Tag Archives: életadó

„Nem vettem észre a terhességet”

Általános

Interjú egy örökbeadó anyával. Jázmin tizennyolc évesen, váratlanul hozott világra egy kislányt, a terhességet egészen a szülésig nem észlelte. A gyermek örökbeadása mellett döntött, de azóta sem megy ki a fejéből. Egy még mindig nagyon fiatal nővel beszélgettem, aki kemény helyzeteken van túl.

Mikor vetted észre, hogy babát vársz?

Csak a szülésnél. Minden előzmény nélkül erős görcseim támadtak, anyukám elvitt a kórházba. Itt a nőgyógyász megvizsgált és mondta, hogy megyünk szülni, már látszik a feje. Ez teljesen lesokkolt. Nem vettem észre a terhességet. Ugyanúgy menstruáltam, nem volt semmi panaszom, két kilót híztam, de 46 kiló vagyok, az a két kiló meg se látszik, egyáltalán nem volt hasam. A kislány másfél kilóval született és 44 centivel. Az orvos szerint 38. hétre születhetett, csak nem nőtt meg a nem megfelelő körülmények miatt. A terhesség alatt buliztam, alkoholt fogyasztottam, dohányoztam, mindent elkövettem, hogy ne tudjon rendesen fejlődni.

Hisz nem tudtad, hogy babát vársz. Ezek a méretek egy 7 hónapos koraszülöttnek felelnek meg.

Már a körme is hosszú volt, nem is kellett lélegeztetni, ebből gondolták, hogy 37-38. hétre születhetett, csak pici súllyal. Hamar lezajlott a szülés. Onnantól, hogy betoltak a szülőszobára, tíz percbe telt. Sokk volt. Mikor megszületett, nem is akartam ránézni, nem tudtam vele azonosulni.

Kitől volt a gyerek?

Futó kapcsolat, még az iskola alatt jártunk, 1-2 hónapig tartott. Én gyógyszert szedtem, de kaptam közben antibiotikumot és valószínűleg kiütötte. A terhesség alatt is végig szedtem a fogamzásgátlót. Utána lett egy komolyabb kapcsolatom, aki ma már a férjem. A szülésnél már a mostani férjemmel voltam, az érettségi után pár hónappal született a kislány. Neki elmondtam rögtön a dolgokat. Nem tudott vele mit kezdeni. Azt mondta, hogy az én döntésem, és lesz, ami lesz. Én is nehezen azonosultam a babával. Nekem fontosabb volt, hogy legyen egy biztos kapcsolatom, és anyuékra se tegyek plusz terhet. Így is nehéz anyagiak közt éltünk, akkor váltak el az élettársával, akivel 15 évig együtt éltek. Én két hónappal azelőtt kezdtem dolgozni egy gyárban szalagmunkán. Read the rest of this entry

„Hagyjuk, hogy az anya jusson el a döntésig”

Általános

Az Örökbe.hu blogon az indulás után interjúban mutattam be a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezeteket. A Fészek Alapítványnál azóta elhunyt az alapító, a szervezet működése sokat változott a 2014-es cikk óta. Katona Andrea, a Fészek Alapítvány elnöke, és Sulyok Eszter, az alapítvány pszichológusa meséltek a mai gyakorlatról és filozófiáról.

Magyarországon jellemzően a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületek, alapítványok egy-egy karizmatikus vezető köré szerveződtek, akiknek az egyénisége rányomta a bélyegét a szervezet arculatára. A Fészek volt az első a civil szervezetek között, ahol lezajlott egy kényszerű utódlás, miután az alapítvány megálmodója, Budai Ágnes 2016-ban elhunyt. Hogy történt a váltás?

