Monthly Archives: október 2019

Babaköszöntő 2019. október

Általános
Babaköszöntő 2019. október

Itt az olvasók kedvenc rovata, ahol röviden elmesélik a történetüket a frissen örökbefogadó szülők. Szeretettel gratulálok a családoknak! A rovatba a jelentkezés folyamatos, mindenkit szeretettel várok, aki az elmúlt egy évben fogadott örökbe, vagy örökbefogadás után gyereke született. A zsuzsa.martonffy@gmail.com címre írjatok.

Nicknév: Kriszta és Tomi

Kik vagytok? Az átlagnál picit fiatalabb, 28 és 33 éves házaspár vagyunk Pest megyéből. 6 éve vagyunk egy pár, 2015 óta vagyunk házasok. Bár több hormonkezelést megpróbáltunk, lombikig egyszer sem jutottunk el, amit egyáltalán nem bánok. Egy korábbi nőgyógyászati műtét miatt már 18 éves koromban megmondták, hogy valószínűleg nem lehet természetes úton gyermekem, így nem ért minket váratlanul a sikertelenség. Nem is vártunk sokat, 3 sikertelen kezelés után be is adtuk a jelentkezésünket a Pest megyei Tegyszhez.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben. Fiatal pár vagyunk, akik gyermeket, családot szerettek volna.

Ki érkezett? Patrik érkezett bizonytalan idővel korábban, a maga 2200 grammjával és 45 cm-rel a Fészek Alapítványon keresztül. (Ezúton is hálásak vagyunk az Alapítványnak, hogy Patrik a családunk része lett.) Egyedi eset a miénk, Patrikra (vagyis a vér szerinti anyukájára) születése előtt többen nemet mondtak a körülményei miatt. Nagy volt az egészségügyi kockázat, és gondozatlan terhesség volt. A szülésig a baba nemét sem lehetett tudni. Ettől többen megijedtek, a mi szerencsénkre. Mi abban maradtunk, hogy látatlanban sosem mondunk nemet. És milyen jól tettük, hiszen minden elrettentő hír ellenére Patrik makkegészségesen született és már akkor erősebb volt, mint nagyobb társai.

Mennyit vártatok? Nagyon keveset. 2018. áprilisban adtuk le a jelentkezést a Tegyesznek, december 5-én kézhez kaptuk a határozatot és postafordultával adtuk is fel a jelentkezéseket az alapítványoknak. Az első hír 2019.07.25-én érkezett, születése előtt egy nappal. Éppen nyaralni voltunk, én pedig egy nappal korábban mondtam a férjemnek, hogy érzem, hogy másnap jön egy hír. És jött is!

Mennyit várt a gyerek? Hazajöttünk a nyaralásból és 4 napos korában láthattuk. Másnaptól már bejárhattam őt gondozni, kéthetesen pedig haza hozhattuk a kórházból.

Miért pont ő? Ahogy megláttuk az inkubátorban, elrabolta szívünket. Közhely, tudom, de Ő nekünk született. Már akkor tudtuk, mikor még az sem tudtuk, hogy megérkezett.

Miért pont ti? Mi voltunk azok, akik az elrettentő információk ellenére is többet akartunk tudni. Mert nagyon elfogadók, bevállalósak és fogadókészek voltunk. Sorszám szerint még legalább 2-3 évet várnunk kellett volna. Igazán fehérbőrű csecsemőre nem is számítottunk, főleg nem ilyen hamar 🙂 A határozatunk 0-4,5 éves korig szólt bizonytalan származású testvérpárra és a legtöbb betegségről bővebb tájékoztatást kértünk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Hogy abban a 2 hétben, amikor még csak a kórházban lehettünk vele, nem kellett volna esténként is 2000 fordulaton pörögni. Kicsit előre kellett volna pihenni 🙂

A legnagyobb problémátok most: Patrik csuda jó baba, csak a pocakfájás múlna már el.

Miről olvasnál szívesen? Újszülött örökbefogadása után nagyobb gyerek(ek) örökbefogadásáról is.

****** Read the rest of this entry

Szakdolgozatot írnál az örökbefogadásról?

Általános

Ez az írás azoknak szól, akik szakdolgozatot, másféle egyetemi dolgozatot, kutatást szentelnének az örökbefogadás témájának. Az elmúlt 1-2 évben nagyon sok olyan megkeresést kaptam, hogy a szakdolgozó szeretne egy kérdőívet közzé tenni örökbefogadók közt, a bloghoz kapcsolódó felületeken. Én ilyenkor tanulmányozom a kérdéssort, és akkor szoktam hozzájárulni, ha úgy látom, a kérdésekből valamilyen értelmes eredmény fog kirajzolódni. Sajnos ez nem mindig teljesül.

Mindenképpen örömteli, ha (leendő) szakemberek vizsgálják az örökbefogadást. A témának rengeteg vonatkozása van, lehet kutatni jogi, közigazgatási, pszichológiai, szociológiai irányból, de van örökléstani, nyelvészeti, történeti vetülete is, nem beszélve a hozzá kapcsolódó sztereotípiákról vagy más országok gyakorlatáról. Aranybánya. Itt a blogon is van egy rovat, ahol a sikeresebb dolgozatokat mutatom be. Viszont értelmes eredményeket akkor lehet kinyerni, ha jól kérdezünk. Ebben a cikkben néhány tipikus hibát segítek elkerülni, főleg az online kérdőíves felmérésekkel kapcsolatban. Nem vagyok tudós, de az örökbefogadás témájára van egy jó rálátásom, és magam is írtam pár szakdolgozatot az életben. Az itt idézett szakmai problémák nagy része konkrét kérdőívekből származik, nem az alkotójuk kipellengérezése a célom, hanem a később készülő dolgozatok színvonalának javítása. Egyébként általában a konzulenseken is csont nélkül átmentek a hibák. Érdemes mindig hátralépni, és átgondolni, értelmezhető-e mindenkire az adott kérdés. Nagyon otthon kell lenni egy témában ahhoz, hogy jól tudjunk kérdezni.

Az alapok

Mielőtt nekiállsz, olvass szakirodalmat a kérdésről, és beszélgess el 2-3 érintettel, menj el rendezvényekre. Ennek hiányában lehet, hogy valami nagyon lényeges kérdésre nem kérdez rá a felmérés, aminek ismerete nélkül az eredmények hamisak lesznek. Például, ha valaki azt vizsgálja, miben különböznek az iskoláskorú gyerekek örökbefogadói a többiektől, de nem kérdez rá a válaszadók korára, akkor nem fog feltárulni előtte az a törvényszerűség, hogy Magyarországon ilyen idős gyereket jellemzően az vállal, aki a kora miatt nem kaphat fiatalabbat. De ehhez ismerni kell a szabályozást is meg a gyakorlatot is.

Nézz utána, kutatták-e már az adott kérdést, született-e róla a te egyetemeden dolgozat.

Ha az X ország gyakorlatáról írnál, akkor szerencsés, ha beszélsz x nyelven.

Nem minden témának érdemes egy kérdőívvel nekiesni. Ha várhatóan csak maroknyi alany található az adott feltételekkel (például: színes bőrű gyerekek örökbefogadói, más országból örökbefogadó magyarok, kamaszkorú gyereket örökbefogadók), akkor hasznosabb őket személyesen felkeresni és egy interjút felvenni. De még pár tucat válaszadó esetén sem lesz szignifikáns az eredmény (annál többen pedig kevés szakdolgozati kérdőívet töltenek ki). Az örökbefogadók kevesen vannak, évente a gyerekek egy százalékát fogadják örökbe. Ha az elmúlt öt év örökbefogadói között keresgélsz (jellemzően ők elérhetőek, és a jóval régebbi örökbefogadások még más jogi rendszerben történtek), akkor ebben az időben évi 500-600 belföldi, nem rokoni adoptálás történt, ezek egy része is többedik gyerekre, tehát nem ötször ennyi örökbefogadó család van. Nehéz pár tucatnál több családot elérni, azaz az eredmények nem alkalmasak egy matematikai-statisztikai elemzésre.

Vannak csoportok, amelyek jóformán elérhetetlenek: ilyenek az örökbeadók vagy a felbontott örökbefogadások résztvevői. Természetesen róluk is jó lenne többet tudni, ilyen témánál még több időt kell szánni az alanyok becserkészésére (esetleg azt is számításba véve, hogy más témát kell választani), vagy más megközelítésből dolgozni. Read the rest of this entry

Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Általános
Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Eddig a blogon a cikkek többsége azzal foglalkozott, mit kell tenni az örökbefogadóknak. Most olyan nőkhöz szólok, akik terhesek és nem tudják felnevelni a gyereküket. Abortusz, örökbeadás, állami gondozás, mégis felnevelni a gyereket, esetleg anyaotthon? A cikkben körbejárom a lehetőségeket, és hogy melyik mit jelent a kismama és a baba számára. A teljes írás a Gyereksorsok blogon jelent meg.

“Örökbefogadás

Ebben az esetben a szülés után a gyerek új családba kerül. Jogilag az ő gyermekükké válik, az ő családnevüket viseli, neked semmilyen jogod, sem kötelességed nem lesz iránta. Nem fogod tudni, mi történik vele, később sem kaphatod vissza. Ha még nem vagy 18 éves, a szüleid hozzájárulása is szükséges. Ha férjnél vagy, a férjednek is bele kell egyeznie az örökbeadásba, akkor is, ha nem ő az apa.

Ha az újszülött örökbeadásáról döntesz, ezt a döntést a baba hathetes koráig visszavonhatod. De ebben az esetben is csak akkor kaphatod vissza őt, ha a gyámhivatal a körülményeidet megfelelőnek találja a gyerek felneveléséhez.

Akkor érdemes ezt választani, ha biztos vagy benne, hogy a gyermeket nem tudod, nem akarod vállalni, és semmi esély, hogy a körülményeid rendeződnek. Rengetegen várakoznak Magyarországon kisbaba örökbefogadására, biztos lesz köztük megfelelő a te gyereked számára.

Az örökbefogadás módjai:

  • Nyílt örökbefogadás. Ebben az esetben tudod, hogy kihez kerül a baba, ismered a másik családot, kifejezetten az ő számukra mondasz le róla. Ennek előnye, hogy megnyugodhatsz, jó helyen van a kicsi. Ha úgy állapodtok meg, lehet, hogy küldenek később fotókat a gyermekről, erre azonban semmilyen kötelezettségük nincs, az ő döntésük. Nyílt örökbefogadást hét civil szervezet és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közvetítenek.
  • Titkos örökbefogadás. Ebben az esetben nem tudod, hogy ki fogadja örökbe a babát. Bármelyik gyámhivatalban megteheted a nyilatkozatot, utána nem tájékoztatnak arról, ki fogadta örökbe a babát és mikor.
  • Inkubátorba helyezés. Az országban több kórházban vannak babamentő inkubátorok, ahova, ha a baba már megszületett és veszélyben van, be lehet tenni. Az ebbe került újszülöttet úgy tekintik, hogy lemondtak róla a szülők, és azonnal örökbefogadó családokhoz helyezik. A szülők ellen nem indul nyomozás, nem bűncselekmény az inkubátorba kisbabát helyezni. (Viszont máshol, utcán, templomban, vasútállomáson hagyni igen!) Inkubátorba a kórházon kívül született újszülöttek kerülnek. (A kórházban megszületett gyereket már anyakönyvezik, nem lehet név nélkül otthagyni.) Ezt a megoldást nem ajánljuk, segítség nélkül egyedül megszülni a gyereket nagyon kockázatos.

Read the rest of this entry

Pulay Klára: Az örökbefogadások legnagyobb része sikeres

Általános

Új műfajt, egy hangfelvételt (podcast) hallgathattok. Pulay Klára klinikai szakpszichológussal beszélgettem, aki több évtizedes tapasztalattal és személyes érintettséggel is rendelkezik az örökbefogadásban. Az interjúban szó esik a feldolgozott és feldolgozatlan meddőségről, ennek későbbi kihatásairól, az örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatos nevelési gondokról, és azt is megtudjuk, én miért sírtam 2010-ben az Ikea éttermében. Két jó híre is van a szakembernek: az örökbefogadó házaspárok ritkábban válnak el, mint a többiek, és az örökbefogadások legnagyobb része sikeres!

Itt tudjátok meghallgatni az anyagot. Read the rest of this entry