Tag Archives: felkészülőknek

Milyen egy másfél-kétéves kisgyerek?

Általános

Mindkét örökbefogadott gyerekünk másfél éves volt, mikor hozzánk érkezett. Meg szokták kérdezni, miért ilyen idős gyereket vállaltunk, miért nem ragaszkodtunk újszülötthöz. Ez a poszt arról szól, mit tud egy másfél-kétéves kisgyerek, mire számítson, aki ennyi idős gyereket vállal, miben könnyebb, nehezebb, más, mint egy újszülött érkezése. Persze mindenféle korú gyerek érkezése izgalmas. Amiért ezt az életkort külön kielemzem:

  • Sok felkészülő úgy vág neki, hogy csak pár hetes babát szeretne, félnek a kicsit nagyobb gyerektől. Természetesen, mindenki csak olyan gyereket vállaljon, akit el tud fogadni. Elolvasva talán el tudják dönteni, hajlandóak-e kicsit tágítani a paramétereken.
  • A legutóbbi Örökbe.hu felmérés szerint a várakozási időnél az egyéves kor a választóvonal, aki ennél idősebb gyereket is vállal, hamarabb sorra kerül.
  • A rendszer működéséből adódóan igen sok a másfél-kétéves örökbefogadható gyerek. Ez egy tipikus korcsoport, ők azok, akikről nem mondtak le rögtön a születésnél, bekerültek a rendszerbe és a kapcsolattartás hiánya miatt lettek örökbe fogadhatóak.

Lássuk, mit tud egy másfél éves! Gyorsan mondom, hogy nagyon nagy egyéni különbségek lehetségesek, és a leírtak átlagosan fejlődő gyerekre érvényesek, egy ingerszegény környezetben élő baba persze hátrébb tart. Nem azért adom a listát, hogy egy bemutatott gyerek fejlődését ezen ellenőrizzék (ahhoz sokkal alaposabb vizsgálatok kellenek, és a leírtaktól való eltérések is lehetnek normálisak!), hanem hogy aki még a tervezés szakaszában van, egyáltalán el tudja képzelni, milyen egy ekkora gyerek, és az való-e neki. Tehát, bár az első pont a listán, hogy tud járni, előfordulhat, hogy egy konkrét 18 hónapos gyerek még mászik, és ez nem is feltétlenül jelent problémát. Mindazonáltal, aki ilyen korú gyerek örökbefogadására készül, az ne egy kúszó-mászó csecsemőt, hanem egy sétáló kisembert képzeljen maga elé.

  • Tud járni.
  • Gagyog, pár szót már mond.
  • Bármit ehet már.
  • Önállóan eszik, kanállal, és nagy maszatolással
  • Fogainak nagy része már kibújt.
  • Átalussza az éjszakát, egyszer napközben is alszik.
  • Élvezi, ha mesélnek neki.
  • Játszani nem igazán tud, inkább pakolgatja a játékokat.
  • Nincs veszélyérzete, bármire fel tud mászni, a tilalmat még nem fogja fel. Minden pillanatban szemmel kell tartani!
  • Van napirendje (ha az előző helyen úgy szoktatták), ami kapaszkodót jelent az új szülőnek is.
  • Már lehetnek rossz szokásai (cumisüveg, édes italok).
  • Mindent önállóan akar csinálni, ami nagy káosszal járhat.
  • Könnyen lehet, hogy nem bír ki hosszabb időt babakocsiban, hordozóban.
  • Gyerekprogramokhoz még túl kicsi, nem tud játszani a kortársaival.
  • Az átlagos ruhaméret 86-92-es, de ebben is nagy eltérések lehetségesek.

Read the rest of this entry

„Nem szerencsés kedvezményekkel ösztönözni az örökbefogadásokat”

Általános

Beszélgetés egy örökbefogadási tanácsadóval. Hogy fest az örökbefogadás a Tegyesznél dolgozó szakember szemszögéből? A blogon már sokféle gyerekvédelmi szakember adott interjút, örökbefogadási tanácsadó még nem. Mai alanyom szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, és szeretne anonim maradni, válaszai országos jelenségekre vonatkoznak.   

Kezdjük azzal: mit is csinálsz?

