Kéretik egy abortuszt levonni

Aki épp gyereket akar, nagyon, hajlamos mindent ezen a szemüvegen át nézni. És én gyereket akarok. Számon tartom, némi nehezteléssel, épp hányan terhesek a környezetemben. Mindig hárman-négyen. Támadásnak tűnik az „és ti nem akartok még gyereket?” kérdés egy félismerőstől. Egy halott magzattal a hasamban nem tudom lazán venni, nem is felelek.

Aki gyereket akar, nagyon, annak az első vetélés igazságtalanság. Egy éve akarjuk ezt a gyereket, épp elkezdtük kivizsgáltatni magunkat, én már pedzegettem, hogy jelentkezzünk örökbefogadásra, mikor végre megfogant. Nem merünk örülni, de már tervezgetünk. Nem sokáig. A második ultrahang-vizsgálaton már nincs szívhang. Tudom, hogy ez megtörténhet, megtörtént a barátnőmmel is, de neki már volt egy gyereke. Biztos csak olyan nők vetélnek el, akiknek már van gyerekük. Elsőre, rögtön, ez nem ér. Miért pont én? Sajnálom magamat. Sajnálom a magzatot is, de alig tudok róla valamit. Mije van egy magzatnak? Neve. Az még nem volt neki. Neme. Még nem tudtuk. Várható születési ideje. Nem születik meg már.

baby-carriage-798776_1920

Aki gyereket akar, nagyon, azt az első vetélés nem állítja meg. Lehet ebben is a jót látni. Tudunk gyereket csinálni! Ha most nem is sikerült, de legalább nemzőképesek vagyunk. Legközelebb már biztos menni fog. Nem adom fe-he-hel.

Aki gyereket akar, nagyon, az feltételezi, hogy mások is így vannak vele. Mikor megérkezem a kórházba, hogy műtétileg kiemeljék belőlem a magától elhalt magzatot, meg vagyok győződve róla, hogy a kórterembe mellém beosztott négy másik nő is ugyanebben a cipőben jár. Letört hangulatuk is ezt az illúziómat erősíti. Szegények, biztos nagyon el vannak keseredve. A férjem viszont csak engem kísér el. A fiatal orvost számon is kéri, végzett-e már ilyen beavatkozást. Minden nap többet, feleli a doki, és nem röhögi el magát. Mi viszont kezdők vagyunk. Kapok ágyat, hálóinget, védőnő érkezik, egyesével kihívja a nőket, engem is. Végtelen tapintattal kérdezget, mintha tízcentis vattarétegbe lennék bugyolálva. Sajnál? Rendes tőle. De én erős vagyok, és lesz még gyerekem! Egyetlen kérdésén kell gondolkoznom. Tervezett beavatkozás? – mélyen a szemembe néz. Lássuk csak. Csütörtökön volt az ultrahang, akkor derült ki, hogy nem él a magzat, az orvos hétfőre hívott be a kórházba, tehát három napja elterveztük. Igennel felelek. Jelentőségteljesen húz egy strigulát a lapra.

Aki gyereket akar, nagyon, annak esetleg nem tűnik fel, hogy mások épp abortuszra várnak ugyanabban a szobában. Ezért voltak olyan csendesek a nők a kórteremben, s a védőnő tapintatos kérdése is erre vonatkozott. Utólag is köszönet, hogy nem alázta meg a többieket, és légyszi vonjon le egyet a 2008-as év abortusz-statisztikájából.

Visszaérkezem a műtétből, kába vagyok, szundikálok, a férjem szorítja a kezem. Nem is fáj annyira. Négykor szólnak, elmehetünk. Le vagyok törve, de integet a remény is: kiheverjük, és egy hónap múlva csinálunk egy másik gyereket.

Az írás a WMN.hu-n jelent meg.

10 gondolat “Kéretik egy abortuszt levonni” bejegyzéshez

  1. Cosima 2017. január 30. / 13:11

    És 2008 óta mi a helyzet? Már ha tudjuk… Próbálok egy kis reménysugarat csempészni az esszé hangulatába.

    Kedvelés

    • vicq 2017. január 30. / 14:19

      Hát, ha jól raktam össze a helyzetet, akkor azóta egy vsz lány és két öf fiú ;)))

      Kedvelés

        • Manuela 2017. január 30. / 16:20

          Meg sok jelképes öf. gyerek is! 🙂 Szimbolikusan.

          Kedvelés

            • Hanna 2017. augusztus 13. / 16:36

              Ahhaa…tehat ez a te torteneted Zsuzsa?
              Sokszor olvasok ilyen irasokat, es mindig meglep, h nekunk “ilyen helyzetben levo noknek” mennyire egy rugora jar az agyunk, mennyire egyfornan erzunk…

              Kedvelés

            • Adrienn 2018. július 25. / 09:30

              Szia, él még a blog? Szívesen leírom a történetem, ha valakinek ezzel tudok segíteni!

              Kedvelés

  2. Manuela 2017. január 30. / 13:58

    Fontos a gyász megélése. Bennem az maradt meg, hogy mennyire humánus az, aki maga is nagy fájdalmat él meg és eközben azt tudja mondani: “köszönöm, hogy nem alázta meg a többi nőt”. Ehhez irgalmatlan sok erő kell, felállni és újra felállni.

    Kedvelés

  3. mandó 2017. január 31. / 14:05

    Annyira élnek még bennem is az emlékek. Én egy olyan kórterembe kerültem (6 ágyas volt), ahol mellettem egy 20 hetes kismama aggódott a babáért, mert barnázott, már a negyvenes éveiben járt és jópár hónapja temette el akkor egy szem 10 év körüli gyermekét, aki egy lakásfelújításkor leesett egy galériáról, ott volt egy ötvenes hölgy, akinél eltávolították a méhét, petefészket, két fiatal lány abortuszra vár (az egyik vígan mesélte, hogy már a 4., a másik nagyon szorongva, teljes aggódásban, mi vár rá egy), és ott voltam én, egy évek óta várt elhalt magzattal várva a műtétet. Aztán délután nyílt az ajtó, és megjelent egy frissen szült anyuka, maga előtt tolva a kis kocsiban az újszülöttet. Hát volt sírás rívás rendesen. Ráadásul szegényről úgy elfeledkeztek (a szülőszobán nagyüzem volt, annyi szülés volt akkor), ő meg első babával azt sem tudta, mit csináljon, én mutattam meg neki a pelenkázást, és tettem cicire a kicsit. Szép kis csapat voltunk ott abba a kórteremben… 😦

    Kedvelés

  4. Tücsi 2017. január 31. / 21:04

    Sajnos mi is átéltük ezt 5 hetesen. Szerdán még volt szívhang és szombaton már nem. Vasárnap közölték velem, hogy spontán vetélés történt. Engem betettek a császáros kismamák közé, 3 éjszaka voltam velük , még ők úsztak a boldogságban én végig sírtam. Kaptam 2 vérszerinti lányt és most várunk egy öcsire.

    Kedvelés

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.