Örökbe.hu

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet. Ma azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 200 ember, akik 2014 és 2017 között fogadtak örökbe. Sugár András statisztikus segít értelmezni az adatokat.

Ahol értelmes, ott röviden összehasonlítjuk a hasonló, 2014-es vizsgálat eredményeivel (akkor 134 válasz érkezett). A 2017-es kérdőív a legutóbbi időszak örökbefogadásaira (3 évre, egész pontosan a 2014. július és 2017. június vége közt lezajlott ügyekre) kérdezett rá. A hazai „mezei örökbefogadók” számára releváns várakozási idő érdekelt minket, azaz, hogy mennyit kell várni egy idegen gyermekre, így a rokoni, a nevelőszülő általi és a nemzetközi örökbefogadásokkal nem foglalkoztunk.  A kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe az időszakban, akkor többször szerepelnek. 200 válasz érkezett, míg ilyen típusú örökbefogadásból nagyjából 1500 történt a megadott időszakban, azaz elég nagy arányukra rálátunk. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2017 júliusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat (legfeljebb az Örökbe.hu olvasóit) de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszolók 92 százaléka házasként, 8 százaléka egyedülállóként vállalkozott örökbefogadásra. (2014-ben hasonló volt az arány, 94-6%).

82,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegy az örökbefogadott gyermek neme, 15 százalék csak lányt, 2,5 százalék csak fiút jelölt meg. (3 éve 87-10-3%).

A válaszolók 5 százaléka testvéreket fogadott örökbe (felük ikreket), 95 százalék egy gyermeket. (3 éve is nagyon hasonló, 96% volt az egyedüli gyermeket örökbefogadók aránya.)  A válaszolók 85 százaléka egészséges gyermeket kapott, 14,5 százalékuk korrigálható állapotú („közepes problémák, melyekkel még nagyjából teljes életet élhet a gyerek”), míg a fennmaradó 0,5 százalék (1 fő) súlyosan sérült, beteg vagy fogyatékos gyermeket vállalt. (Három éve 85-13-2% volt a megoszlás.)

Honnan jött a gyerek? (százalékban)

A 4 évvel ezelőtti arányok változtak, megnőtt a megyei és országos listáról örökbefogadók aránya, ezek a mostani kérdezéskor az akkori 50% alatti arányról kétharmadra nőttek, (akkor 33 és 15%), csökkent a nyílt örökbefogadási módoké (akkor a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt.) Ha a 2016-os országos statisztikával vetjük össze, ott a magánutasok aránya 6%, az egyéb nyílté 16 százalék volt, 21% az országos, 57% a megyei listán fogadott örökbe.

Akik civil szervezet segítségével fogadtak örökbe (nem magánúton), azok közül 28 a Gólyahír, 10 a Bölcső, 6 a Fészek alapítvány segítségével kapott gyereket, 3 baba az Alfa segítségével érkezett. 4 esetben a Tegyesz közvetített. (2014-ben is a Gólyahír, Bölcső, Fészek fordultak elő nagyobb számosságban.)

Örökbefogadott gyermek életkora szerinti megoszlás, százalékban

 

A kitöltök közel fele újszülöttet vitt haza, míg a 2016-os országos statisztikában 36% az újszülöttek aránya.

A válaszolók 41%-a nem tett származási kikötést a jelentkezéskor, ez a tipikus. Harmaduk csak fehér bőrű gyereket fogadott volna el. 11 százalék elfogadott félroma („lehet roma, ha nem látszik rajta”) gyereket, 3 fő kifejezetten cigány gyereket akart. A többiek vagy nem nyilatkoztak semmilyen irányban, vagy menet közben módosították elképzeléseiket elfogadó irányba, esetleg már a gyerek bemutatásakor. Az, hogy az érkezett gyerek végül roma lett-e, nem tudható, itt csak a jelentkezők fejében élő elvárást vizsgáltuk.

Érdemes megnézni, van-e összefüggés az örökbefogadás módja és az esetleges származási kikötések között. Az alábbi ábra mutatja, hogy az örökbefogadás módja szerint hány %-nak volt határozott kikötése, hogy fehér, magyar gyermeket fogad örökbe. Látható, mennyire magas ez az arány a magánutas nyílt örökbefogadásnál, és hogy az országos lista esetén ez az átlag felét éri el éppen.

