nem öf, a vsz családban élő 14 éven felüli, ugye?
KedvelésKedvelés
Nem.
Csak az örökbefogadott kerestethet.
Sem a vér szerinti családban, sem állami gondozásban élők nem.
KedvelésKedvelés
Ezt nem tudtam. Köszi!
KedvelésKedvelés
kaphat,de úgy,ha a másik fél hozzájárul l,csalóka volt neekm is elsőre,vagy nekem legalábbis. De így meg nagyon nem akarom,mert mi van,ha a mlsik nem is tudja,hogy öf,vagy nem érdekli,vagy tejesen más, nem tudom mi tévő legyek:///
KedvelésKedvelés
Ha a vér szerinti testvér hozzájárul – ha kiskorú még, akkor a törvényes képviselője – akkor az örökbefogadott megtudhatja a testvére természetes azonosító adatait. Ha nem, akkor csak annyit, hogy van-e testvére.
Az örökbefogadott gyermek vérségi származás megismerésének jogát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény így szabályozza:
„4:135. § [Örökbefogadott gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő joga]
(1) Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, van-e testvére, és – ha a tizennegyedik életévét betöltötte – vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól is. A tizennegyedik életévét betöltött gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A felvilágosítás megadásához a vér szerinti szülő és a testvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő vagy testvér cselekvőképtelen, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.
(3) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(4) A vér szerinti szülő, a testvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha
a) a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges;
b) a vér szerinti szülő, a testvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők; vagy
c) a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll, így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette.
(5) Ha a vér szerinti szülő az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetők, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.”
KedvelésKedvelés
Köszönöm szépen!
KedvelésKedvelés
Ez az információ kapás nekem azért elég gyanús. Mármint nem úgy, hogy nem akarnak információt adni, de gondolom az eltelt 20-30 év során nem követik nyomon, hogy a vérszerinti szülők elköltöztek-e, illetve kíváncsi lennék arra, hogy az hogyan fut össze, hogy ha több gyereket is örökbeadtak, de különböző helyekre. Az itt olvasottakból az derül ki, hogy a kiajánlott nagyobb gyerekekkel kapcsolatban is sokszor téves, elavult információk állnak rendelkezésre. Nálunk (mármint Mo-on) a különböző hivatalokbanl évő adatok sokszor soha nem találkoznak, így erősa gyanúm, hogy ha gyerekeim egyszer megkérdezik, hogy hány vérszerinti testvérük van, akkor csak azokat tudják megmondani, akik a vérszerinti szülőkkel maradtak. Konkrétan tudom, hogy Vincének van valahol egy nála kb. 1,5 évvel fiatalabb vérszerinti fiútestvére, akit szintén örökbefogadtak, de hogy ez bárhol összeér a közös gyökerekkel, azt nem tudom. Hát Vincét még törölni is elfelejtették, miután új nevet kapott és anyakönyvi kivonatot. Még az is lehet, hogy papíron létezik ő a születési nevével. Mert hogy majdnem egy évvel később, hogy megszületett (kórházból hoztuk el újszülöttként, nyílt örökbefogadással), kiderült, hogy a vérszerinti anyja kapott egy adókártyát Vince születési nevével. Meg amikor átálltam gyedről gyesre, felhívtak, hogy valahogy fura, mert náluk úgy néz ki, hogy az előző nevén kaptam utána a gyedet. A nő tiszta zavarban volt, ami vicces, mert úgy tűnt, hogy feszélyezi, hogy örökbefogadott gyerekről kell beszélnie. Olyan volt, mint aki fél, hogy megbánt engem. De ezt már csak zárójelben. Egy szóval érdekelne, hogy hogyan adnak ilyen információt, mennyire lehet ez részletes, illetve pontos.
KedvelésKedvelés
Én úgy gondoltam, hogy a szülőanya neve (és egyéb azonosító adatai) alatt összefutnak a szálak a Tegyesznél. Létezik, hogy mégsem?…
KedvelésKedvelés
Pakinyanya, megadnád az email címedet? Ha nem akarod publikusan, akkor csináljuk Zsuzsan keresztül 🙂
KedvelésKedvelés
Szia Cosima! E-mailem: paitz pont krisztina kukac gmail pont com
KedvelésKedvelés
Nem tudok felelni. Akik itt interjút adtak felnőtt örökbefogadottak, azok közül egy se a hivatalos úton találta meg a családot.
De azt gondolom, kis ország vagyunk, aki akarja, az meg fogja találni maga is a szülőanyát.
Tavaly 255 hivatalos kérelem volt a származás megismerésére, ebből elutasítással zárult 16 (ide tartozik az is, mikor nem találták meg az illetőt).
KedvelésKedvelés
Én is tervezem beadni,de nekem annyira nem tetszik,hogy a mésik felet is tájékoztatni kell,persze értem én,de . mert ,ha kérvényezném,hogy szeretnék adatokat a testvéremről (?) pl,akkor olyan is lehet,h a szülők nem szeretnék,mert pl szerintem nem mondták el neki,így gyakorlatilag zsákutca. Kiskaput meg elég nehéz találni
KedvelésKedvelés
Ha már nagykorú a testvéred, akkor nem kell a szülők engedélye.
