Nagyon tág értelemben vett gyűjtés. Minden ide kerül, amit hozzászólásban ajánlottak az olvasók, vagy lazán is kapcsolódik az örökbefogadáshoz. Érdemes visszajárni, mert bővül az ajánlás!

Regények, amelyekben felbukkan az örökbefogadás motívuma

Sinead Moriarty: Baby blues, Született szülők, Egyről a kettőre

Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp

Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Jodi Picoult: Törékeny

Szabó Magda: Danaida (filmvált fősz. Törőcsik Mari)

Szabó Magda: Régimódi történet

Szabó Magda: Für Elise

Móricz Zsigmond: Árvácska

Tandari Éva írásai (http://tandarieva.freeweb.hu/index1.html)

Tereza Bouckova: A Kakas éve

Marie Darrieusseqo: Das Baby

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Tamási Áron: Vitéz lélek

Margaret Mazzantini: Újjászületés

Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?

Tóth Krisztina: Akvárium

Belva Plain: Szerencsés találkozás

Pomázi Adél: Holnap hétfő

Doór Ágnes: Kinek kell egy ilyen Balázs?

Karen Kingsbury: Mint a pitypang a szélben

Christa Grasmeyer: Hármunknak kevés a hely

Efrájim Kishon írásai (Steinerék adoptálnak): Az eszed tokja, A Zanyja Krausz, és a Veszett ernyő nyele

Lucy Maud Montgomery: Anne otthonra talál

Knizner B. Sylvia: Gyermekemért

Randy Susan Meyers: Kényelmes hazugságok

Kay Langdale: Choose me

Kate Morton: Az elfeledett kert

Üvöltő szelek

Édes mostohatestvérek

Twist Olivér

Walter Isaacson: Steve Jobs könyve

 

Sorozatok, amelyekben felbukkan az örökbefogadás motívuma:

Született feleségek

Vészhelyzet (Chen doktornő)

Dr. Addison

Dr. Csont (pszichológusfiú bántalmazó családból lett kiemelve)

Jóbarátok (Monika és Chandler)

Szex és New York (Charlotte)

Szomszédok (Vágási Feri)

Grace klinika (Meredith és Derek fogadnak örökbe Afrikából)

Doktor House (Cuddy örökbefogad egy kislányt)

South Park (Kyle Brofslowski és “Kanadából importált” kisöccse)

Sorsfordítók (Spektrum)

Modern family (egy meleg pár fogad örökbe egy vietnámi kislányt)

Dallas (Ray, az örökbe fogadott fiú)

Anne Shirley sorozat

Flintstones család (Béni és Irma meg a kis Benő)

T-rex expressz

 

Rajzfilmek, mesék

Tickety Toc (ikrek az ingaórából mese)

Babar és Badou

Tarzan (Disney)

Mr Peabody és Sherman kalandjai

Kung Fu Panda 1-2

Stuart Little

Jégkorszak 1-3

Filmek

Az októberi csecsemő

10 elveszett év (Michelle Pfeifer)

A keresztapa (Tom Hagen ügyvéd, Robert Duvall játszotta)

Ikrek (Schwarzenegger, DeVito)

A vaj (Butter)

Idegen bárány

Mint gyermekláncfű bóbitája

The one & only – Az igazi (2002)

Timothy Green különös élete

Hová tűntek Morganék?

Várandósok – Az a bizonyos kilenc hónap (JLo örökbe fogad)

Örökbefogadás (1975)

Eltávozott nap (1968)

Ismeretlen ismerős (Halász Judit)

Somewhere Between

Mercy Mercy

Philomena

A hivatalos változat (La historia oficial)

Gólyamese

My Flesh and Blood

Venuto al mondo (Mazzantini Újjászületés filmadaptáció)

Ne felejtselek- Per non dimenticarti – 2006

Short Term 12 (Átmeneti állomás)

Titkok és hazugságok (1996)

Könnyű nőcske

Gru

Talpig zűrben 1-3

Juno

Anya és gyermeke

Nowhere Boy, magyarul „A fiatal évek” (John Lennon)

Szép napok (2002 – Mundruczó Kornél) http://film.indavideo.hu/video/f_szep_napok

Élj és boldogulj!

Dokumentumfilmek

Adopting a new life (https://www.youtube.com/watch?v=ZSbqzcQ7dpI)

Sally Shuey (https://www.youtube.com/user/OpenAdoptionFS/videos?view=0&shelf_id=1&sort=dd

https://www.youtube.com/watch?v=2k0JCxiZgMk)

Long lost family: https://www.youtube.com/watch?v=cXFj5XfdjWo

Románia: https://www.youtube.com/watch?v=y_Ebvs0HsEg
Nepál: https://www.youtube.com/watch?v=XhIMw0ZT8mc
Kambodzsa: https://www.youtube.com/watch?v=Gfnja90whuI
India: https://www.youtube.com/watch?v=jGEXREAccg8
Etiópia: https://www.youtube.com/watch?v=BP8tD2T6QEY&feature=related

https://www.youtube.com/watch?v=LTZwUks_wFE

A fővárosi Tegyesz bemutatófilmje az örökbefogadásról: https://youtu.be/5lb3bKg2r9k

Gyökérkeresők – romániai magyar adoptáltak visszatérése: https://www.youtube.com/watch?time_continue=3031&v=f1qcH0jUilY&feature=emb_logo

Mesék a gyereknek:

Marie-Claude Monchaux: Nekem két születésnapom van

Töreky Katalin: Szívünkből születtél

Ungvári Bényácz Betti: Égből pottyant boldogság

Ungvári Bényácz Betti: Tündérkerti mese

Elisabeth Brami: Babazseb

Korschunow, Irina: Der Findefuchs

Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Marék Veronika: Kippkopp gyermekei, Jó éjszakát Annipanni

Lakner Artúr: Édes mostoha

Mit dir sind wir eine Familie: Eine Adoptionsgeschichte

Das grüne Küken

A kisvakond és a tavasz

Tesz Vesz Város (Sajtkukac)

Pinokkió

Pettson és Findusz

Superman

Neil Gaiman: A temető könyve

Petőfi: János vitéz

Andy Cutbill, The Cow that Laid an Egg

Vicq virágmeséje

Paulon Viktória: Kisrigók

Szakkönyvek az örökbefogadásról:

Hegedűs Gabriella: Az örökbefogadás ajándéka

Kollár János: Ugye te vagy az igazi anyukám – Beszélgetés az örökbefogadásról

Fazekas Erzsébet: Örökbefogadás – Játszma egyetlen eséllyel (régi sztorik)

Bogár Zsuzsa: Az örökbefogadás lélektana

Tima Renáta: Gyermekáldásra várva

Dr. Németh Tünde – Kulcsáré Dr. Schell Éva: Gólyamesék

Család-Gyermek-Ifjúság folyóirat több száma

(főleg ez a különszám: http://www.csagyi.hu/images/stories/kiadvanyok/folyoirat/CsaGyI_2006_1.pdf)

Bálint Noémi: Lélektani szempontok, kérdések, dilemmák

Dr. Deli Judit: Kinek az érdeke

A 2012-es módszertani kiadvány (http://mek.oszk.hu/11400/11415/11415.pdf)

Mózeskosár: Az örökbefogadás háromszöge

Mészáros Krisztina – Molnár Gabriella – Rózsahegyi Nóra: Beszéljünk róla?! – Valós mesék örökbefogadó családokról

Brodzinsky, D.M. – Schechter, M.D.: Being Adopted. The Lifelong Search for Self

Jeanne I. Clarke: Felnövekedni újra

Joyce Maguire Pavao: Az örökbefogadás háromszöge

Lancaster: Keys to Parenting an Adopted Child

Bagdy Emőke: Utak önmagunkhoz

Wolfgang Oelsner – Gerd Lehmkuhl: Adoption – Sehnsüchte, Konflikte, Lösungen

Dávid Kacsó Ágnes: Örökbefogadás és nevelőszülőség a segítő szakember szemével

Fekete-Sipos Márti: Igazibb az igazinál

Heti Válasz: Mindenkinek jár a család

Sue Wells: Veled, nélküled.

Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van

Sherrie Eldridge: Twenty Things Adopted Kids Wish Their Adoptive Parents Knew

 

Néhány idegen nyelvű weboldal könyvlistával:

http://www.adoption.de/info_lial.htm

http://www.adoption-unser-weg.de/

http://www.ueber-kinderwunsch.net/magyarul/cikkeim/a-mesters%C3%A9ges-megterm%C3%A9keny%C3%ADt%C3%A9s-pszichol%C3%B3giai-aspektusai/

http://adoptivefamilies.com/

http://www.adoptionsberatung.at/themen/adoptierte.html

Idegen nyelvű mesekönyvek listája: http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3970

 

Háttér

Gyermekvédelmi blog: http://gyereksorsok.hu/

Pszichogiai szakkönyvek

Torey Hayden: Egy gyerek

Atkinson & Hilgard: Pszichológia

Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció

Falus Iván: Didaktika

Mérgező szülők

 

Letöltő oldalak:

https://hhwforum.hu/

http://www.filmespolconline.me/

www.nox.to

 

Végül egy könyvtáros tanácsai: hogy keress könyvtárban

Egy kis tipp, ha esetleg bármi könyvet keresel, de nem akarod megvenni, csak elolvasni.

A budapestiek mindenképp iratkozzanak be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, mert az a hely az egyik legnagyobb kincsesbánya! Bármelyik megyében élsz, a megyei könyvtár az első számú aduász. Minden említett könyvtárnak van ugyanis online katalógusa, ahonnan pillanatok alatt megtudhatod, hogy ott megvan-e, amit keresel.

Ha mégsem, akkor íme a további lépések:

Keress rá a könyv címére vagy szerzőjére a http://www.mokka.hu oldalon. Ez a magyar könyvtárak Országos Közös Katalógusa. Kijön a keresés eredményeképp egy táblázat oszlopokkal:
Szerző Cím és szerzőségi közlés Megj. éve Dok. típus Megnéz

A megnéz oszlopban lévő ikonra kattintva kijön a részletes rekord a könyvről. A Források részen szintén van + jel, ha arra rákattintasz, kidobja, melyik könyvtárban van meg a könyv, amit keresel.

Ha olyan helyen van meg a könyv, ami a te lakhelyedtől messze esik, akkor legutóbbi infóim szerint könyvtárközi kölcsönzési szándékkal a következő helyekhez fordulhatsz:
Az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer) működését 56 könyvtár biztosítja. Ezek a könyvtárak a dokumentumküldő, más szóval szolgáltató könyvtárak.
Megoszlásuk:
• Megyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
• Nemzeti Könyvtár (OSZK)
• Nemzeti gyűjtőkörű könyvtár
• Országos szakkönyvtárak
• Egyetemi könyvtárak.

Tehát az FSzEK és a megyei könyvtárak ismét betaláltak! Csak előtte iratkozz be a könyvtárba, és tudd, hogy ez a szolgáltatás fizetős – a postaköltség árát kell általában kifizetni, ha belegondolsz, 5-600 Ft-ért megkapod azt a könyvet, amit vásárolva 2-3000-ért, illetve a régebbi köteteket nem kell az antikváriumokban kajtatnod.

Megjegyzés
A Budai várban található OSZK csak helyben használható, minden más könyvtárból, beleérve az OSZK helyettes könyvtárát (biztonsági vésztartalék károk esetére), a debrecenit is (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár), azonnal küldik a könyvet, alig egy-másfél hét alatt kézhez kapod, és 2-3 hétig nálad lehet attól függően, mennyi időt ad neked az a könyvtárad, ahová be vagy iratkozva.

A könyvtári szolgáltatás része, hogy felhajtják neked a könyvet, először a saját rendszerükben kutatva, majd felajánlva a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. Tehát ha nem akarsz sokat melózni, becsattogsz az információra a könyv 5 legfontosabb adatával (szerző, cím, kiadó, kiadás helye, kiadás éve), már nyert ügyed van, mert segítenek.

Köszönet Katának a remek gyűjtésért! Ha eszetekbe jut még valami, írjátok be kommentbe!

237 responses »

  1. Egy apró félreírás a Sorozatoknál. Dr. Csontban a pszichológus FIÚ, nem a fiú-ja.
    Még film: Anya és gyermeke (viszonylag új film, sztárparádéval)
    Sorozat: Vészhelyzet (Dr. Chen lemond a színes bőrű babájáról)
    Könyv: Kate Morton. Az elfeledett kert

    Kedvelés

  2. A hétfői NCIS-ben is felbukkant az örökbefogadás. A doki segédje most kapta a hírt, hogy 2 nap múlva találkozhatnak a kismamával, aki örökbe adja nekik a gyerekét.

    Kedvelés

  3. Újabb film(sorozat), amiről kiderült, h érintett a témánkban (most láttam először): Star wars
    Luke Skywalkert az anyja halála után elrejtik a Tatuinon az apja, Darth Vader elől. Később, a legdrámaibb pillanatban elhangzik a híres mondat: Luke, én vagyok az apád…
    Luke megbocsát, az apja pedig utolsó cselekedetével megmenti a fiát, feláldozva saját magát.
    Ja, és még másik kettő is eszembe jutott: A gyűrűk ura könyvek! Bilbó örökbe fogadta Frodót, és megteszi örökösének, elindítva ezzel a történetet.
    Valamint a Harry Potter történet, Dumbledore Harry nevelését és védelmét, szülei szörnyű halála után, az egyetlen megmaradt vérrokonra, a megátalkodott mugli nagynénire, Petuniára bízza. Szegény gyerek elég rosszul járt, de a sztori még e téren is tartogat meglepetéseket…

    Kedvelés

  4. Egy magyar nábob – Fanni, akit a nagynénje és a nagybátyja nevel
    Kárpáthy Zoltán – Fanni fia, a könyv főhőse, akit szülei halála után a Szentirmay család vesz szárnyai alá

    Kedvelés

    • Nagyon jó film, ez tényleg mindenkinek ajánlható – szerintem alapmű. Oscar díjra jelölt magyar film, Zente Ferenc és Temessy Hédi a főszereplők, játszik benne Rudolf Péter is fiatalon.

      Kedvelés

  5. Egy kis könyvajánló:
    Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp
    Most fejeztem be, alig pár óra alatt, mert szinte faltam. Kb. 300 oldal, de hatalmas mélységeket rejt.

    Egy lány története, aki Koreában született törvénytelen kapcsolatból az ötvenes évek elején, s később az árvaházból (ahová a nagynénje adta be, miután a család megölte a szülőanyát) egy fanatikusan vallásos családhoz kerül, onnan pedig egy bántalmazó kényszerházasságba. A kezdeti borzalmak ne rettentsenek el senkit, a könyv inkább szól arról, hogy mindennek ellenére hogyan építi fel magát ez az asszony a saját erejéből, hogyan fedezi fel önmagát, s mi mindent megtesz azért, hogy a kislánya boldogan nőhessen fel.

    Megrázó és nagyon tanulságos olvasmány.

    Kedvelés

  6. A titkos kert c. ifjúsági könyv is egy Indiában elárvult kislányról szól, aki Angliába kerül a nagybátyjához és unokatestvéréhez. Film is készült belőle A titkok kertje. Nagyon szerettem a könyvet és a filmet is. De az írónő F.H. Burnett több könyvében is felbukkan az árva gyermek motívum. Pl: A padlásszoba kis hercegnője, A kis lord.

    Kedvelés

  7. Regény, amelyben felbukkan az örökbefogadás motívuma: Robert Williams: Luke és Jon. Kortárs brit regény, szépen, érzékenyen megírt történet, jó szívvel ajánlom mindenkinek.

    Kedvelés

  8. Végre valahára elolvastam az Újjászületést (Mazzantini), végül papíron, mert csak úgy találtam meg. Nagyon nem ajánlom senkinek, aki még bármilyen formában nincs túl a saját meddőségén, de aki igen, annak nagyon. Még így, hogy én ezt már rendeztem magamban, így is végigbőgtem az egészet. Nem tudom, zokogtam-e már ennyire könyvön valaha. (Nem vagyok olyan könyvönsírós, csak néha.) Összességében jófajta sírás volt inkább, de nagyon kemény könyv. Fél éjjel a csaj életrajzát keresgéltem a neten, hogy találjak valami utalást arra, honnan tudja ilyen pontosan ezeket a mondatokat? Nem derült ki a számomra, de tudja, nagyon tudja, egyik-másik mondatot a fejemből gondolta ki, az tuti. Persze emiatt volt olyan sírós az egész. Meg persze a háború. Mindenesetre zseniális.

    Kedvelés

    • En is most olvastam ki, szinte faltam. En konyvon siros vagyok, de vhogy a gyerekert valo kuzdelem hidegen hagyott benne, lehet azert, mert engem kulonosebben nem izgatott, hogy nem szuletett gyerekem, teljesen kerek lett az eletem az orokbefogadassal. Viszont a haborus resz, az emberi kapcsolatok azok nagyon megraztak benne. Mindig elborzaszt mikor emberek szornyetegekke valnak…

      Kedvelés

      • Nekem is kerek lett, de előtte nem volt az, és már fájni nem fáj, de még elég jól emlékszem rá. Nem a mostani énem miatt sírtam, hanem az akkoriért, így utólag. Ezért tudott jóféle sírás lenni, és ezért nem ajánlom olyannak, akinek ez még friss, mert neki hátha nem lenne jóféle.

        Kedvelés

        • Ertem, hogy hogy erted. 🙂 En is emlekszem meg a kuzdelmeimre, csak en inkabb magaert a gyerekert kuzdottem, legtobben meg a szuletes-szules-terhesseg-gyerek komboert. 🙂 Talan ezert nem tudok senkit annyira sajnalni a sikertelen lombikok miatt, ugy vagyok vele, hogy lehet orokbefogadni szerencsere. Persze tisztaban vagyok vele, hogy ez nem mindenkinek megy konnyen, a rokonsagban is van, aki kuzd… En konnyen raleptem erre az utra. 🙂

          Kedvelés

  9. Találtam egy érdekes mesét, Kálnai Adél: “Az Igazi Ajándék” Alexandra kiadó, 2007. Könyvtárban akadtam rá, Egy egyedülálló anyuka 7 éves kislánya összebarátkozik egy vele egyidős nevelőintézetben élő kislánnyal. Az összekötő kapocs és főszereplő egy játékbaba. Nagyon megható, de talán inkább idősebb gyerekeknek való. Tele van szomorúsággal, de az öf. témát szerintem jól kezeli, érdemes bele tenni a listába

    Kedvelés

  10. A Kisvakondnak a Kisvakond és a sas című epizódja, amiben örökbefogad egy sasfiókát, aki elárvult az árvízben. A 2,5 évesem most napjában min. 2x nézi, lehet róla beszélgetni. 🙂

    Kedvelés

  11. Most tettem le Karen Kingsbury: Mint pitypang a szélben c. könyvét. Hmmmm, gondoltam, megosztom veletek a könyvvel kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet.
    A mérete elsőre megijesztett, gondoltam, elleszek vele egy hétig (vonaton szoktam olvasni). Nem bírtam letenni, és tegnap reggel kezdtem, ma reggelre be is fejeztem a 400 oldalt.

    A történet alapja a legdurvább rémálmom: vsz anyukát vsz apuka bántalmazta. Apuka börtönbe kerül, anyuka csak egy hónappal később jön rá, hogy babát vár. Félti a kisfiút, ezért inkább örökbe adja. De elkövet néhány hibát: aláhamisítja apuka aláírását, és amikor apuka kijön a börtönből, visszafogadja, ad neki egy sokadik esélyt. Úgy tűnik, a férfi megváltozott, dühkezelési terápiára küldték, és úgy tűnik, javultak a dolgok. (azért végig ott marad az olvasóban a “kutyából nem lesz szalonna” érzés)
    Közben eltelik 5 év. A kisfiú az öf családjában hatalmas szeretetben nevelkedik, okos, érzékeny, igazi angyalka, mellesleg eszméletlenül gazdagok.
    Na, gondolom, már sejtitek, mi következik bonyodalomként: vsz apuka konstatálja, hogy neki gyereke van, és vissza akarja kapni, amire minden joga meg is van, mert az aláírás hamis, vsz anyuka pedig támogatja ebben a törekvésében, mert még mindig szerelmes, még mindig elhiszi, hogy a pasas jó útra tért, és mert rettenetesen vágyik a gyereke után. A bíróság nekik ítéli a gyereket, és az öf szülők nem tehetnek semmit, mert minden papír érvénytelen.
    Nem spoilerezek, olvassátok el a többit, garantálom, hogy ez még csak a bonyodalom…

    Azt kell mondanom, hogy a könyv most pontot tett egy szellemi kör végére. Mostanság elég sokat olvastam a “mérgező szülők és motivációik” témakörben, és úgy gondolom, ez a regény pontosan ábrázolja azokat a mechanizmusokat, amelyek egy bántalmazó-bántalmazott viszonyban fennállnak. Értem, hogy ki, miért, mit tesz, de borzasztó, hogy felnőtt emberek fogyatékosságai miatt gyerekek (és itt egy normális család) élete megy tönkre.

    Az írónő stílusa és a cselekmény alakulása egyébként nagyon amerikai, pláne hollywoodi, és vallás tekintetében szinte már a túlzásokba esően karizmatikus, néha forgott a gyomrom.

    Engem felzaklatott a könyv, de ha megpróbálom külső szemmel nézni, egy 1,5 órás filmre elegendő, izgalmasra megírt ponyvát látok magam előtt…

    Kedvelés

    • Most megnéztem, és a jellemzés rövid: egyszerűen bonyolult. Mindenesetre, ha megnézitek, tegyétek nyugodt környezetben, mert agyalós és felkavaró.

      Kedvelés

  12. Khaled Hosseini: Es a hegyek visszhangozzak

    Most olvasom, meg nem ertem a vegere. Van benne minden, penzert vett, szegeny csaladjatol elszakitott gyerek, aki abban a tudatban el, hogy a szulei vsz-iek, de folyamatosan van vmi hianyerzete. Aztan karitativ okokbol gondolt orokbefogadas, ami megsem valosult meg, nem volt eleg akarat….

    Kedvelés

  13. Filmek tinédzsereknek (főleg lányoknak): az Anne otthonra talál megfilmesítése sorozatban a Váratlan utazás címmel, valamint a Farm ahol élünk (több gyermek örökbe fogadása is szerepet kap), szintén több száz részes amerikai sorozat. 12 éven felülieknek, de a kisebbek is élvezik (és a nagyobbak – felnőttek – is), az én öf. 10 éves lányom már kb. egy éve nagyon nagy lelkesedéssel nézi a Story 4 (?) csatornán.

    Kedvelés

  14. Ezt esetleg látta valaki? Meglehetősen témába vágónak tűnik. Orosz filmdráma 2005-ből, a címe: Az olasz.

    Íme a tartalma:
    A 6 éves Ványa árvaházban él Oroszországban. Pedig él az édesanyja, csak olyan múlttal és körülmények között, hogy nem képes ellátni fiát. Ványát hatalmas szerencse éri: egy gyerektelen olasz házaspár örökbe fogadná. De a fiú ezt nem is érzi olyan nagy szerencsének, hiszen ő lelke mélyén még mindig reménykedik, hogy egyszer még vérszerinti anyjához kerülhet.

    http://www.port.hu/az_olasz_italianetz/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=81370&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

    Kedvelés

  15. Irtam mar a Terapia sorozatrol, ahol az egyik paciens eloszor ugy tudjuk, hogy abortuszra ment, majd kiderul, hogy orokbe adta a lanyat. Az elmult ket reszben megkereste, majd nem mondta el neki, hogy o a szuloanya, most pedig orokbe akar fogadni egy bantalmazott kisfiut. Agyrem az egesz, tobbszor kijelentik, hogy lehetne sajat gyereke, van szo a tegyeszrol is, es a valogatasrol a gyerekek “parameterei”kozott.
    Linkelem, ha valakit erdekel online is nezheto:
    http://www.sorozatbarat.info/video/series/798/Terapia_online_sorozat

    Kedvelés

    • Köszi a linket!
      Valahogy úgy érzem, hogy csak bekever ez a sorozat. Semmit sem tisztáz, csak emleget meg utal. Jó, hogy felvetődött a téma, de akkor csináltak volna inkább teljes munkát…

      Kedvelés

      • Orsi karaktere amúgy is elég idegesítő, számomra hiteltelenné teszi az amúgy létező élethelyzetet, de a sorozat második évada amúgy is gyengébb szerintem mint az első, a pszichológus is rengeteg szakmai hibát elkövet (ami nincs tematizálva a sorozatban).

        Kedvelés

  16. Újabb találat. Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen c. könyve időről időre elsöprő győzelmet arat nálam. Vannak, időszakok, amikor el kell rejtenem saját magam elől, különben folyton csak olvasnám. Hát, legutóbb olyan jól sikerült elrejtenem, hogy csak most találtam meg. És rácsodálkoztam, hiszen ebben egy örökbefogadás is van!
    Nem tudom, mennyire vágjátok a történetet, kis áradozó ajánló következik: Maga a könyv számomra a költői zsenialitás – az irodalomtörténészek inkább intertextuális parazitaként emlegetik – mert Varró klasszikus versformákat, ritmusokat és a mai kor nyelvét felhasználva teremt új világot. Az elbeszélés anyegini, dantei, homéroszi strófákkal lepi meg az olvasót, a betétversekben a Szeptember végén, a Szeget szeggel, a Születésnapomra, a Toldi és még sok más régi ismerős tűnik fel. Teszi a költő mindezt úgy, hogy a szövegben Darth Vader és Harry Potter is tiszteletét teszi, s a pokemon és a batman mellett megfér egy fejezetben Gandalffal és Szegény Dzsonival.
    Na de miről is szól ez a verstani csoda? Egy óvodás kisfiúról, Andrisról, aki elindul, hogy megmentse a legjobb barátnőjét, Maszat Johannát, és vele az egész Maszat-hegyet a Paca cártól, akinek feltett szándéka, hogy elárassza pacával az egész világot. Útja során furábbnál furább segítőtársakra lel (a Babaarcú Démon, Lecsöppenő Kecsöp Benő, a bádatos angol költő, a Büdös Pizsamázó vagy akár a Kék szemű, daliás Luk gróf – két füle mazsolás kuglóf…), és megismerkedik Johanna nevelőapjával, Makula bácsival (nem elírás, a névnek célja is van.)
    Hogy sikerül-e diadalt aratni? Trója falainál megtudhatjuk… 🙂
    Zárásképp következzék Maszat Johanna sztorija, Makula bácsi tolmácsolásában (és ez még csak a kezdet, lesz ez még cifrább is!)

    Makula bácsi elbeszél
    Tudod, Janka lányom, hullt aznap a zápor,
    Sehova se mentem vóna igazából,
    Csak hát ugye esett, meg dörgött az ég is,
    Szép időnk van, mondok, csak elmegyek mégis.

    Surrantam a sás közt, lépkedtem a lankán,
    Így van, ahogy mondom, hidd el, pici Jankám,
    Toppantam a tóhoz, dübögtem a dombon,
    Az utolsó szóig így van, ahogy mondom,

    Rám eshet az esső, nem szégyellem aztat,
    Nincs nekem esernyőm, nem vagyok én gazdag,
    De lelkemnek vizek sosem gazsuláltak,
    Nem ok nélkül hínak engem Makulának…

    Fürkésztem a fertőt, tapostam a posványt
    (Hogy a fő csapásra visszatérjek mostmán),
    Hát ahogy ott éppen pákászok a parton,
    Bőg valami gyerek, egyszerre csak hallom.

    A pityergés iránt megeredtem mostan,
    Rád találtam, Jankám, bent a maszatosban.
    Szörnyen sikítottál, pöttöm pici lányom,
    Gondoltam, a frufrud csak meghuzigálom.

    Elhallgattál erre, néztél búsan engem,
    Kisütött a nap is, ideje vót mennem,
    Szegény árva leány, se anyja, se apja,
    Vittelek magammal hónom alá csapva.

    Bent a maszatosban leltelek meg aznap,
    Ezért neveztelek tégedet Maszatnak,
    Zsibongott a zsombék, tüsszögött a tarló,
    Ki vót apád, anyád, nem tudok én arró’.

    (Varró, 2003. 45-46.)

    Irodalom ötös jár annak, aki megmondja, ez a versforma hol fordul még elő – annyit segítek, hogy Petőfi… 😀

    Kedvelés

    • Kedves Kata! Szeretném megköszönni, hogy ráirányítottad a figyelmem a Túl a maszat-hegyenre, ahogy elolvastam amit írtál róla, azonnal megvettem a könyvet, meg színházban is megnéztük. A kisfiamnak annyira tetszett, hogy teljes izgalomban, előre dőlve nézte az előadást és amikor egy-egy dal után a közönség tapsolt, rémülten felkiáltott: ugye még nincs vége? Nagyon-nagyon tetszik neki is a könyv és én is imádom olvasni. Ezen kívül tegnap az iskolai szavalóversenyre is ebből választott verset, a Lecsöppenő Kecsöp Benőt, és hatalmas sikert aratott vele:)
      A másik dolog, amit szintén neked köszönök, hogy nagy könyvtár rajongók lettünk a gyerekkel együtt, három hetente járunk rendszeresen több órát eltöltve ott és kölcsönözzük ki a jobbnál jobb könyveket, ráadásul a könyvtáros nénik is nagyon igyekeznek a kisfiam kedvében járni:)
      Úgyhogy légyszíves ne fogd magad vissza, írjál csak jó sok könyv ajánlót, mert sok-sok örömet szerzel vele, amúgy meg irigylem a tanítványaidat és a leendő gyermekedet:)

      Kedvelés

  17. Új ötlet tegnapról: Belle és Sebastian. Ebből az ifjúsági könyvből többször is készült film, legutóbb 2013-ban. Tegnap meg ma adja az m1.

    Kedvelés

  18. Egy kis könyvajánló:
    Mazsola és Tádé
    Hihetetlenül tanulságos mesekönyv. Ezer éves, de én csak most fedeztem fel magamnak. Elsőszülöttként nagyon szíven ütöttek ezek a történetek, mert a saját gyerekkoromat idézték vissza. Pontosan olyan fondorlataim és gondolataim voltak, mint Mazsolának, és a végkifejlet is hasonló volt, mint ahogy ezekben a történetekben olvasható.
    Szenzációs könyv a testvérféltékenység kezelésére, és nem mellesleg dupla örökbefogadós mese, hiszen Manócska előbb Mazsolát fogadta örökbe, majd Tádét, utóbbit Mazsola unszolására.
    😀 Jó olvasást!

    Kedvelés

  19. Errol ki mit gondol? Hellinger terapiarol szol:

    Meglepetten olvastam, hogy a módszer nem feltétlenül ért egyet az örökbefogadással. Miért?

    • A családállítás azt mondja, hogy az örökbefogadás tökéletesen rendben lévő dolog – az viszont nem jó, ha a gyerek elől eltitkolják, hogy nem a valódi szülei nevelik őt. A módszer egyik alaptörvénye szerint ugyanis minden tagnak joga van a családhoz tartozni.

    Ha egyiküket kitagadják, űr keletkezik a rendszerben, amit a leszármazó valamilyen módon jelezni fog – nem a megfelelő minőségben éli majd az életét. Amennyiben nem közöljük a gyerekkel az örökbefogadás tényét, az olyan, mintha kitagadnánk a vér szerinti szüleit – és biztos, hogy ez hatással lesz a rendszerre.

    Ugyanígy nem szerencsés az sem, ha a gyerek a nevelőszülők vezetéknevét veszi fel. A leszármazó lélekben mindig a vér szerinti szüleihez kötődik legerősebben, és ez akkor is így van, ha azok netán kitették egy kukára. El kell fogadnia, hogy bármi történt is, az életét tőlük kapta, ezért nekik tartozik hálával, minden egyébért pedig a nevelőszüleinek.

    Innen: http://touch.femina.hu/kapcsolat/amikor_minden_osszeomlik_korulotted_segit_a_csaladallitas

    Kedvelés

    • Nekem semmit ne mondjon örökbefogadásról olyan cikkíró, aki szerint a gyerek a nevelőszülő nevét viseli, mert az annyit is ért hozzá, grrrr.
      (Amúgy Hellingert nem élből tartom hülyeségnek, mert jó az, ha egy megfelelő analitikus orientáltságú pszichoterapeuta a helyén kezelve használja – azzal együtt, hogy én nem vagyok analitikus, és nem is használnám, épp ezért -, viszont attól, amilyen szinten most divatos Hellinger-módszerrel “kuruzsolni”, na, attól rosszul vagyok. Persze ez egyéni vélemény.)

      Kedvelés

        • Igen, engem nagyon érdekelne! Foglalkoztam a módszerrel, olvastam sok szakirodalmat, fordítottam is németből, voltam néhány állításon, beszélgettem olyanokkal, akik rendszeresen “éltek” vele, és nekem nagyon meggyőző volt, azt leszámítva, hogy bár a problémák feltárásában nagyon jónak tartom a módszert, a terápiában már kevésbé. Azt, hogy a neve mi legyen valakinek, azt éppúgy hülyeségnek tartom “megszabni”, mint vicq, szerintem semmi köze a módszerhez, és szintúgy gondolom, hogy sokan csupán kuruzsolnak vele.

          Kedvelés

          • Hát, igen, nem véletlenül mondom, hogy jó kiegészítésnek gondolom egy jó terapeuta kezében, de nem szeretném, ha bárki a kellő pszichoterápiás ismeret és gyakorlat nélkül csinálná velem – hihetetlen dolgokat mozgat, de ha ezek nincsenek jól feloldva és jó irányba megsegítve, azt én kifejezetten veszélyesnek gondolom. (engem a terapeutaképzés önismereti csoportján egy családállításos maratoni foglalkozás egy aktuális igen nehéz élethelyzeten lendített át anno, de nagyon megéreztem benne a lehetőséget, hogy más körülmények között kipróbálva ugyanezt milyen rosszul is lehetett volna talajt fogni a lendület után… talán emiatt dühít, hogy sokan használják olyanok, akiknek a kezében nincs más eszköz továbbdolgozni azzal, amibe így beletenyerelnek)

            Kedvelés

          • A névmegtarásos dologról meg úgy gondolom, hogy nem szeretem, ha valakinek előre kész, általános igazsága van egyéni emberi problémákra. Kíváncsi leszek, errőlk a gyerekem mit gondol majd, de mondjuk én nem tenném ki annak, hogy még a neve se legyen ugyanaz, mint a mienk, mert ő tartozzon inkább oda lelkiekben. ****, ő legalább felerészben a mienk is. Szerintem még családállítás során is az derülne ki, hogy mindkét helyre tartozik. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy mi nem pakolunk az örökbegyerekeinre saját transzgenerációs terheket. Milyen gyönyörűségesen egyszerű is lenne. Ahogy én képzelem a transzgenerációs cuccos átnyomását a gyerekekre, szerintem a mienket kapja meg elsősorban, a vsz családét inkább csak a róluk alkotott elképzelésein keresztül. Amiket meg részben szintén tőlünk kap meg.
            Viszont nagyon kíváncsi lennék, mit gondol erről egy képzett családterapeuta. Nem családállító.

            Kedvelés

            • Erdekes lenne egy atfogo cikk errol, mert gondolkozom ilyen terapian.
              Csak az a bajom vele, mint a joslassal 😃 Egyszer elmentem joshoz, es total osszezavarodott, h anya, apa, testverek… Nem, nem hiszek ilyenben, csak rabeszelt egy ismerosom, es en is kivancsi lettem, h mit hoz ki egy ilyen helyzetbol.

              Kedvelés

    • Nehéz lesz nem behozni ide a politikát. Láttam ezt a hírt január elsején, de eszembe nem jutott volna, hogy bárkit is zavar az, hogy egy szegény sorsú családba – történetesen roma – született az év első babája. Mondom ezt úgy, hogy kommenteket a témáról nem olvastam, jobbikos politikusok nyilatkozatainak olvasását kerülöm.

      Kedvelés

      • Jaj, nem politizalok 🙂
        Csak szornyen rosszul esett a megfogalmazas, a rasszista hozzallas, es vegig azon kattogott az agyam, h szegeny gyerek majd ezekre ratalal.
        Nyilvan azert erintett igy, mert itt is boritekoltak elore, h mi lesz a gyerekbol 😦

        Kedvelés

        • Egyetértek. Rémálom, hogy a közbeszéd itt tart. Az ilyen véleményeket megfogalmazó közszereplők nemhogy eláshatják magukat, hanem tömegek lájkolják őket.

          Kedvelés

    • Engem is nagyon felháborított (sajnos beleolvastam a kommentekbe is, ha a gyomrom nem is bírta végig), de nem jobban, mint pl. a cigánygyilkosságok és általában a témában “szokásos” magyar közvélekedés. Mert sajnos ilyen a magyar közvélekedés. Nem mondom, hogy nincs mit tenni, de csak egyet lehet tenni: harcolni ellene! (Ki-ki a maga módján, a maga környezetében, akinek pedig lehetősége van rá, nagyobb fórumokon is).

      Kedvelés

    • Az első gondolatom az volt, ha ezt a szélsőjobboldalon ennyire elhiszik, és ennyire félnek tőle, akkor mégiscsak elkezdhetnének gondolkodni az én megoldásomon, miszerint tanuljunk meg békésen egymás mellett élni, és máris nem lesz akkora gáz, hogy egymáshoz képest hányan vagyunk 😉

      Kedvelés

  20. Újabb ötlet: A dzsungel könyve. Már egy ideje gondolkodom rajta, hogy el kéne olvasni. Tegnap láttuk a musicalt egy amatőr színtársulat előadásában. Nagyon felkavaró volt számomra, kemény témákat érint, ugyanakkor nagyon szórakoztató.

    Kedvelés

    • Mi nagyon szeretjük, bár lassan kinőnek belőle a gyerekek. De a musicalben még játszottak is egy amatőr társulatban (kisfarkasok voltak), nagyon nagy élmény volt. Ha nem ismered, ajánlom a Walt Disney filmet is (két része is van), számomra az egyik legmeghatározóbb zenés rajzfilm volt, a mai napig is rendkívül elszórakoztat, mindamellett mély a mondanivalója.

      Kedvelés

      • A Disney változatot ismertem, de ég és föld a musical és a film.
        Iszonyatosan nagyon elevenembe talált. Amikor Balu meghalt, meg Akelát halottá nyilvánítja a csorda, hát ott sírtam, utána meg azon voltam nagyon kiakadva, ahogy Mauglit kitaszítják maguk közül a farkasok, utána pedig az emberek. Ká is félelmetes volt. Érdekes az is, hogy én Bagírát hímneműnek képzeltem.
        A könyvről egyelőre annyi az infóm, hogy az írója erősen idealizálta a gyarmatosító briteket. Emiatt nem kezdtem bele eddig.

        Kedvelés

      • Ez fura, erre már nyomtam egyszer egy lájkot – most vagy nem fogadta a rendszer, vagy félrenyomtam… Ha az utóbbi, akkor bocsánat érte!

        Kedvelés

    • Köszönöm, remek! Kicsit nagyobbaknak, főleg lányoknak való (úgy 10-12 éves kortól) Webster: Nyakigláb apó (angolul Daddy-Long-Legs), mely egy árvaházi kislány felnőtté válásának nagyon izgalmas és végtelenül humoros története. A talált kislány csecsemőként kerül árvaházba, s ott új keresztnevet kap. Bár nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családba kerüljön (vagy mégis?), de talpraesettségével és éles eszével – valamint egy titokzatos pártfogó segítségével – lehetőséget kap a továbbtanulásra. A titokzatos idegenhez (Nyakigláb apóhoz) írja rendkívül szellemes leveleit sorsa alakulásáról és arról, ami mindennél jobban foglalkoztatja: vajon ki lehet a titokzatos jótevő?
      A 2. kötetben (Kedves Ellenségem címmel) felnőttként megveszi az árvaházat (?), és az igazgatónak megtett barátnőjétől kapja a leveleket az ott élő gyermekekről. Van benne szó örökbefogadásról is bőven… Könnyen emészthető, izgalmas, szórakoztató, 1. kötete interneten is olvasható (bár több, igen esztétikus kiadást is megért):
      http://mek.oszk.hu/02000/02039/html/

      Kedvelés

        • Az a helyzet, hogy nekem idáig nem nagyon volt dolgom lányregénnyel – valamiért sose nyomta a kezembe senki. Köszi, hogy felhívtátok a figyelmemet erre a két könyvre. Remekül szórakoztam! 😀
          A Kedves Ellenségem! valóban folytatás: A Nyakigláb apóban megismert Jerusha Judy Abott immár férjes asszony, anya, és férjével együtt lelkes támogatói, mi több, felügyelőbizottsági elöljárói a régi árvaháznak. Jerusha egyik főiskolai társnőjét: Sallie-t kéri meg, hogy legyen ő az árvaház igazgatója, és virágoztassa fel a helyet. Hogy sikerült-e, kiderül a könyvből 😀
          Csak ajánlani tudom! 🙂

          Kedvelés

      • Elolvastam, és imádtam. Letehetetlenül bájos, még úgy is, hogy lehet sejteni a végét.
        kis könyvajánló:
        Jerusha Abott egy árvaház kamasz lakója. Az ő dolga a kisebb gyerekek istápolása, felkészítése a havi egy csütörtöki nagy eseményre: az árvaházat támogató jótevők látogatására. Ám bajba kerül, mert az iskolában túl őszintén írja meg egy fogalmazásában, milyenek is ezek a csütörtökök. Büntetés helyett azonban közlik vele, hogy egy magát és személyét felfedni nem kívánó jótevő (sejthetően az a férfi, akinek távoztában hosszúra nyúló pókszerű sziluettjét Jerusha is látta-el is nevezte póknak, Nyakigláb apónak), ragaszkodik hozzá, hogy a lány diplomát szerezzen, és írónővé váljon. Feltételül csupán annyit szab, hogy Jerusha folyamatosan írjon neki leveleket, amelyekre nem azért van szükség, mert a jótevő majd válaszol, hanem hogy minél jobb írónő váljék a lányból.
        Már az alapszitu is izgalmas, de ez csak a kezdet! Aki szeretne egy kis melegséget lopni a lelkébe, vagy csak jobban megérteni egy “lelenc (ő nevezi így saját magát)” legbensőbb gondolatait, bátran ragadjon könyvet, netet, eolvasót!

        Dutka, köszi az ajánlást, neki is állok a második résznek, majd arról is szöszölök ide egy kis kedvcsinálót. 😉

        Kedvelés

      • Telorol vagyok mindig 😦 Ha nagyon zavaro, max Zsuzsa atteszi. Telorol egyebkent is minden macerasabb, azokat a bejegyzeseket, ahol sok hozzaszolas van, meg sem lehet nyitni.

        Kedvelés

  21. Találtam egy igazán csodásan rajzolt mesekönyvet, ami egy külföldi öf történetét meséli el. A címe Sweet Moon Baby, és 2014-ben Előzetes is készült belőle, amit az alábbi linken nézhettek meg:

    A könyvet megtaláltam az amazonon, és vele még néhány öf meséskönyvet:
    http://www.amazon.com/Sweet-Moon-Baby-Adoption-Tale/dp/0375857095
    http://www.amazon.com/God-Found-Us-You-Harperblessings/dp/0061131768/ref=pd_sim_b_2/189-7032670-8248642?ie=UTF8&refRID=0EEGDX3M8GVE8QFGASMJ
    http://www.amazon.com/Wished-You-Adoption-Marianne-Richmond/dp/1934082066/ref=pd_sim_b_1/189-7032670-8248642?ie=UTF8&refRID=0EEGDX3M8GVE8QFGASMJ

    és mindegyik könyv alatt vannak további ajánlók.
    Jó böngészést!
    (UI, ha valaki hozzájut ehhez a Sweet Moon Baby c. könyvhöz, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot Zsuzsán keresztül! Köszönöm!)

    Kedvelés

      • Igen, egyetértek Katával, egy ilyen könyv kiindulópont egy beszélgetéshez, vagy egyszerűen csak eszköz a téma ébren tartásához. Én mindig azt gondolom, hogy nem kell tükrözni a saját valós történetünket, ezt soha nem fogjuk megtalálni egy mesében, nem is arra való talán, annál sokkal szimbolikusabb műfaj. A gyerekek pedig bármivel tudnak azonosulni, gondoljunk csak Thomasra, a gőzmozdonyra, vagy Jázmin hercegnőre, bármire, ők sokkal inkább az érzelmi cselekményekre koncentrálnak, tapasztalataim szerint.

        Kedvelés

  22. Ma kaptam kézhez Ungvári Bélyácz Betti: Tündérkerti kalandok c. mesekönyvét.

    Kis könyvajánló:
    A szerző és az illusztrátor magas színvonalú munkájának eredménye a Tündérkerti mese folytatása. Liliána már hétéves nagylány. Kalandjai és élményei pedig egytől egyig szívmelengető történetek barátságról, emberi értékekről, ünnepekről, szeretetről, családról.

    Nagyon tetszett, hogy a szerző mesét ír a mesébe, és hogy a kislány történetét finoman árnyalja és átszövi (mint a pók hajszálvékony szivárványfonala a tündérpaplant) a múlt, az arról való gondolkodás, a vsz anya szeretete. Nekem ez azt üzeni (olyat ugyebár nem mondunk, hogy a költő gondolta – mert hát “Gondolta a fene!”), hogy meg lehet találni az egyensúlyt és azt a meghittséget, ahol a gyerek bátran kérdezhet, és ahol az örökszülő tud és akar szeretettel gondolni arra az asszonyra, akitől élete legnagyobb kincsét kapta, s ezt a gyerek felé is hitelesen közvetíteni tudja. Ez a könyv segít beszélni és mesélni, akárcsak az elődei.

    Köszönjük!

    Betti, alig várjuk a következő kötetet! Köszönet az előzetes ajánlókért és csodás képekért a facebookon!

    Kedvelés

  23. Egy facebook-on olvasó kommenttársunk ajánlása:
    Két filmajánló: Mike Leigh: Secret and Lies {Titkos örökbefogadás története) Dardenne Brothers: The Kid with the Bike (Idősebb korú gyerek magára hagyása egy gyermekotthonban fostering)

    Kedvelés

  24. Sziasztok!

    Kata: Köszönöm szépen a soraidat, ha megengeded, idéznélek is az én oldalaimon. ( névvel is, akár,ha megosztanád) Nagyon fontos nekem a visszajelzés, örülök, hogy jónak, értékesnek tartod a könyve(ke)t, és köszönöm,hogy leírtad és közzétetted. Minden jót kívánok: Betti

    Kedvelés

  25. Újabb találat:
    Piedone Hongkongban

    A felügyelő örökbe fogadja Yokót, miután az anyukáját meg ölték a drogcsempészek. Piedone nem akarja, h a kisfiú egy tokiói árvaházba kerüljön, ezért adaptálja.

    Kedvelés

    • Elolvastam, mindössze két óra alatt, mert nem bírtam letenni! Köszönöm, hogy ajánlottad!! 🙂
      Húú, viharos egy könyv, én nem vagyok benne biztos, hogy ennek a gyerekpolcon a helye… Az első néhány fejezetben nagyon sajnáltam ezt a lányt, hogy úgy érzi, őt senki sem szereti igazán. Aztán ahogy nő, a dolgai, ahogy erre a szülei reagálnak, az olyan nagyon modern volt, anyám gyerek- és fiatalkorában volt ez az időszak (legalábbis én így képzelem), amiről a könyv szól. A mostohaanya nagyon szimpatikus lett a végére! 😀
      Brigi történetét szerintem minden tanfolyamon fel kellene adni házi feladatnak elemzésre.
      Nevetni még nem tudtam rajta, lehet, hogy azért, mert a mélyebb vonalra koncentráltam, majd átolvasom még egyszer. Az vicces volt, ahogy az idegen szavakat használja 🙂

      Könyvajánló:
      A 15-16 éves Jutka leesik a lóról, és a kórházi éjszakák alatt végiggondolja az addigi életét, és ahogy Eleven írja: igazi, vicces és elgondolkodtató egyszerre.

      Kedvelés

      • Tkp nem gyerekkonyv, ifjusagi regeny, de anyu mindig komolyabb konyveket adott a kezembe. Igy esett, hogy ot evesen a Tiszta szivvel c. verset szavaltam a jatszoteren 😊
        A fiam is mindig unja a neki szolo konyveket, az egyik kedvence pl Lemtol, a Kiberiada kotetbol az Acelkak.
        A konyvben szereplo Jutkaval azonosultam gyerekkoromban, a mostohaanya szerepet nem szerettem, most valt vilagossa szamomra, hogy mennyire jofej volt,a “pedagogias” anyuka 😃.

        Kedvelés

        • Amikor Carlos vagy a Gin kapcsán megnyilvánul, van a pedagógiás anyukában valami irigylésre méltó hidegvér és önbizalom. Nem keresi a rossz vért, még Ági kapcsán se fogadja el a család morgását, miszerint olyan lesz, mint a vsz anyja…
          kíméletlenül őszinte és következetes. Egyetlen hibája, h nem gondolatolvasó 🙂

          Kedvelés

  26. Olvastátok Emil Ajar: Előttem az élet című könyvét? Momoról, egy árva arab kisfiúról szól, aki Rosa mama „kurvagyerek-bömböldéjének” legidősebb lakója Párizsban. Rosa mama tulajdonképpen egy illegális nevelőszülő, aki szerény juttatás fejében gondozza a kurvák törvénytelen gyerekeit, elrejtve őket a gyámhatóság elől. A kicsik időről időre cserélődnek, csak Momo marad, érte soha nem jön senki. „Eleinte nem tudtam, hogy nincsen anyám, sőt még azt se, hogy kellene, hogy legyen.” – mondja Momo, akinek az otthont és a szeretetet Rosa mama, a zsidó származású, koncentrációs tábort megjárt asszony jelenti.

    Kedvelés

    • Jaj, az egy fantasztikus könyv! Abba a sorba tartozik, mint Kertész Imre Sorstalansága, vagy Ágota Kristóf Nagy füzete, amikor az ártatlan gyermek narrátor ír le olyan mélységesen megdöbbentő és szívfacsaró dolgokat, hogy az embernek folyamatosan szorul össze a gyomra és nyeli befelé a könnyeit.

      (Egy kis irodalomtörténeti érdekesség: Émil Ajar írói álnév, Roman Gary egyik írói álneve. Ő egy nagyon különleges és sokoldalú figura volt, író, filmrendező, pilóta, diplomata. Roman Gary az egyetlen, aki kétszer kapta meg a neves francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat, egyszer Roman Garyként, egyszer meg Émil Ajarként. Ezt a díjat író csak egyszer kaphatja meg az életében, így sokáig az unokaöccse játszotta el Émil Ajar szerepét, és csak Gary halála után, egy posztumusz megjelent könyvben leplezte le magát. Nekem ez olyan hihetetlen, hogy kibírta, és nem árulta el magát soha!)

      Kedvelés

      • De örülök, hogy neked is így tetszik ez a könyv Buzsa! Szinte nem tudtam letenni. Ezt meg nem is tudtam, hogy csak a halála után derült ki, tényleg hihetetlen, hogy nem árulta el soha.

        Kedvelés

      • Többször is olvastam, fiatal korom egyik (másik) nagy kedvence volt, nem kevésbé a regényből készült film ugyanezzel a címmel! A főszerepet, az Auschwitz-ot megjárt asszonyt Simone Signoret játssza, aki – megérdemelten – Césare díjat kapott érte, a film pedig 1978-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar díjat. Naggyon-naggyon jó, azon ritka filmek egyike, amely élvezetben alig (vagy talán egyáltalán nem) marad el az alapjául szolgáló könyv mögött. Az utolsó néhány percet százezerszer láttam (bocs, kicsit túlzás, de videokazettára vettem és rongyosra néztem), s ha rágondolok, még mindig libabőrös lesz a hátam. Ezekért a percekért (is) nagyon érdemes minden öf. szülőnek megnézni!!! (Vagy elolvasni a könyvet). Big like!

        Kedvelés

    • Nekünk kötelező volt franciául a középsuliban. Azt hiszem még megvan, ha jól emlékszem megvettem. Lehet, hogy most többet értenék belőle. (Mármint nem nyelvileg, hanem egyébként) Bár akkor is tetszett, csak jó régen volt.

      Kedvelés

    • Olvastam róla a mamami-n, jó ötlet, csak most a saját köreimnek szeretnék a végére járni. Na meg ugye itt is mindig van valami izgi.
      Majd írd ám meg, mit szóltál! 😉

      Kedvelés

  27. Angyalok és démonok: a Camerlengo-t a pápa örökbe fogadta, miután a fiú 9 évesen egy az akkor még érsek látogatása elleni tiltakozó bombatámadás során elveszítette a szüleit. Nem túl pozitív végkifejlet, már ami az örökszülő-gyerek kapcsolatot illeti…

    Kedvelés

  28. Mesét ajánlanék a Kisvakond írójától: Hogyan akart a kutyus kölyköket? (Zdenek Miler-Iva Hercíková: A kíváncsi kutyus, Móra Kiadó, 2008)
    A kutyus egyedül él és egy éjjel különös hangot hall…A történetben a kutyus öt kisbékával talál egymásra, hangolódik össze és bár a történet elején még kiskutyákat szeretne, nagyon boldog lesz az ő kisbékáival!
    Rövid kis mese, édes rajzokkal- kicsi gyerekeknek. Jól jöhet akár akkor is, ha a másságról gondolkodunk, beszélgetünk.

    Kedvelés

  29. Küldök néhány filmcímet, örökbefogadással kapcsolatban.
    Amúgy fantasztikus a blog.
    Gratula!
    Üdv. Ági
    “Menj és Boldogulj”: http://www.origo.hu/filmklub/blog/kriti … 3menj.html
    Blind side: http://filmtrailer.hu/film/the-blind-side/
    “Fiú a Marsról” http://www.tutifilmek.hu/fiu_a_marsrol-film-17947
    Juno:
    http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=92153&i_where=2&i_city_id=3372&i_county_id=-1
    Titkok és hazugságok (Secrets & Lies)- http://www.port.hu/pls/fi/films.film_pa … lm_id=2468
    Amikor minden változik / Then She Found Me – Helen Hunt – http://www.port.hu/amikor_minden_valtoz … &i_where=1
    Bármi áron / “Losing Isaiah”- http://www.port.hu/barmi_aron_losing_is … topic_id=1
    Szerző: mokizo » 2010.02.03. 23:53
    http://film.indavideo.hu/video/f_boldog_uj_elet/
    Boldog új élet

    Kedvelés

  30. Éés újabb bingó:
    Ausztrália: avagy egy öf. sztár (N. Kidman) szívmelengető filmje sok mondanivalóval na meg romantikával.
    Az angol grófnő a férje után utazik Ausztráliába, ám hamar özvegységre jut, és szárnyai alá vesz egy félvér kisfiút – a rasszizmus a film egyik fő témája – (na meg betöri Hugh Jackmant :))
    Gyönyörűek azok a jelenetek, ahol egymásra találnak. Beleborzongtam, amikor a kisfiú magához énekli az új anyukáját.
    Hosszú film, megér egy misét…

    Kedvelés

  31. Már megint lassan esik le nekem a nyilvánvaló (viszont még más sem írta itt eddig): mióta újabban a gyerekem állandóan Vukot akar nézni, akkor esett le, hogy tulajdonképpen ő is örökbefogadott.

    Kedvelés

    • A Vukkal van egy családi sztorink.
      Mikor a hároméves lányom először látta, figyelmesen végignézte a filmet, és utána egyetlen kérdése volt: Mit csináltak rókák? Ez szállóige lett nálunk.

      Zsoltinak ugyanennyi idősen szintén egyetlen megjegyzése volt, mikor Vuk szülei eltűnnek: “egyedül maradt.”

      Amúgy ő, ha lát egy fotót egy virágos réten játszó gyerekről, mindig ugyanazt kérdezi: Hol az anyukája?

      Kedvelés

      • Jajj, ne is mondd. Most már (talán) lecsengőben van, de ez állandó kérdés volt, minden mesehőssel, ismerőssel és ismeretlennel kapcsolatban, hogy “ki az anyája”, és hogy “szomomú, hogy nincs vele az anyája?”. De olyan szinten, hogy hagyján, hogy mondjuk Noddynak Játékvárosban ki az anyája, de pl. a Télapónak ki az anyája. És akkor az ember erre mondjon valamit. 🙂

        Kedvelés

      • Olyan érdekes hangsúlya van ennek a “rokonod vagyok”nak, hogy szerintem ez nem olyan konkrét rokonság, csak átvitt értelemben “kicsi vérem”, nagybácsi csak úgy, hogy mindketten rókák, legalábbis nekem így tűnik, de lehet, hogy nincs igazam.

        Kedvelés

    • A regény nagyon szenvedős, nehéz olvasni, de megéri egyszer átküzdeni magunkat rajta, hogy érthetővé váljon az akkori kor minden pici mozaikszeme.
      Készült belőle több film is, kiemelném a 2000-es Depardieu-Malkovich változatot, és érdekes lehet a ’98-as Uma Thurman-Liam Neeson verzió.

      A 2012-es musicalt láttam most, nekem tetszett, bár Russell Crowe énekhangja valóban nem toplistás.
      Az Emberem persze már nem fogadta ekkora lelkesedéssel – bár nem számítottam másra, miután kiakadt a Keira Knightley-féle Anna Karenina-filmen, ami szerintem fergeteges volt:
      “Ez most komoly? Kornyikálni fognak 2,5 órán keresztül???”

      Kedvelés

    • Nekem egyik kedvencem volt a könyv (Victor Hugo-s korszakomban), valamikor tinédzser koromban olvastam és anno még az 1957-es filmet láttam Jean Gabin-nel Jean Valjean szerepében. Annyira tetszett, hogy Gabin bevonult a kedvenceim közé, minden elérhető filmjét megnéztem.
      Nem tudom, miért most és erről jut eszembe az Életrevalók c. film, sokak nagy kedvence. Ha valaki nem látta volna még, feltétlenül nézze meg, nagyon sokat mond toleranciáról, egymás elfogadásáról. Szerencsés keveréke a vígjátéknak és a drámának. Könnyed, szórakoztató, emellett mély mondanivalója is van. Nem ez a központi téma, de a főszereplőnek örökbefogadott lánya van (a film alapjául szolgáló könyvben több öf. gyermeke is), s ha jól emlékszem, a “másik” (vagy inkább igazi) főszereplő pedig öf. (vagy nevelt-)gyerek volt, talán a nagynénje nevelte fel sok féltestvér között. Sajnos erre a mellékvonalra pont nem emlékszem már pontosan, pedig elég drámai rész…). A film rengeteg díjat zsebelt be (pl. a 2. főszereplő – Omar Sy – a legjobb színésznek járó Cézar-díjat, amivel ő az első afrikai származású, aki megkapta a díjat), a 2. legnézettebb francia film, a legjobban jövedelmező, nem angol nyelvű film.

      Kedvelés

  32. Hétvégén láttuk az Exodust, elég nyilvánvaló történet ez is. Mózest pedig már említette, talán Budai Ágnes, mint híres örökbefogadott gyermeket. 🙂

    Kedvelés

  33. Most néztük meg Az elvarázsolt dollár-t a Bujtorral. A film egyik főszereplője egy árva kislány, akit Csöpi a végén magához vesz – erősen Piedone-szagú végkifejlet 🙂

    Kedvelés

  34. És egy újabb könyvajánló: Jodi Picoult: Törékeny

    A cím nagyon kifejező, ebben a könyvben törékenyek a szívek, az emberek, a kapcsolatok, a csontok, és az olvasók is azzá válnak. Csak erős szívűeknek ajánlom, a könyv befejezése után napokig olyan szomorúságot éreztem, hogy alig bírtam lélegezni – ne számítsatok sok pozitívra…

    A középpontban álló mozaikcsalád (anya-lány-mostohaapa) hosszas küzdelmek után végre egy gyönyörű kislánnyal, Willow-val bővül, akiről születése után kiderül, hogy súlyos genetikai betegsége van: olyan törékenyek a csontjai, hogy egy köhintés vagy tüsszentés is veszélyes lehet számára. A család összeroppan a teher alatt, együtt és a tagok egyesével egyaránt. Iszonyatosan megrázó, amikor az anya kártérítési pert indít a szülészorvos ellen, aki nem mellesleg a legjobb barátnője, mindezt azért, hogy életben tarthassa a törékeny kislányt, és legyen elég pénze a nevelésére. Eddig a pontig nem értettem, miért ajánlották ezt több fórumon is úgy, mint örökbefogadáshoz kapcsolódó könyvet.

    Már épp letettem volna, amikor hirtelen az anya védelmében fellépő ügyvédnő történetébe és érzelmi hullámvasútjára kerültem: őt fogadták örökbe, és arra készül, hogy találkozzon a vérszerinti anyjával, hogy kérdezzen tőle, hogy megértse, miért mondott le róla. Rengeteg olyan mondatot olvastam itt, amiért később ezt a könyvet újra kézbe akarom venni, ha majd újra elég erős leszek hozzá.

    A két történet ezután párhuzamosan és összefonódva fut tovább, kitűnő lélekábrázolással, hajtűkanyarokkal, fájdalmas kérdésekkel.

    A jó könyvek nyomot hagynak az emberben, ez is egy ilyen történet.

    Kedvelés

  35. Tudjátok, ha belevágtok egy témába, utána mindenhol az jön szembe:

    Na, mit láttunk tegnap este a tévében? Hát persze, hogy megint leragadtunk a Doktor House-nál, azon egyszerű oknál fogva, hogy a mi kedvenc mufurc és kiállhatatlan dokink épp a saját főnökét ekézte, öntözte le tejjel (babahányás), verte le a kedvenc lámpáját (úgyis megtanul járni). Ilyen kis kedvességekkel szerette volna lebeszélni Cuddy-t az örökbefogadásról – vagyis igazából a gyerekvállalásról egyáltalán.

    Nos, mit tennél, ha egy kórház vezető főorvosaként nyílt örökbefogadásra adnád a fejed, és a nagyon kedves és szimpatikus szülőanyával való találkozáskor annak karján kiütéseket fedeznél fel? Mit gondolnál, ha kiderülne, hogy az anya a baba foganása óta tiszta, de előtte évekig szerhasználó volt? Hogy döntenél, ha választanod kellene a gyerek és az anya élete között – ki győz benned, az orvos, vagy az évek óta gyerek után epekedő “már anya”? Kemény kérdések ezek… Cuddy válaszai tanulnivalók, szóval jegyzetfüzetre fel!

    A megoldás és a végkifejlet kiderül az 5. évad Joy című, 6. részéből – és a leleményes sorozatíróknak hála, ez még csak a kezdet…

    Kedvelés

  36. A hetedik testér című rajzfilmet láttátok már? Gyerekkorom egyik kedvence volt, és most újra megnézve rájöttem, hogy jé, ez is örökbefogadós. Egy kiskutyáról szól, akit kitesznek az autóból és egy nyuszicsalád fogadja be. A nyuszik nagyon aranyosak, de egy idő után mégsem érzi jól magát közöttük, így a nyuszik keresnek neki egy családot. Talán nevelőszülős örökbefogadás magyarázásához használható. (Feltételekkel, mert nem tudom az autóból kitevős részt hogy tudjam szelídíteni, vagy lehet, hogy nem is kell?…)

    Kedvelés

    • Szerintem nem kell mindent szelidíteni, viszont lehet átkeretezni; pl. az eredeti gazdi nem biztos, hogy tudta, hogyan működik egy jó kutyamenhely, és azt hitte, ha egy forgalmas úthoz teszi ki, akkor lesz a leghamarabb új gazdija. Lehet, hogy nem gonoszság volt, csak nemtudás. Esetleg a megfelelő korosztálynál megemlítve, hogy milyen fontos, hogy minél több dolgot tanuljunk a világról, és hogy tudjuk, hogy hol juthatunk megfelelő információhoz, és kire számíthatunk magunkon kívül, ha bajban vagyunk.

      Kedvelés

        • Én reggel arra ébredtem, hogy a Süsü a sárkány is hasonló téma. Hiszen szegényt kitagadták a mássága miatt (ezt is lehetne szelídíteni) és utána a királyfi és a város gondoskodik róla. Ha jól emlékszem akkor a gyökérkeresés is megjelenik valamelyik részben.

          Kedvelés

    • Annyira köszönöm, hogy ezt bedobtad! Nem is emlékeztem arra, hogy mennyire nagyon nagyon szerettem ezt a mesefilmet. Több ok miatt is: az én kis nyuszikutyámat egy kosárban cipeltem haza az iskolából, és 9 évig a legjobb barátom volt. Imádnivalóak a szereplők, még a gonoszok is.
      Így várakozószemmel nézve tényleg sok köze van az örökbefogadáshoz, gyermekvédelemhez. Annyira tipikus a pletyka bemutatása, és hihetetlenül jól ábrázolják, ahogy a testvérek egymástól tanulnak, összefognak, segítenek és persze nagyon nagyon szeretnek. Nagyon jók a párbeszédek, fontos dolgokról beszélnek a szereplők.
      Szerintem az elején kell az a sokk, kemény, ami történik, de minden öf gyerek szembesül ezzel az érzéssel, és milyen jó, hogy ezzel a filmmel pl el lehet kezdeni róla beszélni, és a segítségével átfordítani.

      Kedvelés

  37. Mindekepp ajanlanam meg:

    Nancy Verrier: The primal wound

    Itt 3 egymas koveto vidon a szerzo, aki pszichologus es egyben orokbefogado mesel:

    Karyn B. Purvis, David R. Cross, Wendy Lyons Sunshine: The Connected Child: Bring hope and healing to your adoptive family

    Mindketto ingyenes kiszallitassal megrendelheto a http://www.bookdepositopry.co.uk-rol!

    Jo olvasast!

    Kedvelés

  38. Egy könyvesboltban láttam ezt: Berta Serrano, Born from the Heart
    http://www.amazon.com/Born-Heart-Berta-Serrano/dp/1454911441

    Annyira nem fogott meg, hogy meg is vegyem. Ugyanis a szívünkből születtél kifejezést szó szerint veszi és aköré kerekít egy történetet. Le van rajzolva, ahogy az anyukának egyre nagyobbá válik a szíve, annyira, hogy olyan ruhaüzletbe kell mennie, ahol kitüremkedő szivekre van öltözék (felnőtteknek talán vicces, de egy kisgyereknek nem tudom…). Aztán elutaznak messzire, ahol az anyuka szíve kipukkan és kijön belőle a kis bébi. Nekem nem jött be.

    Kedvelés

  39. A napokban megnéztem Woody Allen ‘Blue Jasmine’ című filmjét, amelyben a két főszereplő nő nem vér szerinti testvérek, mindkettejüket örökbe fogadták. A film nem ettől érdekes, de többször is elhangzik az a mondat, hogy az egyikük hordozza a “jó géneket” – ez lenne a zseniálisan játszó Cate Blanchett -, ezért az anyjuk őt szerette, míg a húga – Sally Hawkins -, amint lehetett, elmenekült otthonról. Szuper film, nem a szokásos komédia, sokkal súlyosabb, komorabb téma, briliáns színészi játékkal.

    Egy valamit nem értek, miért szeretik adoptáltnak fordítani az örökbefogadottat, annyira mesterkélt szerintem. Itt is zavart, de a Mr. Peabody és Sherman című mesefilmben még jobban, mert az elvileg gyerekeknek szól, akik meg nem is értik ezt a kifejezést.

    Kedvelés

  40. Sziasztok! Szeretném jelezni, hogy most az Alexandra online-on 50% kedvezménnyel lehet megrendelni Margaret Mazzantini Újjászületés című könyvét. Ha valaki át tudja venni boltban, akkor szállítási költség sincs. Sokat emlegettük már, ez egy nagyon erős és megrázó könyv, amelyben az örökbefogadás, örökbe adás, a gyermek utáni vágy, vetélés motívumai mind megjelennek.

    http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?BookID=726624

    Kedvelés

  41. Nemrég láttam a Tessék engem elrabolni! c. magyar filmet 1980-ból Pap Éva, Temessy Hédi, Venczel Vera főszereplésével. Állami gondozott gyerekekről szól, a 10 éves főhős kisfiút nem látogatja senki (születése után kórházban hagyták), s szeretne családba kerülni. Levelet ír egy néninek, aki a piacon egyszer megsimogatta… Nagyon jó retro feeling a 70-es/80-as évekből, az “elhagyott” kisgyermek érzéseinek, lelki világának autentikus ábrázolása, szívfacsaró jelenetek, betekintés a korabeli gyermekotthonok és iskolák miliőjébe érzéketlen, igazságtalan tanítókkal és néhány érző szívű felnőttel. Ajánlom elsősorban azoknak, akik idősebb gyermeket kívánnak örökbe fogadni, de minden öf. szülőnek is, várakozóknak, a gyermekvédelemben dolgozóknak, s mindazoknak, akik a tematika iránt érdeklődnek, s szívesen hagyják magukat “érzékenyíteni”.

    A könyvet nem olvastam, de látatlanban azt is ajánlom:
    http://moly.hu/konyvek/marton-klara-tessek-engem-elrabolni

    Kedvelés

  42. Nemrég néztem újra Woody Allen: Hatalmas Aphrodité c. vígjátékát, ami kifezetetten az örökbefogadás köré épül. Az öf apa szempontjából, az ő érzelmeit és dolgait járja körül (nem a gyerekét). Bár nem mindenben értek vele egyet, és van jópár bosszantó sztereotípia és egyszerűsítés, meg felületesség is benne (ami viszont vígjátékhoz némileg ugyanakkor meg “kell” is…), de összességében szerintem aranyos film. Woody Allen az öf apa, feleségét Helena Bonham Carter játssza: ő az öf anya, és Mira Sorvino a vsz anya, és nagyon jók a színészek, meg pár Woddys beszólás is vicces…

    Kedvelés

  43. A ketrecbe zárt fiú
    Csak erős idegzetűeknek ajánlva!!! Vicqnek köszi a tippet. Már jobbam értem, mit okoz a gyermeki agyban az elhanyagolás és/vagy a bántalmazás, és hogy lehet ehhez (öf) szülőként, szakemberként építőem hozzáállni, megérteni,mi zajlik. És hogy milyen fantasztikus szerv lapul a koponyánkban.

    Kedvelés

  44. Sziasztok! Eddig még nem szóltam hozzá, mert nem vagyok érintett, de szuper a blog, rendszeresen olvasom. Most a könyvajánlót szeretném megköszönni: most olvastam A ketrecbe zárt fiú-t. A szerző pszichiáter, traumatizált gyerekekkel foglalkozik, a könyvben esettanulmányokat ír le. Eközben fokozatosan megismerteti az olvasót az agy felépitesének és fejlődésének alapjaival. A gyerekek szörnyűségeket éltek át, emiatt muszáj volt gyakran szünetet tartanom (tényleg csak erős idegzetűeknek!), de utána meg alig vártam, hogy újra olvashassam. A szerző nem ítélkezik, az okokat próbálja feltárni, és a legtöbb esetben tudnak segíteni a gyerekeknek. Közben pedig olyan értékes információkat ad át, amit tényleg mindenkinek tudni kéne, aki gyerekkel kapcsolatba kerül. Nekem nagyon élvezetes és nagyon hasznos volt a könyv, mindenkinek ajánlom! Ha valaki fél tőle, akkor elolvashatja csak az utolsó előtti fejezetet, az ráadásul egy örökbefogadott kisfiúról szól.

    Kedvelés

  45. Szeretnék ajánlani nektek egy könyvet: Kuritárné Szabó Ildikó- Tisljár-Szabó Eszter: Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna. A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia, illetve ezen belül kifejezetten Kuritár Eszter: „Ő már nem az elhagyó anyám, én pedig nem vagyok többé az elhagyott gyerek” című tanulmányát. A tanulmány egy fiatal lány terápiás folyamatát írja le, emellett tartalmazza az ezen időszak alatt a pszichológusához írt e-mailjeit is. A lányt nem várt gyerekként született, vér szerinti szülei bántalmazták, majd egy évesen állami gondozásba került, volt nevelőszülőknél is, végül 10 évesen fogadták örökbe. Nagyon érzékletesek és megrázóak az e-mailjei, napokon át a hatása alatt voltam annyira közel hozza az érzéseket, mégis a végére érve – ahogy a terápiás folyamat során a lánynak sikerül oda eljutnia, hogy „én már nem vagyok többé az elhagyott gyerek”-meg olyan felemelő volt. Picit idézek belőle: „Végül is van olyan, hogy egy gyerek nem kell a szüleinek, értem én, csak olyan bántó ez. Úgy szerettem volna, ha kellek nekik…Ha nem bántottak volna, hanem vártak volna és örültek volna nekem.”
    „ Ez valóban velem történik meg? Nézem a szüleim fényképét, nézem, hogy kire hasonlítok jobban. Ez valahol mindig fontos volt nekem, talán azért, mert itthon nem hasonlítok senkire. Vagy talán csak azért, mert ez is mutatja, hogy oda is tartozom. Miközben valahol nem is szeretném ezt. Nagyon ambivalens ez bennem.”

    Kedvelés

  46. Az eltakarítónőt láttátok már? Az alapsztoriban újra felbukkan a témánk, csak pepitában. Vígjáték, de mögötte van bőven komolyság is, ráadásul nagyon jó színészgárdával. Mr. Bean, Kristine Scott Thomas, és a jó öreg McGalagony professzorasszony.

    Kedvelés

  47. Kezembe került egy könyv: Christina Baker Kline: Árvák vonata. Bestseller, még nagyon az elején vagyok, úgyhogy nem tudok érdemben nyilatkozni róla. Az interneten fellelhető.

    Kedvelés

    • Most olvastam ki, több szempontból is kapcsolódik a témához – jól megírt, igényesebb szórakoztató irodalom, olvastatja magát. Szép, megható, amolyan “női regény”, de elég alapos történelmi kutatás áll mögötte, jó szívvel ajánlom. Nagyon érdekes az egyik történetszál kiindulópontja, miszerint a huszadik század elején tömegesen szállítottak család nélkül maradt gyerekeket az Egyesült Államok keleti partvidékéről az ország középső vidékeire, ahol a többséget aztán amolyan ingyen munkaerőnek, bérrabszolgának fogadták be családok, nyomorúságos helyzetbe kényszerítve őket. Izgalmas az is, hogy a másik történetszál a mai időkben játszódik, egy nevelőcsaládtól nevelőcsaládhoz kallódó tinédzserrel a főszerepben, aki tudatosan tüskéket növeszt maga köré, hogy ne sérülhessen már többet. A könyvben még az örökbeadás motívuma is felbukkan, hogy teljes legyen a paletta 🙂

      Kedvelés

  48. Újra kezembe akadt apám kedvenc regénye, a Szinuhe. Megrázó könyv, amely történelmi hitelességgel ábrázolja az ókori Egyiptom mindennapjait és ezen keresztül az emberi sorsot és gyarlóságot. A főszereplőt egy idősebb házaspár találja meg a Nílus nádja közt egy oda sodródott csónakban. Ő meséli el az élete történetét.

    Kedvelés

  49. Trapiti ajánlása a fórumból:
    Sziasztok!

    Egy filmajánlót hoztam, mi ma láttuk, teljesen “gyanútlanul” a lánykámmal együtt, nem tudtuk hogy örökbefogadással kapcsolatos vonatkozása is van. Gyönyörű film, az örökbefogadással kapcsolatban is és az élet dolgaival kapcsolatban is nagyon jó mondanivalóval. Nem kicsiknek való, de 8-10 év körüli gyereknek nagyon jó választás, ha egy igazán szép és tartalmas filmet kerestek:) Magyarul

    http://www.port.hu/amikor_marnie_ott_volt_omoide_no_maniwhen_marnie_was_there/pls/w/films.film_page?i_film_id=164181

    Kedvelés

    • Igen, mi is nemrég láttuk, csatlakozom Trapitihez, nagyon szép film (az a japán rajzfilmstúdió készítette, amelyik a Hajao Mijazaki filmeket is, ez számomra már minőségi garanciát jelent)! ‘Amikor Marnie ott volt’ (When Marnie was there) a címe, az indavideón is fent van eredeti nyelven, magyar felirattal. Fantasztikus érzékenységgel ábrázolja egy kiskamasz lelkitusáját, identitáskeresését, önértékelési problémáit – egy olyan kiskamaszét, aki nevelőszülőkkel él, és akinek igen hányatott volt a kicsikora. Mindezt lassan, finoman bontja ki, a néző is csak apránként jön rá, mitől szenved a kislány. Megható, ahogy végül megtalálja a lelki békéjét – ahogy például újra anyámnak szólítja az addig makacsul keresztnevén emlegetett nevelőanyját stb. A film összetett és némi elvont gondolkodást igényel, ezért valóban inkább 9 éves kortól fölfelé ajánlott.

      http://indavideo.hu/video/When_Marnie_Was_There_1

      Kedvelés

  50. Sziasztok! Már néhány hónapja olvasom a blogot, de még nem kommenteltem. Zsuzsa, ha van már ilyen nicknév, szólj és keresek másikat. 🙂
    Nemrég adtak a tv-ben egy örökbefogadás témájú filmet: Amikor Dolly Parton volt a mamám. A ’70-es években játszódik a film, és röviden arról szól, hogy a főszereplő, Elizabeth 11 évesen tudja meg, hogy őt örökbe fogadták, és elindul megkeresni a vérszerinti anyját. Nekem először vontatottnak tűnt a film, de így utólag visszagondolva érdekes volt. A Port.hu-n alul látjátok, hogy mikor vetítik újra valamelyik csatornán:
    http://www.port.hu/amikor_dolly_parton_volt_a_mamam_the_year_dolly_parton_was_my_mom/pls/fi/films.film_page?i_topic_id=2&i_film_id=147580&i_city_id=-1&i_county_id=-1

    Kedvelés

      • Szuper hogy megtaláltad neten is. 🙂
        Férjemmel februárban jelentkeztünk örökbefogadásra, valószínű jövő héten kapjuk meg az érvényes határozatot. Nem tudom ez a várakozós időszak érdeklődő vagy érintett kategóriába számít-e. 🙂

        Kedvelés

          • Hajdú Bihar megyében lakunk. 0-3 éves korú, bármilyen nemű, egészséges vagy korrigálható egészségi állapotú gyerekre várunk.
            Eredetileg akartunk származási kikötést tenni, de aztán a felkészítő tanfolyamon tisztázódott bennünk is, hogy mit szeretnénk, mik a határaink és végül így adtuk meg az igényt: “nem kizárt a roma származás, de ne látszódjon rajta”. A TGYSZ-es ügyintézőnk segített megfogalmazni a kikötést, mert így egy-egy kiajánlás előtt tudják mérlegelni, hogy pl. bőrszín vagy más rassz jegyek látszódnak-e a babán, és azért mégsem esünk ki sok olyan esetben a sorból, ahol pl. ismeretlen egy vagy mindkét szülő származása. Amikor a tanfolyamon nevelőszülőknél voltunk látogatóban, ők is mondták hogy a származás és a bőrszín két külön dolog. Remélem nem volt nagyon vélemény-megosztó ez a hozzászólás, nem akarok vitát generálni vagy ilyesmi, csak leírtam, hogy mi milyen paraméterekben gondolkodunk. 🙂

            Kedvelés

  51. Az én leánykám most épp Babucs Éva Gondrijára van rákattanva, és folytattunk utána hosszas örökbefogadós beszélgetést. Nincs öf könyvnek deklarálva eredendően, de itt ez a kis fekete kutyus, akit senki nem akart hazavinni, a testvéreinek lett gazdája, ő meg elindul a vilgába gazdát keresni. Többen istápolgatják kicsit út közben, kedvesek és nem annyira kedvesek, de végig ő az aktív szereplő, aki addig megy 2 köteten keresztül, míg végül gazdára talál. Nem is szándékoztam öf könyvként olvasni (egy újszülöttként rögtön hozzánk került gyereknek nem gondoltam, hogy ez így összeáll), csak “egynek jó lesz” a könyvtárból, de a lányomnak nagyon beütött.
    https://moly.hu/konyvek/babucs-eva-gondri-gazdat-keres
    https://moly.hu/konyvek/babucs-eva-gondri-gazdara-talal

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.