Tag Archives: nehézségek

November 4. ADHD és örökbefogadás

Általános
November 4. ADHD és örökbefogadás

Következő virtuális programunk témája a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, közkeletű rövidítésével az ADHD, különös tekintettel az örökbefogadott gyerekekre. 

Tóth Zsuzsa pszichopedagógus, a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ vezetője lesz a vendégünk. 

A következőkkel fogunk foglalkozni:

  • Mitől alakul ki az ADHD? Miről lehet felismerni? 
  • Az örökbefogadott gyerekeknél tényleg gyakoribb?
  • Mennyi idős korra derül ki?
  • Lehet tévesen diagnosztizálni az ADHD-t?
  • Hogy tud segíteni a szülő a gyereknek? Milyen otthoni környezetet alakítsunk ki? 
  • Érdemes sni-papírt szerezni róla? 
  • Milyen fejlesztések szükségesek? Milyen iskola való a gyereknek?
  • Elmúlik, ki lehet nőni? Milyen felnőtt lesz belőle? 

És természetesen minden más szóba kerül, ami a hallgatókat érdekli. Előre is lehet küldeni kérdéseket. 

Az eseményről felvétel készül. 

Mikor: november 4-én, szerdán 17:30-kor – a szokásos Örökbe.hu virtuális időpontban.

Read the rest of this entry

Október 14.: Küzdelmek az örökbefogadott gyerekkel

Általános

Virtuális vendégünk Tina lesz, aki férjével három örökbefogadott gyereket nevel, a legidősebb már kiskamasz. Mindhárman újszülöttként érkeztek, ezzel együtt mindhárom gyereküknek megvolt a maga csomagja. Tinával arról beszélgetünk, ami sok örökbefogadó szülőt foglalkoztat:

  • A gyermekünk minden problémája az örökbefogadásból fakad?
  • Mikor kell segítséget kérni, beavatkozni, vagy egyszerűen várni?
  • Mit tehetünk, ha az addig nyugodt gyerek hirtelen “megőrül”?
  • Hogy segíthetünk egy szorongó gyereken?

És természetesen minden más szóba kerül, ami a hallgatókat érdekli. 

Mikor: 2020. október 14-én szerdán 17:30-kor

Read the rest of this entry

Jó reggelt, te moslék!

Általános

Vendégposzt. Hilda és férje egy hét és fél éves kislányt fogadtak örökbe. Az örökbefogadás után másfél évvel még mindig viharosak a hétköznapok, amiről az anyuka számol be. Ellenkezés, dac, hajsza az idővel, összeveszések és kibékülések. A helyzetek nemcsak az idősebb gyerekek örökbefogadóinak lehetnek ismerősek…

 

Még a macskáim is jobban szeretnek, mint a gyerekem…

 

Erősen fúj a szél, a hálóban zörgeti a redőnyt, Melikénél meg a két tetőtéri ablak felhőmintás rolóját. Csoda, hogy tudott aludni szegény. Halkan megyek, mint minden reggel, halkra kapcsolom a közlekedőben a rádiót és csak az ottani lámpát kapcsolom fel. Attila most ágyaz a hálóban. Nyitom az ajtaját és rögtön halk nyöszörgést hallok: ébren van már. Felkapcsolom a nagyon tompán világító kis égősort a szobájában és halkan közeledem az ágyához. Miért van már most görcsben a gyomrom? Nem, a mai indulásnál minden rendben lesz! A paplan lecsúszott a pónis-pizsamás válláról, lassan megsimogatom, amint hangtalan leülök az ágyára. Újabb nyöszörgés, nemtetszik-hangon. Nem, nem, ma minden rendben lesz – győzködöm magam. – Jó reggelt Melike!

Nincs válasz. – Jól van, Cicám, lassan ébredezzél! – Nem vagyok a cicád! Ne hívj így! – Nyelek egyet és újra megsimogatom a hátát, de elhúzódik és helyettem inkább a csíkos falvédővel bújik össze. Unokahúgom jut eszembe, aki mesélte, hogy a tízéves fiával minden nap felkeléskor, pozitív napindítóként a nagy rohanás előtt adnak maguknak öt percet, amikor összebújnak, s csak aztán kelnek fel… Hamar konstatálom, hogy nálunk ilyen soha nem lesz. Inkább kimegyek, nekem is készülnöm kell.

A rádiót kicsit hangosabbra veszem, kitámasztom az ajtaját, és a mosdó majd a fürdőszoba felé veszem az irányt. Eltelik három perc, visszanézek hozzá, ugyanott és ugyanúgy fekszik az ágyán, pedig már mindjárt hét óra. – Melike, jó reggelt, ébresztő! Légy szíves kelj fel most már, és öltözz, tegnap nem készítettünk ruhát!

Nem mozdul, közelebb megyek és megfogom megint a vállát: – Jóóóóreggeeeelt! – mondom, (szerintem) viccesen. – Jó reggelt, te M O S L É K! – köpi rám és én lefagyok a döbbenettől. – Cicám… nem, Melike, ez nagyon csúnya volt, ilyet nem szabad mondanod! Read the rest of this entry

Virtuális találkozó, május 6.: A mindig figyelemre szomjazó gyerek

Általános

Semmennyi figyelem nem elég a gyerekednek? Mindig veled akar lenni? Nem játszik el egyedül? Folyton beszél, kérdez, inkább rosszalkodik, csak foglalkozz vele? Karantén idején különösen nehéz vele? Következő rendezvényünk zárt körű, kislétszámú támogató csoport lesz a témában érintett örökbefogadó szülőknek.

Mikor: 2020. május 6-án szerdán 17:30-kor.

Hol: otthon, a gép előtt.

Vezetik: Sulyok Eszter pszichológus és Mártonffy Zsuzsa újságíró, mindketten örökbefogadó szülők.

Olyan szülőket várunk, akiknek ez problémát okoz a gyerekével. Jelentkezzetek a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. Ha még nem ismerjük egymást, kérlek, írj 1-2 sort magadról. Lehet már kérdéseket is küldeni. Legfeljebb tíz főt fogadunk, hogy csoportként tudjunk működni. Mivel nagy érdeklődés várható, egy későbbi időpontban, várhatóan május 27-én ismét ennek szenteljük a rendezvényt, akkor, ha van rá igény, későbbi kezdéssel. Aki most nem fér be, az jöhet a későbbi időpontra.

Technikai tudnivalók: szükségetek lesz szélessávú internetkapcsolatra, mikrofonra, hangszóróra és webkamerára. Ma a legtöbb laptop és okostelefon ezeket tartalmazza. Ha az özönvíz utáni az eszközöd, akkor sikerülni fog a csatlakozás. Ha bizonytalan vagy, itt találsz egy leírást a rendszerkövetelményekről.  https://support.zoom.us/hc/en-us/articles/201362023-System-Requirements-for-PC-Mac-and-Linux

A Zoom programot fogjuk használni. A jelentkezőknek fogok küldeni egy linket. Erre rákattintva számítógépen el kell indítani a programot és beírni a nevedet. Okostelefonon kattints a linkre, és ha még nincs telepítve a Zoom, telepítsd. Ezután a linkkel be tudsz lépni, írd be a nevedet. Engedélyezd a videó és audió eszközöket és már mehet is a beszélgetés. Ha bármi miatt szétkapcsolódnál, a linkre kattintva újra beléphetsz.

A találkozón elhangzottak bizalmasak, kérlek, ne add tovább másnak. Aki csatlakozik, úgy veszem, hogy ezt elfogadja.

Várható időtartam: két óra (de lehet előbb elmenni, megértjük, ha a gyerekeddel teendő van közben).

A csatlakozás ingyenes. Támogatásokat viszont köszönettel elfogadok, mivel nekem is vannak költségeim a szoftverrel.

Ha mégsem tudsz részt venni, szólj, hogy ne várjunk hiába.

A határokon át ívelő örökbefogadások általában nem a gyermek érdekeit képviselik

Általános
A határokon át ívelő örökbefogadások általában nem a gyermek érdekeit képviselik

Az örökbefogadást hosszú ideig jócselekedetnek tekintettük. Ám van, aki szerint ezt a tündöklő képet árnyalni kellene. Ezt vallja Prakash Goossens, akit 1985-ben, nyolcévesen fogadtak örökbe Indiából Belgiumban. Szerinte a nemzetközi örökbefogadásoknál elsősorban az örökbefogadó szülőkre összpontosítanak, a gyerek érdeke és a biológiai szülők holléte a mai napig másodlagos.