 

VÁRAKOZÁS

A válaszolók átlagosan majdnem két évet (23,2 hónap) vártak a gyerekre a határozat megszerzésétől a gyermek hazaviteléig. Ez a szám 3 éve még 16 hónap volt. Egy másik, 150 fő által kitöltött megkérdezés szerint pedig átlagosan közel fél évbe telt a határozat megszerzése. A továbbiakban mindig a határozat megszerzésétől a hazavitelig eltelt időre vonatkoznak a számok.

Az alábbi ábra (hisztogram) mutatja az örökbefogadók gyakoriságát a várakozási idő hónapjai szerint intervallumokba sorolva. Az átlag, mint szó volt róla, majdnem két év, a medián éppen másfél év (azaz az örökbefogadók fele 18 hónapnál kevesebbet, fele ennél többet várt), a becsült módusz, a tipikus érték, ami körül tömörül a minta, 10 hónap körül van. Van két kilógó érték, egy 100 és egy 124 hónapos várakozás, ami nagyon nem jellemző a mintára.

A válaszolók 35%-a egy éven belül sorra került (ez az arány 3 éve még 50% volt). Míg 3 éve alig volt 4 évnél hosszabb ideig várakozó, most a válaszadók mintegy 10%-a 4 évnél is többet várt.

Variancia-analízissel megvizsgáltuk, mely tényezők befolyásolták szignifikáns mértékben a várakozás hosszát. Kettő olyat találtunk, ugyanúgy, mint 3 évvel ezelőtt:

• Leginkább (ahogy az várható is volt) az a tény befolyásolta az átlagos várakozási időt, hogy volt-e valamilyen származási megkötés. Aki vállalt cigány gyermeket (is), az 15 hónap, aki nem, az kétszer annyi, 33 hónap alatt vihette haza a gyermeket átlagban. (2014-ben 11 és 22 hónap volt a két megfelelő átlag). Volt lehetőség „középutas” válaszokra is, akik félroma gyereket elfogadtak, menet közben gondolták meg magukat vagy nem nyilatkoztak semmilyen irányban a származásról, azok a kettő között, 23 hónapot vártak.
• A második befolyásoló elem, hogy az első felkínált gyermeket elfogadta-e valaki, vagy csak a többediket (akkor azonban már nem volt nagy különbség az átlagokban). Akik az első hívásra igent mondtak, azok átlagosan 20 hónapot, a többiek 30-at vártak. (Korábban ez 1 és 2 év volt átlagban).

Szintén befolyásolta a várakozást, de csak 1 és 5 % közötti szignifikanciával:

• Az örökbefogadás módja, itt a magánúton örökbefogadók vártak kevesebbet a többiekhez képest (átlagosan egy évet), ahogy az alábbi ábra mutatja. (És közülük mindössze egy esetben voltak tényleg ismerősök a felek, a többi esetben ismerős, orvos, vagy az internet végezte a közvetítést.)

 

Várakozási idő hónapban

 

A megyei listán határozott származási kikötéssel 33, egyértelműen elfogadó hozzáállással 17 hónap alatt lehet gyerekhez jutni. A bűvös 3 év megmaradt, ennyi az átlagos várakozási idő a megyében a „tipikus”, 3 év alatti, egészséges vagy korrigálható állapotú gyerekre, származási kikötéssel. A szervezet által közvetített (nem magánutas) nyílt örökbefogadások esetén a Fészeknél bő egy, a Bölcsőnél kettő, a Gólyahírnél két és fél, míg a Tegyesznél négy évet kellett várni átlagosan. A civil szervezetnél származási kikötéssel örökbefogadók 43 hónapot, a roma babát is elfogadók 17-et vártak átlagban.

Ez három éve némileg másképp volt. akkor legkevesebbet az országos listáról kellett várakozni (10 hónap), ezt követték a magánutas és civil szervezeti örökbefogadások (14 hónap), és legrosszabb volt a helyzet a megyei listák esetében (21 hónap).

• A gyerek kora. Akik hajlandók voltak idősebb gyermeket is örökbe fogadni (vagy másra nem is volt esélyük), ők átlagosan kevesebbet vártak. Viszont a 3 évvel ezelőtti eredményekhez képest volt változás. Akkor ugyanis alapvető különbség azok esetében volt, akik három évnél idősebb gyermeket fogadtak örökbe, ők átlagosan 7 hónapot vártak, a többiek 17 hónapjával szemben. Most viszont a választóvonal aközött volt, hogy 1 évesnél fiatalabb, vagy idősebb gyermeket fogadtak örökbe, előbbi esetben 26, utóbbi esetben 19 hónap volt az átlagos várakozási idő, és az 1 évesnél idősebb gyermekek esetében is voltak nagyon hosszú várakozási átlagok. A részletes átlagos különbségek az alábbi ábrán láthatók. 33-an fogadtak örökbe újszülöttet titkos örökbefogadással, átlagosan 30 hónap várakozási idővel (ezen belül az elfogadók két évet, a kikötésesek hármat vártak), közülük öt az országos listáról érkezett. Az országos listáról örökbeadottak 14, a megyeiről örökbeadottak 46 százaléka volt egy évnél fiatalabb csecsemő.

Várakozási idő hónapban és a gyerek kora

 

Nem volt hatással a várakozási időre:

• Egyedül vagy házasságban kívánt-e valaki örökbe fogadni. 16 egyedül örökbefogadó szerepelt a mintában, ők 19 hónapot vártak, igaz, csak kettejüknek volt határozott származási kikötése.
• Volt-e valamilyen nemi megkötése az örökbefogadott gyermekre. A csak fiút, illetve csak lányt elfogadók ugyanannyit vártak, mint a többiek. Ez így volt 3 éve is.
• Testvéreket fogadott-e örökbe vagy egy gyermeket.
• Volt-e már gyermeke a jelentkezéskor.
• Hány helyre adott be jelentkezést.
• Volt-e valamilyen kikötése a gyermek egészségére vonatkozóan (itt is érdemes megemlíteni, hogy a válaszolók zöme alapvetően egészséges gyermeket kívánt örökbe fogadni).

Összességében azt lehet mondani, hogy az örökbefogadási időre a 3 évvel ezelőttihez nagyon hasonló struktúrában, erősséggel hatnak az egyes háttértényezők.

A megye szerepe

Mint már egy korábbi kimutatásban feltártuk, a megyék közt őrült nagyok a különbségek a várakozási idő tekintetében, már ha a megyei listás örökbefogadásról beszélünk. A kérdőívben erre is rákérdeztünk, de nagyon kevés adat érkezett be. A régebbi, a megyéket várakozási idő szerint színező ábrára kíváncsiságból feltettem a várakozási időt (évekre kerekítve) azon megyékből, ahonnan legalább öt válasz érkezett. Persze ez is nagyon kevés, és almát vetünk össze a körtével, nem mindegy, hogy egészséges fehér bőrű újszülöttet vagy idősebb roma gyerekeket fogadtak örökbe éppen az adott megyében. Más megyékben még magasabb számok is előfordultak, ezeket a kis elemszám miatt nem tettem fel, Csongrád megyéből három kitöltő akadt és átlagosan 3 és fél évet vártak, Veszprémben két és felet.

Egyéb tényezők

A szöveges válaszokban néhány egyéb szempont is felmerült, ami a várakozás hosszát bizonyos esetekben gyorsította:

• Egyes olvasók átköltöztek gyorsabb megyébe.
• Menet közben felemelték az életkort.
• Az örökbefogadott gyerekük vér szerinti testvérét fogadták örökbe.
• A civil szervezetnél vállalt önkéntes munka.

Lassította viszont:

• Bizonyos időnek el kellett telnie az előző örökbefogadás után.
• Elhúzódott a határozat megszerzése vagy a barátkozás.
• Hibás adminisztráció.
• A várakozás alatt valamiért nem volt fogadóképes a pár (költözés, lombik, külföldi munka)
• A határozatszerzéshez képest később jelentkeztek civil szervezethez
• Az életet adó többször meggondolta magát.

Mennyit vártak a gyerekek?

Arra is rákérdeztem, mióta volt örökbe fogadható az adott gyerek, persze ezt nem mindig tudja az örökbefogadó. A megyei listán átlagosan 4,6 hónapot vártak a gyerekek, az országos listán 9,6 hónapot. Ilyen adatokat a minisztérium utoljára 2013-ban tett közzé, akkor 6,5 és 11 hónap volt ez a szám, a gyorsulás üdvös.

Regressziós modell

A várakozási idő nagyságára a fent felsorolt változók segítségével egy regressziós modellt illesztettünk. A felsorolt változókat dummy (kétértékű) változókká alakítottuk.

Az eredmények láthatók az alábbiakban. Az alapeset, ha valaki 1 év alatti, fehér bőrű gyereket vár, és nyílt örökbefogadással közvetítő igénybevételével intézi ezt (ilyenkor kell a legtöbbet várni, azaz minden más tényező várakozásaink szerint átlagosan csökkenti a várakozási időt), ezt befolyásolják az egyéb változók.

 

Változó tartalma	Paraméter értéke, hónap	t-érték
1 év alatti, fehér gyerek nyílt örökbefogadással közvetítő szervezet igénybevételével	37,7	12,16
Ha 1 évesnél idősebb a gyerek	-6,7	-2,03
Ha az első felkínált gyermeket fogadta örökbe	-7,5	-2,89
Ha nincs származási kikötése	-12,2	-4,88
Megyei lista	-0,3	-0,09
Országos lista	-0,2	-0,05
Nyílt örökbefogadás magánúton	-18,4	-3,72

A t statisztikák (paraméter és standard hiba hányadosa) mutatják, melyik változó mennyire fontos magyarázó erejű. Ez alapján állítható, hogy a gyermek származása a leginkább befolyásoló tényező, de fontos az is, hogyha magánúton intézte valaki, illetve ha az első felajánlott gyermeket elfogadta-e valaki. A modell összességében 25 százalékos magyarázó erejű, azaz azok a tényezők, amelyek szignifikáns mértékben befolyásolják a várakozási idő különbözőségét, összességében 25 százalékát képesek magyarázni a szóródásnak. Ez rosszabb modell, mint amit 3 éve sikerült illeszteni, azaz a szignifikáns tényezők is kevésbé magyarázzák a várakozási idő különbségeit, mint 3 éve.

Ez azt is jelenti, hogy a fentiek ugyan szignifikánsan hatnak a várakozási idő hosszára, de egyéb tényezők (amelyek itt a véletlen tényező összefoglaló néven jelennek meg) is jelentősen befolyásolhatják a várakozási idő különbözőségét. A véletlen tényező lehet olyan tényező, amelyet kérdéseinkkel nem tudtunk kellően feltárni, vagy tényleg véletlen.

A regressziót becslésekre is felhasználhatjuk, hogy az eredményeket érzékeltessük.

Az alapeset, a csak fehér bőrű gyerek, 1 év alatt és nem magánúton kísérli meg az örökbefogadást akkor több, mint 3 éves várakozással kell számolnia.

Például, ha a várakozó 1 év feletti gyereket is elfogad, nincs származási kikötése és az országos listáról elfogadja az első felajánlott gyereket, akkor 11 hónap alatt fog várhatóan sorra kerülni. Ha az összes paramétert szeretnénk bevenni az értelmezésbe az azt jelentené, hogy a kikötésekkel nem élő, 1 éven túli korú gyermeket is elfogadók, magánutat választók, akik az első gyermeket elfogadják, negatív idő alatt gyermekhez jutnának. De ilyen örökbefogadó nincs, hiszen a magánutat választók pl. mind 1 éven aluli gyermeket fogadtak örökbe.

Tanulságok

A kimutatás egybevág a statisztikákból, más tanulmányokból is látható trendekkel, miszerint

• a várakozási idő minden kategóriában növekszik
• felértékelődik a megyei lista szerepe
• és csökken a civileké
• és főleg az 1 év feletti gyerekek száma nőtt meg az örökbefogadásokban.
• Az Örökbe.hu olvasói elfogadóbbak az átlagnál és kevesebbet várnak.

Tanácsok várakozóknak:

• leginkább a roma származás elfogadása rövidíti meg a várakozást (de persze csak emiatt nem szabad vállalni!), a „langyos” elfogadásé is, és az, ha az első hívásra igent mond a szülő.
• Az országos lista gyors lehet, és ott is vannak egészséges pici gyerekek.
• A korábbiakkal ellentétben az se rossz stratégia, ha valaki csak ül és vár a saját megyei listáján.
• A közkeletű hiedelmekkel ellentétben nem hátrány sem az egyedülálló státusz, sem ha van már gyereke a várakozónak, és nem kell többet várni kislányra.
• Nem rövidíti meg a várakozást a testvérek vagy kisebb egészségi problémák elfogadása.
• Megrövidíti viszont az idősebb gyerek vállalása, akár már egy év felettié is.

Fő tanulság, hogy a magyar örökbefogadási rendszer annyira bonyolult, hogy 17 kérdéssel is csak csekély mértékben sikerült körbelőni a várakozás hosszát, ez rengeteg egyéni tényezőn múlhat, tehát az itteni adatok, átlagok, előrejelzések óvatosan kezelendők, ettől rettentő nagy eltérések lehetségesek.