Itt a Babaköszöntő, ahol bemutatkoznak azok az olvasók, akikhez nemrég érkezett gyerek. Négy család örökbe fogadott, egyhez pedig örökbefogadás után érkezett vér szerinti gyerek. Két újszülött és három nagyobb baba szerepel a rovatban, és egy régi ismerőst is újra látunk.
Nicknév: nincs, csendes olvasó vagyok
Kik vagytok? Szerintem átlagos házaspár vagyunk, kertes házzal, egy kutya- és egy cicagyerekkel. Páromnak van egy 16 éves nagyfia az előző házasságából, aki nem velünk él, így végül is én első, ő második gyermekre várt. Nem lombikoztunk, csak az inszeminációig mentünk el. Közben kétszer műtöttek. Azt mondták, ha évente átfújatom a petevezetéket, talán sikerül teherbe esnem. Ezt inkább kihagytam.
Miben vagytok mások, mint mások? Nem hiszem, hogy mások lennénk, bár az elhatározás és az örökbefogadásra való jelentkezés között eltelt több mint három év.
Ki érkezett? Levente, újszülött, gyönyörű, egészséges kisfiú a Fészek Alapítványon keresztül. Nagyon szépen fejlődik, igazi kis szeretetbomba. Aki ránéz, egyből elolvad.
Mennyit vártatok? Arra, hogy anya lehessek 13 évet. Levire kevesebb mint egy évet.
Mennyit várt a gyerek? Születésétől fogva mi látogattuk. Hatnaposan már itthon volt velünk.
Miért pont ő? Én hiszem, hogy ő választott minket. Amikor arról volt szó, hogy milyen babát szeretnénk, nem tettünk nemi kikötést és a származása is mindegy volt. Olyan egészségügyi problémákat is elfogadtunk, amivel ő teljes életet élhet. Amikor csörgött az a bizonyos telefon, eszünkbe se jutott gondolkodni. Egyértelmű volt számunkra, hogy Levi lesz a mi kisfiunk.
Miért pont ti? Na erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Nem tudom, hányadikak voltunk, nem tudom, hívtak-e másokat. Egyszerűen ennek így kellett lennie.
A tanács, ami jól jött volna utólag: minden tanácsot megkaptunk az alapítványtól, ami az éppen adott helyzetben kellett. Nagyon felkészültek minden problémára és nagyon segítőkészek.
A legnagyobb problémátok most: lehet, mi vagyunk az egyetlenek, de nincs semmilyen problémánk. Egyszerűen csak boldogok vagyunk.
Miről olvasnál szívesen? Minden érdekel a témával kapcsolatban, de még mindig a Babaköszöntő a kedvenc.
*******
Nicknév: –
Kik vagytok? 39 és 41 éves házaspár. 2 év együttélés után döntöttünk a gyermekvállalás mellett, 4 év sikertelen próbálkozás után elindítottuk az örökbefogadást első gyermekünkre. Végigjártuk a teljes orvosi utat, mint sok más sorstársunk.
Miben vagytok mások, mint mások? Nem vagyunk mások. Szeretjük egymást, és úgy éreztük, hogy gyermekkel lenne teljes a családi életünk.
Ki érkezett? Gergő 22 hónaposan érkezett hozzánk. Ő egy igazi kincs, egy csodálatos kisfiú. A barátkozás kicsit döcögős volt, mert eleinte bizalmatlan és zárkózott volt, viszont, hogy onnantól kezdve, hogy “hazaért”, úgy viselkedik, mintha hozzánk született volna. Megváltozott, nyitott, barátságos lett, igazán kedves kisfiú. Érzelmileg valószínűleg elhanyagolták, a családon belüli hospitalizáció sok tünetét tapasztaltuk nála. Az állapotfelmérés eredménye alapján mindenben elmaradása volt (pl. a beszédkészsége 8 hónapos szintnek felelt meg). Az elmúlt 5 hónapban szárnyakat kapott, elképesztő gyorsasággal hozza be a lemaradását.
Mennyit vártatok? Nem adtunk meg származási kikötést, így a folyamat indítása és Gergő hazaérkezése között 10 hónap telt el.
Mennyit várt a gyerek? Gergő egy nappal korábban vált örökbe fogadhatóvá, mint ahogy mi elindítottuk az folyamatot, 10 hónapot várt ő is ránk.
Miért pont ő? Ő volt az első, akit kiajánlottak nekünk. Először picit megijedtünk az életkorától (annak ellenére, hogy 0-2 éves kort adtunk meg), de az adatlapja alapján tetszett, így megnéztük élőben is. Megláttuk és beleszerettünk.
