Örökbe.hu

Itt a Babaköszöntő, az olvasók kedvenc rovata. Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe gyereket. A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre írjatok. 

Nicknév: Anikó és Péter

Kik vagytok? 12 éves házasok vagyunk, és az elmúlt 12 évben végigjártunk mindent, csak hogy gyermekünk lehessen. 2016 márciusában jelentkeztünk örökbefogadásra.

Miben vagytok mások, mint mások? Úgy érezzük, átlagos házaspár vagyunk.

Ki érkezett? Adrián kilenc hónaposan érkezett hozzánk országos listáról. Az első kilenc hónapját kórházban töltötte, mert ajak- és szájpadhasadékkal született.

Mennyit vártatok? Három és fél évet vártunk, mire megcsörrent a telefon.

Mennyit várt a gyerek? Születése után a vér szerinti anyja benn hagyta a kórházban. Egyszer-kétszer látogatta, míg 2019 májusában lemondott róla.

Miért pont ő? Miért pont ti? Nullától négyéves korig korrigálható betegséggel, származási kikötés nélkül várakoztunk. 2019 elején volt egy kiajánlásunk. 21 hónapos kisfiú, aki egy fürdőszobai baleset következtében megégett. Akkor átbeszéltük egymás között, hogy tulajdonképpen el tudunk fogadni kicsit betegebb gyermeket is, de végül nem minket választottak. Ezért, amikor érkezett az újabb telefon, könnyebb volt a döntés, de persze az interneten utánanéztünk, mit jelent egy szájpadhasadékos gyermek. Úgy éreztük, tudjuk vállalni a vele járó felelősséget. Ezután az iratbetekintés alkalmával, amikor megláttuk a fotóját, tudtuk, hogy ő a mi gyermekünk. Négy család közül választottak bennünket, valószínűleg azért, mert Szegeden lakunk, és az egyetem miatt az orvosi ellátás magasabb szintű. De ezt csak mi gondoljuk, az örökbefogadási tanácsadó nem árulta el, hogy miért pont bennünket választottak.

Miért vártatok ilyen sokat? Nagyon elfogadóak voltatok. A határozatunkban nem tettünk származási kikötést, és nem is mondták, hogy van teendőnk ezzel kapcsolatban. 2018-ban egy örökbefogadó szülőtől hallottuk, hogy kell írni egy nyilatkozatot, hogy elfogadunk roma gyereket is. Mi nyugodtak voltunk, hiszen nem tettünk származási kikötést és ezt mondtuk is az ügyintézőnek. Aztán a külön nyilatkozat után lett végül is kiajánlásunk. Ezen már mi nem rágódunk, csak azt sajnáljuk, hogy így nem fogadhatunk örökbe még egy gyereket (a feleségem 44 évvel idősebb Adriánnál).

A tanács, ami jól jött volna utólag: Az ideiglenes kihelyezés alatt is lehet gyedre menni a gyermek régi adataival.

A legnagyobb problémátok most: Igazán nincs problémánk. Adrián érkezésével minden gondunk elszállt.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nálunk minden úgy történt, ahogy tanultuk, kivéve a rápillantást, mert mi egész nap Adriánnal maradtunk már az első alkalommal.

******

Kik vagytok? Mi egy mondhatni fiatal házaspár vagyunk. Én 39, a férjem 46 éves. 2015-ben ismerkedtünk meg. (Összeboronálással). 2017-ben házasodtunk össze. Első perctől tudtuk, hogy nekünk csak lombikkal vagy örökbefogadással lehet babánk. Férjem egy gyerekkori rendellenességgel született.

Miben vagyunk mások? Semmiben. Mint minden házaspár. mi is családot szerettünk volna. Két végéről égettük a gyertyát, lombikoztunk és közben elindítottuk az örökbefogadást is. Úgy voltunk vele, hogy így vagy úgy, de szülők leszünk. Én hálát adok, hogy a lombikot is megpróbáltuk. A férjemnél ekkor derült ki, hogy hererákja van. Ha nem megyünk, lehet már későn derült volna ki. Így megküzdöttünk a meddőséggel és a rákkal egy időben. Nagyon nehéz volt.

Ki érkezett? Gergő (a nevet mi adtuk), egy édes kétéves kisfiú a Tegyeszen keresztül, a megyénkből (Békés). Egészséges, szőke kisfiú, aki most már 9 hónapja az életünk értelme. Két hónapos kora óta nevelőszülőknél nevelkedett.

Mennyit vártunk? Jelentkezéstől számítva 2 évet.

Mennyit várt a gyerek? Ő sokat várt. Több mint másfél évet vártak, mire örökbeadhatóvá vált.

Miért pont ő? Nekünk mar előtte volt egy kiválasztásunk. De akkor nem mi kerültünk az első helyre. Most már úgy hívtak minket, hogy ti vagytok az elsők, tudjátok fogadni. Szerelem volt első látásra.

Miért pont mi? 22.-ek voltunk akkor. Elköltöztünk. Új környezettanulmány kellett. Ezzel felhívtuk magunkra a figyelmet. Illetve ő nekünk lett rendelve, így kellett lennie.

Tanács? Nincs jó tanács. Mindenkinek más. Tapasztalat az igen. Nekem nagyon nehéz volt. Nem akart elfogadni, de a sok jó tapasztalat sokat segített.

Legnagyobb probléma: Nekünk most nincs ilyen. Most kezdte az óvodát. Amennyire féltem, annyira könnyen ment a beilleszkedés.

Mi volt más, mint a nagykönyvben meg van írva? Eddig minden protokollszerűen megy. Biztos lesz változás idővel.

Miről olvasnál? Számomra minden történet megható.

******

Nicknév: Bombanyu

Kik vagytok? Immár kétgyermekes család vagyunk, kisfiunkat több mint két és fél éve fogadtuk örökbe 22 hónaposan, szerepeltünk is vele a rovatban, kislányunkat pedig két hónapja, 19 hónaposan.

Miben vagytok mások, mint mások? Egy vér szerinti családhoz képest nagyon mások vagyunk, a mi kislányunk kb. 3 hét alatt “fogant és született meg”, legalábbis a kisfiunk számára, ráadásul egyből egy cuki 18 hónapos formában – vagyis nagyon komoly rivális. 🙂 Ebből azért adódnak extra nehézségek.

Ki érkezett? Csenge 19 hónaposan érkezett, nevelőcsaládból. Egészséges és korának megfelelő fejlettségű, iszonyú cuki. Folyamatosan “dumál” édes kis babahangon, mindenkit egyből levesz a lábáról.

Mennyit vártatok? Csengire sokat vártunk, 2 és fél évet. Ahogy lejárt kisfiunkkal az ideiglenes kihelyezési időszak, egyből elindítottuk a sorbanállást, tudtuk, hogy kislányra sokat kell várni.

Mennyit várt a gyerek? 5 hónapot várt.

Miért pont ő? Ő volt az első, akit kiajánlottak nekünk. Megláttuk és nem volt kérdés, hogy hazahozzuk; bár szerintem ezt már az iratbetekintéskor eldöntöttük. Nem tudom, hogy ha megfelel az általunk megjelölt “kritériumoknak”, akkor milyen indokkal mondtunk volna nemet.

Miért pont ti? Csengi cigány származású, és ez valamennyire látszik is rajta. A megyéből a származása miatt senki nem volt rá kíváncsi. Az országos listáról küldte be az ügyintézőnk a jelentkezésünket rá; Csengi ügyintézője és az ottani csapat választott ki minket.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Hogy nagyon más érzelmeket mozgat meg a második. Míg az elsőnél az összes felgyülemlett szeretetemet végre “ráönthettem” valakire, a másodiknál egy nagyon komoly bűntudat munkált eleinte az elsővel szemben, és emiatt a másodikkal szemben is. Az elején nagyon nem tudtam magam átadni annak az “édes örömnek”, hogy van két szupercuki gyerekem, mert az első látványosan szenvedett, és ez nagyon megviselt engem is.

A legnagyobb problémátok most: Az, hogy nem tudunk normális képet csinálni kettejükről (négyünkről meg pláne nem), mert valamelyik fixen idétlenkedik. 😉 Viccet félretéve, mostanra jól vagyunk. A gyerekek egyre kedvesebbek egymással, az első végre elhiszi, hogy biztos helye van a szívünkben és végre a második is mer hisztizni, dacolni, akaratoskodni.

Miről olvasnál szívesen? Testvérek közötti nehéz helyzetekről.

******

Kik vagytok? Margó (43) és Karesz (50), Békés megyei házaspár. 2017-ben házasodtunk össze 11 év után és mindkettőnk második házassága. Az első perctől kezdve szerettünk volna közös gyermeket. Mint ahogy elég sok pár, úgy mi is a sok sikertelen beavatkozások után döntöttünk az örökbefogadás mellett.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben nem vagyunk mások! Családra vágyó és ezért küzdő pár vagyunk.

Ki érkezett? Tiara érkezett haza. 21 hónapos, gyönyörű, huncut, imádni való kislány. Megyei listáról érkezett. Koraszülött volt és két hét alatt annyit fejlődött, hogy a nevelőszülők hazavihették az otthonukba. Annyira okos, hogy 18 hónaposan a szintfelmérésen 24 hónaposnak felelt meg!

Mennyit vártatok? A kérelem beadásától számítva 21 hónapot, sosem látogatták.

Mennyit várt a gyerek? Születése óta csodás nevelőszülei voltak és 21 hónapot várt.

Miért pont ő? Szerelem volt első látásra és mi már akkor tudtuk, hogy ő a mi kislányunk.

Miért pont ti? Mindkettőnknek az első kiajánlása volt. Az első találkozás pillanatában ránk mutatott és mosolygott! Akkor már Tia és mi is tudtuk, hogy egymásra találtunk!

A tanács, ami jól jött volna utólag: Rengeteg és hasznos tanácsot kaptunk. Bár minden örökbefogadás egyedi és más.

A legnagyobb problémátok most: Kisebb problémákon kívül most “Ami az anyáé az a Tiáé is”, de ez nem probléma!

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Ami a nagykönyvben meg van írva, az a gyakorlatban nem minden úgy működik.

******

Kik vagytok? Bálint (34) és Anita (35). 12 éve együtt, 10 éve házasok. 2010 óta próbálkoztunk, egy év után orvosi vizsgálatok, majd egy műtét, ami után a természetes úton történő teherbe esés esélye 0%-ra csökkent. Három lombikkezelés után, mikor már Anitának minden beavatkozás után valamilyen gondja lett, úgy döntöttünk, hogy elkezdjük az örökbefogadáshoz szükséges teendőket elvégezni (utánajárás, gondolkodás, tanfolyam stb.). Ez 2014 év végén volt.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben sem érezzük magunkat másnak, mint mások.

 

Ki érkezett? Hozzánk Bálint érkezett, a születése után 2 nappal már láthattuk, karjainkba vehettük, 10 napos korában már haza is hoztuk teljesen egészségesen. Megyei listáról érkezett (Békés).

Mennyit vártatok? Gyermekre összesen 8 évet, ebből az örökbefogadói várakozás 2.5 év volt.

Mennyit várt a gyerek? Nem sokat, születési utáni napon már csörgött a telefonom 😊

Miért pont ő? Számunkra nem volt túl sok kikötés, fiú vagy lány, 0-12 hónapos korig, lehetőleg komolyabb betegség nélkül.

Miért pont ti? Mi jöttünk a sorban, de pont jókor, mert mind külső és mind belső tulajdonságokban hasonlít ránk 😊

A legnagyobb problémátok most: Az evés néha művészet, válogatós a fiatalúr. Egyik nap még imádja a sült krumplit, két nappal később már nem hajlandó megenni…

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A telefonhívástól a hazahozatalig csak pár nap telt el… Így felkészülni egy gyermekre, gyerekszoba, pelenkázó, kiságy sokkal nagyobb kihívás volt, mintha előre tudunk róla jó pár hónappal. De mindent sikeresen megoldottunk.

Szeretettel gratulálok a családoknak! Jelentkezzetek a rovatba!