KedvelésKedvelés
Ó,ez kiment a fejemből,igen ő most 21 éves, én elmúltam 18,tehát akkor rajta múlik,de így meg necces,mert ,ha nem tudja,bár lehet a szülők rafináltak és hm,meglátjuk. Köszönöm a választ!
KedvelésKedvelés
Egyébként a felsorolt gyanújeleket mind örökbefogadottak elbeszéléséből gyűjtöttem össze.
Itt van például ez a fiatal nő, aki közel 30 évesen tudta meg:
http://www.halomtv.hu/orokbefogadas-felnott-szemmel
KedvelésKedvelés
Jelen, mint felnőtt örökbefogadott. :)) Az is gyanús, ha nem lehet a születéskori élményeket megbeszélni, ellenben a szülők vérnyomása mindig akkor túl magas, ha ez a téma!
KedvelésKedvelés
🙂 Ez nálatok volt?
KedvelésKedvelés
Igen, bár ez inkább a gyökerekre vonatkozott. Gyakorlatilag nem lehetett úgy beszélni róla, hogy ne lehetett volna azt érezni ez kifejezetten tabu téma. Pedig nekem már egész kis koromban elmondták, hogy örökbefogadtak.
KedvelésKedvelés
Barátnőmnek simán beszéltek arról, hogy császármetszéssel született, még egy heget is mutogatott az anyukája. Újszülöttként vitték haza a kórházból (Ne kérdezzétek hogyan, 40 évvel ezelőtt, amikor elvileg ilyen nem volt), de soha nem fogadta el az anyja igazából. Egész végig azt kereste, félte, hogy “mikor jön ki a vére”, miközben tagadta az egészet. Ő is úgy 30 éves kora körül, már kétgyerekes anyaként jött rá, már nem tudom hogyan.
Nekem valahol az az érzésem, hogy ott ahol nincs őszinteség, nincs igazi elfogadás sem.
KedvelésKedvelés
Én abban tenném a különbséget, hogy valaki a maga érdekét nézi csak, vagy a gyerekét.
Mert ha a szülő akar magának egy gyereket, akkor nem érdekes a gyerek múltja.
Ha viszont beleéli magát, hogy mi esne jól a gyereknek, ha beleképzeli magát a helyzetébe, akkor valószínűleg neki sem esne jól, ha évtizedeken át hazudnának neki. Szerintem az örökbefogadásban nagyon sok helyzetben ez a választóvonal.
Székely Zsuzsa meg Pulay Klára az előadásaikban nagyon szépen levezetik, hogy milyen feszültségeket generál a titok egy családban, és többnyire ez a feldolgozatlan veszteségből fakad.
KedvelésKedvelés
Azért a titkolásról sokszor úgy gondolkoztak (gondolkoznak? – direkt beszélgettem erről idősebb családtagokkal, bár konkrét örökbefogadás nem történt azokkal, akikkel beszélgettem), hogy gyereket védik ezzel, hogy neki ártana, ha kiderülne, hogy “csak valami gyüttment”, vagy hogy ” rossz vére van”. De ezt nemcsak örökbefogadás kapcsán gondolják, hanem egyéb családi szégyenekre-titkokra is vonatkozik, beleértve pl súlyos betegséget. És amúgy sem biztos, hogy akkora őszinteség volt a generációk között, mint amit ma kívánatosnak tartunk, sokkal zártabb volt a felnőttek világa, mint ma, legalábbis volt ilyen rétege a társadalomnak. Az egyik nagymamámnak pl fogalma sem volt, hogy mivel töltik a szülei a napjaikat, főleg az édesanyja, neki volt dadája, később fraulein-je, a mamához este be lehetett menni jóéjtpuszira. Szülés szóba sem került, természetesen. Később nagyot változott a világ, ő maga az ötvenes évek közepén lett anya, nagyon érzelmesen szerette a gyerekeit és az unokáit, tényleg, de nem gondolta, hogy kéne velük “nem gyerekeknek való dolgokról” beszélgetni, ami esetleg “megzavarná vagy elszomorítaná őket”. Sőt, azt gondolta, a szülőnek kötelessége az ilyen dolgoktól megvédeni a gyerekeit, egyedül kell viselnie a titok lelki terhét és nem átrakni azt “a gyönge gyerekvállakra”. Ma már tudjuk, hogy ez így nem jó.
Még egy 50 körüli ismerősöm jutott eszembe, ő később tudta meg, hogy csak az apukája vérszerinti, az anyukája már kisgyerekkel ismerte meg a férjét. És a mai napig azt gondolja erről, hogy nem kellett volna neki ezt elmondani. Azzal semmi problémája nem volt, hogy éveken át hazudtak neki. Mondjuk konkrétan azt nem mondták, hogy “én szültelek”.
