Mit kérdezzek a vér szerinti anyámtól?

A felnőtt örökbefogadottnak Magyarországon joga van a vér szerinti szülei és testvérei megkeresésére a gyámhivatalon keresztül. Ma egy fiatal felnőtt örökbefogadott, Nagy Rebeka Nóra kérdéseit adom közre, aki egyetlenegyszer tudott találkozni a vér szerinti anyával, mivel az titkolta őt a jelenlegi családja elől. Rebeka tudatosan készült a találkozásra, szeretett volna minél többet megtudni ezen az alkalmon, és más örökbefogadottakkal is konzultált, mire ezt a listát összeállította. Egy-két helyen én is kibővítettem a kérdéseket. Aki hasonló találkozásra készül, érdemes előre átgondolnia és a saját helyzetére aktualizálnia a kérdéseket, s persze azokat tapintatosan feltenni. Rebeka és a szülőanyjának találkozása története a Bölcső Alapítvány jubileumi konferenciáján hangzott el. 

Egészségi állapot

Van-e valamilyen betegséged, amiről tudsz?

Az édesanyádnak van valamilyen örökletes betegsége, amiről tudsz?

Az édesapádnak van valamilyen örökletes betegsége, amiről tudsz?

Tudsz-e a családban, a felmenőid között valamilyen örökletes betegségről, esetleges betegségi hajlamról?

Milyen a vércsoportod?

A gyerekeidnek milyen a vércsoportja?

Van-e valamilyen betegsége a gyermekeidnek?

Küzd(ött) valaki a családodban drog- vagy alkoholproblémákkal?

Család

A szüleid élnek még? Mennyi idősek?

Van testvéred? Hány éves? Mit lehet róla tudni?

Sok rokonod van? Mennyire népes a családod?

Hogyan jöttél ki a szüleiddel? Milyen gyerek voltál?

Hogy jöttél ki a testvéreiddel? Milyen volt a viszonyotok? Felnőve milyen a viszonyotok a testvéreiddel?

Terhesség

Mikor tudatosult benned, hogy terhes vagy? Hány hónaposan/hetesen jöttél rá? olvasásának folytatása

Videó: Péter, felnőtt örökbefogadott

Egy régi ismerőst látunk viszont. Váczi Jezsó Péter nem először szerepel a blogon, örökbefogadottként nőtt fel, a harmincas éveiben jár. Pár évvel ezelőtt megkereste a vér szerinti családját, szoros kapcsolatot alakított ki velük, majd ez a viszony megszakadt. Egy izgalmas, megható beszélgetést, előadást hallhatunk egy olyan embertől, aki nagy íveket ír le az életében, de sokat gondolkodik magán és a körülötte élőkön. Felnövés, útkeresés, cigány származás, az örökbefogadó és a vér szerinti szülőkkel és testvérekkel való viszony is szóba kerül.


A beszélgetés 2022. július 6-án hangzott el az Örökbe.hu virtuális rendezvényén, a kérdező Mártonffy Zsuzsa, a blog gazdája, a videószerkesztés Törökné Vida-Szűcs Katalin munkája. 2 óra.

A beszélgetésben utaltunk az előzőkre. Az első interjút Péter 2015-ben adta, a vér szerinti családdal való euforikus viszontlátásról. Itt olvashatjátok: https://orokbe.hu/2015/03/05/koszonom-hogy-ilyen-embert-faragtatok-a-fiambol/

Ez a hangfelvétel pedig 2020-ban készült, mikor épp mosolyszünetet tartottak: https://orokbe.hu/2020/05/04/utankovetes-peter-podcast/

Örökbe.hu virtuális rendezvényt szerdánként tartunk, itt láthatod a múlt és jövő programját. Néhány rendezvényről videófelvétel is készül. Aki támogatta tavaly a blogot, az ezeket azonnal megnézheti a támogatóknak szóló médiatárban, ahol már komoly tudástár gyűlt össze az örökbefogadásról és kapcsolódó témákról. Ha szeretnél te is élni ezzel a lehetőséggel, – és hozzájárulni az örökbefogadásról szóló leggazdagabb információforrás fennmaradásához, működtetéséhez – akkor csatlakozz az előfizetőkhöz. Itt olvashatsz a támogatási lehetőségekről.

