A férjem külföldi

A feleség magyar, a férj külföldi állampolgár (de lehet fordítva is), Magyarországon élnek, és szeretnének örökbe fogadni. Nem nagy, de létező csoport, ma az ő lehetőségeiket járom körül.

Magyarország csatlakozott a hágai egyezményhez, amely szerint akkor nemzetközi egy örökbefogadás, ha a gyerek utána más országban fog élni, és erre csak akkor kerülhet sor, ha belföldön nem sikerült szülőket találni neki. Tehát nem az a döntő, milyen állampolgárok a szülők, hanem hol élnek. Ebből következően a Magyarországon élő magyar feleség és dodekanisztáni állampolgárságú férj jogosult nálunk belföldi eljárás keretében örökbe fogadni (sőt, egy itt élő dodekanisztáni pár is). Egy Svédországban élő magyar viszont nemzetközi jelentkezőnek számít, és a drágább, bonyolultabb nemzetközi örökbefogadással kaphat csak Magyarországról gyereket, olyat, akinek itthon nem találtak szülőt. A Gyermekvédelmi törvény viszont kimondja, hogy a nyílt örökbefogadást közvetítő civilek külföldi állampolgárokat nem fogadhatnak (ez a Czeizel-ügy hozadéka, mikor húsz éve amerikai párok a rendszert megkerülve fogadtak örökbe magyar újszülötteket). Ennek dacára az elmúlt évekig néhány civil fogadott vegyes házaspárokat.

A vegyes házaspároknak tehát a titkos örökbefogadás marad lehetőségként. Milyen pontokon tér el a magyarokétól az ő alkalmasságuk?

  • A külföldi születési, házassági anyakönyvi kivonatok beszerzése, lefordíttatása macerásabb, költségesebb lehet
  • A pszichológusi vizsgálatnál – ha nincs az adott megyében angolul beszélő szakember – vagy a magyarul beszélő fél tolmácsol, vagy visznek tolmácsot, vagy külső szakértőhöz küldik őket.
  • A budapesti Tegyesz évente egyszer-kétszer szervez angolul is felkészítő tanfolyamot, vagy visznek tolmácsot a magyar tanfolyamra, vagy a feleség tolmácsol.
  • A nyílt örökbefogadástól elesnek, tehát újszülöttre kisebb az esélyük.

fortepan_32077

Sok vegyes házaspár úgy megy át a rendszeren, mint a kés a vajon, de az is előfordul, hogy az adott megyében nincs tapasztalat még külföldiekkel, és a szakemberek sincsenek tisztában a joggal. Például a sok éve itt élő magyar-dodekanisztáni házaspárnak azt a tanácsot adják, hogy fogadjanak örökbe Dodekanisztánból. (Holott egyre több ország csatlakozik a Hágai Egyezményhez, amely szerint belföldi örökbefogadásra csak az adott országban élők jogosultak.) Vagy hogy a feleség egyedülállóként szerezzen határozatot, a férje jóváhagyásával, egyedül fogadjon örökbe, és majd később a férj házastársilag adoptálja a gyereket. Ezekre a csavarokra nincs szükség, simán jogosultak itt örökbe fogadni. Ha viszont a jelentkezésnél megemlítik, hogy az örökbefogadás után Dodekanisztánba fognak költözni, akkor nemzetközi örökbefogadónak minősülnek. Hogy egy konkrét gyerekért valóban ugyanolyan eséllyel indul-e egy vegyes pár, pláne egy magyarul nem is beszélő külföldi pár, mint a magyarok, az függ a döntést hozó szakember preferenciáitól a kérdésben (ahogy az idősebb, a sokgyerekes, az egyedülálló vagy épp a meleg jelentkezők esetén is). Az általam ismert vegyes párok általában elfogadtak roma gyereket és viszonylag hamar sorra kerültek.

Jöjjön néhány beszámoló vegyes pároktól.

