Tag Archives: civilek

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek

Általános

Melyik civilhez jelentkezzünk? Itt a segítség a döntéshez. Nagy összefoglaló táblázat, amelyből választ kaptok a kérdésekre az újszülötteket nyílt örökbefogadásban közvetítő civilekről, a jelentkezés feltételeiről és egyéb adatokról. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea Mórucz Lajosné Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 40  kb. 600  25  kb. 150  kb. 840  kb. 10
Várakozók száma  137  150  ?  383  180  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2016-ban  3  5  19 (2015)  2  23  36  2
Örökbefogadások száma évente  3-10  5-10  13-40  1-6  10-20  35-70  0-5
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 4-5 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  40 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 0.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni. Évi 16 jelent-kezést fogadnak. Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  igen  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  10 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat, ők mindenkit fogadnak, de elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, ahol az örökbefogadók “hozzák” a terhes kismamát (évi 50-70 ügylet). Read the rest of this entry

„A segítségünk hatására még szinte minden anya megtartotta a gyerekét”

Általános

A nyílt örökbefogadásokat közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozat utolsó darabjához értünk. A Várva Várt Alapítvány két éve alakult, örökbeadás még nem nagyon volt náluk, viszont sok segítséget nyújtanak a bajba jutott családoknak. Lukács Józseffel, az alapítvány elnökével beszélgettem.

– Hogy jött létre az alapítvány?

– Egy baráti kör szervezte meg. Többen járunk a Hit Gyülekezetébe, és ott kerestek meg a barátaink, többnyire örökbefogadó szülők, hogy ha már belekeveredtünk az örökbefogadásba, amit többen támogatunk többféleképpen, akkor csinálhatnánk szervezetten is. Ezen több évig gondolkoztunk. Közben többször kaptunk információkat krízisterhesekről, ezeket mindig továbbítottuk a megfelelő szervezeteknek. Végül két éve jött létre az alapítvány. Többen aposztrofálnak úgy minket, hogy a Hit Gyülekezetének az alapítványa vagyunk, de hivatalosan nem a gyülekezethez tartozunk. Több alapító tag valóban az egyházhoz tartozik, de mások meg nem.

Fotó: Fortepan, 1906

Fotó: Fortepan, 1906

– Van azért együttműködés az egyházzal?

– Igen, sok támogatást kapunk, például kaptunk egy kis raktárhelyiséget, néha ott szervezünk megbeszéléseket is a várakozókkal.

– És ha egy nehéz helyzetű anyáról tudomást szerez az egyház, azt közvetlenül az alapítványhoz küldi?

– Igen. De nagyon újak vagyunk, és az infrastruktúránk kicsi, ezért előfordulhat, hogy átirányítjuk egy másik szervezethez, ahol jobban tudnak segíteni neki, vagy keresünk anyaotthont. Nekünk még nincs anyaotthonunk.

– Honnan vannak forrásai az alapítványnak?

– Tárgyi és pénzadományokból. Önszerveződéssel már meg tudtunk oldani kicsi dolgokat.

– Akkor vallási meggyőződéstől függetlenül bárki jelentkezhet nálatok, örökbeadó és örökbefogadó is?

– Igen.

– Aki örökbefogadásra jelentkezik, előnyben részesül, ha hívő, vagy ha Hit Gyülekezete-tag? Read the rest of this entry

„Nálunk az örökbeadás csak egy pici szelete a működésnek”

Általános

Ma a Baptista Szeretetszolgálat örökbefogadási programját mutatom be. Bár az alapítvány két évtizede tevékenykedik, nyílt örökbefogadás közvetítésére két éve kaptak engedélyt. Szenczy Katalin szakmai vezetővel beszélgetek, aki Szenczy Sándornak, a Baptista Szeretetszolgálat vezetőjének, baptista lelkipásztornak a felesége és maga is örökbefogadó szülő. Saját történetéről, az örökbefogadás feltételeiről, gyerekmentésről és a veszteségek feldolgozásáról is szót váltunk.

– Mutatkozz be, kérlek!

– Konduktor vagyok. Öt gyermekünk van, három örökbefogadott, egy befogadott és egy vér szerinti. A befogadott lányunk, Enikő tizennégy évesen került hozzánk, Erdélyből jött át, őt nem tudtuk örökbe fogadni, mert román állampolgár volt. Őt csak öt évig neveltük, akkor férjhez ment. A vér szerinti lányunk, Anna ma huszonkét éves, az örökbefogadott nagyfiunk, Áron huszonegy éves, és az ikerfiaink, Domonkos és Benjámin nyolc évesek.

– Miért fogadtatok örökbe?

– Mielőtt összeházasodtunk, megbeszéltük Sándorral, hogy a vér szerinti gyerekeink után szeretnénk örökbe fogadni, legalább egyet. Aztán másképp alakult. Mikor kétéves volt a lányunk, hallottunk egy nagyon nehéz körülmények között Erdélyben élő kamaszlányról. A férjem meglátogatta és felajánlotta, hogy átjöhet hozzánk, ha szeretne. Enikő igent mondott, hozzánk költözött, beiskoláztuk, ő is teljes jogú gyermekünk lett. Ugyanabban az évben fogadtuk örökbe a kisfiunkat hathetesen a Napsugár Gyermekmentő Alapítványtól, amelynek egy baptista lelkész volt a vezetője. Ő először baptista családokat keresett meg, hogy örökbe fogadnának-e gyereket. Akkor hirtelen ott élt körülöttünk három gyerek és kicsit „leálltunk”. Nem volt egyszerű a tizennégy éves kamasszal, a kétéves gyerekkel és a hathetes csecsemővel. Főleg, mert Enikő olyan nehéz családi helyzetből jött, hogy két-három év telt el, mire a múltját fel tudta dolgozni. Sok szeretetet kellett adni, hogy elfogadja, mi szeretjük őt. Visszagondolva nem is tudom, hogy mertem vállalkozni erre. De megérte! Áronról pedig konduktorként két hónapig azt hittem, mozgássérült, mert olyan feszes volt az izomzata, hogy nem tudtam „szétszedni”. Aztán amikor már biztonságban érezte magát nálunk, feloldódott benne a feszültség. Később szerettünk volna még gyereket, megpróbáltunk egy vietnami kisfiút örökbe fogadni az alapítvány egyik árvaházából, ez nem sikerült. Jelentkeztünk itthon örökbefogadásra, akkor már kellett tanfolyamot végezni, aztán Budai Ági (a Fészek Alapítvány vezetője) segítségével kaptunk egy ikerpárt. Amikor először beszéltünk az anyukával, akkor ő azt mondta nekünk, hogy már talált egy szülőpárt a gyermekeinek, akik örökbe fogadják őket. Aztán koraszülöttek lettek a babák, és akkor hívott, hogy akikre számított, azok nem tudnak hazajönni külföldről. Kérdezte, hogy még mindig fenntartjuk-e az örökbefogadási szándékunkat. Nagyon nagy örömmel azt mondtuk, hogy igen. Ez egy újabb megerősítés volt számunkra Istentől, hogy ő ezeket a gyerekeket nálunk akarja látni, nekünk akarja adni. Két hét múlva engedték ki a babákat a kórházból, azóta velünk vannak.

Szenczy család

– A férjed Szenczy Sándor, aki a Baptista Szeretetszolgálat vezetőjeként sokat utazik zűrös helyekre. Ilyenkor viszi a családját is?

– Voltak országok, ahová elkísértük, egyes országokban konduktorként is tudtam dolgozni sérült gyermekekkel: Vietnamban, Kambodzsában, Srí Lankán, Afrikában, vagy éppen Koszovóban. Például, Koszovóba rögtön a válság után mentünk. Nagyon sokan bolondnak és felelőtlennek tartottak minket ezért. De mi tudtuk, hogy nem a saját elgondolásunk miatt megyünk, hanem azért, mert Isten akkor éppen oda küld bennünket. Ez nagy biztonságot adott mindannyiunknak, pedig minden este voltak lövöldözések két utcával lejjebb a házunktól.

– Külföldön miként érint, ha nehéz helyzetű gyerekeket látsz? Egy interjúban egyszer elmondta a férjed, hogy egy észak-koreai árvaházból haza akartál vinni egy gyereket.

– Nehéz az ilyen helyzet, de megtanultam kezelni. Észak-Koreából valóban haza akartam vinni egy gyereket, de nem lehetett. Nagyon megrázó volt. Már az gyanút keltett, hogy beléptünk egy terembe, ahol negyven gyerek feküdt néma csendben. Télen egy rozoga kályha fűtött, vagy inkább füstölt, a gyerekek a linóleumpadlón feküdtek, és látszott, hogy több közülük már halott. Olyat nem szeretnék még egyszer látni. Nagyon megrázott, legszívesebben hazahoztam volna őket. De erre sajnos nem volt lehetőség, akkor ott annyit tudtunk segíteni, hogy utána vittünk oda támogatást.

– Ha jól értem, amikor Enikőt befogadtátok, lényegében „szembejött” egy nehéz sorsú gyerek, és magatokhoz vettétek. Később már nem akartatok minden szerencsétlen gyereket hazavinni? Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a civil szervezetekről

Általános

A nyílt örökbefogadást közvetítő alapítványok és egyesületek munkájával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttem össze. Rajtuk keresztül újszülöttet lehet örökbe fogadni olyan módon, hogy örökbeadó és örökbefogadó találkoznak. A szervezetek vezetőivel készült interjúkat a civilek címke alatt találod.

1. Mikor jelentkezhetek a civilekhez?

Csak a jogerős határozattal fogadnak.

2. Jelentkeznék egy szervezethez, felhívtam a vezetőt, de nem ér rá, foglalt, írtam mailt, de nem felelnek…

A vezetők általában elfoglaltak. A jelentkezés feltételeit megtalálod a honlapjukon és a velük készült interjúban.

3. Beküldtem a jelentkezést, de még nem jött válasz…

Lehet, hogy pár hétbe beletelik, amíg felelnek, ha azután sem történik semmi, érdeklődd meg, megérkezett-e az anyagod.

Tóth-Angéla-10-éves-Igazgyöngy-AMI-Tanára-Kovácsné-Pap-Orsolya-másolata

4. Jelentkeztem egy egyesülethez, de csak egy személytelen nyomtatványt küldtek, azt hittem, elhívnak majd egy beszélgetésre, hogy mire számíthatunk…

Mivel a legtöbb szervezetnél több tucat, vagy akár több száz jelentkező áll sorban, nem feltétlenül érnek rá mindenkivel elbeszélgetni. Ha fogadták a jelentkezésedet, akkor már állsz a sorban. A Bölcső és a Baptisták behívnak mindenkit egy személyes elbeszélgetésre, a többi szervezet nagyobb találkozókat szervez a várakozóknak. Ha lesz rendezvény várakozóknak, érdemes elmenni, ott majd megtudod a hasznos információkat is.

5. Lehet több szervezethez jelentkezni? Read the rest of this entry

„Én legjobban annak örülök, ha a saját család vállalja a gyereket”

Általános

Folytatódik a nyílt örökbefogadást közvetítő hazai civil szervezetek bemutatása. Az Együtt az Életért egy kisebb egyesület, akik büszkék rá, hogy náluk több krízisterhes viszi haza a babát, mint amennyien örökbe adják. Varnyú Ildikóval, az egyesület szakmai vezetőjével a krízisterhesek segítéséről, az életvezetési táborról, az egyesület filozófiájáról beszélgetek, és kiderülnek az örökbe fogadni szándékozókat érdeklő részletek is.

– Mondj pár szót magadról!

– Védőnőként dolgozom, Pécsett élünk a férjemmel, három felnőtt gyerekünk van.

Varnyú Ildi képe a cikkhez

– Miért hoztátok létre az egyesületet?

– Előzőleg az Alfa Szövetségnél dolgoztam, közel húsz éves múltra tekint vissza a tevékenységem. A hivatásom egy része a krízisbe jutott kismamákkal való foglalkozás, így ez a téma közel áll hozzám.

– Milyen a viszonyod az Alfához? Nézetkülönbség miatt váltál ki?

– Az Alfa az életem egy fontos szakasza, ezer szállal kötődöm oda, sok jó emberi kapcsolatom, emlékem fűz hozzájuk. Azért léptem ki, mert úgy éreztem, nem egyformán gondolkozunk Téglásy Imrével (az Alfa Szövetség főtitkára, vele is készült interjú). Ő egy elméleti jellegű munkára gondolt, én inkább a gyakorlatra szavaztam. Nekem nem az a hivatásom, hogy a világot váltsam meg, hanem hogy 1-2-10-20 embert segítsek tevőlegesen.

– Akkor nem a dávodi ügy kapcsán távoztál? (1998-ban az Alfa egy 13 éves lány abortuszát akarta megakadályozni, az esetet megbeszéltük Téglásy Imrével az interjúban.)

– Nem, utána még sok évig dolgoztam ott.

– Mi a filozófiátok?

– A nehéz helyzetbe került kismamák mellett állunk segítőtársként. Megkeressük neki az összes lehetséges utat, aminek ismeretében ő tud dönteni, a gyermeke és maga számára a legjobbat választani.

– Ez az út nálatok nem mindig az örökbeadás. Read the rest of this entry

„Ma már szitokszónak tartom, ha engem csak magzatvédőnek neveznek”

Általános

Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség főtitkárával beszélgetek a civil szervezeteket bemutató sorozat újabb részeként. Az Alfa egyike a nyílt örökbeadásokat közvetítő hazai szervezeteknek. Szó esik élet- és magzatvédelem különbségéről, abortuszról, a nagy vihart kavart dávodi ügyről, Imre személyes indíttatásáról. Az is kiderül, hogy lehet gyereket kapni az Alfánál. Provokatív interjú következik!

– Mondj pár szót magadról!

– Magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szereztem, verseskötetem jelent meg, irodalomtörténészként kutattam és publikáltam, nyelv- és irodalomelméletről tettem közzé akadémiai kisdoktori értekezést, majd egy könyvkiadónál dolgoztam. Három éve mentem nyugdíjba, hogy aztán a szívemhez legközelebb álló munkaként az életvédő tevékenységet folytató Human Life International szervezet magyarországi képviselője lehessek. Hívő katolikus vagyok. Igazi „életműnek” azt tekintem, hogy tíz, három és harminchét év közötti gyermeknek lehetek édesapja.

– Ez hogy sikerült?

– Kétszer elváltam, az előző két házasságomból született egy és három, a mostaniból hat gyermek. Az első kisfiunk meghalt gyomorrákban. Kínnal és örömmel egyaránt megéltem, milyen apává válni, magzatkoromtól pedig megtapasztaltam, milyen a nem kívánt kisgyermek sorsa. Ezek a tapasztalatok indítottak arra, hogy a gyakorlati bioetika pályájára térve kutassam azt, miért működnek egészségesen vagy beteges fogyatékossággal a családok. Ez a munka tulajdonképpen közösségi terhesgondozással végzett korai gyermekvédelem, életvédelem.

Téglásy Imre

– Nem kívánt gyerek vagy?

– Tizenegy éves koromban egy véletlenül meghallott családi beszélgetésből tudtam meg, hogy az anyám magzatgyermek koromban meg akart ölni. Az interneten fellelhető egy rólam készült film, melyből megismerhető a fogantatásom és születésem körüli történet. (Az angol nyelvű kisfilmben Imre elmeséli, hogy osztályellenséggé nyilvánított a szüleit az ötvenes években kitelepítették egy Békés megyei tanyára, anyja ott házilagos abortuszkísérletekkel próbálkozott. A családnak erről a korszakáról szól a Soha, sehol, senkinek című 1988-as játékfilm is, melyet Imre Ferenc nevű bátyja írt és rendezett. A nyolc nemzetközi fődíjjal jutalmazott filmdráma a terhességet és az abortuszpróbálkozásokat is bemutatja – a szerkesztő megjegyzése.) Ez az én személyes motivációm, az elutasítottság, a visszautasítottság, az elrekkentés szándéka, egy olyan családban, amely másra lett volna hívatott.

– Szörnyű lehet így megszületni. Read the rest of this entry

„Sok ellenséget szereztem, mert a gyermek érdekét nézem”

Általános

Interjú Budavári Zitával! 

Hazánkban hét civil szervezet foglalkozik a krízishelyzetben levő terhesek segítésével és nyílt örökbeadással. Közülük a Bölcső Alapítvány a legrégebbi. Az alapítás ötlete húsz éve fogant meg Budavári Zita fejében. A Bölcső és a nyomában létrejövő alapítványok, egyesületek forradalmasították a magyar örökbefogadási gyakorlatot: az újszülöttek az állami gondozás kiiktatásával rögtön családba kerültek. Zita az interjúban mesél a kezdetekről, a Bölcsőhöz való jelentkezésről, saját lánya gyökérkereséséről, és emellett tisztába tesszük az alapítvánnyal kapcsolatos híreszteléseket. Az irodájában négy órán át beszélgettünk, közben Zita fel-felpattant, fényképeket, albumokat, iratokat mutatott. Minden gyerek nevére emlékszik a két évtized óta.

– Mesélj magadról!

– Örökbefogadó szülő vagyok. Esküvői fotósként dolgoztam korábban. Nem tartom magam szakembernek, csak némi tapasztalattal rendelkező civilnek az örökbefogadásban. 24 éve, tizensok éves próbálkozás és négy és fél éves várakozás után fogadtuk örökbe első kislányunkat egy budapesti csecsemőotthonból a GYIVI-n keresztül (a Tegyesz elődje). 17 éve pedig a második kislányomat már a Bölcső Alapítványnál született babaként fogadtuk örökbe, akit a zűrös jogi háttértörténet miatt más nem mert felvállalni.

zita2

 

– Mikor és miért hoztad létre a Bölcső Alapítványt?

– 1994 februárjában volt egy hét, amikor öt újszülött-gyilkosságra derült fény, az egyiknél az anya is belehalt a szülésbe. Felkaptam a vizet. Én tizenöt éven át jártam az ország három neves klinikájára, még az akkor újnak számító lombikprogramban is részt vettem. Mindent megtettem, amit Magyarországon meg lehetett tenni a gyermekért. Nem ismerve még a lemondó anyák lelki állapotát, felháborított, hogy más meg csak úgy eldobja magától. Persze akkor még keveset tudtam. Teljesen blőd elképzelésem volt, hogy meghirdetem a lépcsőmet, tegyék le oda a nem kívánt újszülötteket. Elmentem a szekszárdi rendőrfőkapitányhoz, a gyámhivatalhoz, hogy mi történik, ha tényleg leteszik a gyereket… Lépésről lépésre haladtam. Teljes naivitással vágtam vele.

– Leteheti a gyereket, de ha az anya nem mond le, akkor állami gondozott lesz… Read the rest of this entry

„Vegyen kutyát, ott lehet pedigrét kérni”

Általános

A blogon sorra bemutatom a hazai örökbefogadás fő szereplőit. A Fészek Alapítvány a nyílt örökbefogadásokat közvetítő egyik kisebb civil szervezet. Vezetőjével, Budai Ágnessel készítettem interjút. Belemászunk a származási kikötés témájába, szó esik a krízisterhesek segítéséről, és az alapítvány egyéb tevékenységéről. Nem ez volt az első beszélgetésem Ágival, de én is tudtam meg újat az interjú során.

– Igaz az elterjedt nézet, hogy a Fészek Alapítvány csak roma gyerekeket ad örökbe?

– Ez dőreség. Mi gyereket adunk örökbe, etnikai nyilvántartás nélkül. Nem tudjuk, és nem regisztrálhatjuk a gyerek származását. Csak akkor tudhatjuk, ha a vér szerinti szülő a kérdezésünk nélkül ezt kihangsúlyozza.

– Miért jelzik ezt az örökbeadók?

– Mentegetőznek. Azt kérdezik, akkor is örökbe tudjuk-e adni a gyereket, ha ő cigány származású. Nem szeretem a roma szót. Ha az anya ezt hangsúlyozza, akkor továbbadhatjuk ezt az információt, egyébként erre nincs törvényi lehetőség.

– A jelentkezők tehetnek származási kikötést?

– Alkotmányos jogokat sért, ha valaki etnikai kikötést jelöl meg. Persze van, aki megjegyzi ezt a jelentkezési lapon, de mi nem tudjuk garantálni, hogy ezt a kérést figyelembe vesszük.

budai ágnes

– Azért fogadod ezeket a jelentkezéseket is?

– Kapnak is gyereket?

– Igen. Ha az anya nem jelzi, hogy cigány származású, akkor felajánljuk neki a gyereket, és a jelentkező dönti el prekoncepciói alapján, hogy szerinte ez az anya cigány-e. Az apa meg az esetek kilencven százalékában ismeretlen.

– Ha az anya nem nyilatkozott erről, te nem fogod cigánynak minősíteni?

– Nem. Egyrészt, ezt a törvény is tiltja. Másrészt, zsigerileg tiltakozom az ellen, hogy emberek etnikai hovatartozását minősítsem aszerint, hogy én minek gondolom. Harmadrészt nem értek egyet azzal, ha valakinek az örökbefogadásban ilyen kikötései vannak. Az nem gyereket akar, hanem az addig elszenvedett fájdalmaira gyógyírt. Akkor érdemesebb kutyát venni, ott lehet pedigrét kérni. Van olyan család, aki kiköti, hogy egyetemista megtévedt leány gyerekét szeretné, három kiló fölött súllyal, átlagos intelligenciával. Ezek teljesíthetetlen kérések. Read the rest of this entry

Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 2. rész

Általános

Mórucz Lajosné a Gólyahír Egyesület, az egyik legnagyobb nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet elnöke. Az interjú első részében az egyesület munkájáról, az örökbefogadókról és a hat hetes meggondolási időről beszélgettünk. Most az örökbeadókról és a Gólyamese című dokumentumfilmről lesz szó. 

Móruczné 2

Mórucz Lajosné

– Mesélj az életadókról! Kik ők?

– Tizenöt és negyvenöt év közötti nők. Általában egyedülállók fordulnak hozzánk, nincs mögöttük a párjuk, se család, állami gondozásba nem akarják adni, szeretik annyira a gyereküket, hogy családot keressenek nekik. Többségük anyagi okok miatt ad örökbe, de egy részük középiskolás, egyetemista, akik továbbtanulnak. Vannak házasságon kívüli gyerekek, ahol nem a férj az apa, aki azt mondja, maradhatsz, de a gyereket add örökbe. És egy részük nagyon nehéz körülmények közt él. Akinek nincs lakása, és nincs párja, az Magyarországon nem tud kisbabát vállalni, pláne, ha már van neki egy-kettő. Aki egyedül nevel két gyereket és albérletben él, annak dolgoznia kell, nem tud otthon maradni egy újszülöttel. Gyakran nem bejelentve dolgoznak, nem jogosultak gyedre. Ezek a nők nagyon titkolják a terhességet, hogy a munkahely meg ne tudja, és azonnal visszamennek dolgozni, hogy ne veszítsék el az állásukat. Volt olyan anya, aki a szülés miatt egy órát hiányzott a munkahelyéről! Mikor beindult a szülés, egy barátnője elhozta kocsival a kórházba, ott azonnal megszült, és míg írták a papírokat, felöltözött és visszament dolgozni.

– Ezek nem kívánt gyerekek?

– Többségében igen. Általában nem védekeztek, néha védekezés mellett is megfogant a gyerek. Előfordul, hogy a nő a párjával közösen vállal gyereket, de lelép a férfi, és akkor kénytelen örökbe adni, mert rájön, hogy egyedül nem tudja vállalni. Ez a legnehezebb helyzet, mert a környezet hiába győzködi, hogy nevelje fel, ha egyszer képtelen.

– Későn veszik észre a terhességet?

– Általában igen. A nők egy része vérezget a terhesség alatt is, vagy mindig összevissza menstruált, és nem figyel oda. Mire észreveszik, már félidőben járnak.

– Van, aki tudatosan választja az örökbeadást az abortusz helyett? Read the rest of this entry

Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 1. rész

Általános

Blogomban szeretném bemutatni a hazai örökbefogadás fő szereplőit. Mórucz Lajosné – ahogy mindenki hívja, Gabika – a Gólyahír Egyesület elnöke. A Gólyahír az egyik legnagyobb nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet, fennállása alatt 700 gyermeket adtak örökbe. Az elnökkel az egyesület százhalombattai irodájában beszélgettem. A kis helyiségben mindenütt gyerekek fotói, az örökbefogadó családoktól kapott ajándékok, és egy térkép, amin gombostűk mutatják azokat a településeket, ahol a Gólyahír által örökbeadott gyerekek élnek. A beszélgetés alatt többször cseng a mobil, egy pár a gyámhivatalból telefonál: megvan a 701. örökbefogadás.

Az interjút két részletben közlöm, az első részben az egyesület munkájáról, az örökbefogadókról és a hat hetes meggondolási időről lesz szó. 

Móruczné 4

Mórucz Lajosné a Parlamentben

– Mesélj magadról!

– 1951-ben születtem, védőnő vagyok, van két gyerekem, öt unokám. Dolgoztam Budapesten, Százhalombattán és kis faluban védőnőként, dolgoztam bölcsődében is, és gondozónői végzettséget is szereztem. 2000-ben örökbefogadó családokkal és szakemberekkel alapítottuk a Gólyahír Egyesületet.

– Honnan jött az ötlet? Volt már tapasztalatod az örökbefogadással?

– Korábban egy másik hasonló szervezetnél egy védőnő kolléga megkért, hogy átmenetileg helyettesítsem, legyen nálam a megyei telefon. Az édesanyám akkor halt meg, és gondoltam, a gondolataim elterelésére jó lesz.

– Jelenleg hét civil szervezet foglalkozik Magyarországon nyílt örökbeadással. Miben más a Gólyahír, mint a többi? Read the rest of this entry