10+1 joghézag a gyökérkeresésben

Az örökbefogadott gyereknek és felnőttnek joga, pszichológiai szükséglete is származása megismerése, gyökereinek tiszteletben tartása. Mégis sok téren korlátokba ütközik a múlt feltérképezése. Szubjektív gyűjtésem arról, mely területeken korlátozzák a jogi hiátusok és a jelen örökbefogadási gyakorlat azt az örökbefogadottat, aki alaposabban utánajárna, ki is ő és honnan jön.

A jó hír, hogy az örökbe fogadott felnőttnek 1997 óta törvényi joga hivatalos eljárás keretében a gyámhivatalon keresztül vér szerinti szülőjét, és testvérét megkeresni. Bővebben itt írtam az eljárásról:

https://orokbe.hu/2014/10/06/a-szarmazaskutatas-hivatalos-utja/

https://orokbe.hu/2017/06/29/kerdezz-felelek-a-szarmazas-megismereserol/

Íme a joghézagok. A lista nem jelenti, hogy minden egyes örökbefogadottnál minden terület sérül, vagy akár fontos az illetőnek, de ezek rendszer- és jogalkotási szinten megjelenő hiányosságok.

    1. Anyja neve. Ha a szülő nem elérhető, vagy nem vállalja a kapcsolatfelvételt, az örökbefogadott csak annyi információt kaphat az eljárásban, hogy őt örökbe fogadták. Még a saját anyja nevét sem fogja megtudni.
    2. Születési neve. Sőt, a jogszabály még azt sem mondja ki egyértelműen, hogy ebben az esetben a saját születési nevét, vagy eredeti születési anyakönyvi kivonatát megkaphatja. (A manapság örökbefogadók jellemzően ezen adatok birtokába kerülnek az örökbefogadáskor. De lehet, hogy valakit évtizedekkel korábban fogadtak örökbe, vagy a szülők eltitkolják előle ezeket az adatokat.)
    3. Hol az apa? Az apákról legtöbbször nincs adat. A krízisben levő anyák nincsenek férjnél, az apa nem kerül be a nyilvántartásokba – többnyire még akkor sem, ha részt vesz az örökbeadási folyamatban és elkíséri az anyát. Ha nincs beírva apa, a gyámhivatal nem tudja megkeresni, legfeljebb az anya árulhatja el a kilétét – már ha él, ha megtalálják és hajlandó.
    4. Testvérek. A testvérek felkutatása az örökbefogadottak tapasztalatai alapján hiányos, a nyílt örökbefogadásokat sokáig nem rögzítette a Tegyesz, több helyen felnőtt (külföldön, állami gondozásban stb.) testvérek felkutatása kérdéses. Az apai féltestvéreket pedig, ha nincs apa bejegyezve, nem fogja kiadni a rendszer. Egyéb rokonokat (nagybácsi, unokatestvér) nem keres a hivatal.
    5. Fotó. Nagyon sok örökbefogadott gyermeknek ma sincs fényképe a vér szerinti szülőről. Még akkor sem, ha nyílt örökbeadás történt, azaz a szülők találkoztak*, vagy ha az állami gondozásban élő gyereket évekig látogatta a szülő. Ha van is fotó, sokszor rosszul értelmezett adatvédelemből nem kapja meg a gyerek az örökbefogadáskor. (Ezen a közösségi oldalak léte enyhít, de korrektebb lenne egy olyan kép, aminek az elkészítésébe, átadásába a szülő beleegyezett, netán a gyerekkel együtt szerepel rajta.)
    6. Nevelőcsalád. Semmilyen joga nincs az örökbefogadottnak azon gyerekek felkutatására, akikkel korábban a nevelőszülőnél akár évekig testvérként nevelkedett. És persze a nevelőszülőt sem kerestetheti. Ma már sok örökbefogadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülővel, akivel az örökbefogadáskor találkoznak, de ha több helyen élt a gyerek, az eggyel korábbi nevelőszülő előkerítése hivatalosan nem lehetséges.
    7. Névváltoztatás. Bár 2014 óra jogszabály is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek utónevét csak indokolt esetben lehet megváltoztatni, ez sokszor ma is megtörténik, akár olyan „szoftos” formában is, hogy adnak neki egy második keresztnevet, és azon szólítják (ami ugyanúgy a név elvesztése egy kisgyerek számára).
    8. Kapcsolattartás. Ritkaságszámba megy még, ahol rendszeres személyes kapcsolattartás történik az örökbe fogadott gyerek és a vér szerinti család közt. Erre a nyílt örökbefogadás adna lehetőséget, de jellemzően ezt a lehetőséget fel sem ajánlják a közvetítő szervezetek. Nem mindenki alkalmas egy efféle kapcsolatra, de sokkal többen azok lennének, mint ahányan ma csinálják.
    9. Testvérkapcsolat. A jogszabály kimondja, hogy vér szerinti testvéreket lehetőleg együtt adjanak örökbe, de ez akkor megvalósítható, ha időben közel válnak örökbe fogadhatóvá. A rendszer hivatalosan nem nyújt adatokat az előbb vagy később örökbeadott testvérekről, legfeljebb “szivárogtat” olykor. Ritka a kapcsolattartás nem együtt élő testvérek közt. 14 éves kor alatt a gyámhivatal sem indítja el a keresést. Néhány civil szervezet nyitottabb e kérdésben.
    10. Orvosi adatok. Az örökbefogadáskor az addigi orvosi dokumentációt megkapja a szülő, de ez hiányos lehet. Ha a gyerek élt a vér szerinti családjában is, az abból az időből származó leletek valószínűleg nem lesznek meg. A titkos örökbefogadáskor új taj-számot kap a gyerek, a korábbi adatai nem lesznek hozzáférhetők az egészségügyi rendszerben. A gyámhivatal adhat felvilágosítást a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, de ezt a kérést is orvosilag indokolni kell, de nincs szó a gyermek saját korábbi adatainak kikéréséről.

olvasásának folytatása

2022. július 6. Vendégünk Péter, felnőtt örökbefogadott

Egy régi ismerőst látunk viszont. Péter örökbefogadottként nőtt fel, a harmincas éveiben jár. Ő az a ritka eset, aki nemcsak megkereste a vér szerinti családját, de szoros kapcsolatot alakított ki velük. Azóta azonban sok minden történt… Már többször elmesélte a történetét, de pár évenként érdemes újra felvenni a fonalat, hisz annyi minden változik. Felnövés, útkeresés, cigány származás, az örökbefogadó és a vér szerinti szülőkkel és testvérekkel való viszony is szóba kerül. 

Az első interjút 2015-ben adta, a vér szerinti családdal való euforikus viszontlátásról. Itt olvashatjátok: https://orokbe.hu/2015/03/05/koszonom-hogy-ilyen-embert-faragtatok-a-fiambol/

Ez a hangfelvétel pedig 2020-ban készült, mikor épp mosolyszünetet tartottak: https://orokbe.hu/2020/05/04/utankovetes-peter-podcast/

Mikor: 2022. július 6-án, szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket.

olvasásának folytatása

A gyerekünk testvére

Ma az örökbeadott gyerekek és vér szerinti testvérük relációjáról lesz szó.

A legjobb és a legrosszabb dolog is egy állami gondozott gyerek életében, ha van testvére. A rendszerben felnőtt fiataloknak sokszor nagyon szoros a kapcsolatuk a testvérükkel, szorosabb, mint az „odakint” felnövőknek. Ugyanakkor a testvér léte nagyon megnehezíti, hogy egy gyerek örökbefogadó családba kerüljön.

A rendszer igyekszik együtt elhelyezni és együtt örökbe adni a testvéreket, ha ez lehetséges. Ez régóta elv a gyerekvédelemben, a 2020-as törvénymódosítási csomag egy passzusa külön ráerősített erre, kimondva, hogy örökbe fogadható testvéreket, féltestvéreket együtt kell örökbe adni, hacsak ez nem ellentétes valamelyik gyerek érdekével, ha pedig egy testvér később kerül örökbefogadásra, előnyt élveznek a korábbi testvér örökbefogadó, már ha alkalmasak.

Hogy kerülnek testvérek örökbeadásra?

Az egyik helyzet, ha bekerül egyszerre 3-4-5-6 testvér a rendszerbe, elhanyagolás, bántalmazás miatt. Elvileg együtt kéne őket elhelyezni, a gyakorlatban ez akkor sikerülhet, ha van olyan nevelőszülő, aki vállalja őket. Ma egy nevelőszülő 4, sajátjaival együtt összesen öt gyereket nevelhet, e fölé csak testvérek együttes elhelyezésénél lehet menni. Nem véletlen, hogy ezt a számot folyamatosan csökkenti a törvénykezés az elmúlt években. És nagyon nehéz hirtelen ennyi férőhelyet találni, hacsak nem akkor kezd a nevelőszülő. A testvérek emiatt nagyobb eséllyel kerülnek gyerekotthonba.

Ha a gyereket már születésénél kiemelik a családból, vagy a kórházban hagyja az anya, akkor attól függ, hogy együtt vagy külön adják őket örökbe, hogy milyen sűrűn születnek, melyikkel mennyi ideig tartják a kapcsolatot a szülők. Előfordulnak olyan bizarr helyzetek, hogy egy nevelőcsaládnál él két testvér, az egyiket még látogatja az anya, a másiknál már megvonták a jogait.

Az örökbeadás előtt a gyermekvédelmi szakemberek teamje közösen igyekeznek a gyermekek esélyeit latolgatni a döntéshez, szét lehet-e választani a gyerekeket. Milyen erős a testvérkapcsolat? Van-e a gyerekeknek esély együtt családot találni? Ha igen, akkor belföldön vagy külföldön? Milyen a hátterük, személyiségük, egészségi állapotuk, mennyi esélyük lenne külön? Milyen szoros köztük a kapcsolat? Egy helyen élnek? Ha nem, egyáltalán ismerik egymást? Mi a gyerekek érdeke? Van-e még testvérük a rendszerben, és ő örökbe fogadható lesz várhatóan? Mikor? Ezeket vizsgálják a szakemberek. Ha lehet, akkor törekednek a testvérek együttes örökbeadására. Sokféle forgatókönyv elképzelhető: előfordul, hogy inkább külföldre, de együtt adják őket örökbe, vagy külön családokhoz, de kapcsolattartással. Ilyenkor azt is feltérképezik, nyitott-e a kapcsolattartásra az örökbefogadó szülő. Néha egymást nem ismerő vér szerinti testvérek kerülnek egy családhoz, ilyenkor a gyerekeket is össze kell barátkoztatni (ez inkább kicsi korban szokásos). Vagy a nevelőszülő fogadja örökbe a “maradó” gyereket. És az is megesik, hogy a gyerekek maradnak a rendszerben. Ahol hiába élnek most egy helyen, könnyen lehet, hogy a nevelőszülő pár év múlva nyugdíjba megy, nem találnak hirtelen mást négy testvérre, és akkor már nem fognak egy helyen élni. olvasásának folytatása

Videó: Sári és Bálint, örökbefogadottak és testvérek

Egy nagyon izgalmas felvételt hoztam ma. Két felnőtt örökbefogadott meséli el párhuzamosan az életét, az örökbefogadáshoz való viszonyát. Sára (26) és Bálint (22) ugyanabban az örökbefogadó családban nőttek fel, testvérként, középen két vér szerinti gyerek között, apjuk lelkipásztor. Bálint mindig jól vette az örökbefogadását, míg Sára nehezen dolgozta fel, hogy a vér szerinti anyja lemondott róla. Sokat lázadtak, de ma a helyükön vannak. A beszélgetésbe a vége felé Szilvia, az örökbefogadó anyuka is bekapcsolódik. Elhangzott a 2021. május 12-i virtuális Örökbe.hu rendezvényen, a szerkesztés Szabó Julcsi munkája. 1 óra 45 perc, de megéri megnézni.

 

Kis ízelítő a tartalomból: olvasásának folytatása

Beszélgetés egy felnőtt örökbefogadottal

Hangfelvétel egy Örökbe.hu rendezvényről. Erika 52 éves, ő meséli el a történetét. A sarokpontok: az első pár hónapot a vér szerinti anyukájával töltötte, akiről sokat tud, épp most dolgozza fel a családtörténetet egy visszaemlékezés formájában. Másfél éves korában került az örökbefogadó családjába, akik a témát kezdettől nyíltan kezelték. Ugyanakkor mai szemmel sok hibát is lát a saját nevelésében. Sok munkája volt abban, hogy most a helyén érezze magát, és megértse a történetének szereplőit. Húszéves kora óta ismeri a vér szerinti nővérét. A szerkesztésért köszönet Szabó Julcsinak.

Erika kislányként

Itt tudjátok meghallgatni a beszélgetést:

Aki letöltené a hanganyagot, kattintson a https://orokbe.files.wordpress.com/2021/05/erika_orokbe_jo.mp3 linkre, majd a jobb egérgombbal a “mentés másként” opciót kiválasztva elmenthető és netkapcsolat nélkül is hallgatható. 76 perc.

Jó hallgatást!

Örökbe.hu virtuális rendezvényt minden szerdán tartunk, itt láthatod a múlt és jövő programját. Néhány rendezvényről videó- vagy hangfelvétel is készül. Aki támogatta tavaly a blogot, az ezeket azonnal megnézheti a támogatóknak szóló videótárban (jelszóval). Ha szeretnél te is élni ezzel a lehetőséggel, – és hozzájárulni az örökbefogadásról szóló leggazdagabb információforrás fennmaradásához, működtetéséhez – akkor csatlakozz az előfizetőkhöz. Itt olvashatsz a támogatási lehetőségekről.

Fekete, örökbefogadott és egy náci unokája

Vendégposzt. Tompa Andrea író könyvajánlója Jennifer Teege A nagyapám engem lelőtt volna című könyvéről. A kötet hamarosan magyarul is megjelenik.

Ezzel a könyvvel való találkozásom, mint annyi mással, sem a véletlen műve. Nem ajánlotta ugyan senki, de azok a kérdések, amelyek foglalkoztatnak: örökbefogadás, múltfeldolgozás, a nehéz történelmi örökségek számbavétele, társadalmi traumákkal való kiegyezés, mind együtt vezetettek el hozzá. Az a korábbi előfeltevésem, hogy a nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, vagyis a családok maguk e traumák hordozói, mindig afelé sodor, hogy családi történeteket keressek, amelyeken keresztül jobban érthetem egyrészt a mögöttünk (nem) lévő, inkább bennünk hordozott 20. századot, másrészt az örökbefogadás mintázataival ismerkedjek. Így találtam rá Jennifer Teege A nagyapám engem lelőtt volna című könyvére, melyet a szerző, társával, Nikola Sellmairral együtt németül írt és a tekintélyes Rowohlt kiadó jelentett meg 2013-ban. A könyvet angolul olvastam. 

Hogy egy életben egyszerre kapja meg valaki mindezt: örökbefogadást, németként, fekete nőként, egy súlyos háborús bűnös nagyapa unokájaként, az a sors különös, bár történelmileg mégis szépen összerakható – és a szerző által szépen össze is rakott – műve. Majdnem azt írtam: adománya. Kétszeres trauma, amivel Jennifer Teege e könyvben, sorsának megfogalmazásákor birkózik. A könyv ennek a lenyomata – annak a jelen időnek, ahogy a szerző felfedezi saját történetét.

Először még nem is a könyvét olvastam, hanem egy interjút hallgattam meg vele. Elmélyült figyelme, halk, magabiztos, némi szomorúsággal átitatott tekintete egy olyan emberé, aki tudja, mi a „dolga”, a felelőssége, németként, a náci múlt örököseként, és örökbefogadott felnőttként. Olyan embernek tűnik, aki minden erejével (és sok van neki) tisztába akar jönni múltjával, hogy élhető jelene lehessen.

Jennifer Teege könyvének kiindulópontja nem az örökbefogadottsága tényének felfedezése – ezzel a szerző, úgy tűnik, mindig tisztában volt. Anyja, Monika Hertwig (a nevek egyáltalán nem lényegtelenek) látogatta jó darabig, majd megszakadt a kapcsolatuk. A könyv megírására az a felnőttkori – Jennifer 38 éves, két gyermek anyja – döbbenetes felfedezés sarkallja, amikor egy könyvtárban olvasgatva véletlenül felfedezi, hogy anyai nagyapja nem más, mint Amon Göth, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnoka, akit háborús bűnösként végeztek ki 1946-ban. Amon Göth borzalmas kegyetlenségű figuráját a Schindler listája című film is megörökítette; Ralph Fiennes játssza őt. Göth lánya, Monika ekkor, vagyis a kivégzéskor mindössze tíz hónapos, az ő anyja, a lágerben Göth-tel együtt élő, szépséges Ruth Irene Kalder azonban úgy beszél a felnövő kislánynak a kivégzett apáról, mint hősről. Monika maga is fiatal felnőttként tudja meg, hogy ki is volt az apja, a Göth nevet nem viseli, Monika Kalderként születik. A családi hallgatás nagy öröksége ez, ezt a hallgatást adja aztán tovább a saját – örökbeadott – lányának. Aki egy nigériai férfitól születik. olvasásának folytatása

Június 2.: Nyílt örökbefogadás, fejlesztés, külföldre költözés, gyökérkeresés, kamaszkor…

Vendégünk Adrienn lesz a következő online Örökbe.hu rendezvényen, aki örökbefogadóként már sok mindent megtapasztalt. Egy egészségi kockázattal érkező kisbabát vállaltak a férjével nyílt örökbefogadással, számos fejlesztés áll mögöttük, családilag külföldre költöztek, már túl vannak a vér szerinti anya megkeresésén és még mindig csak a kamaszkor eleje zajlik… Egyszóval egy olyan család, akiktől sok érdekeset lehet tanulni, az örökbefogadási folyamat bármely pontján is álljon valaki. Az örökbefogadó anyuka fog mesélni. Ti is kérdezhettek, előre is lehet küldeni kérdéseket. 


Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája.

Mikor: 2021. június 2-án szerdán, kivételesen 18 órakor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása

Május 12. Vendégünk két örökbefogadott testvér

Izgalmas programra hívlak titeket. Két fiatal felnőtt örökbefogadott lesz a vendégünk, akik ugyanabban az örökbefogadó családban nőttek fel. Sára (26) és Bálint (21) más szülőktől származnak, de testvérként újszülöttkoruk óta egy örökbefogadó családban nevelkedtek, a szülők két vér szerinti gyermeke mellett. Sára öt éve már szerepelt egy interjúban. Hogy élte meg a két fiatal az örökbefogadást, és hogy vannak most?

Sári, Bálint, és családjuk. Sári tartja a macskát, Bálint csíkos pólóban

Lehet kérdezni, és küldhettek előre is kérdéseket. Vezeti: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog gazdája.

Mikor: 2021. május 12-én szerdán 17:30-kor.  Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével. Küldök linket. olvasásának folytatása