életadó

2024. április 10., 17:30 Három testvért fogadtunk örökbe

ÖrökbeHozzászólás
Egy izgalmas család történetét ismerhetjük meg a következő online beszélgetésen. Márta és Sándor három gyereket fogadtak örökbe, mindet újszülöttként, nyílt örökbefogadással, a gyerekek egymásnak vér szerinti testvérei, két fiú és egy kislány, jelenleg 5, 4 és egyévesek. Különlegesek abból a szempontból is, hogy kezdettől tartják a kapcsolatot a gyerekek vér szerinti szüleivel. 
 

A beszélgetésről felvétel készül, a résztvevők nem fognak látszani. 

Mikor: 2024. április 10-én, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. → olvasásának folytatása

Nők, férfiak nélkül

ÖrökbeHozzászólás

Székely Zsuzsa pszichológus elemzése a Hat hét című új magyar játékfilmről. A Hat hét egy nyílt örökbeadás története, a számos díjjal kitüntetett alkotás hamarosan a mozikba kerül.

A Hat hét Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur fiatal filmesek sok nemzetközi díjat elnyert első játékfilmje. Vincze Máté korábban már több örökbefogadási témájú dokumentumfilmet készített. A témában való elmélyülése, és a „Hat hét” alapos előkészítése során szerzett tapasztalatai (interjúk örökbeadókkal és örökbefogadásban jártas szakemberekkel) nem csak tájékozottá, de – a filmen is láthatóan – érzékennyé is tette a főhőssel való alkotói azonosulásra, amely valószínűleg az egyik oka a bírálói és közönségsikernek, illetve a főszereplővel a nézőkben is hasonló empátiát kiváltó hatásának is.

A film története röviden egy fiatal lány nem tervezett terhességének a története a gyermek sorsáról hozott döntésig: megtartsa és felnevelje, lemondva tinédzser életéről, saját terveiről, vagy örökbe adja, lemondva az anyaság átéléséről és a gyermekéről örökre.

A család globális válsága általános kortünetként jelenik meg a történetben. A közönség pozitív, értő, azonosulni képes nemzetközi fogadtatása is lehet, hogy ennek is köszönhető. Sok egyedülálló anya helyzete Magyarországon – és valószínűleg több európai országban is – hasonló a filmbeli Zsófi anyjáéhoz. Nálunk a KSH adatai szerint a kiskorúak 30 százaléka egyszülős családban él, és a gyermekszegénység, – ami a gyermekek 25%-át érinti – egyik jelentős forrása is ez. A lakótelepi nyomor is a filmbelihez hasonlíthat egész kontinensünkön: megvan a napi kaja, ruha, meleg lakás, de remény valamilyen előrelépésre az életben nincs, és ez a legdeprimálóbb, amitől az elhúzódó krízisben élő filmbeli anyához hasonlóan iszik, drogozik sok ember.

Mára, posztmodern világunkban az apák felelősségének,  – és persze jogainak is – a közmegegyezéssel elfogadott nullázása általánossá vált, és ez a filmben is megjelenik. Zsófi apja nem csak nincs jelen az életükben, de gyerektartást sem fizet, és a születendő gyermek apjának sincsenek számon kérhető kötelezettségei: például az örökbefogadási hatósági eljárásban meg sem kérdezi az ügyintéző, hogy ki az újszülött apja.

Szinte semmilyen történetet nem lehet igazán hatásosan történelmi, társadalmi háttér nélkül elmesélni. Ennyiben Zsófi, a várandós lány anyává, felnőtté válási krízisének történetét is a jelen városi, lakótelepi szegénységébe, a család globális válságába (válások, egyszülős családok, az ebből adódó gyermekszegénység, reménytelenség, mentális megbetegedések) ágyazottan meséli el a forgatókönyvíró Vincze Máté. → olvasásának folytatása

“A valóságból merítettünk ötleteket a filmhez”

Örökbe1 hozzászólás

A Hat hét című új magyar játékfilm egy nyílt örökbefogadás története. Zsófi, a nehéz családi körülmények közt élő, teherbe esett középiskolás lány egy gyermektelen idősebb párnak adja örökbe születendő kisbabáját. A film Zsófi szemszögéből követi azt az időszakot, a szülés utáni hat hetet, mikor a vér szerinti anyának még joga van az örökbeadás után visszavonni a döntését. Az Örökbe.hu 2022. év végi rendezvényén premier előtt levetítettük a filmet, és utána Mártonffy Zsuzsa beszélgetett az alkotókkal, Szakonyi Noémi Veronika rendezővel és Vincze Máté Artur forgatókönyvíróval. E beszélgetést olvashatjátok.

2023. március 23-tól országszerte mozikba kerül a film,  és március 16-tól számos helyszínen lesznek közönségtalálkozóval egybekötött premier előtti vetítések. 

Zsuzsa: – Szeretettel köszöntöm az alkotókat, köszönjük, hogy megengedtétek, hogy levetítsük ezt a filmet. Kis visszatekintéssel kezdeném. Öt évvel ezelőtt szerveztünk egy hasonló örökbefogadó rendezvényt, Vincze Máténak két dokumentumfilmjét vetítettük le. Az egyik alkotás egy nemzetközi örökbefogadásról szólt, a másik pedig öt gyerek családból való kiemeléséről és nevelőszülőnél való elhelyezéséről. Már akkor említetted, hogy nagyon foglalkoztat a nyílt örökbefogadás és a hat hét témája. Hogy jutottatok el idáig?

Máté: – Noémivel Almási Tamás dokumentumfilm-rendező osztályában találkoztunk a Színművészeti Egyetemen. Ott hétről hétre témákat kellett kutatni és forgatni különféle emberekről, történetekről, így botlottam bele az örökbefogadásba. Az első filmek után tovább kerestem témákat, és ebben nagyon sokat segítettek a civil szervezetek, illetve Zsuzsával is régóta leveleztünk, beszélgettünk a lehetséges ötletekről az örökbefogadáson belül. Így jutottunk el oda, hogy jó lenne a hat hétről egy dokumentumfilmet csinálni. A folyamatban rájöttünk, hogy annyira érzékeny ez a periódus mind a két fél életében, hogy dokumentumfilmesként zavaró lenne jelen lenni egy kamerával, egy stábbal. Nem akarnánk semmiképpen sem befolyásolni egyik félnek sem a döntését a folyamatban. Ezért döntöttünk úgy Noémivel, hogy ebből inkább egy játékfilmet szeretnénk készíteni, de azt úgy, hogy a kutatásainkra alapozzuk a karaktereinket, a történetet, és így tudunk igazán közel menni ezekhez a szereplőkhöz, helyzetekhez.

Zsuzsa: – Az örökbefogadás elég gyakran szerepel filmeken. Ez egy nagyon látványos drámai esemény, de szakmailag sokszor nem korrekten dolgozzák föl. Itt azonban rendben voltak a kisebb részletek is. Mennyit kutattátok a témát?

Noémi: – Igazából Máté kutatta rengeteget, már nyolc éve foglalkozik a témával, én egy picit később csatlakoztam ebbe.

Máté: – 2020 április-májusában elkezdtünk ráfordulni, hogy ebből tényleg szeretnénk beadni egy pályázatot a Filmintézethez, onnantól sokkal intenzívebben találkoztunk civil szervezetekkel, nőgyógyászokkal, pszichológusokkal, örökbefogadókkal, és az ő történeteikből inspirálódtunk a folyamatban, nagyon sok emberhez eljutottunk. Maga az írás, a történet megírása elég gyorsan és gördülékenyen tudott haladni emiatt, mert szimplán a valóságból merítettünk nagyon sok ötletet, de nyilván dramatizáltunk jeleneteket a filmben, mivel játékfilmről van szó. Nagyon örülünk, hogy el tudott készülni így ez a film.

Zsuzsa: – De ez nem egy konkrét történet?

Máté: – Sok valós eseményen alapszik, de nem egy konkrét történet. Zsófinak a karaktere egyébként egy életet adó anya karakteréhez nagyon hasonlít, akivel mi találkoztunk.

Zsuzsa: – Eszerint örökbeadó anyákkal is sikerült kapcsolatba lépni.

→ olvasásának folytatása

Filmvetítés és morzsabuli 2022. december 27-én

Örökbe1 hozzászólás

Nagy közös, személyes programra hívom az Örökbe.hu olvasóit. A szokásos “két ünnep közti” morzsabulinkon egy különleges filmvetítésben is részünk lesz.

A Hat hét című új magyar filmdrámát láthatják a résztvevők. Az itt olvasóknak nem is kell magyarázni a címet: a hat hét az az időszak, ameddig a gyermekét örökbe adó anya még meggondolhatja magát a szülés után. A film a vér szerinti anya, esetünkben egy tinédzser lány, Zsófi szemszögéből követi ezt az időszakot. Különlegessége, hogy az alkotók nagyon alaposan beleásták magukat az örökbefogadás működésébe, sokat konzultáltak a terület gyakorlati szakembereivel, így elkerülték téma ábrázolása során szokásos tipikus filmes hibákat.

A Hat hét máris számos díjat nyert nemzetközi és hazai fesztiválokon, mi most premier előtt láthatjuk. Az egyik forgatókönyvíró, Vincze Máté Artur már öt éve is vendégünk volt egy Örökbe rendezvényen, akkor a gyerekvédelem és örökbefogadás témájában forgatott dokumentumfilmjeit néztük meg. A rendező, Szakonyi Noémi Veronika pedig társproducere volt az Anyáim története című, szintén örökbefogadással foglalkozó dokumentumfilmnek. Most Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur lesznek a vendégeink, és a vetítés után tudunk kicsit beszélgetni. Az eseményen fényképek készülnek, aki nem akar ezeken szerepelni, az előre jelezze.

A film 95 perces, 2022-ben készült, a főszerepeket Román Katalin, Járó Zsuzsanna, Balsai Móni és Mészáros András játsszák. Magyar nyelven vetítjük.

→ olvasásának folytatása

10+1 joghézag a gyökérkeresésben

Örökbe4 hozzászólás

Az örökbefogadott gyereknek és felnőttnek joga, pszichológiai szükséglete is származása megismerése, gyökereinek tiszteletben tartása. Mégis sok téren korlátokba ütközik a múlt feltérképezése. Szubjektív gyűjtésem arról, mely területeken korlátozzák a jogi hiátusok és a jelen örökbefogadási gyakorlat azt az örökbefogadottat, aki alaposabban utánajárna, ki is ő és honnan jön.

A jó hír, hogy az örökbe fogadott felnőttnek 1997 óta törvényi joga hivatalos eljárás keretében a gyámhivatalon keresztül vér szerinti szülőjét, és testvérét megkeresni. Bővebben itt írtam az eljárásról:

https://orokbe.hu/2014/10/06/a-szarmazaskutatas-hivatalos-utja/

https://orokbe.hu/2017/06/29/kerdezz-felelek-a-szarmazas-megismereserol/

Íme a joghézagok. A lista nem jelenti, hogy minden egyes örökbefogadottnál minden terület sérül, vagy akár fontos az illetőnek, de ezek rendszer- és jogalkotási szinten megjelenő hiányosságok.

    1. Anyja neve. Ha a szülő nem elérhető, vagy nem vállalja a kapcsolatfelvételt, az örökbefogadott csak annyi információt kaphat az eljárásban, hogy őt örökbe fogadták. Még a saját anyja nevét sem fogja megtudni.
    2. Születési neve. Sőt, a jogszabály még azt sem mondja ki egyértelműen, hogy ebben az esetben a saját születési nevét, vagy eredeti születési anyakönyvi kivonatát megkaphatja. (A manapság örökbefogadók jellemzően ezen adatok birtokába kerülnek az örökbefogadáskor. De lehet, hogy valakit évtizedekkel korábban fogadtak örökbe, vagy a szülők eltitkolják előle ezeket az adatokat.)
    3. Hol az apa? Az apákról legtöbbször nincs adat. A krízisben levő anyák nincsenek férjnél, az apa nem kerül be a nyilvántartásokba – többnyire még akkor sem, ha részt vesz az örökbeadási folyamatban és elkíséri az anyát. Ha nincs beírva apa, a gyámhivatal nem tudja megkeresni, legfeljebb az anya árulhatja el a kilétét – már ha él, ha megtalálják és hajlandó.
    4. Testvérek. A testvérek felkutatása az örökbefogadottak tapasztalatai alapján hiányos, a nyílt örökbefogadásokat sokáig nem rögzítette a Tegyesz, több helyen felnőtt (külföldön, állami gondozásban stb.) testvérek felkutatása kérdéses. Az apai féltestvéreket pedig, ha nincs apa bejegyezve, nem fogja kiadni a rendszer. Egyéb rokonokat (nagybácsi, unokatestvér) nem keres a hivatal.
    5. Fotó. Nagyon sok örökbefogadott gyermeknek ma sincs fényképe a vér szerinti szülőről. Még akkor sem, ha nyílt örökbeadás történt, azaz a szülők találkoztak*, vagy ha az állami gondozásban élő gyereket évekig látogatta a szülő. Ha van is fotó, sokszor rosszul értelmezett adatvédelemből nem kapja meg a gyerek az örökbefogadáskor. (Ezen a közösségi oldalak léte enyhít, de korrektebb lenne egy olyan kép, aminek az elkészítésébe, átadásába a szülő beleegyezett, netán a gyerekkel együtt szerepel rajta.)
    6. Nevelőcsalád. Semmilyen joga nincs az örökbefogadottnak azon gyerekek felkutatására, akikkel korábban a nevelőszülőnél akár évekig testvérként nevelkedett. És persze a nevelőszülőt sem kerestetheti. Ma már sok örökbefogadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülővel, akivel az örökbefogadáskor találkoznak, de ha több helyen élt a gyerek, az eggyel korábbi nevelőszülő előkerítése hivatalosan nem lehetséges.
    7. Névváltoztatás. Bár 2014 óra jogszabály is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek utónevét csak indokolt esetben lehet megváltoztatni, ez sokszor ma is megtörténik, akár olyan „szoftos” formában is, hogy adnak neki egy második keresztnevet, és azon szólítják (ami ugyanúgy a név elvesztése egy kisgyerek számára).
    8. Kapcsolattartás. Ritkaságszámba megy még, ahol rendszeres személyes kapcsolattartás történik az örökbe fogadott gyerek és a vér szerinti család közt. Erre a nyílt örökbefogadás adna lehetőséget, de jellemzően ezt a lehetőséget fel sem ajánlják a közvetítő szervezetek. Nem mindenki alkalmas egy efféle kapcsolatra, de sokkal többen azok lennének, mint ahányan ma csinálják.
    9. Testvérkapcsolat. A jogszabály kimondja, hogy vér szerinti testvéreket lehetőleg együtt adjanak örökbe, de ez akkor megvalósítható, ha időben közel válnak örökbe fogadhatóvá. A rendszer hivatalosan nem nyújt adatokat az előbb vagy később örökbeadott testvérekről, legfeljebb “szivárogtat” olykor. Ritka a kapcsolattartás nem együtt élő testvérek közt. 14 éves kor alatt a gyámhivatal sem indítja el a keresést. Néhány civil szervezet nyitottabb e kérdésben.
    10. Orvosi adatok. Az örökbefogadáskor az addigi orvosi dokumentációt megkapja a szülő, de ez hiányos lehet. Ha a gyerek élt a vér szerinti családjában is, az abból az időből származó leletek valószínűleg nem lesznek meg. A titkos örökbefogadáskor új taj-számot kap a gyerek, a korábbi adatai nem lesznek hozzáférhetők az egészségügyi rendszerben. A gyámhivatal adhat felvilágosítást a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, de ezt a kérést is orvosilag indokolni kell, de nincs szó a gyermek saját korábbi adatainak kikéréséről.

→ olvasásának folytatása

Elmaradt. Október 9., vasárnap!: Vendégünk Edit és Roland

ÖrökbeHozzászólás

A BESZÉLGETÉS ELMARADT, ENNÉLFOGVA FELVÉTEL SINCS RÓLA. 

Edit és Roland, anya és fia lesznek a vendégeink, akik a Tiktokon vicces kis oktatóvideókban próbálják oldani a romákkal szembeni előítéleteket, ismertetik az oláhcigány szokásokat, néha lovári nyelvleckéket is adnak. Roland most gyárban dolgozik, de táncosként több magyar énekes videóklipjében szerepelt. Az életük nem indult könnyen: Edit állami gondozásban nőtt fel, 16 évesen lett anya, azóta sikerült talpra állnia. Roland élete első három évét intézetben töltötte, utána anyukája visszakaphatta. Edit a második gyermekét örökbe adta, az immár felnőtt leánnyal nemrég sikerült felvenniük a kapcsolatot. E történéseket maguk is vállalják a videókban, de most az örökbefogadói közösség szemszögéből fogunk beszélgetni cigányságról, és előítéletekről, állami gondozásról és örökbeadásról, nehéz sorsról és megküzdésről. Rengeteg izgalmas témánk lesz! A tiszteletteljes hangnem, ahogy minden Örökbe.hu rendezvényen, alapfeltétel, de ezzel nem szokott gond lenni.

A beszélgetést vezeti Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája. 

Mikor: VENDÉGEINK ELFOGLALTSÁGA MIATT AZ IDŐPONT OKTÓBER 8., SZOMBATON OKTÓBER 9.-ÉN VASÁRNAP LESZ! 2022. október 5-én, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. → olvasásának folytatása

„A nevelésem csődjének tartom, hogy a lányom eltitkolta a terhességet”

ÖrökbeHozzászólás

Egy örökbeadás-örökbefogadás nemcsak a gyereket és a közvetlen szülőket érinti, de az egész tágabb családot. Az Örökbe.hu blog története során először egy nagymama meséli el nekünk, milyen volt kísérnie a nevelt lánya titkolt-kiderült terhességét, majd örökbeadását. Közben visszatekintünk arra is, milyen egy traumatizált kisgyereket beilleszteni a családba.

Hogy lett Dóri a nevelt lányod?

Dóri a húgom a kislánya. 21 évvel ezelőtt hirtelen a húgom lelépett, nem tudtuk, hova. A férje jóval idősebb nála, traktorosként dolgozott, hajnalban kellett elmennie. Az első héten az apa próbálkozott a gyerek nevelésével, de mikor a kislány elmesélte az oviban, hogy apa mit főzött, az óvónő behívta egy megbeszélésre. Az apa tudta, hogy ennek kiemelés lesz a vége, tőlünk kért segítséget. Nekünk a férjemmel akkor már három gyerekünk volt, Dórinál idősebbek. Először csak elhoztuk a kislányt és írtunk egy papírt, hogy apuka kérte tőlem ezt a segítséget, ezután jött a gyámhivatal, elintéztük a családbafogadást. Három hónap múlva a húgom is előkerült, beleegyezett, aztán egyszer elvitte a gyereket láthatásra. Dóri úgy mesélte, hogy alig látott a füsttől a szobában, gyanítom, hogy ittas volt az anyuka. Akkor ügyvédhez mentem, hogy ki felel a gyerekért a láthatáson – a gyám felel, aki én voltam. Ekkor kérvényeztem a gyámhivatalnál, hogy nálam történjen a láthatás. A bíróság véglegesítette a családbafogadást, hivatalos határozattal behelyezték a családomba Dórit, én lettem a törvényes képviselője, apának és anyának fizetési kötelezettséget állapítottak meg, de nem nagyon fizettek. Utána velünk élt, amíg önálló életet nem kezdett.

Milyen állapotban érkezett a kislány?

Hatévesen került a családunkba. Az elején nagyon sok problémám volt vele, nem ismerte az ételeket, nagyon szeretetéhes volt. Koraszülöttként érkezett, nem megfelelően fejlődött, ezért nyolcévesen kezdte az iskolát. Biztos, hogy sokat szenvedett az első hat évben a kislány, mikor idekerült, a védőnő megkapta az iratanyagot, megmutatta, a húgom és a férje is az itallal volt elfoglalva és nem a kicsivel, ezt többszörösen leírta a gyerekorvos a gyerek kartonján. Nálunk teljesen helyreállt, minden rendbejött körülötte. Semmi megkülönböztetés nem zajlott, ugyanúgy bántam vele, mint az enyémekkel, iskolába, szakkörre járt, lakáskasszát indítottunk neki is, mint a többieknek.

Hogy derült ki a terhesség?

Mikor a babát várta 22 évesen, akkor végzett a középiskolában, mert ugye később kezdte az iskolát. Én úgy éltem meg, hogy ez a nevelésem csődje. Senkinek a családban nem mondta el, hogy babát vár. Én véletlenül vettem észre és rákérdeztem. Nekem is van három gyerekem, tudtam, milyen egy két, három hónapos terhesség. Azt hittem, most van az elején. Mikor megmondta, hogy a hatodik hónapban van, majdnem elájultam. Miután rájöttem, 1-2 héten belül látványosan megnőtt a hasa, már nem kellett titkolnia. Azóta utánaolvastam, ilyen tényleg létezik, hogy ha titkolja az anya a terhességét, akkor alig látszik.

Azt tartod a nevelésed csődjének, hogy terhes lett, vagy hogy téged nem avatott be?

Az, hogy nem mondta el. Én őt a lányomnak tekintem. Mindent megbeszéltünk. A nagyobb gyerekeim még inkább kiakadtak: ha féltél anyának elmondani, nekünk miért nem szóltál? Anyának nem is kellett volna megtudnia.

Azt mondta, megpróbálta elvetetni, járt védőnőnél, orvosnál, de ez az ünnepek körül történt, és mire a védőnő visszajött szabadságról, már elkésett. De utána sem mondta meg nekem. → olvasásának folytatása

A visszakért baba

Örökbe1 hozzászólás

Vendégposzt következik. A „hat hét” jogintézménye ellentmondásos megítélésű örökbefogadói körökben, ez az az időszak, amíg az örökbeadáshoz hozzájáruló vér szerinti szülő meggondolhatja magát, visszakérheti a gyermeket. Beáéknál a külföldön élő vér szerinti apa került elő ezen időszak alatt, és vissza kellett adniuk az aprócska kislányt, akit örökbe akartak fogadni. Hogy lehet ezt ép ésszel kibírni? Bea elmeséli.

Nem vagyok fatalista. Nem gondolom, hogy a jövő előre meghatározott és nem tehetünk semmi mást, minthogy beletörődünk a sorsunkba. Sőt, vallom, hogy az életünket mi magunk irányítjuk, életünk minden pillanatában ott van a döntés lehetősége és a nem döntés is döntés. Nem vagyok a szó valódi értelmében vallásos, de spirituálisan gondolkodó embernek tartom magam és hiszem, hogy létezik valamiféle felsőbb rendező elv, ami befolyással van az életünk történéseire, és ami tanítani próbál minket, hogy jobbá, boldogabbá, teljesebbé váljunk. Eddigi életemben saját bőrömön tapasztaltam, hogy valamennyi esemény, ami megtörtént velem, tanított nekem valamit önmagamról, kapcsolataimról, a világhoz való hozzáállásomról. A legjobb és leghasznosabb leckék azonban rendszerint fájdalmasak.

Pszichológusként és kutatóként a traumák utáni fejlődés lehetősége, a kihívásokkal szembeni pszichés rugalmas ellenállás (reziliencia) témaköre mindig is foglalkoztatott. Mindez minden bizonnyal lenyomatot hagyott a sikertelen – vagy, ahogy a tegyeszes ügyintézőnk kijavított: meghiúsult – örökbefogadásunkkal kapcsolatos gondolataimon, érzéseimen és hozzáállásomon egyaránt, melynek történetét szeretném most megosztani veletek.

A gyermekvállalás rögös útján számtalan veszteséget éltünk át a lombikprogramok és az örökbefogadás során egyaránt. Valamennyi veszteség darabokra tépte a lelkünket, de szerencsére mindegyik trauma után újra és újra összeraktuk lelkünk diribdarabjait, és valamennyi trauma után egy kicsit más emberként folytattuk az utunkat. Olyan volt, mint egy libikóka. Felváltva kerültünk nagyon mélyre és felváltva rángattuk ki egymást az önsajnálat mocsarából.  Mindeközben a kapcsolatunk nagyon erőssé és mélységesen őszintévé vált. Egy olyan erős kötelék alakult ki közöttünk, melyben őszintén fel lehet vállalni a gondolatainkat és érzéseinket, ahol kellőképpen biztonságban érezzük magunkat ahhoz, hogy megmutassuk a gyenge pontjainkat, ahol szabad volt sírni, ordítani és toporzékolni. Hiszem és vallom, hogy a férjem az egyetlen ember, akivel végig tudtam csinálni ezt az öt, emberpróbáló évet.

De kezdjük az elején. 2012-ben ismerkedtünk meg egy társkereső oldalon, ekkor vette kezdetét a tündérmese: összeköltözés, jegyesség, házasság, felhőtlen, gondtalan boldogság három éven át. Aztán 2015-ben vált világossá, hogy a fogantatásban akadályaink lesznek, ez volt az első mélypont. A meddőség tényét ekkor még „csak” egyikünknél állapították meg. 2016-ban került sor az első mesterséges megtermékenyítésre, ami nem járt sikerrel. Rögtön a beavatkozást követően elindítottuk az örökbefogadási folyamatot. Szerencsére elsősorban mindketten gyermeket szerettünk volna, és nem ragaszkodtunk a vér szerinti gyermekhez, így a kezdet kezdetén egyetértettünk abban, hogy az örökbefogadás mindkettőnk számára elfogadható és járható út. 2017 januárjában kaptuk kézhez a határozatunkat. 2016-2018 között még öt esélyt adtunk az orvostudománynak, de nem jártunk eredménnyel. A 2019-es évben világossá vált, hogy valószínűleg mindketten meddők vagyunk, de még volt egy halvány remény egy másik intézetben, egy új orvosnál. Ezt az évet arra szántuk, hogy felkészüljünk az utolsó beavatkozásra, közben tavasszal megtudtuk, hogy a várakozók listájának elejére kerültünk.

→ olvasásának folytatása

Hanganyag: a családsegítő munkája Kelet-Magyarországon

Örökbe1 hozzászólás

Vendégünk Ildikó, aki húsz éve vezet egy családsegítő szolgálatot Kelet-Magyarországon, ahol sok mélyszegénységben élő, jellemzően roma család tartozik az ügyfeleik közé. Ez az a világ, ahonnan sok gyereket kiemelnek, és ők kerülnek később örökbefogadókhoz. Milyen közegből érkeznek ezek a gyerekek, milyen a vér szerinti családok helyzete, és milyen lépések előzik meg, majd követik a gyerek kiemelését, esetleg örökbeadását? “Nem fogják fel, hogy elveszíthetik a gyereküket, mindig arra hivatkoznak, hogy ők nem mondtak le a gyerekről” – meséli Ildikó.

A hanganyag 1 óra 40 perc, a 2021. május 19-i online Örökbe.hu rendezvényen készült.

Aki letöltené, itt kattintson a három pontra, majd a letöltésre: https://orokbe.files.wordpress.com/2021/08/audio_ildiko_csaladsegito.mp3

Tartalom:

0 p: Bemutatkozás, a családsegítő munkája

5 p: élet a mélyszegénységben: munkahely, iskolázottság, lakásviszonyok

16 p: Mikor kell kiemelni a gyereket?

24 p: “Minden apró sikert nagyon tudunk értékelni a munkában”

26 p: Kiemelés, nevelőszülők

31 p: Hazagondozás

35 p: “Sok szülő még sose hagyta el a települést”

39 p: A nagykorú fiatal hazakerül az állami gondozásból → olvasásának folytatása

A nagy betegséglista egy orvos szemével II.

Örökbe2 hozzászólás

Folytatódik a beszélgetés dr. Büki György neurológus szakorvossal az örökbefogadók által kitöltendő egészségügyi adatlapról. Múlt héten a szülők betegségeivel, életmódjával foglalkoztunk, ma a gyerek lehetséges állapotairól beszélünk. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített. A cikk előző részét itt találjátok.

Most áttérünk a gyerek állapotára. Rögtön az első pont a listán megint egy jolly joker: genetikai károsodás.

Büki György: A genetikai károsodások egy részét ismerjük, tudjuk, mit jelent. Például a klasszikus fenilketonuriánál (fehérje-anyagcserezavar) egész életében fehérjeszegény diétán kell tartani az illetőt. A genetikai állapotok nagy részét a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal leleplezzük, és ezáltal idejében be is avatkozhatunk, akkor az konkrétan egy életmódot jelöl meg. A másik ilyen klasszikus, régről ismert kórkép a galaktozémia, a tejcukor bontásának zavara, ami tejcukormentes étrendet követel. Bármelyik anyagcsere-betegség azt igényli, hogy időnként az illető témában jártas szakorvoshoz felkerekedjen az ember, rendszeres laborvizsgálatok történjenek és hogy a különféle előírásokat, étkezési megszorításokat, táplálékkiegészítők, gyógyszerek szedését precízen, pontosan tartsa. Nagyon sok esetben arra is lehet gondolni – megint a jelenségek spektrális jellegéről van szó – hogy azért nem tudhatom pontosan, milyen lesz az illető helyzetének a végkimenetele, tehát ha mindent pontosan betartok, esetleg nem lesz-e az ő egészségi állapota kicsit hátrányosabb, mintha ennek a genetikai adottságnak a hordozója nem lenne.

A genetikai károsodások, főleg amik az idegrendszer működéseit érintik, nagyon sokrétűek lehetnek. Van egy sor genetikai állapot, amit egyszerűen csak abból kezdünk kikövetkeztetni, hogy a fejlődés késlekedik. Az utóbbi hétben például két olyan gyerekkel találkoztam, akinek már kész genetikai diagnózisa volt, de a problémára pont a fejlődés késlekedéséből jöttek rá. Egyébként az egyiküknek egy olyan genetikai állapota igazolódott, amiből összesen 125-öt tartanak nyilván a világon, a másikéból pedig összesen 8-at.

Amikor idegrendszeri fejlődési problémát okoz egy genetikai állapot, akkor számíthatok arra, hogy folyamatosan valaminek a fejlesztésével, behozatalával lesz dolgom, és a végkimenetel sose lesz olyan, mintha tökéletes volna. Tehát a fejlődési zavarokat okozó genetikai állapotokat vagy lehet egy szinten tartani, vagy egy kicsit nyílik az olló, és az adott korosztályhoz képest egyre inkább megmutatkoznak a hátrányok és az eltérések.

De nagyon sokféle genetikai károsodás van, nagyon különböző kihatással az életre.

BGY: Egy sor nefrológiai kórkép genetikai károsodás eredménye. Például a policisztás vese, aminek majd 30 éves korára lesz a végeredménye, hogy donorvesét kell kapnia, ez megint egy hihetetlen nagy kategória, ahol lehet azt mondani, hogy kérem az adott genetikai kórkép nevét és akkor annak az ügyében elkezdek tájékozódni. Ennél a gyereknél, akinek a problémájából 125 van a világban, azt mondtam a szülőnek, hogy most maga biztosan mindent jobban tud nálam, mert én ezzel a dologgal még soha az életben nem találkoztam. Azt felelte a szülő, hogy igen, belépett egy amerikai meg egy francia szülőcsoportba és most onnan tudja, hogy ebben a genetikai állapotban figyelni kell a gyerek vérének vasszintjét, mert az problémákat okozhat, ha túlságosan magas. Hihetetlen, hogy miféle információk birtokába jutunk mostanában a genetikai kórképek és adottságok tekintetében, és ezek egyre bővülnek. A legújabban pedig egyre több esetben van lehetőség arra, hogy teljes genomvizsgálatot is csináljunk. A társadalombiztosítás ehhez pénzt akkor ad, ha kiderül a kórkép, akkor be lehet avatkozni. Tehát egy diétával vagy gyógyszeres kezeléssel megállítani vagy lassítani lehet azt a folyamatot, amiben a genetikai adottságai révén az illető benne van. Érdemes esetleg még pluszban tájékozódni célzottan annál, aki ennek a területnek a szaktudora. Ma például a vese genetikai problémáinak az egyik legnagyobb szakértője a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján van, míg az izombetegségek genetikai problémáié a II. sz. Gyermekklinikán dolgozik. Nagyon tudni kell, hogy miről van szó. → olvasásának folytatása