Tag Archives: felkészülőknek

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.

Várakozó cipői egy narancssárga megyéből

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry

„Az könnyíti meg az örökbefogadás elfogadását, ha a nagyszülő elkezd aggódni a gyerek egészségéért vagy a boldogságáért”

Általános
„Az könnyíti meg az örökbefogadás elfogadását, ha a nagyszülő elkezd aggódni a gyerek egészségéért vagy a boldogságáért”

Az örökbefogadás egyik velejárója, hogy a nagyszülők, távolabbi rokonok is részesévé válnak a gyermek érkezésének, miközben ők nem végeztek felkészítő tanfolyamot, sokszor idejét múlt nézetekkel, tévhitekkel vagy ellenérzésekkel bírnak az örökbefogadással kapcsolatban. Hogy lehet kezelni ezt a helyzetet? A Mózeskosár Egyesület pszichológusaival, Székely Zsuzsával és Dengyel Kingával beszélgettem, akik Örök Nagyi címen az örökbefogadásban érintett családtagoknak tartanak workshopot.

Hogy jött az Örök Nagyi hétvége ötlete?

Dengyel Kinga: Eredetileg egy egyetemi kurzusom dolgozatának készült a tréning terve, és immár harmadszor kerül megrendezésre a workshop. Az egyik Mózeskosár szülőklubon hallottam, hogy lenne igény a nagyszülőknek is valamilyen felkészítő tanfolyamra, mivel ők is tele vannak kérdésekkel, hitekkel-tévhitekkel, félelmekkel az örökbefogadással kapcsolatban. Innen jött az ötlet, hogy valami hasznosat csináljak, készítettem egy tréningtervet, elküldtem Zsuzsának, ő visszaírt,hogy mikor tartjuk meg. Az első workshopra öt örök nagyi jött el, várakozók is, és egy nagymamapáros, azaz egy leendő örökbefogadott gyermek két nagymamája. Ez is sokat adott a dologhoz, fantasztikusan sikerült a hétvége. Tavaly eljöttek párban is nagyszülők, tehát a nagypapák is. De ez nemcsak nagyszülőknek szól, bárki részt vehet, rokon, szomszéd, aki azt gondolja, számára fontos a téma, mert ott lesz a gyermek körül.

Székely Zsuzsa: Egy nagynéni is majdnem eljött.

Az interjúra készülve körbekérdeztem örökbefogadókat a bloghoz tartozó zárt csoportban, milyen ellenvetésekkel, előítéletekkel találkoztak a nagyszülőktől. Egy aranybánya gyűlt össze a válaszokból. Mindjárt idézek ezekből. Viszont rögtön beleütközünk a téma paradoxonába, hogy akik a leginkább ellenzik, azok nem fogják rászánni a pénzt egy tréningre, és egy hétvégét sem, ők nem hajlandóak elmenni egy kétórás találkozóra sem.

Dengyel Kinga: Azt látjuk, ezt nem lehet erőltetni. Egyébként a workshopra tényleg minden – leendő – nagyszülőt a gyermekeik küldtek.

Székely Zsuzsa: Ide azok a rokonok jönnek, akiknek a gyerekének tetszett a 40 órás örökbefogadói tanfolyam, sikerült velük kiépíteni a bizalmat, hisznek abban a megközelítésben, hogy az egész család hasonlóan gondolkodjon, ők tudták elküldeni a szüleiket. Magától ebben a fázisban nem talál meg egy ilyen eseményt egy rokon. Tehát a gyerekeik fizették ki.

Eszerint akik eljöttek, nem a legellenségesebbek voltak.

Székely Zsuzsa: Sőt, nagyon jól lehetett velük dolgozni, és már sokat tudtak a gyerekeiktől az örökbefogadásról. Amivel a tréningen kifejezetten foglalkozunk, és ez nem is kerül elő a felkészítő tanfolyamon, hogy mit tegyen a rokon, amikor az adott korú örökbefogadott gyerekkel együtt van.

Dengyel Kinga

Dengyel Kinga: A résztvevők tipikusan a nevelési forró helyzetekre kíváncsiak.

Székely Zsuzsa: Például ha a gyerek emlegeti a nevelőszülőt. Ebben a nagyszülők még nem tartottak ott, mint sok örökbefogadó szülő, hogy a gyerek élettörténetét egységében kell elképzelni. Ők azt szeretnék, hogy legyen egy vasfüggöny, ez egy új élet, ne is emlékezzen a gyerek a régire, nem kell visszalátogatni. Az ellenkezője elfogadásában kell őket segíteni. Read the rest of this entry

A sorszámról

Általános
A sorszámról

Az örökbefogadásra várakozók egyik kedves témája a sorszám, azaz, hogy ki hányadik a gyerekre várók sorában. Két helyen értelmezhető ez a fogalom: a saját megyében illetve a nyílt örökbefogadást közvetítő civileknél. Gyorsan előrebocsátom, hogy nem hiszek a sorszám fetisizálásában, mindjárt kiderül, miért.

A megyék közül van, amelyik közli a sorszámot, van, amelyik nem, vagy csak a jelentkező nógatására. Ez azt mutatná, az adott megyében hány gyerekre váró van még előttünk, tehát hány embert kellene kivárni, ha mindenki a “megyei listán” kerülne sorra. Önmagában nem sokat mond az esélyekről. Két szélsőséges példa: 2017 végén Nógrád megyében 22 család, Budapesten meg egy híján 800 állt sorban. Nagy az eltérés abban is, melyik megye hány gyereket ad örökbe egy évben, a kisebb megyékben ez évi néhány, a nagyobbakban több tucat is lehet. Tehát nem nagyon érdemes összehasonlítani, ki hány év alatt hány helyet lépett előre. Ha közli a tanácsadó, hogy a 70. helyen állunk, ez sem jelenti azt, hogy 69 embert kell kivárnunk, mert

  • nem mindenki a megyei listán fog örökbe fogadni, akik az országoson, vagy nyíltan fogadnak örökbe, azok kiesnek innen
  • nem mindenki fogad örökbe, aki a várakozás alatt meggondolja magát, elválik, gyereke születik, külföldre vagy más megyébe költözik, az is kiesik
  • aki örökbe fog fogadni, az se biztosan fogadóképes egy esetleges telefonnál, mert elutazott, házat újít fel, lombikozik.

Read the rest of this entry

Egyedül örökbe fogadni

Általános

Ma azt járom körül, milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak, aki társ nélkül örökbefogadáson gondolkodik. A szakirodalom a házaspárokat tekinti többnyire alapesetnek, a kibővített felkészítő tanfolyam anyagban sem térnek ki külön az egyedülállók sajátos helyzetére, holott ők teszik ki a jelentkezők 10-12 százalékát.

Az alapok:

I. A jelen magyar örökbefogadási rendszer a házaspárokat részesíti előnyben, egyedülálló emiatt jellemzően olyan gyereket kaphat, akiért a házasok nem tolonganak. Ez jellemzően már nem csecsemő, hanem kicsit idősebb, roma származású vagy egészségi gonddal küzdő gyerek. Tehát akkor érdemes belevágni, ha ilyen gyereket elfogadsz. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók többsége egyévesnél idősebb, roma (a rendszer által romának vélt) gyereket vitt haza. A jó hír, hogy nem vártak sokat, jellemzően 1-2 év alatt sorra kerültek. És egy gyereket kaptak (nem testvéreket). Előfordult, hogy újszülött érkezett egyedülállóhoz, de csak erre nem érdemes berendezkedni.