Kelly Keasberry cikke / fordította Csikszentmihályi Melissa

“Tíz évvel ezelőtt még az élt a köztudatban, hogy az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja. Egyedül az örökbefogadók által biztosított anyagi javakat tartották szem előtt, amiért cserébe a gyermektől hálát vártak. Csak integrálódj sikeresen a flamandokhoz vagy belgákhoz, és a téma lezárva. Csak nemrég ismerték fel világosan, hogy adoptálás esetén súlyos traumák is előfordulhatnak az érintettek életében. A depresszió, függőségek és öngyilkossági kísérletek mégis jelzik, hogy valami gyökeresen nincsen rendben az adoptáltak életében” – állítja Prakash Goossens.

Az utógondozás hiánya

“Az első modern örökbefogadási formák kialakulása az első világháború idejére tehető. Akkoriban sok gyermek veszítette el az otthonát. Őket főleg az Egyesült Államokban és Kanadában fogadták örökbe, de voltak, akiket Belgiumban. A ma szokásos adoptálási eljárások az 1960-as évek elején indultak, és számuk 1980 és 2002 között rekordot döntött. Engem 1985-ben adoptáltak. Az örökbefogadási szándék a jótékonykodástól mára már elmozdult a családalapítás iránti igény irányába. Ez volt a megoldás a termékenységi problémákra. Nem kérdőjelezte meg senki. Az 1990-es években kitört örökbefogadással kapcsolatos botrányokat követően az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályok elvileg jobban előtérbe helyezik a gyermek érdekeit. Az ENSZ Közgyűlése által 1989-ben elfogadott, a Gyermekek Jogairól Szóló nemzetközi Egyezmény és a Hágai Örökbefogadási Egyezmény (1993) szigorításokat eredményezett az örökbefogadási jogszabályok terén. Ami jelenleg Belgiumban rendben működik, az a folyamatnak a jelentkezéstől az örökbeadásig tartó szakasza. Az örökbefogadást követően azonban még mindig sok minden félresiklik. A felnőtt korú örökbefogadottak számára a mai napig nem áll rendelkezésre megfelelő utógondozás. Holott nagyon sok pszichológiai természetű probléma pontosan ekkor kerül felszínre” – osztja meg meggyőződését Goossens.

Ősi sérülés

“Nancy Verrier pszichoterapeuta 1993-ban megjelent The Primal Wound c. könyvében azt állítja, hogy örökbefogadottak esetében kifejezetten nehéz helyreállítani a kötődést. A kötelék e „nyers” megszakítása miatt a gyerekben egy ősi sérülés keletkezik. Ez a sérülés határozza meg, hogy az örökbefogadott gyerek élete hátralevő részében mit tapasztal, miképp érez majd és hogyan fogja magát szóval és cselekedettel kifejezni. Bessel van Kolk trauma-szakértő szerint egy trauma még az agy szerkezetét is képes megváltoztatni. Befolyásolhatja a gyermek nyelvi képességét, az emocionális egyensúlyát és fejlődési esélyét általában. A szakértő szerint a születésünket követő 45 percnek döntő szerepe van. Amennyiben ekkor létrejön az anyával való kötődés, a test is alkalmazkodik. Ám ha nem volt jelen senki a gyermek vigasztalására, ölelésére, a test „zárlatot” képez. Ennek egyik következménye az agy szerkezetének nagymértékű változása, a traumazárlat következtében pedig az agy érzelmekért felelős részével való összeköttetés elzáródik. Az agy túlélési stratégiaképpen egy ‘hamis ént’ kreál. Az eredeti személyiségen egy fedőréteg képződik, és az fejlődik tovább. Az illető gyakran csak a terápia során jön rá, hogy az eredeti személyisége tör felszínre” – folytatja Goossens.

“Az örökbefogadott gyermekek általában könnyen alkalmazkodnak. Ám, mivel a szervezetük túlélő üzemmódban van, tehát állandó magasfeszültség alatt, bizalmatlanok lesznek és nem fognak könnyen kötődni. Verrier állítása szerint a kötődés megelőzi a szeretetet. A kötődésnek nem feltétele a szeretet. A biztonságérzés viszont alapvető fontosságú. Ezt az ősi sérülést még azok az örökbefogadó szülők sem lesznek soha képesek begyógyítani, akik egyébként mindent megtettek.” Read the rest of this entry

Utánkövetés: Hazudtak a lányomnak

Általános
Utánkövetés: Hazudtak a lányomnak

Folytatódik az Utánkövetés rovat, amiben megnézzük, mi történt egy-egy kedves régi ismerőssel! Dutka történetére sokan emlékeznek, 2014-ben mesélte el, hogyan zajlott hétéves kislányának az örökbefogadása. Azóta sok minden történt a családdal, Dutka beavat minket. Kemény történet következik, köszönjük az őszinteséget. Itt tudjátok elolvasni a régi interjút, érdemes ezzel kezdeni.

Hány évesek most a gyerekek? Milyen nagy változások történtek veletek a cikk óta?

A lányok most 15 és 17 évesek. Az előző cikk óta több nagy változás történt az életünkben. Először is elváltam, 4 évvel Noémi örökbefogadása után. A válásnak semmi köze nem volt az örökbefogadáshoz, de elég zűrösre sikeredett. Már korábban is voltak problémák, amelyek idővel mélyültek, s nem sikerült megoldani őket. A lányok kapcsolata megmaradt, bár lazult az apjukkal, aki időközben más városba költözött és új kapcsolatot alakított ki.

A válás miatt viszont anyagilag rosszabb helyzetbe kerültünk, eladtuk a házunkat és szerényebb körülmények között, bár nyugodtabban és szabadabban élünk. A változások (kezdve az örökbefogadással) mindkét lányt erősen megviselték. Mindketten azóta is pszichológushoz járnak, de pszichiáteri segítséget is igénybe vettünk. Terhelő volt az apjukkal való kapcsolat, de az örökbefogadás maga is. Noémi a harmadik fix pszichológusát “fogyasztja” jelenleg, s most végre úgy érzem, hogy szakmailag a legjobb kezekben van. Most derült fény arra, hogy az örökbefogadás annyira megviselte, hogy töredezett személyisége van, él benne egy hétéves kislány, aki rendkívül agresszív, kezelhetetlen, támadó, aki nem hisz senkinek és semmiben, mert becsapták. Azt ígérték neki hétévesen, hogy őt már nem adják örökbe, ő örökre ott marad a nevelőcsaládban, a nevelőszülőknél. Az egy hónapos ismerkedés alatt nem mondta el neki senki, hogy miért látogatjuk, s amikor végleg elhoztuk, azt hazudták neki, hogy a nagylányom “ottalvós” csajos bulit tart, oda hivatalos. Mi azt az információt kaptuk, hogy fel van készítve, időközben meg is szerettük egymást, szívesen jött velünk, majd amikor ráébredt a “valóságra”, elvesztette a bizalmát mindenkiben. Ráadásul pszichológusi tanácsra két évig nem is vihettük vissza látogatóba a nevelőszülőkhöz, hogy hadd erősödjön a kötődés, ő pedig szenvedett és megkeményedett. Szerencsére most már tud beszélni erről az időről, de nagyon nehéz időszakon vagyunk túl. A pszichológus szerint valószínűleg van több énje is, amelyek még nem jöttek felszínre, de nagyon reményteljes az állapota, jól kezelhető, együttműködő. Ha nem a hétéves kislány dominál benne, akkor nagyon jó és mély a kapcsolatunk, szeretjük egymást, fel sem merül, hogy ő nem vér szerinti gyermek. Vicces, jó kedélyű, talpraesett, tűzrőlpattant, cserfes, ügyes… De szociálisan – legalábbis a családon belül – érzéketlen, nincs tekintettel másokra, s mint egy óvódás kisgyerek, akaratos, követelőző, észérvekkel nem meggyőzhető, vérig megy a saját akaratának megvalósításáért, kezelhetetlen, zsaroló és fenyegető (pl. pengés vagdosással). Tévé- és édességfüggő, a nálunk töltött nyolc év alatt több, mint 40 kilót hízott. Read the rest of this entry

2020 eleje az örökbefogadásokban

Általános

Két fontos körülmény is kihat az örökbefogadások alakulására mostanság: a kormányhivatal és a koronavírus.

Az első az átlagember számára megfoghatatlanabb: a gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül sok örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Egész pontosan: 2020. március 1-től a megyeszékhelyen működő gyámhivatal helyett a megyeszékhely kormányhivatala

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi a vér szerinti szülők nyilatkozatát a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásról
  • engedélyezi a kötelező gondozásba kihelyezést, az örökbefogadást, dönt az utánkövetésről
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • és itt indíthatják el a felnőtt örökbefogadottak a vér szerinti család hivatalos megkeresését.

Az örökbefogadók alkalmassá nyilvánítását továbbra is a járási/kerületi gyámhivatal végzi. További változás, hogy a fellebbezési lehetőség megszűnik, bírósági úton lehet megtámadni a döntéseket (például, ha egy örökbefogadásra jelentkezőt alkalmatlannak nyilvánít a gyámhivatal, vagy ha egy gyereket kiemelnek a családból vagy örökbefogadhatónak nyilvánítanak). Azaz, szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek. Mindez az átfogó közigazgatási reform része, de minket az örökbefogadás érdekel.

Egyébként pár éve, 2013 elején volt egy hasonló nagy átszervezés, akkor kerültek át a járási gyámhivataloktól a megyeszékhelyen működőkhöz a fenti feladatok, és utána az illetékesek nagyon dicsérték, mennyire felgyorsította az örökbefogadásokat.

Mit jelent mindez hosszú távon? Ezt nem lehet tudni még. A mezei örökbefogadók szempontjából nem sok változik, ugyanúgy be kell menni egy hivatalba nyilatkozni, ami jó esetben azonnal, rosszabb esetben pár napon belül kiállítja a határozatot (elvileg 60 nap áll rendelkezésre, de reméljük, ennyire nem fog elnyúlni az eljárás). Egyes híresztelések szerint mindez azt a kormányzati szándékot szolgálja, hogy a házaspárokat tovább preferálják az örökbefogadásban az egyedülálló és meleg jelöltekkel szemben. Ilyen kevés idő alatt ezt nem lehet megállapítani.

Rövid távon viszont okozhat kavarodást, hisz az összes, folyamatban levő ügyet át kell tenni, új embereknek kell beletanulni a feladatba. Az első hírek szerint vannak megyék, ahol nagyon flottul átvették az ügyeket, máshol előfordult 1-2 hét csúszás a kihelyező határozattal.

A blogon számos írás foglalkozik az örökbefogadás hivatalos menetével, ezeket idővel aktualizálni fogom.

A másik körülmény mindenkit érint: a koronavírus és az ellene tett intézkedések (iskolabezárás, karantén). A gyerekvédelmi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, sok megye leállította a team értekezleteket és az ismerkedéseket, a hivatalok korlátozottan működnek, a fél ország otthon van a gyerekével. Viszont a minisztérium útmutatója szerint az újszülött gyerekek örökbefogadását továbbra is segíteni kell. Igen ám, de a civil szervezeteknél sok segítő 60 feletti… És a helyzet napról napra változik, nem is tudjuk, mennyi ideig tart, és megyénként más-más megoldások lehetségesek. Megpróbálom összeszedni, kinek mi várható a közeljövőben: Read the rest of this entry

Beszélgetés két kamaszfiú anyjával

Általános

Újabb podcast a blogon, azaz hangfelvétel. Két kamaszfiú anyukájával beszélgetek, aki férjével együtt vágott bele az örökbefogadásba, ma egyedül él. Az egyik fiú élete szépen alakul, a másik viszont sajnos belecsúszott a droghasználatba, majd velejáróiba. (És gyorsan elmondom, nem azért, mert örökbefogadott, valamint a drogosok közt rengeteg nem örökbefogadott is van!) Őszinte, kemény beszélgetést hallotok, ahol alanyom nagy önismerettel beszél a régmúltról és a kaotikus jelenről is. Két kisfiú, két egyéniség, két évtized egy család történetéből. A problémás fiú időközben nagykorú lett és hozzájárult a felvétel megjelenéséhez.

Itt tudjátok meghallgatni:

 

Ide kattintva pedig letölthető a felvétel: https://orokbe.files.wordpress.com/2019/10/kamaszok.mp3

 

„A nevelés napi szintű újratervezés”

Általános

Már sok kisgyerekes szülő szerepelt a blogon. Ma egy olyan család mutatkozik be, akik három gyereken tapasztalják egyszerre a kamaszkort, a negyedik gyerekük pedig kisiskolás. Testvérek örökbefogadása, a cigány származás kezelése, lázadások és újratervezések. Áron és Bori négy gyereket fogadtak örökbe, történetük a Romadopt Klubon hangzott el, a kérdéseket a klubvezető Gubcsi Judit és a jelenlevők tették fel. Olvassátok szeretettel, sokat lehet tőlük tanulni, nemcsak örökbefogadóknak. A érdekes gondolatokat a szövegben is kiemeltem.

Mutatkozzatok be, kérlek!

Bori: Négy gyermeket fogadtunk örökbe, három már nagykamasz, Zsiga 19 éves, Gabi 17 és fél, Ági 16, és nagy szünet után jön Vince, aki 9 éves. A három nagy gyermekünk titkos örökbefogadással érkezett, ők vélhetően féltestvérei egymásnak. Amit biztosan lehet tudni, hogy az édesanya személye ugyanaz. Volt egy elsőszülött fia is, Karcsika, de ő négyhónaposan elhunyt, gondolatban őt is a gyerekeink közé soroljuk. Egy rövid időszakban megpróbálkoztunk vér szerinti gyerekkel, ez nem hozta meg a sikert, újra örökbefogadásra adtuk a fejünket, így került hozzánk Vince a Fészek Alapítvány segítségével még a születése hetében. Ő kilencéves, másodikos, róla biztosan lehet tudni, hogy minden felmenője cigány.

A gyerekek hosszú utat jártak be, velünk együtt. Mi nagyon hamar döntöttünk az örökbefogadás mellett, egyéves házasként, picit hülyének is néztek minket, hogy nagyon fiatalok vagyunk, miért nem megyünk lombikprogramra. Vizsgáltattuk magunkat, nem zárták ki a vér szerinti gyerek lehetőségét, de fiatalok voltunk, türelmetlenek, és azt éreztük, semmi akadálya nincs, hogy gyerekünk legyen. Az örökbefogadási döntésünk után egy évvel később megérkezett Zsiga a családunkba, és akkor már tudtuk, hogy hat héttel később Gabi is jönni fog. Zsiga két éves és két hónapos volt, egy hónap alatt zajlott le a barátkozás, minden nap beengedtek hozzá bennünket. Őt előttünk egy másik család örökbe akarta fogadni, haza is adták, de ez nem sikerült, négy nap után visszakerült az intézetbe, nagyon nehéz érzelmi helyzetben. Mi nem tudtunk meg részleteket, de nagyon aggódott a gyámhivatal és az intézetvezető is, hogy a Zsigát ezek után hogy fogják örökbe adni. Akkor derült ki, hogy született egy kistestvére, Gabika is, és a törvények alapján így helyre adhatták őket örökbe. Ha Zsiga az első örökbefogadó családban marad, akkor Gabi nem kerül vele össze… Mi így egy eljárásban mondtunk rájuk igent. Úgy döntött mindenki, az lesz a legjobb, ha előbb Zsigával alakítunk ki szorosabb viszonyt, és mikor ő már otthon van, és eltelt pár hét, akkor kezdek bejárogatni Gabikához is. Nagyon szép emlék, nagyon intenzív és megterhelő volt a semmiből két gyerekkel kezdeni. Rohangáltunk, mint pók a falon, hogy berendezzük a gyerekszobát, szerencsére nyár volt. Hétvégeken Zsiga is bejárt velünk és megnézte a kisöccsét. Egy évvel a döntésünk után már két gyerekünk volt. Nagyon büszkék voltunk, behoztuk a hátrányt is!

De azért nem volt sétagalopp a két fiú. Zsigának sok nehézsége volt, nagyon nehezen beszélt, sok mindentől félt, voltak nyomai, hogy sok időt töltött kórházban. Mindez sok energiát lekötött, de annyit nem, hogy ne gondoljunk egy következő gyerekre. Beadtuk újra a papírokat, mert úgy gondoltuk, hogy annak az anyukának, akinek minden másfél évben születik gyereke, hátha lesz még egy, és a fiúk után hátha egy kislány is érkezik. Read the rest of this entry

Pulay Klára: Az örökbefogadások legnagyobb része sikeres

Általános

Új műfajt, egy hangfelvételt (podcast) hallgathattok. Pulay Klára klinikai szakpszichológussal beszélgettem, aki több évtizedes tapasztalattal és személyes érintettséggel is rendelkezik az örökbefogadásban. Az interjúban szó esik a feldolgozott és feldolgozatlan meddőségről, ennek későbbi kihatásairól, az örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatos nevelési gondokról, és azt is megtudjuk, én miért sírtam 2010-ben az Ikea éttermében. Két jó híre is van a szakembernek: az örökbefogadó házaspárok ritkábban válnak el, mint a többiek, és az örökbefogadások legnagyobb része sikeres!

Itt tudjátok meghallgatni az anyagot. Read the rest of this entry