ajánló

Könyv: A kötődő gyermek (The Connected Child)

ÖrökbeHozzászólás

Vendégposzt, Attri Anikó könyvajánlója a The Connected Child című amerikai klasszikusról. A kötetet hamarosan olvasóköri formában is feldolgozzuk.

Ez a könyv számomra, egy 5 éves örökbefogadó szülőjeként nagyon hasznosnak bizonyult, bár sajnos magyar nyelven nem elérhető, és más hasonló kötet sem. Abban különbözik más, az örökbefogadás témáját feldolgozó munkáktól, hogy nem az örökbefogadáshoz vezető úttal és a gyermek hátterével foglalkozik, hanem azzal, ami ezután történik. Amikor a családunk tagjává válik egy örökbefogadott vagy nevelt gyermek, hogyan tudjuk őt úgy fogadni és nevelni, hogy odafigyelünk a különleges hátteréből és élettörténetéből eredő sajátosságokra. A könyv szerzői javasolnak olyan nevelési módszereket és tippeket, amelyeket érdemes bevetnünk (pl. minden nap többszörannyi dicséretet kapjon tőlünk a gyermek, mint amennyi kritikát) és figyelmeztetnek azokra a bevett gyakorlatokra is, amiket érdemes elkerülnünk (pl. büntetésből a szobájába küldeni a gyermeket – ezt nagyon nehezen viselik a traumatizát gyermekek).

A könyv szerzői, Karyn B. Purvis és David R. Cross pszichológiát végeztek, és az örökbefogadás és a gyermekfejlődés témaköreit kutatják a Texas Christian University (Texasi Keresztény Egyetem) Gyermekfejlődési Tanszékén, Wendy Lyons Sunshine pedig újságíró. A könyv fókuszában az örökbefogadott gyermek kötődésének kialakítása és a különböző viselkedési nehézségek kezelése áll pszichológiai szempontból. De messze túlmutat ezen, ajánlják a könyvet nevelőszülőknek is, illetve lényegében bárkinek, aki speciális nevelési igényű gyerekekkel áll kapcsolatban.

A könyv elején a szerzők emlékeztetnek: ne felejtsük el figyelembe venni, hogy gyermekünk milyen körülmények között született és nevelkedett, mielőtt a családunk tagja lett, hiszen a minket megelőző időszak mindenképpen kihatott rá valamilyen módon. Felsorolják, hogy a terhesség és a csecsemőkör idején átélt különböző problémák, az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy épp a szexuális abúzus milyen hatással lehetnek a gyermekre.

Ha a gyerek az első éveit elhanyagoló környezetben töltötte, akkor például ezek a következmények léphetnek fel:

  • ételt gyűjtöget és raktároz, fél az éhenhalástól
  • lapos a feje hátsó oldala az állandó fekvéstől
  • kancsít a mennyezet bámulásától
  • szenzoros feldolgozási zavarokkal küzd
  • kötődési zavarok, az empátia hiánya
  • önmegnyugtató repetitív viselkedések (ujjszopás, önringatás)
  • fél az új helyektől és emberektől,
  • a felnőttek manipulálása, színlelt kedveskedés másoknak
  • válogatás nélkül mindenkivel barátságos a kötődési zavar vagy a kapcsolatok hiánya miatt
  • magas fájdalomküszöb
  • kisebb testsúly és testmagasság a méhen belüli éhezés miatt
  • nyelvfeldolgozási és tanulási lemaradások
  • hallási probléma a fülfertőzések miatt.

→ olvasásának folytatása

Fekete, örökbefogadott és egy náci unokája

ÖrökbeHozzászólás

Vendégposzt. Tompa Andrea író könyvajánlója Jennifer Teege A nagyapám engem lelőtt volna című könyvéről. A kötet hamarosan magyarul is megjelenik.

Ezzel a könyvvel való találkozásom, mint annyi mással, sem a véletlen műve. Nem ajánlotta ugyan senki, de azok a kérdések, amelyek foglalkoztatnak: örökbefogadás, múltfeldolgozás, a nehéz történelmi örökségek számbavétele, társadalmi traumákkal való kiegyezés, mind együtt vezetettek el hozzá. Az a korábbi előfeltevésem, hogy a nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, vagyis a családok maguk e traumák hordozói, mindig afelé sodor, hogy családi történeteket keressek, amelyeken keresztül jobban érthetem egyrészt a mögöttünk (nem) lévő, inkább bennünk hordozott 20. századot, másrészt az örökbefogadás mintázataival ismerkedjek. Így találtam rá Jennifer Teege A nagyapám engem lelőtt volna című könyvére, melyet a szerző, társával, Nikola Sellmairral együtt németül írt és a tekintélyes Rowohlt kiadó jelentett meg 2013-ban. A könyvet angolul olvastam. 

Hogy egy életben egyszerre kapja meg valaki mindezt: örökbefogadást, németként, fekete nőként, egy súlyos háborús bűnös nagyapa unokájaként, az a sors különös, bár történelmileg mégis szépen összerakható – és a szerző által szépen össze is rakott – műve. Majdnem azt írtam: adománya. Kétszeres trauma, amivel Jennifer Teege e könyvben, sorsának megfogalmazásákor birkózik. A könyv ennek a lenyomata – annak a jelen időnek, ahogy a szerző felfedezi saját történetét.

Először még nem is a könyvét olvastam, hanem egy interjút hallgattam meg vele. Elmélyült figyelme, halk, magabiztos, némi szomorúsággal átitatott tekintete egy olyan emberé, aki tudja, mi a „dolga”, a felelőssége, németként, a náci múlt örököseként, és örökbefogadott felnőttként. Olyan embernek tűnik, aki minden erejével (és sok van neki) tisztába akar jönni múltjával, hogy élhető jelene lehessen.

Jennifer Teege könyvének kiindulópontja nem az örökbefogadottsága tényének felfedezése – ezzel a szerző, úgy tűnik, mindig tisztában volt. Anyja, Monika Hertwig (a nevek egyáltalán nem lényegtelenek) látogatta jó darabig, majd megszakadt a kapcsolatuk. A könyv megírására az a felnőttkori – Jennifer 38 éves, két gyermek anyja – döbbenetes felfedezés sarkallja, amikor egy könyvtárban olvasgatva véletlenül felfedezi, hogy anyai nagyapja nem más, mint Amon Göth, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnoka, akit háborús bűnösként végeztek ki 1946-ban. Amon Göth borzalmas kegyetlenségű figuráját a Schindler listája című film is megörökítette; Ralph Fiennes játssza őt. Göth lánya, Monika ekkor, vagyis a kivégzéskor mindössze tíz hónapos, az ő anyja, a lágerben Göth-tel együtt élő, szépséges Ruth Irene Kalder azonban úgy beszél a felnövő kislánynak a kivégzett apáról, mint hősről. Monika maga is fiatal felnőttként tudja meg, hogy ki is volt az apja, a Göth nevet nem viseli, Monika Kalderként születik. A családi hallgatás nagy öröksége ez, ezt a hallgatást adja aztán tovább a saját – örökbeadott – lányának. Aki egy nigériai férfitól születik. → olvasásának folytatása

Miért nő a családjukból kiemelt kisgyerekek száma?

Örökbe5 hozzászólás

67 százalékkal nőtt 2007 és 2017 között a gyerekvédelemben élő 6 év alatti gyerekek száma. A szakpolitika több szigorítással reagált a közelmúlt gyerekbántalmazási botrányaira, azonban kérdéses, hogy a leginkább kiszolgáltatott gyerekek kerülnek-e be a rendszerbe. A növekedés közrejátszik az örökbefogadások számának emelkedésében is.

“A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint rengeteg a jogellenes, indokolatlan kiemelés, felülreprezentáltak a hozzájuk fordulók között a szegénység miatt vegzáltak. Székely László ombudsman öt megyére kiterjedő vizsgálata szerint a kiemelések harmada anyagi okból történik. Ahol erősebb az alapellátás és több szolgáltatással tudják a hátrányos helyzetű családokat segíteni, ott kevesebb gyereket vesznek el a szüleitől. Ugyanakkor pusztán anyagi eszközökkel nem előzhetők meg a kiemelések, a családok együttműködési készsége és a települési önkormányzat hozzáállása is nagyban számít. Nehéz megoldani a családok időleges nehézségeit, kevés a helyettes szülő, a gyermekek átmeneti otthonainak is egyenetlen az eloszlása, hosszú a várakozási idő egy férőhelyre. A gyermekvédelmen túlmutató probléma a szociális bérlakások hiánya, sok családnak a lakás elvesztése a gyerekek kiemelését is jelenti. Eközben nő a szegénység veszélyének kitett gyerekek száma, még ha a számítási módosítások miatt a hivatalos statisztikák ezt el is fedik.

„Egyre gyengébb a helyi ellátórendszer, a politikai hangulat miatt egyre ellenségesebbek a segítő foglalkozásúak, védőnők, szociális munkások, pedagógusok, félnek a nagy balhéktól, újsághírtől, inkább kiemelik a gyereket születéskor, vagy kicsi korban arra hivatkozva, hogy nem biztosítottak az ellátás feltételei” – sorolja a gyerekvédelem hibáit Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi bizottságának tagja. A szegényellenes retorikán túl a helyi önkormányzat anyagilag is a kiemelésben érdekelt, nem nekik kell helyben támogatni a családot, a szakellátást a központi büdzsé fedezi. → olvasásának folytatása

Örökbe adnám a gyerekemet, mit csináljak?

Örökbe3 hozzászólás

Eddig a blogon a cikkek többsége azzal foglalkozott, mit kell tenni az örökbefogadóknak. Most olyan nőkhöz szólok, akik terhesek és nem tudják felnevelni a gyereküket. Abortusz, örökbeadás, állami gondozás, mégis felnevelni a gyereket, esetleg anyaotthon? A cikkben körbejárom a lehetőségeket, és hogy melyik mit jelent a kismama és a baba számára. A teljes írás a Gyereksorsok blogon jelent meg.

“Örökbefogadás

Ebben az esetben a szülés után a gyerek új családba kerül. Jogilag az ő gyermekükké válik, az ő családnevüket viseli, neked semmilyen jogod, sem kötelességed nem lesz iránta. Nem fogod tudni, mi történik vele, később sem kaphatod vissza. Ha még nem vagy 18 éves, a szüleid hozzájárulása is szükséges. Ha férjnél vagy, a férjednek is bele kell egyeznie az örökbeadásba, akkor is, ha nem ő az apa.

Ha az újszülött örökbeadásáról döntesz, ezt a döntést a baba hathetes koráig visszavonhatod. De ebben az esetben is csak akkor kaphatod vissza őt, ha a gyámhivatal a körülményeidet megfelelőnek találja a gyerek felneveléséhez.

Akkor érdemes ezt választani, ha biztos vagy benne, hogy a gyermeket nem tudod, nem akarod vállalni, és semmi esély, hogy a körülményeid rendeződnek. Rengetegen várakoznak Magyarországon kisbaba örökbefogadására, biztos lesz köztük megfelelő a te gyereked számára.

Az örökbefogadás módjai:

  • Nyílt örökbefogadás. Ebben az esetben tudod, hogy kihez kerül a baba, ismered a másik családot, kifejezetten az ő számukra mondasz le róla. Ennek előnye, hogy megnyugodhatsz, jó helyen van a kicsi. Ha úgy állapodtok meg, lehet, hogy küldenek később fotókat a gyermekről, erre azonban semmilyen kötelezettségük nincs, az ő döntésük. Nyílt örökbefogadást hét civil szervezet és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közvetítenek.
  • Titkos örökbefogadás. Ebben az esetben nem tudod, hogy ki fogadja örökbe a babát. Bármelyik gyámhivatalban megteheted a nyilatkozatot, utána nem tájékoztatnak arról, ki fogadta örökbe a babát és mikor.
  • Inkubátorba helyezés. Az országban több kórházban vannak babamentő inkubátorok, ahova, ha a baba már megszületett és veszélyben van, be lehet tenni. Az ebbe került újszülöttet úgy tekintik, hogy lemondtak róla a szülők, és azonnal örökbefogadó családokhoz helyezik. A szülők ellen nem indul nyomozás, nem bűncselekmény az inkubátorba kisbabát helyezni. (Viszont máshol, utcán, templomban, vasútállomáson hagyni igen!) Inkubátorba a kórházon kívül született újszülöttek kerülnek. (A kórházban megszületett gyereket már anyakönyvezik, nem lehet név nélkül otthagyni.) Ezt a megoldást nem ajánljuk, segítség nélkül egyedül megszülni a gyereket nagyon kockázatos.

→ olvasásának folytatása

Paulon Viktória a Kisrigók meséről

Örökbe2 hozzászólás

Paulon Viktória a férjével közösen három idősebb gyereket, három testvért fogadott örökbe, majd Kisrigók – Három gyerek hazatalál címmel mesekönyvet írt, megalkotva a gyerekek hiányzó, fiktív előtörténetét. Viktóriával beszélgettem a gyerekek érkezéséről és a könyv keletkezéséről. A teljes interjú a Gyereksorsok blogon jelent meg.

“Szerinted mire van szüksége a gyerekeknek ennek a történetnek a feldolgozásához?

Most semmire, csak hogy éljék a gondtalan gyerekéveket, megfelelő iskolával, biztonsággal, szeretettel, békével, kis izgalmakkal. Később pedig mégis meg kell próbálni tisztába rakni a múltjukat, az összes létező iratból valami idővonalat összeállítani nekik. Nagyon remélem, hogy találkozhatunk majd a vér szerinti anyával, aki remélem, hajlandó lesz és valamilyen válasszal tud szolgálni, hogy ez miért alakult így.

Ugyanakkor a mindennapokban jól jönne egy folytonosság. Nagyon gyógyító lenne azt mondani a gyerekemnek, aki otthon rajzolgat, hogy te mindig szerettél rajzolni, de ehhez kéne egy irat, amiben benne van, hogy Szandika szívesen rajzol. Ettől azt érezné, hogy bár nem voltunk együtt, de egy szép ívet ír le a történet. Csaba egy darabig erőfeszítéssel tartotta ébren magában a gyerekotthon emlékét, látszott, azért beszél róla, hogy ne felejtse el. Mióta iskolás, azóta érzem, hogy a jelenben él.

A gyerekek olvasták a könyvet?

Az írás folyamatában is részt vettek. Volt többféle változat a cselekményben, néhány verziót megmutattam nekik. Mikor kész lett, felolvastam nekik a számítógépről, de igazán nagy élmény akkor lett, mikor kézbe fogták a kötetet és úgy olvasták el újra. Akkor lett igazi mese a számukra.

Nekik ez egy mese?

Egy mese, ami róluk szól.

Ezen csodálkoznak?

Nem, teljesen természetes, hogy nekik van egy meséjük. → olvasásának folytatása

„A gyermek nem lehet az utcán azért, mert a családja nehéz helyzetbe került”

ÖrökbeHozzászólás

Mivel foglalkozik egy gyerekjogi képviselő? Milyen örökbefogadási ügyekben keresik meg? Herczeg Ritával beszélgettem, aki a munkája kapcsán előforduló, örökbefogadással kapcsolatos panaszokba is beavatott. A teljes beszélgetés a Gyereksorsok blogon olvasható.

Örökbefogadási ügyeket is kaptok?

Az örökbefogadási ügyek a megkeresések 1-2 százalékát teszik ki, a jelzett ügyeknél jellemzően az eljárási határidők elhúzódása a probléma az örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha fogadóórára kimegyünk egy intézménybe, átnézzük az iratanyagot és ott észleljük, vagy jelzést kapunk egy gyermekotthon vezetőjétől vagy egyre többször a nevelőszülőtől, ami nagyon jó fejlemény. A gyerekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás megindítását.

Mit jelent az elhúzódás?

Ha 4-5 hónapig húzódik, onnan mérve, amikor kezdeményezték az örökbefogadhatóvá nyilvánítást. Eltelik 4-5 hónap az eljárás kezdeményezésétől, akkor kapunk jelzést erről.

Addig miért húzódott el az ügy?

Az elhúzódott ügyek eljárási hibák miatt fordulhatnak elő például, amelyek a korábban eljáró járási gyámhivataloknál merültek fel, hiszen elég magas ügyszámmal dolgoznak. Ami jellemző volt: a gyámhivatal nem hívta fel a szülő figyelmét, hogy mi a kapcsolattartás elmulasztásának a következménye, és visszaküldték az ügyeket. Ilyenkor újrakezdődött a fél év, amíg ha nem látogatja a szülő a gyereket, örökbefogadhatóvá nyilvánítják. Az egyik ügyben, két testvér egy gondozási helyen élt, és az egyiket örökbefogadhatóvá nyilvánították, a másikat pedig nem. És az egyiknél megtörtént a figyelmeztetés, a másiknál nem. Megfellebbeztem a döntést és végül mindkét gyerek örökbefogadható lett.

Hogy tudsz hatni a gyámhivatalra?

Érvelek, hogy miért nem jogszerű az eljárás, hogy mi a gyerek érdeke.

Ők ebben miért bizonytalanok?

Nagyon erős beavatkozás egy család életébe, hogy a szülő-gyerek kapcsolatot megszakítjuk, ettől tartanak.

Ez jellemző ok?

Azokban az ügyekben, amelyek hozzánk eljutnak, igen. De már születtek olyan bírósági lépések, amelyek mintát adnak, hogy merjenek lépni a hivatalok, például, ha a szülő eltűnik, és nem hagyja meg a lakcímét.

A cikk többi része itt olvasható:

https://gyereksorsok.blog.hu/2018/04/16/_a_gyermek_nem_lehet_az_utcan_azert_mert_a_csaladja_nehez_helyzetbe_kerult

Gyereksorsok cikkajánló 2016. szeptember

ÖrökbeHozzászólás

Az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogjáról ajánlok pár cikket a közelmúltból. Ezeket is én írtam, és kapcsolódnak az örökbefogadás témájához. A linkre kattintva az egész írás elolvasható.

„Nem akartam lemondani a gyerekekről, én magamhoz akartam venni őket”

Beszélgetés egy örökbeadóval! Méghozzá Ilona a láthatatlanabb fajtába tartozik: a nyolcvanas években két gyereke is intézetbe került, akiket egy ideig látogatott, aztán nem, a gyerekeket titkosan adták örökbe.

“Voltam nála látogatni kétszer az intézetben, olyan egy éves lehetett, mert már járt. Aztán hol dolgoztam, hol nem, összevissza voltam. Egyszer mentem látogatni, akkor mondták a csecsemőotthonban, hogy betöltötte a három évet, átkerült óvodásotthonba Pápa mellé és onnan örökbe fogadták. Utólag mesélték anyukámék, hogy az öcsémék örökbe akarták fogadni, de mire elintézték a papírokat, már késő volt, más örökbe fogadta. Ezt tizenöt évvel később tudtam meg.”

“Vissza szeretném kapni az unokámat”

Ilona története harminc évvel később folytatódik. Semmi sem fekete-fehér, a zabolátlan fiatal nő megkomolyodott, felnevelt három gyereket, most nagymamaként küzd állami gondozásba került unokájáért. Vajon mennyi esélye van?

“Sokszor arra jöttem haza, hogy a kislány egyedül ordít a bébikompban, Niki azt állította, csak pár percre ment át a szomszédba, de nem tudni. Állandó kapcsolatban voltam a gyerekjólétissel, akkor mondták, hogy én leszek a kislány gyámja, de még nem emelik ki a családból. Próbáltam rávenni Nikit, a gyesből meg a családi pótlékból lássa el ő a gyereket, vegyen pelenkát, ossza be a pénzt.”

Szupersztárok, akik örökbe fogadtak – 1. rész

Szupersztárok, akik örökbe fogadtak – 2. rész

Húsz celeb Hollywoodról és környékéről, akik örökbe fogadtak. Tom Cruise-tól Harrison Fordig, Sandra Bullocktól Madonnáig. Változatos családformák és történetek! A listát olvasgatva már csak az a kérdés: ki nem fogadott még örökbe a sztárvilágból?

A képen pedig Madonna a kisfiával

Kitaláljátok, kiről szólnak a következő sorok?

“Az 54 éves amerikai színésznőnek egy vér szerinti és egy örökbefogadott gyereke van. Fia, … … színésszel való házasságából született 1992-ben. Aztán a házaspár elvált, és … 2006-ban egyedül adoptált egy 14 hónapos kislányt Kínából. A színésznő, bár a gyerekei különböző módon érkeztek, ugyanúgy szereti őket, nem tartja magát gyerekmentőnek, ő csak szeretett volna még egy kisbabát. Azt vallja, hogy egyedülállóként sokkal könnyebb a határokat megszabni és betartatni a gyerekkel, nem kell a másik szülővel is egyeztetni.”

Gyereksorsok cikkajánló 2016. május

ÖrökbeHozzászólás

Az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogjáról ajánlok pár, ide kapcsolódó cikket a közelmúltból.

https://gyereksorsok.hu/2016/02/14/barbi-nagykoru-fiatal-sos/

Barbi állami gondozásban nőtt fel, de több testvére örökbefogadókhoz került.

“Összesen tizenketten vagyunk már testvérek. Mi voltunk heten az SOS-ben, a többiek utána születtek. Ketten intézetben vannak, a többiek örökbe lettek adva, mert róluk már anyu lemondott. Kettő kivételével titkos örökbeadás volt. Egyszer voltam az önkormányzatnál, szerettem volna megtudni, mi lett velük. Volt egy segítőkész ügyintéző, aki utánanézett, mondta, hogy hol kell utánakérdeznem. Írtam az illetékes önkormányzatnak, hogy szeretném tudni, hol vannak, de még csak nem is válaszoltak.” → olvasásának folytatása

Gyereksorsok cikkajánló

Örökbe2 hozzászólás

Ma az SOS Gyermekfalvak Gyereksorsok blogjáról ajánlok pár, ide kapcsolódó cikket, ezeket szintén én írtam.

https://gyereksorsok.hu/2016/03/31/tardos-anna-pikler-emmi/

Beszélgetés Tardos Annával, Pikler Emmi lányával. Pikler Emmi gyerekorvos a magyarországi gyermekgondozás forradalmasítója volt, két generációt neveltek fel a módszere alapján. Az általa vezetett csecsemőotthon, a „Lóczy” elismert szakmai központ volt. Lánya, Tardos Anna anyja tudományos munkáját folytatja, közel 85 évesen is aktív. Az itteni olvasók is kérték már, hogy legyen vele interjú.

https://gyereksorsok.hu/2016/03/03/orokbefogadas-szoptatas/

Örökbefogadott kisbaba szoptatása! Zsuzsi és férje öt hónapja fogadta örökbe az újszülött Andrist, és Zsuzsi megpróbálkozott a szoptatással. Ha kis mennyiséggel is, de saját anyatejjel is tudja táplálni kisfiát. Zsuzsi elmeséli, milyen trükkökkel sikerült szoptatnia a babát, és hogyan szerzett anyatejet.

→ olvasásának folytatása

Programajánló

ÖrökbeHozzászólás

Két témába vágó eseményt ajánlok:

1. Holnap, azaz csütörtökön az Örökmozgóban egy dán dokumentumfilm lesz, idézek a programból:

Az ÁLOM EGY CSALÁDRÓL című, többszörösen díjnyertes dán dokumentumfilmet az Örökmozgó moziban május 21-én csütörtökön este 6-kor és 8-kor is vetítjük!
A vetítés ingyenes, sőt utána még szeretnénk meghívni egy pohár borra és harapnivalóra, hogy amellett beszélgethessünk.
Kérjük, hogy az óriási érdeklődésre, és a korlátozott férőhelyre való tekintettel időben regisztrálj, jelezve, hogy melyik vetítésre jönnél (de tényleg!), az alábbi e-mail címen: Zsuzsa.berenyi@bidf.hu

A filmről:
ÁLOM EGY CSALÁDRÓL (dán dokumentumfilm, 2013, 88 perc, eredeti nyelven, magyar felirattal)

Rendező: Mira Jargil
Fényképezte: Adam Wallensten, Christian Sønderby Jepsen, Brian Curt Petersen, Per Lynggaard

Per egész életében alkohol- és drogfüggő volt, de néhány éve tiszta. Nyolcéves kislánya, Ilse nevelőszülőknél lakik, és Per arra vágyik, hogy újra családot alkossanak a kislány anyjával együtt, aki szintén drogfüggő volt. A dokumentumfilm végigkíséri a kis család nehéz útját és küzdelmeit.

A dán film eredeti nyelven MAGYAR felirattal lesz látható.

Danmarks Film Akademi 2014, Legjobb hosszú dokumentumfilm díja
Fredrikstad, Nordic Docs 2014, Legjobb hosszú dokumentumfilm díja

Részletek: https://www.facebook.com/events/419390651572895/

(Ezen én is ott leszek.)

2. Péntek este a Gödörben Tóth Krisztina örökbefogadós mesekönyvéből lesz performansz.

20.00. A lány, aki nem beszélt / performansz

Lány: Tóth Krisztina
Mesélő: Perecz László
Zene: Szántó Marcell/ gitár

Vetítés: Válogatás Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt című mesekönyvének Makhult Gabriella készítette illusztrációjából.

11037773_10207135774779909_6918129252060143363_n
A performansz Tóth Krisztina hamarosan megjelenő örökbefogadós-mesekönyvének alapján készült. Az előadásban a szerző/performer a maga festette tradicionális, népi használati tárgyakkal “játssza el” könyvének első fejezetét, a Teknőt. A mesét Perecz László olvassa fel, míg Szántó Marcell gitár-improvizációkat ad elő.

https://www.facebook.com/events/1592626874337247/

Utána más programok, Romano Glaszo és más koncertek, bővebben:

https://www.facebook.com/events/1097231156959170/

A belépés ingyenes.