Örökbe.hu

Mivel jár egy hároméves gyerek örökbefogadása?

Folytatódik a különböző korú gyerekek örökbefogadását bemutató sorozat. Ma a kiscsoportos ovis korosztály van soron. Előre szólok, hogy ahogy idősödnek, egyre nagyobb különbség lehet a gyerekek közt fejlettségben, képességekben és aszerint is, hogy a környezetük mennyire engedi ezeket kibontakoztatni.

Mit tud egy átlagos hároméves?

• jár, lépcsőn váltott lábbal felmegy
• tanul triciklit hajtani
• tud ugrani
• nappalra szobatiszta
• még alszik egyszer napközben
• 3-5 szavas mondatokat mond, sokat kérdez (itt a „miért?”-korszak!)
• rajza még nem felismerhető
• önállóan eszik
• már tudja, hogy fiú-e vagy lány
• a babakor kellékeit (kiságy, kiskád, babakocsi) kinőtte
• mindent fel akar fedezni, veszélyes ötletei lehetnek, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Mit tud egy négyéves?

• lépcsőn váltott lábbal megy lefelé
• elkapja a labdát
• önállóan öltözik
• felismerhető figurákat rajzol
• szerepjátékokban részt vesz
• sokat beszél, összetett mondatokat mond
• egyszerűbb társasjátékokkal már lehet próbálkozni
• szívesen játszik más gyerekekkel, de gyakoriak a konfliktusok
• óvodába jár (bár nem biztos, hogy tényleg vitték is)

Természetesen lehet, hogy egy megismert gyerek elmarad a korától akár idegrendszeri fejletlenség, akár az ingerszegény környezet miatt.

Az örökbefogadás szempontjából:

• ez a korosztály már lehet, hogy élt valamennyi időt a vér szerinti családjában (a másfél-két évesek jellemzően nem), de az is lehet, hogy születésekor emelték ki. Lehet, hogy már több helyen is élt.
• Az viszont biztos, hogy a szülei egy ideig látogatták, erre azonban valószínűleg már nem emlékszik. A vér szerinti szülőkről viszont ebben az esetben is beszélni kell.
• Az örökbefogadás sikere szempontjából döntő, hogy a kisember tudja: nem a vér szerinti családjában nevelkedik. Ha a nevelőszülő nem képes ezt átadni a gyereknek, akkor az örökbefogadók „gyerekrabló” pozícióból indulnak!
• A gyerek már emlékezni fog a nevelőszülőre, az örökbefogadó feladata ezt ébren tartani. És bár ennek a korosztálynak már el lehet magyarázni az örökbefogadást, később is elő-elő kell venni a témát.
• A kötődés képessége az időszak végéig alakítható ki, utána kismértékben még javítható, de ha a gyereknek addig nem volt bizalmi kapcsolata, ezt nehéz lesz pótolnia később a szülőnek. Azonban ez a magyar rendszerben nagyon ritka. Ha kötődik a gyerek, ha ragaszkodik a nevelőszülőhöz, annak örülni kell!
• 3-4 éves gyereket még viszonylag sokan vállalnak, ez önmagában nem garantálja a gyors sorra kerülést – egyéb paraméterekkel kombinálva azonban már igen.
• Aki karitatív örökbefogadásban gondolkodik: a korosztály tetején levő roma kisfiúk már gyakran külföldre kerülnek, náluk lehet mondani, hogy egy olyan gyereket vállal a szülő, aki egyébként nem jutna itthon családhoz. Az egészséges, fehér bőrű gyerekekre azonban ezen korosztályban is túljelentkezés van!
• Fél év örökbefogadói díjra jogosult a szülő (ami a fizetés 70%-a). Ennyit mindenképp érdemes otthon is maradni a kicsivel a kapcsolat megszilárdításáért.
• A gyerek azonban 3 éves kortól óvodaköteles! 4 éves korig a kormányhivatal adhat felmentést, utána legalább délelőtt kötelező járnia (de a konkrét ovival mást is ki lehet alkudni).
• Kezdenek látszani az értelmi képességei, bár egy későbbi fejlesztő környezettel még nagyon sok lemaradás behozható. Néhány gyereket már ebben a korban sajátos nevelési igényűvé nyilvánítanak. A durva fogyatékosságok látszanak, szakember az autizmus, hiperaktivitás jeleit is felismerheti. A tanulási problémák azonban még nem előrejelezhetők.

A 3-4 éves még mindig kisgyerek. A szülő lemarad a felülésről, felállásról, első mosolyról – és ott lesz, mikor iskolába megy a gyerek, mikor megtanul kétkerekűt hajtani, mikor elmondja az első verset. Ennyi idős gyerekkel már lehet rögtön játszani, játszótérre, strandra vinni, és beszélgetni. Viszont a négyéves nem kisbaba, aki újszülöttet szeretne a szíve mélyén, az ne tolja ki eddig a korhatárt.