Ezzel együtt nagyon egyetértek a titkotalanításról és a tabutlanításról, szerintem ezek halmozódó generációs problémák a magyar társadalomban.
KedvelésKedvelés
Ebben teljesen igazad van, pár évtizede a gyereknevelés még nem az őszinte, demokratikus viszonyon, hanem a tekintélyen alapult, és bizony sok dolgot eltitkoltak a gyerek elől (betegségek, halál, válás).
Mondjuk a 80-as években már nem ez volt a szemlélet, csak az örökbefogadással még nem tudtak mit kezdeni.
KedvelésKedvelés
Szerintem a 80-as években még bőven ez volt a szemlélet, ezt szívjuk mi, az a generáció. Eddig is láttam, de most érzem is, mekkora teher a tekintélyelvű nevelés.
Gyereknek (nekem), felnőttnek (anyámnak) egyaránt.
Sok tekintélyelvű szülő nem tud mit kezdeni azzal, hogy a gyereke önálló döntéseket mer/akar/tud hozni, és pláne kétségbeesnek, ha a gyerek nem abba az irányba megy, amit ők kegyesen kitaláltak számára, szembemegy velük, az életfelfogásukkal, meri nem azt csinálni, amit ők jónak látnának, és már nincsen szégyen, meg mit szól az xy szomszéd a sarokról.
A szüleim korosztályának a lába alól csúszik kifelé a talaj. Nem tudják magukat hová tenni. Ők még floppy lemez, én már dvd, a gyerekem meg mikrochip. Akkora szakadékok vannak, amit az én generációmnak (akiből most lesz szülő) kell áthidalnia. Egy csomó mindenben mi törünk utat. Velünk még működött az atyai pofon meg a gyereknek kuss a neve, majd mi jobban tudjuk, de a most felnövő generációnál ez már ábrándnak is nevetséges.
KedvelésKedvelés
Én a szüleim generációjában látom a kétféle elv egymásnak feszülését (1942-esek). Apám az anyjának még csókolommal köszönt, de már tegezte 🙂
KedvelésKedvelés
Zsuzsa, én a nagyszüleimnek csókolommal köszönök/tem, de tegezem őket.
KedvelésKedvelés
Családja válogatja. Nálunk már nem ez volt, pedig idősebb vagyok.
KedvelésKedvelés
Nekem van olyan baratnom, aki raallt a temara, h ot biztos orokbefogadtak, es eveken at kinozta ezzel az amugy valoban verszerinti szuleit. 😊
Amugy nekem siman beadtak, h vonaton szuletettem, ezert mas a varos, volt egy halvany probalkozas arra, h vmi fekete-feher babakepet mutattak, h az az en csecsemokori kepem.Sot nalunk odaig mentek a hazugsaggal, h egyszer talalkoztunk anyu volt ferjevel, es utana azt mondtak, h o az apam.
Szamomra viszont most valami nem vilagos. Ket kisebb testverem is allami gondozasba kerult szuletesuk utan, oket akkor en kereshetem? Hivatalos uton gondoltam… Mostanaban felmerult parszor bennem, h hatha ok jobban megertenenek, vagy jobban hasonlitanak ram. Persze az is lehet, h nem, es a gyokertelensegnek sosem lesz vege, meg rosszabb is lehet.
KedvelésKedvelés
Ez érdekes, akartam is kérdezni, neked mi volt a koncepció, hogy ki lenne az apád… Eszerint nem csak hallgattak, hanem, khm, egy alternatív valóságot is megkonstruáltak…
Igen, jogod van keresni a testvéreidet hivatalos úton. Sőt, ha ők valóban állami gondozottak, akkor csak te keresheted őket, ők téged nem.
KedvelésKedvelés
Szerintem mivel ujszulott korban kerultek be, es a vsz-i pontosan tudta, h nem viheti haza oket, nyilvan ofogadtak oket. Oket meg sem nezte, es az akkori eletvitelebol adodoan esely sem volt arra, h nevelje oket. Ez a nyolcvanas evek kozepe lehetett, van vmi halvany emlekem, h kerdeztek, h akarok-e tesot, en nem akartam. Ezzel kapcsolatban meselte egyszer anyu, h volt egy hugom, de nem akartak? nem tudtak? ot is kihozni.
Az alternativ igazsagokrol pontosan tudja az ember lanya, h nem igazak, talan pont ezek a dolgok voltak amik miatt ugy ereztem, h mindig is tudtam, h valami nem stimmel, amik miatt allandoan kutattam, kerestem az igazsagot.
KedvelésKedvelés
Izgalmas. Elindítod a keresést?
És arról tudtatok anyukáddal beszélni, hogy miért titkolózott előtted?
KedvelésKedvelés
Meg nem tudom, h mit fogok tenni, vsz-i nem szeretne, h keressem oket.
Azert hazudozott, h engem vedjen. Hivatalos verzio ez, kulonben fogalnam sincs, h mi mozgatta ot.
KedvelésKedvelés
És ő nem kíváncsi rájuk?
A négy tesód tud erről a plusz két gyerekről?
KedvelésKedvelés
Igen, tudnak. Oket nem nevelte, velem ellentetben, akit ket evig igen, nincs semmi kotodese hozzajuk.
A titkolozasrol annyit, h anyu a sajat elmondasa alapjan megosztotta volna a dolgokat velem, mikor 18 eves lettem volna. El sem tudom kepzelni ezt a beszelgetest, ulunk a konyhabn, es egyszer csak belekezd? Sokkal tisztabb a felallas, ha az elejetol beszelnek rola, mint az, h lesokkolnak valakit.
A nyolcvanas evek…😃 de szep is volt, anyu igaz, tegezte a szuleit, de megvolt az “enmajdmegmondomnekedhogyeldazeleted”. Nagyanyamek, 1910 es 1912-ben szulettek, anyu 1942-ben, es nehezen ertettek, h nekem ugyan senki ne mondja meg, h mit hogyan csinaljak. Egy gyerek ne mondja ki az igazsagot, mert az mar szemtelenkedes, mindent zokszo nelkul fogadjon el, es legfokepo ne gondolkozzon, majd ok gondolkoznak helyette. Nagyanyam a mar boven felnott anyamat is utasitgatta mindenre, nagyapam is vigyazzba allt, ha kellett, igy en nem kicsit logtam ki a sorbol. Egy ideje azt is felismertem, h tulajdonkepp anyam helyett vivtam meg a nagyszulokkel, ez volt a rengeteg konfliktus alapja. Valoszinu, h ha nem orokbefogadottkent kerulok a csaladba, akkor is kilogok, csak igy volt mire fogniuk az ellenszenvet. Tiszta durva igy elemezgetni, ennyi ev tavlatabol megerteni a mozgatorugokat, es megprobalni feldolgozni a serelmeket. Foleg ugy, h csak az emlekeimre hagyatkozhatok, nincs a kornyezetemben mar senki, aki ott volt, aki tudhatna.
KedvelésKedvelés
Nekem nagyon érdekes, hogy emberek képesek ilyen hazugságvégtelenben élni az életüket folyamatos jelleggel. Mivel elköteleztük magunkat a mindenre kiterjedő őszinteségre a gyerekekkel szemben, hogy ha bármi kérdésük lenne magukról, akkor ne maradjanak válasz nélkül (már ha tudjuk a választ), nekem még a Télapós, Jézuskás történetek is megviselők. Idén már csomót firtatta Iza, hogy valóban a Mikulás hozza-e az ajándékokat és teljesen belesültem a dologba, mert egyszerűen nem bírtam kimondani, hogy igen, ő hozza. Azt meg nem akartam, hogy elrontsam az örömét. Így visszakérdeztem, hogy ő mit gondol, mire ő is, hogy én mit gondolok, mire én próbálkoztam tovább, hogy de én kíváncsi lennék először arra, hogy ő mire gondol. Erre megkérdezte, hogy azt akarom-e mondani, amit ő. Innentől kezdve már nem volt több ötletem, de valahogy elsikkadt a kérdés. Na ezt csak érdekességképpen. Viszont nem értem, hogy lehet egy egész terhességet, szülést kitalálni és mesélni, ha nem volt.
KedvelésKedvelés
Teljesen egyetértek (y)
KedvelésKedvelés
Mi még azt sem vezettük be, hogy a Mikulás és a Jézuska hozza az ajándékot, egyből tudták, hogy tőlünk, illetve a többi rokontól kapják. (Nem magával a karácsonnyal, Mikulással van gondunk, csak azzal a részével, hogy ki hozza az ajándékot) Valószínűleg a vérszerinti gyerekemnek sem tudnám ezt beadni, de örökbefogadottnak meg pláne.
KedvelésKedvelés
Ez a megmondás nagyon nehéz. Mi próbáljuk a gyereknek elmondani, készítettünk neki albumot, amelyben szerepelnek képek róla pici baba korából és a nevelőszülőkről is. A története abszolút nem érdekli, minden kép kapcsán azt kérdezi, és hol van apa. És amikor elmondjuk neki, hogy mi akkor még csak kerestük őt, és a nevelőszülők vigyáztak rá, és nagyon szeretgették, akkor hihetetlenül dühös lesz, és elkezd ütni, karmolni főleg engem. Majd elhajítja az albumot, és előveszi azt, amelyik a közelmúltban készült képeket tartalmazza. Remélem, ez majd változik, és idővel lehet vele beszélgetni az örökbefogadásról.
KedvelésKedvelés
Szerintem ez is egy fázis. A tagadás. Nálunk a fülbefogás volt az első reakció. Aztán szépen haladtunk előre.
KedvelésKedvelés
Te milyen gyakran hoztad fel a témát a tagadás fázisában? Nem akarom, hogy úgy érezze, mi erőltetjük ezt, vagy direkt fájdalmat akarunk neki okozni, hogy folyton előhozakodunk ezzel. Most megint félretettük a régi albumot.