II. Ki az egyedülálló? A magyar örökbefogadási gyakorlatban e címke alatt szerepelnek

  • azok, akiknek tényleg nincs párjuk
  • akiknek van partnerük, de nem élnek együtt
  • akik együtt élnek, de nem házasok
  • akik regisztrált élettársi kapcsolatban élnek
  • sőt, azok is, akik házasként vágnak bele az örökbefogadásba, de a társuk nem kívánja örökbe fogadni a gyereket (a magyar jog erre is lehetőséget ad).

Többségük nő, de vannak sikeres példák egyedülálló férfi örökbefogadására is.

A gyerekvállalást előre elképzelni szinte lehetetlen, de van pár szempont, amire ebben a helyzetben érdemes felkészülni, amiben más ez az út, mint a házaspárok örökbefogadása. A cikkben azokra koncentrálok, akik tényleg egyedül lesznek a gyerekkel. Az idézetek egyedülálló örökbefogadóktól származnak.

Mikor? Házaspároknál a jellemző út ez: megismerkedés, párkapcsolat, gyerekvállalási szándék, meddőségi problémák, feldolgozás, örökbefogadás. Persze, akadnak jócskán eltérő pályák is, nem mindenki infertilitás miatt vág bele, de van egy íve. Egy egyedülálló esetleg el se jut oda, hogy kiderüljön, meddőségi problémája van. Sokféle egyéni út állhat amögött, hogy valaki egyedül (vagy a magyar rendszer szerint „egyedül”, lásd II. pont) jelentkezik örökbefogadásra, lehet, hogy nem volt olyan kapcsolata, amiben felmerült a gyerekvállalás, lehet, hogy most is kapcsolatban él, de a partner nem akar gyereket, lehet, hogy már kifutott a szülési korból és így tovább.

„Valószínűleg a legtöbben akkor jutnak el odáig, amikor a gyerek utáni vágy erősebb lesz a társ utáni vágynál, közeledik vagy elmúlt a 40. év, az összes barátnőnek már van gyereke, és már jobban hiányoznak a gyerekes programok, mint a századik egyforma bulizós este, a sorra rosszul sikerülő ismerkedések, vagy az ugyanoda tartó baráti beszélgetések. Sarkítottam, de egy idő után mindenki beszorul valahogy a saját körébe, és a gyereknevelés egy szemlélet- és életmódváltást tud hozni, amit más kevésbé. Ez valószínűleg egyfajta kapuzárási pánik az egyedülállóknál, amikor még van energia és erő gyereket nevelni, de a klasszikus modellből már valahogy kicsúsztunk.”

Apja neve. Szerencsére már nem kötelező a képzelt apa bejegyzése, ha egyedülálló nő fogad örökbe (a képzelt anyáé igen, ha férfi). Az örökbefogadásnál dönteni kell, kéri-e az egyedülálló anya képzelt apa bejegyzését. Ha igen, akkor egy életen át magyarázni kell, hogy ő képzelt személy, ha nem, akkor hivatalosan nincs apja a gyereknek. A gyerekkel való őszinte kommunikációban talán szerencsésebb az utóbbi verzió. Jó hír, hogy ezt elég a gyerek tényleges érkezésekor eldönteni, és hogy a többi nehézséghez képest eltörpül. Egyébként a gyerek előbb-utóbb meg fogja kérdezni, hogy neki miért nincs apja (anyja), és az intézmények is meg fogják kérdezni. Lehet, hogy emiatt kicsit több embert kell beavatni az örökbefogadásba, mint egy házaspárnál.

Pénz. Az I. pont alapján az egyedülállók jellemzően két év feletti gyerekre számíthatnak, akivel csak a havi 25 ezres gyes jár (meg persze a családi pótlék). Miből fogod megoldani az otthonmaradást? Tudsz félretenni a fizetésedből? Ha most se tudsz, hogy fogod a gyereket is eltartani? (Ez házaspároknál, sőt nem örökbefogadóknál is probléma, nagyon kevés embernek van megtakarítása váratlan helyzetekre. Természetesen, aztán valahogy megoldják, de jobb előre gondolkodni.) ((2020-tól a tervek szerint a csed-del azonos összegű örökbefogadói díj járna az idősebb gyerekek örökbefogadóinak is, ezt örömmel várjuk.)) Read the rest of this entry

Az örökbefogadás napja

Általános

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. Read the rest of this entry

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Általános

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

Read the rest of this entry

Mit kérdezzek a vér szerinti anyától?

Általános

Nyílt örökbefogadásnál merül fel ez a kérdés. Ilyenkor az örökbeadó szülők (általában az anya) és az örökbefogadók (általában egy házaspár) találkoznak, van lehetőség ismerkedni, kérdezni. A mai cikk az örökbefogadók szemszögéből veszi át, mire érdemes odafigyelni a nagy találkozásnál. Én nem voltam ilyen helyzetben, bár nyitottak voltunk a nyílt örökbefogadásra is, de végül titkosan érkeztek a fiaink. Megpróbálom összeszedni, én milyen kérdéseket tartanék fontosnak, ha találkoznék a gyermeket örökbeadó anyával. Ez csak egy vázlat, a konkrét helyzet dönti el, mely témákra van idő, bizalom és nyitottság.

A keretek

  • Mennyi időnk van? Nem mindegy, hányszor találkoznak a felek. A szélsőségek: van, amikor a leendő örökbefogadó több hónapon át részt vesz a terhesgondozásban és szoros kapcsolatot alakít ki a krízisterhessel; a másik véglet, mikor a gyámhivatalban, az aláírás előtt találkoznak fél órával. A Bölcsőnél szokásos, hogy csak a szülés után 1-2 héttel értesítik a kiszemelt családot, más alapítványnál is adódhat olyan helyzet, hogy csak a szülés után szól az örökbeadó, és gyorsan kell családot találni. Lehet, hogy az örökbefogadók már látták a kisbabát, és lehet, hogy előbb a szülőanyával találkoznak.
  • Tapintat. Nagyon érzékeny helyzet ez, az örökbeadó nehéz döntés előtt áll, esetleg szégyenkezik, fél, hogy kiderül a titka, fél, mit szólnak az örökbefogadók… Az örökbefogadók pedig évek óta erre a pillanatra várnak, közben félnek is, nehogy meggondolja magát a szülőanya. A kérdéseket nagy tapintattal, a helyzet, a másik reakciói függvényében érdemes feltenni, nem vallatásszerűen, csak amire szívesen válaszol. Én elmondanám, hogy a gyerek elől nem fogom eltitkolni az örökbefogadást, és ha majd kérdez, szeretnék őszintén beszélni neki a vér szerinti családról is, ezért érdekelnek a részletek. (S mivel az eszem rövid, de akár meg is halhatok a gyerek nagykorúságáig, a találkozás után lejegyzetelném a hallottakat.)
  • A közvetítő szerepe. A beszélgetésen, legalábbis eleinte, remélhetőleg jelen van az örökbefogadást közvetítő szervezet képviselője, akinek már van tapasztalata ilyen helyzeteknél. Tőle nyugodtan lehet kérdezni, előtte is. Magánutas találkozásoknál lehet, hogy már ismeri egymást a két fél, de akkor is kell közvetítőt bevonni, és érdemes is a segítségét kérni.
  • Előre informálódni. Érdemes még a találkozás előtt minden információt megtudni a közvetítő szervezettől, amit tudnak a szülőanyáról. Akinek van olyan feltétele, amin elbukhat az ügy (például, hogy drogozott-e a kismama), azt próbálja még a találkozás előtt megtudni a segítőtől. Azt is meg lehet érdeklődni, mi kényes téma az anyuka számára. Néhány kérdésben (együttszülés, névadás, kapcsolattartás) pedig érdemes átgondolni, az örökbefogadó mit szeretne.
  • Még mondhatunk nemet. A találkozás során kiderülhet olyasmi, ami miatt az örökbefogadó úgy dönt, mégse vállalja a gyereket. Vagy ha az életet adó nagyon ellenszenves. A gyerek majd egyszer felnő, és érdekelni fogja, hasonlít-e a szülőanyjára, örökölt-e tőle valamit, milyen asszony szülte. Ha semmi pozitívat nem látsz a szülőanyában, mit tudsz majd mondani a gyereknek? Ilyenkor nemet kell mondani.
  • Ő is mondhat nemet. A nyílt örökbeadásnál nem két sorszám találkozik, a vér szerinti anyának is el kell fogadnia a választott családot. Lehet, hogy a találkozás után úgy dönt, mégse neked adja a babát. Lehet, hogy visszalép és megtartja a gyereket. Ez benne van a pakliban, ha nem is kellemes. Joga van hozzá.
Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

Read the rest of this entry

Az örökbefogadási tanfolyamról

Általános

2018-tól 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyama (eddig 21 órás volt). Ma a tanfolyamot járom körül.

A kötelező felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be Magyarországon az örökbefogadóknak. Ma csak az fogadhat örökbe, aki elvégezte. Hiába nevelt fel már több vér szerinti gyereket, hiába neveli nevelőszülőként akár tíz éve az örökbe fogadni kívánt gyereket, a tanfolyam kötelező – sőt akkor is, ha valaki már fogadott örökbe, de még a 2003-es bevezetés előtt. Családon belüli örökbefogadásnál nem kötelező.

Aki valaha elvégezte a tanfolyamot, annak nem kell többet megismételnie, határozathosszabbításnál, újabb gyerek örökbefogadásánál sem. Aki elvégezte a 21 órás tanfolyamot, annak nem kell részt vennie a 40 órás képzésen egy későbbi örökbefogadásnál sem.

Tanfolyamra az mehet, aki sikeresen megfelelt a pszichológusnál az alkalmassági vizsgálaton. Csak a leendő örökbefogadó szülők vehetnek részt, házaspárnál mindkét félnek el kell végeznie. Egyetlen esetben van döntési lehetőség: ha hivatalosan egyedülálló, valójában kapcsolatban élő ember jelentkezik, az élettársa maga dönthet, megy-e tanfolyamra. (Érdemes, hisz ő is a gyerekkel fog élni.) Néha felmerül olyan kérdés, hogy valaki még nem is jelentkezett az örökbefogadásra, de benézhet-e tanfolyamra – ezt várhatóan nem fogják engedni, mivel az ottani helyzetek, szituációk már egy komoly örökbefogadási szándékra építenek, így, ha valaki még nem köteleződött el, akkor nem tud teljes szívvel részt venni ezekben. (Nekik a nyilvános rendezvények látogatását ajánlom addig is, amíg döntenek, a blogon is közzéteszem a publikus eseményeket.) Tehát a tanfolyamon csupa olyan ember lesz, aki örökbe kíván fogadni. Néha egy-egy megfigyelő (egyetemista, szakdolgozó) jelen van, de ehhez mindig engedélyt kérnek a résztvevőktől. Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a juttatásokról

Általános

Ma tipikus és ritkább kérdéseket szedtem össze az örökbefogadott gyerek után járó juttatásokkal és szabadsággal kapcsolatban. Angéla volt a szakmai lektor.

  1. Mikortól jár a gyes, gyed stb.? A hazavitel napjától vagy a tényleges örökbefogadástól? Minden ilyen juttatás a kihelyezés napjától jár, azaz attól a naptól, hogy hazaviszed a gyereket.
  2. Mi jár a barátkozás idejére? Sajnos semmi. Ezt az időszakot szabadsággal (fizetés nélküli szabadsággal, a munkáltató jóindulatával) oldják meg az örökbefogadók.
  3. Kirúghat a munkaadóm a barátkozás alatt? Igen, a barátkozás alatt nincs munkajogi védettség. Ha hazavitted a gyereket, és gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot (vagy szülési szabadságot) veszel igénybe, onnantól védett vagy.childrens-shoe-1728295_1920
  4. Mi jár, ha kétévesnél idősebb gyereket fogadok örökbe? Sajnos csak a gyes, havi 25 ezer forint, a gyerek hároméves koráig, (és persze a családi pótlék). Ha háromévesnél is idősebb a gyerek, akkor fél év örökbefogadói gyes jár, szintén havi 25 ezer forint.
  5. Read the rest of this entry

A barátkozás

Általános

A barátkozás, ismerkedés az örökbefogadásnak az a szakasza, mikor az ismeretlen gyereket magukhoz szoktatják az örökbefogadók. Nemrég a Mózeskosár Klubban is beszélgettünk a tapasztalatokról, és az derült ki, nagyon nagyok a különbségek az ország különböző részein a menetében.

Barátkozás jellemzően idősebb (nem újszülött) gyereknél szokásos, bár a kórházból kapott bébinél is gyakran adnak pár napot, hogy gondozhassák az új szülők, mielőtt hazaviszik. De itt most arról beszélünk, mikor a gyerek már él valahol, és ott barátkoznak vele össze az új szülők.

Ez ma az esetek nagy többségében nevelőszülőt jelent. 2014-ben az örökbefogadásra kerülő nagyobb gyerekeknek már csak 15 %-a érkezett otthonból, a többiek nevelőszülőtől, várhatóan a jövőben tovább zsugorodik az intézetből érkező kicsik aránya. Tehát nevelőszülős barátkozásra érdemes számítani.

A csecsemőotthonokban egyébként általában van egy protokoll, hogy zajlik a barátkozás, bevett gyakorlatuk van, és ideális esetben szorosabb szakmai felügyelet is kíséri a folyamatot, azaz a szülő kap segítséget. Itt olvasható Majoros Mária cikke a csecsemőotthoni barátkozásról, ő a Gárdonyi Géza Csecsemőotthon vezetője volt évekig. (A gyakorlatban az intézeteket folyamatosan építik le, sokszor erőforrás-gondokkal is küzdenek, tehát lehet, hogy aki a jövőben intézetből fogad örökbe, az is magára lesz hagyva.)

fortepan_85245

A nevelőszülős barátkozás teljesen esetleges. Az ismerősök történeteiből az rajzolódik ki, hogy megyék szerint nagyok az eltérések a szabályozásban, ajánlásokban:

  • Van-e előírt ideje, tempója a barátkozásnak és az mennyi? Van olyan megye, ahol egy hét alatt szeretik lezavarni a barátkozást, máshol ragaszkodnak hozzá, hogy egy hónapnál előbb nem lehet hazavinni a gyereket.
  • Van-e felügyelet, segítség a barátkozás során. Többnyire nincs, sajnos, erőforrás-gondok miatt. Ha valaki figyelemmel kíséri, akkor változó, hogy az örökbefogadási tanácsadó, pszichológus, a gyerek gyámja, a nevelőszülői tanácsadó-e, vagy más szakember, és az is, hogy minden alkalommal végig jelen van (ez nem jellemző) vagy csak néha benéz, esetleg telefonon segít. Előfordul, hogy teljesen magára van hagyva az örökbefogadó a folyamatban.
  • Ki lehet jelen, kinek kell jelen lennie. Nincs egységes gyakorlat abban, hogy házaspárnál mindkét félnek mindig ott kell-e lennie, hogy ha van nagyobb gyerek, mikor lehet ott illetve kell ott lennie, ha egyedülálló barátkozik, akkor viheti-e az élettársát, anyukáját, barátnőjét.
  • Mennyi idő után lehet elvinni a nevelőcsaládtól a gyereket, a barátkozás alatt ott alhat-e az új szülők szállásán (országos listánál), illetve az új otthonban a kihelyezés előtt.

Read the rest of this entry