„2013 októberében jelentkeztünk. A férjem dán, tehát EU-s állampolgár, aki itt letelepedési engedéllyel rendelkezik, van saját vállalkozása, adókártyája és személyije, lakcímkártyája. A jelentkezéskor még nem beszélt jól magyarul, így az ügyintézőnél én tolmácsoltam, a pszichológusi vizsgálatnál pedig kértük, hogy angolul menjen. Kétszer voltunk a pszichológusnál, alaposan kikérdezett, de semmi problémánk nem volt ezzel, készültünk erre. Első körben a Tegyesznél azt mondták, hogy meg kell várnunk az angolul zajló tanfolyamot, végül februárban mehettünk tanfolyamra magyar nyelven. Én tolmácsoltam végig, de a férjem sok mindent megértett. A végleges határozathoz kellett mindkettőnk születési anyakönyvi kivonata, a férjem esetében hiteles magyar fordításban, ez nem olcsó.
0-4 éves korrigálható állapotú gyermeket vagy testvérpárt kértünk származási kikötés nélkül. Már az elején tájékozódtunk, hogy a törvény szerint a civilek nem fogadhatnak minket, mi így is indultunk neki az egész folyamatnak. Továbbá önreflexió alapján abban állapodtunk meg, hogy jobban örülnénk, ha a gyermek nem lenne újszülött, ezért a civilekhez nem jelentkeztünk, még azután sem, hogy kiderült, esetleg a Fészekhez mehettünk volna. Az országos listára azonnal jelentkeztünk, onnan érkezett a kétéves kisfiunk, a határozat megszerzése után tíz hónappal már hazavihettük. Hátrányt, megkülönböztetést csak abban éreztünk, hogy a civilek nem fogadtak volna, de mivel mi erre készültünk, ezzel számoltunk, ráadásul a szívünk mélyén újszülöttet nem is akartunk. Tapasztalataink szerint a magyar folyamat elég light-os. Családtagunk fogadott örökbe Norvégiában, ott sokkal szigorúbbak a feltételek, és a várakozás is sokkal hosszabb, ráadásul csak külföldi örökbefogadás van, így sokkal többe kerül elutazni Kínába például.”
Queen Missy of Missylandia

fortepan_31707

„A férjem Magyarországon élő uniós állampolgár (13 éve él itt), konyhanyelven tud magyarul. A pszichológusi vizsgálat angolul zajlott, a pszichológus kiválóan beszél angolul és szakmailag is száz százalékig megbízunk benne. A tanfolyam esetében választhattunk, hogy megvárjuk az angol nyelvű tanfolyamot, amit ritkábban szerveznek vagy elmegyünk a következő magyarra, amennyibe vállaljuk, hogy én tolmácsolok. Az utóbbit választottuk. Hogy a többi résztvevőt ne zavarjuk, úgy oldottuk meg a tolmácsolást, hogy én egy füzetbe írtam angolul az elmondottakat, amit a férjem közben követett, ahogy tudott. A tanfolyam elején magyarul mutatkozott be.
Kicsit elakadt az ügyünk az alkalmassági határozatot kiadó gyámhivatalban, mert eleinte úgy értelmezték, hogy egyáltalán nem kaphatunk határozatot. Én Szabadkán születtem (volt Jugoszlávia) és bár születésemtől magyar állampolgár vagyok és 25 éve itt élek, elsőre úgy látták, hogy egy szerb-bolgár házaspár akar örökbe fogadni. (Egy itt élő szerb-bolgár házaspárnak is joga van itt örökbe fogadni!) A státuszomat gyorsan tisztáztuk, akkor meg azt mondták, hogy fogadjunk örökbe Bulgáriában. Itt meghökkentünk, mert úgy tudtuk, hogy ott kell örökbe fogadni, ahol élsz. Szóval eléggé bepánikoltunk, már ügyvédet is kerestünk az elutasítás esetére, de aztán a Tegyesz segített, megtalálta a vonatkozó jogszabályt, ami alapján nagy nehezen megadták a határozatot. Ez kb. egy hónappal növelte meg az ügyintézést. Ez volt a legstresszesebb része az alkalmassági folyamatnak.
A jogszabályi értelmezés miatt csak egy civil fogadott bennünket, a Fészek. A határozat átvételétől 3,5 hónappal érkezett a telefonhívás a Fészektől. Nem volt származási kikötésünk, rendezettek a körülményeink. Újszülött kisfiunkat élete 6. napján hoztuk haza a kórházból.”
Cosima

„A férjem sok éve itt élő külföldi. Az eljárás több pontján úgy éreztem, hátrányt szenvedünk. Egy külső, angolul beszélő pszichológushoz küldtek minket, plusz 40 ezer forintért. Az angol nyelvű tanfolyam is többe került, és sokat kellett rá várni, így, hogy azalatt is álljunk a sorban, először én szereztem egyedülállóként határozatot, és azzal várakoztam pár hónapot, majd utána szereztünk közös alkalmasságot. Az anyakönyvek lefordítása is drága volt. Másfél évbe telt a határozat megszerzése végül. Úgy érzem, többet vártunk a gyerekre, mint a rá vonatkozó elképzeléseink szerint kellett volna. Ismerőseim hasonló paraméterekkel sokkal hamarabb sorra kerültek. Szerintem félretették az aktánkat. A fő diszkriminációnak azonban azt gondolom, hogy egy itt élő, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldivel civil szervezet nem köthet szerződést, holott a Tegyesz nyílt örökbefogadásra is ad határozatot a vegyes házaspároknak.”
Havasigyopár

Ha a vegyes házaspár (vagy bárki) nem Magyarországon él, akkor az adott országban tud örökbe fogadni, Magyarországról legfeljebb nemzetközi eljárás keretében kaphat gyereket, ha a szóba jövő hét ország egyikében él, és vállalja a feltételeket.

25 gondolat “A férjem külföldi” bejegyzéshez

  1. Esztella 2016. június 6. / 10:36

    Csakhogy megragadjam a lényeget 🙂
    Egyedül vagyok azzal, hogy most hallok először Dodekanisztánról?
    A googleban sincs rá találat. Vagy esetleg a dodekanisztániak a pirézekhez hasonló nép?

    Kedvelés

  2. Gombossári 2016. június 6. / 23:06

    Mi most vágtunk bele a német állampolgárságú férjemmel a dologba. Bár csak alapszinten tud magyarul, az első Tegyeszes megbeszélés is és a pszichológiai teszt is magyarul folyt, én fordítottam neki. Ha megkapjuk a zöld utat, a tanfolyamot is magyarul fogjuk elvégezni. Semmilyen hátrányos megközelítés nem ért minket, csak még többször megkaptuk az állandó visszatérő kérdést: mi a túróért jöttünk ide Németországból? 🙂

    Kedvelés

    • Fatika 2016. június 7. / 08:20

      Tőlem is kérdezték, és őszintém megmondtam, hogy többek között az örökbefogadás miatt költöztem haza Németországból. 🙂

      Kedvelés

    • ilike 2016. június 13. / 19:03

      Sziasztok! Én a holland férjemmel várakozom 2011 decembere óta. Mi az Ágacskánál végeztük a felkészítő tanfolyamot más hozzánk hasonló “vegyes” párokkal együtt angol tolmács ill. fordító igénybevételével. A pszichológusi vizsgálatunk egy perfekt angolsággal beszélő pszichológussal történt szóval ez sem volt gond, mi csak beszélgettünk, tesztet nem kellett kitöltenünk. (mondjuk ez a beszélgetés kb 3-3,5 órát vett igénybe egyhuzamban :)) Az fájdalmas, hogy a civilek kapásból elutasítanak vegyes állampolgárságú házaspárokat. Főleg akkor érzem ezt kifejezetten igazságtalannak, amikor az idegen állampolgárságú házastárs már évek óta itt él, ide van letelepedve és itt eresztett úgymond gyökereket és a leendő gyerekeket is itt szeretné felnevelni. Hála Istennek, mi sem ragaszkodunk mindenáron újszülötthöz, de mégis, akkor rosszul esett amikor ráadásul nem is túl kedvesen elküldtek bennünket egy-két alapítványtól amikor a legelején telefonon megkerestük őket. “Gombossári”, ha gondolod és ha Zsuzsa segít ebben nekünk, esetleg privát e-mailekben kapcsolatba léphetnénk egymással tapasztalatcsere végett no meg hogy egymást lelkiekben támogassuk a várakozás nehéz időszakában?

      Kedvelés

        • ilike 2016. június 15. / 17:03

          Szia Zsuzsa! Vagy egy gyermekre 0-3 éves korig vagy testvérpárra 0-5 évig bezárólag. Kisebb, korrigálható eü-i problémával mindkét esetben.

          Kedvelés

            • ilike 2016. június 15. / 17:30

              Mi magyar származású gyereket vagy gyerekeket szeretnénk örökbefogadni. Mindketten skandináv kinézetűek vagyunk szőke hajjal, kék szemekkel. Az örökbefogadás maga is nagy feladatot jelent számunkra mint leendő szülőkre és ez mellé nem tudunk felvállalni még egy idegen identitást is. Kaptunk emiatt már nagyon csúnya kritikákat is, de véleményem szerint mivel az örökbefogadás egy életre szól, mindenki saját maga tudja a legjobban ki mit tud felvállalni. Egyébként borzasztó, hogy mennyire nincs benne a köztudatban, hogy valójában mit is jelent az örökbefogadás…Egyszer azt kérdezték tőlem, hogy “miféle lelenceket is akarunk majd mi hazahozni?” utána meg hogy “jó nektek, biztosan jó pénzt fizet érte az állam”…

              Kedvelés

            • Örökbe 2016. június 16. / 11:20

              Csak a hosszú várakozás miatt kérdeztem, de ez érthetővé teszi. Azaz már így is sorra kéne kerülnötök hat év alatt.

              Kedvelés

            • ilike 2016. június 16. / 17:46

              “Narancs” megyében várakozunk (már a lista elején) és nagyon nagyon reméljük, hogy ebben az évben meglátogat bennünket is a gólya!

              Kedvelés

  3. Pandion 2016. június 7. / 10:32

    Dodekanisztán határa tizenkét egyenes vonalból áll és ugyanannyi országgal határos. Érdekessége, hogy a világ egyik országa sem ismeri el 🙂

    Komolyra fordítva: miért nem lehet egy Magyarországon tartózkodási engedéllyel élő külföldi állampolgárt pontosan úgy kezelni, mint egy magyar állampolgárt? Szerintem ez lenne a logikus. Ha attól tartanak, hogy esetleg külföldre távozik, ezt bármelyik magyar házaspár is legálisan megteheti az örökbefogadás után, tehát ez sem lehet indok.

    Kedvelés

  4. Falvai Leticia 2016. június 29. / 13:38

    Kedves Zsuzsa!

    A nevem Falvai Leticia 23 éves vagyok, párom 25, 2 éve vagyunk házasok, Ausztriában élünk, kedvesem külföldi állampolgár, a családja nagyon rossz anyagi és egészségügyi körülmények között él, kedvesemnek a legkisebb testvére egy 12 éves fiú akire nagyon minimális pénz és ellátás jut, arra sincs pénzük hogy elküldjék iskolába. A szülök belegyezznének az adoptálásba, és páromat meg engem neveznének ki a gyermek hivatalos gyámjaként.
    Azt szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben milyen elvárásoknak kell megfelelni, és hol/hogyan tudnánk elinditani az ügy menetét? Nagyon remélem, hogy ön tud nekem egy két tippet adni!
    Elörre is köszönöm!!
    Leticia Falvai

    Kedvelés

    • Örökbe 2016. június 29. / 13:40

      Ezt már máshol megkérdezted és ott válaszoltam rá.

      Kedvelés

      • Falvai Leticia 2016. június 29. / 16:41

        Jaj! Kellemetlen.. Az a baj, hogy nem làtom, probàltam visszakeresni, de a sajàt kommentemet sem jeleniti még! 😦

        Kedvelés

  5. Mesi 2017. január 20. / 09:42

    Kedves Zsuzsa,
    először is köszi a nagyon informatív blogot. Mindent sajnos nem tudtam végignézni, ezért az lenne a kérdésem, hogy írtál-e már arról, mi történik, ha külföldön élő magyar állampolgárok szeretnének örökbe fogadni. Az tiszta számomra, hogy a hágai egyezmény alapján mi a jelenlegi országunkban tudnánk belföldi örökbe fogadást indítani, otthon (Magyarországon) viszont külföldinek számítunk. Egy-két éve még azt az infót kaptam egy nagyon kedves ügyintézőtől a tegyesznél, hogy max. 8-10 “idősebb”, legtöbb esetben valamennyire beteg kisgyereket adnak örökbe külföldön élőknek évente. Ezért meglepett a 150-es szám, amit talán itt, talán a tegyesznél legújabban olvastam. És így azt sem tudom elképzelni, hogy ők mind beteg kisgyerekek lennének. Ezek szerint mégis van esélye az embernek otthonról (egy egészséges) kisgyerek örökbe fogadására? Van esetleg itt a blogon más bejegyzőnek tapasztalata, aki hasonló cipőben jár, mint mi? Bármilyen infóért, tapasztalatért hálás vagyok.
    Mesi

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. január 20. / 10:14

      Szia Mesi!
      Lehet, hogy az ügyintéződ a saját megyéjére gondolt. Stabilan évi 100-200 kisgyerek megy külföldre, 15 éve ebben a sávban mozog a szám.

      Itt írtam arról, ha külföldön élő magyarként nemzetközi eljárásban akarsz magyar gyereket. A fő baj vele, hogy 5-6-8 millió forintba kerül.
      https://orokbe.hu/2014/06/19/kulfoldon-elo-magyarok/

      A külföldre kerülő gyerekek nem mind betegek. Vannak köztük iskoláskorú roma gyerekek, és 2-3-4 fős testvérsorok. Néha már 3-4 éves roma gyerekek is. Egy 5-10 éves gyerek, még ha “egészséges” is, olyan lemaradásokkal, traumákkal és fejlődési problémákkal küzdhet, ami miatt nehéz beilleszteni őt egy családba.

      Kedvelés

  6. Pumukli 2017. december 3. / 20:05

    Sziasztok! Először is, szuper a blog! Rendkívül hasznos! Köszönöm, Zsuzsa! 🙂 Másodszorra, nyitott lenne valamelyikőtök egy személyes találkozóra vagy e-mailezésre? (Láttam, hogy korábban ilike is felvetette.) Nagyon kíváncsi lennék a tapasztalataitokra, hogy milyen (volt) külföldi párral az örökbefogadási folyamat Magyarországon? Mi még a startvonal előtti fázisban vagyunk, tapogatózunk, informálódunk. 🙂 Tavasszal házasodunk.

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. december 4. / 14:16

      Szia! Nagyon köszönöm.
      Gyere el találkozóra, gyakran jönnek olyanok, ahol az egyik fél külföldi.

      Kedvelés

  7. Barbi 2018. január 11. / 13:40

    Sziasztok! Most szeretnénk elindítani az örökbefogadást, a férjem szlovák állampolgár, de magyar származású és itt élünk Magyarországon. Csak a titkos örökbefogadásra vagyunk jogosultak? Egyik civil alapítvány sem fogadna minket? Köszönöm előre is a választ!

    Kedvelés

  8. szaniko 2019. február 3. / 19:30

    Sziasztok! Gondoltam hozzaszolok én is ebben a témában. A férjem indiai, én magyar állampolgár vagyok. Egy éve indítottuk a folyamatot, kb 5-6 hónap alatt kaptunk határozatot a Pest megyei Tegyesznel. Azóta várakozunk, reméljük már nem túl sokáig… 2-5 éves cigány származású kislányt kértünk, mert mindkettonknek szívhez közeli dolog ez (a férjemet is abban az iskolában ismertem meg, ahol szinte kizárólag roma fiatalokat készítek tanárként érettségire, ő ott volt önkéntes 10 évvel ezelőtt). A pszichológiai vizsgálatot fordítottam a férjemnek (beleertve a 600 mondatos tesztet is! – zokni voltam, amire a végére értünk). Nem tudtak angol nyelvű képzésről, így azt is fordítottam, mivel kicsit zavaró volt szóban, ezért egy kis idő után füzetbe írtam inkább férjemnek a lényeget. Nem volt semmi gondunk eddig a folyamatban a férjem külföldi származása kapcsán, inkább csak ezek az apró nehézségek voltak.

    Kedvelés

    • Örökbe 2019. február 4. / 13:24

      Szia!
      Csak Budapesten van angol képzés. Vagy legalábbis itt volt…

      Kedvelés

  9. Szilvia 2020. február 19. / 15:51

    Bocsánat, de tényleg létezik Dodekanisztán? 🙂 Én csak Dodekaniszá-ról tudok, ami egy görög szigetcsoport 🙂

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .