2016-os örökbefogadási statisztika

Gyorsan előrebocsátom a lényeget: valóban érdemlegesen nőtt az örökbefogadások száma, de a várakozóké még jobban. A nyílt örökbeadással családba kerülő újszülöttek száma viszont lecsökkent a megelőző évekhez képest tavaly. Az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Központi Statisztikai Hivataltól kaptam. Ami a saját véleményem vagy feltételezésem, azt dőlt betűvel jelzem.

896 örökbefogadás történt tavaly. Ez rekord, évtizede nem volt ilyen magas az örökbefogadások száma (általában 700 és 800 között hullámzott). Ennek lehetséges okaira később visszatérek. A várakozók száma azonban még gyorsabb ütemben emelkedik. 2400 család várakozott örökbefogadásra 2016 szilveszterén (közülük 288 egyedülálló), ez a szám egy évvel korábban még csak 2207 volt, 2010 körül 1500.

Örökbefogadások száma az elmúlt években

Titkos örökbefogadások

Az alábbi táblázatban az állami gondozásból örökbeadott gyerekek szerepelnek. Leginkább azon gyerekek száma nőtt, akik 6 év alattiak, és a saját megyéjükben, állami gondozásból kerülnek örökbefogadó szülőhöz.

435 gyerek nevelőszülőtől került végleges családba, 63 esetben maga a nevelőszülő volt az örökbefogadó.

A táblázatban nem szerepel az a 76 újszülött, akiről a szülei titkosan mondtak le és rögtön örökbefogadókhoz kerültek (2015-ben is kábé ennyien voltak).

41 egyedülálló fogadott örökbe titkosan (közülük 14 maga a nevelőszülő volt), és 9 egyedülálló nyíltan (közülük 3 a nevelőszülő). 14 egyedülálló kapott gyermeket az országos listáról.

Nyílt örökbefogadások

A 2016. évi nyílt örökbefogadások száma közvetítő szervezetek szerint:

Alfa Szövetség 3
Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 4
Bölcső Alapítvány 12
Együtt az Életért Egyesület 2
Fészek Alapítvány 24
Gólyahír Egyesület 36
Várva Várt Alapítvány 2
Összes civil szervezet 83

6 esetben a Tegyesz végezte a tényleges közvetítést nyílt ügyekben az örökbeadó kérésére, 23 “magánutas” nyílt örökbefogadásnál pedig közreműködött, ahol már ismerték egymást a felek. (A táblázat nem részletezi, de amely civilek vállalnak magánutas közvetítést, azok számaiban ezen esetek is szerepelnek.)

Visszalépések

Hét esetben vonta vissza 2016-ban a vér szerinti szülő az örökbefogadáshoz adott hozzájárulását a hat héten belül, amire jogi lehetősége van. Kétszer titkosan, ötször nyíltan örökbeadott babákról volt szó, már minden gyereket kihelyeztek az örökbefogadókhoz a visszakérés idején. Egy esetben előbb az örökbefogadók léptek vissza, s csak ezt követően az örökbeadó. A hét kisgyerekből öt azóta a vér szerinti szülőkkel nevelkedik, a tágabb rokonság és a gyermekjóléti szolgálat segítségével, kettő állami gondozásba került, ahol nem látogatták, az ő sorsukat a hivatal titkos örökbefogadással rendezi.

A változások okai

Tavaly egyértelműen nőtt az örökbefogadások száma, a növekmény főleg a megyén belül, állami gondozásból  titkosan örökbeadott, 1-6 éves gyerekekből áll. Erősen megugrott a Budapesten és Pest megyében örökbeadott gyerekek száma, kisebb mértékben Veszprém és Vas megyében (persze ez csak egy év, nem biztos, hogy így marad!). Emellett kissé nőtt a családon belüli örökbefogadások száma, de arra a hivataloknak nincs ráhatása. A nemzetközi örökbefogadásoké maradt az évek óta szokásos 100-200 közti zónában, az országos listán örökbeadott gyerekek száma évek óta folyamatosan emelkedik, minden korcsoportban.

A másik nagy fejlemény, hogy csökkent a nyílt örökbefogadások száma. A többi csatornán érkező csecsemők száma nem változott, de emiatt összességében arányaiban kevesebben vihettek haza az örökbefogadók közül egyévesnél kisebb babát.

Sokat nyomoztam a két (vastag betűvel szedett) nagy változás okairól.

Az örökbefogadások számának növekedésében kapcsolatban az alábbi okok hatását látom:

  1. Több az állami gondozott gyerek. Az utolsó három évben 20 ezret meghaladta a gyermekvédelemben élő kiskorúak száma, míg a megelőző másfél évtizedben a számuk mindig 17 és 19 ezer között volt. Ezen belül is főleg a 6 év alattiak száma nőtt, tavaly 50 százalékkal több még nem iskoláskorú kisgyerek élt a rendszerben, mint a kétezres években. Több állami gondozott gyerekből többet nyilvánítanak örökbe fogadhatóvá és többet adnak örökbe. 
  2. Törvényi változások. 2013-2014 folyamán több olyan jogi változás történt, ami kedvezően hathatott az örökbe fogadhatóvá nyilvánításokra, s egy erős kormányzati akarat is megvolt a számok növelésére. Az egyik reform a gyermekvédelmi gyámok bevezetése (megelőzőleg sokszor a nevelőszülő volt a gyám), akik örökbe fogadhatóvá is felterjeszthetik a gyereket (míg esetleg egynémely, a gyerekhez ragaszkodó nevelőszülő nem sietett ezt jelezni). A másik módosítás a központosítás volt, a korábban eljáró járási gyámhivatalok helyett a megyeszékhelyeken működő kormányhivatalok lettek felelősek az örökbefogadásokért, és remélhetőleg ők flottabbul intézik ezeket.
  3. Múltbéli hibák korrekciója. A 2. pontban részletezett központosítás révén egyes megyékben tömeges eljárási hibákra derült fény a korábban eljáró járási hivataloknál. A tipikus hiba az volt, hogy a nevelésbe vételnél nem figyelmeztették a szülőt, hogy ha nem látogatja a gyereket, elveszítheti. Ezekben az esetekben többnyire értesítették a szülőt, majd újra indították a fél évet, amíg ha nem tartotta a kapcsolatot, örökbe fogadhatóvá nyilvánították a gyereket. 2015-16-ra már ezek a gyerekek is örökbe fogadhatók lettek, ez is megdobta a tavalyi számokat .

Arra nem találtam hiteles magyarázatot, miért csökkent az újszülöttek nyílt örökbefogadása.

Mit jelent mindez az örökbefogadás előtt állóknak?

Mindenképpen: hosszabb várakozást. Kisebb esélyt újszülött babára. 

A nyílt örökbefogadásra készülők, akármilyen szimpatikus is valamely civil szervezet, tartsanak több vasat a tűzben. Az évi mindössze néhány babát örökbeadó szervezeteknél (főleg, ha ebben magánutas ügyletek is vannak) szinte reménytelen a sor végéről előre kerülni. Ha a trendek nem változnak, a civileknél vagy tovább fog nőni a várakozás, vagy szigorítják a feltételeket.  Ki-ki maga döntse el, hogy tovább várakozik, vagy tágabb feltételeket szab az elképzelt gyermekre.

Még egy fontos változás várja az örökbefogadókat jövőre: a felkészítő tanfolyam 2018-tól 21 óráról 40 órásra bővül. Ezzel még fogok foglalkozni a blogon.

Írások az Örökbe.hu blogon a korábbi évek örökbefogadási számairól:

2015

2014

2013

2011

39 gondolat “2016-os örökbefogadási statisztika” bejegyzéshez

  1. Vic 2017. október 12. / 09:21

    Köszönöm a statisztikát, már kíváncsian vártam. Én a Gólyahír számait ismerem, lévén a kisebbiket rajtuk keresztül fogadtuk örökbe. Azt láttuk, hogy kb. fele annyi gyerek volt tavaly, mint szokott. Én kiváncsi voltam, hogy tényleg kevesebb gyerek volt, vagy más szervezetekhez mentek a kismamák. Ezek szerint az előző történt. Annyi viszont most már látszik, hogy idén megint a “szokásos” gyerekszám várható, szóval a tavalyi év valószínűleg kivétel volt. Meglátjuk egy év múlva a statisztikákat. 🙂

    Kedvelés

  2. Ágnes 2017. október 12. / 09:59

    A budapesti számok megugrásának egyik oka valószínűleg pontosan az, hogy a korábbi átszervezések, korrekciók tavalyra csengtek le és újra működni kezdett a rendszer. Egyébként a korábbi vesszőparipám továbbra is érvényes: hihetetlen, hogy az országos listáról 46, 3-10 éves gyereket adtak örökbe, míg 159 külföldre ment. Annyira nehéz elhinni, hogy a 159-ből egy sem kellett volna a 2400 várakozónak! De az elemzés nagyon érdekes, mind az, hogy egyre több gyerek kerül be az állami gondozási rendszerbe (szegénység növekedése vagy ellenkezőleg, a jobb odafigyelés?), mind az, hogy a gyermekvédelmi gyámok megmozgatták a rendszert, és elősegíthették, hogy a sokszor ellenérdekelt nevelőszülőtől a gyerekek elkerülhessenek, és örökbe fogadhatóvá váljanak.

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. október 13. / 06:14

      Erről sok szó volt már. Sokszor hallok külföldre örökbeadott gyerekekről, többnyire olyanok, akik itthon nem kellenek. Vagy sok testvér együtt, vagy komoly fejlesztésre szoruló, súlyosan elmaradott állapotú gyerekek (gyakran azok is testvérek), vagy “csak” 3-4 éves roma kisfiúk, és sokkal több ilyen kisfiú van a rendszerben, mint amennyit elfogadnak itthon. Ha már idősebb és roma, akkor lányt inkább vállalnak itthon.

      Kedvelés

      • Ágnes 2017. október 13. / 09:20

        Igen, sokszor volt róla szó. Az általános tendenciák nem annyira érdekesen ilyen esetben, mint a konkrét ügyek. És amikor tudod, hogy mondjuk 9 éves, egészséges, jó tanuló kislány (akin mégcsak nem is nagyon látszik a roma származás) külföldre kerül, s tudod ismeretségi körből, hogy valaki ilyen kislányra vár, de valahogy nem jut oda a hír, akkor ez az érdekes, nem az, hogy mi van általában.

        Kedvelés

        • Örökbe 2017. október 13. / 13:48

          Igen, van egy-egy eset, ami nem érthető. Szórványosan én is hallottam ilyet, de nagy vonalakban indokoltak a külföldre kerülések.

          Kedvelés

  3. Cosima 2017. október 12. / 11:08

    Érdekes, hogy a Bölcső csak 12 gyereket adott örökbe. bár valószínűleg ez azért lehetett, mert a többiek vállalják a közvetítést is, ők meg nem?

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. október 13. / 06:16

      Nem gondolom. Ha a magánutas közvetítésre gondolsz, az ezt vállaló szervezetek közül egyedül a Fészeknek vannak nagyobb számai. A Bölcső sose vállalta, és megelőző években volt 30-40 gyerek is ott. De ennek nagyon sok oka lehet, kezdve azon, hogy a kórház nem alapítványt hív, hogy a védőnő lebeszéli az anyát, hogy az anya inkább hazaviszi a gyereket…

      Kedvelés

  4. vicq 2017. október 12. / 11:38

    Ismét igazolódott amit mindig mondok. Valahogy a Tegyesz úgy “le van írva” azoknál, akik újszülöttre várnak, mert hogy onnan újszülött úgysem, meg sokáig húzódik, meg lassan őröl,meg aktatologatás – biztosan van ebben is igazság, legalábbis bizonyos megyékben; de összességében megint több újszülött került örökbe a Tegyeszen keresztül, mint az összes alapítványon keresztül együttvéve. Szóval azért az sem törvényszerű, hogy újszülöttel a Tegyesztől nem lehet számolni…

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. október 13. / 06:22

      Igen. Tegyük hozzá, megyénként nagyok az eltérések. Egyes megyékben van sok titkosan lemondott újszülött, máshol ez esélytelen. Attól függően, a kórházi védőnők hogy dolgoznak, a civileknek vagy a Tegyesznek vannak-e erősebb hadállásai. Épp most szerkesztettem a Babaköszöntőbe egy történetet, ahol öt évet várt a család a megyei listán újszülöttre úgy, hogy a baba neme és származása is mindegy volt nekik, de egyszerűen abban a megyében alig van kisbaba.

      Kedvelés

      • Amanda 2017. október 13. / 07:16

        Azt lehet tudni hogy melyik megye?

        Kedvelés

        • Örökbe 2017. október 13. / 08:44

          Megyénként évente 2 és 10 között van a titkosan örökbeadott újszülöttek száma. A várakozóké viszont egyik megyében pár tucat, máshol több száz is lehet. A tanácsadód tudja elmondani, a te megyédben mik az esélyek.

          Kedvelés

  5. zoe.va 2017. október 12. / 20:53

    Köszönöm a statisztikát. Remélem a jövő éviben már szerepelek.
    A külföldre kerülő gyerekeknél sokszor több testvért adnak örökbe egyszerre, úgy emlékszem, erről volt már cikk.

    Kedvelés

  6. Tigrisszem 2017. október 13. / 08:59

    Köszönöm a munkát, nagyon jó ez az összefoglaló! Örülök, hogy a gyv. gyámok meg lettek említve! 😉 Elkeserít, hogy a Bölcső Alapítványnál ilyen lett most a szám, mi első sorban onnan szeretnénk babát. Ám azért reménykedem, hogy lesz ez még jobb is. 🙂

    Kedvelés

  7. Anna 2017. október 13. / 09:13

    Túl sok gyerek megy külföldre! 3-18 év közöttiek esetén kiugró az arány. Pedig őket itthon is sokan szívesen fogadnák. Elgondolkodtató……..

    Kedvelés

  8. axland 2017. október 13. / 11:07

    Nekünk 2015-ben mondták a szülészeten dolgozók, hogy a tegyesz rápirított a kórházakra, így sok ott dolgozó eleve nem mer már civil szervezetnek szólni, ha valaki lemond egy babáról. Azóta szerintem tapasztalható a civileknél a csökkenés.

    Kedvelés

    • Örökbe 2017. október 13. / 13:50

      De az összesre? Van valami 80 szülészet Magyarországon. Egyébként ilyen esetet én is hallottam már.
      De: ha ugyanazok a nők mind titkosan adnák örökbe a babát, akkor a titkos örökbefogadások száma nőne a hiányzó összeggel, márpedig ezek száma nem változott.

      Kedvelés

  9. Mónika 2017. október 13. / 11:47

    Üdv
    Ismét köszönet a színvonalas cikkért, háttérmunkáért.

    Gyermekvédelmi gyám: kisfiamhoz is volt már ilyen, születésekor kirendelték. Kb 3 hónapos volt a fiam, amikor felmondtak neki a helyi tegyesznél, mert mint hallottam semmit nem csinált. Aki helyette jött, több hónapos elmaradt munka pótlásával kellett kezdje a munkát. Hivatalosan még át sem vette kisfiam gyámságát a fiam 1 éves korára. Így mi szóltunk a gyámhatóságnak és a tegyefnek, hogy amikor majd megyünk hazavinni a fiamat és papírozunk a gyámhivatalban, akkorra keressenek már egy gyámot, aki bele tud egyezni papíron a hazavitelbe, mert a papírokon a rég elbocsájtott dolgozó a gyám.
    Többször írtam, de nem vagyok rest ismételni: komoly személyi állomány fejlesztések kellenének a tegyesznél ezen a területen. A meglévő jó munkaerő megtartásával, bővítéssel, minőségi fejlesztéssel. Azt gondolom, hogy vannak még olyan gyerekek, aki az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás után azért csúsznak hónapokat, mert egészen egyszerűen kevés az ember.

    Külföldi örökbe adás: semmi gondot nem látok abban, hogy egy magyar gyermek másik uniós országba kerül.Főleg, hogy előtte minimum 3 várakozónak mutatták meg az aktáját – rosszabb esetben a gyereket is bemutatták – még rosszabb esetben elkezdte vele valaki az ismerkedést, ami meghiúsul.
    Főleg azért nem, mert jellemzően olyan országokba kerülnek, amelyekben a társadalom a másság elfogadásában (örökbe fogadott gyerek, roma gyerek, külföldi gyerek stb.) magasabb szinten áll. Vagy – mint Spanyolország és Olaszország esetén – a roma gyerekek bőrszíne “beleolvadhat” a népességébe. Ha belegondolok, hogy még futtathatnák a gyerekkel a sokadik kört, hogy hátha valakinek “kell” – már elnézést a csúnya szóért, ezzel szemben hónapokkal vagy évekkel korábban révbe ér a napfényes Itáliában – vagy a kevésbe napfényes, de annál több lehetőséget nyújtó Norvégiában…. A beteg, speciális ellátásra szoruló gyerekekről meg ne is beszéljünk, tekintve a skandináv és a magyar ellátórendszer különbségeit…
    Ha viszont ezt a számot a döntéshozók magasnak tartják, meg kéne vizsgálni, hogy mi az oka. Ha “csak” szervezetlenség, információ áramlási hiány, azt meg lehet oldani jól felépített, számítógéppel támogatott információs rendszerrel.Már ha valóban nagy számban igaz, hogy az egyik oldalon állnak az örökbe adható gyerekek, a másik oldalon meg pont ilyen gyerekre várók, csak valahogy nem jönnek össze az adatok. De ez pénzbe kerül.
    Ha a társadalmi elfogadás a gond, azon is lehet változtatni hosszú évek alatt – és az is célzott kell legyen és pénzbe, időbe kerül.
    Ha a beteg gyerek ellátása a gond, az is “csak” akarat, idő és pénz kérdése, lehet jobb az ellátó rendszer.
    Ha ezek megvannak, magától fog eltűnni a külföldi örökbe adás, mert elfogy a gyerek erről az ágról.
    De amíg ezeknek az előmozdítására nyomokban sincs valódi és hatékony, átfogó program (évtizedek óta nincs szerintem), addig marad a külföld.
    Ez egy személyes vélemény, nem baj, ha nem értünk egyet valamiben, fő, hogy beszélünk róla szépen, kulturáltan. 🙂

    Kedvelik 1 személy

    • Örökbe 2017. október 13. / 13:54

      A döntéshozók nem sokallják az évi 100-200 külföldre kerülő gyereket. A média tálalja időnként szenzációhajhász körítésben.

      Nézzük szembe a tényekkel: a magyarok közül nagyon kevesen vállalnak 3-4 évesnél idősebb roma gyereket, fogyatékos gyereket. 3-4 testvér együttes örökbefogadására mondjuk a külföldiek sem értem, hogy képesek.

      És mivel 7 országgal áll ilyen kapcsolatban Magyarország, és annak a 7 országnak összesen van 500 millió lakosa, nyilván sokkal nagyobb az esély elfogadó szülőket találni.

      Kedvelés

  10. Ágnes 2017. október 13. / 13:19

    Kedves Mónika! Nagyon sok mindenben egyetértek veled. Én személy szerint nagyon örülök annak, ha egy gyerek külföldre kerül örökbefogadásra (az általad is leírt jobbnál jobb helyekre), s nem a nevelőszülői hálózatba ragad bele, mert – tisztelet a kivételnek – csak az előbbit látom hosszú távú megoldásnak a gyerek szempontjából. A kérdés az, hogy mielőtt külföldre kerül, valóban felterjesztették-e pl. az országos listára (vagy azt mondták, nem ez az érdeke), s ha már ott van, akkor valóban kiajánlották-e minden érdeklődőnek (egy nagyobb gyereknél már nem az az 1-2 hónap fordítana a dolgokon). A rendszer elvben úgy működik ahogy írod, gyakorlatban meg sokaknak van ezzel ellenkező tapasztalata. Amíg nincs nyilvános és átlátható rendszer (pl. leírt protokoll arról, hányszor kell kiajánlani egy gyereket, vagy nyilvános anonim adat, hogy a várakozók hány éves gyerekekre is várnak), addig ez persze mind a hitek szintjén marad.

    Kedvelés

    • háztartásbeli andrea 2017. október 13. / 16:11

      Szerintem úgy vannak vele, hogy a gyakorlati hatékonyság (a gyerek minél előbb végleges családba kerüljön) többet ér, mint egy kevésbé indokolható preferencia, hogy “a gyerek maradjon itthon”. Egy kiajánlás és annak végleges lefutása szerintem nem 1-2 hónap, főleg a leterheltebb megyékben. Ami a mi személyes esetünket illeti, az én lányomnak én voltam a harmadik szülőjelöltje, a három kiajánlást kb. egy év alatt futtatták le (bizonyos idő után kell friss pszicho és orvosi vélemény is a gyerekről), csak velem-velünk három hónapot foglalkoztak, vagyis ennyi idő telt el a kiajánlástól addig, amíg biztosak lehettek benne, hogy jó helyre került a gyerek, és nem fogom visszaadni. Utólag azt mondta az ügyintéző, hogy ha én is nemet mondtam volna, valószínűleg már külföldre ajánlották volna következő körben. Bizonyára lehetne valamivel gyorsabban is pörgetni ezeket a dolgokat, de ezzel a kapacitással ennyi sikerül, és kell legyen egy józanul meghúzott határ, hogy meddig ajánlgatják az itthoni várakozóknak a gyereket.

      Kedvelés

  11. Eleven 2017. október 13. / 22:05

    Szerintem a tragédia nem a külföldi orokbefogadasnal van, hanem itt.
    “A hét kisgyerekből öt azóta a vér szerinti szülőkkel nevelkedik, a tágabb rokonság és a gyermekjóléti szolgálat segítségével, kettő állami gondozásba került, ahol nem látogatták, az ő sorsukat a hivatal titkos örökbefogadással rendezi.”
    Hét kisgyerek, elkerültek örökbe, és hat hétig sem tartott.
    Ötöt visszakapott a vérszerinti. Nem akarok okoskodni, de hol a búbánatban volt addig a tágabb rokonság, és a Gyejo? Kirángatták a gyereket, gondolom újszülött babákról beszélünk, majd vissza, és tök jó minden? Meddig fog tartani a rokonság, és a Gyejo segítsége? Újabb krízisnél mi lesz?
    Kettő állami gondozásban. Várják, hogy újra örökbe kerüljenek. Vajon a vérszerinti ezt a döntést hogyan hozta meg? Tudta, hogy nem fogja ő felnevelni? Gondolom az egyik az a gyerek lesz, akit az örökbefogadó szülők vittek vissza.
    Nem tudom, csak érzem, hogy így nem jó, egyik félnek sem.

    Kedvelés

  12. Pandion 2017. október 15. / 10:58

    Az a kilencéves, külföldre került kislány azért elgondolkodtató eset. Gondolom, országos szinten sincsenek sokan azok, akik ilyen korú gyerekre várnak, hogy a búbánatban nem lehetett megtalálni egyiküket sem? Tartok tőle, hogy ki sem ajánlották senkinek, de vajon miért?

    Kedvelés

  13. Pandion 2017. október 15. / 11:00

    Ráadásul egy ennyi idős, jól tanuló gyereket keményen visszavethet az, ha idegen nyelvű környezetbe kerül. Ez lett volna a gyerek érdeke? Itt valami nagyon nincs rendben.

    Kedvelés

  14. tóth tiborné 2017. október 15. / 23:54

    az baj hogy aki már fel nevelt kettöt még annak is iskolába kell menni-e én is szeretem volna örökbe fogadni egy kis fiút nagyon nagy a kététje hogy sikerüljön nekem

    Kedvelés

  15. Mommy 2017. október 27. / 23:36

    Én azt gondolom, hogy Magyarországon a legtöbben azért fogadnak örökbe, mert saját nem született, vagy testvért szeretnének a már örökbefogadott gyerekük mellé, vagy a vér szerinti mellé, ebben a CSOK is közrejátszik, sokan 3. gyerekre várnak, nem véletlenül, amivel semmi gond nincs, csak azoktól meg elveszi az esélyt, akinek még egy gyermeke sincsen. A másik gond Magyarországon, hogy sokszor azért sem fogadnak idősebb gyermeket örökbe, mert amit a jogalkotó megad az a fél év semmire sem elég, szerintem minimum 1-2 évre fel kellene emelni ezt az időt, amíg anya vagy apa otthon maradhatna az idősebben örökbefogadott gyermekkel és több pénzzel, mint normál esetben, amikor a szülő otthon van a 0-2 éves korú gyermekével, legalább annyi juttatással. Ebben az esetben többen fogadnának örökbe idősebb gyermeket is.

    Kedvelés

  16. Francicus 2018. február 23. / 15:26

    tetszik ez a statisztika. Szerény számításaim szerint nekünk 1,5-2 évet kell majd várnunk. De majd kiderül:)

    Kedvelés

  17. Francicus 2018. február 23. / 15:26

    Ja, még annyi hogy megyei bontás nincs, nem is volt? Olyat nem adnak ki?

    Kedvelés

  18. Vixicat 2019. február 5. / 10:30

    Meg szeretném kérdezni, hogy 2017. és 2018. évi statisztika esetleg elérhető valamely oldalon? Nagyon köszönöm.

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .