Monthly Archives: szeptember 2017

“Egyszerre vagyok hálás és dühös a szülőanyámra”

Általános

Közös beszélgetés két felnőtt örökbefogadottal! Sára és Robi 21 és 22 évesek, most egyetemre járnak, és örökbefogadó családban nőttek fel. A Mózeskosár Klubban elhangzott beszélgetésben párhuzamosan elevenítik fel gyerekkorukat, örökbefogadásukat, az ezzel való megküzdés történetét. Az interjúból rövid idézetet közlök, a teljes írás a Gyereksorsok blogon olvasható.

A kamaszkorotok hogy zajlott?

Sára: Nagyon szociális ember vagyok, szeretek sokat beszélni, szükségem van társaságra. Tinédzserkoromban én úgy lázadtam, hogy magamra csuktam az ajtót, hogy mindenkit utálok. Nekem anyával nehezebb volt a kapcsolatom, mert teljesen mások az érdeklődési köreink. A kommunikáció kicsit nehéz, ettől függetlenül szeretjük egymást. Tinédzserként nem feltétlen a szüleinkkel akarunk lenni, hanem inkább egyedül vagy a barátainkkal. Én ilyen voltam. Magamra zártam az ajtót, ettem, aludtam, apával pár szót beszéltem és vissza a szobámba. Ez normális, nem tart örökké.

img_6444

Sára

Hazudoztál is?

Sára: Hazudoztam, lógtam. Ezek mindig kiderültek. Lehet, hogy két évre rá, de kiderülnek. Aztán ha sok ciki dolog összejön, akkor visszavesz az ember. Én nagyon temperamentumos vagyok. Nehéz féken tartanom magam, de ez ma már nem jelent nagy gondot.

Robi: Én nagyon konfliktuskerülő ember vagyok, otthon nem lázadtam, próbáltam mindig megfelelni az elvárásoknak és jól tanulni. Az általános iskolában azonban nagyon rosszul viselkedtem. Aztán a gimnáziumi felvételi előtt összeszedtem magam, mivel nagyon fontos volt számomra, hogy bekerüljek. Ez sikerült is, onnantól viszont megint visszaesett a lelkesedésem. Az egyetemi felvételinél ismét összeszedtem magam, ez azonban már tartósnak bizonyult, mivel már bennem volt a vágy, hogy helytálljak.

dscf9084_

Robi

Szerintetek kihat a személyiségetekre, hogy örökbe fogadtak titeket? Read the rest of this entry

Reklámok

20 ellentmondás a magyar örökbefogadási rendszerben

Általános

Ma a szabályozás hézagjait gyűjtöttem össze. Tehát nem azokat az eseteket, amikor valaki megszeg egy előírást, hanem ahol maga a rendszer is ellentmondásos, ahol egyik szabály szembemegy a másikkal vagy a józan ésszel.

  1. Az örökbefogadáshoz Magyarországon nem szükséges erkölcsi bizonyítvány.
  2. Ha a szülőanya mond le a gyerekről, és nincs férjnél, nem köteles apát megnevezni. Az esetek igen nagy százalékában ez történik, az örökbeadás a nemzőapa jelenléte, esetleg tudta nélkül zajlik le, pedig lehet, hogy néhány gyereket felnevelt volna az apa.
  3. A gyerekek származását nem lehet nyilvántartani, vélelmezni, de az örökbefogadók a jelentkezésnél kiköthetik, kérnek-e roma gyereket.
  4. A felnőtt örökbefogadott a vér szerinti szülője egészségi adatait kikérheti a gyámhivatalban, de az örökbefogadást megelőző saját egészségügyi adatait nem. Akkor sem, ha tízévesen fogadták örökbe.
  5. Az inkubátorba tett gyereket akkor is örökbe adják, ha az anya férjnél van, kiskorú, vagy külföldi állampolgár, pedig ilyen esetekben nem mondhatna le róla az anya.
  6. A gyámhivatal akkor is alkalmassá nyilváníthatja az örökbefogadásra jelentkezőt, ha a Tegyesz eltanácsolja.
  7. Minél idősebb gyereket fogad örökbe valaki, annál több problémára számíthat, és annál kevesebb juttatás jár neki. A gyerek mellett dolgozó örökbefogadók különösen rosszul járnak.
  8. A hágai egyezmény szerint nem az számít, milyen állampolgár az örökbefogadó, hanem hogy hol él. E logika szerint az itt élő külföldi állampolgárok elvileg ugyanolyan feltételekkel fogadhatnának örökbe, mint a magyarok, de a magyar törvények kizárják őket a nyílt örökbefogadásból. (További csavar, hogy egyes civilek egész a közelmúltig fogadták mégis vegyes házaspárok jelentkezését.)

    Fortepan, 1929

    Fortepan, 1929

  9. Read the rest of this entry

Október 7.: Örökbe.hu kirándulás

Általános

Változás: a kirándulás időpontja átkerült 7-ére, szombatra!

Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek a Grundra. 43 felnőtt és 25 gyerek jelent meg, a szokásos sokszínűségen kívül (várakozók, örökbefogadók, érdeklődők, felnőtt örökbefogadottak és kisgyerekek) a felhívásnak megfelelően érkeztek nagyszülők (7) és kamaszgyerekek (5) is. Sajnos nem tudtam mindenkivel elmélyült beszélgetést folytatni, de remélem, sikerült új ismeretségeket szerezni.

Következő programunk egy kirándulás lesz, amíg még szép az idő, aztán télen majd behúzódunk fedett helyre (november közepén egy előadás, december 27-én vagy 28-án egy karácsony utáni morzsabál a terv).

Október 8-án vasárnap 7-én szombaton 9:30-13 óráig várlak titeket szeretettel egy erdei kiránduláson.

Gyülekezés 9:30-tól a Görgényi úti erdei “macis” (vagy “baglyos”) játszótéren, Budapesten a II. kerületben.

A macis játszótér üresen

Innen később elsétálunk a Vitorlázó repülőtérre (1,5 km, kisgyerekkel, babakocsival sem okoz gondot). Ahol is szeles időben sárkányt röptetünk (hozzatok), szélcsendes időben tollasozunk, frizbizünk (hozzatok). Majd visszasétálunk a játszóra. Minden teljesen kötetlen, lehet később jönni, előbb elmenni, egész nap túrázni.

És amikor legutóbb ott voltunk

Hozhattok kutyát. Hozzatok szabadban játszható játékokat és olyan ételt, amit körbe lehet kínálni.

Várom szeretettel az örökbefogadókat, a várakozókat, a nagyszülőket, a kis- és kamaszgyerekeket, érdeklődőket, felnőtt örökbefogadottakat és bárkit, aki szívesen kirándul velünk.

Fotózás lehetséges, aki nem szeretne megjelenni itt a képével, szóljon a jelentkezésnél. Csapatépítő játékok elképzelhetőek. Jelentkezzetek mailben vagy kommentben.

A macis játszótér megközelítése:

Busszal a Batthyányi térről induló 11-es busz Nagybányai úti felső végállomásáig kell menni, onnan 800 m séta meredeken lefelé, aszfalt-, majd földúton. Babakocsival is járható.

Autóval ugyanígy, a Törökvész út-Nagybányai út sarok után lefelé a Görgényi úton be az erdőbe, 800 méter után egy parkolóhoz értek, és jobbra van a játszótér.

A Vitorlázó repülőtér a térképen.

Ha rossz az idő, akkor játszóházba megyünk, ezt előző nap kiírom a blogra.