Kommentben tudtok egymással beszélgetni.

858 responses »

  1. Üdv,én egyedülálló örökbefogadó vagyok.Szerencsére minden simán megy,igaz kissé speciális az esetem.Családba fogadtam egy 7 hónapos(most vagyunk 10 és fél hónaposak) csecsemőt,akit idő közben örökbe is fogadok.
    Inkább a probléma a gyámhivatalok közötti nem létező összeköttetésben és sajnos a hiányos tudásukban van.

    Kedvelés

  2. Sziasztok, egyedülállóként fogadnék örökbe, érdekelne, hogy mennyi idő megszerezni az engedélyt? És utána? Mi következik? El kell menni egy gyermekotthonba? Vagy az ember automatikusan egy listára kerül?
    Köszönöm 🙂

    Kedvelés

      • Köszönöm, igen elolvastam, de én arra lennék kíváncsi, hogy a Tegyesznél történő jelentkezés és a gyámügy alkalmassági határozata között mennyi idő telik el..? Több szempontból is behatárol engem az idő, ezért szeretném tudni.

        Kedvelés

        • Elvileg 3 hónap alatt kötelesek elkészíteni a határozatot, a gyakorlatban 3 és 12 hónap között, sok mindentől függ. Ha nagyon sürgeted, akkor inkább gyorsabb.

          A várakozás a gyerekre meg az igényeidtől függ.

          Kedvelés

        • Nekünk fél év volt, sokminden függ az aktuális tegyesz munkabeosztásától, az ott dolgozók leterheltségétől. A levelet júliusban adtuk fel, és szeptemberben kezdtek el foglalkozni az ügyünkkel. Volt 1. beszélgetés, egy pszichológia, környezettanulmány, 3 napos tanfolyam (ezt lehet máshol is végezni), papírrendezős találka – ezzel el is telt az idő decemberig. Amint elküldik a papírokat a gyámügyre, ketyeg az óra, mert az érvényes anyakönyvi kivonatnak van egy lejárati ideje. Január közepén hívtak a gyámhivatalba és február közepén lett belőle határozat.
          Onnantól meg minden sorba más szempont alapján kerülsz be. A megyei tegyesznél a levél beérkeztétől ketyeg az óra, máshol másképp.

          Kedvelés

        • Nálunk is kb. fél év.
          Július végén jelentkeztünk be a tegyeszhez, január első felében volt határozatunk. A tanfolyamig kicsit lassabban ment, aztán felgyorsult. Ha nincs a karácsony körüli sok munkaszünet, pár héttel előbb zárult volna. Mi vállaltuk, hogy nem kell kiküldeni mindent postán, telefonálnak és megyünk a következő lépést intézni. Ezzel is spóroltunk időt.

          Kedvelés

        • Nekunk kb. 3,5 honap volt. Dec. utolso munkanapjan kuldtem el a levelet a Tegyesznek, januar elso munka heten meg hivtak is, hogy mehetunk rogron tanfolyamra. Aprilis elejen jogeros hatarozatunk volt.

          Kedvelés

    • A nagyja attól függ, hogy te mennyire vagy flexibilis és hajtod a dolgokat. Pl. ha a környezettanulmányra bejelentkeznének hétfőre, de te csak pénteken érsz rá, már csúszik a dolog. Ugyanez a pszichológussal. A tanfolyamot nemcsak a Tegyesznél lehet elvégezni, hanem az Ágacskánál, amelyik előbb van, arra jelentkezz. Nyáron általában lelassulnak a dolgok, de azárt történnek, mi május 31. kezdtük el és 7 hónap múlva megvolt a határozat. De 6 hónap alatt is meglett volna, csak fellépett egy komplikáció a végén (a férjem nem magyar állampolgár). Mi pedig nem is hajtottuk az ügyet, csak hagytuk, hogy normális tempóban haladjon. Ez persze Budapest, vidéken nem tudom, hogy van.

      Kedvelés

  3. Nagyon köszönöm, ez mind nagyon hasznos info…
    …és nagyszerű, hogy van ez a fórum!
    Akkor most már csak egy nagy levegőt kell venni…!?

    Kedvelés

    • Az alkalmassági határozat csak a kezdet – kell venni jó sok nagy levegőt útközben…
      De hát a hosszú élet titka is az, hogy nem szabad abbahagyni a lélegzést.
      Bátorság!

      Kedvelés

    • Júl. 22-én voltam először bejelentkezni. MÁr túl vagyok a pszichológusin, a környezettanulmányon, október elején 4 napos tanfolyam a TEgyesznél. Szerintem gyorsan haladunk. Egész augusztusban nem voltam Pesten, ezért csak most lendültünk be.

      Kedvelés

  4. Tolmácsoltam egy francia nőnek, aki örökbe fogadott egy 7 éves roma kislányt. Akkor sok időt töltöttem vele az egyik vidéki gyermek otthonban. Az én gyermekeim akkor voltak 8 és 10 évesek…azóta foglalkoztat az a gondolat, hogy szeretnék örökbe fogadni.
    A gyerekeim tavaly óta kirepültek, idén töltöttem be a 47-et, és január óta külszolgálatban dolgozom…Ezért.

    Kedvelés

  5. Igen, tudom, de az nem zavar.
    Miért gond, ha külföldön élek? Nekem csak az ügyintézés miatt tűnik bonyolultnak, mert nyáron leszek otthon szabadságon. Persze meg tudom oldani, hogy hazamenjek, ha kell.

    Kedvelés

      • Mi érdeklődtünk, mikor arról volt szó, hogy esetleg kiköltöznénk, hogy ez mennyiben fogja érinteni a következő gyerkőc örökbefogadását (akkoriban adtuk be a papírokat, amikor erről szó volt). Nekünk azt mondta az ügyintéző, ha megmarad az itthoni lakcímünk is, és itthon tudjuk tölteni a kötelező gondozási időt, akkor ugyanúgy itthoni örökbefogadók maradhatunk. Végül nem mentünk, úgyhogy nem tudom, valójában hogy alakult volna, de az ígéret ez volt.

        Kedvelés

  6. De az csak annyi, hogy hátrébb kerülök a várakozási listán, nem?
    ..és akkor is így van ez ha átmenetileg, a külszolgálat idejére élek külföldön?

    Kedvelés

  7. Ha van magyar lakcímed, akkor az ahhoz tartozó illetékes megyei tegyesz fogja végezni az alkalmassági vizsgálatot.
    A határozat kézhez vétele után esetenként évekbe telik, mire abból gyerek lesz (függ attól is többek között, hogy mekkora a megye, és hogy te mit fogadsz el). Meddig maradsz kint külföldön?

    Kedvelés

  8. Nos, a vizsgálati időpontokban mindenképp itthon kell tartózkodni, a nyár pedig eléggé holt időszak – szabadságolások meg miegyéb okán.
    Nem mindegy, hogy a lakcímed Bp vagy Pest megye, mert ez két külön tegyesz (legalábbis fél éve még így volt). Az első találkozókor elvileg minden fontos dolgot megkérdeznek onnantól, hogy milyen gyereket szeretnél, odáig, hogy milyen színű az anyukád szeme. (minket 3,5 órát faggattak, ez is helyi jellegzetesség, mi vidéki tegyesznél állunk sorban). Akkor és ott erről a szerződésről tájékoztathatod őket, szerintem nem fognak rajta nagyon fennakadni, ha a hivatali utakat rendben végigjárod, és itthon vagy, amikor nekik kell, és a gyereket is Magyarországon tervezed nevelni.
    Arra számíts, hogy hosszú menet lesz az ügyintézés. A tanfolyammal gyorsan fogsz végezni, mert a fővárosban több is indul. A többi időpontra meg a tegyesz írja ki az időpontot, nem tudom, velük mennyire lehet egyezkedni, nálunk lehetett. (próbaidőn voltunk új munkahelyen, és szerettük volna még felmondási időben elintézni az ügyet, az ügyintéző adott előbbi időpontot a pszichóra). Aztán ha ott végeztél, akkor még legalább egy kör lesz a gyámhivatal is, ami a tegyesz ellenőrző szerve, és tőle független időbeosztással dolgozik.
    Ha megvan a határozat, onnantól már csak várni, időnként telefonálni és érdeklődni kell, senki nem fog a nyakadra járni.
    Azért fontos, hogy életvitelszerűen élj itthon, és ide haza kerüljön a gyerek is, mert az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedésétől számított maximum 5 éven keresztül utánkövetés van idén márciustól.
    Mivel idősebb gyerekre lesz alkalmasságid, ezért a megyei tegyesz listára, és ha kéred, az országos listára fognak feltenni. A sorszám pedig, mint írtam, az általad megadott paraméterektől függően is alakul.

    Kedvelés

  9. Visszajelzés: Egyedülálló fogadhat örökbe? | Örökbe.hu

  10. Van egy kérdés, ami nem hagy nyugodni, szerintetek létezik olyan, hogy egyedülálló testvérpárt fogad örökbe? Ismer valaki ilyet?

    Kedvelés

  11. Szia Andrea.

    Egyedülállóként csak egy gyermeket fogadhatsz örökbe.Ha testvérpárt szeretnél örökbe fogadni,akkor új alkalmasságit kell csinálnod,miután az egyik gyermeket örökbe fogadtad,és ha az megvan,akkor örökbe fogadhatod a másikat is.Faramuci így,de csak így engedi a törvény.Bár értelmét nagyon nem látom.

    Kedvelés

    • Sziasztok!

      Ez így nem igaz. Én egyedülállóként fogadtam örökbe lányomat, három évesen került hozzám. Mikor 6 éves lett, szerettem volna egy testvért neki. Az eljárás a tanfolyamot kivéve ismétlődött, de gond nélkül engedélyezték. Az más kérdés, hogy közben vidékre költöztünk, és Maja nehezn viselte a változást, ezért végül az ő érdekében nem mertem belevágni egyelőre.

      Kedvelés

  12. Sziasztok! Szeretnék egy kis tanácsot kérni Tőletek, mert pár kérdés kavarog bennem – gondolkozom örökbefogadáson, egyedülállóként, de még nem tettem konkrét lépéseket. Ti mennyire konkrétan tudtátok meghatározni hogy milyen kisgyermeket szeretnétek:fiú/lány, hány évest, és végülis mennyi idő után kaptatok és milyen korú gyermeket?

    Kedvelés

    • Szia!Én egyedülállóként kezdtem bele az örökbefogadásba,januárban.Elvileg nemsokára megkapom a határozatot.A TEGYESZ-nél nagyon segítőkészek és barátságosak voltak.Nekem sem voltak teljesen határozott elképzeléseim annak ellenére,hogy 15 éve csak gyerekekkel foglalkozom.Ez mégis teljesen más.A pszichológus nekem semmit nem segített,igaz eszembe se jutott,hogy tőle kérdeznem kellene bármit is.Aztán a tanfolyam és az ott lévő “csoporttársakkal” való beszélgetés nagyon sokat számított.Amikor jelentkeztem sokkal tágabb határokat adtam meg,amit aztán szűkítettem,mikor már többet láttam-hallottam.Ezt te is megteheted majd.

      Kedvelés

          • Előttem 1 nappal jelentkeztél először:)) Én is titkost adtam meg először, de 3 éves korig. Sajnos ebben az esetben országos listán is kb. 5 év a várakozási idő. Ezt mondta a kapcsolattartóm. Így megjelöltem a nyílttat is és elfogadtam, hogy az egyik szülő lehet roma is. Így csökkenhet a várakozási idő. A gyerek aktái, képei és személyes találkozás után dönthetek.

            Kedvelés

  13. Én is egyedülállóként próbálkozom.
    Én először kislányra gondoltam, de mivel nem tudtam megfogalmazni magamnak, hogy a kisfiút miért nem, így elvetettem, hogy ne legyen kisfiú. Azonban a pszichológus felvilágosított, hogy nőknek kislányokat közvetítenek ki, mert a kisfiú nem látja az apamintát.
    A kor meghatározásánál is a pszichológus segít, a személyiséged alapján.

    Kedvelés

    • Nemár 😀 Ez ebben a formában nettó baromság, már elnézést. Az viszont nem árt, ha beszélgetsz egyedülálló szülőkkel, akár kisfiút, akár kislányt nevelnek.
      Ha olvasol angolul, akkor nagyon jó könyvek vannak, pl. az amazonról hozzá tudsz jutni (Pl. Adopting On Your Own http://www.amazon.com/Adopting-On-Your-Own-Complete/dp/0374128839), mindenféle önsegítő jelleggel is, kérdések vannak benne, amikre válaszolnod kell, útmutatás, hogy hogyan írj ún. szülővé válási naplót stb. Persze blogokat, egyéb neten elérhető anyagokat is érdemes olvasni, de ha ezekben az alapvető kérdésekben bizonytalan vagy, akkor jó, ha “provokáltatod magad” egy kicsit, és lehetőleg nem élesben, az alkalmassági vizsgálat során.

      Kedvelés

  14. Bocs, hogy nem egyedülállóként hozzászólok, de azért szerintem ez nem ilyen egyértelmű. Korábban nekem is voltak hasonló gondolataim, de aztán megismertem egyedülálló örökbefogadó anyukákat, akik nagyon jó szüleik az örökbefogadott fiuknak. Amúgy Barack Obama is apaminta nélkül nőtt fel és elég sokra vitte:)

    Kedvelés

    • En pedig lanykent kijelenthetem, hogy borzasztoan hianyzott az apafigura az eletembol. Ha nagyapam felvallalta volna a szerepet, biztos, hogy konnyebb lett volna, de mivel meg a ferfi pedagogus is nagyon keves, komoly zurokbe keveredtem pusztan azert, mert mert hianyzott az apa jelenlete.

      Kedvelés

  15. Igen, én most várakozom. Határozatom ugyan még nincsen, de úgy búcsúztam a pszichológustól, hogy “a tanfolyamon találkozunk”.

    Szerintem is fontos egy gyermeknek – főleg fiúnak – hogy lásson, ismerjen apa szerepet. Lehet ezen aztán elmélkedni, hogy valójában mégis jobb annak a kisfiúnak az is, hogy legalább anyukája van, mint egy nevelőotthonban felnőni – mert ugye ott egyik szülőt sem kapja meg.

    Azért azt is tudomásul kell venni, hogy egy család egy apánál és egy anyánál kezdődik, és csak aztán jövünk mi, egyedülálló szülők…

    Kedvelés

    • Mondjuk én örülnék, ha legalább itt nem ilyeneket kéne olvasnom 😀 Ez egy bonyolult téma, a család ennél sokkal sokszínűbb és összetettebb, és éppenséggel azzal is lehet érvelni, hogy miért jobb egy gyereknek, ha NINCS apja, de nyilván nem fogok ezzel érvelni, mert bár vannak ilyen esetek, mindenki a jó apát (és anyát) veszi alapnak, nem pedig az elhanyagolót, bántalmazót, alkoholistát, felelőtlent, pedig ilyenek is akadnak szép számmal. A válásokról nem is beszélve, ismerjük az adatokat. A jelenlegi magyar rendszer diszriminál, bizonyos szempontból ez védhető és érthető, bizonyos szempontból pedig kifejezetten anomáliákat teremt (pl. van olyan érv, hogy egyedülállóként nehezebb feladat egy állami gondoskodásból kikerült gyermek szülőjévé válni, ehhez képest ők nagyobb valószínűséggel kapnak ilyen gyereket mint újszülöttet stb.) Érdemes és jó erről beszélgeetni, vitatkozni, de a sommás kijelentésekkel “ezt tudomásul kell venni” óvatosan bánnék.

      Kedvelés

      • Az apafigura nem feltetlen apa. Lehet az egy keresztszulo, egy tanar, egy edzo, csalad baratja. Nagyon nagy kar, hogy aranylag keves ferfival talalkozik a gyerek, ovonenik, tanitonenik veszik korbe a gyerekinket. Nekunk,nagy szerencsenk volt, pl az elozo ovinkban volt ovobacsi! A torpek imadjak, egesz maskepp viselkedik egy ferfi.

        Kedvelés

        • Egyetértek veled mindenben. A férfiak nagyon hiányoznak az alsó szintű gyermekellátásból és oktatásból, egyrészt snassz, másrészt hülyék lennének ennyi pénzért ilyen nehéz és felelősségteljes munkát végezni. Még ha akad is olyan, aki szívesen végezné ezt a munkát, sokszor sajnos gúny céltáblája. De van még valami, és ezzel a megállapításommal lehet, hogy nem leszek népszerű, olykor még azokban a családokban is, ahol elméletben van apa, lelkileg de sokszor fizikailag is valójában hiányzik, inkább valamiféle előkelő idegen, a gyermekek ellátása és a velük való minőségi együttlét is nagyrészt a nő feladata. Valójába nők és férfiak egész generációi nőnek fel (pozitív) apa(kép) nélkül. Bár ne így lenne.

          Kedvelés

        • Orokbefogado is lehet egyedulallo, a neveloszulo atmeneti megoldas (kellene), hogy legyen, de azert ott sem artana ket szulos modell.
          Andreanak igaza van, sok az “arnyekapuka”, de szerintem regen is foleg a nok neveltek, az o feladatuk volt. Nagy felismeres volt szamomra a kamaszkor vegen, h szinte az osszes baratnom utalta az apjat, alkoholizmus, eroszakossag miatt, ezt nezve en jol jartam…Kisgyermekes szulokent most tobb jo apat latok, akik valoban foglalkoznak a gyerekkel.
          Sosem fogom azt a pillanatot sem elfelejteni, amikor megszuletett a fiunk, es feloltoztetve a keresemre az apja kezebe adtak. En mar elotte, mar gyerek nelkul is anya voltam, o akkor, abban a pillanatban lett apa. Szep pillanat volt, bar most ezzel jol eltertem a targytol 😊

          Kedvelés

          • Nem is annyira 🙂 Igen, régen is így volt, de az nem jelenti, hogy ez így helyes vagy normális, azt meg főleg nem, hogy ezután is így kell lennie. De ez a téma valójában tényleg messzire vezet 🙂 Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy némileg álszent és a valóságot figyelmen kívül hagyó kijelentés ez a “papa-mama-gyerekek=család” felfogás. Attól függetlenül, hogy az örökbefogadás gyakorlata mit tekint ideálisnak és kívánatosnak, mert az megint egy külön téma.

            Kedvelés

  16. Sziasztok!
    Én egy éve vagyok már várólistán határozattal. Ez alatt az idő alatt a sorszámom szerint 6!!! helyett sikerült előrébb lépnem. A tegyesz-nél nem igazán segítenek. Csupán abban az esetben, ha roma származású gyermeket szeretnék. Sajnos ezt nem tudom az életembe beilleszteni.
    Az alapítványok csak újszülöttet adnak örökbe, amit természetesen nem adnak ki, csak családnak.
    A tegyesznél, egyedülállóként másfél éves kor alatt nem is lehet megjelölni.
    Úgy érzem az egész egy patt helyzet. Most nagyon elkenődtem.

    Szeretném, ha valaki egyedülállóként, már túl a sikeres örökbefogadáson írna egy pár biztató szót.

    Kedvelés

    • Szia, ez nem igaz, hogy másfél éves kor alatt nem lehet, ez az életkorodtól függ és nem a családi állapotodtól. A szülő és a gyermek között max. 45 év korkülönbség lehet, egyébként nincs külön szabály az egyedülállókra. A fehér bőrű csecsemőkre (mert a származás ebben az esetben is nagyjából kétséges, azt ugye tudod) a házaspárok is sokat várnak.

      Kedvelés

    • Egyedülállóként 3 hónap és 3 év közötti fehér kislányt jelöltem meg. A Tegyesznél semmi ellenvetése nem volt a hölgynek, sőt, támogatott tanácsokkal.

      Kedvelés

  17. Sziasztok!mi a párommal most szeretnénk beadni a kérvényt viszont nem vagyunk házasok (10 éve élünk együtt).Kérdés:egyedül álló a státusz ilyen estben?