KedvelésKedvelés
Fú, talán pár hetente… De nálunk jobban szem előtt volt a téma a vér szerinti gyerek miatt. Szerintem a tagadás alatt is halad a feldolgozásban amúgy. Lehet, majd ő veszi elő magától az albumot pár hét múlva.
KedvelésKedvelés
Most lesz a megismerkedésünk első évfodulója, akkor majd újra próbálkozunk finoman. Lesz torta meg ajándék, hátha akkor kellemes élményeket kapcsol a témához.
KedvelésKedvelés
A származás megismerésével kapcsolatos eljárást körülbelül így kell elképzelni a gyámhatóságnál:
tájékoztatást kérhet a következő, származásával kapcsolatos tényekről:
őt örökbefogadták-e,
él-e a vér szerinti szülője,
van-e testvére,
és – ha a 14. életévét betöltötte –
– vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól is.
Természetes személyazonosító adat a polgár
a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
b) születési helye,
c) születési ideje és
d) anyja születési családi és utóneve.
A kérelmet személyesen, az örökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhivatalnál lehet előterjeszteni.
A származás megismerésével kapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhivatal tájékoztatja a kérelmezőt, amit jegyzőkönyvben rögzít.
Ha a gyh. előtt rendelkezésre állnak az adatok, megadja a tájékoztatást.
Ha nem állnak rendelkezésre az adatok, megkeresi az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvvezetőt az örökbefogadást engedélyező határozat másolatának megküldése érdekében.
(A születéskori születési anyakönyvi kivonaton szerepel a határozatot hozó szerv neve, a határozat kelte, számozása, és a vér szerinti szülők neve is, illetve az anyakönyvi iratanyagban meg kell lennie a határozatnak is)
Ezt követően a gyámhivatal ha szükséges megkeresi a további adatok megszerzése érdekében:
– a TEGYESZT, ill.
– az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt.
Ezeknél az örökbefogadott ügyirata fellelhető az irattárban (vagy levéltárban), amelyből jó esetben a hiányzó információk kiszűrhetőek. Ha pl. nevelésbe vett gyermekről van szó, az ügyiratban elég sok információ lehet – a szülők, örökbefogadásig megszületett testvérek adatai biztosan benne vannak.
Ha nem titkos öf. ról van szó, az ügyirat a szülő(k) adatait biztosan tartalmazza, és az aktabeli jkv.-ben esetleg lehet szó testvérről is.
Kiszűrhető még információ a lakcímnyilvántartásból is, kérhető adat arról, hogy kik laknak még azonos lakcímen az anyával, és előfordulhat, hogy azonos lakcímen lakik a testvér (a nyilvántartás rögzíti az anya nevét, ill. az életkorból lehet következtetni arra, hogy az azonos lakcímen élő testvér-e).
A gyámhivatal a származás megismerésére vonatkozó tájékoztatást személyes meghallgatás keretében adja meg, amelyet jegyzőkönyvben rögzít, kivéve ha ez az ügyfél számára aránytalan nehézséggel járna (ebben az esetben írásban ad tájékoztatást)
A vér szerinti szülő, a testvér, féltestvér meghallgatása nélkül lehet tájékoztatni az örökbefogadottat
arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére.
A természetes személyazonosító adatok megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal szintén a kinyert adatokból tájékozódik (TEGYESZ, engedélyező hatóság).
A rendelkezésre álló adatok alapján a gyámhivatal vagy
a) megállapítja, hogy a vér szerinti szülő, a testvér vagy féltestvér felkutatása nem járt eredménnyel és erről tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek, vagy
b) megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér lakóhelyének megismerése céljából.
A lakcímnyilvántartás jó esetben valós információval szolgál a vsz. szülő/testvér jelenlegi lakóhelyéről.
A gyh. a lakcímen megkeresi szülőt (illetve ha cselekvőképtelen,v. korlátozottan cs.képes, akkor a törvényes képviselőjét) és gondoskodik a meghallgatásáról /levelet vagy idézést kap a szülő és tájékoztatást arról, hogy miért akarják meghallgatni, milyen jogai vannak)
A testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a testvért, féltestvért. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában nem adható tájékoztatás a kért adatokról.
FONTOS, hogy meg kell hallgatni a kiskorú örökbefogadott örökbefogadó szülőjét vagy más törvényes képviselőjét is.
A gyámhivatal ezt követően tájékoztatást nyújt a kért adatokról, de a természetes személyazonosító adatok NEM KÖZÖLHETŐEK, ha
a) a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása ismeretlen helyen való távollét vagy elháríthatatlan akadály miatt nem volt lehetséges;
b) a vér szerinti szülő, a testvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők; vagy
c) a kiskorú gyermek érdekeivel ellentétben áll, így különösen, ha a vér szerinti szülő felügyeleti jogát a bíróság azért szüntette meg, mert a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sértette vagy veszélyeztette.
