Tag Archives: felkészülőknek

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Általános

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

Read the rest of this entry

Mit kérdezzek a vér szerinti anyától?

Általános

Nyílt örökbefogadásnál merül fel ez a kérdés. Ilyenkor az örökbeadó szülők (általában az anya) és az örökbefogadók (általában egy házaspár) találkoznak, van lehetőség ismerkedni, kérdezni. A mai cikk az örökbefogadók szemszögéből veszi át, mire érdemes odafigyelni a nagy találkozásnál. Én nem voltam ilyen helyzetben, bár nyitottak voltunk a nyílt örökbefogadásra is, de végül titkosan érkeztek a fiaink. Megpróbálom összeszedni, én milyen kérdéseket tartanék fontosnak, ha találkoznék a gyermeket örökbeadó anyával. Ez csak egy vázlat, a konkrét helyzet dönti el, mely témákra van idő, bizalom és nyitottság.

A keretek

  • Mennyi időnk van? Nem mindegy, hányszor találkoznak a felek. A szélsőségek: van, amikor a leendő örökbefogadó több hónapon át részt vesz a terhesgondozásban és szoros kapcsolatot alakít ki a krízisterhessel; a másik véglet, mikor a gyámhivatalban, az aláírás előtt találkoznak fél órával. A Bölcsőnél szokásos, hogy csak a szülés után 1-2 héttel értesítik a kiszemelt családot, más alapítványnál is adódhat olyan helyzet, hogy csak a szülés után szól az örökbeadó, és gyorsan kell családot találni. Lehet, hogy az örökbefogadók már látták a kisbabát, és lehet, hogy előbb a szülőanyával találkoznak.
  • Tapintat. Nagyon érzékeny helyzet ez, az örökbeadó nehéz döntés előtt áll, esetleg szégyenkezik, fél, hogy kiderül a titka, fél, mit szólnak az örökbefogadók… Az örökbefogadók pedig évek óta erre a pillanatra várnak, közben félnek is, nehogy meggondolja magát a szülőanya. A kérdéseket nagy tapintattal, a helyzet, a másik reakciói függvényében érdemes feltenni, nem vallatásszerűen, csak amire szívesen válaszol. Én elmondanám, hogy a gyerek elől nem fogom eltitkolni az örökbefogadást, és ha majd kérdez, szeretnék őszintén beszélni neki a vér szerinti családról is, ezért érdekelnek a részletek. (S mivel az eszem rövid, de akár meg is halhatok a gyerek nagykorúságáig, a találkozás után lejegyzetelném a hallottakat.)
  • A közvetítő szerepe. A beszélgetésen, legalábbis eleinte, remélhetőleg jelen van az örökbefogadást közvetítő szervezet képviselője, akinek már van tapasztalata ilyen helyzeteknél. Tőle nyugodtan lehet kérdezni, előtte is. Magánutas találkozásoknál lehet, hogy már ismeri egymást a két fél, de akkor is kell közvetítőt bevonni, és érdemes is a segítségét kérni.
  • Előre informálódni. Érdemes még a találkozás előtt minden információt megtudni a közvetítő szervezettől, amit tudnak a szülőanyáról. Akinek van olyan feltétele, amin elbukhat az ügy (például, hogy drogozott-e a kismama), azt próbálja még a találkozás előtt megtudni a segítőtől. Azt is meg lehet érdeklődni, mi kényes téma az anyuka számára. Néhány kérdésben (együttszülés, névadás, kapcsolattartás) pedig érdemes átgondolni, az örökbefogadó mit szeretne.
  • Még mondhatunk nemet. A találkozás során kiderülhet olyasmi, ami miatt az örökbefogadó úgy dönt, mégse vállalja a gyereket. Vagy ha az életet adó nagyon ellenszenves. A gyerek majd egyszer felnő, és érdekelni fogja, hasonlít-e a szülőanyjára, örökölt-e tőle valamit, milyen asszony szülte. Ha semmi pozitívat nem látsz a szülőanyában, mit tudsz majd mondani a gyereknek? Ilyenkor nemet kell mondani.
  • Ő is mondhat nemet. A nyílt örökbeadásnál nem két sorszám találkozik, a vér szerinti anyának is el kell fogadnia a választott családot. Lehet, hogy a találkozás után úgy dönt, mégse neked adja a babát. Lehet, hogy visszalép és megtartja a gyereket. Ez benne van a pakliban, ha nem is kellemes. Joga van hozzá.
Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

Read the rest of this entry

Az örökbefogadási tanfolyamról

Általános

2018-tól 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyama (eddig 21 órás volt). Ma a tanfolyamot járom körül.

A kötelező felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be Magyarországon az örökbefogadóknak. Ma csak az fogadhat örökbe, aki elvégezte. Hiába nevelt fel már több vér szerinti gyereket, hiába neveli nevelőszülőként akár tíz éve az örökbe fogadni kívánt gyereket, a tanfolyam kötelező – sőt akkor is, ha valaki már fogadott örökbe, de még a 2003-es bevezetés előtt. Családon belüli örökbefogadásnál nem kötelező.

Aki valaha elvégezte a tanfolyamot, annak nem kell többet megismételnie, határozathosszabbításnál, újabb gyerek örökbefogadásánál sem. Aki elvégezte a 21 órás tanfolyamot, annak nem kell részt vennie a 40 órás képzésen egy későbbi örökbefogadásnál sem.

Tanfolyamra az mehet, aki sikeresen megfelelt a pszichológusnál az alkalmassági vizsgálaton. Csak a leendő örökbefogadó szülők vehetnek részt, házaspárnál mindkét félnek el kell végeznie. Egyetlen esetben van döntési lehetőség: ha hivatalosan egyedülálló, valójában kapcsolatban élő ember jelentkezik, az élettársa maga dönthet, megy-e tanfolyamra. (Érdemes, hisz ő is a gyerekkel fog élni.) Néha felmerül olyan kérdés, hogy valaki még nem is jelentkezett az örökbefogadásra, de benézhet-e tanfolyamra – ezt várhatóan nem fogják engedni, mivel az ottani helyzetek, szituációk már egy komoly örökbefogadási szándékra építenek, így, ha valaki még nem köteleződött el, akkor nem tud teljes szívvel részt venni ezekben. (Nekik a nyilvános rendezvények látogatását ajánlom addig is, amíg döntenek, a blogon is közzéteszem a publikus eseményeket.) Tehát a tanfolyamon csupa olyan ember lesz, aki örökbe kíván fogadni. Néha egy-egy megfigyelő (egyetemista, szakdolgozó) jelen van, de ehhez mindig engedélyt kérnek a résztvevőktől. Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a juttatásokról

Általános

Ma tipikus és ritkább kérdéseket szedtem össze az örökbefogadott gyerek után járó juttatásokkal és szabadsággal kapcsolatban. Angéla volt a szakmai lektor.

  1. Mikortól jár a gyes, gyed stb.? A hazavitel napjától vagy a tényleges örökbefogadástól? Minden ilyen juttatás a kihelyezés napjától jár, azaz attól a naptól, hogy hazaviszed a gyereket.
  2. Mi jár a barátkozás idejére? Sajnos semmi. Ezt az időszakot szabadsággal (fizetés nélküli szabadsággal, a munkáltató jóindulatával) oldják meg az örökbefogadók.
  3. Kirúghat a munkaadóm a barátkozás alatt? Igen, a barátkozás alatt nincs munkajogi védettség. Ha hazavitted a gyereket, és gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot (vagy szülési szabadságot) veszel igénybe, onnantól védett vagy.childrens-shoe-1728295_1920
  4. Mi jár, ha kétévesnél idősebb gyereket fogadok örökbe? Sajnos csak a gyes, havi 25 ezer forint, a gyerek hároméves koráig, (és persze a családi pótlék). Ha háromévesnél is idősebb a gyerek, akkor fél év örökbefogadói gyes jár, szintén havi 25 ezer forint.
  5. Read the rest of this entry

A barátkozás

Általános

A barátkozás, ismerkedés az örökbefogadásnak az a szakasza, mikor az ismeretlen gyereket magukhoz szoktatják az örökbefogadók. Nemrég a Mózeskosár Klubban is beszélgettünk a tapasztalatokról, és az derült ki, nagyon nagyok a különbségek az ország különböző részein a menetében.

Barátkozás jellemzően idősebb (nem újszülött) gyereknél szokásos, bár a kórházból kapott bébinél is gyakran adnak pár napot, hogy gondozhassák az új szülők, mielőtt hazaviszik. De itt most arról beszélünk, mikor a gyerek már él valahol, és ott barátkoznak vele össze az új szülők.

Ez ma az esetek nagy többségében nevelőszülőt jelent. 2014-ben az örökbefogadásra kerülő nagyobb gyerekeknek már csak 15 %-a érkezett otthonból, a többiek nevelőszülőtől, várhatóan a jövőben tovább zsugorodik az intézetből érkező kicsik aránya. Tehát nevelőszülős barátkozásra érdemes számítani.

A csecsemőotthonokban egyébként általában van egy protokoll, hogy zajlik a barátkozás, bevett gyakorlatuk van, és ideális esetben szorosabb szakmai felügyelet is kíséri a folyamatot, azaz a szülő kap segítséget. Itt olvasható Majoros Mária cikke a csecsemőotthoni barátkozásról, ő a Gárdonyi Géza Csecsemőotthon vezetője volt évekig. (A gyakorlatban az intézeteket folyamatosan építik le, sokszor erőforrás-gondokkal is küzdenek, tehát lehet, hogy aki a jövőben intézetből fogad örökbe, az is magára lesz hagyva.)

fortepan_85245

A nevelőszülős barátkozás teljesen esetleges. Az ismerősök történeteiből az rajzolódik ki, hogy megyék szerint nagyok az eltérések a szabályozásban, ajánlásokban:

  • Van-e előírt ideje, tempója a barátkozásnak és az mennyi? Van olyan megye, ahol egy hét alatt szeretik lezavarni a barátkozást, máshol ragaszkodnak hozzá, hogy egy hónapnál előbb nem lehet hazavinni a gyereket.
  • Van-e felügyelet, segítség a barátkozás során. Többnyire nincs, sajnos, erőforrás-gondok miatt. Ha valaki figyelemmel kíséri, akkor változó, hogy az örökbefogadási tanácsadó, pszichológus, a gyerek gyámja, a nevelőszülői tanácsadó-e, vagy más szakember, és az is, hogy minden alkalommal végig jelen van (ez nem jellemző) vagy csak néha benéz, esetleg telefonon segít. Előfordul, hogy teljesen magára van hagyva az örökbefogadó a folyamatban.
  • Ki lehet jelen, kinek kell jelen lennie. Nincs egységes gyakorlat abban, hogy házaspárnál mindkét félnek mindig ott kell-e lennie, hogy ha van nagyobb gyerek, mikor lehet ott illetve kell ott lennie, ha egyedülálló barátkozik, akkor viheti-e az élettársát, anyukáját, barátnőjét.
  • Mennyi idő után lehet elvinni a nevelőcsaládtól a gyereket, a barátkozás alatt ott alhat-e az új szülők szállásán (országos listánál), illetve az új otthonban a kihelyezés előtt.

Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek

Általános

Melyik civilhez jelentkezzünk? Itt a segítség a döntéshez. Nagy összefoglaló táblázat, amelyből választ kaptok a kérdésekre az újszülötteket nyílt örökbefogadásban közvetítő civilekről, a jelentkezés feltételeiről és egyéb adatokról. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea Mórucz Lajosné Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 40  kb. 600  25  kb. 150  kb. 840  kb. 10
Várakozók száma  137  150  ?  383  180  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2016-ban  3  5  19 (2015)  2  23  36  2
Örökbefogadások száma évente  3-10  5-10  13-40  1-6  10-20  35-70  0-5
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 4-5 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  40 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 0.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  igen  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  10 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat, ők mindenkit fogadnak, de elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, ahol az örökbefogadók “hozzák” a terhes kismamát (évi 50-70 ügylet). Read the rest of this entry

2015-ös örökbefogadási statisztikák

Általános

Az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának a kérdéseimre adott válaszaiból vettem, ezt helyenként kiegészítem a Központi Statisztikai Hivatal adataival, saját kalkulációimmal és megjegyzéseimmel.

Az örökbefogadások száma

829 volt. Már körbement a sajtóban, hogy sosem volt ilyen magas az örökbefogadások száma és hurrá. Az alábbi ábrából kiderül, hogy egy évtizede 700-850 között hullámzik az örökbefogadások száma, tehát nem vonnék le nagy következtetéseket abból, hogy 2015-ben történetesen picit emelkedett az előző évhez képest.

stat

Nyílt örökbefogadások közvetítő szervezetek szerint

Alfa Szövetség 6
Gólyahír Egyesület 52
Bölcső Alapítvány 19
Fészek Alapítvány 18
Együtt az Életért Egyesület 2
Várva Várt Alapítvány 4
Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 11
Tegyesz 53
Összesen 165

Nyíltnál két visszakérés volt a hat héten belül.

Read the rest of this entry

Juttatások örökbefogadóknak – 2017

Általános

A korábbi cikk aktualizált változata, Angéla írása. Köszönjük a munkáját!

Két alapelv:

  1. Mindig ugyanaz jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyerek után járna (kivéve háromévesnél idősebb gyerek után járó örökbefogadói gyermekgondozást segítő ellátás, lásd II.3. pontnál írtak).
  2. A juttatások a gondozásba vétel napjától járnak, azaz amikor hazavitte a szülő a gyereket (és nem az örökbefogadás anyakönyvezésétől, kivéve anyasági támogatás (lásd II.1. pontnál írtak).

baby-444950_1920

I. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások

I.1. Csecsemőgondozási díj (CSED)

A Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) elnevezése 2015. január 1-től csecsemőgondozási díjra változott.

Mikor? A gondozásba vétel napjától legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve ha a koraszülött gyermeket szülés után koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét a gyermek megszületését követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Kinek? Főszabály szerint az örökbefogadó anyát illeti meg. (Speciális esetben, pl. anya betegsége vagy egyedülálló örökbefogadó apa esetén az apát is megilleti.) A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő főszabály szerint 365 nap.

Mennyi? A CSED összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, havonta utólag folyósítják, személyi jövedelemadót vonnak belőle.

Hol? A foglalkoztatónál kell igényelni, illetve önfoglalkoztatóknak (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) a székhely szerint illetékes kormányhivatalnál.

A gyermek részéről szükséges igazolások: TAJ kártya, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről/örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár a CSED

a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja,

– ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve: nevelőszülőség – ellenében munkát végez.

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/csecsemogondozasi_dij

 

I.2. Gyermekgondozási díj (GYED)

Mikor? A gondozásba vétel napjától, ha a csecsemő már betöltötte a 169. napot (ezt megelőzően CSED igényelhető, ez esetben pedig annak lejártától), de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetében további egy évig) jár.

Kinek? Az örökbefogadó anya vagy az örökbefogadó apa is igénybe veheti. A jogosultsághoz szükséges előzetes (két éven belüli) biztosítási idő 365 nap.

Mennyi? A GYED összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2017-ben 178.500 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.

Hol?

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely
  • egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal.

A gyermek részéről szükséges igazolások: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a TAJ kártya, örökbefogadási szándékkal történő gondozásba vételről vagy örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat.

Meddig? Visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni.

Kinek nem? Nem jár GYED a biztosítottnak

ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.

(2016. január 1-jétől a gyed mellett időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ezen túlmenően pedig megszűnt az un. 60 napos „várakoztatási szabály” is!)

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/gyermekgondozasi_dij

I.3. Gyermekápolási táppénz (GYÁP)

Kinek? A szülőnek jár, ha a gyermeke betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni. A 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén jár, a 12‐18 év közti beteg gyermek ápolása esetén pedig méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

A jogosultsági feltételek megegyeznek a normál, szülőt megillető táppénz jogosultsági feltételeivel.

Mennyi? A táppénzes napok száma a gyermekek korához kötve került meghatározásra:

  • az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátozás nélkül jár;
  • 1- 3 éves kor között gyermekenként 84 naptári nap;
  • 3-6 éves kor között mindkét szülőnek egyenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;
  • 6-12 éves kor között évenként és mindkét szülőnek egyenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Részletes szabályok:

http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/penzbeli_ellatasok/gyermekvallalas_tamogatasa/gyap

Ha a szülő ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra illetve gyermekgondozást segítő ellátásra és táppénzre is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult.

 

I.4. „GYED extra”

2014-ben bevezetésre került, hogy ha több különböző korú gyermek is van a háztartásban, és azok közül legalább egy 2013. december 31-ét követően született, akkor egyidejűleg több ellátás is folyósítható a szülő részére.

A témával, a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan az OEP több részletes tájékoztatásot tett közzé a honlapján:

http://www.oep.hu/virtualis_rovat/gyed_extra_banner/gyed_kisokos.html

http://www.oep.hu/virtualis_rovat/gyed_extra_banner/2016_januar_1_gyed_extra_szabalyvaltozas.html

father-445095_1920

II. Alanyi jogon járó családtámogatási ellátások

II.1. Anyasági támogatás

Mikor? Akkor jogosult rá az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.

Mennyi? Összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százalékával (64.125 forint), ikergyermekek esetén 300 százalékával (85.550 forint). Read the rest of this entry

Harmadik, negyedik, ötödik gyerek örökbefogadása

Általános

Van-e esély az örökbefogadásra két, három, vagy négy gyerekkel?
Gyakran találkozom azzal a hiedelemmel, hogy nincs. Ez nem igaz! A magyar gyakorlatban a több gyerek hendikep lehet, de önmagában nem kizáró ok. Több családot ismerek, akik harmadik, negyedik vagy ötödik gyereket fogadtak örökbe. Például én is.

Megfigyelhető egy olyan nézet, hogy túl sok gyerekre már nem jut elég figyelem, energia, pénz egy családban, de a törvény nem ír elő semmilyen korlátozást arra, hány gyereket lehet örökbe fogadni. (Nevelőszülőnél van korlát: legfeljebb öt, a sajátjaival együtt legfeljebb hat gyereket nevelhet, de testvérek esetén efölé is mennek.) Az alkalmasságnál a konkrét helyzetet vizsgálják: a család élethelyzete, lakása, anyagi pozíciója megfelel-e egy újabb gyerek vállalására. Nem mindegy, hogy a gyerekek picik vagy már felnőttek, milyen felállásban születtek (közösek vagy korábbi kapcsolatból valók-e), van-e köztük súlyos beteg, mennyi energiája, segítsége van a családnak. Természetesen csak olyan gyerek érkezhet, aki kisebb a családban élőknél, és örökbefogadás után szeretik, ha másfél-két év eltelik az újabb gyerek érkezéséig. Tegyük hozzá, kevés örökbefogadó jut el három-négy-öt gyerekig, sokszor kifutnak az időből. A többedik gyerek örökbefogadása inkább ott merül fel, ahol az első párat még házilag rakták össze. A “gyereknek keresünk családot” elv alapján egy konkrét gyereknél azt mérlegelik, a szülői tapasztalat, a nagy gyerektársaság tenne-e jót neki, vagy a csak neki szóló figyelem.

fortepan_84142

Székely Zsuzsa, a fővárosi Tegyesz pszichológusa ezt mondta a többedik gyerek örökbefogadásáról:

“– Van szakmai irányelv a maximális gyerekszámra, amit egy családba adhatnak?

– Ha apunak, anyunak mindkét keze foglalt, akkor sok helye nincs még egy gyereknek.

– Azaz négy? Ismerek négygyerekes családokat is, akik kaptak ötödiket.

– A gyerekek életkorától függ… Egy család négy kamasz mellé nevelőszülőként vállalt egy gyereket legkisebbként, és hatan szerették szívből. Ez egy jól működő család volt, ahol a gyerekeket is az ügy mellé állították.

– Ha egy gyereknek családot keresnek, előnyben részesítenek egy gyerektelen várakozót mondjuk egy kétgyerekessel szemben?

– Nem. Ez a gyerek jellemzésétől függ. Persze van olyan gyerek, akit a pszichológus javasol egyetlen gyereknek.”

Read the rest of this entry

Az országos lista működéséről

Általános

Az országos örökbefogadási nyilvántartás azon gyerekeknek keres az egész országban szülőt találni, akiket a saját megyéjükben nem sikerült örökbe adni. Sok olvasó érdeklődött, hogy is működik ez pontosan, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályától kaptam válaszokat a kérdéseimre, ők kezelik az országos listát. Válaszaik és saját tapasztalataim alapján írom ezt a posztot. Mi mindkét kisfiunkat az országos listáról fogadtuk örökbe. Az országos lista “gyorsítósáv”, ahol az átlagosnál elfogadóbb szülők az átlagnál gyorsabban kaphatnak gyereket.

DSC_0010

Az örökbefogadó-jelöltnek rögtön a jelentkezésnél nyilatkozni kell róla, kéri-e a felvételét az országos listára. Akkor érdemes igent mondani, ha az országos listán elérhető gyerektípusra nyitott az illető (elfogad romát, beteget, idősebb gyereket vagy több testvért), és a más megyében való barátkozás feltételeit tudja vállalni (útiköltség, odaköltözés egy-két hétre). A határozat elkészülte után pár héttel fog jönni egy levél, hogy bekerült az országos nyilvántartásba, innen lehet várakozni. Lesz rajta egy horribilis sorszám, amivel nem kell foglalkozni, semmit nem mond a sorrakerülésről.

Az a gyerek kerül az országos listára, akinek a saját megyéjében nem sikerült örökbefogadó szülőt találni. Lehet, hogy megpróbálták, és többen elutasították a gyereket. Esetleg meg se próbálták, mert nem is láttak rá esélyt, nem volt olyan várakozó, aki elfogadta volna. Néha azért kerül országos listára a gyerek, mert pont a saját falujában lenne neki örökbefogadó szülő, ami nem szerencsés, esetleg a rokonság miatt szeretnék minél messzebb elhelyezni. A gyerek megyéje ekkor beküldi a gyerek aktáját az országos nyilvántartásba. Itt, ha látnak esélyt rá, megpróbálnak egész Magyarország területéről örökbefogadókat találni neki. Hogy konkrétabb legyen, képzeljük el a kétéves Robika ügyét, aki Borsodban él, és ott nem találtak neki szülőket, így az országos listán keresnek számára örökbefogadókat.

Az országos adatbázisba nagyjából a várakozók kétharmada felkéri magát (tavaly 2200 család várakozott összesen az országban, tehát jó 1500 várakozó adatait látják). Az adatbázisban a várakozók minden lényeges adata szerepel, a határozathoz róluk készült vélemények is. Borsod pedig elküldte Robika aktáját a minisztériumba, minden lényeges információval és szakvéleménnyel együtt. Ezek alapján a számítógép rangsorolja a jelentkezőket, akik elfogadnak kétéves kisfiút adott paraméterekkel, egészségi állapottal. Ha bőséges a merítés, akkor a gyerek addigi szokásaihoz, személyiségéhez is próbálják illeszteni őket (például „többemberes” gyerek vagy épp sok gyerek közt élt addig, nagy mozgásigénye miatt kertes házban lenne jó neki, vagy a fejlesztése csak nagyvárosban megoldható stb.) Read the rest of this entry