    Kedvelés

  18. Nem lehetne megoldani, hogy a kommentek be legyenek számozva? Nagyon nehezen találom meg a válaszolni való bejegyzéseket. Másik gondom, hogy az outlookba kértem a jelzést az új üzenetekről. Ott felkínálja , hogy válaszolhatok a bejegyzésre. Viszont ha megnyitom, akkor lefagy és nem nyitja meg az oldalt.

    Kedvelés

    • Sziasztok, sajnos azóta sem történt semmi. A kérvényemet 2013. Július 31.-én adtam be. Talán a felénél járok a listának, amivel indultam. Sajnos a helyzet elkeserítő továbbra is.
      Az itt leírtakat olvasva, tovább tágitottam a határt lefelé, de itt egyertelmeun megmondták, nincs esély az 1evesnel kisebb gyermekre egyedülállóként. Most már kettő éve várok,egy 1-5 év közötti gyermekre. Több sajtó anyagot is olvastam, jelenleg 7-8000 gyerek van a rendszerben. Tudom sok a roma gyermek, sokukrol le sem mondanak, de ez akkor is elkeserítő.

      Kedvelés

      • Szia! Én 2013 júniusa óta várakozom megyei és országos listás gyermekre származási kikötés nélkül, számos betegséggel is. Ha származási kikötésed van, akkor sajnos nagyon csekély az esélye, hogy a megyei listán 3-5 éven belül sorra kerülsz, mert mindig találnak majd házaspárokat, akik a jogszabály szerint előnyt élveznek. Az országos listán pedig nemigen vannak egészséges és/ vagy nem roma gyerekek. Ez alatt a két év alatt volt azért kiajánlásod?
        Egyedülállók, a tapasztalatok szerint akkor kerülnek képbe, ha elfogadnak idősebb, betegséggel küzdő, illetve roma származású gyermeket is. Együttérzek veled, mert nagyon nehéz a várakozás! Nekem valamiért akkor kezdett igazán nehézzé válni, amikor ráeszméltem, hogy már több, mint két éve várakozom és a környezetemben pedig több szerencsés várakozó is maximum 1-1,5 év után Édesanyává vált. Nem szabad feladni, hinni kell benne, hogy megérkezik a gyermeked és türelmesnek kell lenni!!! Kitartás! 🙂

        Kedvelés

  19. Sziasztok! Tanfolyamot végezni lehet “csak úgy”, érdeklődésből, a folyamat elindítása nélkül?
    Ha elvégeztem a tanfolyamot, annak van elévülési ideje vagy akár 5 év múlva is jó?

    Kedvelés

    • Szia!
      Üdv a blogon!
      Az első felére nem tudom a választ, a Tegyeszt/Ágacskát kell megkérdezni.

      A második fele: nem évül el. A határozat hosszabbításánál, vagy egy sok év múlva történő újabb örökbefogadásnál sem kell elvégezni.

      Kedvelés

      • Úgy fellelkesültem a gyors válaszodtól, hogy fel is hívtam a Tegyeszt. Egy nagyon kedves hölgyet értem el. Sajnos nincs lehetőség tanfolyamon részt venni az eljárás elindítása nélkül, csak a kérelem felvételt és az örökbefogadási tanácsadást követően 😦 Azt is megkérdeztem, van-e más előzetes felkészítés a leendő örökbefogadóknak és sajnos nincs, a honlapon lévő 10 oldalas tájékoztatás, ami gyakorlatilag az adminisztratív menet és az örökbefogadási tanácsadás. Nem tudom Ti, akik voltatok azt mennyire találtátok hasznosnak. Azért ez valahol szomorú. Annyian írtátok, hogy a tanfolyan érdemi információkkal szolgált és változtatott a nézeteken, nem értem miért nem lehet ilyet az eljárás megindítása előtt, a határok felmérésének segítésére.

        Kedvelés

        • A visszájára fordítva: attól még, hogy jelentkezel, alkalmasságot szerzel és tanfolyamot végzel, nem KÖTELEZŐ örökbe fogadnod, bármelyik ponton mondhatod, hogy köszi, mégse, a határozat megszerzése után is.

          Komolyra fordítva: ha előzetesen szeretnél tájékozódni, olvasd végig ezt a blogot, olvass szakirodalmat, és az oldalsávban mindig felsorolom a közelgő, nyilvános rendezvényeket. Ott megismerkedhetsz hús-vér örökbefogadókkal, és mindig van valamilyen téma.

          Kedvelés

          • A blogot már kommentestül végigolvastam:) és követem is majdnem az elejétől. Jó a két fórumot még nem teljesen.

            A helyzet az, hogy szeretnék minél pontosabb képet kapni. Jelenleg érdeklődő vagyok a témában, de mivel nem kizárt, hogy ez a módja lehet majd annak, hogy gyermekem legyen, nem szeretném a hivataloknál “eljátszani az esélyem” idejekorán azzal hogy elindítom aztán mégsem. Egyedülállóként most még nem merek belevágni. De célom lenne, hogy minél pontosabban lássam, hogy képes lennék-e rá később vagy csak hiszem és mik lennének a határaim. Azt mondjuk már most is tudom, hogy beteg babát nem mernék vállalni. Szeretném, ha a lehető legfelkészültebb lennék, mikor valóban belevágok és nem menet közben érne meglepetés, hogy esetleg nem ez vagy nem úgy az utam, ahogy hittem.

            A külföldi blogokat is olvasgattam és a korábban linkelt folyóirat többi cikkét is. Direkt szakirodalmat még nem olvastam. De olvasni valamiről azért nem ugyanaz, mint egy “tréning”, ahol már tudják hogyan is kell felhívni dolgokra a figyelemet. Plusz egy tanfolyam valóságosabbá teszi nekem a témát, mint csak olvasni róla.

            Kis lépésekben haladok, a kommenteléshez is csak most merészeltem, pedig sokszor úgy írtam volna 🙂 És ha már igen, én is megjegyzném, hogy nagyon hasznos és informatív a blog, mikor véletlen idekeveredtem az első cikkre, nekem is hasonló tévhitek éltek a fejemben, mint amiket meséltek. Azóta teljesen máshogy látom az öf-öt. Például a karitatív jellegű örökbefogadási szándékom már látom, mennyire nem lett volna jó ötlet.

            A hús-vér örökbefogadókkal való ismerkedés jó ötlet, a blog találkozóra is szerettem volna menni, csak sajnos nem volt jó az időpont. Az Ágacskát is meg fogom kérdezni.

            Köszönöm a tippeket.

            Kedvelés

            • Nagyon köszönöm.

              A tanfolyam nem előadás, amit megtart valaki, hanem csoportmunka és önismeret is. Vannak szituációs játékok, amikor bizony nagyon bele kell élni magát a résztvevőnek, hogy már örökbe fogad(ott), és egymástól is tanulnak a résztvevők. Furcsa lenne, ha ott van egy “kibic”, aki még nem is biztos, hogy akarja.

              Kedvelés

            • Én úgy tudom, hogy az alábbi könyv, amit az Ágacska egyik pszichológusa írt, nagyjából összefoglalja azt, ami a tanfolyamon elhangzik (persze nyilván nem egyenértékű vele)

              Bogár Zsuzsa: Az örökbefogadás lélektana
              Megrendelhető a konyv@agacska.hu email címen, postaköltséggel együtt 3.000 Ft.

              Kedvelés

  20. D. Lena (bocsánat, nem tudok a legalsó alá kommentelni): én egyedülállóként csináltam végig a folyamatot, viszont a végén úgy gondoltam, ezt nem szeretném egyedül csinálni (sehogy sem szeretném eleve egyedül elkezdeni, mármint a spermabankos, sem az örökbefogadós verziót; ezt csak azért írom, mert sok minden megfordul az ember fejében, amikor megoldásokon gondolkozik), és mivel nincs más lehetőségem azóta sem (40 múltam tavasszal és ez 1 éve volt), talán nem is lesz gyerekem.
    Nagyon biztatlak, hogy vágj bele, mert sokkal tisztábban fogsz látni a folyamat végére – velem legalábbis ez történt. Részben amiatt is érdemes elkezdeni, hogy időigényes az egész, nem is, amíg alkalmasságit szerzel, hanem utána a várakozás is, egyedülállóként jó eséllyel hosszabb. Talán, ha korábban kezdem, én is más következtetésre jutok (bár ma sokan vállalnak későn gyereket, én valahogy ezt nem szeretném).
    Ha meg ez sem, lehetnek azért más módjai is, hogy gyerekek közelében legyél – én azt gondolom, inkább ebbe az irányba alakítom az életem (rokonságban nincsenek sajnos).

    Kedvelés

      • Okt. 3-án megyek tanfolyamra. Azt értem, hogy ez nem “csak ” egy előadás, de én nem szeretek mások előtt szerepelni. Ez ugye azért nem lehet akadály a későbbiekben?

        Kedvelés

        • A gyerekvállalás egy önismereti út is, ami sokszor nem könnyű és sok korlátunkat át kell lépni hozzá. Az örökbefogadási folyamat során én úgy vettem észre még sok “mesterséges” akadályt is elénk gördítenek, akarva vagy akaratlanul, így aztán csak a legelszántabbak maradnak versenyben 🙂 Drukkolok, hogy jól menjen a tanfolyam és olyan döntést hozz, amivel maximálisan azonosulni tudsz.

          Kedvelés

          • Köszönöm Andrea a kedves szavaidat. Izgulok is, de nagyon várom a tanfolyamot. Mivel imádom a gyerekeket és nyaranta nem tudom “levakarni” magamról őket, így nem lehet kérdés nálam egy akadályt átlépni, megoldani. Majd beszámolok, milyen volt:))
            Egy dolgon viszont nagyon elgondolkodtam. Ezt a tanfolyamot nem csak nekünk, örökbefogadóknak lenne érdemes elvégezni, hanem édes szülőknek is, mert akár egy konfliktus kezelést nekik is gyakorolni kellene.

            Kedvelés

        • Úgy gondolom, én sem vagyok egy szereplős típus, de pozitívan éltem meg, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal, a veszteségeimmel, a lombikos körökkel. Ezért aztán nagyon könnyű volt a többiekkel együtt gondolkodni, kifejteni szituációkat. Bár az örökbefogadásnak nem csak a rózsaszín oldaláról volt szó, mi a férjemmel rengeteg energiát kaptunk ezeken a hétvégéken! Újabb szempontokat és támaszt kaptunk gondolataink, érzéseink tisztázására, hogy az úton tovább tudjunk haladni.

          Kedvelés

      • Szia! Jó a blog :). A tanfolyamot még elvégeztem, és utána nem folytattam tovább (tehát nem jutottam el az alkalmasságiig sem), addigra összeállt bennem, hogy nem tudom vállalni ezt egyedül. Jó tapasztalat volt!

        Kedvelés

          • Nem szerettem volna egyedül nekiállni gyereket nevelni, igen. A közvetlen családom is minimális méretű, lassan elfogy… Azóta rájöttem, hogy csak magamnak szülni sem szeretnék.
            Más lenne a helyzet, ha valamiért magamra maradok egy gyerekkel, akkor nyilván csinálnám.

            Kedvelés

            • Köszi az őszinteségedet! Tegyük azért hozzá, hogy, és most bocsánat, nem akarok politizálni, de ha valóban olyan fontos lenne a család és a gyermek Magyarországon, mint ahogy állítólag az, akkor például családi állapottól függetlenül támogatnák a gyerekvállalást, de nekem inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszerben az összes családpolitikai támogatás mögött az húzódik meg, hogy a nőket függésben tartsák. (Persze tudom, nem csak anyagi vonatkozásokat fontol meg ilyenkor az ember.)

              Kedvelés

            • Szia Andrea! Én egyáltalán nem az anyagi része miatt nem akartam – nekem olyan szakmám és munkahelyem van, hogy ez nem lenne gond -, viszont nekem a mindennapos egyedüllét olyan képet adott a gyerekneveléssel kapcsolatban, hogy egyszerűen nem szeretném az életembe ezt – és ha valami nekem nem jó, túlságosan megterhel, az a gyereknek sem jó. Kicsit olyannak éreztem, mintha egész életemben az Everestet másznám szólóban, mindenfajta megpihenési lehetőség nélkül (az analógia nem véletlen, még ha nem jártam is ilyen magasan, de elég magas hegyeken voltam önerőből, ott volt ez az érzésem, a megfeszített odafigyelésé).

              Kedvelés

  21. Amikor már megvolt minden papírunk és csak a gyámügyre kellett bemennünk, az ottani ügyintézö asszonyság megkérdezte: Házasok? Persze, feleltük, rajta van a papíron. Erre ő: hozzák be az eredeti házassági anyakönyvi kivonatukat! Én: Behozzuk, ha kell, de amúgy ha nem volnánk házasok is fogadhatnánk örökbe! Asszonyság: Lehet, hogy a törvény már megengedi, de amíg én itt vagyok, ilyen nem lesz!
    Na, ez ugrott most be nekem.
    Egyedülállóként, párosan is nagy felelősség, biztosnak kell lenni az elhatározásban.

    Kedvelés

    • Bírom az ilyen potrohos kiskirályokat. Egyébként a gyámügyre a papírok között továbbítják az anyakönyvi kivonatot is. Tán nem ártana, ha őasszonysága ármánykodás helyett inkább tenné a dolgát, és egy-egy meghallgatás előtt átolvasná azt a paksamétát, ha már egyszer fél éven keresztül gyűjtötték neki nem kevés utánajárással, nem egyszer pénzért. Takarodjon az ilyen!

      Kedvelés

    • Milyen aranyos! Ez mikor és hol történt? Velem nagyon jól bántak a gyámügyön, nem ridegen profik, hanem kedvesen profik 🙂

      Kedvelés

      • Székesfehérvár, 2013. tele.
        A fehérvári Tegyeszesek mind kedvesek voltak és segítőkészek, de a gyámügyes ilyen volt. Azt is mondta, hogy meg fogjuk bánni, ha cigány gyereket kapunk, pláne, ha nagyobbat…nagyon kiakadtunk, de végül nem a megyében kaptuk meg a kisfiúnkat, így nem kellett vele újra találkozni.

        Kedvelés

        • Hú, kinyílik a bicska a zsebemben! Osztom Kata véleményét. Nem lehetne segíteni, hogy takarodjon? Az ilyet nem szabad eltűrni a rendszerben!

          Kedvelés

          • Csak ezzel az a baj, hogy annak a gyámügyesnek biztos van pár jóbarátja meg körösztaptya a “cégnél”, különben nem ülhetne ott, ahol, és a száját se nyithatná ki, ha nem védenék a seggét. Íme a magyar valóság…

            Kedvelés

  22. Tudnátok alapítványokat javasolni, ahol egyedülállóként is fogadnak 43 éves nőt, azaz engem:) Két alapítványt is megnéztem, csak házaspárt és 40 alattit fogadnak.

    Kedvelés

  23. Sziasztok! Annyi ideje olvasom a blogot és a kommenteket, hogy gondoltam, “láthatóvá” teszem már magam. Komolyan fontolgatom az örökbefogadást, lehetőségként ott motoszkált sok éve a fejemben, de az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebb lett a vágy. Az eszem még visszaküldte megfontolásra, hogy vizsgáljam még meg a racionális oldalát is, tényleg képes vagyok-e egyedülállóként gondoskodni egy gyerekről, nem csak szeretni őt (főleg, mert anyu nem reagált osztatlan lelkesedéssel, bár, tény, lehetett volna elutasítóbb is). Érlelem a gondolatot, addig is olvasom a ti tapasztalataitokat 🙂

    Kedvelés

    • Hány éves vagy Tücsök? Mivel az ügyintézés, tanfolyam is eltart fél évig és utána is egy türelemjáték a várakozás, sztem sokáig ne várj. Abba is gondolj bele, hogy jelenleg vagy egyedülálló. Lehet, hogy 2 év múlva már lesz párod, segítséged. Én júl 22-én voltam bent az első beszélgetésen és talán jövő héten lesz jogerős határozatom. Úgyhogy hajrá!

      Kedvelés

      • Szia! 36 leszek. Tudom, hogy nem egyik napról a másikra érkezik meg a fiam/lányom, de inkább várok fél évvel többet. Nehezemre esne elindítani az eljárást, és esetleg mégis azt mondani, nem bírom egyedül megoldani, mégse megy. Tudom, hogy ki lehet szállni érvényes határozattal is, de rosszul érezném magam tőle, úgy érzem, visszamenőleg hazugsággá válna számomra a jelentkezésem. És kell is kicsit alakítgatnom az életemet, hogy tényleg jó legyen az a gyereknek. A munkám kötetlen munkaidős, ami miatt időnként nagyon pörgős, kimerítő, ezt most próbálom finomítani, hogy lássam, pl. oda tudok-e érni az oviba stb. 😉 Meg kell a családomnak is kis idő, amíg megemésztik a gondolatot, hogy nem vérszerinti unoka/unokaöccs lesz. Ha már ilyen sok évet vágytam gyerekre, pár hónap nem is túl sok. Kell ez, hogy átgondoljam, mire vágytam, milyen családról álmodtam, és elengedjem, hogy lehessen helyette másmilyen.

        Kedvelés

          • Folyamatosan töröm rajta a fejem. Persze, első ötletre babaillatú, pici babát képzeltem. De aggódom, hogy egyedül az nagy erőpróba lenne. Felső határnak azt szeretném, hogy iskolábakerülés előtt legyen egy bő éve már velem. Igen ám, de két éves kor után már annyira kevés pénzért maradhatok itthon vele, amihez még pár év spórolásra lenne szükség, hogy 1/2-1 évig megéljünk majd. De mégse adnék bölcsibe-oviba rögtön egy éppen hogy hazakerült gyereket. Szóval, ha a pénzkérdés nem lenne, 5-6 éves korig bátran vágnék bele, így ízlelgetem a 1/2-1 éves gondolatát. De lehet, hogy csak én aggódom túl, hogy mennyire fárasztó egy újszülött, és hogy nem bírnám akkora energiával ellátni, mint amire szüksége van (magyarul hogy a nemalvást nagyon rosszul viselem, és attól tartok, hogy amit egy mostszült anya hormonháztartása korrigál, azt az enyém nem fogja stb.) Meg ha egy 4-5-6 éves gyerek mellett éppen beteg vagyok, akkor adok neki reggelit, és megkérem, hogy legózzon szépen, mert lázas vagyok/itt fáj stb. Egy kisbabának nem mondhatom, hogy légy most kicsit belátó. Ilyesmi dilemmáim vannak. Szóval van még gondolkodni valóm.

            Kedvelés

            • Hogy egyszerűbb legyen: fél-egy éves gyerek igen ritkán van a rendszerben.
              Vannak az újszülöttek (többségük alapítványnál, de Tegyesznél is), és a következő népes korcsoport a másfél-négy év közöttieké.
              Az egyedülállók, akik gyorsan sorra kerültek, szinte mind másfél-négy év közötti, roma gyereket fogadtak el.

              Kedvelés

            • Még annyi, hogy saját tapasztalataim szerint (2,4,6 évesek) még a 4-6 éves sem “legózik el” szépen, (és végképp ne belátó!!!) csak mert a szülő beteg. Maximum elül 1-2 órát a tévé előtt, ha úgy van szoktatva. A gyerek időnként szépen eljátszik, de nem akkor, mikor a szülő beteg, pihenne, dolga van. És az “eljátszik” is olyan, hogy 10-20 percenként ugrani kell valamiért.

              Kedvelés

            • Itt válaszolok, mert “Örökbe” alatt sajnos nincs válaszgomb. Szóval. Örömmel fogadok roma gyereket, a családom meg majd megemészti a dolgot, kénytelenek lesznek. Az életkor-kérdés még akkor is kérdés, de mint írtam, anyagi okból. Mondjuk, egy 1,5 évessel még fél évig nagyobb gond nélkül otthon tudok maradni, hiszen addig szinte teljes fizetést kapok, talán annyi tartalékom is van, hogy még pár hónappal tovább is tudnék maradni. De 2 év felett a huszonvalahányezer tényleg csak egypár hónapot tenne lehetővé, nagyon hamar bölcsibe kellene adnom, utána 3 évesen meg megint intézményt váltani az óvodába menetelkor… sajnálnám ezt végigcsinálni egy gyerekkel, kész kínzás párhavonta változtatni a körülményeit. Akkor már legyen olyan korú, hogy egyenesen óvodába mehessen majd, ne kelljen új gondozókat megszoknia.

              A “majd ellegózik szépen” esetében nem arra gondoltam, hogy jaj, nincs most kedvem vele foglalkozni vagy náthás vagyok, jobban esne heverni, hanem extrémebb bajokra. Mondjuk ha kitöröm a lábam, elkap valami hányós-hasmenős vírus, amikor tényleg képtelen vagyok őt rendesen ellátni, azt úgy képzelem, inkább tudom megoldani egy már beszélő, a történéseket valamennyire értő gyerekkel, mint egy csecsemővel. Meg ha odáig fajul a dolog, hogy bármi okból például kórházba kerülök, egy pár éves gyerek el tud lenni a nagyszülőknél, számára ismerősöknél egy csecsemőt ez jobban sokkolna.

              Kedvelés

  24. Pénteken megkaptam a Gyámhivatal levelét, nov. 24-én jogerős lett a határozat:)) Ma megkaptam a Tegyesz levelét, 5703. vagyok. Ez a szám megijesztett nagyom:(

    Kedvelés

  25. Az érdekelne, hogy bejegyzett élettársi viszonnyal indított örökbefogadáskor, miként alakul az örökbefogadás, ha a kapcsolat felbomlik. Körül belül egy év múlva kapnánk babát…

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!
      Én úgy tudom, hogy az élettársi kapcsolat, még a regisztrált is, egyedülállónak kvalifikál téged a sorban, tehát, gondolom, a felbomlása sem akkora hátrány.
      A rendszer hivatalosan csak házasokat meg egyedülállókat ismer. Hogy egy konkrét ügyintéző téged előnyben részesít-e egy másik, “ténylegesen” egyedülállóhoz képest, ezt nem tudom.

      Kedvelés

      • Ha valakinek volt hasonló tapasztalata, kérem ossza meg velem. Érintheti ez negatívan az ügyemet, illetve előlről kell kezdeni az egész procedúrát?

        Kedvelés

        • én rákérdeztem, és hogyha jól értettem amit mondott a hölgy, akkor le kell azt is papírozni meg minden, de közben ketyeg az óra, szóval nem kell előről kezdeni mindent.

          Kedvelés

      • Az új határozat azt jelenti, hogy teljesen sz elejéről kell kezdeni az egészet, jelentkezéssel (várakozás az első tegyeszes randira több hónap, stb), meg mindennel együtt?

        Kedvelés

        • Ha férjhez mész közben, akkor kell új környezettanulmány, új pszichológiai vizsgálat közösen, tanfolyam a férjnek, készül egy tök új határozat, az megint megy a gyámhivatalba, jogerő, országos lista – ez egy pár hónapba beletelik.

          Kedvelés

  26. Sziasztok, érdekelne, hogy egyedülàllóként, 39 évesen fogadhatok -e örökbe gyermeket, azzal a “bibivel” hogy Magyarorszàgon egy üdülőövezetben lakom. A hàz elég pici de van hely egy gyermeknek bőven. Tudok hozzàépíteni is.Tiszta levegő, természetvédelmi terület.
    Nem dolgozom Magyarorszàgon hanem külföldön van egy csalàdi hàzam melyben a lakàsokat adom ki albérletbe. Nem keresek vele rosszul. Mennyire leszek igy elfogadható?Köszönöm a vàlaszt.

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!
      Szerintem ez mind nem probléma. A nagy kérdés, milyen gyereket szeretnél. Egyedülállóként fehérbőrű újszülöttre nem nagyon van esélyed,
      de kicsit idősebb gyerekre igen.

      Kedvelés

  27. Sziasztok! Régóta olvasom az oldalt, de csak most írok először. 16 évesen jutott először eszembe, hogy szeretnék örökbe fogadni (nem tudom, honnan jött, megérzés volt, nem valami film/könyv hatására vetődött fel a gondolat). Édesanyám már akkor sem lelkesedett az ötletért és ezután nekem sem jutott eszembe addig, amíg el nem végeztem az egyetemet. Felnőve azonban ismét elkezdett foglalkoztatni a gondolat, az elmúlt néhány évben rengeteg cikket elolvastam a témáról, magyarul és angolul egyaránt. Van néhány körülmény, amit rendbe kell tennem, mielőtt elindítanám a folyamatot, de jobb is, ha van elég időm felkészülni. Nem tudok róla, hogy ne lehetne vér szerinti gyerekem, és szeretnék is, ha sikerül megtalálnom a megfelelő férfit. De ha nem, az sem gond; számomra az örökbefogadás mindig első választás volt, nem egy B-terv arra az esetre, ha nem sikerül a biológiai gyermek.

    Édesanyám továbbra sem lelkesedik az ötletért, de legalább már nem ellenzi, főleg amióta tisztáztuk, hogy nem arról van szó, hogy nem szeretnék vér szerinti gyereket, hanem inkább mindkettőt.

    Örülnék, ha beszélgethetnék olyan fórumtagokkal, akik szintén egyedülállóként szeretnének örökbe fogadni. 🙂

    Kedvelés

    • Szia! “Hivatalosan” én sem vagyok meddő és a gondolat az én fejembe is huszonévesen fészkelte be magát. Akkoriban úgy gondoltam, hogy bizonyára férjhez fogok menni, lesz(nek) vérszerinti gyermeke(i)m, de már akkor biztosan tudtam, hogy ha módomban áll, szeretnék egy gyermeket örökbefogadni. Az életem aztán úgy alakult, hogy nem mentem férjhez és nem született vérszerinti gyermekem. Fatalista napjaimon úgy vélem, hogy nincsenek véletlenek… Valamelyik posztnál olvastam egy kommentet arról, hogy az örökbefogadáshoz vezető út lemondással, elengedéssel, veszteséggel és gyásszal van kikövezve. Én valamiért sosem gondoltam rá így, boldogan és türelmetlenül várom, hogy megérkezzen az én csodálatos gyermekem! ( Bár mostanában leginkább úgy vélem, hogy kissé lassan jön… 😦 …..)

      Kedvelés

      • Szerintem sincsenek véletlenek, így az, hogy a gyereked még nem érkezett meg hozzád, csakis azért van, hogy az a gyermek érkezzen meg, akiről érzed, hogy a tiéd, még ha a biológia nem is köt össze benneteket. Biztos vagyok benne, hogy minden a megfelelő időben történik.

        Nekem sem kellett meggyászolnom a meg nem született gyermekem, mivel lehet vér szerinti, ha szeretném, és mindig szerettem volna örökbe fogadni. Azt kellett elfogadnom, hogy talán sosem találom meg az igazit, de rájöttem, hogy ez talán nem is annyira fontos. “Gyereket szeretnék, nem férjet”, szoktam mondani.

        Kitartás, a megfelelő időben megérkezik a gyereked. 🙂 Még mindig közelebb vagy hozzá, mint én, aki még mindig csak a tervezés szakaszában tartok. Ráadásul már 16 évesen tudtam, hogy a gyerekem külföldön fog megszületni (nagyon erős megérzés, akkor sem voltam ennyire biztos semmiben, amikor szakot választottam az egyetemen, pedig az egyértelmű volt, kétségek nélkül), így esetemben a folyamat valószínűleg jóval tovább tart. Rengeteget olvastam a témáról, tudom hogy nehéz és hosszadalmas, de ha arra várok, hogy a kormány saját elhatározásból lehetővé tegye, hogy magyarországi szervezet is közvetíthessen a nemzetközi örökbefogadásokban, sosem lesz gyerekem. Néha azt szeretném, bárcsak valamelyik Nyugat-európai ország állampolgára lennék, akkor könnyebben menne az egész. De tudom, hogy semmi sem történik véletlenül, így ha az van “megírva”, hogy lesz örökbefogadott gyerekem, akkor biztosan megérkezik, a megfelelő pillanatban.

        Ha van köztetek olyan, aki külföldről szeretne örökbe fogadni, írjon nekem, erről a témáról sokat lehet beszélni.

        Kedvelés

  28. Sziasztok, feljebb írtam màr egyszer de a blogot olvasgatva kiegészítésre vàr amit leírtam:-)Köszönöm ha kapok vàlaszt a kérdésemre. Egyedülàllóként fogadnék örökbe de van élettàrsam csak külföldi. Szerintetek segít gyorsabban babàhoz jutni ha ezt megemlítem a felmérés soràn?Pàrommal 8 éve vagyunk együtt. Anyagilag rendezett. Van egy szép hàza Svàjcban. én Magyarorszàgon vagyok bejelentkezve. Ez a tény, màrmint, hogy nem vagyok egyedülàlló hozzàsegíthet ahhoz, hogy kisebb gyermeket is kapjak?Nem feltétlen újszülött de kb. 0-3 éves legyen, nem baj ha roma csak inkàbb fehér baba a környezet miatt.
    Pàrommal több nyelven beszélünk, ez gondolom jó a gyermeknek. Lehet ez is egy adu lenne? Vagy inkàbb hallgassak erről mert külföldi? Plusz ő màr 49 éves. (én 39)Milyen esélyünk van ha őt megemlítem, milyen ha nem?
    Mivel nem dolgozom alkalmazottként, nem lehet kifogàs a hatósàgok részéről, hogy mint egyedülàlló nincs időm egy újszülöttre.Vagy rosszul làtom a dolgokat?
    Késöbb örökbefogadhatja ő is a gyermeket?Pl. ha összehàzasodunk?
    ezer kérdés de köszönöm a vàlaszt.
    ui. nagyon tetszik az orokbe.hu. Szuper oldal!!!
    Aniko

    Kedvelés

    • Szerintem semmit ne hallgass el, a titkom mindig újabb titkokat, azok meg feszültséget és félreértéseket szülnek. Amúgy az örökbefogadási státuszod egyedülálló, ez nem jelenti, hogy nem lehet élettársad. – Szerintem nincs okod tiltakozni.

      Kedvelés

    • Most látom, hogy nem feleltem neked.
      Ez jó csavaros ügy.

      Magyarországon akkor tudsz örökbe fogadni, ha itt élsz. Ehhez kell egy lakás, amit megnéznek, és jövedelemigazolás.
      Ha nem vagytok házasok, akkor egyedülállónak minősülsz.

      Általában az összeházasodással javulnak az esélyek, de mivel a férfi külföldi, ez egy csavaros helyzet.
      A korod rendben van, a 0-3 sávnak inkább a tetejében gondolkodj.

      Kedvelés

    • Ha nem dolgozol (vagy dolgozol, csak nem alkalmazottként?), akkor mindenképpen beszélned kell a párkapcsolatodról, mert különben felmerül, hogy miből élsz meg és miből akarod eltartani a gyereket.

      Kedvelés

    • Gondolom arra értette “lakmag”, hogy a saját státuszod ellen (legalábbis én így értelmeztem). A Tegyesz-ben általában rendesek az ügyintézők, szerintem is őszintén ezeket el lehet mondani, Zsuzsa már leírta, hogy egyedülállóként fogsz így örökbefogadni, több várakozással, de egyszer biztosan! Ha nincs származási kikötésed, ajánlom, hogy a kisebb alapítványokhoz jelentkezzél be, ők elfogadják az egyedülállókat is. (Bár nem vagyok biztos benne, hogy az Alfa szívesen ad olyannak, aki esetleg külföldön fog élni, de ez csak magánvélemény. Velünk ők nagyon kedvesek voltak, de vannak elveik.)
      A várakozási időd függ attól is, hogy hol van a házad az országban, hova vagy bejelentkezve. Ha a főváros vagy a Dunántúl, akkor hosszabb lesz a várakozás, ez van.
      Jó várakozást!!!

      Kedvelés

      • Az előbb elfelejtettem: a több nyelven beszélés nem lesz adu szerintem. Az ilyenek (nyelvek, értelmiség, szép anyagiak) úgy tapasztaltam és hallottam, hogy csak a Bölcső alapítványnál előnyök, de te mint egyedülálló oda nem tudsz jelentkezni.

        Kedvelés

    • Bocsánat, jobb későn, mint soha, de csak most láttam a kérdésedet. – Nem tiltakozást, hanem titkolózást írtam, és arra, hogy felvetetted, vajon bevalld-e az élettársad. – Erre írtam, hogy jobb titkok nélkül. 🙂

      Kedvelés

      • Ket eves gyereket. Eloszor en is ujszulottet szerettem volna, de belattam eselytelen. Rabeszeltek a Tegyesznel nagyobbra, es a nagyon kedves kapcsolattartom meggnyugtatott, ne feltetlenul baj, ha idosebb. Utolag igazolta ot az elet 🙂 En nagyon el voltam mar keseredve, biztosra vettem, hogy nem sikerul, aztan megis. Es most, semmiert nem cserelnem el az eletemet.

        Kedvelés

  29. Sziasztok, bocsànat, hogy csak most irok és bocs az ékezet nélküli iràsért is.Mindenkinek köszönöm a vàlaszokat.
    Na eléggé kivàncsi lettem végül is mi lesz majd:-)Nem vinném a gyermeket külföldre mert én is csak Magyarorszàgon élek. Fejér megyében. Sajnos van egy kis félelmem mert valaki irt màr Fejér megyéröl, hogy az ügyintézö nem fogad egyedülàllokat. (ezért is tartom fontosnak megemliteni az élettàrsamat) Van valakinek erröl, Fejér megyéröl tapasztalata?
    Nem baj ha a gyermek màr valamivel nagyobb mint 3 éves csak azért gondoltam kisebbet mert könnyebben beilleszkedik majd. Judit az 5 év az rengeteg idö!Megkérdezhetem, hogy melyik megyéböl és mért vàrtàl ennyit?Nekem megfelel az is ha orszàgos listàrol jön a gyermek. Utaztam màr eleget életemben nem baj ha az ismerkedési idöben szàllodàban lakunk.:-)
    Anyagilag nem függök a pàromtol ill. együtt van Svàjcban egy nagy hàzunk amit kiadunk. Ezt tudom papirokkal is alàtàmasztani majd. Remélem ez megfelel majd az elbiràlàsnàl.

    Kedvelés

    • Mi Fejér megyében élünk, de házaspárként fogadtunk örökbe.
      Írtam már úgy emlékszem vlalhol, hogy a tanfolyamon volt olyan egyedülálló anya aki öröbe fogadott. Tegyesztől. Sokat várt, magánéleti okokból is. A Tegyeszben rendes munkatársakkal találkoztunk, a gyámügyön belefutottunk egy régi típusú ügyintézőbe, akinek nem volt nagy véleménye azokról, akik cigány gyermeket is vállalnak (Székesfehérvár).
      Jelentkezhettek országos listára (mi is bejelöltük, hogy gyorsabb legyen) de azt tudnod kell, hogy oda olyan gyerekek kerülnek, akiket nem sikerült a megyékben örökbe adni. És nem lebeszélni akarlak, mert ők is kincsek, de tudnod kell, mit vállalsz, mik a határaid és a párodnak is.
      Szerintem ha eldöntöttétek, jelentkezz minél előbb és a kérdéseidet nyugodtan tegyed fel a Tegyeszeseknek is- ők azonnal tudnak rá választ adni. Szerintem a párod is veled mehetne a jelentkezéskor. Az, hogy ő nem kerül rá a papírokra nem jelenti azt, hogy nem lehet már most részese és támogatója ennek a fontos dolognak.

      Kedvelés

    • Egyedülállóként is lehet jelentkezni a Tegyesznél, nincs joga, hogy visszautasítson. Az élettársi kapcsolatot – egy fedél alatt élést azért “kell” eleve bejelenteni, mert a jogszabály szerint elsősorban családba adnak örökbe gyereket. Az élettársi kapcsolatot is családnak tekintik, míg az egyedülállókat szinte mindig megelőzi házaspár a várakozók sorában, így kisebb, egészséges gyerekre egy egyedülállónak, pláne titkos örökbefogadásnál nem nagyon van esélye. A közvetítő szervezetek közül is van olyan, amelyik egyáltalán nem vesz fel a várakozók sorába egyedülállót, a többi szervezetnél is az átlagos házaspároknál jóval elfogadóbbnak kell lennie egy egyedülállónak. Az életadók ha egyedülállók szintén sokszor elzárkóznak attól, hogy egyedülállónak adják örökbe a gyereküket.

      Kedvelés

      • Szia! Üdv a blogon!
        Az élettársi kapcsolatban élőket legfeljebb informálisan részesítik előnyben, hivatalosan egyedülállóként szerepelnek, egy házaspár előnyben van hozzájuk képest.
        Számos egyedülállót ismerünk, aki kisebb (<3), akár egészséges gyereket fogadott örökbe titkosan – általában romát. Sőt, az egyedülállók inkább titkosan szoktak gyereket kapni, az ritkaság, ha nyíltan kap újszülöttet.

        Kedvelés

  30. Akkor lehet, hogy többen ugyanarrol a fehérvàri ügyintözöröl beszéltek. Hàààt tartok töle. Igaz tényleg nem tudja a törvényt felülbiràlni csak talàn valami kifogàst talàl és marad az aktàm a fiok aljàn. Nyàrra kész lesz a hàzam aztàn megyek jelentkezni. Remélem jo kedvében talàlom:-)Bocs, hogy ennyi kérdést teszek fel: az orszàgos listàs gyerekek lehet csak a koruk miatt kerülnek fel oda? pl. 4 éves és ezért nem sikerült a megyében csalàdot talàlni neki?Vagy az orszàgoson inkàbb màr csak problémàs, beteg vagy roma gyerekek vannak?Köszi a vàlaszokat.

    Kedvelés

  31. Szia! Javasolnék egy témát a “Döntéshelyzet”- ről. Szerintem erről érdemes lenne beszélgetni. Ki miért mondott esetleg nemet egy gyermekre, volt-e benne bizonytalanság, amikor igent mondott, vagy rögtön érezte, hogy ez a tökéletes döntés….

    Kedvelés

    • Sziasztok!
      Jó, hogy erről írtál Ella, én most pont ilyen döntéshelyzetben vagyok. Szívesen olvasnék olyanoktól, akik egyedülállóként kisfiút fogadtak örökbe. Milyen volt amikor először találkoztatok a gyerekkel, mit éreztetek? Biztosak voltatok benne, hogy ő az akire vártatok, és nem rémültetek meg attól, hogy teljesen megváltozik az életetek?

      Kedvelés

  32. Picit általánosabb téma, de ismer valaki penge jogászt vagy pénzügyest, könyvelőt stb, aki keni-vágja a gyermekgondozási juttatásokkal (gyed-gyes stb.) kapcsolatos szabályokat és kreatívan törvényes/törvényesen kreatív megoldásokkal tud szolgálni egyedülállóként két év feletti gyermeket örökbefogadó személy életének megkönnyítésére? 🙂

    Kedvelés

  33. Nemrég, országos listáról, Borsodból kiajánlottak egy 6,5 éves kislányt. – Nem ismerem, de még így is nehéz volt elengedni… – Képtelenség volt, hogy ismerkedésnél 1-2 naponta látogatni, és nem várható ekkora gyereknél, hogy 1-2 hét alatt lezajlódjon az ismerkedés. – Ott lakni max ennyit tudnák vállalni… – Egy látogatás, kb 7-8 óra utazást és 8-10ezer ft útiköltséget jelentett volna… – szóval nem ment volna…de mégis…így ismeretlenül is féltem, drukkolok, h. azért legyen majd valaki más, aki vállalni tudja … Remélem Isten mihamarabb megajándékoz vele egy családot, és Őt is egy családdal…- Kár, hogy nem én lettem…

    Kedvelés

    • Szia!
      Nagyon sajnálom.
      Az országos listán sok esetben lezajlik 1-2 hét alatt a barátkozás (nálunk mindkét esetben belefért, igaz, kisebb gyerekkel). Bár az tényleg kellemetlen, ha a gyerek még nem szokott meg téged, de már nem tudsz maradni.
      Az országos listás gyerekek többsége Borsodból, Szabolcsból és Hajdú-Biharból érkezik, mind elég messze van Budapesttől…

      Kedvelés

    • Szia! Ha két hétre oda tudsz költözni az általában elég.Mi nem költöztünk oda és nem is mentünk minden nap ,de már a második alkalomkor eljött volna velünk.Persze gyereke válogatja. 6 éves volt.

      Kedvelés

    • Törvényben nincs rögzítve, de a gyakorlatban én szinte elképzelhetetlennek látom, hogy testvérpárnál egy egyedülállót hívjanak.
      Olyat se hallottam még, hogy egymás után két gyereket fogadott örökbe valaki egyedül.

      Kedvelés

  34. sziasztok, az lenne a kérdésem, hogy van -e esetleg olyan köztetek akinek van tapasztalata nagyobb gyermek (kb.6 évestöl)örökbefogadàsànàl. Félek, hogy a kor miatt màr nehéz lesz összeszokni. Vagy gyereke vàlogatja?6 évtöl lehet màr nagyon sok rossz tapasztala van sajnos.
    Kérlek titeket akinek van tapasztalat vàlaszoljon. Köszi

    Kedvelés

  35. sza, köszi a gyors vàlaszt. Ezeket màr olvastam és nagyon kedves cikkek. Különösen az 1 és 2 tetszett nagyon. Ha van valakinek személyes tapasztalata is, azt is nagyon köszönöm.

    Kedvelés

    • Szia!Nekünk a középső 6 múlt mikor elhoztuk.Szőrnyű előélettel,sok rossz tapasztalattal.Problémák így 2.5 év után is vannak de óriási a változás.Már látogatáskor anyu,apu lettünk.Nagyon szeret minket és nagyon ragaszkodik hozzánk,persze fordítva is így van.

      Kedvelés

  36. Igen én is ettöl félek, hogy 6 évesen màr nem lesz neki bizalma felénk és rossz szokàsai vannak az addigi élete miatt ami màr nehezen korrigàlhato. Mire a bizalmat megalapozzuk “szinte tini”az meg megint nehéz korszak. Talàn ami plusz a kicsikkel szemben, hogy tudja mi történik vele, lehet vele beszélni rola és a döntésben (màrmint, hogy velünk akar -e élni és hogyan képzeli el) bele tud szolni, nem ugy mint egy pici gyerek. Csak hàt az elöélete és a bizalom a kérdés. Gondolom gyermekotthonbol könnyebben szokik csalàdba mint ha addig nevelöszülöknél élt akiket szinte a csalàdjànak tartott és onnan kell kiszakitani. De ez mind csak lehet az én elképzelésem igy. (bocs a hibàkért, nem magyar a billentyüzet)

    Kedvelés

    • Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekeknek jobb nevelőszülőknél, mint gyermekotthonban. Mégpedig azért, mert ami első ránézésre problémának tűnik – nehezen hagyja ott a nevelő családját – az hosszú távon jó. A nevelőszülőknek tudatosítaniuk kell a gyerekekben, hogy ők nem a szüleik – persze ez bizonyára nem egyszerű – és fel kell készíteniük őket valamennyire az örökbefogadásra. Tehát a gyerekek elméletben tudják, hogy ez egy átmeneti állapot. Ugyanakkor jó esetben komoly kötődés alakul ki a gyerek és a nevelőszülők között. Ez végső soron jó, mert azt jelenti, hogy a gyerek tud érzelmileg kapcsolódni, bízni és támaszkodni valakire. Tehát majd az örökbefogadó szüleivel is ki tud ez alakulni.

      Kedvelés

    • 6 évesen még simán lehet bizalma feléltek.Nekünk szinte mindennap el kellett mondani,hogy örökre velünk marad.Ez tartott kb.30 napig a kihelyezés alatt és miután a nevünkre került megnyugodott.A rossz szokások leküzdése az már hosszabb folyamat de nagyon gyorsan alkalmazkodnak és tanulnak.

      Kedvelés

    • Szia! Amit én hallottam az az, hogy egy idősebb gyereknek már van elképzelése arról, hogy milyen családba szeretne menni, valamint abba is van beleszólása, hogy maradni szeretne, vagy veled menni. Nagyon merész kisgyereknek kell annak lennie, aki egy biztos hátteret ott mer hagyni egy bizonytalanért, még akkor is, ha az örökbefogadó szülő/k szimpatikusak neki.

      Kedvelés

  37. Sziasztok!
    Segítséget szeretnék kérni. Milyen papírral lehet igazolni, hogy egyedül gyakorlom a szülöi jogokat, az örökbefogadási határozaton kívül? A határozat megfelelő igazolás, de nem gondolom, hogy a következő 10 évben minden alkalommal, hogy igazolnom kell a szülői jogok gyakorlását egyben meg szeretném osztani az örökbefogadás tényét mindenkivel.
    A válaszokat előre is köszönöm.

    Kedvelés

    • Szia, ez sokaknak problémája. Nekem azt mondta a gyámügyes hölgy, aki az ügyünket intézte, hogy ez elvileg magánügy, nem turkálhatnak bele abba, miért nevelem egyedül a gyerekemet.
      Ne hagyjam magam, ha ilyesmit követelnének tőlem, közöljem velük, hogy, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy teljesen egyedül nevelem a lányomat, más formában pedig nem szeretnék nyilatkozni erről a témáról, ha nem hiszik el, jöjjenek ki nyugodtan családlátogatásra, nézzék meg, aztán szankcionáljanak nyugodtan, ha kiderülne, hogy hazudtam. De ha mégis szívóznának, azt mondta, akkor ki tud állítani egy külön igazolást arról, hogy fiktív apa van az anyakönyvi kivonatban. Egyébként én sem értem, miért nem adnak egy ilyen dokumentumot automatikusan, ha ilyen a szituáció, ők is gondolhatják, hogy az ember nem mindenütt szeretné lobogtatni az adoptációs iratokat, és egészen biztos, hogy jelezték is már jópáran ennek a szükségességét. Tőlem eddig bölcsiben, oviban nem kérték, de gondolom, előbb-utóbb nekem is lesz ebből meccsem valamelyik hivatalos helyen.

      Kedvelés

      • Köszönöm a választ. Ezek szerint nem csak engem érdekel a probléma.
        Az iskolában azt mondták, hogy ettől az évtől kell ilyen igazolást kérniük az egyedül nevelő szülőktől. Valóban eddig az oviban és a szakértői bizottságnál is elég volt, hogy aláírtam a nyilatkozatot, amit adtak. Gondolom, nem minket céloz ez a szigorítás, hanem a peres úton elvált párokat, ahol van értelme tudni, hogy melyik szülőnek van joga dönteni a gyerek ügyeiről. Egy ilyen esetben nem bizonyító erejű egy családlátogatás, ahogy Neked a gyámügyes ügyintéző javasolta. Én is az illetékes gyámhatóságnál próbálkoztam először, de simán lepattintottak. Ezért tettem fel itt a kérdésemet, hogy hátha segítene az ügyön, ha tudnám a dokumentum pontos megnevezését, amire szükségem van, illetve tudnék hivatkozni valami konkrét dologra.

        Kedvelés

        • Már érlelem a kormányhivatal és az ombudsman megkeresését ugyanebben a témában.

          Az új szabályozás szerint kikérhetsz olyan születési anyakönyvi kivonatot, amin feltüntetik, hogy az apa képzelt személy. – ez sem szívderítő megoldás, és senkire nem tartozik ez az adat.

          Jelenleg a kormányhivatalhoz tartozik a gyámügyintéző, és az, aki az örökbefogadó határozatot kiadta, talán (ha elég jóindulatú de tudatlan) kiállít egy hatósági bizonyítványt arról, hogy egyedülálló szülő vagy.

          Ha felkészült a gyámügyintéző, de jóindulatú, akkor ír egy olyan levelet az írásbeli kérelmedre, hogy az örökbefogadáskor egyedül gyakoroltad a szülői felügyeleti jogot.

          Nekem egy ilyet sikerült szereznem, OFFI-val lefordíttattam, elláttattam aposille-lal, és ezt vittem magamma a külföldi utazásainkra, mert elvileg a határon kérhetnék az apa hozzájáruló nyilatkozatát.

          Nálam ott fogyott el a cérna, és azért vagyok mérhetetlenül felháborodva, mert amikor az első útlevelet csináltattam, pár hónaposan a kisfiamnak, akkor bekérték az örökbefogadó határozatot, amit le is fénymásoltak. Most, hogy a második útlevelet akartam csináltatni, megint bekérték, és megint lefénymásolták.

          Szerintem ez nagyon-nagyon sértő eljárás. Senkinek, de SENKINEK nincs ahhoz joga, hogy a vérszerinti szülők adatait pl. lefénymásolja.
          Miután a gyerekemet a jogerős örökbefogadó határozat alapján újraanyakönyvezték, SENKINEK SEMMI KÖZE HOZZÁ, HOGY Ő ÖRÖKBEFOGADOTT.
          Nincs jelenleg jogszerű, senkit nem sértő megoldás.

          Kedvelés

          • Kérlek, kérlek, járj közben az ombudsmannál! Én teljesen le vagyok döbbenve, nagy naivan azt hittem eddig, ha én vagyok a gyerek szülője, akkor én vagyok a szülője és kész. Apai beleegyező nyilatkozatot meg kérjen az, aki fizeti az apa hozzájárulását a gyereknevelés költségeihez! Azaz senki. Erről ennyit.

            Kedvelés

  38. Sziasztok!
    Én az iránt szeretnék érdeklődni hogy mik lehetnek a legnagyobb problémák, amivel meg kell küzdeni egy 6-8 éves gyereknél?
    Már sok könyvet olvastam ezzel kapcsolatosan és még az is érdekelne hogy mostanság kb mennyi idő alatt lehet egy 6-8 éves fehér kisgyereket kapni, ha az ország egész területéről elfogadom. 🙂

    Kedvelés

  39. Kedves Anikó és Hope! Általánosságban nagyon nehéz erre válaszolni, mert attól még, hogy örökbefogadott, minden gyerek más, én meg csak a saját gyerekemet ismerem, de azért próbálok általánosnak tűnő dolgokat kiemelni. (Mi öt és fél évesen fogadtuk örökbe a kisfiunkat, aki most már 9 éves.) Amik talán a legnehezebbek egy nagyobb gyerek örökbefogadásánál, az a bizalom és az önértékelés felépítése. Bizalom a szülőkkel szemben, hogy egyrészt elhiggye, hogy tényleg örökre együtt maradunk, őt már soha senki nem adja vissza, hogy mindig-mindig igazat mondunk, és bizalom benne, hogy a világ alapvetően egy szép hely, ahol nem kell mindig valami veszélytől tartani, figyelni, hogy nem történik-e valami rossz, ami gyökerestül felforgatja a mindennapokat. A bizalomnak az is a része, hogy lehet nyugodtan beszélni minden érzésünkről, bánatunkról, haragunkról, félelmünkről, akár a múltban történt, akár a jelenben. Ez így leírva talán egyszerűnek tűnik, de eleinte talán ez volt a legnehezebb. Bár a kisfiunk rendkívül okos és szépen tud beszélni, mégis azt nehezen értettük, hogyha valami bántotta vagy fájt neki, arról képtelen volt beszélni vagy segítséget kérni. Például volt olyan, hogy fájt a füle, de nem szólt, csak hangtalanul folytak a könnyei és feküdt az ágyban. Később, jóval később kiderült, hogy amiatt nem mert szólni, mert amikor láthatásokra vitte a vér szerinti anyukája és megbetegedett, azonnal visszavitte a gyerekotthonba. (Mi mást tehetett volna vészhelyzetben, mint az általa ismert egyetlen biztonságos helyre vitte a gyereket, csak hát a gyerekben meg az maradt meg, hogy nem lehet beteg, mert akkor visszaviszik.) Vagy volt például olyan is, hogy minden előzmény nélkül egyszer csak a játszótéren állt a kisfiam, nézte a kezét és elkezdett keservesen sírni. Nem értettem, megrémültem, hogy mi történhetett, azt hittem, hogy valahogy megütötte magát, de nem engedte, hogy megnézzem a kezét. Aztán nagy nehezen kiderült, hogy az a probléma, hogy koszos lett a kesztyűje, attól ijedt meg, hogy kikap érte. Utána hosszú ideig úgy mentünk játszóterezni, hogy mindig elmondtam, hogy ezek játszóruhák, nyugodtan össze lehet koszolni, sőt, ha elszakad, az se baj. (Nagyon emlékszem, amikor először fogta fel ennek jelentőségét, arra boldogságra, ahogy rohant, rohant, és kiabálta „szabadság”.) Vagy például amikor először ebédelt nálunk, és én buta módon, a nagy anyai szeretetemben jól telemertem a tányérját étellel. Őt meg arra tanították, hogy ami a tányéron van, mindent meg kell enni, és majdnem rosszul lett, de nem mert szólni, hogy nem tud többet enni. Szerencsére a szorongás miatt rátört egy köhögő roham és abból rájöttem, mi lehet a baj. Azóta tudom, hogy csak kis adagokat szabad a tányérjára rakni, a nagyobb adagtól mindig szorong. Még csomó példát írhatnék, csak valahogy azt akartam kihozni, hogy amellett, hogy nagyon-nagyon szeretjük a gyereket és ezt minden módon, sok-sok öleléssel, dédelgetéssel, szavakkal kifejezzük, nagyon-nagyon kell figyelni minden apró rezdülésére, ha meg már odajutunk, hogy képes az érzéseiről is beszélni, akkor meg végképp:)
    Én egyébként a bizalmatlanságnak tulajdonítom a fórumon nemrég zajlott „hiszti” probléma kört is, azt, hogy mindent (játszótér, játék) azonnal, a jelenben akart, mert hát ki tudja mit hoz a holnap. Ahogy megtapasztalta, hogy holnap is ugyanúgy meglesz a játszó, a játék, hogy a vágyaink késleltethetőek és minden nap valami új jó dolgot hoz, a hisztik visszaszorultak, a vágyak kifejezése konszolidált mederbe került:)
    Az önértékelési problémák mögött meg leginkább az áll, hogy ebben a korban a gyerek már sokat gondolkozik a miérteken, miért mondott le rólam az anyám, miért vitt el a tegyeszbe, vannak közvetlen élményei is a vér szerinti szülőkről, amikre ő emlékszik, mi viszont csak az ő emlékeire tudunk támaszkodni (amikor azt már képes megosztani velünk),miért velem történt meg mindez,azért, mert én rossz vagyok? A pozitív önértékelés tekintetében még az a nehéz, hogy sajnos ebben a korban az iskola az állandó teljesítménykényszerrel nagyon ellenünk dolgozik. Eleve az első iskolai évek minden gyereknek nehezek, egy örökbefogadásnál meg ha ebben az időszakban történik, akkor szerintem az extra nehézség, hogy nem elég, hogy hirtelen új szülőket, új otthont kap a gyerek, mellette egy új iskolát, tanárokat, osztálytársakat, ráadásul még teljesítenie is kell, osztályzatokra. Nem tudom, hogy ilyen korú gyerek örökbefogadásánál mennyire oldható meg, hogy legalább egy kis időszakra ne kelljen iskolába menni, megfelelni, csak a családdá csiszolódáson legyen a hangsúly?
    Remélem érthető, amiket leírtam, de kérdezzetek nyugodtan,többen is vagyunk itt nagyobb gyerekeket örökbefogadók.

    Kedvelés

    • Mi 7 évesen fogadtuk örökbe a kislányunkat. Nálunk az egyik legnagyobb probléma a nevelőcsalád utáni vágy volt, annak a feldolgozása, hogy ők miért “mondtak le” róla. Kevésbé volt fontos, de azt is fel kellett dolgozni, hogy a vsz. anya miért hagyta el. Az első 1-2 hónap egyrészt állandó ellenkezéssel, együtt-nem-működéssel, “nem szeretlek”-kel telt, másrészt mélységes szeretet- és elfogadás iránti vággyal valamint féltékenységgel a testvérrel és unokatestvérekkel szemben. Legjobb döntéseink és eredményeink közé tartozik, hogy hozzánk kerülésekor kivettük az iskolából, és következő szeptemberben újból kezdte az 1. évet; hogy 2. osztályban átvittük egy másik iskolába, mert félt a tanítónénitől, aki kiabált, igazságtalan volt és gyakran megfélemlítette a gyerekeket; hogy komolyan vettük a panaszait és megpróbáltuk orvosolni; hogy elvittük nevelési tanácsadóba és pszichológushoz hordtuk; hogy megértettük vele, hogy bizonyos helyzetekről, betegségekről, saját hiányosságairól nem ő tehet, s hogy mindezekkel együtt, feltétel nélkül nagyon szeretjük és soha nem hagyjuk el. Rengeteget kell(ett) szeretgetni, babusgatni, dicsérni, biztatni, magabiztosságát és önértékelését erősíteni. Anyák napjára Az én anyukám címmel fogalmazást írt és ideadta nekem, amiben többek között ezt írja: “Az én anyukám … minden este betakar, nem haragszik, ha nem fogadok szót, de tudom, hogy akkor is szeret engem. Tudja, hogy még csak gyerek vagyok… Ő mindig velem van.” Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy mindezt most már (3,5 év után) valóban tudja.

      Kedvelés

      • Dutka, gratulálok, csoda szép ajándék ez az anyák napi fogalmazás!
        Nagyon tetszik minden szava, főként az, hogy “Tudja, hogy még csak gyerek vagyok”. Annyi mindent érez az ember egy ilyen mondat mögött.
        Magától írta neked a fogalmazást vagy valami iskolai feladat volt?

        Kedvelés

        • Iskolai feladat volt, de magától írta. Aztán írt egy másikat is, mert ez az első nem tetszett neki igazán. Nagyon édes a másik is. Néhány részlet: “Az én anyukám egy kedves kis mackó” (jót derültem rajta). Néhány, a valóságot kissé eufemizáló leírás: “Nem baj, észre sem veszi, hogy én milyen rossz vagyok, elmegy a füle mellett” (ez azért nem teljesen így van mindig, de milyen jó lenne!, a folytatás viszont igaz: “Mindig szeret engem”). Szintén megszépíti a valóságot a következő mondat: “Tündérmeséket mond minden este”, viszont ez is a jó, a kellemes érzések (velem van, szeret, mesél) folyamatosságára utal. Mindkét levélben központi helyet kap a rosszaság megbocsátása mellett az esti meghittség és általában a védelem érzése: “Elaltat, szeretget, megvéd, megnyugtat, segítőkész” és érdekes módon az anyagi gondoskodás: “Ha beteg vagyok, gyógyszert vesz a saját pénzéből, amiért ő dolgozott”. Nagyon szeret egyébként fogalmazást írni, igazán szellemes írásai vannak, s nem ritka, hogy a házi feladat 3-4 oldalra “sikerül”.

          Kedvelés

          • Ezen nekem megszakad a szívem, hogy egy tízéves kiemeli, hogy “a saját pénzedből veszel neki gyógyszert.” A nevelőszülők sokszor a szemére hányták, mennyibe kerül nekik az eltartása?

            Kedvelés

          • De jó volt olvasni Dutka, tündér aranyos a kislányod:) És milyen nagyon jó dolog, hogy szereti a gondolatait írásba foglalni, hosszú fogalmazásokat írni! Nekünk a környezet munkafüzetben kellett bemutatnia a szülei tulajdonságait.
            “Édesanyám legjobb tulajdonsága: szeret engem, kedves és jószívű.”
            Én egyébként egyre több pozitív dolgot látok abban, hogy a kisfiam nem olyan szabálykövető, mint én. Nemrég még itt keseregtem a blogon, hogy milyen idétlen olvasmányokat olvasnak az olvasókönyvből, de azóta észrevettem, hogy a nem szabálykövető gyerekem mennyivel okosabban képes megoldani bármilyen „mi a mese tanulsága” vagy „miért ül ki a költő a domboldalra” típusú feladatot, mint én. Múltkor az volt a „házilecke”, hogy egy nem túl jól sikerült tankönyvi versből ki kellett másolni a füzetbe két kiválasztott versszakot, és annak tanulságáról készíteni egy rajzot . Na, nem túl lelkesen kimásolta a versszakokat, majd alárajzolt egy nyitott könyvet és ebbe viszont rendkívül lelkesen írt egy saját mesét egy csodálatos királyfiról (persze semmi köze nem volt a vershez). A magam szabálykövető módján kicsit aggódtam, hogy mit szól a tanító néni, meg szigorúan értelmezve volt a mesében nyelvtani tagolási hiba is (amit én semmiképpen nem akartam javíttatni, mert úgy volt jó), de aztán nagyon örültem, mert a tanító néninek is tetszett, és ő sem javított bele, viszont rárajzolt egy nagyon mosolygós arcot. Aminek meg hihetetlenül örültem, hogy amellett, hogy a magatartás hármas ugyan megmaradt (szó szerint olyan üzenő beírásunk is van, hogy „jelzésre sorba állok” 15-ször leírva, de persze az én fiam, ha ötvenszer íratják le vele, hogy jelzésre sorba állok, akkor sem fog:)) – most már a tanító néniknek is van aranyköpés gyűjteménye a kisfiamból és néha alig lehet visszaszerezni tőlük a fogalmazásait vagy a kézműves alkotásait.

            Kedvelés

  40. Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy ha egyedülállóként szeretnék örökbefogadni, és megnézik a jövedelmet, környezetet, mit néznek pontosan? Van egy adott összeg, amit ha nem keresek meg, akkor nem kaphatok gyermeket? A lakás esetén van megkötés, hogy pl. csak saját lakásom lehet? Köszönöm előre is!

    Kedvelés

    • Szia!
      Mi azzal kezdtük, hogy megkérdeztük az ügyintézőt, hogy elfogadnak-e bennünket úgy, hogy csak albérletünk van. Elfogadtak, de megyéje válogatja…
      Fognak veled beszélgetni első körben egy-két órát, ahol tisztázzátok az elképzeléseidet a gyerekről, infókat az életedről. Majd kell egy pszichológusi vizsgálaton részt venned, ahol a tesztek mellett szintén beszélgetés várható. A környezettanulmánykor felmérik az alapokat (van-e wc meg fürdő meg konyha, meg helyed a gyereknek, ha hajlandóságot látnak, hogy átrendeznéd a lakásodat, az már elegendő). Kellett leadni jövedelemigazolást, de a hiteleink után pl már nem érdeklődtek, csak az a lényeg, hogy lássák, meg tudsz élni, el tudsz tartani egy gyereket, nincs adott összeg megadva.
      Nekünk azt mondták, azért írják fel a lakáskörülményeket, és a lakóhelyünk adatait, mert ha adódik egy gyerek, akkor pl olyan dolgokról is kell döntenie a hivatalnak a kiajánlás során, hogy milyen közel van pl a fejlesztésre alkalmas szakellátás, vagy egy asztmás gyereknél fontos lehet, hogy sokat legyen friss levegőn – ezt panelból kivitelezni nehezebb, mint egy faluban egy kertes házban.
      Nem szigorúak a feltételek, nem kell aggódni 😀
      Sok szerencsét!
      Kata

      Kedvelés

  41. Sziasztok!
    Azzal kezdeném, hogy nagyon örülök, hogy létezik ez a blog, hála és köszönet érte 🙂
    Kérdésem lenne. Május végére van az első időpontom a Tegyeszhez. Élettársam van, és az a kérdés, hogy neki is mindenféleképpen kötelező eljönnie, vagy, mivel úgyis egyedülállóként fognak nyilvántartani, ez nem annyira szükséges? Mennyire fogják őt is bevonni a vizsgálatokba, pl. neki is részt kell majd vennie a tanfolyamon, psz. vizsgálaton, stb?

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!
      Érdemes elmennie mindenre, amire tud. Ha együtt éltek, ha közösen nevelnétek a gyereket, akkor érdemes neki is kiképeznie magát.

      Az egy más kérdés, hogy miért nem házasodtok össze. A rendszer határozottan előnyben részesíti a házasokat, úgy sokkal jobbak az esélyeid.

      Kedvelés

        • Elvileg igen, de akkor bevonják a határozatodat, készítenek egy újat, több hónapra elakad a folyamat.
          Ha ezt tervezitek, legegyszerűbb még a jelentkezés előtt összeházasodni.

          (Bocsánat, én nem vagyok a papíros kapcsolat szószólója, de örökbefogadás terén SOKKAL egyszerűbb a dolog.
          Amúgy, ha egyedülállóként fogadsz örökbe, a partnerednek jogilag semmi köze nem lesz a gyerekhez.)

          Kedvelés

  42. Kedves Angéla, Dutka és mindenki. Köszönöm a hosszu leveleket:Bocs amiért csak most vàlaszolok de sokat voltam mostanàban uton külföldön nem tudtam olvasni amit irtatok. Nagyon meghato eseményekben van részetek. Csodàlatos lehet. Kedves K.Agi én is hasonlo cipöben jàrok mert van tàrsam de csak élettàrsak vagyunk.Mi is sokat gondolkodtunk rajta mi lenne ha összehàzasodnànk de mivel az én pàrom külföldi, szerintem nem is lenne egyszerü. Màr csak azért sem mert nem tud magyarul és a felkészitö tanfolyamon sem tudna részt venni vagy csak ha megàllàs nélkül forditok. De ha magyar pàrom lenne, szerintem összehàzasodnànk. Zsuzsa is irta, hogy nagyobb eséllyel indulsz. Szerintem van értelme. Csak azt nem értem, hogy az élettàrsi kapcsolat a törvény elött is egyenrangu a hàzassàggal ha màr évek ota együtt élnek a felek. Akkor itt miért nem az?

    Kedvelés

    • A jelenlegi jogszabályok is tesznek különbséget az élettársi viszony és a házasság jogintézménye között, egyebek mellett pėldául a vagyonközösség, az öröklés és a házastársi tartás tekintetében. Az élettársi jogviszony és a házasság létrejötte és megszűnése között is vannak különbségek. Az élettárs egyszerűen kisétálhat az életedből, minden vagyoni és egyéb jogi következmény nélkül, a házastárs nem. Talán kevésbé érzi a hatóság biztosítottnak az élettársi együttélést, mint a házasság stabilitását ( már amíg fennáll, mert ugye a hazai statisztika szerint minden második felbomlik…)

      Kedvelés

      • Talán nem is a biztosítottság, hanem a jogi szabályozása annak, mi lesz utána a gyerekkel, anyagiakkal… azért a házasság végén ezeket le kell papírozni mindenképpen. Szóval nem is az, hogy melyik stabilabb és melyik tart tovább, hanem hogy melyiknek a végén mi várható a gyerekkel kapcsolatban.

        Kedvelés

      • Nálunk is ugyanez a helyzet. Mi itt élünk, a férjemnek van minden elképzelhető kártyája és papírja, de nem magyar állampolgár, hanem uniós. Necces volt a szituáció a civilekkel, csak a Fészek fogadott. Amúgy maradt volna a Tegyesz. A kerületi Gyámhivatal is most látott először ilyen esetet, kellett pár extra kört futnunk, hogy megkapjuk az alkalmasságit a végén.

        Kedvelés

        • Sajnos az én pàrom még csak nem is unios:-( De örülök, hogy vannak hasonlo esetek. Szerintem egyre több lesz a vegyes hàzassàg mert sokan élnek külföldön és örökbefogadni Magyarorszàgon lehet a legjobban.

          Kedvelés

  43. én mindig azt mondom,hogy minket a szeretet tart össze és nem a papir. :-)Sajnos igaz, hogy nem ez a legfontosabb érték jogalkotàskor hanem az anyagi javak közös megosztàsa. Szerintem egy olyan kapcsolatnak ahol a szeretet dominàl fontosabbnak kellene lenni mint egy olyan hàzassàg ahol csak azért nem vàlnak el mert dràga lenne vagy mert nem illik.

    Kedvelés

  44. Tehàt elfogadjàk a külföldit is ha forditok. Az nagy segitség lenne. Bocs a sok kérdésért de kell ilyen esetben neki is magyar lakcim vagy elég a svàjci?Ha viszont nincs Magyarban bejelentve akkor csak mint külföldi vehet részt örökbefogadàsban?Tehàt ugyanaz a szitu mint ha egyedüli örökbefogado lennék.Olyan idösebb gyereket kaphatunk csak akiket külföldre visznek.
    Vicq ebben a dologban igazad van. Erre nem gondoltam, mi van akkor ha vége a kapcsolatnak és nincs szabàlyozàs.

    Kedvelés

    • A Tegyesznél vannak angol nyelvű tanfolyamok is. Esetedben körül kell járni a kérdést, mert
      – ha egyedülálló vagy, hátrányban vagy az eljárásban
      – ha viszont külföldi a férjed, a civilek nem fogadnak. (Egyedülállóként a kisebbek igen.)

      A férfi külföldön él? Kérdezd meg szerintem a Tegyeszt, hogy ez esetben mi van.

      Kedvelés

        • A törvény szerinte civil szervezetek csak magyar állampolgároknak közvetíthetnek. Ezt korábban nem minden civil vette komolyan, de készül egy egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartás, amiben minden szervezetet ellenőrizni fognak. Így eléggé beszűkültek ezek a lehetőségek. Érdemes rákérdezni, most mi a helyzet, illetve ha most fogadnak, akkor sem biztos, hogy mire sorra kerül, akkor is adnak még gyereket külföldi férjjel.

          Kedvelés

      • Igen külföldön él. Ràadàsul Svàjcban.Velük nincs Magyarorszàgnak külön megegyezés örökbefogadàs ügyben. De ha ez gond lesz, akkor bejelentkezik Magyarban. Csak még nem tudjuk van -e értelme. Màrmint,hogy inkàbb egyedülläloként éri meg vagy külföldi tàrssal elkezdeni a folyamatot.Plusz vele lenne még egy hàzassàgi procedura is ha bejelentjük Magyarban. Huu ez elég nehéz eset:-)Kivàncsi vagyok mi fog kisülni belöle:-)

        Kedvelés

  45. Köszönöm a vàlaszokat. Rendesen benne vagyunk a pàcban. Pàrom nem beszél angolul csak németül és olaszul:-( Elkeseredtem. Pedig annyi gyerek vàr csalàdra és a törvénykezések miatt nem kerülhetnek csalàdokhoz. Nem ezt kellene könnyebbé tenniük?A gyermek Magyarorszàgon maradna csak az apja lenne külföldi.Bemegyek a Tegyeszhez és megkérdezem.

    Kedvelés

    • A gyerek szempontját nézve érdemes összeházasodni, ahogy fentebb is írták, hogy ha bármi történik a jövőben, az ő sorsa és anyagi helyzete rendezett legyen. Kell hozzá pár papír, de ha jól emlékszem max. hat hónap alatt le lehet zongorázni a dolgot és legfeljebb annyi idő is, mert utána lejárnak a már kikért igazolások.

      Kedvelés

  46. Nalunk a tanfolyamon volt egy vegyes házaspár. De ők évek óta itt éltek, a férj is beszélt valamennyire, de a felesége is gyakran fordított. Neki lengyel volt az anyanyelve. Viszont ha nem éltekfolyamatosan együtt, és hol itt hol ott találkoztáok, akkor lehet egyszerubb is ha csak azután fogtok egyutt elni, ha már megtörtént az örökbefogadás. Amit én még az esetében végig gondolnák, hogy ha megérkezik a gyerekoc, vajon megtudjatok oldani, hogy az első hónapokban, években állandóság legyen az életében? Pl mennyit muszály sokat utaznia? Mekkora gyerek tud könnyedén venni ha egyszerre két nyelven kommunikálnak vele, angolbol egyet egyáltalán nem ért, és ahol az egyik szülő nem érti öt? Szorítok nektek h jól menjenek a dolgok, és hogy megtaláljatok a legjobb válaszokat.

    Kedvelés

  47. A nyelvet szerintem gyorsan megtanulja egy gyerek. Ezt làtom az ismerösök gyerköcein is. A gond inkàbb tényleg az, hogy minimalizàljuk az utazàsokat. De mivel a gyermek ovodàs/iskolàs lesz, ezért ugysem fogunk tudni utazni csak szünetekben. Az pedig olya lesz neki mint a vakàcio. Szerintem a pàrom is inkàbb velünk lesz Magyarban többet mint külföldön.De teljesen igazad van Lakmag, ezt nagyon àt kell gondolni.

    Kedvelés

  48. Szerintem csak idősebbet kapunk. (főleg ha nem hàzasodunk össze) De beírjuk a 1- 7 ig korhatàrt. Ha vàlasztani lehet , inkàbb kislànyt, de valójàban mindegy. A fontos szempont, hogy tudjon kötődni és harmonizàljunk egymàshoz. Kis egészségi probléma nem akadàly. Nekünk (környezet miatt) fehér bőrü gyermek lenne ideàlis. Pàrom félvér tehàt nem nekünk jelent gondot a màs bőrszin hanem a környezetben lennének komoly problémàk belőle.Szerinted, tapasztalatod szerint milyen gyermekre van esélyünk?

    Kedvelés

  49. Tényleg, és arról lehet tudni valamit, hogy akiket eltanácsoltak (vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak), azoknak mivel indokolták a döntést?

    Kedvelés

  50. Kedves K.Àgi, ez egy érdekes téma. Engem is érdekelne, hogy van -e olyan aki nem felelt meg és miért. A baj a környezetünkkel a következő: gyermekünk egy kis faluban jàrna ovi, àlt. iskolàba. Az ott élőkkel nekem semmi gondom nincs, kedves emberek csak nagyon roma ellenesek. A faluban nincs egy roma sem. Nem érzem magam képesnek arra, hogy minden ebből adódó ellenérzést fel tudjak oldani a gyermekemben ha ő viszont roma. A csalàdban (tàgabb csalàd) is sok roma ellenes van. Persze lehet, hogy éppen az én gyermekem tudnà megvàltoztatni a véleményüket de addig amig ez bekövetkezik nagyon sok lelki problémànk lenne. Szerintem egy olyan gyermek aki éppen örökbe lett fogadva, minden ismeretlen neki, bekerül egy ilyen közösségbe akkor még rosszabbat teszek vele mintha nem vittem volna magammal. Ezek olyan sebek amiket nem lehet hamar gyógyitani. én külföldön is élek és tudom mi az mikor naponta szembesülök a témàval, hogy csak egy külföldi vagyok. Ezzel sem tudok sok mindent kezdeni de egy gyermeknek ez még sokkal nehezebb lenne. Aki ràadàsul a hazàjàban él.

    Kedvelés

    • Értem, és nagyonis megértem… valójában eredetileg mi is fehér gyerekben gondolkodtunk, de bennem felmerült, hogy mi lenne, ha… például az is aggasztana, hogy utána később nem tudnám rendesen kezelni a gyerek “hovatartozását” , és ahelyett hogy stabil hátteret nyújtanék neki, én is bizonytalankodnék. Ez pedig nem jó neki.Nem tudom. nagyon nehéz ügy!

      Kedvelés

      • Ettől szerintem nem kell tartanod. A gyerek hozzád fog tartozni, a származása csak egy statisztikai adat. Te nem tudsz neki más kultúrát, szokásokat, ételeket, viselkedési mintákat stb. adni, mint a sajátod. Legjobb esetben is csak lehetőséget tudsz neki biztosítani, hogy mondjuk megismerje a cigány kultúrát.

        Kedvelés

    • Hm, és mit fog szólni a falu a félvér apukához? Ha biológiai úton születne gyereketek, lehet, hogy sötétebb bőrű lenne, mint egy átlag roma gyerek. Egy félvér apukával szerintem még feltűnőbb is lenne egy szőke, világos bőrű gyerek.

      Kedvelés

      • Pàrom félvér de teljesen fehér börü. Még le is tud égni:-) Csak ha születne egy sajàt akkor 50 %, hogy néger baba lenne.Abban az esetben is el kellene gondolkodni melyik orszàgban maradunk. Mert Magyarban mindenki aki nem fehér le van nézve sokaknàl.

        Kedvelés

        • Ezzel en nem ertek egyet. Sogornom felver, apukaja fekete, anyukaja magyar. Teljesen latszanak rajta a rasszjegyek, es gyonyoru egyebkent. 😃 soha semmilyen atrocitas nem erte, (mondjuk neha meg akarjak simizni a hajat😃), csak elonye szarmazott belole.

          Kedvelés

        • Hát az attól függ, hol élsz. Nyílván a te településedet te ismered a legjobban. A kis helyeknek is van pozitívuma: szinte mindenkit ismersz, mindenkivel tudsz beszélni, mindent el tudsz intézni. Sokan szeretnek, ismernek téged vagy a családodat. Így körülvesz egy védő közeg. Budapesten az emberek nem szólnak bele, hogy milyen a gyereked, legfeljebb kíváncsiskodnak, hogy miért néz ki másképp, mint te vagy meg akarják simogatni. De nyílván elég homogén a közeg a kistelepüléseken, aminek megvan a hátránya.

          Kedvelés

            • Mondjuk máshogy ítélik meg a félvéreket, a cigányokat, feketétek és a kínaiakat is. Egy ismerősünk most épp egy nagyon-nagyon fekete afrikai fiúval van együtt, és folyton kapják a megjegyzéseket. A mi fiunk elég kreol, de az utcán mindenki mosolyog rá, ahogy megy velünk. Megállítanak, hogy milyen édes, cuki. Eszükbe nem jut, hogy cigány. A múltkor utánunk jöttek, hogy látták a játszótéren, és milyen édes, kedves kisfiú. Egyelőre csak pozitív tapasztalataink vannak, de el tudom hinni, hogy másoknak nem, és ez elszomorít.

              Kedvelés

            • Egyelőre nekünk is pozitív tapasztalataink vannak, mind a faluban, mind a közeli városban (nem Budapest), senkiben nem tudatosul, hogy félroma a gyerek, csak az, hogy szép 🙂

              Kedvelés

  51. Végül is milyen gyermeket kértetek?Még listàn vagytok vagy màr sikerült az örökbefogadàs?Kicsit bennem van az is, hogy ha én magam nem tudok neki segíteni az identitàsban és abban ,hogy egészséges öntudtatot fejlesszen ki magàban akkor az is bekövetkezhet, hogy majd késöbb a sajàt gyökereit keresi és elkallódik, tőlünk pedig elfordul mert csalódott lesz. Ott nem tudok neki segíteni mert a roma közösség idegen szàmomra. Viszont az előítéletek miatt lehet, hogy éppen egy csodàlatos lehetőségtől fosztom meg az összes résztvevőt. őt mert nem tud velünk élni és minket, mert nem fogjuk egymàst megismerni. Tényleg nehéz ügy.

    Kedvelés

  52. Ó, még csak az első randira várunk a tegyesszel, már van időpont.
    Ugyanezeket gondoltam én is…. szerintem ha “normál úton lehetne gyerekünk, akkor is kismillió kétség és bizonytalanság lenne bennem mindenféle miatt. Az örökbe fogadassal ez tetezodik, és ez az identitás kérdés olyan dolog, hogy ha nem kezelem jól akkor a gyerek se ide se oda nem fog igazán tartozni és gyokertelen lesz. Abban maradtunk, hogy 3eves korig fehér egészséges gyerek. De sajnos én elég türelmetlen vagyok, meg nem is mai csirke így felmerult hogy legyen magasabb a korhatar. De egy unokatestvérem fejlesztő pedagógus és szerinte nagyon fontos lenne h bébit fogadjunk örökbe, mert az első néhány évben helyrehozhatatlan károkat tud okozni a lelki sérülés. Majd erről alaposan kikerdezem, de szerintem mivel ő ilyen gyerekekkel dolgozik, a sikersztorikkkal nem talalkozik… még csak évek múlva lesz, de szerintem megkerem majd h jöjjön el ő is a “rapillantasra” meg az első találkozóra, remelem lehet vkit hívni a paromon kivul.

    Kedvelés

    • Pontosítok: korrigálható betegséggel. Ezer kérdésem lett volna a telefonba a tegyeszes holgyhoz, de megnyugtatott, hogy ott mindenre valaszolnak, nem kell úgy odamenni, hogy már mindent tudunk 🙂
      Bocsi az ekezetekert!

      Kedvelés

  53. Mit meg nem adnék én is egy fehér bébiért, kisgyermekért. Nem azért mert az idősebb gyermeket nem tudnàm ugyanannyira szeretni, hanem a màr említett esetleges nehézségek miatt. Akkor nektek lehet, hogy sok évig kell vàrni? Bàr szívből kívànom, hogy hamar kapjatok egy tündéri gyermeket.én mint egyedülàlló vagy akàr külföldi pàrral nem is gondolhatok kisgyermekre. Még talàn bevàllanék egy olyan roma gyermeket akinek az egyik szülője fehér és ő maga is inkàbb fehér bőrü.Ott nem jönnek elő identitàsi problémàk. De ezt így nem lehet kérni. Szerintem biztos vihetsz magaddal szakembert a “ràpillantàsra”. Az nagyon jó ha van ilyen segítséged.

    Kedvelés

    • hát igen… igen, nekünk még éveket. Ráadásul most vagyok 37, tehát emiatt is sürget az idő. Én is egyedülálló vagyok (bár élettárssal), de gondolod, hogy akkor az újszülött total kilőve?

      Kedvelés

  54. Szerintem egyedülàllóként igencsak kilőve. Nekem legalàbbis mindenhol ezt mondjàk.Talàn magànutasban lehet szerencséd, de az nem tudom mennyire megy jogilag. én is 39 vagyok , megértelek. àllítólag az éllettàrs nem szàmít, olyan mintha egyedüllàlóként jelentkeznél. Nekik pedig nem osztogatnak bébiket.:-(De azért érdemes talàn megpróbàlni, nem vesztesz vele semmit sem. Csak talàn a kort feljebb is érdemes kitolni. én szerintem 1-7 évet fogok bejelölni.(bàr persze én is leginkàbb bébit, kisgyermeket szeretnék)

    Kedvelés

    • Nekünk kb 1,5 óra volt. De akkor még nem volt ez az oldal és eléggé bizonytalanok voltunk sokmindenben. Ott meg rögtön dönteni kell.

      Kedvelés

      • köszönöm a választ! rögtön dönteni kell? utólag már nincs lehetőség arra, hogy pl. megadjunk magasabb életkort, vagy hogy módosítsuk nyílt vagy zárt öf. ?

        Kedvelés

        • De, a tanfolyam után még lehet módosítani, hogy mi legyen a határozatban. És biztos vagyok benne, hogy később is lehet módosítani, csak az macerásabb.

          Arra gondoltam, hogy ott az első találkozáson azért mondani kell valamit az életkorról, eü állapotról stb., amit beleírnak a jelentkezésbe.

          Kedvelés

          • ja, igen, persze, nagyjából megvan az elképzelésünk, de életkor tekintetében még nem 100%ban jutottunk dűlőre. Akkor jól értem, hogy amíg a határozat nem készül el, addig nem macerás módosítani, utána meg már igen (ez mondjuk teljesen érthető).

            Kedvelés

    • Szerintem ott szorítkozz a lényegre – kik vagyunk, hol lakunk, mit akarunk. Egy sablon levél, nem kell túlcicózni.
      Úgyis kell majd beadni önéletrajzot kézzel, meg beszélgetnek veletek egy csomót.
      Előző kérdésedre válaszolva:
      1. randi 3,5 óra (együtt is voltunk benn meg külön is) itt ennyi, máshol kevesebb…
      Pszichovizsgálat: külön a férjemmel 45 perc, velem másfél óra
      Környezettanulmány max fél-1 óra
      tanfolyam ugye kötött
      Papírösszerakós találkozó, ahová már mindent össze kellett szedni (jöv. ig. anyakönyvi kivonatok, fényképek, önéletrajzok stb) kb fél -1 óra
      Gyámhivatali megjelenés kb fél-1 óra

      Kedvelés

      • köszi Kata!
        de még mindig nem tiszta sajnos. Tehát most az első megjelenésre a kézzel írottat nem kell még vinni?
        a pszicho vizsgálat az első találkozó során van, vagy később?
        bocs, hogy ennyit értetlenkedek, de nem részletezték ennyire, hogy mi hogyan lesz.

        Kedvelés

        • Az első tegyeszes tali után fognak majd időpontot ajánlani a pszichológusra. Ha az lezajlott, utána egyeztetnek majd időpontot a családlátogatás/környezettanulmányra. És azután derül ki, hogy melyik tanfolyamra tudtok menni. Ezek mind külön időpontok, egyiket a másik után lehet csinálni. Ezért megy az idő.

          Kedvelés

            • 🙂 ne aggódj, mind átesünk ezen, ez egy labirintus 🙂
              Mi kb ilyesmit írtunk:
              feladó:
              címzett:
              dátum
              tárgy:

              Tisztelt Ügyintéző!
              xy vagyok (szül. hely. idő, lakcím) foglalkozás. A férjem za (szül hely. idő, lakcím – nálunk más a tartózkodási és más az állandó) foglalkozás. g éve ismerjük egymást, x éve vagyunk házasok, rendezett körülmények között élünk h éve. (valami rizsa kell, tudom, ez nálad pont nem így van, csak éreztetni szeretném, hogy mennyire írj sablont)
              Már régóta vágyunk családra, mert az életünk csak egy kisgyermekkel volna igazán teljes. Sajnos ez eddig “önerőből” nem adatott meg, ezért szeretnénk örökbe fogadni egy gyermeket.

              Tisztelettel várjuk válaszukat
              aláírás

              A papírok beszerzéséről is fogsz tájékoztatást kapni az első randin – sajnos elég időd lesz rá, hogy mindent összeszedj… Arról is beszélnek majd, hogy milyen dátummal érdemes kikérni. pl 3 hónapnál nem régebbi jövedelemigazolás (ez a gyámhivatali meghallgatáshoz képest 3 hónap, tehát nem kell rögtön beszerezni, csak ha szólnak, hogy már esedékes), a születési anyakönyvi kivonatunk elég volt fénymásolva, de a házasságiról eredeti kellett – hivatala válogatja. Fényképet elég egyet adni, ha az ember csak megyei listára jelentkezik. Ha az országosra is, akkor két fénykép.
              A kézzel írt önéletrajz inkább formaság, az akkorra kell, amikorra pl a jövedelemigazolás. Mi megkérdeztük, megnézetik-e pl grafológussal – persze nem…
              Mi olyanokat írtunk bele, hogy hol nőttünk fel, milyen a családunk (ér szépíteni, csak őszintén hazudj :), hogy hol tanultunk, miben fejlődtünk, miért lett az a foglalkozásunk, ami, hogy találkoztunk. Mi 27-28 évesek voltunk a jelentkezéskor nem nagyon “éltünk” még addig, alighogy elkezdtünk dolgozni, ezért írtunk ilyesmikről…

              Kedvelés

            • Nekünk pl. sem kézzel, sem géppel nem kellett bemutatkozó levél sem, meg önéletrajz sem. Megyéje válogatja.

              Kedvelés

        • Az a lényeg, hogy az ügyintéző mellett egy másik szakember is lásson benneteket, és a kettő egymástól függetlenül alkosson véleményt rólatok. Ezek a szálak a gyámhivatali meghallgatás előtt érnek össze.
          Ahogy Cosima is írja, ezek lépcsők, egyik jön a másik után, de mindig fogod tudni, hogy mi következik, és nyugodtan rá lehet kérdezni mindenre az ügyintézőnél. Ő azért ül ott (elvileg), hogy információt (is) szolgáltasson, és mindent elmagyarázzon.

          Kedvelés

    • 8 évvel ezelőtt (Bp-en) erről nagyon sokat beszélt a pszichológus a felkészítő tanfolyamon, hogy ha vki még lombikozik, az még nincs felkészülve az örökbefogadásra…

      Azt javasolta, hogy mindenki (saját magunk és a leendő gyerek) érdekeit szemelőtt tartva döntsünk róla, hogy vagy lombikozunk vagy örökbefogadásra várunk. A kettő ne fusson egyszerre, bár tudja, hogy sokan csinálják, és sokan nem is vallják be, de ez így nem jó, mert amíg nem engeded el a vérszerinti gyereket, addig mindig csak pótlékként fogsz tekinteni az örökbefogadott gyerekre.
      Nekünk azóta van két örökgyerekünk és tényleg ez volt az egyik, ha nem a legfontosabb jó tanács, hogy csak akkor fogadjunk örökbe, ha már nem pörgünk a lombikon.

      Kedvelés

        • Attól függ, bevállalod-e, hogy elmondod, vagy elmaszatolod, más kérdés, hogy elhiszik-e neked. Lehet színészkedni, akárcsak a családod kapcsán. Ha apád mondjuk genyó, de te azt mondod, hogy jó ember, senki nem fog bekopogni hozzájuk, hogy megnézze, hogy apád tényleg genyó-e. De ha a pszichológusnak feltűnik, hogy valami nincs rendben apáddal, esetleg megvájkálja kicsit a lelked, hogy megbizonyosodjon… Mindez helyzetfüggő. Szerintem érdemes egyenesnek lenni, abból sosincs hiba.

          Kedvelés

        • Nem gondolom, hogy emiatt alkalmatlannak nyilvánítanak valakit, mert még lombikozik.
          Nyilván rákérdez a pszichológus, ez egy téma lesz, de van, ahol csak nyugtázza és továbbsiklik.

          Kedvelés

        • Nem hiszem, hogy emiatt bárkit is eltanácsolnának, vagy hátrány érné. Ahogy írtam is, nálunk mondta is a pszichológus, hogy tudja, hogy sokan lombikoznak még akkoris, amikor jelenkeznek, de ő azt javasolja, hogy akkor jelentkezzen bárki is örökbefogadásra, ha már lezárta, elengedte a vérszerinti gyereket.

          Ezt nyílván azért javasolják, hogy tényleg el tudd fogadni, hogy örökbefogadott gyereked lesz, és nem vérszerinti… viszont, ha lombikozol, akkor még vérszerinti gyerekre vágysz továbbra is, akkor hogy fogod teljes szíveddel elfogadni az örökbefogadott gyereket??

          Inkább saját magatok miatt kellene elgondolkozni, hogy valóban ezt akarjátok? De nem csak ti természetesen, hanem bárki aki úgy jelentkezik örökbefogadásra, hogy közben lombikozik…

          Kedvelés

            • Ági ne érezd maga rosszul ettől! Ezért is jó, hogy van ez a blog, hogy át tudjuk adni egymásnak a tapasztalatainkat. Te kérdezted, hogy mit van akkor ha elmondod, hogy lombikoztok, én leírtam, hogy nálunk mi volt. De temésztesen mindenki máshogy éli ezt meg, máshogy kezeli.
              Mi is lombikoztunk, nekem is kellett idő, hogy ráhangolódjak az öf-ra. Amikor ott ültünk a pszichológusnál és később a tanfolyamon is nagyon hasznos dolgokat mondott, ami előtte meg sem fordult a fejemben, hogy mi van ha még lombikozok és közben várakozunk is. Nekem segített meghozni a döntést, hogy csak az egyik utat válasszunk, mert úgy éreztem, hogy a kettőt együtt nem tudnánk… de ezek MI voltunk.

              És igen 100%-ban igazad van, hogy a gyerek az gyerek így vagy úgy lett. Van is kettő, akik nem “így lettek” hanem “úgy”. 😉

              Kedvelés

            • köszi Sugi 🙂 tényleg segít. Múltkor étteremben voltunk, és a hátam mögött lévő asztaltól (nem is láttam őket, nem volt szemkontatkus) odarohant hozzám egy kétéves forma kisfiú, és valamit magyarázott nekem, számomra ismeretlen idegen nyelven. Hát azon nyomban haza bírtam volna vinni… elképzelni sem tudom, hogy bármi miatt is két gyerekem közül valmelyiket jobban szeressem…

              Kedvelés

          • Én úgy láttam azoknál, akik két vasat tartanak a tűzbe, hogy mindegy, csak valahogy gyerek legyen…
            Tudom, nem ez a jó hozzáállás, és tudni kell a különbséget elfogadni, dolgozni magán az embernek, de sztem nem minden lombikos és öfre jelentkező gondolkodik csak és kizárólag vér dolgában…

            Kedvelés

            • na de most nem azért, nem ez a lényeg…? hogy gyerek legyen? Mi sem azért lomikoznánk, hogy vsz legyen, hanem hogy gyerek…

              Kedvelés

            • egyébként onnantól kezdve, hogy felmerült az öf, még fél évig rágtam magamban a dolgot, mert úgy éreztem, hogy nem állok rá készen, és eleve már a tegyeszhez is cask úgy jelentkeztünk be, hogy túl voltam azon, hogy mi van, ha nem jön össze a vsz… bőgtem, sokat. de gyerek-gyerek…!

              Kedvelés

            • Ezért mondom, hogy nem a lombikozást kéne ostorozni, hanem elmagyarázni, hogy mi a különbség egy vsz meg egy öf gyerek között, és miért, és hogyan kell kezelni a helyzeteket, miben más és miért.

              Kedvelés

            • Szerintem, azért azzal is tisztába kell jönnie az embernek, hogy mi van, ha mindkettő összejön 🙂 És mondjuk van egy nem túl régen örökbefogadott gyereke, és terhes lesz, és mondjuk az öf. gyerek féltékeny lesz a pocaklakóra, és emiatt számos mondjuk viselkedési probléma merül fel stb-stb. Őszintén el kell gondolkodni, hogy meg tudjuk-e bocsátani az öf. gyerek féltékenységét, azt, hogy vele adott szituban több a gond. Ha erre őszintén igén a válasz, akkor nincs gond szerintem sem a lombikkal, viszont ha a vsz érkezése miatt az öf már nem lesz olyan “édesgyerek”, akkor nem biztos, hogy szabad az öf.-be belemenni.

              Kedvelés

            • Mondjuk én ezen pl. fel voltam háborodva, mikor először azt láttam, hogy ez nem jó hozzáállás. Ki szerint nem jó? Ki képzeli azt magáról, hogy el tudja dönteni, mi a jó nekem Vagy a gyerekemnek?
              Nem vagyunk egyformák, nekem pl. sokkal természetesebb volt, hogy amikor el tudtam fogadni az öf-t, akkor jelentkeztünk, függetlenül attól, hogy futunk-e még egy-két tiszteletkört a vsz-gyártásnak. Ha kivártam volna, hogy a vsz tuti nem jön-e össze, akkor úgy éreztem vola, az öf csak a szamár, ha nincs ló. Nekem pont ez az út kellett ahhoz, hogy nyugodt lélekkel tudjam azt mondani, hogy az öf nem pótszer, hanem gyereket akarunk. Nem vsz gyereket, nem öf gyereket, hanem gyereket, aki úgy érkezik a családba, ahogy.
              Mielőtt teljesen elfogadtam volna az öf-t, dilemma volt, hogy ha esetleg születik utána vsz, mi lesz? Addig nem is jelentkeztünk, amíg nem tudtam erre nyugodt lélekkel azt válaszolni magamnak, hogy ez nem is kérdés már igazán.
              Szerencsére tényleg nem az, amúgy. A kérdés inkább, hogyan lehet ezt megértetni másokkal is.

              Kedvelés

            • Mondjuk azt bizton állíthatom, hogy nálunk, ahol az öf nagylány ugyanolyan gyerek, mintha vsz lenne, kb. ugyanazok a nehézségek vannak a pocaklakó kapcsán részéről. A kívülálló hülye felnőtektől macerásabb néha, de a gyerekkel pont azok a problémák vannak az érkező kistesó kapcsán, mintha ő is vsz lenne. Ugyanúgy azok a kérdések merülnek fel benne, hogy milyen lesz, ha meglesz a kistesó, meg hogy őneki is szabad lesz-e kisbabásan viselkedni, meg kissé elhanyagoltabban érzi magát, mióta a teher teher annyira, hogy nem tudok annyi mindent megtenni a kedvéért, mint eddig – azaz szerintem pontúgy_ elviselhetetlen, mintha őt is én szültem volna.

              Kedvelés

            • de jó ezt olvasni Vicq… pontosan így értettem azt, hogy ugyanannyira lennék kétségbeesve a testvérféltékenység miatt, ha az öf baba után jönne egy lombikbaba 🙂 mint egy vsz-vsz testvérpár esetén!

              Kedvelés

        • igen, ezen is sokat gondolkodtam. momentán úgy érzem, hogy tudnám helyén kezelni, ugyanannyira nem tudnék haragudni rá, mintha egy vsz gyerek lenne féltékeny a kistesóra.
          na jó, máshogy fogalmazok… ugyanannyira lennék kétségbeesve, h hogy nyugtassam meg 🙂

          Kedvelés

            • Ti is tudjátok, de hajlamos az ember elfelejteni: ha egyszer elindítjátok az örökbefogadást, abból gyerek lesz. A lombikból meg vagy lesz valami, vagy nem. De nyílván minenkinek megvan a határa, meddig kell elmennie a vsz gyerek ügyében és azt ti tudjátok.

              Kedvelés

        • Szerintem ezt is megyéje válogatja. Rólunk mondjuk azt is tudták, hogy lombikozni nem fogunk, de azt is tudták, hogy egyébként még félben vagyunk a “nőgyógyászok hátha csinálnak nekünk gyereket”-úttal, 3 inszemen, egy genetikai kivizsgáláson, meg egy immunológián még az öf elindítása után estünk át. Tudták a Tegyesznél, az ügyintéző is, a pszichológus is, mégis hitelesnek tartottak minket abban, hogy nem pótszert szeretnénk, hanem gyereket.
          Mondjuk nekem is hosszas gyászmunka volt eljutni odáig, hogy a vérszerintiségről lemondjak, addig mi sem jelentkeztünk öf-re, amíg ez nem sikerült. Talán pont ezért éreztek minket hitelesnek abban, hogy el tudunk köteleződni ugyanúgy az öf gyerek mellett is. Sőt, addigra már azt is őszintén tudtam mondani, ha így is, úgy is összejön, akkor közelebb kerülünk a tervezett háromhoz, és? Gyerek-gyerek.

          Kedvelés

  55. Sziasztok!
    Gyors segítséget szeretnék kérni olyan egyedülállótól aki örökbe fogadott kb. 3 éves korú gyereket, milyen kétségek, problémák merültek fel, mennyire tudtad pontosan, hogy megbirkózol a feladattal, biztos voltál benne, hogy egyedül is menni fog?
    Én egyelőre tele vagyok kétségekkel, jó lenne olyantól hallani tanácsot, akinek már van tapasztalata. Előre is köszi,
    Enikő

    Kedvelés

  56. Sziasztok

    Én csak most fedeztem fel ezt a blogot. Jelenleg örökbefogadási kérelmem van beadva mint egyedülálló. Mennyi esélye van az embernek egyedülállóként örökbefogadni?

    Kedvelés

  57. Szia

    Köszönöm. Még egy kérdésem lenne. Én a gyermek életkoránál 0-3 éves korig jelöltem meg akkor is ennyire elkeserítően nehéz a helyzet? Köszi

    Kedvelés

  58. Enikő: Neked sikerült egyedülállóként gyermeket örökbefogadni vagy legalább felajánlottak?

    Én immár 2 éve vagyok a listán, de még lehetőséget sem kaptam. Sokan azt mondják, hogy egyedülállónak teljesen reménytelen….

    Kedvelés

  59. Szia. Roma gyermekre egyenlőre még nemleges a válaszom. Úgy érzem, hogy a tágabb és szűkebb család ezt nem tudná tolerálni. Az örökbefogadást támogatják.

    Kedvelés

  60. Budapesten élek

    Tudom ettől tartok én is. Most érkezett olyan papír, amiben gyermek betegségei felől kérdeznek, hogy mit fogadok el és mit nem. Ott kisebb gyógyítható korrigálható betegségeket bejelöltem

    Kedvelés

    • Ez esetben tényleg hosszú lesz, Budapest az egyik leglassabb megye, és ott komolyan is veszik, hogy egyedülállót csak akkor hívnak, ha házaspárok elutasították a gyereket.

      Kedvelés

  61. Most tartok a 2. évnél és eddig semmi. Szerinted reménytelen?
    Országos listán is vagyok, bár gondolom ez semmit nem jelent…
    Köszi a segítséget

    Kedvelés

  62. Sziasztok. Köszönöm a tanácsokat. Kérdés, ha felemelem a korhatárt időközben, akkor megint a sor végére kerülök? vagy marad a helyem? I

    Kedvelés

    • A megyei listán nálunk a jelentkezés napjától áll az ember sorban. Akkor is, ha közben új határozatot hoznak költözés vagy valami változás miatt. Nem csúszol vissza, ez biztos!

      Kedvelés

  63. Szia Kata

    Köszönöm, ez megnyugtató,lehet, hogy kitolom a gyermek életkorát. Bár gondolom egy nagyobb gyermekkel kicsit nehezebb talán. Sokan sokfélét mondanak. Valaki itt erről tud valamit mondani? Tapasztalat nagyobb gyerekkel? Előre is köszönöm

    Kedvelés

    • Engem is ezzel riogatnak, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ennyire szörnyű lenne a helyzet. Minden eset más, nem tudod megállapítani, hogy egy gyereknek azért problémás a viselkedése, mert 1). szörnyű trauma érte kicsi korában, vagy 2). ilyen a személyisége, vagy 3) elszúrtál valamit a nevelése során. Mondjak nemet egy háromévesre, cask azért, mert ki tudja mi történt vele a vsz anyjánál…? Hát nem tudom, ez nekem kicsit meredek.

      Kedvelés

    • mármint, bocsánat, a kirohanásom nem Neked szól, hanem a riogatóknak :)) megértem amúgy a dilemmádat, ezen agyalok én is, de úgy vagyok vele, hogy a személyes találkozás során azért nagyon sok minden kiderül.

      Kedvelés

      • A mai interjúban meg a többi hasonló esetben, amit olvashatsz a nagyobbacskák örökbefogadásáról az a közös, hogy a kisgyerek tesztelni fogja a az új szülőjét. Amikor pár hét/hónap után leesik neki, hogy ez a végleges otthona, akkor le fogja tesztelni, hogy őt tényleg szeretik-e vagy visszaviszik, ha nem úgy viselkedik, ahogy elvárják. Ez egy nagyon kemény és embert próbáló időszak lehet, de ha tudsz róla és segítséget is kérsz, akkor tudatosabban tudod átvészelni. Semmi sem tart örökké, az a periódus is elmúlik – legalábbis ez derül ki az interjúkból 🙂

        Kedvelés

      • A másfél éves ráadásul nem is olyan idős, még javában baba. Azért a mai interjú kicsi lánya elég extrém eset. A mi fiunk kettő volt, amikor hozzánk került, és ismerek másokat is, akik hasonló korút fogadtak örökbe, ilyen heves reakciók nem voltak. Persze ők is tesztelik a szeretetet. Biztos közrejátszott abban a kislány előélete, hogy az első nevelőszülő nem jól viselte gondját, onnan elvették, és áthelyezték máshoz. Aztán mire ott “megmelegedett” jöttek az örökbefogadók. A gyerek előélete sok mindent meghatároz. A kicsi lánynak nagy volt a csomagja.

        Kedvelés

    • Szerintem azért fontos, hogy olyan kompromisszumba menj bele, amit vállalni tudsz. Esetedben a gyerek korát, származását és a várakozás idejét kell mérlegelni – melyik az, amiből tudsz engedni, és melyik, amiből nem. Nekem pl. nagyon fontos volt, hogy lehetőleg ne kelljen sokat várni főleg a korom miatt, ezért engedményt tettem az életkor és a nem terén, mert úgy éreztem, az kevésbé fontos szempont, vagyis ebben rugalmasabb tudok lenni, de a várakozás hosszában kevésbé.

      Kedvelés

  64. akik 3-4 eves gyereket fogadtak örökbe, hogy oldották meg azt, hogy az első időszakban vele tudjanak lenni és ne kelljen rögtön oviba vinni? Gyűjtögettek pénzt, és fizetés nélküli szabi, vagy kivettek egyhuzamban egy hónapot, erre tartalékolva az addigi szabadságukat? ezen agyalok most (na nem mintha ennyire sürgős lenne a dolog, csak próbálok kitalálni előre dolgokat – már amiket lehet.)

    Kedvelés

    • Lényegében mindhárom a fizetés nélküli szabit kivéve. De sajnos akiknek nem volt előtte olyan jó fizetése, hogy elég tartaléka legyen, annak muszáj viszonylag hamar gyerekfelügyeletet intéznie, mert a “gazdag és szerencsés” egyedülállók (akik jellemzően idősebb gyereket kapnak) nem kapnak GYED-et. Nekem úgy néz ki az első 2 hónap szabi lesz és utána részmunkaidőben, heti két nap munkával (gyerek addig bölcsiben/oviban) és spórolósan még pár hónapig. Próbáltam home office-t kérni a melóhelyen, de nem ment, csak ezt tudtam kialkudni, ennek is örülök. Igazából nem is bánom, rettenetes lett volna este még nekiülni gürizni, miután a gyerek elaludt. Szerintem lobbizni kéne az öf gyedért, mert ez így finoman szólva is elég fonák helyzet.

      Kedvelés

      • Igen, ez szerintem is tok gáz, hogy éppen hogy megérkezett, máris be kell szoknia egy vadi új közösségbe. A gyed mikor jár, kinek? Három éves kortól már nincs juttatás ugye? És pl. az ovi kötelezettséggel mi a helyzet? Az nem 3 éves kortól van? Ha nem viszem mert otthon szeretnék maradni mondjuk egy fél évet vele az gáz?

        Kedvelés

        • GYED (a korábbi fizetés asszem 70 százaléka) a gyerek két éves koráig jár. Utána 3 éves koráig GYES, ami nettó 25 ezer körül van. Ez meghosszabbodik 6 hónappal, ha a gyerek a hazavitel idején idősebb 2 és fél évesnél. Kötelező óvodáztatás a 3. életév betöltését követő szeptember 1-től van, de úgy tudom, lehet felmentést kérni a jegyzőtől, és szerintem az öf éppen ilyen helyzet.

          Kedvelés

          • Ha a gyerek nagyobb, mint 3 éves, akkor is jár 6 hónap GYES. Mellette lehet dolgozni is, ha valaki akar. A GYED meg igaz, hogy 70%, de van egy plafonja, kb. 100-110,000 Ft mostanában.

            Kedvelés

        • Az én kislányom megérkezése után 1 hónapig volt “itthon”, azután egy magánóvodába adtuk, ahová csak annyi időre kellett bevinni, amennyi mindenképpen szükséges volt. De az maga volt a megváltás. Addig hol én, hol a férjem, hogy a nagytestvér, hol egy kolléganő vigyázott rá, hol bevittem a munkahelyemre (szabit kivenni nem tudtam). Onnantól kezdve költözött valamiféle rendszer az életünkbe, végre gyerekek között is volt, mint korábban, s elkezdődött egy normál kerékvágás.

          Kedvelés

          • köszi Dutka! szerintem az én melóhelyemen nem nagyon lehet megoldani a részmunkaidőt, a fizetés nélküli szabira nagyobb esélyt látok. De hát ez még nagyon odébb van, csak gyűjtögetem a lehetőségeinket.

            Kedvelés

  65. Sziasztok! 🙂
    Már régen voltam itt, de közben mindig olvasgattalak titeket! Most van egy új hírem amit szeretnék veletek megosztani. 2 héttel ezelőtt elhatároztam, hogy megírom a levelet a Tegyesznek. És el is juttatam hozzájuk, majd egy héttel később felhívtam az ügyintézőt telefonon (én már találkoztam vele kb egy hónappal ezelőtt személyesen mert nagyon tanácstalan voltam) és ő nem volt elérhető, mert 2 hétig szabadságra ment. Most telt le az első hét de már izgatottan várom, hogy leteljen a 2. is.
    Meg még 2 kérdés is foglalkoztat:
    Nem tudja valaki hogy mennyit kell várni a határozat után egy fehér 6-8 éves kislányra?
    És hogy miért van annyi árva gyerek például a Dévai árvák is ha ennyien várunk rájuk? Talán a szülök nem mondanak le róla?

    Kedvelés

  66. Sziasztok

    Mint mondtam engem is sok mindennel riogatnak nagyobb gyermek örökbefogadása esetén. Én valahogy egyre jobban azt érzem, hogy ez lesz az én utam-mármint nagyobb gyermek-az anyagiak kérdése engem is izgat, de remélhetőleg meg tudom oldani a hosszabb otthon maradást. Más: Romániából nem lehet gyermeket örökbefogadni?
    Közületek volt már valaki aki próbálta a külföldi örökbefogadást?

    Kedvelés

  67. Hopp, most fedeztem fel a cikket a romániai örökbefogadással kapcsolatban…
    Egy kicsit más kérdés: sokat olvastam a nevelőszülőségről, a kérdésem a következő: ha én nevelőszülő vagyok és az örökbefogadási kérelmem is él, s közben a nálam nevelkedő gyermek örökbefogadhatóvá válik, akkor én úgymond “benyújthatóm az igényemet” valamilyen szinten előnyt élvezek? vagy ez nem számít? Köszi előre is a választ

    Kedvelés

  68. Sziasztok! A sorszámmal kapcsolatban volna kérdésem. A hosszabbítás után egy magasabb sorszámot kaptam, mint legelőször. Ugye ez nem azt jelenti, hogy hátrébb kerültem a sorban? Nálatok hogy volt?

    Kedvelés

    • Bár még nem tartok itt, kizártnak tartom, hogy hátrébb kerültél a listán, szerintem ez csak olyan regisztrációs szám féle, és beazonosításra szolgál. Gondolj bele, nem kerülhetsz hátrébb, mint azok, akik utánad kaptak sorszámot, de a hosszabbításod előtt 🙂

      Kedvelés

      • Hát én is ezt gondolom, de most a hosszabbításnál egy sokkal nagyobb sorszámot igazoltak vissza, mondván, hogy a hosszabbításnál ezen vettek nyilvántartásba. Én azt gondolom, hogy a sorszámomnak állandónak kéne lenni, ezen felül nincs szükség újra nyilvántartásba vételre, hiszen benne vagyok már több éve. (???) (És nem, nem késtem le a határidőt. ) Majd megkérdezem a családgondozómat a Tegyesznél….

        Kedvelés

        • nem így értem, hanem, hogy mivel a sorszámod állandóan változik (egyre kisebb lesz), ez a szám teljesen mindegy, hogy mennyi, mert az aktádhoz van hozzárendelve. És az aktáddal kerülsz egyre közelebb és közelebb, a regisztrációs számmal pedig csak nyilvántartanak, olyan, mintha pl. a neved lenne rajta a listán. De persze azért kérdezd meg, én csak gondolom, hogy így van, elég durva lenne ha minden hosszabbítással hátrébb kerülne az ember, akkor sosem kerülne sorra… szerintem ne izgulj 🙂

          Kedvelés

          • Na hát ez az! Az én sorszámom nem hogy kisebb nem lett, hanem több százzal növekedett, értsd, olyan, mintha a lista végére kerültem volna megint.

            Kedvelés

            • de úgy értem, hogy az a szám, az nem a sorszámod, hanem csak egy azonosító, mintha azt mondanák, hogy te vagy Ildikó, csak mivel meghosszabbították, ezentúl nem azt mondják, hogy Ildikó, hanem hogy Anita. Szóval azt a számot rendelték hozzá az aktádhoz, de maga a szám nem a sorrendet jelenti. Na mindegy, kérdezd meg, és megírod majd, hogy mit mondott a tegyesz? Kíváncsi vagyok…

              Kedvelés

  69. Nekem még annyi kérdésem lenne, hogy akik az Együtt az életért, vagy az Alfa alapítványhoz fordultak, mennyi időn belül kaptak választ? Már jópár napja írtam mindkettőnek, tán egy hete is megvan, és semi válasz. Ilyen ritkán olvasnak mailt?

    Kedvelés

        • Saját tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy ezen az oldalon az alapítványvezetőkkel megjelent interjúk ezerszer hasznosabbak voltak annál, mint amilyen válaszokat kaptam tőlük. Mivel krízisben lévő anyákkal foglalkoznak, a legtöbbnek kevés ideje van a “csak úgy” beszélgetésre vagy a nem sürgős emailekre.Egyrészt belelátsz az értékrendjükbe, másrészt Zsuzsa összeszedte a statisztikáikat. Ezek alapjén el tudod dönteni, hogy akarsz-e majd náluk jelentkezni. Ha már lesz határozatod, akkor meg biztos gyorsabban válaszolnak, mert az már egy konkrét ügy.

          Kedvelés

    • Az alapítványok a krízisterhes anyákért vannak, és mellesleg foglalkoznak örökbe adással. A TEGYESZ mozaikszó kibontva annyit tesz: Területi Gyermekvédelmi Szolgálat, tehát a gyerekek érdekeinek védelme a fő profil. Az alapítványok magán kezdeményezésűek, a TEGYESZ állami.
      Mindent, ami az alkalmassági határozatig történik, a TEGYESZ felügyel, ők tartják a kapcsolatot a gyámhivatallal, végzik a pszichovizsgálatot, a környezettanulmányt, gyűjtik össze a papírokat. Az alkalmassági alapkövetelménye a tanfolyam. Ezt már nemcsak ők, hanem más szervezetek is tartanak, de az igazolást akkor is a TEGYESZ-nek kell leadni.
      Ha megvan a gyámhivatali határozat arról, hogy alkalmas az ember öf szülőnek, onnantól lehet elmenni alapítványhoz sorba állni, de a lakóhelyed szerinti TEGYESZ-nél is sorban állsz, nyilvántartanak. Bármi változás történik (költözés, haláleset, munkahelyváltás, betegség, születés, más úton történő – alapítvány általi öf), arról a TEGYESZ ügyintézőjét tájékoztatni kell, aki kezdeményezi a szükséges vizsgálatok elvégzését, és az új határozat útját is egyengeti.
      Ha bármi nem világos, kérdezz! 😀

      Kedvelés

        • Igen. Az alapítványok csak a hozzájuk forduló és a látószögükbe kerülő krízisterheseket látják el, és nem az örökbeadás a cél, hanem anyuka megtámogatása bármilyen döntés meghozatalában. A TEGYESZ meg minden mást kezel. Olvasd kicsit a gyereksorsok blogot. Azoknak is a TEGYESZ az “anyjuk”, és itt is fontos hangsúlyozni, hogy csak mint végső megoldásként tekintenek az örökbe adásra, ha lehetséges, előnyben részesítik a visszagondozást, mert a gyerek legfőbb és sérthetetlen joga a vsz családjában való nevelkedés. Ha ennek akadálya van, akkor jönnek a lépések, amikről a gyermekvédelmi törvény rendelkezik.

          Kedvelés

        • Nyílván az alapítványok potenciális gyerekeket tartanak nyílván, azaz inkább az anyákat. Az újszülött gyerekeket – ha így döntött a vsz szülője – akkor azonnal örökbeadják. Tehát nagyon nyílvántartásra nincs igény, ugyanis pár napon belül hazaviszi őket valaki a kórházból.

          Kedvelés

    • Az alapítványok nyílt örökbeadással foglalkoznak, értsd: találkozol a vsz szülővel. Csak újszülöttek vannak náluk, mert ahogy Kata is írta, krízisterheseket látnak el, ahol az egyik megoldás az örökbeadás. A Tegyesznél ritka kivétellel titkos örökbefogadások vannak és az esetek zömében nem újszülöttek, hanem nagyobb babák, gyerekek fogadhatók örökbe rajtuk keresztül.

      Kedvelés

  70. Sziasztok! Olvasgatom egy ideje az oldalt és sok hasznos információt találtam.
    Kérdezni szeretnék tőletek. Egyedülállóként szerettem volna babát vállalni. A harmadik inszemináció sikerült is, azonban a 6. héten kiderült, hogy rosszindulatú emlődaganatom van, a hormonkezelés következtében… Így a terhességet a 10. héten meg kellett szakítani és a jövőben sem ajánlatos a teherbe esés, tehát egyetlen út az örökbefogadás. A kérdésem az lenne, hogy az örökbefogadás elindításához alkalmasnak minősülök-e vajon? Mert azt olvastam, hogy a háziorvostól igazolást kell kérnem. (Jelenleg még kemoterápiát kapok, műtét előtt állok, az onkológus javasolta, hogy indítsam el már most az örökbefogadást.)
    Előre is köszönöm a választ!

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!
      Ha a háziorvos és a pszichológus komolyan veszi a dolgát, akkor e pillanatban nem fogsz alkalmasságot kapni.

      Előbb a gyógyulásra kéne koncentrálnod, amihez a legjobbakat kívánom.

      Kedvelés

      • Szia!
        Köszönöm a választ. Persze, természetesen a gyógyulásra koncentrálok, de mivel az örökbefogadáshoz is idő kell, ezért javasolta az orvosom, hogy kezdjem el, sokan mások is így tettek.

        Kedvelés

        • Ilyen esetben az onkológustól is kell igazolás, és abban az áll, hogy jelenleg nincs olyan betegséged, amely meggátolná a gyermek ellátását. Sajnos a kemoterápia és a műtét ilyen dolgok, hiszen fekvőbeteg leszel egy rövid ideig. Ha már ezek megvoltak és már csak a negyedéves, féléves stb. felülvizsgálataid vannak, akkor már kaphatsz alkalmasságit. Szurkolok Neked!

          Kedvelés

            • Kedves Lizzy! Soraidat olvasva komolyan elszégyelltem magamat amiért az utóbbi időben kissé türelmetlen vagyok a várakozásban…miközben Te egyedül küzdesz ezzel a súlyos betegséggel! Én is egyedülállóként jelentkeztem, két éve várok 1,5 – 4 éves korú, korrigálható egészségi állapotú kislányra, származási kikötés nélkül.
              Őszintén kívánok neked sok sok kitartást és hosszú egészséges életet egy rakás öribaba társaságában! És szólj kérlek, ha bármiben segítségedre lehetek!!! Információval, vagy beszélgetéssel, vagy bármi mással. 🙂

              Kedvelés

        • A várakozás attól függ, milyen gyereket képzelsz el. Sok egyedülálló itt a blogon egy éven belül sorra került, mert 1-4 év közötti cigány kisgyereket vállaltak.
          Viszont nemrég beszélgettem erről egy szakemberrel, és nagyon nem szeretik, ha daganatos beteg jelentkezik, pláne nem egyedülálló. Ő azt javasolta, ilyenkor az ötéves túlélési időt kéne megvárni.

          Kedvelés

          • Hát igen, el kell gondolkodni, hogy mi van, ha …, de azért daganatos betegség és daganatos betegség között is sok különbség lehet, és ha az orvos, aki ismeri a beteget, a kezelését, a helyzetét úgy látja, hogy a gyógyulás esélye szinte biztos, és alkalmasnak nyilvánítja a jelöltet, akkor milyen alappal utasítják el? A pszichológus nem tudja megítélni a jelölt betegségét. Feltételezem, hogy aki ilyen háttérrel jelentkezik, átgondolja az opciókat, és nem akarja az örökbefogadott gyerekét egy újabb veszteségnek kitenni. De megértem a hatóság félelmét.

            Egy szó mint száz. Hajrá Lizzy, legyőzöd a kórt! Most legyél túl a kemón, a műtéten, és utána megbeszélitek az onkológussal a dolgot.

            Kedvelés

            • Gondolom, hogy elméletben várakozhatna, csak az alkalmassági határozatot nehéz most megszereznie ebben a szituációban. Amúgy nagyon rossz olvasni, hogy a hormonkezelés miatt lett Lizzy ilyen beteg. Mielőbbi gyógyulást!

              Kedvelés

            • Na igen, ezzel a komplikációval vajon hányan számolnak? Igaz, bár nem vagyok orvos, de azt feltételezem, Lizzy hajlamos lehet a mellrákra a hormonhatás következtében. Ez a betegség (illetve bizonyos típusai) közismerten hormonfüggő. Előre is elnézést a poénkodásért, de a minap beszélgettük a barátnőmmel (klimax kapcsán): “Ajjaj, de sokféleképp kiszúrt velünk nőkkel a jóisten” “Igen, de cserébe rendkívül kifinomultakká váltunk érzelmileg” “Hát édesem, a hajamra kenhetem!” Naaa, nevessetek!! 😀

              Kedvelés

            • Pont emiatt, amit andrea ír (hormon indukálta, meg a beszedett hormontól jött elő a dolog) van Lizzynek nagyon jó esélye a teljes gyógyulásra, hiszen már van gyógyszer, amely az ösztrogén hatása ellen hat, illetve az ösztrogén termelést leállítják. Sok rák fajtánál nem ismerik a kiváltó okot, de itt nagy valószínűséggel megvan, hogy mitől jött elő.

              Én ismerek olyan kismamát, aki nem kapott hormonkezelést, és a terhesség alatt/miatt jött elő neki a betegség. Vannak, akiknek a szervezet annyi hormont kezd el termelni, hogy megbetegszenek. Szerencsére erre van megoldás, főleg, ha idejében észreveszik. Ezért írtam, hogy igazából csak az onkológus tudja megmondani, hogy a gyógyulásnak milyen esélyei vannak, a pszichológus nem.

              Kedvelés

            • Persze, nyilvánvaló, hogy aki kemót kap, meg ilyesmi, az nem alkalmas, na de nem tudnak esetleg abból kiindulni, hogy mire sorra kerül, addigra meggyógyul? Szerintem ez a hozzáállás jelentősen elősegítetné a gyógyulást, hiszen tudná, hogy várja őt a kisgyerek… ez lelkileg nagyon sokat segíthet. És tudom, hogy az öf nem lehet eszköz a gyógyuláshoz, de ha ne adj isten valami rossz történik, akkor még mindig vissza lehet lépni.
              Lizzy, nagyon drukkolok, minden rendben lesz, ismeretlenül is veled vagyunk!!! és tényleg szólj, ha bármire szükséged van.

              Kedvelés

            • Közvetlenül a kihelyezés előtt is kérnek háziorvosi igazolást, tehát ez a biztosíték is be van építve a rendszerbe. Szerintem az alkalmasságin ezzel lehetne érvelni. De azon valóban érdemes elgondolkodni, hogy nem kellene-e egyelőre az érzelmi és egyéb energiákat a gyógyulásra fordítani.

              Kedvelés

            • szerintem is… és azt is gondolom, hogy ezek az érzelmi energiák hozzásegíthetik a gyógyuláshoz.
              na, de így vagy úgy, Lizzy legyőzi a nyavalyát és lesz egy übercuki kisgyereke. 🙂

              Kedvelés

  71. háztartásbeli andrea : :)) érzelmileg kifinomult, ez tetszik! Amúgy én is gondolkodtam már ezen, néha azt szeretném, ha nem lennék ennyire kifinomult 😀

    Kedvelés

  72. 2013 júniusában vették ki a méhemet, daganatos sejtek miatt. – Hála Istennek, olyan korai stádiumban lett elkapva (a szintén hormonális alapon induló) rák, hogy nem kellett semmilyen más kezelést kapnom. 2013 novemberében jelentkeztem örökbefogadásra, a pszichológussal való beszélgetésben elő jött ez a téma is, – és konzultált is miatta az orvossal. Mivel onnan megnyugtató választ kapott emiatt nem hasaltam el, – bár mondta, hogy általában ráknál szeretik kivárni az öt évet. – Végül átmentem…
    Szerintem azzal hogy jelentkezel nincs mit veszítened, max azt mondják hogy gyógyulj meg és gyere vissza később, de legalább egy tapasztalattal gazdagabb leszel.

    Mihamarabbi gyógyulást és jobbulást neked!

    Kedvelés

  73. Sziasztok! 🙂
    Én egyrészről azért jelentkezem mert szeretném veletek megosztani az elmúlt hetek történéseit. 🙂
    Az ügyintézőnk mint múltkor is írtam 2 hétig szabin volt, majd hétfőn már hívtuk is amikor mondták, hogy még egy hétig nincs. Így most hétfőn újra hívtuk és nagy örömmel fogadta mert egyből újságolta hogy éppen nekünk írja a levelet. Az első időpontot meg is kaptuk, hozzá és a pszichológushoz is.
    Valaki akinek van tapasztalata tudna nekem segíteni hogy milyen kérdéseket tettek fel neki a pszichológusnál?

    Kedvelés

    • Emlékeim szerint olyasmik voltak, hogy milyen volt a gyerekkorod, milyen a viszonyod a szüleiddel, miért akarsz örökbefogadni, hogy jutottál el ehhez a gondolathoz, milyen utat jártatok be idáig, egyetértés van-e köztetek ebben, milyen módszerekkel próbálkoztatok a teherbeesés érdekében, a sikertelenséget hogy éltétek meg, beszéltetek-e már valakinek az örökbefogaádsi tervetekről, ha igen, mit szóltak hozzá.

      Kedvelés

    • Nekem el kellett kezdenem mesélni az életemet a legkorábbi időponttól, amire emlékszem, majd beszélni a gyerekkoromról, szűkebb, tágabb családról, tanulmányokról, párkapcsolat(ok)ról. Ami érdekelte, ott megállított, belekérdezett, vagy részletesebben beszélgettünk róla. Barátokról, munkáról, értékrendről. Hogyan képzelem el az életemet a gyermekemmel? Miért szeretnék örökbefogadni, milyen segítségem lesz majd? (Lévén én is egyedülállóként várakozom)
      Milyen tekintetben vagyok elfogadó ( származás, betegségek)? Kivel osztottam meg az örökbefogadási szándékomat? Milyen gyermekre vágyom, milyen mintát lát majd nálam?
      Jelenlegi munkahelyem, elfoglaltságaim.
      Momentán ennyi jutott eszembe. 🙂

      Kedvelés

  74. Sziasztok!

    Nem tudom mennyire is tartozik ehhez az oldalhoz, de nem tudom honnan kerhetek segítséget. Egy igen erdekes szituációban vagyunk, és szeretnék tájékozódni a lehetőségekről. Mi a férjemmel Kanadában élünk 5 közös gyermekkel, es neki van egy felnott fia Magyarorszagon. Most hazalatogatott a férjem, és kiderult, hogy vagy egy unokája. Sok mindent nem tudunk róla, meg a gyerek nemet sem, vagy pontos korát, nevét, stb . Körülbelül 2 éves lehet, és az édesanyja lemondott róla, ha minden igaz születése ota, és sajnos úgy tűnik az apja sem kíváncsi rá. Szeretném megtudni milyen lehetőségeink vannak a férjem unokáját megtalalni, magunkhoz venni, orokbefogadni így, hogy mi Kanadában elunk? Koszonom

    Kedvelés

    • Szia!
      Azt lehet tudni, hogy vajon hol van most ez a kisgyermek? Melyik megyében? Nevelőszülőnél vagy otthonban? Ha a hely megvan, akkor érdemes lenne az ottani TEGYESZ-es ügyintézőt vagy gyámhivatalt felkeresni ezzel a kérdéssel. Mert elvileg ez rokoni, családon belüli örökbefogadásnak számítana. Épp csütörtökön volt Zsuzsának erről itt egy posztja:
      https://orokbe.hu/2015/06/25/csaladon-beluli-orokbefogadas/
      Többiek?
      Kata

      Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon. Tudni kéne a részleteket. Tett a férjed fia apasági nyilatkozatot? Ha az anya a szülésnél lemondott róla, akkor nagy eséllyel a gyerek örökbefogadókhoz került. Ha pedig két éve sem az apja, sem az anyja nem kíváncsi rá, akkor ez szinte biztos (ha még a gyerek nemét se tudja a fiú, nyilván nem látta sosem…) Ha örökbe fogadták, akkor nincsenek jogi lehetőségeitek magatokhoz venni, nem is lenne szerencsés egy kisgyereket kiragadni a családjából, ahol szeretik.
      Ha állami gondozott lenne a gyerek, akkor más a helyzet, akkor meg lehet próbálni magatokhoz venni.

      Kedvelés

  75. Sziasztok! 2 hónappal ezelőtt fogadtam örökbe egy 3 éves kisfiút. Szeretnék beszélgetni hasonló helyzetben lévőkkel, akik szintén örökbe fogadtak 3 év körüli gyereket egyedülállóként.

    Kedvelés

  76. Ha lehet, én is szívesen venném, ha email címet tudnánk cserélni hozzám hasonló helyzetű, azaz egyedülálló örökbefogadókkal. Igaz, hogy én még csak várakozom, így egyelőre tapasztalatokkal nem tudnék segíteni, többet kérdeznék, mint amennyit válaszolnék. 😛 De idővel ez nyilván megfordul majd. 🙂 Előre is köszönöm!

    Kedvelés

    • Melangi!
      Nem tudom merre élsz, de én örülnék, ha beszélhetnék környékbeli várakozókkal, hogy környékbeli örökbefogadó ismerősök is legyenek majd. – Te merre élsz? 🙂
      Én Pest megyében.:)

      Kedvelés

      • Szia lakmag!

        Ne haragudj, hogy ilyen későn válaszolok, elhavazódtam ebben a nagy hőségben. 🙂
        Én Szolnokon élek, nem a közeledben, de sose lehessen tudni. 🙂

        Kedvelés

  77. Sziasztok!
    Én a nagyon előretervezők mezőnyét erősítem, most töltöm októberben a 24-et, és ha jól láttam, csak 25-től lehet örokbe fogadni, de már most határozott vagyok a döntésemben, így van időm nyugodtan felkészülni. Esetleg ezzel kapcsolatban van valakinek valamilyen tapasztalata? 25 előtt elkezdhetem a procedúrát?

    Kedvelés

    • Szia! Üdv a blogon!
      A minisztérium állásfoglalása szerint már 25 éves kor előtt is lehet jelentkezni, alkalmasságot kapni és sorban állni. Gyerek csak 25 éves kor után érkezhet.
      Viszont jó eséllyel nem láttak még 25 alatti egyedülállót (ha az vagy), és számíthatsz rá, hogy nagyon alaposan kikérdeznek, miért is akarsz ilyen fiatalon egyedül gyereket.

      Kedvelés

  78. Sziasztok!
    Már egy ideje bújom a blogot, nagyon örülök, hogy rátaláltam! Jelenleg informálódom, de úgy érzem, hamarosan én is belevágok az örökbefogadási procedúrába, egyedülállóként.
    Az lenne a kérdésem, hogy az orvosi igazoláson miket szoktak kérni? Nyugtassatok meg, hogy nem lehet akadály, ha pl magas vérnyomásra gyógyszert szedek… Gondolom komolyabb betegségeknél szokták mérlegelni, hogy megadják-e a határozatot…
    Köszi előre is a választ!

    Kedvelés

    • Hasonlóak. Azt hiszem a legtudatosabb és Magyarországon talán legvékonyabb réteg az, aki egyedül, de mesterséges megtermékenyítés útján vállal gyereket. Ennek legalitását a 2000-es évek közepén kellett kiküzdeni néhány tudatos nőnek a TASZ jogi segítségével. De egészen biztos vagyok benne, hogy aki egyedül fogad örökbe gyereket, az is magasabban képzett és sokkal jobb anyagi helyzetben van, mint a hazai átlag. Ehhez a döntéshez rendkívül körültekintőnek kell lenni, semmi okunk azt képzelni, hogy ezt felelőtlen nők lépik meg. S ez pszichológiailag sem hasonlítható a válás vagy netán özvegység miatt egyedül maradt anyák helyzetéhez. Ehhez a döntéshez hosszú út vezet.

      Ezért (is) felháborító/nevetséges az alapítványok hozzáállása, egyik múltkori képviselőjük éppen az egyedülálló örökbeadók helyzete és az egyedülálló örükbefogadók között tett majdnem egyenlőségjelet ezen a blogon, amikor indokolta, hogy egyedülállók miért nem kapnak náluk gyereket (sugallva, mintha ugyanolyan helyzetbe kerülne a gyerek). Holott minimális társadalomismerettel tudható, hogy itt két külön világról van szó, akár elismerjük, akár nem.

      Kedvelés

      • jaj, de jó, hogy megfogalmaztad, amit én eddig nem tudtam! 🙂 Én is tudatlanságot és csőlátást érzek az alapítványok hozzáállása mögött, de nem tudtam szavakba önteni. Köszi.

        Kedvelés

        • Szia! Én nem hiszem igazán, hogy tudatlanok lennének, inkább csak úgy tesznek. Valójában egyszerűen egy konzervatív ideológiát képviselnek, a családképük nincs összhangban a XXI. század nyugati társadalmi folyamataival. De nem ezt mondják ki, hanem hivatkoznak az örökbeadókra….a helyett, hogy adott esetben hatnának rájuk, hogy ez a gyerek az egyedülálló örökbefogadónál is nagyon jó helyen lesz. De nem teszik, mert ők maguk nem hisznek ebben (csak közben nem kellene másra mutogatniuk). Szerintem egyetlen pontban van igazuk: hogy senki sem tiltja, hogy alakuljon egy egyedülállókat segítő alapítvány is…..mondjuk nem lenne könnyű helyzetben, mert a régiek már igen szépen beépültek mindenhová..

          Kedvelés

  79. Sziasztok! Örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, mert elég sok kérdés kavarog bennem az egyedülállók örökbefogadásával kapcsolatban. 31 éves, egyedülálló nő vagyok, és egy ideje gondolkodom az örökbefogadáson. Egyedülállóként milyen feltételeknek kell megfelelni? Olvasgattam a folyamatról természetesen, de konkrétumokat nem találtam. Értem itt ez alatt pl. az anyagi, egzisztenciális feltételeket, a lakással kapcsolatos elvárásokat, vagy pl. hogy egészséges, “csupán” egyedülálló nő is fogadhat-e örökbe és ilyenek. Minden választ, segítséget köszönök!

    Kedvelés

  80. Sziasztok! Előrebocsátom, hogy a helyzetem, és amit leírok itt, rendkívül rendhagyó. 34 éves egyedülálló férfi vagyok, hívő református. Minden szempontból egészséges vagyok. Sajnos 15 év szakadatlan próbálkozás után sem találtam meg azt a Hölgyet, akit Igazinak nevezhetnék! Túl vagyok három komoly párkapcsolaton, de már hosszú ideje újra egyedülálló vagyok! A második párkapcsolatom vége óta, 2012 tavaszától kezdve befészkelte a fejembe magát az egyedülállókénti örökbefogadás gondolata. Én nagyon családcentrikus vagyok, nagy családban nőttem fel! Nem tudom az életemet gyermek, utód nélkül elképzelni! Származási megkötésem nincs, én egy roma kisgyermeket is jó szívvel tudnék vállalni! 1,5 és 2,5 év közötti kislányra gondoltam több okból is! Népes családomban Édesanyám az egyetlen nő, továbbá magam sem tudom megfogalmazni, de egy leánygyermeket tudnék a legnagyobb szeretettel és felelősséggel felnevelni! Reformátusként Keresztszülőkről is gondoskodnék, így egy Keresztanya személyében a női minta is meglenne gyermekem életében, Édesanyámról nem is beszélve! Szeretném megkérdezni, hogy milyenek szerintetek az esélyeim? Teljes őrültség lenne, amit írok? 🙂

    Kedvelés

    • Szia Robinson!

      Én konkrétan tudok egyedülálló férfi általi, sikeres örökbefogadásról. Ritka, de nem lehetetlen, és azt sem hiszem, hogy hátrány érne a nemed miatt (az egyedülálló nőkhöz viszonyítva legalábbis). Azt viszont gondolom, hogy esetleg megpróbálnak a kisfiúra “rábeszélni”. De ez csak egy óvatos vélemény, természetesen biztosan nem állíthatom. 🙂

      Kedvelés

        • A pozitív példát egyébként egyik kolléganőmtől hallottam (gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozom, bár nem az öfo. a szakterületem), és magam is egyedülállóként szeretnék örökbe fogadni (egyébként szintén hívő reformátusként). 🙂

          Kedvelés

          • Melangi, szívből örülök, hogy Te is hívő református vagy, így Te is ugyanazokat az értékeket tartod fontosnak, mint én! Továbbá hasonló cipőben járunk, hisz írtad, hogy Te is egyedülállóként szeretnél örökbe fogadni! 🙂 Én jelenleg nagyobb lakásra gyűjtök, egy szobás helyett két szobásra! Továbbá építem a hivatásomat, hogy mire Gyermekem megérkezik, minden feltétel adott legyen! 🙂 Igyekszem minden szempontból a szeretet és felelősségteljes egyedülállókénti gyermeknevelésre felkészülni! Párkapcsolat szempontjából én már régóta, a harmadik párkapcsolatom vége óta az elengedés fázisában vagyok! Ez az elengedés azonban nem veszteség, nem fájdalom, azokon már rég túl vagyok! Azt szoktam mondani, így 34 évesen: “Nem újabb párkapcsolatot szeretnék, hanem Gyermeket!” Reformátusként hiszek a predesztinációban, szóval, ha nekem az van megírva, hogy a más gyermekét kell a sajátomként és egyedülállóként felnevelnem, ÁLLOK ELÉBE!!! 🙂 🙂 🙂 Szeretném hangsúlyozni, hogy tenni fogom mindezt a legnagyobb szeretettel és a legnagyobb felelősséggel! 🙂

            Kedvelés

            • Kedves Robinson!

              Isten áldását kívánom a terveidre, elképzeléseidre. Amiket írtál a párkapcsolatokkal kapcsolatban (hogy az “elengedés” fázisát éled), csak azért nem ismétlem meg a magam vonatkozásában, mert az már azt az érzést kelthetné bárkiben, hogy következetlenül rábólintok mindenre, amit írsz. 🙂 Pedig egyébként így igaz: én is az elengedés fázisát élem, elfogadtam, ami nekem rendeltetett, és természetesen én is hiszek a predesztinációban – bár nyilván ezután ezt már mondanom sem kell. 🙂 Megkérdezhetem, hogy most hol tartasz az utadon? Hol tart az eljárás, mik az eddigi tapasztalataid?

              Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.