Ha a szülő együttműködő, a meghallgatáskor mesélhet arról, van-e testvére az örökbefogadottnak, illetve arról is, hogy a kapcsolatfelvételbe beleegyezik-e.
Egyes ügyintézők figyelmet fordítanak arra, hogy közvetítsék a felek elképzeléseit az esetleges kapcsolatfelvételről, esetleg személyes levél átadásában is közreműködnek, vagy tájékoztatják a feleket olyan lehetőségekről, amik segítséget nyújthatnak a feldolgozásban.
Egészségügyi adatok bekérése:
Ha a kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak, a gyámhivatal – a vér szerinti szülő személyének és adatainak tisztázását követően – megkeresi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a kért adatok közlése iránt.
A gyámhivatal az OEPtől beszerzett adatok alapján – a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, vagy elutasítja a kérelmet, ha nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak.
KedvelésKedvelés
Köszi szépen SN a részletes leírást. Abban tudnál/tudnátok segíteni, hogy örökbefogadottak esetében az iratbetekintési jog hogyan működik? Konkrétan arra gondolok, hogyha az örökbefogadott (nagykorú) szeretne betekinteni azokba az iratokba, amelyek vele kapcsolatosan keletkeztek, amikor állami gondozásba került, vagy amikor örökbe fogadhatóvá vált (pl. a vér szerinti szülő lemondó nyilatkozata vagy bírósági határozatok, ha volt ilyen). Azt értem, hogy magát a vér szerinti rokonok természetes azonosító adatait az ő hozzájárulásuk nélkül nem kaphatja meg az örökbefogadott, de magát a róla gyerekkorában készült iratokat, dokumentumokat, amelyek a gyámhatóságnál és a tegyeszeknél fellelhetők megnézheti-e illetve -ha ehhez a vér szerinti szülők nem járulnak hozzá,-kérhet-e az iratokról olyan kivonatolt másolatot, amelyek az ő személyes és védett adataikat nem tartalmazzák ? Ha általánosságban nézem az iratbetekintési jogra vonatkozó jogszabályi előírásokat (főként a ket-et), akkor úgy érzem ebben nem korlátozhatóak az örökbefogadottak sem, ugyanakkor engem nagyon megdöbbentett, amikor Eleven egy korábbi kommentjében arról írt, hogy szerette volna megismerni a saját állami gondozásba kerülésének történetét, (hiszen ellentmondó információi voltak az örökbefogadó és a vér szerinti anyukájától az állami gondozásba kerüléséről és szerette volna megtudni, mi az igazság), de a gyámhatóságon elutasították az erre vonatkozó kérését. Nagyon érdekelne, hogy esetleg van olyan más örökbefogadott, aki tudta gyakorolni a gyámhatóságon vagy a tegyesznél az iratbetekintési jogát és az alapján ismerte meg a történetét vagy létezik olyan előírás, amely örökbefogadottak esetében korlátozza a róluk készült iratokba való betekintési jogot?
Azt esetleg tudja valaki, hogy ezekre az iratokra hány éves megőrzési, irattározási kötelezettség vonatkozik?
KedvelésKedvelés
Köszönjük SN-nek a kimerítő tájékoztatást.
Még mesélnél arról, hogy történik a vér szerinti szülő beidézése? Kap egy levelet “beidézés a gyámhivatalba örökbefogadási ügyben” témával?
És a megkeresések mekkora része eredményes? Valóban megtalálják a lakcímen ezeket az embereket?
KedvelésKedvelés
SN : Én is köszönöm, Egy kicsit világosabb lett a kép:). Bár,nem tudom,ha beadnám,akkor lehet felborítanáma rendet.
Illetve. Írta ön / Írtad,hogy személyesen közlik az infót,a tájékoztatásról. Bennem fel sem merült,gondoltam küldenek egy levelet amiben leírjék,hogy sajnos xy nem járult hozzá,hogy….
KedvelésKedvelés
Írtam, és nem írta Ön 🙂
KedvelésKedvelés
Bocsánat a késői reagálásért:
Iratbetekintési ügyben nem bocsátkoznék jogi fejtegetésekbe, a saját véleményemet írom le, hangsúlyozva, hogy az nem feltétlenül egyezik a joggyakorlattal.
A Ket. szerint az örökbefogadott ügyfél, és az eljárás jogerős lezárást követően is betekinthet a hatóság kezelésében levő iratokba, amit úgy kell biztosítania a hatóságnak,hogy megismerhetetlenné tegye azokat a személyes és védett adatokat, illetve olyan adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. Vagyis szerintem, ha védett adatot nem tartalmaz egy ügyirat, illetve azok kivonata, akkor megismerheti az örökbefogadott.
Amennyiben elutasítanak valakit iratbetekintési joga gyakorlásában, arról alakszerű döntést kell hozni, ami fellebbezhető. Élt esetleg a fellebbezési jogával, akit elutasítottak? A döntésből kiderülhet, mire hivatkozva utasították el az iratbetekintést.
A vér szerinti család megkeresése kapcsán régi tapasztalataim vannak. Jelenleg a kijelölt gyámhivatalok folytatják le az eljárást. Ha az örökbefogadott írásban fordul a hatósághoz, és számára aránytalan nehézséggel járna a személyes megjelenés,akkor írásban is tájékoztatható, egyébként a személyes tájékoztatást írja elő a jogszabály. A feleket pontosan tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben történik a megkeresés és mi a jogi háttere ennek: vagyis a megkeresettek tudnak arról, hogy megtagadhatják a hozzájárulást az adatok kiadásához. Az én tapasztalataim 8-10 évesek, vagyis az eljárási menet nem teljesen ugyanaz.. Akkoriban jobbára középkorúak fordultak hozzám, és legtöbbször már elhunyt szülőket kerestünk. Amikor élő szülőt sikerült felkutatni, akkor többen kérték adataik ki nem adását, mint azok kiadását (ami nagyjából a biztos kapcsolatfelvétellel volt egyenlő). Részletes levelet kaptak a vér szerinti szülők (testvért akkor még nem lehetett megkeresni) arról, hogy miért keresi őket a hatóság, és arról is, hogy milyen jogaik vannak. Volt, hogy levélben írták, hogy megtagadják az adatok kiadását, volt, aki személyesen nyilatkozott és meg is indokolta a döntést,mely indokolás továbbítását kérte az örökbefogadott felé. Sajnos nem tudom, jelenleg pontosan hogy történik ez, de azt gondolom az örökbefogadási ügyekben kevésbé hivatali a stílus és az ügyintézők segítőkészek, minden fél felé megértőek. (Remélem)
KedvelésKedvelés
Sajnos ez ügyintézőtől függ. A makói gyámügyes hölgy olyan volt, mint a nagykönyvben meg van írva, persze maga is örökbefogadó lévén ez nem olyan meglepő. De az ottani hivatalban mindenki nagyon segítőkész volt és igazán éreztük, hogy itt mindenkit a tenyerükön hordoznak (az örökbeadókat, az örökebeadott gyereket és minket is). Csak tankönyvi példa lehet.
Ellenben a tiszalöki hivatalban dolgozó gyámügyes még azt sem átallotta megkérdezni tőlem a telefonban, hogy nem túl barna bőrű-e a kisfiú, akit örökbefogadunk. Egy másodpercig válaszolni sem tudtam. És nagyon lekezelően bánt az örökbeadókkal. Engem ez nagyon bántott.
A 12. kerületi gyámhivatalban a nő irtó undok volt és nem volt hajlandó Izát Izának hívni, mert még nem lett a neve átírva az anyakönyvi kivonatban, ezért a születési nevén emlegette, miközben soha nem szólította senki azon a néven, még a kórházban is voltak olyan édesek és az általunk adott nevet használták. Bejött a főnöke, aki mikor ezt meghallotta, rászólt, hogy a gyerek neve Iza. Erre az a nő védekezően mondta, hogy de a papírokban még ez szerepel. Szóval emberi tényező, emberi tényező, mint mindig.
KedvelésKedvelés
Sokat mozgolódott bennem ez a kérdés, de sosem léptem semmit azért, hogy kiderüljön, örökbefogadtak-e. Ma kértem egy időpontot a gyámügyre, holnap talán megtudom. Kicsit szégyellem magam, hogy ilyet csinálok. Komolyan. Mintha valami rosszat tennék. Hogy megkerülöm a szüleimet. Biztosan lesz bennem szégyenérzet akkor is, ha azt mondják, hogy “nem, önt nem fogadták örökbe”. De most ebben a pillanatban erősebb volt a kíváncsiság bennem. Szeretnénk a férjemmel örökbe fogadni, előreláthatólag ősszel vetjük bele magunkat a folyamatba, azelőtt tisztázni szeretném ezt a kérdést. Ha igennel válaszolnak, akkor lesz mit rendbe tennem magamban addig.
Bevallom, eddig azért sem mertem lépni ebben a helyzetben, mert Anyukámnak elég sok barátnője és ismerőse van a tegyesznél és több alapítványnál is, féltem, hogy visszamondják neki, ha bemegyek.
Már egészen el is felejtettem volna ezt az egészet, ha 1 éve az Öcsém nem kezdi el feszegetni, hogy miért nincsenek rólam olyan igazi kisbabás képek. Mindenkiről vannak, nálam “meghibásodott a gép”, “rosszul fűzték be”, … 1 kép van, amin egy hempergő csecsemő van, de komolyan kételkedek benne, hogy az én lennék. Az Öcsém komolyan gondolkodott róla, hogy örökbefogadtak-e, ezt velem is megosztotta, tudom, hogy Anyukámnak szegezte a kérdést is és ez elgondolkodtatott – hogy mindkettőnknek eszébe jutott ez a lehetőség. A családból egy picit kilógok, Illetve inkább úgy fogalmaznék, hogy a 3 testvérem NAGYON hasonlít egymásra. Nekem nem göndör a hajam, nem vagyok szeplős, magasabb is vagyok náluk, …
2. gyerek vagyok, a nővérem sérülten született, a szüleimet tudom, hogy foglalkoztatta az örökbefogadás, bár a nyílt örökbefogadásról nem sokat tudnak (az akkor még nem volt), de igen tájékozottak sok dologban. Vannak egészen kiskori (5 éves korom előtti) emlékeim arról, hogy az örökbefogadásról beszélgetett velem anyukám. Sokat. Szöget is ütött a fejemben, egyszer meg is kérdezte, hogy szeretném-e tudni, ha örökbe fogadtak volna. Azt mondtam, hogy nem. Annyira élénk ez az emlék, hogy ez gyötör a legjobban, hogy a végére járjak egyszer. Lehet, hogy egy ártatlan beszélgetés volt, engem pedig ennyire foglalkoztat több, mint 22 év távlatából…
Egyetlen dolog bizonytalanított el mindig, az pedig a születési anyakönyvi kivonatom, ami a születésem után 2 nappal lett kiállítva és a szüleim neve szerepel rajta. Mostanában gondolkodtam csak el rajta, hogy a nagynéném szülésznő volt akkor, ha valakinek, akkor neki lett volna lehetősége segíteni a szüleimet.
Bár gondolom sokkal többekben fogalmazódik meg a lehetőség, mint akiket valóban örökbe fogadtak, nem tudom, mennyien jutnak el addig, hogy a gyámügyet ezzel “zaklassák”, remélem, nem leszek senki terhére, ha “feleslegesen” megyek be és miattam lesz valakinek plusz papírmunkája. Hát… várom a holnapot. Maximum megállapítom, hogy a szüleim szerettek volna örökbefogadni, de végül mégsem tették meg.
1 dolgot mindenképpen nyertem a dolgon, meg volt az első találkozásom a pécsi tegyesszel (oda mentem először segítséget kérni, hogy hol kezdjek ennek neki) és nagyon jó kép alakult ki bennem az ott dolgozókról, nagyon segítőkészek voltak, kicsit meg is nyugodtam, hogy jó helyen leszünk.
KedvelésKedvelés
Szia Molly!
Mi lett végül az eredmény? Én is elmentem, hasonló indokokkal, mint a tiéd, de nekem nemleges lett a válasz. Ez nekem nagyon furcsa, mert hozzád hasonló módon egyáltalán nem hasonlítok a szüleimre. Én nem tudom ezt az egészet hova tenni azóta sem.
Üdv:
KedvelésKedvelés
Kedves Molly, kedves Hozzászólók! Éppen ma este sikerült teljes bizonyossággal tisztázni, hogy én ugyan nem hasonlítok a szüleimre, de biztosan nem vagyok örökbefogadott, ahogyan a nemleges válasz is ezt erősítette meg, amikor évekkel ezelőtt megkérdeztem. Ilyen is van, az én esetem pont ilyen. Régóta gyötrő kétely került bennem helyre. Régen nagyon sokat olvastam ezt az oldalt, és ezúton is szeretném megköszönni a szerkesztőnek, fenntartónak, mert sokat segített lelkileg. Mindenkinek megvan a maga nehézsége, pokla, és itt őszinteséggel találkoztam. Most elbúcsúzom, szeretettel üdvözlök mindenkit és további sok erőt kívánok a sorsfonalatok felvételéhez! Áldással: Andi
KedvelésKedvelés
A gyámhivatalban kérdezted meg? Vagy a szüleidtől?
KedvelésKedvelés
Is-is. Mindkét válasz egyezett.
KedvelésKedvelés
Én tettem apai nyilatkozatot egyedül az egyikgyamnal kértem hogy magamhoz akarom venni mondták értesítenek át adtak masikgyamnal aktat addigra eltűnt nyilatkozat mindig mentemazt mondták nincs itt aktaja végén bírósághoz küldtek ekkor már 2 éves gyermek addigra előtte egyhonapja örökbe adtak hogyan? Amikor a verszerinti apa ment utána ha alaki tudsegitsen mert ilyet nem tehetnek aki nevelni akarja nemengadik lehet neme vagyok az első nekem ell agyermekem harcolni fogok sőt telefon felvételen be is merte ahogycetlire felirata azadataim de azsi. Cs egy hivatalos helyenapainyilatkozatot cetlire? Segítsenek! Budavarizita azt mondta it csináljon valaki elbarmolt valamit errolennyit
KedvelésKedvelés
A kislanyomst orokbeadtak 10 evvel ezelott,annyit tudok,hogy kulfoldre kerult,Olaszorszagba,azt mondtak neki,hogy az edesanyja sose fog meggyogyulni/ igen alkoholista voltam,/ de 12 eve teljesen abszcinens vagyok,kepzeljek meggyogyultam! 10 eve semmit nem tudok a kislanyomrol. O most mult 20 eves
KedvelésKedvelés