Tag Archives: felkészülőknek

Tévhitek a megmondásról

Általános

Mikor és hogyan mondjuk meg a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk? Ki hogy beszélget erről a témáról a kicsivel? A friss örökbefogadók egyik visszatérő kérdése ez, a Babaköszöntők is erről tanúskodnak. Jó hír, hogy a nagy többség nem gondolja, hogy az örökbefogadást el kéne titkolni a gyerek elől. Viszont nem feltétlenül tudják, hogy álljanak hozzá a beszélgetéshez. Ma csokorba gyűjtöttem a témával kapcsolatos sztereotípiákat és tévhiteket.

  1. Meg kell várni a beszélgetéssel, amíg a gyerek kérdez. Nem, az első lépést a szülőnek kell megtennie, a gyerek, ha érzi, hogy kellemetlen a téma, nem fog kérdezni, esetleg eszébe sem jut.
  2. Van egy meghatározott alkalom, amikor a szülő ezt elmondja a gyereknek. Ahogy a szexuális felvilágosítás sem az az alkalom, mikor a 14 évesnek elmagyarázzuk az óvszer használatát, hanem elkezdődik egyévesen azzal, hogy te fiú vagy, neked fütyid van, és egy folyamatos beszélgetés az éveken át. Az örökbefogadást sem lehet egyszerre „letudni”, az életkora szerint a gyereknek mindig új kérdései lesznek – már ha a szülő nyitott erre.
  3. Amikor a gyerek megkérdezi: „én a te hasadban voltam?”, akkor kell elmondani az örökbefogadást. Egy csomó gyerek nem is így kérdez, és ez a kérdés meg jó eséllyel az óvodai öltöztetésnél fog felmerülni, mikor egy másik gyerek anyukája terhes.
  4. Amikor a gyerek megtudja, hogy örökbe fogadták, megdöbben. Ha ez 14 éves korban történik, akkor valóban ez lehet a reakció. Épp ezért a mai ajánlások szerint olyan pici korban – tulajdonképpen a családba érkezés után azonnal – el kell kezdeni ezt mondogatni, mikor a gyerek még nincs is tisztában a születés módjával, és nem rázza meg, mert ebbe nő bele. Később persze szembesülni fog ennek a veszteségeivel is, de ez nem óvodáskorban várható.
  5. Elég annyit mondani: téged örökbe fogadtunk. Az örökbefogadás kifejezést is kell mondogatni, hogy a gyereknek ismerős legyen, azonban ez a közlés így egy 2-3 éves kicsinek semmit nem jelent, fogalma sincs, mi az. Hogy a gyerek értse, hozzá kell tenni valami ilyesmit, hogy “minden gyerek egy néni pocakjából születik, te egy másik néni/Mari hasából születtél, aki ránk bízott, hogy neveljünk fel.” Az ajánlások szerint ezt az óvodáskor kezdetére tudnia kell a gyereknek.
  6. “Te nem a pocakomból születtél, hanem a szívemből.” Nagyon cuki mondás, jól mutat a Facebookon, de egy kisgyereket, akinek még nincs fogalma a biológiáról, teljesen félrevihet, azt hiheti, hogy ő tényleg az anyukája szívében fejlődött. Nem lehet megspórolni, hogy beszéljünk a másik néniről, a szülésről, ezek nélkül a gyerek esetleg azt hiszi, hogy őt nem is anya szülte, vagy hogy az ő családba érkezése semmiben nem különbözik a többi gyerekétől.
  7. Ha egyszer elmondtuk az örökbefogadást, a gyerek tudni fogja. Sajnos nem, időnként, legalább pár havonta át kell venni a témát, különben a gyerek elfelejti, vagy azt szűri le, hogy ez tabu, amiről nem szabad beszélni.
  8. „Az én gyerekemet ez nem érdekli/rendben van a témával, nem is kérdez róla soha.” Lehet, hogy tényleg nem érdekli még, de az is lehet, hogy nem mer kérdezni, mert érzi, hogy a szüleinek kínos a téma. Ha a kommunikáció őszinte erről a kérdésről, akkor a gyereknek időnként vannak kérdései. Ha nincsenek, néha a szülő is előhozhatja (nem kell mindennap, de pár havonta nyugodtan).
  9. Ha egy gyereket 3-4 éves korban fogadtunk örökbe, annak nem kell megmondani, hisz úgyis emlékszik az előző helyére. Sajnos nem igaz. Az egyik alanyomat ötévesen fogadták örökbe, és mindent elfelejtett, ami előtte történt vele. Ha a szülő nem tartja ébren az emlékeket, azok még ennyi idős gyereknél is törlődhetnek. Illetve a gyereknek tévképzetei is lehetnek, például, hogy a vér szerinti szülei jöttek vissza érte. Ha a gyerek emlékszik a nevelőszülőre, ez olyan kincs, amit őrizzünk meg, és akkor is beszélgessünk arról, hogy mi örökbe fogadtuk, és örökre itt maradt.
  10. A csavaros/durva részeket/azt, hogy van-e testvére/hogy miért adták örökbe stb. majd elmondja a vér szerinti szülő, ha 18 évesen megkeresi. Sajnos ezek elmesélése is az örökbefogadó szülőre hárul. Nem biztos, hogy a gyerek 18 évesen elindítja a keresést, hogy meglesz az örökbeadó, hogy válaszol. Ha hatévesen kíváncsi, akkor válaszoljunk tudásunk és az ő értelmi szintje szerint, ne azzal, hogy majd tizenkét év múlva megtudod.
  11. Az örökbefogadás története ott kezdődik, hogy „csengett a telefon és mentünk érted a kórházba/intézetbe/nevelőszülőhöz…” Az örökbefogadó szülők története kezdődik itt. A gyereké ott kezdődik, hogy nőtt egy nőnek a hasában és megszületett. Ha erről sose beszélnek, csak az egymásratalálást ecsetelik, a gyereknek esetleg az a tévképzete alakul ki, hogy őt nem is anya szülte.
  12. Az örökbefogadás elmesélése ott kezdődik, hogy „anyának beteg volt a hasa és nem lehetett gyerekünk…” Egyszer ezt is el lehet mondani, de én nem ezzel kezdeném a legelső alkalommal. Az a szerencsés, ha addigra a szülők feldolgozták a meddőséget, a veszteségeiket, és az örökbefogadás örömét tudják átadni a gyereknek.
  13. Ha egy gyereket jól nevelnek, ha szerető légkörben nő fel, akkor nem fog érdeklődni a vér szerinti családja iránt. Épp ellenkezőleg. Ha valódi bizalmi viszony alakul ki a családban, ha nem tabu ez a téma, akkor meri megosztani, hogy gondol a vér szerinti szülőkre is. Ha az örökbefogadónak problémája van ezzel a témával, azt a gyerek önkéntelenül megérzi, és tapintatosan nem hozza szóba a kérdést.

Read the rest of this entry

2020 eleje az örökbefogadásokban

Általános

Két fontos körülmény is kihat az örökbefogadások alakulására mostanság: a kormányhivatal és a koronavírus.

Az első az átlagember számára megfoghatatlanabb: a gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül sok örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Egész pontosan: 2020. március 1-től a megyeszékhelyen működő gyámhivatal helyett a megyeszékhely kormányhivatala

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi a vér szerinti szülők nyilatkozatát a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásról
  • engedélyezi a kötelező gondozásba kihelyezést, az örökbefogadást, dönt az utánkövetésről
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • és itt indíthatják el a felnőtt örökbefogadottak a vér szerinti család hivatalos megkeresését.

Az örökbefogadók alkalmassá nyilvánítását továbbra is a járási/kerületi gyámhivatal végzi. További változás, hogy a fellebbezési lehetőség megszűnik, bírósági úton lehet megtámadni a döntéseket (például, ha egy örökbefogadásra jelentkezőt alkalmatlannak nyilvánít a gyámhivatal, vagy ha egy gyereket kiemelnek a családból vagy örökbefogadhatónak nyilvánítanak). Azaz, szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek. Mindez az átfogó közigazgatási reform része, de minket az örökbefogadás része.

Egyébként pár éve, 2013 elején volt egy hasonló nagy átszervezés, akkor kerültek át a járási gyámhivataloktól a megyeszékhelyen működőkhöz a fenti feladatok, és utána az illetékesek nagyon dicsérték, mennyire felgyorsította az örökbefogadásokat.

Mit jelent mindez hosszú távon? Ezt nem lehet tudni még. A mezei örökbefogadók szempontjából nem sok változik, ugyanúgy be kell menni egy hivatalba nyilatkozni, ami jó esetben azonnal, rosszabb esetben pár napon belül kiállítja a határozatot (elvileg 60 nap áll rendelkezésre, de reméljük, ennyire nem fog elnyúlni az eljárás). Egyes híresztelések szerint mindez azt a kormányzati szándékot szolgálja, hogy a házaspárokat tovább preferálják az örökbefogadásban az egyedülálló és meleg jelöltekkel szemben. Ilyen kevés idő alatt ezt nem lehet megállapítani.

Rövid távon viszont okozhat kavarodást, hisz az összes, folyamatban levő ügyet át kell tenni, új embereknek kell beletanulni a feladatba. Az első hírek szerint vannak megyék, ahol nagyon flottul átvették az ügyeket, máshol előfordult 1-2 hét csúszás a kihelyező határozattal.

A blogon számos írás foglalkozik az örökbefogadás hivatalos menetével, ezeket idővel aktualizálni fogom.

A másik körülmény mindenkit érint: a koronavírus és az ellene tett intézkedések (iskolabezárás, karantén). A gyerekvédelmi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, sok megye leállította a team értekezleteket és az ismerkedéseket, a hivatalok korlátozottan működnek, a fél ország otthon van a gyerekével. Viszont a minisztérium útmutatója szerint az újszülött gyerekek örökbefogadását továbbra is segíteni kell. Igen ám, de a civil szervezeteknél sok segítő 60 feletti… És a helyzet napról napra változik, nem is tudjuk, mennyi ideig tart, és megyénként más-más megoldások lehetségesek. Megpróbálom összeszedni, kinek mi várható a közeljövőben: Read the rest of this entry

Beszélgetés Katona Andreával és Gyulával – podcast

Általános

Az októberi Örökbe.hu rendezvény hangfelvétele. A Katona házaspárral beszélgetek. Andrea a Fészek Alapítványt vezeti Budai Ágnes 2016-os halála óta, munkáját férje, Gyula is segíti. A házaspár maga is örökbefogadó szülő, két felnőtt és két kisiskolás gyerekük van.

A beszélgetést különösen ajánlom azoknak, akik örökbefogadás előtt állnak, és a nyílt örökbefogadásra vagy újszülött érkezésére is nyitottak, sok izgalmasat megtudunk arról, hogy működnek az alapítványok, honnan érkeznek az örökbe fogadható babák, léteznek-e fehér bőrű, egészséges újszülöttek, és mik a teendők a várva várt telefonhívás után. Gyula pedig az örökbeadó és örökbefogadó apák szemszögébe is beavat minket. A helyszínt az Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola, a felvételt a Mária Rádió biztosította, köszönjük nekik. A rendezvényen mintegy 50 hallgató is jelen volt, nagy részük várakozó, az ő kérdéseik is szerepelnek az anyagban.

A beszélgetés online meghallgatható itt:

Read the rest of this entry

Juttatások örökbefogadóknak: változások 2020-tól

Általános

Jó híreim vannak. 2020 január 1-től kedvezően módosul a nagyobb gyereket örökbefogadó szülők által igénybe vehető pénzbeli ellátások és családtámogatások rendszere. Korábban az idősebb gyerekek örökbefogadói több ponton hátrányt szenvedtek, a módosítások ezt enyhítik. Angéla szedte össze a változásokat. A nem változó juttatásokat ebben a cikkben találjátok: https://orokbe.hu/2017/02/23/juttatasok-orokbefogadoknak-2017/

I. Változások a pénzbeli ellátásokban

I.1. Örökbefogadói díj (öfd) bevezetése

A kétévesnél idősebb gyermeket örökbefogadók korábban csak a gyest tudták igénybe venni (összege bruttó 28.500 forint). 2020. január 1-től azonban bevezetik az örökbefogadói díjat, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat.

Az örökbefogadói díjra (öfd) való jogosultság feltételei:

  • a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a második életévét (ikergyermekek esetén a 3. életévüket); nincs felső életkori korlát, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is jár!
  • az örökbefogadó szülő a gyermeket – 2019. december 31-ét követően – örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
  • az örökbefogadó szülő a gyermek nevelésbe vételének napján biztosított és az ezt megelőző két éven belül 365 napon át is biztosított volt.
  • nem jogosult az örökbefogadói díjra a szülő, ha a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában neveli (például nevelőszülőként).

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

A további jogosultsági feltételek és az örökbefogadói díj összege megegyeznek a gyed általános szabályaival. (A gyed összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2020-ban havi 169 050 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.) Read the rest of this entry

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Örökbe.hu olvasói felmérés, 2014-2017

Általános

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet. Ma azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 200 ember, akik 2014 és 2017 között fogadtak örökbe. Sugár András statisztikus segít értelmezni az adatokat.

Ahol értelmes, ott röviden összehasonlítjuk a hasonló, 2014-es vizsgálat eredményeivel (akkor 134 válasz érkezett). A 2017-es kérdőív a legutóbbi időszak örökbefogadásaira (3 évre, egész pontosan a 2014. július és 2017. június vége közt lezajlott ügyekre) kérdezett rá. A hazai „mezei örökbefogadók” számára releváns várakozási idő érdekelt minket, azaz, hogy mennyit kell várni egy idegen gyermekre, így a rokoni, a nevelőszülő általi és a nemzetközi örökbefogadásokkal nem foglalkoztunk.  A kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe az időszakban, akkor többször szerepelnek. 200 válasz érkezett, míg ilyen típusú örökbefogadásból nagyjából 1500 történt a megadott időszakban, azaz elég nagy arányukra rálátunk. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2017 júliusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat (legfeljebb az Örökbe.hu olvasóit) de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszolók 92 százaléka házasként, 8 százaléka egyedülállóként vállalkozott örökbefogadásra. (2014-ben hasonló volt az arány, 94-6%).

82,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegy az örökbefogadott gyermek neme, 15 százalék csak lányt, 2,5 százalék csak fiút jelölt meg. (3 éve 87-10-3%).

A válaszolók 5 százaléka testvéreket fogadott örökbe (felük ikreket), 95 százalék egy gyermeket. (3 éve is nagyon hasonló, 96% volt az egyedüli gyermeket örökbefogadók aránya.)  A válaszolók 85 százaléka egészséges gyermeket kapott, 14,5 százalékuk korrigálható állapotú („közepes problémák, melyekkel még nagyjából teljes életet élhet a gyerek”), míg a fennmaradó 0,5 százalék (1 fő) súlyosan sérült, beteg vagy fogyatékos gyermeket vállalt. (Három éve 85-13-2% volt a megoszlás.)

Honnan jött a gyerek? (százalékban)

A 4 évvel ezelőtti arányok változtak, megnőtt a megyei és országos listáról örökbefogadók aránya, ezek a mostani kérdezéskor az akkori 50% alatti arányról kétharmadra nőttek, (akkor 33 és 15%), csökkent a nyílt örökbefogadási módoké (akkor a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt.) Ha a 2016-os országos statisztikával vetjük össze, ott a magánutasok aránya 6%, az egyéb nyílté 16 százalék volt, 21% az országos, 57% a megyei listán fogadott örökbe. Read the rest of this entry

Pulay Klára: Az örökbefogadások legnagyobb része sikeres

Általános

Új műfajt, egy hangfelvételt (podcast) hallgathattok. Pulay Klára klinikai szakpszichológussal beszélgettem, aki több évtizedes tapasztalattal és személyes érintettséggel is rendelkezik az örökbefogadásban. Az interjúban szó esik a feldolgozott és feldolgozatlan meddőségről, ennek későbbi kihatásairól, az örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatos nevelési gondokról, és azt is megtudjuk, én miért sírtam 2010-ben az Ikea éttermében. Két jó híre is van a szakembernek: az örökbefogadó házaspárok ritkábban válnak el, mint a többiek, és az örökbefogadások legnagyobb része sikeres!

Itt tudjátok meghallgatni az anyagot. Read the rest of this entry

Videóbeszélgetés Bogár Zsuzsával

Általános
Videóbeszélgetés Bogár Zsuzsával

Újabb videóinterjú! Bogár Zsuzsával, az Ágacska Alapítvány pszichológusával két izgalmas témáról beszélgetek:

  1. Miről tehetnek a gének, és miről a nevelés, a környezet? És mit jelent mindez az örökbefogadó szülők szemszögéből?
  2. Az élet nem áll meg… Válás, újraházasodás, mozaikcsalád örökbefogadott gyerekekkel.

Zsuzsa nagy tapasztalattal teszi helyre a félelmeket, tévhiteket. 41 perc a felvétel. Az operatőr Rácz Márta. Nézzétek szeretettel!

 

Kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Itthon tabu, Amerikában szokás, nekem szívügyem. Avagy, amikor az örökbefogadó család tartja a kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel, oly módon, hogy a gyerek is rendszeresen találkozik velük. (Ezt fogom nyitott örökbefogadásnak is nevezni, megkülönböztetendő a hazánkban szokásos nyílt örökbefogadástól.)

Miért is jó ez? Kinek jó ez?

Elsősorban a gyereknek. Az örökbefogadás pszichológiájában központi téma a titok, a tabu, az ismeretlen származás, az elutasítottság érzése. Bármilyen szerető családban nő fel a gyerek, érdekli, hogy kitől származik, kire hasonlít, miért nem a vér szerinti család neveli. Az is lehet, hogy úgy érzi, őt elhagyták. Nem feltétlenül beszél ezekről, ha nem olyan az otthoni klíma, de egész biztosan foglalkoztatja. Legtöbben elképzelnek egy fantomcsaládot, fantomanyát, mindez rengeteg energiát vesz el, és az identitásuk egy része homályban marad előttük. Aztán jönnek a felnőttkori gyökérkeresés szorongásai: mi van, ha közben meghalt a szülőanya, ha nem válaszol, ha nem találják meg, ha elutasít, vagy ha az örökbefogadók zokon veszik?

Amerikai család, ahol a vér szerinti és az örökbefogadó szülők rendszeresen találkoznak

Ha a gyereknek kicsi kortól rendszeres kapcsolata van a szülőanyával (akár testvérekkel, más rokonokkal is), akkor ezen problémák egy része egyszerűen kiesik. Nem kell fantáziálnia, hogy nézhet ki a szülőanyja, mert pontosan tudja. Nem kell spekulálnia, vannak-e testvérei, mert ismeri őket. Nem kell teóriákat kieszelnie, miért adták örökbe, mert pontosan látja a körülményeket. Nem kell aggódnia, hogy az örökbefogadó szüleit megsérti, hisz azok is támogatják, sőt ők szervezik a kapcsolatot. Nem azt érzi, hogy őt eldobták, hanem hogy őt számon tartják a vér szerinti családban, ő fontos, hisz a szülőanya évente eljön meglátogatni. Nincs titok, nincs fantom, eggyel több ember szereti. A vér szerinti család valószínűleg más életstílussal rendelkezik, de ez nem baj, a világ színes, a gyerek lát ilyet is, nyitottságot tanul.

Jó az örökbeadónak, a gyereket nem veszti el teljesen szem elől. Látja, hogy jó dolga van, követi a fejlődését, nem egy idegen a számára. Segíti a feldolgozást a folyamatos kapcsolat, ha be tudja vonni a látogatásokba a férjét, gyerekeit vagy szüleit, akkor nem egy magányos titok lesz az örökbeadott gyerek, hanem az élete része. Neki sem kell azon szorongania, hogy megkeresi-e majd a gyerek és mikor. Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2019

Általános

Frissítettem a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil milyen feltételekkel fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 60  kb. 630  kb. 30  kb. 200  918 16
Várakozók száma  175  150  ?  450  kb. 230  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2018-ban (zárójelben a 2019-es szám)  4 (4)  11 (12)  12 (15)  2 (3)  25* (32**)  42(31)  8 (1)
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-10  10-40  1-6  10-20  35-70  0-8
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

*Ezen kívül a Fészeknél még 2018 decemberében volt 7 örökbefogadás, amelyek csak 2019-ben lettek jogerősek.

** 32 gyerek, két ikerpár

A költségek tervezésénél vegyétek figyelembe, hogy a nagyobb civil szervezetek még elkérik az egyszeri anyasági támogatás összegét is (64 ezer forint) az aláíráskor, amit majd később megkap a szülőanya. Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni.

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat (ingyen), évi 30-70 ilyen ügy zajlik le. Ők mindenkit fogadnak. Elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, de egyre több esetben a kismama a Tegyeszre bízza az örökbefogadók kiválasztását is.

Read the rest of this entry

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.

Várakozó cipői egy narancssárga megyéből

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry