Videó: örökbefogadás az óvodában

Az örökbefogadó szülők rengeteg izgalmas kérdéssel szembesülnek, mikor elkezdi az óvodát a gyerek. Egy Örökbe.hu rendezvény felvételét nézhetitek meg, ahol ezekről a kérdésekről beszélgetünk a meghívott szakemberekkel, Bátki Annával és Csávás Csillával. Anna klinikai szakpszichológus, családterapeuta, sokat foglalkozik az atipikus családformákkal, Csilla az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde óvodapedagógusa, hallgatók képzésében is segít. Gyorsan előrebocsátom, hogy az általa felvázolt gyakorlat talán kissé idillinek tűnik, de ez az a szemlélet, amit érdemes keresnetek, ami felé törekedni kell.

A beszélgetésben többször hivatkozunk Bátki Anna cikkére a témában, ez itt olvasható: https://orokbe.hu/2021/11/04/orokbe-fogadott-gyerekek-az-ovodai-csoportban/

A beszélgetés 2022. február 16-án hangzott el. Összesen 105 perc. A szerkesztés Tischler Attila munkája. olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2022. július

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Blaha Lujza

Kik vagytok? 10 évvel ezelőtt házasodtunk össze a férjemmel és el is indult a kálváriánk. Sok terhesség, vetélés, várakozások, aztán a lombikok. A lombikot csak azért próbáltuk meg, hogy nyugodt lélekkel tudjuk azt mondani, mi mindent megtettünk. Nem éreztem magunkénak ezt az utat, be is bizonyosodott, mert csak spontán terhességeim voltak. Az örökbefogadásban mindig is gondolkodtunk. A barátainknál is már 23 éve volt sikeres örökbefogadás. Nem volt kérdés a számunkra.

Miben vagytok mások, mint mások?  A korunkban biztos 😊 Én 44 voltam a kiajánláskor, a férjem 59. Valljuk, hogy a kor csak egy állapot és nem a kor határozza meg az élethez való hozzáállást, hanem az érzelmek és a motiváció.

Ki érkezett? Roma kislány érkezett, kettő éves elmúlt 2 hónappal a hazahozatalkor, országos listáról, nevelőszülőktől. Az akta szerint beszédben volt elmaradás és alacsonyabb az átlagnál. Azonban lakva ismerszik meg az ember, így a mozgásban is van jelenleg elmaradása.

Mennyit vártatok? Kettő és fél évet.

Mennyit várt a gyerek? Az első telefonunkig a gyermek fél évet várt. Másfél éves korában lett örökbeadható és 10 hónapos korában látogatták utoljára.

Miért pont ő? Határozatunk 0-2.5 éves korig szólt, neme mindegy. Első kiajánlásunk volt. Betegségekben csak a halálos, illetve az értelmi problémákat zártuk ki. Igen, volt olyan betegsége a szülőanyának, ami miatt a döntés meghozatalára kértem plusz egy napot az akta után. Orvos ismerőseim segítségét kértem.

Miért pont ti? Erre csak Isten tudja a választ… Országos listán már lassan várható volt, hogy ezekkel a paraméterekkel sorra kerülünk. Azonban mégis váratlanul ért a telefon, azt hittem, mi még gondolatban sem kerültünk az előtérbe… Illetve volt olyan betegség a szülőanyánál, amit szerintem sokan nem mernek bővebb tájékoztatásra ikszelni, pedig érdemes. A gyermeknél az akta szerint beszédelmaradás volt és szakmánkból kifolyólag pont passzoltunk ehhez a megoldandó problémához.

A tanács, ami jól jött volna utólag: A tanfolyamon nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy egy kétéves gyermeknek nem csak kialakult szokásai vannak, hanem pontosan kiderül, hogy hogyan nevelték, illetve, hogy hogyan nem. Ettől vannak olyan beidegződött dolgai, amit hatalmas türelemmel és következetességgel lehet csak elhagyni. Csúnya szóval, finoman át kell nevelni a gyermeket.

A legnagyobb problémátok most: Nem is problémának nevezném, inkább megoldandó feladatnak, azokat az elmaradásokat behozni, amik a foglalkozás hiányából erednek. Illetve az önmagunkkal folytatott küzdelem, az mindennapos. De ez a szülők sorsa 😊

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Az emberben kicsit idealista kép él a barátkozási folyamatot illetően és a valóságban inkább a rendszer egy futószalagnak tűnik. Ami közben elakad egy-egy gyermeknél, elrabolva tőle a család lehetőségét.

Miről olvasnál szívesen? A gyermekkel az örökbefogadásról beszélgetés, mit, hogyan, mikor, mennyit.

******* olvasásának folytatása

A visszakért baba

Vendégposzt következik. A „hat hét” jogintézménye ellentmondásos megítélésű örökbefogadói körökben, ez az az időszak, amíg az örökbeadáshoz hozzájáruló vér szerinti szülő meggondolhatja magát, visszakérheti a gyermeket. Beáéknál a külföldön élő vér szerinti apa került elő ezen időszak alatt, és vissza kellett adniuk az aprócska kislányt, akit örökbe akartak fogadni. Hogy lehet ezt ép ésszel kibírni? Bea elmeséli.

Nem vagyok fatalista. Nem gondolom, hogy a jövő előre meghatározott és nem tehetünk semmi mást, minthogy beletörődünk a sorsunkba. Sőt, vallom, hogy az életünket mi magunk irányítjuk, életünk minden pillanatában ott van a döntés lehetősége és a nem döntés is döntés. Nem vagyok a szó valódi értelmében vallásos, de spirituálisan gondolkodó embernek tartom magam és hiszem, hogy létezik valamiféle felsőbb rendező elv, ami befolyással van az életünk történéseire, és ami tanítani próbál minket, hogy jobbá, boldogabbá, teljesebbé váljunk. Eddigi életemben saját bőrömön tapasztaltam, hogy valamennyi esemény, ami megtörtént velem, tanított nekem valamit önmagamról, kapcsolataimról, a világhoz való hozzáállásomról. A legjobb és leghasznosabb leckék azonban rendszerint fájdalmasak.

Pszichológusként és kutatóként a traumák utáni fejlődés lehetősége, a kihívásokkal szembeni pszichés rugalmas ellenállás (reziliencia) témaköre mindig is foglalkoztatott. Mindez minden bizonnyal lenyomatot hagyott a sikertelen – vagy, ahogy a tegyeszes ügyintézőnk kijavított: meghiúsult – örökbefogadásunkkal kapcsolatos gondolataimon, érzéseimen és hozzáállásomon egyaránt, melynek történetét szeretném most megosztani veletek.

A gyermekvállalás rögös útján számtalan veszteséget éltünk át a lombikprogramok és az örökbefogadás során egyaránt. Valamennyi veszteség darabokra tépte a lelkünket, de szerencsére mindegyik trauma után újra és újra összeraktuk lelkünk diribdarabjait, és valamennyi trauma után egy kicsit más emberként folytattuk az utunkat. Olyan volt, mint egy libikóka. Felváltva kerültünk nagyon mélyre és felváltva rángattuk ki egymást az önsajnálat mocsarából.  Mindeközben a kapcsolatunk nagyon erőssé és mélységesen őszintévé vált. Egy olyan erős kötelék alakult ki közöttünk, melyben őszintén fel lehet vállalni a gondolatainkat és érzéseinket, ahol kellőképpen biztonságban érezzük magunkat ahhoz, hogy megmutassuk a gyenge pontjainkat, ahol szabad volt sírni, ordítani és toporzékolni. Hiszem és vallom, hogy a férjem az egyetlen ember, akivel végig tudtam csinálni ezt az öt, emberpróbáló évet.

De kezdjük az elején. 2012-ben ismerkedtünk meg egy társkereső oldalon, ekkor vette kezdetét a tündérmese: összeköltözés, jegyesség, házasság, felhőtlen, gondtalan boldogság három éven át. Aztán 2015-ben vált világossá, hogy a fogantatásban akadályaink lesznek, ez volt az első mélypont. A meddőség tényét ekkor még „csak” egyikünknél állapították meg. 2016-ban került sor az első mesterséges megtermékenyítésre, ami nem járt sikerrel. Rögtön a beavatkozást követően elindítottuk az örökbefogadási folyamatot. Szerencsére elsősorban mindketten gyermeket szerettünk volna, és nem ragaszkodtunk a vér szerinti gyermekhez, így a kezdet kezdetén egyetértettünk abban, hogy az örökbefogadás mindkettőnk számára elfogadható és járható út. 2017 januárjában kaptuk kézhez a határozatunkat. 2016-2018 között még öt esélyt adtunk az orvostudománynak, de nem jártunk eredménnyel. A 2019-es évben világossá vált, hogy valószínűleg mindketten meddők vagyunk, de még volt egy halvány remény egy másik intézetben, egy új orvosnál. Ezt az évet arra szántuk, hogy felkészüljünk az utolsó beavatkozásra, közben tavasszal megtudtuk, hogy a várakozók listájának elejére kerültünk.

olvasásának folytatása

2022. július 6. Vendégünk Péter, felnőtt örökbefogadott

Egy régi ismerőst látunk viszont. Péter örökbefogadottként nőtt fel, a harmincas éveiben jár. Ő az a ritka eset, aki nemcsak megkereste a vér szerinti családját, de szoros kapcsolatot alakított ki velük. Azóta azonban sok minden történt… Már többször elmesélte a történetét, de pár évenként érdemes újra felvenni a fonalat, hisz annyi minden változik. Felnövés, útkeresés, cigány származás, az örökbefogadó és a vér szerinti szülőkkel és testvérekkel való viszony is szóba kerül. 

Az első interjút 2015-ben adta, a vér szerinti családdal való euforikus viszontlátásról. Itt olvashatjátok: https://orokbe.hu/2015/03/05/koszonom-hogy-ilyen-embert-faragtatok-a-fiambol/

Ez a hangfelvétel pedig 2020-ban készült, mikor épp mosolyszünetet tartottak: https://orokbe.hu/2020/05/04/utankovetes-peter-podcast/

Mikor: 2022. július 6-án, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket.

olvasásának folytatása

Babaköszöntő 2022. június

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Bogee

Kik vagytok? Boglárka (28) és Norbert (33) vagyunk egy vajdasági kis faluból. Több évnyi vér szerinti gyermekre várakozás, és több magzat elvesztése után vágtunk bele az örökbefogadásba. Mi a családalapításba már úgy léptünk bele sok évvel ezelőtt, hogy tudtuk, szeretnénk szív szerinti gyermeket is valamikor az életünk folyamán. 2020 nyarán voltunk először érdeklődni a gyermekvédelmi központban a folyamatról, és azon őszön vágtunk bele az egész procedúrába. A beszélgetések, felmérések, a környezettanulmányunkat kivéve, az ünnepek miatt 2021 elejére húzódtak át. 2021. április elsejétől várakoztunk a minisztérium listáján. 0-2 éves, egészséges/ korrigálható betegséggel rendelkező szerb vagy magyar nemzetiségű gyermekre várakoztunk. Titkon abban reménykedtünk, hogy ha 2021 karácsonyára nem is, de a 2022 áprilisára halasztott nagy lakodalmunkra már hárman legyünk. A végén mind a kettő teljesült, 2021 novemberében érkezett a kislányunk, és részt vett az egyházi esküvőnkön (a polgári már korábban megvolt). 

Ki érkezett? A kislányunk, Marina Dorka szerb nemzetiségű, barna hajú, barna szemű, most már betöltötte a második életévét is. Szerb nevelőszülőnél élt. Nem beszélt magyarul, de két hét alatt átszokott és most már 150 szót használ. 

Mennyit vártatok? Hivatalosan a listára kerüléstől az első telefoncsörgésig 7,5 hónapot vártunk. Majd a hivatalos örökbefogadás 2022.04.01-én zárult le, sorsszerűen egy évvel a listára kerülésünk után.

Mennyit várt a gyerek? Koraszülöttként egy hónapot kórházban töltött, és utána került egy csodálatos nevelőcsaládhoz. 1,5 éves koráig várt, mi voltunk az első pár, akinek kiajánlották.

Miért pont ő? Majdnem 500 km-t utaztunk hozzá, ezért az első beszélgetéskor már meg is volt a rápillantás. Első látásra szerelem volt, úgy éreztük, egymásra talált a lelkünk abban a pillanatban (és ez azóta változatlan).

Miért pont ti? A korunk, bemutatkozásunk, és a beszélgetéseken, felméréseken adott válaszaink miatt úgy gondolták ideálisak lennénk a kislány számára, szimpatikus a személyiségünk.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Ki kell tartani, még akkor is, amikor lehetetlennek tűnik az út. Nem kell szégyellni a könnyeket sem.

A legnagyobb problémátok most: Dackorszak és fogzás.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Minden nagyon ideális, teljesen olyan, ahogy elképzeltük a szülőség nehezebb napjaival is.

Miről olvasnál szívesen? Mindent szívesen olvasunk, mindig tanulunk valami újat. olvasásának folytatása

2022. június 22., 17:30 Egyszerűbb gyermekkor László Zsuzsival

Az Egyszerűbb gyermekkor világhírű gyereknevelési könyv, Kim John Payne munkája. László Zsuzsi tréner szervezte a könyv magyar fordítását, és elsők közt szerezte meg a módszerhez kapcsolódó tanácsadói minősítést Magyarországon. A kötetről itt jelent meg recenzió a blogon. A könyv üzenete, hogy a gyerekeket ne terheljük túl tárgyakkal, játékokkal, programokkal, különórákkal, a “túl sok” traumatizálja őket, a gyerekkor a lassúság ideje. Nem örökbefogadási szakmunka, de egy zilált idegrendszerű örökbefogadott gyereknek is fontos a megnyugtató, kiszámítható környezet az új családban, különösen az első időben.

Payne nemcsak szörnyülködik a felgyorsult világon, hanem gyakorlati tippeket ad, hogyan lehet lelassítani az életet a gyerekszoba, sőt az otthonunk küszöbénél. Felfogásában a szülő karmester, aki a család egész szimfóniáját vezényli. Négy területre bontja az egyszerűsítést: tárgyi környezet, ritmus, időbeosztás és felnőtt információk. Sok konkrét példa segíti a továbbgondolást. A könyvben szereplő családok általában amerikaiak és középosztálybeliek, és mintha mind diliházban élnének, de a tanulságok Magyarországon is megfogadhatók. Az olvasás közben ki-ki kialakíthat saját ötleteket, megoldásokat, amelyek az ő családjában működhetnek.

László Zsuzsival a módszerről fogunk beszélgetni, hogy hogyan honosítható meg ez egy átlagos családban, dolgozó szülők, iskola, fejlesztések, társadalmi kötelezettségek mellett, miközben a szülő a legjobbat akarja a gyereknek. Milyen áldozatokat követel, és milyen előnyöket hoz az egyszerűsítés a családi életben? Mikor: 2022. június 22-én szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

Audio: Egyedülálló anyaként az énidőről le kell mondani

Egy Örökbe.hu rendezvény hangfelvételét hallhatjátok. Judit egyedülállóként fogadott örökbe egy ötéves kislányt, Eliza azóta már tízéves. Már korábban is szerepeltek a blogon. A beszélgetésben egy nagyon erős, karakán anyukát ismerünk meg, aki fáradhatatlanul, lelkesen, kreatívan küzd a gyerekéért és csinál minden nap csodát. Azt gondolom, így érdemes belevágni az örökbefogadásba. A szerkesztés Szabó Julcsi munkája, animáció: Tischler Attila.

100 perc.

Rövid tartalom: olvasásának folytatása

„Kiemelték a gyereket a családból, mert szegénységben élnek, és nálunk is megkapja a grízes tésztát, a sajtos-tejfölös tésztát…”

Élet egy gyerekotthonban. Nóra hat éve dolgozik nevelőként egy fővárosi otthonban, és elmeséli, mi tartja a rengeteg munka és az alacsony bér dacára is a pályán.

Mesélj kicsit a munkádról!

Nevelő vagyok egy gyerekotthonban. A jogszabály szerint 14-18 éves kamaszok élnek itt, de ha testvérsor jön be, akkor ennél jóval kisebbek is vannak, most a legkisebbünk óvodás, aki a kamasz testvérei miatt került be. Főiskolai, egyetemi végzettséggel lehet itt dolgozni, én elvégeztem mellé a kisgyereknevelő szakirányú képzést is. Hat éve vagyok itt.

Miért vállaltad ezt a munkát?

Én előtte a magánszektorban is gyerekekkel dolgoztam, sérült csecsemőkkel, de sok betegséget elkaptam tőlük, aztán családilag úgy döntöttünk, hogy jobb egy olyan hely, ahol biztos a fizetés és nagyobb gyerekekkel dolgozom.

Hány gyerek van egy csoportban?

12 a maximum a törvény szerint. Nálunk csak 11 van, mert most lett nagykorú az egyik gyerek, és még idén ketten betöltik a 18-at.

Egyszerre dolgozol ötévesekkel meg érettségizőkkel?

Az érettségizők ritkábbak, örülünk, ha a szakmáig eljutnak, a hat-nyolc általános a jellemző. A nyolc általánosig talán elrugdossuk őket, de az már sikerélmény, ha szakmára is rá tudjuk őket beszélni, az főleg. Néha van egy-egy példa, kiváló sportoló,  vagy egyetemre készülő. Ritka, mint a fehér holló. Sok gyerkőc alapból késve kezdte az iskolát, bukott is, mire bekerülnek hozzánk, már le vannak maradva. Ha a 250 óra engedélyezett hiányzást túllépi, akkor is évet ismétel, sokszor járja az ötödiket, hatodikat. Sok gyermeknél próbálkozunk a Híd programmal, ami szakmát tud adni azoknak is, akik nem fejezték be a hetediket, nyolcadikat.

Az a baj, hogy nincs kényszerítő erő a kezünkben, semmivel nem tudunk hatni rá, ha nem akar iskolába járni. Nem tudjuk megvonni a zsebpénzt, a kimenőt, a 16. év után nem is érdekli őket, én mit mondok. Sok az iskolakerülő. Tizenkétéves kor felett a lányoknál bejön a szerelem, a szex, a prostitúció. Ezek mindennapos gondjaink.

A gyerekvédelemnek elég rossz most a sajtója. Folyamatosak a botrányok, túlterheltek a dolgozók, nagy a fluktuáció, bezárnak intézményeket. Ezek mennyire érintenek titeket?

Nekünk nincs gyógypedagógus végzettségünk, és a gyerekek többsége ADHD-s. Az még rendben, ha tanulási zavaros gyerek jön, de érkeznek fogyatékos gyerekek is. Az intézetnek van egy pszichológusa, de a mindennapi élethez mi kevesek vagyunk. És a mi csoportunk még egy nyugis csoport, nincsenek nagy balhék, csak kicsik, én még összetehetem a két kezemet.

A fiatal kollégák elmennek nagyon hamar. Nagyon kevés a fizetés, sok a munka. Négy hónap a próbaidő, a legtöbben pár hónap után felmondanak. Nálunk eggyel több csoportnak is lenne hely, de a szakemberhiány miatt nem működik.  A törzsgárdát a nagy öregek alkotják, akik 30-40 éve itt dolgoznak, nagyon sokat tanulunk tőlük, ők az utolsó generáció, akik még itt vannak mellettünk és mindent tudnak a gyermekvédelemről.

Általában 12 óra a műszak, éjjel, nappal, hétvégén is benn kell lenni valakinek. Hétköznap ketten vagyunk bent, egy nevelő és egy gyermekfelügyelő, hétvégén egyedül vagyunk, váltja egymást egy nappalos meg egy éjszakás. Hogy egy csoport jól működjön, kéne legalább hét ember, és ha 4-5-en vagyunk, az jó.

Akkor te most mások helyett dolgozol…

Azt azért nem, de bőven megvarrja az óraszámomat.

A túlórákat kifizetik?

Két éven belül kötelezhető vagyok 400 óra túlórára. Általában kifizetik, de 2-3 hónapos csúszásokkal. 200 ezer forintot lehet kapni nettó, pótlékokkal együtt. Mindenhova mi rohangálunk a gyerekekkel, orvoshoz, szülői értekezletre, anyák napjára, rendőrségre. Mint anyukák, apukák dolgozunk. Szerencsére viszonylag sok még a férfi munkaerő, mert nagyon kell, hogy ne nőiesedjen el a pálya.

Ha elviszed orvoshoz a gyereket, de te vagy egyedül, akkor ki marad a többiekkel?

Ha előre tudom, akkor úgy osztom be, hogy minimum ketten legyünk, mert el kell menni az óvodásokért… Hétvégén megkérem a másik csoport nevelőjét, akik mellettünk laknak, ezt nappal meg lehet tenni. Az éjszakákat, hétvégéket nehezebb megoldani, ha hirtelen baleset történik, a mentőt kihívhatom, de nem viszi el a gyereket nélkülem. Valahogy mindig megoldjuk. Felügyelet nélkül nem hagyhatjuk őket. De ha nincs ilyen rendkívüli helyzet, akkor is mi vásárolunk, főzünk, mosunk, takarítunk a gyerekekre, mi tanulunk velük, az online oktatás alatt a saját eszközeinken követtük velük a tananyagot. Eközben még ruhapénzt sem kapunk, pedig kell bevinni váltás ruhát a takarításhoz.

De ez 12 gyereknél egy teljes házvezetői állás… olvasásának folytatása

2022. június 8., 17:30 Testvéreket fogadtunk örökbe

Vendégünk Andrea és István lesznek, akik egyszerre két testvért fogadtak örökbe, egy fiút és egy lányt. A gyerekek akkor 2,5 és 4 évesek voltak, és azóta eltelt két év. Amiről beszélgetni fogunk:

  • mivel jár egyszerre két gyermek családba illesztése?
  • milyen a semmiből kétgyerekes szülővé válni?
  • hogy küzdenek meg a mindennapokkal?
  • hogyan képzik magukat a szülők folyamatosan?

És persze mindarról, ami a résztvevőket érdekli. 

Mikor: 2022. június 8-án szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása