Babaköszöntő, 2017. december

Általános
Babaköszöntő, 2017. december

Az olvasók kedvenc rovatával kívánok boldog új évet. Bemutatkoznak a friss örökbefogadók. Öt család, öt történet. Szeretettel gratulálok mindenkinek!

Nicknév: Ildus

Kik vagytok? 19 évvel ezelőtt, fiatalon találkoztunk. Mindig tudtuk, hogy szeretnénk gyerekeket. Elég korán kiderült, hogy ez az endometriózisom miatt nem lesz egyszerű. Végigcsináltuk a szokásos utat, inszemek, lombikok… Aztán 2013-ban rosszindulatú csontdaganat miatt műtöttek, jött a sugár. Akkor kezdett bennem megfogalmazódni, hogy örökbe szeretnék fogadni. Sokat beszéltem erről a férjemnek, sok cikket, interjút átküldtem neki az Örökbe.hu-ról. Végül úgy döntöttünk, belevágunk, mára kiderült, életünk legjobb döntése volt!

Miben vagytok mások, mint mások? Nagyon sok mindenben pontosan olyanok vagyunk, mint mások, de néhány dologban teljesen egyediek vagyunk. Például a betegségem miatt külsőségekben, az arcom jobb oldala lebénult… Ez engem nagyon zavar, az ismerkedés során is feszült voltam emiatt. Sok küzdelmen vagyunk túl és valószínűleg még rengeteg vár ránk, de már tudjuk, hogy együtt mindenre képesek vagyunk.

Ki érkezett? Teljesen egészséges kisbabát hoztunk haza a kórházból, alig múlt 5 hetes. A titkos örökbefogadás során a Tegyesz segített nekünk, a megyei listán érkezett.

Mennyit vártatok? Azt örökbefogadási tanácsadónk azt mondta, amikor megkérdeztük a tanfolyamon, hogy mennyit kell várnunk, hogy 2 és fél évet. Nálunk ez szinte napra pontosan bejött!

Mennyit várt a gyerek? A kisfiunk születésétől fogva a kórházban volt, ahogy megvoltak a vizsgálatok, már hívtak is minket!

Miért pont ő? 0-1 év közötti babát akartunk, mindegy volt, hogy fiú lesz-e vagy lány. Származási kikötést tettünk.

Amikor jött a telefon, nem volt arról szó, hogy hívják. Mégis tudat alatt tudtam, hogy András lehet a neve, ami a keresztapámé volt, aki sajnos már nincs köztünk. Amikor először mentünk látogatni a kórházba, teljesen természetes volt, hogy így szólítják a nővérkék! Meg is tartottuk második keresztnévnek. Az első pillanatban éreztük, hogy ő a mi kisfiunk. Hosszan nézett minket pislogás nélkül a hatalmas szemeivel! Éreztük, hogy aranyos, szép gyerekünk lesz, de hogy ennyire gyönyörű, barátságos, nyitott és mosolygós lesz, az máig hihetetlen! Még tavaly volt egy visszautasított kiajánlásunk, sajnos én akkor kórházban voltam egy műtét miatt, ezért nem tudtuk őt vállalni.

Miért pont ti? Azt sose kérdeztük, hogy miért minket választottak, de a hívás előtt kb. egy hónappal már a 3. helyen voltunk! Ha picit elvonatkoztatunk, akkor azért mi, mert ő nekünk született. Hihetetlenül hasonlít a férjemre, még a szemük árnyalata is ugyanolyan.

Tanács: Nagyon szerencsések vagyunk, szinte minden úgy történt, ahogy megálmodtuk. Nincsenek nagy problémáink, éljük a kisbabás szülők életét, amiben vannak persze nehezebb pillanatok is, de ezeken mindig túllendülünk!

Miről olvasnál szívesen? Minden örökbefogadással és gyerekneveléssel kapcsolatos dolgot szívesen olvasok. Érdekel, hogyan élnek, mit gondolnak mások, sokat lehet tanulni belőle. Most nálunk a lakás biztonságossá tétele a fő téma, mert minden érdekli!

*******

Nicknév: rajzocska

Kik vagytok? Negyven körüli, Pest megyében élő kétgyerekes házaspár vagyunk. Kisfiunk 3,5 éves, őt születésekor, nyíltan fogadtunk örökbe. Férjemmel nyolc éve ismerjük egymást, hamar összeházasodtunk, tudtommal sosem voltam várandós. Nem derült ki semmi, ami kizárná a terhességet, viszont orvosi beavatkozásokat nem szerettünk volna. Két gyerekre vágytunk, és mivel bennem régóta motoszkált valami az örökbefogadással kapcsolatban, férjem pedig nyitott volt, elég gyorsan döntöttünk. 4,5 éve kaptuk meg az első határozatukat.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán annyiból nem a többséghez tartozunk, hogy szinte semmilyen kikötésünk nem volt a leendő gyerekeinkkel kapcsolatban, egyedül komoly egészségügyi problémát nem szerettünk volna “direkt” vállalni. Igaz viszont, hogy csecsemőkre vártunk, mint a legtöbben.

Ki érkezett? Boróka Diána országos listán volt, csecsemőotthonban élt körülbelül hathetes korától. 6.5 hónapos korában találkoztunk, bő három hónappal korábban kerestek minket miatta először.

Mennyit vártatok? 2,5 évet vártunk a Tegyesznél, 2 évet minden civil szervezetnél, amelyik szóba jöhetett.

Mennyit várt a gyerek? Borókáról a kórházból lemondtak, és úgy tudjuk, elég hamar kezdtek családot keresni neki a saját megyéjében. 3 hónaposan került országos listára, és 3 hónap volt, amíg a szülőjelöltek anyagai összegyűltek, majd minket választottak. Már nem is gondoltuk, hogy újra keresnek minket, közben majdnem elindult egy kisfiú örökbefogadása az egyik alapítványon keresztül.

Miért pont ő? 0-9 hónapos bármilyen nemű babáról szólt a határozatunk, de a szívünk mélyén kislányt szerettünk volna, aki lehetőleg roma származású, mint a bátyja. Minden ismerős is kislányt képzelt, jósolt nekünk. A várakozás utolsó évében többször kerültünk egyébként örökbefogadás közelébe – mindegyik baba kisfiú lett volna.
Az egészségi állapottal kapcsolatban azt jelöltük meg a határozatban, hogy bővebb felvilágosítást kérünk. Boró anyagában két dolog volt, aminek meg is próbáltunk utánajárni, többé-kevésbé sikerült az ismerkedésig. Ezek aggasztóak voltak, de az egyikről kiderült, hogy a kapott kezelés miatt nincs jelentősége, a másik diagnózis pedig úgy tűnik, alaptalan. Az országos listára viszont talán ezek miatt kerülhetett Boróka. Ami a származást illeti, Boró legalább részben roma, de megismerkedésünkkor egyáltalán nem látszott rajta. Engem vicces módon pont ez bizonytalanított el kicsit, másrészt a feszessége, zártsága is megijesztett a barátkozás első egy-két napján. Utóbbiak gyorsan oldódtak, és Bori gyönyörű kislány.

Miért pont ti? Kérdeztük Boró megyéjében az ügyintézőt, de nem tudott pontos válasz adni. Négy család közül választottak minket az országos listán. Egyébként meg, hogy miért pont ő és mi? Hisszük, hogy kicsit sem véletlen, mint ahogy a fiunknál sem volt az. Álmok, megérzések, érdekes egybeesések, sőt égi jelek 🙂 adtak bizonyosságot.

Mit szól a nagy? A kisfiunkat próbáltuk persze felkészíteni a tesó érkezésére, várta is régóta, mégis ahogy hazavittük Borókát, azonnal kirobbant a testvérféltékenység. Az első bő két hónap szörnyen nehéz volt, amiben biztosan közrejátszott mindannyiunk feszültsége is, hiszen pont egy hosszúra nyúlt építkezés vége felé költözésre, ezen kívül óvodakezdésre vártunk. Boró kezdettől csodálja a bátyját, és most már a kisfiunk is egyre több jelét adja a ragaszkodásnak. Nagyon jó, hogy Boróka hamar majd’ egy éves “nagylány” lett, aki karakteres, a kisfiunk szemével is jópofa, és akivel már kicsit lehet játszani.

A tanács, ami jól jött volna utólag: inkább több információ a csecsemőotthonos babákról. Az is jó lett volna, ha Borót ismerő szakemberrel (pl. orvos) tudunk beszélni a barátkozás alatt, de erre nem volt módunk. A testvérféltékenységre pedig jó lett volna jobban felkészülnünk (elsősorban lelkiekben), nem gondoltuk, hogy ilyen hamar jelentkezik.

A legnagyobb problémátok most: Boró csodálatosan alkalmazkodó, szépen fejlődő kis tündérbogyó, nincsen vele kapcsolatos problémánk.

Miről olvasnál szívesen? Bármiről, de természetesen jobban érintenek az örökbefogadás utáni kérdések.

*******

Kik vagyunk: 2002-ben ismerkedtünk meg, 2003 óta vagyunk házasok, Budapesten élünk. A férjem, Tamás 43 éves, szoftverfejlesztő, én 41 éves vagyok, most valutapénztárosként dolgozom. 2005 óta szerettünk volna gyereket, ami miatt nem sikerült, annak legvalószínűbb oka, hogy nekem 20 évesen volt egy daganatos betegségem és a kemó nem tett jót a petesejtjeimnek, valamint kiderült a meddőségi vizsgálatoknál az IR is. Két sikertelen inszemináció után egy lombiknak is nekivágtunk, de már a stimuláció is sikertelen volt, így ezt az utat feladtuk és elég hamar eldöntöttük, hogy örökbe szeretnénk fogadni. Második gyermekre vártunk, az első kisfiunk, Krisztián, 2012 januárjában született, a Bölcső alapítvány segítségével, két hetes korában hoztuk haza.

Miben vagyunk mások: Átlagos házaspár vagyunk, akik családot akartak 🙂

Ki érkezett: Tomika pár hónappal a kétéves szülinapja előtt érkezett, Budapestről, a Rege utcai csecsemőotthonból. A születési körülményei miatt SNI kódja van, de egészséges, csak lassúbb fejlődésű.

Mennyit vártunk: Krisztián fél éves korában már új határozatért mentünk a Tegyeszhez, mert két gyereket szerettünk volna, úgyhogy a második határozatunk 2012. szeptemberi elkészülte óta vártunk, ez öt év.

Mennyit várt a gyerek: 2016 novemberében nyilvánították örökbe fogadhatónak, másfél éves korában. Hozzánk gondozásra öt hónap múlva helyezték ki. A szülőanya a kórházban hagyta, nem kereste, próbálták felkutatni. Így én azt mondanám, hogy majdnem két évet várt.

Miért pont ő: Mi nem voltunk a származás terén elfogadóak, magyar származású gyerekre vártunk, ha jól emlékszem 0-2 vagy 3 éves korig. Nemét illetően mindegy volt, hogy fiú, vagy lány. Egészségi állapotát korrigálható betegséggel jelöltük. Tomika születésének a körülményei, amiket már a telefonhíváskor ismertettek, elég ijesztőek voltak.  Tomika koraszülöttként, 32-34. hétre, oxigénhiányosan született egy munkásszállón. A terhesség gondozatlan volt és anyuka rendszeresen kábítószert (biofüvet) használt. Tomika szifilisz fertőzéssel született. De, és én szinte csak ezt hallottam akkor és az iratismertetésnél is, hogy jól fejlődik és nagyon szép kisfiú 🙂 Csak a mi ügyintézőnknél öten utasították vissza, egy pár nézte meg, de végül hiába tetszett nekik, nem merték vállalni.

Miért pont mi: A tavalyi évben, 2016-ban már kétszer hívott az ügyintézőnk, hogy fogadókészek vagyunk-e és elmondott pár dolgot az éppen örökbefogadható gyerkőcökről, de aztán ennyi volt, többé nem hívtak. Szóval már többször bekerültünk egy-egy gyereknél a körbe. Aztán férjem születésnapján ez év január 25-én hívtak Tomika miatt. Ahogy írtam már fentebb, Tomikát sokan visszautasították, meg sem nézték, így már mi következtünk. A nagyobbik fiunknál, Krisztiánnál most diagnosztizálták az ADHD-t, az ügyintézőnk, pszichológusunk tudta, hogy nem egy egyszerű eset, ezért kicsit félve ajánlották ki Tomikát, még az iratismertetés előtt el is jöttek újra hozzánk egy beszélgetésre, de nagyon pozitívan értékelték a helyzetet.

Hogy van most Tomi?  Nehezen indult a fejlődése, még a fejét is sokára emelte, de aztán robbanásszerűen beindult. Korai fejlesztést kapott a csecsemőotthonban. Az egyensúlya nem olyan jó, de megy, tud futni is. A finommotorikája nagyon fejlett, hihetetlen ügyes, épít, puzzle-t kirak, ügyesen, kis segítséggel öltözik. Beszédben van elmaradva, de az is alakul már, sok szót mond, szinte mindent megért és a saját kis ufó nyelvén mindent elmond. Most is heti 3-4 alkalommal kap fejlesztést, ügyes nagyon. Nagyon-nagyon ragaszkodó, bújós, szeretetreméltó kisfiú.

Tanács, ami jól jött volna utólag: mindent megtaláltam a blogodon, úgyhogy tájékozott voltam, a barátkozás folyamata érdekelt, ezzel kapcsolatosan olvastam sokat,

A legnagyobb problémánk most: nincs nagy problémánk, Tomika dacos koránál fogva, de a nagyobbik kemény kiképzést adott, úgyhogy jól tudjuk kezelni 🙂

Miről olvasnánk: testvéri kapcsolatokról, örökbeadók, örökbefogadottak történeteiről.

*******

Nick név: nincs, olvasók vagyunk

Kik vagytok? Több, mint kilenc éve vagyunk házasok, sajnos nem lehetett gyermekünk, ezért az örökbefogadást választottuk. 2016-ban örökbe fogadtuk kisfiúnkat, Andrást, négyévesen, vele is szerepeltünk a rovatban. Majd gyorsan megfogalmazódott bennünk, hogy kistestvért szeretnénk neki.

Miben vagytok mások, mint mások? Szinte egy év alatt kétgyerekes család lettünk a nulláról.

Ki érkezett? Terézia is négyévesen érkezett hozzánk, gyerekotthonból, ahol születése pillanatától élt. Ott nagyon segítőkészek voltak, a barátkozás 3 hét alatt lezajlott. Nagyon nyitott, szókimondó, barátkozó kislány. Minimális lemaradásai vannak kortársaihoz képest, amelyeket rohamosan hoz be.

Mennyit vártatok? 2016 decemberében kaptuk a határozatot a második gyerekre és 2017 augusztusában kezdtük a barátkozást. A bátyjához életkorban közeli gyereket kerestünk, 11 hónap van köztük.

Mennyit várt a gyerek? Születése óta gyerekotthonban volt. Több, mint két éve örökbe adható volt. Megyei listáról történt, mi voltunk az elsők akinek kiajánlottak. A gyámhivatalban több embernél voltak a papírok, jöttek-mentek az ügyintézők és a polcon csak pakolgatták, pedig a gyámja sürgette. Andrist tavaly augusztus 1-jén hoztuk el, Tecát most szeptember 7-én, a két gyerek közt 11 hónap van.

Miért pont ő? Andriska kislányt szeretett volna, nagyon hasonlítanak egymásra, ezért elfogadtuk a kiajánlást.

Miért pont ti? A mi családunkban látták biztosítottnak Terézia jövőjét. A Tegyeszben azt mondták, azt nézték, hogy Tecának olyan testvért keressenek, aki hasonlít rá és mi lettünk. A mi családunkat tudták elképzelni, nem vitatkoztunk velük 🙂 Rejtett kancsalságuk van, illetve Andrisnak már megszűnt fél év alatt, lehet, később szemüveg se kell majd.

Mit szól a nagy? Az első pillanattól kezdve nagyon jól kijönnek, testvérként szeretik egymást.

Legnagyobb problémátok most? Elég irányító személyiség, a hisztiket nehéz kezelni. De két hónap után jó úton haladunk.

Miről olvasnál szívesen? A hiszti gyakorlati kezeléséről.

*******

Kik vagyunk? Lelkes olvasói a blognak; egy vidéki házaspár, idestova húsz éve boldog kapcsolatban. Három gyermekünk van.

Ki érkezett? Húsz hónapos csodaszép fiúcska a megyénkből. Szerintünk ramaty állapotban volt, de többen is mondták később, hogy nevelőszülőktől gyakran érkeznek ilyen státuszú gyerekek, ezen nem igazán kell meglepődni.

Mennyit vártunk? Őrá éppen nem is vártunk. Meghiúsult egy nyílt örökbefogadásunk, amit a Tegyeszre bíztunk, ilyet ma már nem is tennénk. Azután hirtelen érkezett a kiajánlás. Négy hónapot vártunk a határozattól.

Mennyit várt a gyermek? A szülőanya szülés után röviddel a kórházban hagyta, nyilvánvaló volt, hogy ő örökbe adható. Mégis jó másfél évbe telt, mire hazatalált.

Miért pont ő? Miért pont mi? Különböző okokból kifolyólag sem vállalta több család a megyéből, (származás, egészségi állapot), így az utolsó dobásként minket hívtak fel, mint hírhedt, elfogadó házaspárt. A szakemberek szépen ránk is fenyítettek, hogy nehogy vissza merjünk lépni később, ha a rápillantásnál igent mondunk. Fura volt így indulni, de a fiunkért megérte! Az ismerkedés alatt észrevettünk több dolgot is, ami nem volt rendben, mégsem szerepelt a fiunk anyagában és nem is említette senki. Fejlesztés lett a kulcsszó, sok-sok szeretet és figyelem. A családi dinamika szépen alakul, a gyermekek összeszoktak, összetartanak már most is.

A tanács, ami utólag jól jött volna: Számítani kell mindig arra, hogy madárnak néznek, csak mert gyereket szeretnénk és bizony eltitkolhatnak a gyermek ügyében érintettek bizonyos dolgokat. Becsapva éreztük magunkat. Röviden: lehet, hogy máskor és máshol sem lesz emberséges az ügyintézés.

Mi a legnagyobb problémánk? A legnagyobb problémánk az, hogy kiábrándultunk a gyermekvédelmi rendszerböl. Ehhez még hozzáadódik, hogy a nevelőcsaládtól nem kaptunk sem élettörténeti naplót, sem egy fényképet, pedig megígérték, hogy mindent  megkap a picur. Különben éljük a nagycsaládok boldog és zajos életét.

Miről olvasnánk szívesen? Örökbefogadó családok történeteiről.

Aki az elmúlt egy évben fogadott örökbe, és szívesen megosztaná itt a történetét, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen tud jelentkezni.

18 responses »

  1. Először is nagy szeretettel gratulálok a családoknak, gyönyörűek a gyerekek!!
    Másodszor… bocsánat, de nem tudom nem megjegyezni, hogy rettenetesen felháborít amikor azt olvasom, hogy egy gyerek örökbe adható már másfél, két éve és nem keresnek neki családot… 😦 MIÉRT??

    Kedvelés

  2. A gyerekek csodásak, gratulálok mindenkinek!
    Csak egy dolgot nem értek. Hogy lehet az, hogy a meglévő és az érkező tesó között csak 11 hónap a korkülönbség? Hiszem minimum két évnek kell lennie köztük, úgy tudom. Nekünk legalábbis ezt mondták. Ha tévedek, akkor világosítson fel valaki 🙂

    Kedvelés

  3. Sok boldogságot a családoknak! 🙂 Mi 1 éves kor alatti gyermekre várunk, szàrmazàsi kikötéssel, Pest megyében. Nekünk alsó hangon négy év vàrakozàst mondtak, amiből már kettő eltelt. Tud valaki segítsen, hogy hogy lehet ekkora különbség?

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.