Katona Andrea: Ágnes halála előtt 6 évvel kezdtem a Fészeknél a munkámat, az alapelvek azóta nem változtak, de ugyanakkor rugalmasabbá és sok szempontból szakmaibbá vált az alapítvány. Az esetszámaink őrült módon nőnek, és nagyon sok minden mást is csinálunk, mint Dr. Budai Ágnes idejében. A váltásra Ági régóta készült, többször akarta már átadni nekem a vezetést, de én ezt akkor még nem akartam. Ő tisztában volt vele, hogy nem fogja a világ végégig az alapítványt vezetni, és kereste a megfelelő személyeket, akik az ő elvei, gondolatai szerint tudnák ezt folytatni. Voltak erre korábban is kísérletek, amelyek nem sikerültek.

Katona Andrea

Mit jelent ez a szakmaiság a működésben?

KA: Például azt, hogy ez nem egy egyszemélyes alapítvány, több kollégával dolgozunk. Ha csak én lennék egyedül, és egyszerre lenne 4-5 krízisterhesem, nyilván nem tudnék annyi figyelmet és energiát fordítani az ő személyes gondozásukra, mintha többen csinálnánk. Az Alapítvány munkatársai szakemberek, pszichológus, mediátor, szociálpedagógus, meddőségi és örökbefogadási szaktanácsadó is van köztük.

Egy-egy örökbeadásról teamben döntötök?

Ha van egy krízishelyzet, akkor hárman, sokszor négyen beszéljük meg, mi a krízis, hol kell megtámogatnunk a családot, milyen hivatalos lépések szükségesek, és akkor még szóba sem kerül az örökbefogadás. Nekem szenzációsan jó érzés, hogy magánutas örökbefogadásoknál soha nem vagyok olyan helyzetben, hogy én egyedül találkozom a felekkel, az alapítvány részéről legalább két ember vesz részt a krízistanácsadáson.

Hogy ne merüljön fel a megvesztegetés gyanúja?

Pontosan.

Ki a másik három ember?

Sulyok Eszter, pszichológus, Katona Enikő, szociálpedagógus, néha Katona Gyula is csatlakozik, aki mediátori végzettséget szerzett.

Te is sokat képzed magad azóta, jártál az ELTE-n a meddőségi, örökbefogadói és reprodukciós szaktanácsadói képzésre, gyermekvédelmi rádióműsort vezetsz a Mária Rádióban…

KA: Most épp a mesterszakomat fejezem be a mentálhigiéné szakon az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.

Az egyes szervezetek más helyre teszik a hangsúlyt, hogy a hazagondozás vagy az örökbeadás van-e náluk fókuszban, ennek megfelelően nagyon különböző arányokat produkálnak. Nálatok ez hogy van? Read the rest of this entry

Február 17. Személyes kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Miért jó, ha az örökbefogadott gyerek személyesen is találkozik a vér szerinti anyjával, esetleg más rokonaival? Mire érdemes ügyelni a kapcsolattartásnál? Most ezt az izgalmas témát fogjuk érintettek segítségével körbejárni. Vendégünk lesz két örökbefogadó család, akik személyesen is szoktak találkozni a gyerekük származási családjával. Mi is kapcsolattartó család vagyunk. Velünk lesz Barna Sára, aki erről a témáról írta a szakdolgozatát. És még egy amerikai könyvvel is készülök a nyitott örökbefogadásról. Szóval nem fogunk unatkozni!

A szokásostól eltérően most 19 órakor kezdünk!

Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája.

Mikor: 2021. február 17-én szerdán 19:00-kor (kivételesen!) Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. Nem baj, ha közben autózol, fürdetsz vagy csak hallgatod a programot. Read the rest of this entry

Utánkövetés: egy éve nem beszél velem a vérvonal (podcast)

Általános

Váczi J. Péter felnőtt örökbefogadott 2015-ben mesélt arról, hogy alakult az első, euforikus időszak, miután megtalálta a vér szerinti családját. Azóta sok minden történt: Péter felnőtt, meghalt az édesapja, a vér szerinti családdal való felhőtlen kapcsolatot pedig egy félreértés árnyékolta be. Az Utánkövetés rovatban megnézzük, mi történt az elmúlt években egy-egy régi interjúalannyal, és közben persze a múltjuk megélése is változik. A hangos interjú 2020 legelején készült. Minden ilyen felvétel pillanatkép, azóta megint nagyot fordult Péter élete, amiről remélhetőleg egy későbbi cikkben ismét beszámolhatok.

A hangfelvétel egy kávézóban készült, legyetek elnézőek a kisebb zajokkal. A sztori majd úgyis visz magával, Péter remek előadó.

A beszélgetés online meghallgatható itt:

Read the rest of this entry

Beszélgetés Katona Andreával és Gyulával – podcast

Általános

Az októberi Örökbe.hu rendezvény hangfelvétele. A Katona házaspárral beszélgetek. Andrea a Fészek Alapítványt vezeti Budai Ágnes 2016-os halála óta, munkáját férje, Gyula is segíti. A házaspár maga is örökbefogadó szülő, két felnőtt és két kisiskolás gyerekük van.

A beszélgetést különösen ajánlom azoknak, akik örökbefogadás előtt állnak, és a nyílt örökbefogadásra vagy újszülött érkezésére is nyitottak, sok izgalmasat megtudunk arról, hogy működnek az alapítványok, honnan érkeznek az örökbe fogadható babák, léteznek-e fehér bőrű, egészséges újszülöttek, és mik a teendők a várva várt telefonhívás után. Gyula pedig az örökbeadó és örökbefogadó apák szemszögébe is beavat minket. A helyszínt az Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola, a felvételt a Mária Rádió biztosította, köszönjük nekik. A rendezvényen mintegy 50 hallgató is jelen volt, nagy részük várakozó, az ő kérdéseik is szerepelnek az anyagban.

A beszélgetés online meghallgatható itt:

Read the rest of this entry

Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Általános
Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Eddig a blogon a cikkek többsége azzal foglalkozott, mit kell tenni az örökbefogadóknak. Most olyan nőkhöz szólok, akik terhesek és nem tudják felnevelni a gyereküket. Abortusz, örökbeadás, állami gondozás, mégis felnevelni a gyereket, esetleg anyaotthon? A cikkben körbejárom a lehetőségeket, és hogy melyik mit jelent a kismama és a baba számára. A teljes írás a Gyereksorsok blogon jelent meg.

“Örökbefogadás

Ebben az esetben a szülés után a gyerek új családba kerül. Jogilag az ő gyermekükké válik, az ő családnevüket viseli, neked semmilyen jogod, sem kötelességed nem lesz iránta. Nem fogod tudni, mi történik vele, később sem kaphatod vissza. Ha még nem vagy 18 éves, a szüleid hozzájárulása is szükséges. Ha férjnél vagy, a férjednek is bele kell egyeznie az örökbeadásba, akkor is, ha nem ő az apa.

Ha az újszülött örökbeadásáról döntesz, ezt a döntést a baba hathetes koráig visszavonhatod. De ebben az esetben is csak akkor kaphatod vissza őt, ha a gyámhivatal a körülményeidet megfelelőnek találja a gyerek felneveléséhez.

Akkor érdemes ezt választani, ha biztos vagy benne, hogy a gyermeket nem tudod, nem akarod vállalni, és semmi esély, hogy a körülményeid rendeződnek. Rengetegen várakoznak Magyarországon kisbaba örökbefogadására, biztos lesz köztük megfelelő a te gyereked számára.

Az örökbefogadás módjai:

  • Nyílt örökbefogadás. Ebben az esetben tudod, hogy kihez kerül a baba, ismered a másik családot, kifejezetten az ő számukra mondasz le róla. Ennek előnye, hogy megnyugodhatsz, jó helyen van a kicsi. Ha úgy állapodtok meg, lehet, hogy küldenek később fotókat a gyermekről, erre azonban semmilyen kötelezettségük nincs, az ő döntésük. Nyílt örökbefogadást hét civil szervezet és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közvetítenek.
  • Titkos örökbefogadás. Ebben az esetben nem tudod, hogy ki fogadja örökbe a babát. Bármelyik gyámhivatalban megteheted a nyilatkozatot, utána nem tájékoztatnak arról, ki fogadta örökbe a babát és mikor.
  • Inkubátorba helyezés. Az országban több kórházban vannak babamentő inkubátorok, ahova, ha a baba már megszületett és veszélyben van, be lehet tenni. Az ebbe került újszülöttet úgy tekintik, hogy lemondtak róla a szülők, és azonnal örökbefogadó családokhoz helyezik. A szülők ellen nem indul nyomozás, nem bűncselekmény az inkubátorba kisbabát helyezni. (Viszont máshol, utcán, templomban, vasútállomáson hagyni igen!) Inkubátorba a kórházon kívül született újszülöttek kerülnek. (A kórházban megszületett gyereket már anyakönyvezik, nem lehet név nélkül otthagyni.) Ezt a megoldást nem ajánljuk, segítség nélkül egyedül megszülni a gyereket nagyon kockázatos.

Read the rest of this entry

Beszélgetés a Pszinapszison – videó!

Általános

Újabb videó! A Pszinapszis XXIII. Budapesti Pszichológiai Napok rendezvényén három pszichológus és egy jogász szakemberrel beszélgettünk az örökbefogadásról, én a moderátor voltam. A téma: amiről nem szoktunk beszélni az örökbefogadás kapcsán. Izgalmas volt a különböző területekről érkező szakemberek és a közönség között tolmácsolni. A beszélgetőtársak rendelkeztek egyetemi oktatóként, nevelőszülői hálózatnál, családsegítőben, igazságügyi szakértőként és örökbefogadók felkészítő tanfolyamán is szerzett tapasztalattal, szóval sok szempontból ráláttunk a témára. A hallgatóságról nem tudunk ennyit, de ha elkezditek nézni, egy-két dolog az ő örökbefogadáshoz való viszonyukról is kiderül. A kerekasztalnál szóba kerültek a téma alapjai, az örökbefogadásról való beszélgetés a gyermekkel, az örökbeadó anyák háttere, a nevelőszülők, a rendszerben felnövő fiatalok sorsa, az, hogy karitatív tett-e az örökbefogadás, de olyan érdekességek is, mint a vér szerinti apák jogai vagy az örökbefogadás felbontása. Mindössze hatvan perc, és ebbe még a hallgatók kérdései is belefértek. Nagyon örülök, hogy részt vehettem! Read the rest of this entry

„Öregnek éreztem magam a babázáshoz”

Általános

Beszélgetés egy örökbeadó anyával! Ibolya közel másfél éve hozta világra a harmadik kislányát, akinek a sorsáról nyílt örökbefogadással gondoskodott. Kérdéseimre írásban válaszolt, azért vállalta a szereplést, hogy más kismamáknak segítsen. A neveket megváltoztattam, a fotók nem a szereplőket ábrázolják.

Hogy jutottál el az örökbeadásig?

A harmadik kislányomat szültem 2017-ben. Együtt éltem az élettársammal, aki azóta a férjem lett, és a közös, 13 éves lányunkkal. Nekem van az előző házasságomból egy másik lányom, aki akkor 17 éves volt, ő nem élt velünk, őt az apai nagyszülők és az apa nevelik. Én 39 éves voltam a teherbeeséskor, a párom 54. Anyagilag nem álltuk rosszul, de jól sem. Mindketten sokat dolgoztunk, én egy üzletben, a párom három műszakban. A házunk hármunknak elég volt, de a picinek már nem. Azért döntöttünk az örökbeadásról, mert már öregnek éreztük magunkat a gyerekneveléshez, főleg én. Nem voltam képes arra, hogy újra éjszakázzak. Párom is össze-vissza dolgozik és sokat alszik napközben. Már egy jól kialakított életünk volt, amibe nem fért bele a pici, bár lehet, hogy ez önzőn hangzik.

Váratlan terhesség volt?

Nagyon nem terveztük. 12 hetes és 4 napos voltam, mikor az orvos megállapította a terhességet. Addig nem voltam biztos benne. A vérzésem nem jött meg, de minden más menstruációs jelem igen. Azt hittem, hogy a pajzsmirigyem okozza a kimaradást.

Az abortusz felmerült benned?

Igen, sőt a kórházban hagyás is. Aztán a védőnőm mondta, hogy van egy másik lehetőség, a nyílt örökbeadás. Addig csak arról tudtam, hogy szülés után otthagyhatom a kórházban. A védőnőm a Gólyahír Egyesület önkéntese, elmondta a zárt, nyílt örökbefogadás és a kórházban hagyás menetét. A Gólyahírhez fordultam, rajtuk keresztül adtam örökbe a kislányt.

Ki tudott a környezetedben a babáról?

A családomnak elmondtam, hogy terhes vagyok és örökbe adjuk. A nagylányom eleinte támogatott, de később elítélt és még most is. Megszakította velem a kapcsolatot. A nővérem és a bátyám is elítél. Ők közvetítenek a lányom felé, ha nagyon muszáj. Mindhárman 120 km-re laknak tőlem. A szüleim már nem élnek. A munkatársaim tudtak a döntésemről és megértettek, sőt tiszteletben is tartották. Vissza is mentem rögtön dolgozni.

Milyenek az örökbefogadók?

A szülők egy egyszerű pár, kedvesek, közvetlenek, őszinték. Semmi felvágást, lenézést nem tapasztaltam. Az anya akkor volt 40, az apa 42 éves, volt már egy ötéves örökbefogadott gyermekük, aki nagyon szeretett volna egy kis húgit. A szülés előtt elvittek a Gólyahírrel együtt egy vizsgálatra a kórházba, ahol szültem. Bent volt velem az ultrahangon a leendő anyuka, és amikor meghallotta a pici szívhangját, elsírta magát. Akkor döntöttem el véglegesen, hogy ők kapják a picit. Read the rest of this entry

„Két évig nem állítottunk karácsonyfát, mert nincsenek itt a kislányok”

Általános

Riport egy mélyszegénységben élő örökbeadó anyával. A család helyzete most stabil, a szülőknek a mindene a sok gyerek, ám két testvért mégis örökbe kellett adniuk. Tündéhez és családjához a Fészek Alapítvány segítségével jutottam el. A neveket megváltoztattam, a fotók nem őket ábrázolják. A fényképekért köszönet Szarka Zoltánnak.

Tünde, a párja, István és az öt gyerekük tavaly nyáron jutottak el először a Tiszához. Ugyan már hat éve élnek egy településen, ahonnan csak öt kilométer a part, de egy mélyszegénységben élő család számára bizonyos távolságok nagyobbak. Autó nincs, kerékpár nincs, busz nem visz oda, a gyerekek között eddig mindig volt totyogó… Tavaly végül lesétáltak, ugyan a vízbe Tünde nem engedte a gyerekeket, mert nem tudnak úszni, de legalább látták a folyót.

Tündéhez a Fészek Alapítvány vezetője, Katona Andrea és férje, Gyula visz el. Kétszobás kis kockaházba érkezem, a kertben a budi ajtaját lengeti a szél, kócos kutya, de a négy négyzetméteres előtérben egy szerény, ám rendes konyha fogad. Hűtő, tűzhely, pár konyhai eszköz csinosan felakasztva, üvegben egy szál művirág. A házról hamar kiderül, hogy igazából egyszobás, abban él az egész család. A másik, kicsi helyiségben a fát tárolják, kint a kertben ellopnák. Fagyos márciusi nap van, Tünde befűtött a kályhába. A szoba, ahol hét ember alszik, rendes, tiszta, a kopott betonpadlót szőnyeg, az öt ágyat takaró borítja, a sarokban egyetlen szekrény. Hogy fér bele hét ember holmija? A falakon fotók a gyerekekről. A legtöbb a két kicsiről, akik nem velük élnek. Róluk rendszeresen küldenek fotót az örökbefogadó szülők. A nagyobb gyerekekről óvodában készült képek, kevesebb, erre végképp nincs pénz, ami van, azt Andrea fizette ki.

Az anyuka magyarázza, hogy alszanak, az ágyak közül több nyitható. Közben a szekrény tovább szűkül, mert Andrea és Gyula behordják a kocsiból az adománynak hozott gyerekruhákat, cipőket, a zsákokat szépen elhelyezik az egyetlen kanapán. „A gyerekek nagyon fognak örülni a cuccoknak, jobban, mint ha a boltban csokit veszek nekik. Andi néni havonta jön. Mindenben rá számíthattam, ő iskoláztatta be a gyerekeket szeptemberben, ő vette meg a fehér inget, fekete szoknyát. Nagyon rendesek, segítenek, bármi gondunk, bajunk van. A tanév végén szólt, hogy menjek be az iskolába, írassam össze, mi kell az iskolakezdéshez őszre, majd jön, megveszi.” „Volt, hogy Áron egy hétig cipő nélkül járt, átdobták a gyerekek a kerítésen” – teszi hozzá a ruhatémához a férfi, István a nemrégi sztorit.

Mit csinál az öt gyerek az egy szobában, ha rossz az idő? „Nem tombolnak, bekapcsoljuk a mesét nekik, babáznak, elfoglalják magukat, Áron átmegy a haverjához, nem szeret itthon lenni a lányokkal.” Tünde és párja napközben a tévét nézik, amíg a gyerekek iskolában, oviban vannak, a tévé a beszélgetésünk alatt is duruzsol. Ez a kapcsolat a külvilághoz. Read the rest of this entry

„Az esküvőmön láttam először az öcsémet”

Általános
„Az esküvőmön láttam először az öcsémet”

Mónika szlovákiai magyarként nőtt fel, szerető örökbefogadó családban. Később tudta meg, hogy eredeti szülei szlovákok, az első neve Michaela lett volna, és van két fiútestvére. Kettős identitás, édes-bús találkozások, hiába áhított információk és egy későn kimondott titok. Mónika mesél.

Hol tartasz most?

35 éves vagyok, férjem, kisgyerekem van, az egészségügyben vagyok nővér. Szlovákiai magyarként nőttem fel a Csallóközben, jó gyerekkorom volt, nagyon szerettek a szüleim. Túlféltettek, főleg az anyukám, talán azért, mert már idősebbek voltak, mikor hozzájuk kerültem, anyu 36 éves volt, apu 45.

Ők miért fogadtak örökbe?

Próbálkoztak többszörösen a gyermekáldással és nem sikerült nekik, kimondták, hogy nem lehet gyerekük. Akkor döntöttek az örökbefogadás mellett, rögtön be is adták a papírokat és két évet vártak rám. Én vagyok az egyetlen gyerekük. Mindent megadtak, amit akkor szokás volt, érzelmileg is. 21 hónapos voltam, mikor örökbe fogadtak.

Mónika kisgyerekként a szüleivel

Emlékszel valamire előtte?

Semmire. A szüleim csak annyit meséltek, hogy gyerekotthonban éltem, a keresztszüleim hoztak el autóval.

Te milyen gyerek voltál?

Csendes és visszahúzódó, de kicsi koromtól mindig megvolt mindenről a véleményem és ez a mai napig így van. Kamaszként már minden módon lázadtam, mindig az ellentétét csináltam, amit mondtak a szüleim. A magam feje után mentem.

Mikor tudtad meg, hogy örökbe fogadtak?

Kilencéves voltam, akkor se a szüleimtől hallottam. Egy osztálytársnőm elszólta magát egy vita közben, hogy én örökbefogadott vagyok, rá pár hónapra elmondták az anyuék az örökbefogadást. Nem rázott meg, mert eszembe jutott, hogy egyszer már ezt hallottam.

Értetted, hogy ezt micsoda?

Nem, nem is nagyon kérdeztem emiatt.

Azt elmondták, hogy más szült?

Anyu ezt elmondta, hogy más nő szült és Anyunak nem lehetett gyereke, de emlékszem, nem kérdeztem semmit. Én valahol fel se fogtam, mert tényleg jó családban nőttem fel, és akkor nem éltem meg ennek a hiányérzetét. Később igen, később éreztem a hiányt.

Többet nem került szóba? Read the rest of this entry