Monthly Archives: augusztus 2018

Babaköszöntő, 2018. augusztus

Általános
Babaköszöntő, 2018. augusztus

Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe kisgyereket. Szeretettel gratulálok! A rovatba a jelentkezés folyamatos a friss örökbefogadóknak (egy éven belül) a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. 

Kik vagytok? Szilvia/37/ és Zoltán/40/, Heves megyei pár, a Tisza-tó mellett élünk. 2008-ban ismerkedtünk meg, 4 éve vagyunk házasok. 10 év endometriózissal való küzdelem után, sok-sok műtéttel a hátunk mögött és 2 sikertelen lombikon túl döntöttünk az örökbefogadás mellett 2017 októberében. November végén az Ágacska Alapítványnál végeztük el a tanfolyamot. Terveink szerint a várakozási idő alatt is próbálkoztunk volna a lombikkal és már megvolt a következő időpont, amikor márciusban csörgött a telefon a jogerős határozat érkezésével egy napon.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintünk semmiben sem vagyunk mások. Ugyanúgy vágytunk gyermekre, mint bárki más. Ha mégis ki kell emelni valamit magunkról, akkor az, hogy nagyon sokat erősödött a kapcsolatunk a megpróbáltatások által.

Ki érkezett? Flóra a Tegyesz által, megyei listáról, titkos örökbefogadással érkezett hozzánk 3 napos egészséges újszülöttként. Különlegessége, hogy állítólag félig afroamerikai származású.

Mennyit vártatok? Tavaly októberben indultunk el ezen az úton és márciusban kaptuk kézhez a jogerős határozatot, de 20 perccel korábban már jött a telefon.

Mennyit várt a gyerek? 3 napot kellett várnia ránk. Másnap már anya és lánya együtt aludtak a kórházban. Apa a hosszú hétvége és a látogatási tilalom miatt csak 4 nappal később csatlakozhatott és vihette haza kis családját.

Miért pont ő? Hisszük, hogy ő Nekünk született. Szerintünk abszolút összeillünk, ugyanolyan vidám és bohókás, mint mi. A kérelemben nem tettünk sem nemi, sem származási kikötést és a betegségek többségére további tájékoztatást kértünk. Első kiajánlásunk volt és egy pillanatig sem haboztunk. Már akkor is teljesen elvarázsolt minket. (Le is mondtuk gyorsan a lombikos időpontunkat.)

Miért pont ti? Mert nem tettünk származási kitételt és vállaltuk azt a kockázatot, ami még 6 hétig várt ránk. Szerintünk nem is a Tegyesz választott ki minket, hanem Flóra.:-)

A tanács, ami jól jött volna utólag: A gyermekhez nem jár használati utasítás, de nem is kell. Ellenben a CSED ügyintézéshez jó lett volna, ha tudjuk, hogy nem kell várni 6 hétig, mert az addig is jár, de mi vártunk a végleges örökbefogadásra és az új születési anyakönyvre.

A legnagyobb problémátok most: Szerencsére nincs problémánk. Jól nevelget minket a lányunk! 🙂

Miről olvasnál szívesen? Testvérkérdésről, mert kacérkodunk a kistesó gondolatával. Read the rest of this entry

Az örökbefogadás és a jogi szabályozás

Általános

Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.

Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!

1995

  • Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
  • Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.

1997

Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.

  • Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
  • Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
  • A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
  • Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
  • Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
  • Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
  • A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.

Örökbefogadásra várakozók száma: 989. Örökbefogadások száma: 911. Read the rest of this entry

A visszalépésekről

Általános

Magyarországon az újszülöttet örökbeadó szülőknek a gyerek hathetes koráig joga van visszavonni a nyilatkozatát. Azaz, ilyen esetekben előfordulhat, hogy az örökbefogadó már hazavitt egy kisbabát, majd pár hét múlva vissza kell adni őt. Titkos örökbefogadásnál már régebben fennállt a visszalépés jogi lehetősége, nyílt örökbefogadásnál 2014-ben vezették be. Az örökbefogadók nagy többsége újszülött babát szeretne, vagy ilyen korú gyermeket is szívesen elfogadna, ugyanakkor nagyon tartanak attól, hogy a szülőanya visszalép és elveszítik a babát. Ma a visszalépések jogi és gyakorlati oldalát mutatom be. Az adatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Központi Statisztikai Hivataltól származnak.

Mikor kérhetik vissza a gyereket? Ha hat hétnél fiatalabb újszülöttet

  • a vér szerinti szülei nyíltan adtak örökbe,
  • vagy titkosan adták örökbe,
  • vagy inkubátorba helyeztek – ez titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásnak minősül.

A visszalépés a gyerek 42 napos koráig lehetséges, függetlenül attól, mennyi idős volt az örökbeadásnál.

Nincs visszalépési lehetőség

  • hat hétnél idősebb gyerek örökbefogadásánál,
  • vagy ha ennél fiatalabb a baba, de nem a szülő hozzájárulásával adták örökbe (azaz a szülőknek megszüntették a jogait, az azonban a gyakorlatban nem zajlik le ilyen rövid idő alatt.)

Read the rest of this entry