
67 százalékkal nőtt 2007 és 2017 között a gyerekvédelemben élő 6 év alatti gyerekek száma. A szakpolitika több szigorítással reagált a közelmúlt gyerekbántalmazási botrányaira, azonban kérdéses, hogy a leginkább kiszolgáltatott gyerekek kerülnek-e be a rendszerbe. A növekedés közrejátszik az örökbefogadások számának emelkedésében is.
“A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint rengeteg a jogellenes, indokolatlan kiemelés, felülreprezentáltak a hozzájuk fordulók között a szegénység miatt vegzáltak. Székely László ombudsman öt megyére kiterjedő vizsgálata szerint a kiemelések harmada anyagi okból történik. Ahol erősebb az alapellátás és több szolgáltatással tudják a hátrányos helyzetű családokat segíteni, ott kevesebb gyereket vesznek el a szüleitől. Ugyanakkor pusztán anyagi eszközökkel nem előzhetők meg a kiemelések, a családok együttműködési készsége és a települési önkormányzat hozzáállása is nagyban számít. Nehéz megoldani a családok időleges nehézségeit, kevés a helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthonainak is egyenetlen az eloszlása, hosszú a várakozási idő egy férőhelyre. A gyermekvédelmen túlmutató probléma a szociális bérlakások hiánya, sok családnak a lakás elvesztése a gyerekek kiemelését is jelenti. Eközben nő a szegénység veszélyének kitett gyerekek száma, még ha a számítási módosítások miatt a hivatalos statisztikák ezt el is fedik.
„Egyre gyengébb a helyi ellátórendszer, a politikai hangulat miatt egyre ellenségesebbek a segítő foglalkozásúak, védőnők, szociális munkások, pedagógusok, félnek a nagy balhéktól, újsághírtől, inkább kiemelik a gyereket születéskor, vagy kicsi korban arra hivatkozva, hogy nem biztosítottak az ellátás feltételei” – sorolja a gyerekvédelem hibáit Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi bizottságának tagja. A szegényellenes retorikán túl a helyi önkormányzat anyagilag is a kiemelésben érdekelt, nem nekik kell helyben támogatni a családot, a szakellátást a központi büdzsé fedezi. Read the rest of this entry