Miért pont ti? Gergővel a találkozásunk sorsszerű. Az ő örökbefogadhatósága és a mi folyamat-indításunk között egyetlen nap telt el. A megyei listáról senki nem érdeklődött iránta, így az országos listán találtak minket, néhány jelentkező pár közül minket a gyámja választott ki, a motivációs levelünk alapján.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Hogy a jaktálás, az ébredés utáni katatón állapot és a többi, családon belüli hospitalizációs tünet hamar elmúlik és nem kell ettől kétségbe esni.
A legnagyobb problémátok most: Az, hogy rosszalkodik ezerrel. 🙂 Ez persze csak vicc, tudjuk, hogy ez jó jel. Kicsit izgulunk, hogy a lemaradásait be tudja-e hozni ovira, meglátjuk.
Miről olvasnál szívesen? Problémamegoldásokról. A gyermek életkorában előttünk járók milyen problémával találkoztak és hogyan oldották meg ezeket.
*******
Nicknév: Rendszeres olvasók vagyunk
Kik vagytok? Csongrád megyében élő házaspár, mindketten 39 évesek, 5 éve házasok. Élénken él bennünk, hogy az első, szerelmes időszakban már beszélgettünk arról, hogy mi nagy családot szeretnék úgy, hogy legyen örökbefogadott gyermekünk is. Ez a vágy kapott új értelmet, amikor két éven belül két természetes fogantatás után sem maradtak velünk a babáink. Én sokáig gyászoltam, de a férjem nyitotta fel a szememet, hogy milyen más módon is lehetünk szülők, és ha igazán nyitottá válunk, biztosan lesz módunk nagyon szeretni egy gyermeket. Tavaly augusztusban kaptuk meg a határozatunkat 10 hónap után, és szeptember végén jött az első telefonhívás a Tegyesz munkatársától egy 2 és fél éves kislányról, aki 350 km-re él tőlünk. Ez minket nagyon megdöbbentett, mert jóval hosszabb várakozást jósoltak számunkra, és szinte biztosak voltunk benne, hogy még várnunk kell. Októberben viszont már először találkozhattunk a kislányunkkal. Nagyon megilletődve és zokogva mondtunk igent, és kezdtünk nagy tempóban felkészülni a családi életre. A Mikulás reggelén már együtt ébredt velünk a kislányunk a szobácskájában, és bontogatta a kis csomagját.
Miben vagytok mások, mint mások? Sokáig nem gondoltuk, hogy mások lennék. A veszteségeink után sem derült ki, hogy mi a gond velünk. Az örökbefogadás útját járva nagyon boldogok vagyunk. Még jó pár hónap távlatából is felkavaró élmény, amikor a kislányunkra és a férjemre nézek, és tudatosodik, hogy kisgyermekes család lettünk.
Ki érkezett? Eliza Pannát 4 napos korától gondozta-szerette a nevelőcsaládja. Titkos örökbefogadás útján került hozzánk, nagyon kevés információnk van a származási családról. Ami biztos, hogy fiatal cigány nő gondozatlan terhessége után került nevelőszülőkhöz, teljesen egészségesen. Kislányunk kötődött a nevelőszüleihez és a családban élő többi gyermekhez, nagyon vidám, gyönyörű, beszédes gyermek fogadott minket, és egy zökkenőmentes barátkozás után tértünk haza. Hálásak vagyunk a nevelőszülőknek a gondoskodó szeretetért, tartjuk velük a kapcsolatot.
Mennyit vártatok? A határozat kézhez vételétől a hazaérkezésig nem egészen 4 hónapot.
Mennyit várt a gyerek? Tudomásunk szerint 8 hónaposan látogatták utoljára, ezt követően 2 éves korában kezdett ismerkedni vele egy házaspár, akik a gondozásba helyezés elején meggondolták magukat, és visszavitték a kicsit a nevelőcsaládba. Ez egyértelműen befolyásolta a biztonságérzetét (mindig valakinek mellette kellett ezt követően lenni, a nyugodt elalvás és a szobatisztaságban haladás is megakadt valamelyest), de a nevelőszülők és a szakemberek mindent megtettek, hogy ne maradjon benne maradandó sérülés. Ezt követően mi októberben láttuk őt először, és a tanácsadóink azt kérték, csak akkor vágjunk bele az ismerkedésbe, ha teljesen biztosak vagyunk benne és magunkban is. Nem volt kérdés számunkra.
Miért pont ő? A legfontosabb számunkra az volt, hogy a gyermekünk egészséges, vagy korrigálható betegséggel érkezzen. Sem nemi, sem származási kikötést nem tettünk, 0-3 éves kort jelöltünk meg, országos listát is vállalva. Kislányunknak is van „csomagja”, de az életereje, ahogy beragyogja maga körül a világot, az nagy csoda számunkra is.
Miért pont ti? Ezt nem tudjuk, de az egymás közötti külső hasonlóságra történt utalás.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Minden, ami a 2 és fél éves kor körüli gyerekek életkori sajátosságaival kapcsolatos, a dackorszak nehézségeinek és az örökbefogadással járó biztonságérzet sérülésének kezelése.
A legnagyobb problémátok most: A mai napig sem hajlandó pár percnél hosszabb ideig egymagában eljátszani, mindent közösen csinálunk, ami olykor nehéz. A gyerektársaságot viszont nagyon élvezi, igyekszünk sok ilyen alkalmat teremteni családdal, barátokkal. A határokat jócskán feszegeti, mindenről van saját elképzelése, ami nem mindig egyezik a mienkkel… 🙂 Nagyon erősen akar irányítani, kontrollálni, tesztelni minket és a szeretetünket.
Miről olvasnál szívesen? A biztonságérzet kialakulását segítő módszerekről, az ebben a korban lezajló örökbefogadás hatásairól. Nagyon örülnénk egy, a megyénkben szerveződő örökbefogadói közösségnek, ami lehetővé teszi a tapasztalatcserét. (Ha van, szívesen csatlakoznánk.)
*******
Nem tudom pontosan, de azt hiszem, 2 évesen vált örökbe fogadhatóvá. Sem a megyei, sem az országos listán nem talált megfelelő szülőkre, így került rám a Tegyesz választása a megyei listán (sajnos egyedülállóként a sor végén kullogtam ilyen szempontból és nem is nagyon számítottam rá, hogy a határozat lejárta előtt egyáltalán felmerülhet a lehetőség). Az örökbefogadásakor amúgy egy jó egészségi állapotú, de rengeteg lemaradással (magasság, súly, beszéd, mozgás) küzdő gyönyörű kisfiú volt. Nem volt vacillálás, gondolkodás, szerelem volt első látásra, olyannyira, hogy a második találkozás után a gondozónők azzal fogadtak, hogy a kisfiam folyamatosan azt kérdezgeti tőlük, mikor jön már anya 🙂 Származási megkötéseim nem voltak, csak egészségügyiek, súlyosan fogyatékos vagy beteg gyermeket nem vállaltam volna. Szerencsére a kisfiam születéskori betegségeinek már mind búcsút intettünk az elmúlt egy évben, így már papíron is teljesen egészségesnek van titulálva. Hogy miért pont engem választottak? Nem tudom pontosan. Az ügyintéző azt mondta, senkinek nem kellett előttem, amit a mai napig nehezen hiszek el, és a mai napig hálás is vagyok érte. Úgy látszik, egymásnak voltunk megírva. Azt hiszem, minden olyan segítséget megkaptam menet közben, amire szükségem volt, tudtam mire számíthatok, így nem érzem azt, hogy bármiféle tanács, vagy segítség jó lett volna. És hogy mi a legnagyobb problémánk most? A dackorszak 🙂 Bár nem vagyok olyan ember, aki túl sok jelentőséget tulajdonít a csillagjegyeknek, de két oroszlán egy házban…. hát mesélhetnék 🙂
*******
Nicknév: még mindig nincs, mert csak olvasgatok
Kik vagytok? Ez nálunk sokkal bonyolultabb, mint másoknál, és pont ebben vagyunk mások. Van két örökbefogadott gyermekünk, mindkettő Downos, interjúban is szerepeltünk. A kislányunk tavaly nyáron, egyéves korában meghalt. Így elvileg a harmadik gyermekünk érkezett, de tulajdonképpen második gyereknek jött, hiszen éppen kétgyermekes családként működünk (mindamellett, hogy Hangusról folyamatosan megemlékezünk). De amúgy pedig első vér szerinti gyerekünk, ami a várandósság, szülés, szoptatás szempontjából volt érdekes.
Miben vagytok mások, mint mások? Abban, hogy erre az egyszerű kérdésre, hogy hány gyerekünk van, nem tudunk rövid választ adni 🙂
Mi történt Hangával? Hanga koraszülöttként érkezett közénk, és gond volt a szívével és a tüdejével is. Tavaly tavasszal lett egy tüdőgyulladása, amit hosszú kórházi kezelés követett (lélegeztetőgép, majd folyamatos oxigénpótlás), de sajnos nem tudott felépülni belőle. Nem sokkal az első születésnapja után elvesztettük őt.
Ki érkezett? Biztosak voltunk benne, hogy nem akarjuk, hogy Samu egykeként nőjön fel. A Tegyesz azt mondta (és persze igazuk is volt), hogy az egy éves gyászfolyamatot várjuk meg, és csak utána indítsunk új örökbefogadást. Nekünk ez kicsit hosszúnak tűnt, úgyhogy felmerült bennünk, hogy akkor nevelőszülőnek jelentkezzünk. Én már nem akartam csecsemőt; egy két-három év körüli Down kislányt szerettem volna (féltem, hogy ha kisebb, akkor Hanguskához fogom hasonlítani). Be is adtuk a jelentkezésünket, de csak most, kb. egy hónapja hívtak, hogy indulna tanfolyam.
Ezek után, végül (kicsit több mint egy évvel Hanga halála után), Sebő érkezett közénk, aki a vér szerinti babánk, és óriási meglepetés volt számunkra. Kilenc éve vagyunk házasok, már a kezdetektől szerettünk volna vér szerinti gyermeket (mindamellett, hogy az örökbefogadás is a terveink között volt az elejétől kezdve).
Mennyit vártatok? 9 évet, ő még a legdurvább megyéket is felülmúlja 🙂
A leg…
A legcukibb, ahogy a tesója mindenkinek eldicsekszik vele: „Picibaba Sebisimon, szép barna haja van; tejcsit eszik, mert nincs foga; kukija van, mert fiú”.
A legnehezebb az volt, hogy Sebi ugyebár kórházban született, márpedig a kórház nekünk nagyon rossz emlék. Samut teljesen összezavarta a dolog, pedig már régóta készítettük rá, hogy ott fog a kistesója megszületni. Mégis napokig csak azt fújta, hogy anya beteg, mert kórházban van. Nem tudtuk meggyőzni, hogy nem vagyok beteg.
Mit szól Samu? Hála Istennek, Samu nagyon szereti Sebit. Simogatja, puszilgatja, és ilyenkor elvárja, hogy le is fotózzuk őket. Néha megjegyzi, hogy hangosan sír a baba, de megoldja úgy, hogy olyankor átmegy egy másik szobába.
A tanács, ami jól jött volna utólag: Ne aggódjam végig a 9 hónapot, attól félve, hogy bármikor elveszíthetem a babát. Az, hogy ilyen sokat kellett rá várni, nem jelenti azt, hogy nem fog egészségesen megszületni.
Miről olvasnál szívesen? Tulajdonképpen bármiről, szinte mindent el szoktam olvasni az oldalon.
*******
Szeretettel gratulálok a szülőknek! A rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen jelentkezhet, akihez az elmúlt egy évben érkezett gyerek.
Örökbe.hu 
Gratulálok a családoknak! Mindig jó erről olvasni 🙂
KedvelésKedvelés
Szia! Jöttök kirándulni jövő hétvégén?
KedvelésKedvelés
szia zsuzsa! mi zsoltival megyünk a kirándulásra. lehet jönnek mèg velünk barátok, családtagok.
KedvelésKedvelés
Várunk!
KedvelésKedvelés
Sajnos nem érünk rá akkor 😦
KedvelésKedvelés
Gratulálok az új és régi családoknak! Mindig megkönnyezem ezeket a posztokat…
A kis Eliza Panna kapcsán jutott eszembe (sok a hasonlóság az ő és az én lányom története között), hogy ő is teljesen úgy viselkedett mint egy újszülött, hiába volt majdnem 3 éves, nem lehetett letenni a szobában, hogy játsszon, emlékszem, pl. kendőben magamra kötöttem, úgy főztem, arról szó sem lehetett, hogy ő addig valamivel elfoglalja magát 🙂 Sajnos mivel már testileg túl nagy volt a kendőzéshez, ezt sokáig nem tudtuk csinálni, de az első heteket valahogy átvészeltük így. A gyerekek ösztönösen így pótolják a kiesett időt, ami a biztonságos csecsemőkori kötődéshez kell.
KedvelésKedvelés
Szívből gratulálok a gyönyörű gyerekekhez. A zsepi most sem maradhatott el. Néha felfoghatatlan, hogy a születés és az elmúlás mennyire közel áll egymáshoz. Egy virtuális ölelést küldök.
KedvelésKedvelés
Szívből gratulálok minden családnak!! Sok-sok boldogságot kívánok 💗
KedvelésKedvelés