Mivel jár egy hároméves gyerek örökbefogadása?
Folytatódik a különböző korú gyerekek örökbefogadását bemutató sorozat. Ma a kiscsoportos ovis korosztály van soron. Előre szólok, hogy ahogy idősödnek, egyre nagyobb különbség lehet a gyerekek közt fejlettségben, képességekben és aszerint is, hogy a környezetük mennyire engedi ezeket kibontakoztatni.
Mit tud egy átlagos hároméves?
- jár, lépcsőn váltott lábbal felmegy
- tanul triciklit hajtani
- tud ugrani
- nappalra szobatiszta
- még alszik egyszer napközben
- 3-5 szavas mondatokat mond, sokat kérdez (itt a „miért?”-korszak!)
- rajza még nem felismerhető
- önállóan eszik
- már tudja, hogy fiú-e vagy lány
- a babakor kellékeit (kiságy, kiskád, babakocsi) kinőtte
- mindent fel akar fedezni, veszélyes ötletei lehetnek, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!
Mit tud egy négyéves?
- lépcsőn váltott lábbal megy lefelé
- elkapja a labdát
- önállóan öltözik
- felismerhető figurákat rajzol
- szerepjátékokban részt vesz
- sokat beszél, összetett mondatokat mond
- egyszerűbb társasjátékokkal már lehet próbálkozni
- szívesen játszik más gyerekekkel, de gyakoriak a konfliktusok
- óvodába jár (bár nem biztos, hogy tényleg vitték is)
Természetesen lehet, hogy egy megismert gyerek elmarad a korától akár idegrendszeri fejletlenség, akár az ingerszegény környezet miatt.
Az örökbefogadás szempontjából:
- ez a korosztály már lehet, hogy élt valamennyi időt a vér szerinti családjában (a másfél-két évesek jellemzően nem), de az is lehet, hogy születésekor emelték ki. Lehet, hogy már több helyen is élt.
- Az viszont biztos, hogy a szülei egy ideig látogatták, erre azonban valószínűleg már nem emlékszik. A vér szerinti szülőkről viszont ebben az esetben is beszélni kell.
- Az örökbefogadás sikere szempontjából döntő, hogy a kisember tudja: nem a vér szerinti családjában nevelkedik. Ha a nevelőszülő nem képes ezt átadni a gyereknek, akkor az örökbefogadók „gyerekrabló” pozícióból indulnak!
- A gyerek már emlékezni fog a nevelőszülőre, az örökbefogadó feladata ezt ébren tartani. És bár ennek a korosztálynak már el lehet magyarázni az örökbefogadást, később is elő-elő kell venni a témát.
- A kötődés képessége az időszak végéig alakítható ki, utána kismértékben még javítható, de ha a gyereknek addig nem volt bizalmi kapcsolata, ezt nehéz lesz pótolnia később a szülőnek. Azonban ez a magyar rendszerben nagyon ritka. Ha kötődik a gyerek, ha ragaszkodik a nevelőszülőhöz, annak örülni kell!
- 3-4 éves gyereket még viszonylag sokan vállalnak, ez önmagában nem garantálja a gyors sorra kerülést – egyéb paraméterekkel kombinálva azonban már igen.
- Aki karitatív örökbefogadásban gondolkodik: a korosztály tetején levő roma kisfiúk már gyakran külföldre kerülnek, náluk lehet mondani, hogy egy olyan gyereket vállal a szülő, aki egyébként nem jutna itthon családhoz. Az egészséges, fehér bőrű gyerekekre azonban ezen korosztályban is túljelentkezés van!
- Fél év örökbefogadói díjra jogosult a szülő (ami a fizetés 70%-a). Ennyit mindenképp érdemes otthon is maradni a kicsivel a kapcsolat megszilárdításáért.
- A gyerek azonban 3 éves kortól óvodaköteles! 4 éves korig a kormányhivatal adhat felmentést, utána legalább délelőtt kötelező járnia (de a konkrét ovival mást is ki lehet alkudni).
- Kezdenek látszani az értelmi képességei, bár egy későbbi fejlesztő környezettel még nagyon sok lemaradás behozható. Néhány gyereket már ebben a korban sajátos nevelési igényűvé nyilvánítanak. A durva fogyatékosságok látszanak, szakember az autizmus, hiperaktivitás jeleit is felismerheti. A tanulási problémák azonban még nem előrejelezhetők.
A 3-4 éves még mindig kisgyerek. A szülő lemarad a felülésről, felállásról, első mosolyról – és ott lesz, mikor iskolába megy a gyerek, mikor megtanul kétkerekűt hajtani, mikor elmondja az első verset. Ennyi idős gyerekkel már lehet rögtön játszani, játszótérre, strandra vinni, és beszélgetni. Viszont a négyéves nem kisbaba, aki újszülöttet szeretne a szíve mélyén, az ne tolja ki eddig a korhatárt.
Ki a szerzoje ennrk az irasnak?
KedvelésKedvelés
Ha lennebb görgetsz, írja az oldal alján: “Az oldalt egy ember írja, Mártonffy Zsuzsa magánember, újságíró, anya.”
A jobboldali sávban “A szerző” cím alatt is ír magáról.
KedvelésKedvelés
Köszi Zsuzsa!
Jó kis összefoglaló.
Remélem, hamarosan aktuális lesz. 🙂
Egy kérdés: az öf. díjnak ugyanúgy van plafonja, mint a gyed-nek, ugye?
Vica
KedvelésKedvelés
Köszönöm ezt a hasznos összefoglalót! 🙂
KedvelésKedvelés
Köszönjük ezt a hasznos irást Zsuzsa. A kérdésem , hogy ha a férj Ausztriában dolgozik, oda van bejelentve, ő is igényelhet örökbefogadói dijat és itthon maradhat fél évet? Angéla
KedvelésKedvelés
Ezt nem tudom megmondani. Általában a juttatások bizonyos ideig tartó előzetes biztosítást igényelnek, de nem vagyok tisztában, mi van, ha külföldön dolgozott előtte a szülő, és azt se tudom, Ausztriában milyen juttatás jár.
KedvelésKedvelés
Még egy hasznos komment a Facebook-csoportunkban zajló beszélgetésből: “Én pont azt láttam ismeretségi körben, hogy a 4 évessel szemben értelmi/érettségi kérdésekben az örökbe fogadó szülőknek nagyobb, 5-6 éves korú elvárásaik voltak. Nem az ő hibajukbol, hiszen nem tudhatják, csak fontos, hogy egy 3-4 éves még kicsi, még nem tud beszélni rendesen, rengeteg hangzot téveszt, nem ismerhető fel a rajza, nem tud hintazni, nem ismeri az orat, az elotte/utána kifejezéseket, a napokat, a mát és a holnapit, mert minden tegnap vagy majd van neki.”
KedvelésKedvelés