Tag Archives: Bölcső Alapítvány

Közösségi élet az alapítványoknál

Általános

… és egyesületeknél. A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek a nehéz helyzetű terhesek megsegítésével foglalkoznak, és ha nincs más megoldás, segítenek a gyerek örökbeadásában is. A várakozók általában azt mérlegelik, melyik szervezet fogadja őket és mennyi a várakozási idő. Ma azt nézem meg, milyen közösségi programokat nyújtanak az alapítványok és egyesületek az örökbefogadó szülőknek és várakozóknak.

Alapvető szemléleti különbség van a “nagyok” és a “kicsik” között. A két nagy szervezet, a Bölcső és a Gólyahír a találkozóira csak a náluk örökbefogadókat illetve várakozókat hívja meg. A többi szervezet rendezvényeire általában nemcsak a náluk sikeresen örökbefogadók mehetnek, hanem az is, aki máshonnan kapott gyereket, aki várakozik, vagy csak szimpatizál a szervezettel.

Nagyok:

A legaktívabb közösségi élet a Gólyahírnél zajlik. A várakozóknak van évi két nagy rendezvénye (egyszer kötelező is részt venni, különben nem kap babát a jelentkező), ahol az örökbefogadásra felkészítő előadások hangzanak el, és bemutatkoznak az elmúlt fél év örökbefogadó családjai. Évente egyszer össznépi családi rendezvényt tartanak a “gólyás” örökbefogadó családoknak, emellett Mikulás-ünnepséget és regionális találkozókat is szerveznek. Az örökbefogadó családoknak egy zárt Facebook-csoport nyújt közösséget, több mint ötszáz taggal. Ez nagy családként működik, a gyerek születése előtt minden új örökbefogadó felkerül, itt örömüket-bajukat folyamatosan megosztják az emberek. Emellett számos tematikus alcsoport is működik a gólyahíres családoknak, a várakozóknak is. (A többi szervezetnél ilyen netes aktivitásnak nem akadtam nyomára.) Read the rest of this entry

Híres örökbefogadók: Miklósa Erika

Általános
  • Az operaénekesnő a harmadik házasságában él, eddig nem született gyereke.
  • Kevéssel a 45. születésnapja előtt lett anya, elmondása szerint nem volt meddőségi gondja.
  • Bíborka nyílt örökbefogadással érkezett, a Bölcső Alapítványtól, a kislányt szülés után újra kellett éleszteni.

680x0

Miklósa Erika egyike azon kevés hazai hírességnek, akik nyíltan beszélnek az örökbefogadásról. Az operaénekesnő tavaly májusban, nem sokkal a 45. születésnapja előtt jelentette be, hogy anya lett. A harmadik házasságában él, 2012-ben ismerkedett meg Csiszár Zsolttal, és hamar össze is házasodtak. A korábbi kapcsolataiból nem lett gyereke, és negyvenévesen érezte úgy, hogy eljött az idő a gyerekvállalásra. Viszont már gyerekkora óta tervezgette, hogy örökbe fogad, mert a nagymamája nevelőszülő volt, és a sok gyerek közt nőtt fel. A férje nagymamája pedig örökbefogadott volt, így egyiküktől sem állt távol ez a gondolat. Erika és Zsolt már a kapcsolat elején eldöntötték, hogy mindenképpen örökbe is fogadnak egy vagy két gyermeket, akárhogy is alakul az életük. Read the rest of this entry

„Szeretnénk úgy felnevelni őket, hogy mindhárman egyformán testvérnek érezzék magukat”

Általános

Három testvér, kis korkülönbséggel, akik közül ketten vér szerinti testvérek. Siklósné Pechan Szilvia és férje, Róbert gyerekei újszülöttként, nyílt örökbefogadással érkeztek. Szilvia mesél a gyors családbővülésről, és a nyüzsgő család mindennapjairól.

– Hogy néz ki a családod?

– Hegedűtanár vagyok, Robival 2007-ben kötöttünk házasságot. Három örökbefogadott gyermekünk van, Ádám öt és fél, Máté három, Eszter másfél éves. Mindhármukat nyílt örökbefogadással fogadtuk örökbe, Ádámot a Bölcső Alapítvány segítségével, Mátét és Esztert, akik vér szerinti testvérek, az Együtt az Életért Egyesületnél.

SZR2

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig? 

– Robival mindketten többgyermekes családban nőhettünk fel, így természetes volt, hogy mi is több gyermekre vágytunk. Mivel autoimmun beteg vagyok, arra számítottam, hogy esetleg nehezebb lesz egy kisbaba kihordása, de arra a legrosszabb álmaimban sem gondoltam, hogy már a gyermek megfoganása nehézségekbe fog ütközni. Aztán amikor a házasságkötésünk után egy évvel még mindig nem jelentkezett a baba, elmentem orvoshoz. A kivizsgálás során kaptam egy tüszőrepesztő injekciót, aminek következtében fellángolt a betegségem. Nem tudtam folytatni a kivizsgálásokat, fájtak az izmaim, nehezen mozogtam. A petevezetékek átjárhatósági vizsgálatát a magas vérsüllyedési értékek miatt nem végezték el. Közben teltek a hónapok. A testvéremék is örökbefogadó szülők, ezért lassan mi is elkezdtünk gondolkodni ezen a lehetőségen is. Tudtuk, hogy ha ezt az utat választjuk, elképzelhető, hogy éveket kell majd várnunk. Én 33 éves voltam, amikor összeházasodtunk. Így – bár a reményt, hogy képes leszek valaha szülni, nem adtuk fel – belevágtunk a végtelen hosszúnak tűnő procedúrába.

– Nehéz volt meghozni a döntést?

– Azt a döntést, hogy indítsuk el az örökbefogadási eljárást, nem volt nehéz meghozni, részben azért, mert láttunk a családunkban erre nagyon pozitív példát. A másik az, hogy én mindig is nagyon szerettem a gyerekeket. Maga az  tudat,  hogy egy másik emberpár gyermekét fogom esetleg felnevelni, nem okozott problémát. Saját magam elfogadásával viszont nagyon megküzdöttem. Nehéz volt elengednem azt, hogy a női lét egy nagyon fontos szakaszán nem fogok soha átmenni, nem fogok gyereket várni. Nehézség volt az is, hogy gyakorlatilag soha nem lett kimondva, orvosilag nem lett megállapítva, hogy nem lehet gyermekem. Ezért a remény mindig is ott maradt a levegőben, a hátsó gondolataimban. Éppen ezért már rég benne jártunk az örökbefogadási folyamatban, amikor végre érzelmileg is el tudtam engedni a szülés gondolatát. Ebben segített az is, hogy egy vérvétel kimutatta, hogy a véremben van valami, amitől a baba szívbeteg lehet. Na ez volt az a pont, amikor azt éreztem, ezt már nem szabad tovább erőltetni. Már azzal is veszélyeztetem az egészségemet, hogy egyáltalán összehozzák a babát, emellett még esély van arra is, hogy betegen szülessen. Arról nem is beszélve, hogy ezt a gyereket fel is kellene nevelni, az apa mellett szüksége van egy életerős, a lehetőségekhez képest egészségileg rendben lévő anyára is.

– A férjed is könnyen beleegyezett?

– Hála Istennek Robi ebben a folyamatban mindvégig mellettem állt, az első perctől kezdve elfogadó volt az örökbefogadással kapcsolatban. Sőt, ő szinte még gyorsabban el tudta fogadni ezt a helyzetet, mint én.

– Milyen gyereket kértetek?

– Másfél évesnél fiatalabb, magyar, egészséges, vagy kisebb korrigálható betegséggel született babát kértünk, a neme számunkra mindegy volt.

– Mennyit vártatok? Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a civil szervezetekről

Általános

A nyílt örökbefogadást közvetítő alapítványok és egyesületek munkájával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttem össze. Rajtuk keresztül újszülöttet lehet örökbe fogadni olyan módon, hogy örökbeadó és örökbefogadó találkoznak. A szervezetek vezetőivel készült interjúkat a civilek címke alatt találod.

1. Mikor jelentkezhetek a civilekhez?

Csak a jogerős határozattal fogadnak.

2. Jelentkeznék egy szervezethez, felhívtam a vezetőt, de nem ér rá, foglalt, írtam mailt, de nem felelnek…

A vezetők általában elfoglaltak. A jelentkezés feltételeit megtalálod a honlapjukon és a velük készült interjúban.

3. Beküldtem a jelentkezést, de még nem jött válasz…

Lehet, hogy pár hétbe beletelik, amíg felelnek, ha azután sem történik semmi, érdeklődd meg, megérkezett-e az anyagod.

Tóth-Angéla-10-éves-Igazgyöngy-AMI-Tanára-Kovácsné-Pap-Orsolya-másolata

4. Jelentkeztem egy egyesülethez, de csak egy személytelen nyomtatványt küldtek, azt hittem, elhívnak majd egy beszélgetésre, hogy mire számíthatunk…

Mivel a legtöbb szervezetnél több tucat, vagy akár több száz jelentkező áll sorban, nem feltétlenül érnek rá mindenkivel elbeszélgetni. Ha fogadták a jelentkezésedet, akkor már állsz a sorban. A Bölcső és a Baptisták behívnak mindenkit egy személyes elbeszélgetésre, a többi szervezet nagyobb találkozókat szervez a várakozóknak. Ha lesz rendezvény várakozóknak, érdemes elmenni, ott majd megtudod a hasznos információkat is.

5. Lehet több szervezethez jelentkezni? Read the rest of this entry

Terhesség alatt megismerkedni

Általános

Nyílt örökbefogadásnál merül fel a kérdés, megismerkedjen-e még a szülés előtt az örökbeadó és a leendő örökbefogadó. A közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozatban mindenkinek fel is tettem a kérdést, lehetséges-e ez náluk. A Bölcső Alapítvány nem pártolja, a többi szervezetnél van rá mód, általában a terhesség vége felé, és persze csak ha mindkét fél kéri ezt.

A terhesség alatti megismerkedés előnyöket és kockázatokat is rejt mindkét fél számára.

Az előnyök:

  • Kialakul egy bizalmi kapcsolat örökbefogadó és örökbeadó között.
  • Az örökbefogadók részt vehetnek a terhesség élményében, segít nekik a rákészülésben.
  • Az örökbeadó jobban megismeri a leendő családot, megnyugszik, hogy jó helyre kerül a baba.
  • Az örökbefogadóknak is több lehetőségük van kérdezni, megismerni a szülőanyát, a családi hátteret.
  • Az örökbefogadók tudják segíteni az örökbeadót olyan orvosi helyzetekben, ahol ő esetleg kiszolgáltatott lenne.

Read the rest of this entry

„Mégsem ültetjük be az embriókat, mert tegnap örökbe fogadtunk”

Általános

Kinga és férje, Csaba több sikertelen lombik után két éve örökbe fogadtak egy újszülött kisfiút, Ádámot a Bölcső Alapítványtól. Kingával a párhuzamosan futó lombikról és örökbefogadásról, a hirtelen szülővé válás sokkjáról, a fagyasztott embriók sorsáról beszélgettünk. Mélyen őszinte interjú következik, Kinga a vívódásait, megbánt döntéseit is megosztotta velünk. (Az interjú korábban az Index/Divány oldalon jelent meg.)

– Mióta akartok gyereket?

– Tizenhárom éve vagyunk együtt a férjemmel. Mikor megismertem a Csabát, még aznap mondtam a barátnőmnek: ilyen embernek érdemes gyereket szülni. Összejöttünk, és viszonylag hamar kiderült, hogy Csaba korábbi hererákja miatt csak lombikkal lehet gyerekünk. Először én akartam gyereket, aztán ő, végül 2008-ban kezdtünk el lombikozni. Az evidens volt, hogy mindenképpen akarunk gyereket.

Emlékszem, egyszer álltunk az udvaron és beszélgettünk róla, hogy öt alkalmat támogat a társadalombiztosítás, és én rögtön mondtam, hogy ha nem sikerül, akkor ugye örökbe fogadunk. A férjem meg rávágta, hogy dehogy fogadunk örökbe.

Az első lombik nem sikerült. Mivel fagyasztott spermiumot használtak, én minden vizsgálaton nagyon hamar átestem, amin később szoktak, volt petevezeték-átfújás, laparoszkópia, hiszteroszkópia, találtak endometriózist, megműtöttek. Sosem történt semmi, a negyedik lombiknál mintha valami elindult volna, kicsit megemelkedett a hormonszint, előtte semmilyen reakciót nem mutatott a szervezetem.

Rostás-Vivien

– Hogy bírtátok a kudarcot?

– Nehezen. Volt, hogy kihagytunk egy évet, mert nem tudtam magamat összeszedni, azt éreztem, én nem akarom ezt végigcsinálni. Aztán, mikor odakerültünk, megint fellelkesedtünk.

– A donor spermium lehetősége felmerült?

– Nem, mert én azt gondoltam, hogy akkor már egyikünknek se legyen vér szerinti gyereke. Sokan elítélnek, hogy miért nem akartam minden áron szülni, de bennem ez nem volt kérdés.

– És a férjedben? Read the rest of this entry

Visszakérik a babákat? – az első fél év mérlege

Általános

Újdonság a hazai örökbefogadásban, hogy nyílt örökbefogadásnál a lemondó szülő a gyerek hat hetes koráig meggondolhatja magát, és visszakérheti gyereket. Ez a lehetőség március közepétől él az új Polgári Törvénykönyv alapján. (Titkos lemondásnál korábban is megvolt ez a lehetőség.) Utánajártam, hogy hatott ez a változás a nyílt örökbefogadásokra az első fél évben. (A bevezetés óta eltelt fél év szeptember közepén járt le, és az erre rászámított hat hét is letelt nemrég).

Kis háttér: nyílt örökbeadásnál a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymást. Eddig kétféle típusa létezett. Az egyik a civil szervezet által közvetített. Ezek a szervezetek gondozzák a hozzájuk forduló krízisterheseket, és ha nincs más megoldás, akkor a náluk várakozóknak örökbe adják a babát. A másik a magánutas megoldás volt: ilyenkor az örökbeadó és örökbefogadó már ismerik egymást máshonnan. Március óta ilyen esetekben is kötelező közvetítő szervezetet bevonni, ami a Tegyesz lehet, vagy valamely civil szervezet. Tavaly összesen 200 nyílt (nem rokoni) örökbefogadás történt az országban, ebből számításaim szerint 60-70 magánutas volt, a többi alapítványon vagy egyesületen keresztül zajlott.

2d

Most megkerestem az összes szervezetet, ami nyílt örökbeadást közvetíthet, és nekik szegeztem a kérdést: hány visszalépés történt az első fél évben? A hét civil szervezet és a húsz megyei Tegyesz kapta meg a kérdést.

Az eredmények:

A hét civil szervezet mind válaszolt, náluk nem fordult elő visszalépés az első fél évben.

A húsz megyei Tegyesz közül sajnos nem mindenki felelt, akik válaszoltak, azoknál szintén nem volt ilyen eset. Read the rest of this entry

„Sok ellenséget szereztem, mert a gyermek érdekét nézem”

Általános

Interjú Budavári Zitával! 

Hazánkban hét civil szervezet foglalkozik a krízishelyzetben levő terhesek segítésével és nyílt örökbeadással. Közülük a Bölcső Alapítvány a legrégebbi. Az alapítás ötlete húsz éve fogant meg Budavári Zita fejében. A Bölcső és a nyomában létrejövő alapítványok, egyesületek forradalmasították a magyar örökbefogadási gyakorlatot: az újszülöttek az állami gondozás kiiktatásával rögtön családba kerültek. Zita az interjúban mesél a kezdetekről, a Bölcsőhöz való jelentkezésről, saját lánya gyökérkereséséről, és emellett tisztába tesszük az alapítvánnyal kapcsolatos híreszteléseket. Az irodájában négy órán át beszélgettünk, közben Zita fel-felpattant, fényképeket, albumokat, iratokat mutatott. Minden gyerek nevére emlékszik a két évtized óta.

– Mesélj magadról!

– Örökbefogadó szülő vagyok. Esküvői fotósként dolgoztam korábban. Nem tartom magam szakembernek, csak némi tapasztalattal rendelkező civilnek az örökbefogadásban. 24 éve, tizensok éves próbálkozás és négy és fél éves várakozás után fogadtuk örökbe első kislányunkat egy budapesti csecsemőotthonból a GYIVI-n keresztül (a Tegyesz elődje). 17 éve pedig a második kislányomat már a Bölcső Alapítványnál született babaként fogadtuk örökbe, akit a zűrös jogi háttértörténet miatt más nem mert felvállalni.

zita2

 

– Mikor és miért hoztad létre a Bölcső Alapítványt?

– 1994 februárjában volt egy hét, amikor öt újszülött-gyilkosságra derült fény, az egyiknél az anya is belehalt a szülésbe. Felkaptam a vizet. Én tizenöt éven át jártam az ország három neves klinikájára, még az akkor újnak számító lombikprogramban is részt vettem. Mindent megtettem, amit Magyarországon meg lehetett tenni a gyermekért. Nem ismerve még a lemondó anyák lelki állapotát, felháborított, hogy más meg csak úgy eldobja magától. Persze akkor még keveset tudtam. Teljesen blőd elképzelésem volt, hogy meghirdetem a lépcsőmet, tegyék le oda a nem kívánt újszülötteket. Elmentem a szekszárdi rendőrfőkapitányhoz, a gyámhivatalhoz, hogy mi történik, ha tényleg leteszik a gyereket… Lépésről lépésre haladtam. Teljes naivitással vágtam vele.

– Leteheti a gyereket, de ha az anya nem mond le, akkor állami gondozott lesz… Read the rest of this entry

„Önismereti utazás volt a várakozás”

Általános

Egy nyílt örökbefogadás és az ahhoz vezető kilenc éves út története. Judit és István ma egy három hónapos kisfiú szülei. Balázs újszülöttként, a Bölcső Alapítványon keresztül érkezett hozzájuk. A beszélgetésben szó esik férfi meddőségről, sikertelen lombikról, a várakozásról, és az életadóval való találkozásról. Külön örülök, hogy a pár férfi tagja is megszólalt.

„Életem vesztesége az lett volna, ha nem téged ad a sorsom ajándékba…” (Szabó Edit Irma)

 – Milyen út vezetett az örökbefogadásig? Miért döntöttetek így?

Judit: A mi történetünk 9 évvel ez előtt kezdődött. Az esküvőnket szerveztük. Szerettünk volna felkészülten, tudatosan babát vállalni, ezért bejelentkeztünk a Családtervező Központba. Itt hamar kiderült, hogy természetes úton kevés esélyünk van. Teljesen összeomlottunk. Lelkileg Istvánnak volt nehezebb ezt feldolgozni, mert nála találtak problémát.

István: Amikor az ember úgy éli az életét, hogy maximálisan hisz önmagában, akkor egy ilyen hír kirántja a talajt a lába alól. Ráadásul olyan durván vágták az arcomba a diagnózist, hogy minek mentünk mi oda, amikor nekünk csak úgy lehet gyerekünk, ha örökbe fogadunk. Néhány hétnek el kellett telnie, hogy az első döbbeneten túltegyük magunkat.

szerkesztett_képek (8)

– Mit kezdtetek a diagnózissal? Read the rest of this entry