Beszállunk

Általános

Vendégposzt. Limi régi ismerősünk, két részben már megírta a blogra, hogy az örökbefogadásra várakozva miért bizonytalanodtak el, majd döntöttek úgy, hogy kiszállnak a folyamatból. Meglepő módon a történetnek itt a harmadik felvonása. Limi, férje és a kisfiuk újra testvérért állnak sorba. Mi változott?

2-4 év közötti, fehér bőrű, egészséges kislány. Ő szerepelt a határozatunkban. Vér szerinti kisfiunk születése után, három nem sikerült terhességet megszenvedve adtuk be a kérelmünket. És mire eljutottunk egy konkrét hívásig, elbizonytalanodtunk, majd kiszálltunk. Amikor megjelent a poszt erről, valaki azt írta az egyik kommentben, hogy igaziból a kifogásokat kerestük, és nem voltunk felkészülve. Hogy mennyire igaza volt! Az akkori körülményeinket átgondolva tényleg az igazolásokat kerestem arra, hogy miért nem vagyunk fogadóképesek. Akkoriban nagyon bizonytalan lelkiállapotban voltunk mindketten a férjemmel. Nem egymásban, sőt… az egymás iránti szerelmünk és tiszteletünk már korábban is sok mindenen átsegített minket. De minden másban olyanok voltunk, mint aki ötcentis jégen próbál korcsolyázni. Végülis akár sikerülhet is, de nagy a rizikó. Kézen fogva siklunk, de közben olvad a jég. Azt tudjuk, hogy úszni is együtt fogunk, de jobb lenne azért a jégen maradni.

limi

 

Az örökbe.hu-t olvastam már akkor is és nagyon sok mindenben segített. Akkor abban, hogy átgondoljuk. Hogy azt a kislányt úgy vártuk, mint egyfajta jutalmat a nem sikerült terhességek után. Miközben az örökbefogadás nem erről szól. És szembesülve azzal, hogy fordítva ülünk a lovon, elindult a kifogásgyár. Jól esett akkoriban kiírni magamból a félelmeinket, és köszönöm, hogy elolvastátok. (Zsuzsa kérdezte, hogy gondolunk-e arra a kislányra, aki miatt hívtak minket anno. Nem. Ő nem a mi gyerekünk, neki már jó helye van valahol.)

Azóta sokat változott az életünk. A bizonytalanságot okozó családtagokkal lezártuk a kapcsolatot. Nehéz volt, de szükséges. Saját magunk miatt, hogy a saját életünket élhessük. Read the rest of this entry

Év végi családi piknik az olvasóknak

Általános

Ez a találkozót most kifejezetten a külföldön élő, év végére hazalátogató olvasók kedvéért időzítettük így, tehát jöjjenek el bátran, akkor is, ha még sose voltak találkozón!

Mikor: december 28-án, szerdán délután 16 és 19 óra között.

Hol: Budapest, II. kerület, Lövőház utca 39., a 4. emeleten, az Ulyssys Kft. tárgyalótermében.

Mi: batyus buli, gyerekekkel, közös ismerkedés, játék, beszélgetés és eszegetés. Hozd el az ünnepről megmaradt sütit!

millenaris_classic_4__800x600

Ez az épület, a Millenáris közelében van

Megközelítés: A 4-6-os villamos Széna téri megállójából a Mammut mellett indulj el felfele a Lövőház utcában, pár perc séta odavisz. Az irodaházban  balra található a portaszolgálat, ott vendégkártyát kell kérni, tudni fognak rólunk, majd a jobbra vezető folyosón bemenni, és lifttel fel a 4. emeletre. Az ajtó és a lift a vendégkártyával működik. Ki is lesz táblázva, hogy odataláljatok! Térkép itt. Ha autóval jönnél, a Lövőház utca egyirányú. A parkolás fizetős. Aki úgy érzi, el fog tévedni, írjon nekem és megadom a számom.

Hozzatok: enni- és innivalót, esetleg papírtányért, szalvétát, és a gyerekeknek való játékokat. Lehet később jönni és előbb elmenni. Viszont jelentkezzetek be előre, hogy tervezni tudjunk. Mindenkit várunk, akinek van gyereke, akinek még nincs, aki várakozik, aki csak olvas, és szívesen találkozna a csapattal!

Köszönjük az Ulyssys Kft.-nak a helyszínt. A szervezésben Pakinyanya segít.

Gyertek! Jelentkezzetek!

Más: megjelent a HVG Extra Pszichológia legújabb száma a testvérekről, az örökbefogadott testvérekről szóló cikkben Bakó Judit és én is megszólalunk.

Babaköszöntő, 2016. november

Általános

Öt családhoz érkezett kisbaba, akiknek szeretettel gratulálunk! Egy kisfiú a Gólyahírtől, egy nyílt örökbefogadás a Tegyesztől, egy kislány isztambuli kitérővel, két családnak pedig örökbefogadás után született gyereke. Egyikük már újrázik a rovatban. Íme a családok rövid beszámolója.

Nicknév: Ani

Családi felállás: nyolc éve vagyunk házasok. Lányunkat, Lolát 2,5 éve fogadtuk örökbe, magánutas, nyílt örökbefogadással. Lola előtt rengeteg, összesen 11 lombik kezelésen mentünk keresztül, eredménytelenül. Megjártuk a legnevesebb meddőséggel foglalkozó szakembereket, de senki nem tudott rajtunk segíteni. Így elkönyveltük magunkban, hogy nekünk nem lehet vér szerinti gyerekünk. A fiunk azonban másként gondolta🙂. Idén tavasszal állapotos lettem.

Miben vagyunk mások? Szerintem semmiben. Két gyönyörű gyereket nevelünk.

ani

Ki érkezett: Olivér, 37. hétre, 3620 grammal és 55 cm-el. Várni nem vártunk rá, mert meglepetésbaba volt.

A legérdekesebb: mindenhol belebotlok az örökbefogadásba. A szülészeten otthagytak egy babát, akit az egyik kórházi dolgozó vett magához. Illetve érdekes, hogy aki meghallja a történetünket, hogy örökbefogadás után született a fiunk, rögtön lesz egy ismerőse, aki pont így járt.🙂 Nagyon sok ember megkérdezi, hogy ugyanúgy szeretem-e a lányom, mint a vér szerinti fiam. A válasz, igen, mindkét gyerek a saját gyerekem. Volt olyan, aki megkérdezte, hogy Lolát megtartjuk, vagy visszaadjuk. Erre csak azt tudtam válaszolni, hogy Lola nem egy visszaváltható kólásüveg…

A legemlékezetesebb: amikor mindkét gyerekemet egyszerre öleltem magamhoz.

Legviccesebb: Lola sok vizsgalatra jött velem. Nekem természetes ez a családi felállás, azonban sok vicces pillanatot szült, amikor azt kellett magyaráznom, hogy Olivér tulajdonképpen a második első gyermekem.

Mit szólt a nagy? Imádja egyelőre és segít, amiben egy 2.5 éves tud. Olivér születése előtt felkerestük a Tegyesz pszichológusát is, hogy felkészüljünk az örökbefogadott-vér szerinti duóra, tippeket kaptunk, mire ügyeljünk. Azt javasolta, hogy az örökbefogadást tényként kezeljük, ne legyen a lányunk a “szegény gyerek”, ez a családdá válás egyik útja.

Miről olvasnék? Gyökérkeresésről, illetve a kedvenc rovatom a babaköszöntő. Read the rest of this entry

A vér szerinti apa jogai örökbeadásnál

Általános

Az örökbefogadott gyerekek nagy részénél a vér szerinti apa ismeretlen. Ma ennek a jogi hátterét járom körül. Visszakérheti, visszakaphatja egy később felbukkanó vér szerinti apa az örökbefogadott gyereket?

Főleg azzal az esettel foglalkozom, mikor a vér szerinti szülők hozzájárulnak a gyerek nyílt vagy titkos örökbefogadásához, általában újszülöttnél, ahogy a köznyelv tartja, „lemondanak” róla.

  1. Mikor kell a vér szerinti apának is beleegyeznie az örökbeadásba?

Ha a szülőanya házas (vagy az volt a fogamzáskor), a gyereket csak akkor lehet örökbe adni, ha a férj is hozzájárul ehhez – függetlenül attól, hogy ki a gyerek vér szerinti apja.

Ha a szülőanya nem házas, az örökbeadásnál nyilatkozhat úgy, hogy nem kívánja megnevezni az apát. Ekkor az apát nem keresi a gyámhivatal, a gyereket örökbe adják.

delorme

Ha a szülők nem élnek házasságban, akkor is megteheti a vér szerinti apa, hogy apasági nyilatkozattal elismeri a gyereket, ebben az esetben az ő hozzájárulása is kell az örökbefogadáshoz.

Ha viszont a szülőanya megnevezi az apát, és az apa az apaságot elismeri, de nem mond le a gyerekről (nem járul hozzá az örökbefogadáshoz), akkor nem jöhet létre az örökbefogadás.

A hazai örökbeadások nagy részében nem jegyeznek be apát.

Nagyon sokszor valóban az az oka az örökbeadásnak, hogy az apa nem vállalja a felelősséget, nem akarja a gyereket, már a terhesség alatt kilép a kapcsolatból, és az anya nem tudja egyedül felnevelni. Előfordulnak viszont olyan esetek is, mikor a szülők élettársak, esetleg több közös gyereket is nevelnek, sőt az apa is elkíséri a gyámhivatalba az anyát. A közvetítő civil szervezetek gyakran ilyen esetben is lebeszélik az apát az apaság elismeréséről, hogy „ne kelljen még egy papírral vacakolni”.

  1. Visszakérheti az apa a gyereket a hat hét alatt?

Read the rest of this entry

Az örökbefogadás világnapja

Általános

A megelőző években november 9-én volt, de idén az amerikai elnökválasztás miatt áttették november 15-ére az örökbefogadás világnapja, aminek én is nagykövete vagyok. A dátum mindegy is, egész november az örökbefogadás hónapja. A már hagyományos fotó a Romadopt Klubban készült, a vasárnapi rendezvény után, a tenyerünkbe az ünnepet jelképező mosolygó arcocskát rajzoltunk. Jó ünneplést!

img_3518_1

 

#worldadoptionday

Meglevőnél idősebb gyerek örökbefogadása

Általános

Több emberrel beszéltem mostanában, akik úgy indulnak neki az örökbefogadásnak, hogy már van gyerekük, és azzal egyidős vagy nála idősebb gyereket képzelnek el. Ma ezt járom körül.

A jelen magyar gyakorlat alapján ha már van gyerek a családban (akár vér szerinti, akár örökbefogadott), akkor nála csak fiatalabb gyereket lehet örökbe fogadni, legalább két év korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között.

Ha több gyerek van, akkor a legkisebbnél is fiatalabbnak kell lennie az újnak. Ezt azonban semmilyen törvény nem rögzíti, én egyéb írásos nyomát sem találtam a nyilvános módszertani anyagokban. Az általam megkérdezett szakemberek szerint a gyakorlatban viszont ragaszkodnak hozzá, ez egy módszertani elv, a továbbképzéseken is szó van róla. Törvény talán azért nem rögzíti, mert el lehet képzelni olyan nyakatekert eseteket, mikor előfordulhat ilyen felállás, például családon belüli örökbefogadásnál, vagy egy nevelőszülőnél. De egy “utcáról besétáló” házaspárnak csak azért nem fognak engedélyezni egy meglevőnél idősebb gyereket, mert az adott család szívesen vállalna ilyet, vagy játszótársat szeretne a gyereknek, esetleg másképp kifutnának az örökbefogadásra alkalmas korból. Még nemzetközi örökbefogadásnál is ragaszkodnak hozzá. Én nem ismerek olyan esetet, mikor az elmúlt tíz évben bárki a meglevőnél idősebb gyereket kapott volna. Egyik alesete a témának, ha a valaki a várakozás alatt terhes lesz. Ilyenkor sem lehet örökbe fogadni, “félreteszik” a házaspárt, ha megszületett a gyerek, új határozat készül (hisz változott a családi helyzet!), és ha továbbra is alkalmasak és szeretnének örökbe fogadni, akkor később kerülhet rá sor, ekkor is úgy, hogy a két év korkülönbség meglegyen a gyerekek között. (Közben állnak a sorban.)

fortepan_22072

A két év korkülönbségben már van némi játéktér, ettől hallottam eltéréseket, van példa akár szűk egy évre is – ez általában akkor történik, ha az adott gyereknek nem találnak más alkalmas családot. A civilek se feltétlenül ragaszkodnak a két évhez, de nem nagyon kerül sorra ennél hamarabb valaki újra. Ha a már örökbefogadott gyereknek testvére születik, akit szintén örökbe adnak, akkor persze ennél kisebb korkülönbség esetén is megkapja az első család. (A Tegyesz és a Fészek csak akkor szól, ha van beadva újabb határozat, amiben jelezték is, hogy a tesót is vállalják. A többi civil akkor is szól, ha nem áll sorban újra a pár. Ha valaki azt szeretné, hogy ne értesítsék a testvér születéséről, azt is érdemes jelezni.) Elvileg nem kizárt, hogy ha a már örökbefogadott gyerek idősebb testvére örökbe adható lesz, akkor azt megkapja a család, de ez nem automatikus, és nagyon alaposan meg fogják vizsgálni az alkalmasságot. Read the rest of this entry

„A gyerekvállalás veszélyes üzem”

Általános

Sok szó esett a blogon a roma gyerekek örökbefogadásáról, de nem szerepelt még olyan család, ahol az örökbefogadó szülők is romák. Ma Tonté Barbara és férje, Sörös Iván mesélnek, akik cigány értelmiségiek és egy hároméves örökbefogadott kisfiút nevelnek. Barbara írja a cigány konyháról Budai Zsanettel közösen a Romani Gastro blogot, és a napokban jelenik meg a szakácskönyvük. A beszélgetés a cigány gyereket nevelő szülők Romadopt Klubjában hangzott el, a hallgatóságból többen is kérdeztünk. A támadásokra is kapunk példákat, de hasznos taktikákkal is felvérteződhetünk a beszélgetésből. Nem mellesleg megtudjuk, miért nem feltétlenül jó ötlet cigánymeggy-pálinkával kedveskedni egy roma előadónak!

Mivel foglalkoztok?

Iván: A központi közigazgatásban dolgozom középvezetőként, oktatási témában, roma felzárkózással foglalkozom.

Barbara: Oktatással és közigazgatással foglalkozom, a minisztérium háttérintézményében a tanoda-projekt vezetője voltam, ami hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskola utáni segítséget képességfejlesztésre, a lemaradások behozására, esetleg tehetséggondozásra.

14292265_10154338147194845_1824584709573356680_n

Nektek mit jelent, hogy romák vagytok?

Iván: Nálunk apa cigány, anya nem, keveset beszélgettünk erről otthon. Nem beszéltük a nyelvet, nem főztünk „cigányosan”, a nagymama nem mesélt a cigányságról. Dunaújvárosban nőttem fel, ott gyárban dolgozó emberek gyerekei éltek, ismerőseink közül mindenki panelban lakott. Egyszer megláttam az iskola naplóban a nevem mellett, hogy cigány. Meséltem otthon, anya bement az iskolába és kérte, hogy ne strigulázzanak. A kilencvenes években létezett ott egy skinhead-mozgalom, és kaptam beszólásokat, ha mentem valahová a barátaimmal. Bennem először kívülről, a támadásoktól tudatosult a cigányság. A középiskolában művészeti suliba jártam, ott mindenki más volt, járt oda arab, falusi, aki tájszólásban beszélt, meleg, vagy épp aki többször bukott. A cigány „másság” egy volt a száz közül, nem is volt téma, elenyészett ott.

A Romaversitasban, ami a felsőoktatásban hallgatók részére mentori programot működtetett, találkoztam először velem egyidős, főiskolás romákkal, addig nem. Ott alakult egy közösség, így is jöttünk össze Barcival. Ott elkezdtem tudatosítani egy-két dolgot magamban. A külvilág a külső jegyeket látta rajtam, de azt is megkaptam sokszor, hogy te nem tipikus cigány vagy.

Barbara: Én ennek az ellentéte vagyok, Szegedről származom, nagy dózisban kaptam a roma önérzetet otthon, apukám cigányzenész, és ő nagyon büszke rá. Ez nem meglepő, hiszen szinte ez az egyetlen cigány csoport, akiket elismer a többségi társadalom felől. Még aki nem is szeret bennünket, az is elismeri, hogy tudunk zenélni. Ez nagyon kényelmes, mert amíg táncoltunk meg mulatunk, addig nem szólunk bele a politikába. Én egészséges identitást kaptam e tekintetben, nagyon kicsi korom óta tudom, hogy cigány vagyok, mikor engem lecigányoztak, akkor annyit mondtam: „igen, és?”

Ez sokat finomodott bennem. Ha most kérdezed, én nem tudom megmondani, hogy mi a cigányos, minden sablonos választ meg lehet cáfolni. Másoknak egyértelmű, hogy én az vagyok, ez biztos, az kevésbé, hogy bennem ez mit jelent. Hiába mondanám, hogy nagyhangú vagyok és családcentrikus, de hány nem roma asszonyt tudsz mondani, aki szintén nagyhangú és családcentrikus. Nem érdemes ezeket a közhelyeket elsütni. Nekem is a Romaversitas-szal jött, hogy fontos erre figyelni és tudatosabban rálátni a kultúrára és a hagyományokra. Annyira szerteágazó, szinte közösségenként más-más a kultúra. Nekem ebből jött a misszióm, hogy a roma ételeket egy gasztroblogon bemutassam, ez lett a Romani Gastro (Budai Zsanett a másik szerzője).

11157531_1737106079849540_8503841261889428277_o

Budai Zsanett, Janika és Tonté Barbara

Tapasztaltatok kirekesztettséget?

Bara: Én az általános iskolai tanulmányaimat egy szegregált iskolában töltöttem, ahol kettes voltam magyarból. Az unokatestvéreim már olyan iskolába jártak, ahol angolt is tanultak, én mindig kérdezgettem tőlük, mi hogy van angolul. Hamar kiderült, hogy jó a nyelvérzékem. Aztán angoltagozatra kerültem felsőben, imádtam a nyelvet, nagyon jól ment. Mindenki mondta, hogy ne menjek gimnáziumba, azzal nyomasztottak, hogy eladó vagy vendéglátós legyek. Jelentkeztem gimnáziumba, maximum pontos lett a felvételim. Onnantól négyes-ötös voltam. Nekünk az a nagy szerencsénk, hogy úgy lett karrierünk és munkánk, hogy bekerültünk a Romaversitasba, és ott kiépítettünk egy kapcsolati tőkét.

De mikor az első főiskolámon záróvizsgáztam, emberi erőforrás-szakemberként, kijött a bizottság elnöke, elmondta, hogy kitűnőre diplomáztam, de abban a szakmában nem lesz nekem hely. Ebben teljesen igazat adok neki. Utána szereztem egy külügyi szakértői diplomát, azzal helyezkedtem el. Tegyük hozzá, ha engem elutasítanak egy állásinterjún, nem fogom tudni, miért nem vettek fel: mert nő vagyok? Kisgyerekem van? Roma vagyok? Az ember kap egy csomagot.

Iván: Mi nem tudtunk albérletet kivenni, tízszer elutasítottak minket.

Barbara: Úgy nyitottunk, hogy munkahelyi névjegykártya és kéthavi kaució. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2016. október

Általános

Bemutatkoznak azok az olvasók, akikhez nemrég érkezett baba. Hat kisfiú, öt rendhagyó történet. Most először ikrek a rovatban, továbbá tejadás fél mellel, továbbá a gyerek, aki maga keresett szülőket, a barátkozás, amikor minden máshogy volt, mint a nagykönyvben, és egy viharosan gyors érkezés. Továbbra is várom azok jelentkezését, akik nemrég lettek szülővé!

Nicknév: Menyhárt Zsanett

Kik vagyunk? Házaspár, több mint 4 éve együtt. Én 32 éves vagyok, a férjem 46. Többéves sikertelen lombikozás  után döntöttünk az örökbefogadás mellett.

Miben vagyunk mások, mint a többiek? Én szinte biztos voltam abban, hogy hamar szülők leszünk. Egy kis részem a mindennapokban mindig anya volt, hisz mint koraszülöttápoló részt vettem több száz baba gondozásában, ápolásában. Pótmami voltam és sokszor ez adott erőt és hitet, pozitív löketet az életemben.Sosem éreztük magunkat elveszve a rengetegben, mindig csak előre és pozitívan haladtunk. A sok kudarc ellenére is kiegyensúlyozottak voltunk lélekben, szerintem ez egy nagyon fontos momentuma annak, hogy az ember boldog tudjon lenni.

Lackó és Benett

Lackó és Benett

Ki érkezett? Kisfiaink Benett és Lackó, akik ikrek. 1490 és 1700 grammal születtek. Az egri kórházból kaptuk őket még pici babaként. Kéthetesek voltak, mikor tudomást szereztünk róluk. Moziban voltunk, mikor telefonon értesítettek minket, hogy van két koraszülött (33.hét) ikerfiú, akikről lemondott az édesanya. Egészségesek, azt leszámítva, hogy Lackónak van egy enyhe baloldali ajakhasadéka. Jövő héten műtik!

Nem gondolkodtunk sokat, látni akartuk őket, így pár órán belül az egri kórház koraszülöttosztályán voltunk. Emlékszem, még két kilósak sem voltak, alig látszottak ki a pólyából. Az ajakhasadék volt az egyetlen, amivel nem  tudtam, mennyire leszek elfogadó, mennyire fog zavarni engem és a férjem. De kettőnk között ő volt  az, aki határozottságával megnyugtatott, minden rendben. Egy éjszakánk volt eldönteni, hogy akarjuk-e őket. Mi sosem gondoljuk túl a dolgokat, így nagyon kevés beszélgetés után döntöttük el, hogy szeretnénk a szüleik lenni. Úgy voltunk vele, hogy nincsenek véletlenek, ők nekünk születtek! Így sikerült a Fészek Alapítvány közreműködésével szülővé válnunk!

Mennyit vártunk? Szerencsésnek mondhatom magunkat, mert a határozat kézhezvételétől számítva kicsit több mint 5 hónap múlva szülők lettünk.

Miért pont ők? Két picit láttunk, akik koraszülöttek, az egyik ajakhasadékos (ez utóbbit kizáró oknak jelöltük a jelentkezésnél!), mégis akartuk őket. Mai napig megmagyarázhatatlan, de a belső hang nem hazudik!

Miért pont mi? Utólag megtudtuk, egy másik párnak szóltak először, de ők nem voltak éppen akkor felkészülve egy ikerpár fogadására. Előny lehetett, hogy van tapasztalatom koraszülöttekkel.

Egypetéjű ikrek? Ez nem derült ki, egyelőre nem is tervezünk vizsgálatot ennek eldöntésére.

A leg…

Érdekesebb:  Első este együtt. Sosem feledem, hirtelen itt vannak a semmiből, ráadásul ketten!

Viccesebb: Mikor megkérdezik az emberek, hogy ikrek-e.

Kedvesebb: Mikor együtt tud lenni a család, mi négyen!

Nehezebb: Nem volt zökkenőmentes az a másfél hét, mire haza hozhattuk őket. Volt olyan nap, mikor nagyon úgy nézett ki, hogy mégsem lehetnek velünk. Nagyon sokat köszönhetünk az egri gyámhivatal ügyintézőjének, aki foglalkozott velünk. Mégis a legnehezebb jó anyának lenni, hogy az egyik ugyanannyi figyelmet és szeretetet kapjon, mint a másik.

Emlékezetesebb: Felsorolni se tudnám, annyi van!

Az első mosoly, hangos kacagás, gőgicsélés, fürdetés.

Ahogy a fiúk az apjukra néznek, minden szó, amit kimond, olyan nekik, mintha varázsolna. Imádom!

Ahogy anyukám mondja könnyes szemmel, mennyire szereti őket, sosem gondolta volna, hogy tudja így szeretni a fiúkat!

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Biztosak voltunk benne, hogy mi nyílt örökbefogadóként kapunk majd kisbabát. Számunkra egy örökkévalóság lett volna a titkos, mert mi nem voltunk felkészülve a több éves várakozásra. A nyílt örökbefogadás is tudott meglepetést tartogatni, hozzáteszem nem a szülő anyukán és rajtunk múlt, inkább a rendszer volt hibás, ha mondhatjuk így. De sikerült áthidalni a problémát!

Milyen az élet ikrekkel? Boldog, kimerítő, estére telesen lefáradok. A kezdeti nehézségek, összeszokás után mára azt mondhatom, szeretek ikres anyuka lenni. Hihetetlen a mai napig ,hogy ez nekünk adatott meg! Meg van az eddig jól bevált napirendünk, ami persze hozzájuk igazodik, de megkönnyíti a napokat. Most már nagyok annyira, hogy egymással is kommunikálnak, van, hogy sikerül 5-10 percre magukra hagynom őket!🙂

Miről olvasnál szívesen? Közösségbe kerülés (ovi, iskola). Még több babaköszöntő🙂 Read the rest of this entry

Tíz világtrend az örökbefogadásban

Általános

Tíz olyan fontos témát gyűjtöttem össze, amelyek az örökbefogadást ma meghatározzák a fejlett világban, elsősorban Amerikában. A felsorolásnál azt is jelzem, érinti-e az adott trend Magyarországot. (A cikk korábban már megjelent az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogján, amit szintén én írok.)

  1. A családban marad. Általános irányelv, hogy először a gyerek vér szerinti családját kell segíteni, hogy felnevelhessék. Ha erre ők alkalmatlanok vagy nem élnek, akkor pedig először a tágabb rokonságból, baráti körből kell gyámot keresni, csak ezek után jöhet szóba az ismeretlen szülők által való adoptálás. Az USA-ban az állami gondozásból örökbefogadott gyerekek 89 százaléka a rokonok vagy a nevelőszülő családjába kerül.

Magyarországon is alapelv, ám a gyakorlatban nem mindig sikerül alkalmazni.

  1. Csökken a nemzetközi örökbefogadás. A más országból való örökbefogadás volumene tíz éve csökken. Egyre több ország csatlakozik a Hágai egyezményhez, amely kimondja, hogy egy gyermeknek először a saját országában kell szülőket keresni, ha ez nem vezet eredményre, csak akkor kerülhet külföldre. Guatemalában tíz éve még a gyerekek egy százaléka, évi több ezer gyerek került külföldi szülőkhöz, az egyezmény elfogadása után ez évi pár tucatra csökkent, a többieknek találtak országon belül családot. Egyre kevésbé lehet egészséges kisbabákat kapni a nemzetközi porondon, helyettük idősebb vagy sérült gyerekek elérhetőek. A küldő országok fejlődésével is egyre kevesebb az elérhető gyerek. Dél-Korea még a kilencvenes években is évi több ezer gyereket adott örökbe külföldre, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel ez mára pár százra csökkent. Kína idén szüntette meg az egygyerekes politikát, várhatóan innen is csökkenni fognak a külföldre történő örökbeadások.

    Repülőn Amerikába érkező koreai csecsemők az 50-es években

A magyarok eddig sem fogadtak örökbe külföldről az ügy bonyolultsága és drágasága miatt.

  1. Gyerekkereskedelmi botrányok. A másik oka a nemzetközi örökbefogadás hanyatlásának. Egy nemzetközi ügylet költsége ma akár 10-12 millió forintnak megfelelő összeg is lehet. Ennek csak töredéke marad a fejlődő országban, de ez is őrült csábító, hogy minél több babát leszállítsanak. A világ árvaházaiban élő gyerekek 90 százalékának él legalább az egyik szülője! Sokszor azért kerülnek be, hogy rendes táplálékhoz, gyógykezeléshez vagy iskoláztatáshoz jussanak. Ám a nagy összegek a család helyreállítása helyett inkább a külföldi adoptálásra csábítanak. Az árvaházak sokszor fizettek a gyerekek „felhajtóinak”, akik elrabolták, megvásárolták, vagy trükkökkel csalták ki a kicsiket családjuktól. Erről az örökbefogadók nem tudtak, ők azzal a nemes szándékkal vágtak bele, hogy otthont adjanak egy elhagyott vagy árva gyereknek. Ilyen botrányok sorra derültek ki olyan nagy küldő országokban, mint Guatemala, Kína, Etiópia. A botrányok hatására sorban zárták be országok a nemzetközi örökbefogadási programjukat. Miután amerikai szülők több orosz gyereket durván bántalmaztak vagy visszaküldtek, Oroszország betiltotta a gyerekek Egyesült Államokba való örökbeadását. Amerikában a túl problémás (általában külföldről örökbefogadott) gyerekeket netes csoportokban hirdették meg az örökbefogadó szülők, és adták tovább ellenőrizhetetlen módon.

Magyarországot nem érinti, nálunk az örökbefogadás ingyenes, az egyetlen komolyabb nemzetközi botrány a Czeizel-ügy volt húsz éve. Read the rest of this entry

Találkozó október 22-én: iskolaérettség

Általános

Blogtalálkozó lesz, ismét szakmai programmal! Megint a Bárányfelhő szakembereivel beszélgetünk.

Mikor: október 22-én szombaton, délelőtt 9-11-ig. Azaz eddig tart a szakmai rész, utána még tudunk kicsit egymással beszélni a helyszínen.

Hol: Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpont, Budapest, 1062 Városligeti fasor 40. 12-es kapucsengő, félemelet. A Városliget közelében, számos troli és a kisföldalatti is jár a közelben. Térkép itt.

Téma: iskolaérettség. Beszélgetőtársaink lesznek a központ szakemberei: logopédus, pszichológus és gyógypedagógus. Tóth Zsuzsa pszichopedagógus, a központ vezetője is ott lesz, akivel már olvashattatok a blogon interjút.

IMG_6703_1 copy

Olyan témákról fogunk beszélgetni, mint

  • mikor menjen iskolába az örökbefogadott gyerek?
  • milyen iskolát válasszak neki?
  • hogyan készítsük fel az iskolára?
  • milyen különórákra járjon?
  • mi a teendő, ha valamilyen elmaradása, részképesség-zavara van a gyereknek?

Az is jöjjön, akinek más iskolás a gyereke, beszélhetünk az első években felmerülő problémákról is!

Lehet előre küldeni kérdéseket a szakembereknek, akik a helyszínen majd válaszolnak. (Nekem küldjétek mailben.)

Gyerekek: a szomszédos szobában lesz gyerekfelügyelet képzett óvónőkkel, ennek díja 1000Ft/gyerek a délelőttre.

Rágcsálnivalót hozhattok.

Jelentkezési határidő: október 17., nálam, mailben (zsuzsa.martonffy@gmail.com), pontos létszámmal, és hogy hány gyerekre kérsz felügyeletet. És a kérdésed, ha van.

Szeretettel várok minden olvasót! (Ha van gyereked, ha nincs, ha várakozol, ha még most fogsz jelentkezni, ha csak érdekel a téma, vagy most jössz először… akkor is! Viszont kell előre jelentkezni.)

baranyfelho-logo

A következő találkozó várhatóan december 27-én vagy 28-án lesz, a külföldről hazalátogató olvasók kedvéért, valami bulis program gyerekekkel. Javasolhattok helyszíneket.