Sokak számára nem teljesen világos a Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) hatásköre. A gyermekvédelmi szakszolgálatok, ahogy a nevük is mutatja, a gyermekek érdekeit védik, szakmai szolgáltatást nyújtanak. Nem vagyunk hatóság, sem hivatal, de az ide vonatkozó jogszabályok és országosan egységes szakmai protokoll alapján dolgozunk. A Tegyesz a helyileg illetékes gyámhivatalnak csak javaslatokat tesz, az örökbefogadásra jelentkező szülők alkalmassá vagy alkalmatlanná nyilvánítására, a gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítására, az örökbefogadható gyermekeknek örökbe fogadó szülőre, a gyermekek örökbe fogadó szülőkhöz történő kihelyezésére, az örökbefogadás engedélyezésére, ezeket a javaslatokat a szükséges szakmai dokumentációval alátámasztva. A szakszolgálat javaslatai alapján a gyámhivatal hoz határozatot. Munkánkat folyamatosan ellenőrzi fenntartónk, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol naprakész elektronikus nyilvántartásunk alapján figyelemmel kísérik az örökbefogadó szülők és az örökbefogadható gyermekek adatait, ezek változásait. Koordinálják a más megyéből történő, illetve a nemzetközi örökbefogadásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási csoportjának feladata nem az örökbe fogadni szándékozó szülők igényeinek kielégítése, hanem az örökbe fogadhatónak nyilvánított gyermekek számára, a várakozási sorrend figyelembe vételével, a legideálisabb örökbefogadó szülő kiválasztása.

Hogy kerültél erre a pályára? Milyen végzettség szükséges hozzá?

Örökbefogadási tanácsadói munkakör betöltéséhez pedagógus, pszichológus vagy jogász végzettség szükséges. Én eredetileg pedagógus vagyok.

Hogy néz ki egy munkanapod, munkaheted?

Viccesen fogalmazva általában azokban a munkakörökben rugalmas a munkaidő, melyekre nem elég a napi 8 óra. Bent az irodában átlagosan napi 6 órát töltünk, a többi környezettanulmányokkal, örökbefogadó szülők és gyermekek ismerkedésének, barátkozásának figyelemmel kísérésével, családok látogatásával, beilleszkedés-vizsgálatokkal, utánkövetéssel, gyámhivatali ügyintézéssel telik. Elég nehéz előre tervezni, hiszen váratlan események bármikor közbeszólhatnak. A telefon szinte folyamatosan csörög, jönnek-mennek a kollégák, az ügyfelek, a gyermekek ügyeit intézni. Bármikor értesítést kaphatunk egy örökbe adható babáról, gyermekről, amikor azonnal cselekedni kell, akár hétvégén vagy ünnepnapon is. Azért szoktunk az új jelentkezők számára időpontot egyeztetni, mert az első tájékoztató beszélgetés, a kérelem beadása kb. másfél-két órát vesz igénybe.

Mi a legnehezebb rész a munkádban?

Nehéz feladat, mikor nevelőszülőtől adunk örökbe gyermeket és a nevelőszülő nem segíti megfelelően a gyermeket a barátkozási folyamatban, esetleg szándékosan akadályozza az örökbefogadást. A nevelőszülők szerződésükben vállalják, hogy munkaviszonyban, jövedelemért addig nevelik, gondozzák a családjukból kiemelt gyermekeket, amíg a család megszünteti a gyermeket veszélyeztető tényezőket és a gyermek újra hazakerülhet, hazagondozzák, vagy amennyiben a vér szerinti szülők hibájából megszűnik a gyermekkel a kapcsolattartás, a gyermek örökbefogadhatóvá válik, akkor segítik az örökbefogadó családba való átgondozást. Emberileg érthető, hogy elméletben ezt a vállalást könnyebb megtenni, mint a gyakorlatban valóban megvalósítani. Nehéz elengedni, odaadni azt a gyermeket, akit időközben megszerettek. A gyermek érdeke viszont nem az, hogy olyan nevelőszülői családban nőjön fel, ahol körülötte a gyermekek személye, száma, státusza (vér szerinti, nevelt, örökbefogadott)  folyamatosan változó, tehát a gyermek nem érezheti azt az állandóságot, érzelmi  biztonságot, mint egy  végleges örökbefogadó családban, ahol a családtagok helyzete stabil.  A nevelőszülők képzésében egyre nagyobb hangsúlyt kap az átgondozás módszertanának, lépéseinek oktatása, így ebben javuló tendenciát látunk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a nevelőszülői hálózat vezetőjének azt a jogszabályt kell alkalmaznia, hogy amennyiben a nevelőszülő akadályozza az örökbefogadást, megszüntetik a munkaviszonyát. Az örökbefogadási csoport munkatársai is igyekeznek a nevelőszülőknek szakmai és lelki segítséget nyújtani, az eddig hozzájuk kötődő gyermek elengedéséhez, átgondozásához. A Kaukázusi krétakör történetével szoktam illusztrálni a nevelőszülőknek, hogy aki igazán szereti a gyermeket, az el tudja engedni egy jobb, boldogabb élet reményében. Az a tapasztalatunk, hogy mikor a nevelőszülő személyesen megismerkedik az örökbefogadó szülővel, oldódik a feszültség, megszűnik a gát, könnyebbé válik a gyermek érdekét a saját érdekük fölé helyezni. Célunk, hogy a gyermek életében, gyönyörű élmény, csodálatos emlék maradjon, mikor megismerkedett igazi anyukájával, apukájával, végleges, szerető családjával. Szerencsére a gyermek a barátkozási folyamat során érzi az örökbefogadó szülők részéről feléje áradó feltétel nélküli szeretetet és gyakran ő oldja meg könnyen, gyorsan, egy-egy mosollyal, kedves gesztussal ezeket a helyzeteket. Amennyiben a nevelőszülő profi módon segíti a barátkozási folyamatot, nagy esély van rá, hogy az örökbefogadók a későbbiekben is hírt adnak neki a gyermekről.

Rettentően kellemetlen helyzetbe hoznak bennünket azok a jelentkezők is, akik valamilyen trükkel ki akarják játszani a rendszert, várakozási idő nélkül, magánúton fogadnak örökbe, mivel a becsületesen sorban álló, évekig várakozó ügyfeleink a szakszolgálattól várnak erre magyarázatot… Read the rest of this entry

Tévhitek a megmondásról

Általános

Mikor és hogyan mondjuk meg a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk? Ki hogy beszélget erről a témáról a kicsivel? A friss örökbefogadók egyik visszatérő kérdése ez, a Babaköszöntők is erről tanúskodnak. Jó hír, hogy a nagy többség nem gondolja, hogy az örökbefogadást el kéne titkolni a gyerek elől. Viszont nem feltétlenül tudják, hogy álljanak hozzá a beszélgetéshez. Ma csokorba gyűjtöttem a témával kapcsolatos sztereotípiákat és tévhiteket.

  1. Meg kell várni a beszélgetéssel, amíg a gyerek kérdez. Nem, az első lépést a szülőnek kell megtennie, a gyerek, ha érzi, hogy kellemetlen a téma, nem fog kérdezni, esetleg eszébe sem jut.
  2. Van egy meghatározott alkalom, amikor a szülő ezt elmondja a gyereknek. Ahogy a szexuális felvilágosítás sem az az alkalom, mikor a 14 évesnek elmagyarázzuk az óvszer használatát, hanem elkezdődik egyévesen azzal, hogy te fiú vagy, neked fütyid van, és egy folyamatos beszélgetés az éveken át. Az örökbefogadást sem lehet egyszerre „letudni”, az életkora szerint a gyereknek mindig új kérdései lesznek – már ha a szülő nyitott erre.
  3. Amikor a gyerek megkérdezi: „én a te hasadban voltam?”, akkor kell elmondani az örökbefogadást. Egy csomó gyerek nem is így kérdez, és ez a kérdés meg jó eséllyel az óvodai öltöztetésnél fog felmerülni, mikor egy másik gyerek anyukája terhes.
  4. Amikor a gyerek megtudja, hogy örökbe fogadták, megdöbben. Ha ez 14 éves korban történik, akkor valóban ez lehet a reakció. Épp ezért a mai ajánlások szerint olyan pici korban – tulajdonképpen a családba érkezés után azonnal – el kell kezdeni ezt mondogatni, mikor a gyerek még nincs is tisztában a születés módjával, és nem rázza meg, mert ebbe nő bele. Később persze szembesülni fog ennek a veszteségeivel is, de ez nem óvodáskorban várható.
  5. Elég annyit mondani: téged örökbe fogadtunk. Az örökbefogadás kifejezést is kell mondogatni, hogy a gyereknek ismerős legyen, azonban ez a közlés így egy 2-3 éves kicsinek semmit nem jelent, fogalma sincs, mi az. Hogy a gyerek értse, hozzá kell tenni valami ilyesmit, hogy “minden gyerek egy néni pocakjából születik, te egy másik néni/Mari hasából születtél, aki ránk bízott, hogy neveljünk fel.” Az ajánlások szerint ezt az óvodáskor kezdetére tudnia kell a gyereknek.
  6. “Te nem a pocakomból születtél, hanem a szívemből.” Nagyon cuki mondás, jól mutat a Facebookon, de egy kisgyereket, akinek még nincs fogalma a biológiáról, teljesen félrevihet, azt hiheti, hogy ő tényleg az anyukája szívében fejlődött. Nem lehet megspórolni, hogy beszéljünk a másik néniről, a szülésről, ezek nélkül a gyerek esetleg azt hiszi, hogy őt nem is anya szülte, vagy hogy az ő családba érkezése semmiben nem különbözik a többi gyerekétől.
  7. Ha egyszer elmondtuk az örökbefogadást, a gyerek tudni fogja. Sajnos nem, időnként, legalább pár havonta át kell venni a témát, különben a gyerek elfelejti, vagy azt szűri le, hogy ez tabu, amiről nem szabad beszélni.
  8. „Az én gyerekemet ez nem érdekli/rendben van a témával, nem is kérdez róla soha.” Lehet, hogy tényleg nem érdekli még, de az is lehet, hogy nem mer kérdezni, mert érzi, hogy a szüleinek kínos a téma. Ha a kommunikáció őszinte erről a kérdésről, akkor a gyereknek időnként vannak kérdései. Ha nincsenek, néha a szülő is előhozhatja (nem kell mindennap, de pár havonta nyugodtan).
  9. Ha egy gyereket 3-4 éves korban fogadtunk örökbe, annak nem kell megmondani, hisz úgyis emlékszik az előző helyére. Sajnos nem igaz. Az egyik alanyomat ötévesen fogadták örökbe, és mindent elfelejtett, ami előtte történt vele. Ha a szülő nem tartja ébren az emlékeket, azok még ennyi idős gyereknél is törlődhetnek. Illetve a gyereknek tévképzetei is lehetnek, például, hogy a vér szerinti szülei jöttek vissza érte. Ha a gyerek emlékszik a nevelőszülőre, ez olyan kincs, amit őrizzünk meg, és akkor is beszélgessünk arról, hogy mi örökbe fogadtuk, és örökre itt maradt.
  10. A csavaros/durva részeket/azt, hogy van-e testvére/hogy miért adták örökbe stb. majd elmondja a vér szerinti szülő, ha 18 évesen megkeresi. Sajnos ezek elmesélése is az örökbefogadó szülőre hárul. Nem biztos, hogy a gyerek 18 évesen elindítja a keresést, hogy meglesz az örökbeadó, hogy válaszol. Ha hatévesen kíváncsi, akkor válaszoljunk tudásunk és az ő értelmi szintje szerint, ne azzal, hogy majd tizenkét év múlva megtudod.
  11. Az örökbefogadás története ott kezdődik, hogy „csengett a telefon és mentünk érted a kórházba/intézetbe/nevelőszülőhöz…” Az örökbefogadó szülők története kezdődik itt. A gyereké ott kezdődik, hogy nőtt egy nőnek a hasában és megszületett. Ha erről sose beszélnek, csak az egymásratalálást ecsetelik, a gyereknek esetleg az a tévképzete alakul ki, hogy őt nem is anya szülte.
  12. Az örökbefogadás elmesélése ott kezdődik, hogy „anyának beteg volt a hasa és nem lehetett gyerekünk…” Egyszer ezt is el lehet mondani, de én nem ezzel kezdeném a legelső alkalommal. Az a szerencsés, ha addigra a szülők feldolgozták a meddőséget, a veszteségeiket, és az örökbefogadás örömét tudják átadni a gyereknek.
  13. Ha egy gyereket jól nevelnek, ha szerető légkörben nő fel, akkor nem fog érdeklődni a vér szerinti családja iránt. Épp ellenkezőleg. Ha valódi bizalmi viszony alakul ki a családban, ha nem tabu ez a téma, akkor meri megosztani, hogy gondol a vér szerinti szülőkre is. Ha az örökbefogadónak problémája van ezzel a témával, azt a gyerek önkéntelenül megérzi, és tapintatosan nem hozza szóba a kérdést.

Read the rest of this entry

2020 eleje az örökbefogadásokban

Általános

Két fontos körülmény is kihat az örökbefogadások alakulására mostanság: a kormányhivatal és a koronavírus.

Az első az átlagember számára megfoghatatlanabb: a gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül sok örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Egész pontosan: 2020. március 1-től a megyeszékhelyen működő gyámhivatal helyett a megyeszékhely kormányhivatala

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi a vér szerinti szülők nyilatkozatát a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásról
  • engedélyezi a kötelező gondozásba kihelyezést, az örökbefogadást, dönt az utánkövetésről
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • és itt indíthatják el a felnőtt örökbefogadottak a vér szerinti család hivatalos megkeresését.

Az örökbefogadók alkalmassá nyilvánítását továbbra is a járási/kerületi gyámhivatal végzi. További változás, hogy a fellebbezési lehetőség megszűnik, bírósági úton lehet megtámadni a döntéseket (például, ha egy örökbefogadásra jelentkezőt alkalmatlannak nyilvánít a gyámhivatal, vagy ha egy gyereket kiemelnek a családból vagy örökbefogadhatónak nyilvánítanak). Azaz, szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek. Mindez az átfogó közigazgatási reform része, de minket az örökbefogadás érdekel.

Egyébként pár éve, 2013 elején volt egy hasonló nagy átszervezés, akkor kerültek át a járási gyámhivataloktól a megyeszékhelyen működőkhöz a fenti feladatok, és utána az illetékesek nagyon dicsérték, mennyire felgyorsította az örökbefogadásokat.

Mit jelent mindez hosszú távon? Ezt nem lehet tudni még. A mezei örökbefogadók szempontjából nem sok változik, ugyanúgy be kell menni egy hivatalba nyilatkozni, ami jó esetben azonnal, rosszabb esetben pár napon belül kiállítja a határozatot (elvileg 60 nap áll rendelkezésre, de reméljük, ennyire nem fog elnyúlni az eljárás). Egyes híresztelések szerint mindez azt a kormányzati szándékot szolgálja, hogy a házaspárokat tovább preferálják az örökbefogadásban az egyedülálló és meleg jelöltekkel szemben. Ilyen kevés idő alatt ezt nem lehet megállapítani.

Rövid távon viszont okozhat kavarodást, hisz az összes, folyamatban levő ügyet át kell tenni, új embereknek kell beletanulni a feladatba. Az első hírek szerint vannak megyék, ahol nagyon flottul átvették az ügyeket, máshol előfordult 1-2 hét csúszás a kihelyező határozattal.

A blogon számos írás foglalkozik az örökbefogadás hivatalos menetével, ezeket idővel aktualizálni fogom.

A másik körülmény mindenkit érint: a koronavírus és az ellene tett intézkedések (iskolabezárás, karantén). A gyerekvédelmi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, sok megye leállította a team értekezleteket és az ismerkedéseket, a hivatalok korlátozottan működnek, a fél ország otthon van a gyerekével. Viszont a minisztérium útmutatója szerint az újszülött gyerekek örökbefogadását továbbra is segíteni kell. Igen ám, de a civil szervezeteknél sok segítő 60 feletti… És a helyzet napról napra változik, nem is tudjuk, mennyi ideig tart, és megyénként más-más megoldások lehetségesek. Megpróbálom összeszedni, kinek mi várható a közeljövőben: Read the rest of this entry

Beszélgetés Katona Andreával és Gyulával – podcast

Általános

Az októberi Örökbe.hu rendezvény hangfelvétele. A Katona házaspárral beszélgetek. Andrea a Fészek Alapítványt vezeti Budai Ágnes 2016-os halála óta, munkáját férje, Gyula is segíti. A házaspár maga is örökbefogadó szülő, két felnőtt és két kisiskolás gyerekük van.

A beszélgetést különösen ajánlom azoknak, akik örökbefogadás előtt állnak, és a nyílt örökbefogadásra vagy újszülött érkezésére is nyitottak, sok izgalmasat megtudunk arról, hogy működnek az alapítványok, honnan érkeznek az örökbe fogadható babák, léteznek-e fehér bőrű, egészséges újszülöttek, és mik a teendők a várva várt telefonhívás után. Gyula pedig az örökbeadó és örökbefogadó apák szemszögébe is beavat minket. A helyszínt az Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola, a felvételt a Mária Rádió biztosította, köszönjük nekik. A rendezvényen mintegy 50 hallgató is jelen volt, nagy részük várakozó, az ő kérdéseik is szerepelnek az anyagban.

A beszélgetés online meghallgatható itt:

Read the rest of this entry

Juttatások örökbefogadóknak: változások 2020-tól

Általános

Jó híreim vannak. 2020 január 1-től kedvezően módosul a nagyobb gyereket örökbefogadó szülők által igénybe vehető pénzbeli ellátások és családtámogatások rendszere. Korábban az idősebb gyerekek örökbefogadói több ponton hátrányt szenvedtek, a módosítások ezt enyhítik. Angéla szedte össze a változásokat. A nem változó juttatásokat ebben a cikkben találjátok: https://orokbe.hu/2017/02/23/juttatasok-orokbefogadoknak-2017/

I. Változások a pénzbeli ellátásokban

I.1. Örökbefogadói díj (öfd) bevezetése

A kétévesnél idősebb gyermeket örökbefogadók korábban csak a gyest tudták igénybe venni (összege bruttó 28.500 forint). 2020. január 1-től azonban bevezetik az örökbefogadói díjat, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat.

Az örökbefogadói díjra (öfd) való jogosultság feltételei:

  • a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a második életévét (ikergyermekek esetén a 3. életévüket); nincs felső életkori korlát, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is jár!
  • az örökbefogadó szülő a gyermeket – 2019. december 31-ét követően – örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
  • az örökbefogadó szülő a gyermek nevelésbe vételének napján biztosított és az ezt megelőző két éven belül 365 napon át is biztosított volt.
  • nem jogosult az örökbefogadói díjra a szülő, ha a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában neveli (például nevelőszülőként).

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

A további jogosultsági feltételek és az örökbefogadói díj összege megegyeznek a gyed általános szabályaival. (A gyed összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2020-ban havi 169 050 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.) Read the rest of this entry

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Örökbe.hu olvasói felmérés, 2014-2017

Általános

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet. Ma azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 200 ember, akik 2014 és 2017 között fogadtak örökbe. Sugár András statisztikus segít értelmezni az adatokat.

Ahol értelmes, ott röviden összehasonlítjuk a hasonló, 2014-es vizsgálat eredményeivel (akkor 134 válasz érkezett). A 2017-es kérdőív a legutóbbi időszak örökbefogadásaira (3 évre, egész pontosan a 2014. július és 2017. június vége közt lezajlott ügyekre) kérdezett rá. A hazai „mezei örökbefogadók” számára releváns várakozási idő érdekelt minket, azaz, hogy mennyit kell várni egy idegen gyermekre, így a rokoni, a nevelőszülő általi és a nemzetközi örökbefogadásokkal nem foglalkoztunk.  A kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe az időszakban, akkor többször szerepelnek. 200 válasz érkezett, míg ilyen típusú örökbefogadásból nagyjából 1500 történt a megadott időszakban, azaz elég nagy arányukra rálátunk. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2017 júliusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat (legfeljebb az Örökbe.hu olvasóit) de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszolók 92 százaléka házasként, 8 százaléka egyedülállóként vállalkozott örökbefogadásra. (2014-ben hasonló volt az arány, 94-6%).

82,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegy az örökbefogadott gyermek neme, 15 százalék csak lányt, 2,5 százalék csak fiút jelölt meg. (3 éve 87-10-3%).

A válaszolók 5 százaléka testvéreket fogadott örökbe (felük ikreket), 95 százalék egy gyermeket. (3 éve is nagyon hasonló, 96% volt az egyedüli gyermeket örökbefogadók aránya.)  A válaszolók 85 százaléka egészséges gyermeket kapott, 14,5 százalékuk korrigálható állapotú („közepes problémák, melyekkel még nagyjából teljes életet élhet a gyerek”), míg a fennmaradó 0,5 százalék (1 fő) súlyosan sérült, beteg vagy fogyatékos gyermeket vállalt. (Három éve 85-13-2% volt a megoszlás.)

Honnan jött a gyerek? (százalékban)

A 4 évvel ezelőtti arányok változtak, megnőtt a megyei és országos listáról örökbefogadók aránya, ezek a mostani kérdezéskor az akkori 50% alatti arányról kétharmadra nőttek, (akkor 33 és 15%), csökkent a nyílt örökbefogadási módoké (akkor a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt.) Ha a 2016-os országos statisztikával vetjük össze, ott a magánutasok aránya 6%, az egyéb nyílté 16 százalék volt, 21% az országos, 57% a megyei listán fogadott örökbe. Read the rest of this entry

Pulay Klára: Az örökbefogadások legnagyobb része sikeres

Általános

Új műfajt, egy hangfelvételt (podcast) hallgathattok. Pulay Klára klinikai szakpszichológussal beszélgettem, aki több évtizedes tapasztalattal és személyes érintettséggel is rendelkezik az örökbefogadásban. Az interjúban szó esik a feldolgozott és feldolgozatlan meddőségről, ennek későbbi kihatásairól, az örökbefogadott gyerekekkel kapcsolatos nevelési gondokról, és azt is megtudjuk, én miért sírtam 2010-ben az Ikea éttermében. Két jó híre is van a szakembernek: az örökbefogadó házaspárok ritkábban válnak el, mint a többiek, és az örökbefogadások legnagyobb része sikeres!

Itt tudjátok meghallgatni az anyagot. Read the rest of this entry

Videóbeszélgetés Bogár Zsuzsával

Általános
Videóbeszélgetés Bogár Zsuzsával

Újabb videóinterjú! Bogár Zsuzsával, az Ágacska Alapítvány pszichológusával két izgalmas témáról beszélgetek:

  1. Miről tehetnek a gének, és miről a nevelés, a környezet? És mit jelent mindez az örökbefogadó szülők szemszögéből?
  2. Az élet nem áll meg… Válás, újraházasodás, mozaikcsalád örökbefogadott gyerekekkel.

Zsuzsa nagy tapasztalattal teszi helyre a félelmeket, tévhiteket. 41 perc a felvétel. Az operatőr Rácz Márta. Nézzétek szeretettel!

 

Kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Itthon tabu, Amerikában szokás, nekem szívügyem. Avagy, amikor az örökbefogadó család tartja a kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel, oly módon, hogy a gyerek is rendszeresen találkozik velük. (Ezt fogom nyitott örökbefogadásnak is nevezni, megkülönböztetendő a hazánkban szokásos nyílt örökbefogadástól.)

Miért is jó ez? Kinek jó ez?

Elsősorban a gyereknek. Az örökbefogadás pszichológiájában központi téma a titok, a tabu, az ismeretlen származás, az elutasítottság érzése. Bármilyen szerető családban nő fel a gyerek, érdekli, hogy kitől származik, kire hasonlít, miért nem a vér szerinti család neveli. Az is lehet, hogy úgy érzi, őt elhagyták. Nem feltétlenül beszél ezekről, ha nem olyan az otthoni klíma, de egész biztosan foglalkoztatja. Legtöbben elképzelnek egy fantomcsaládot, fantomanyát, mindez rengeteg energiát vesz el, és az identitásuk egy része homályban marad előttük. Aztán jönnek a felnőttkori gyökérkeresés szorongásai: mi van, ha közben meghalt a szülőanya, ha nem válaszol, ha nem találják meg, ha elutasít, vagy ha az örökbefogadók zokon veszik?

Amerikai család, ahol a vér szerinti és az örökbefogadó szülők rendszeresen találkoznak

Ha a gyereknek kicsi kortól rendszeres kapcsolata van a szülőanyával (akár testvérekkel, más rokonokkal is), akkor ezen problémák egy része egyszerűen kiesik. Nem kell fantáziálnia, hogy nézhet ki a szülőanyja, mert pontosan tudja. Nem kell spekulálnia, vannak-e testvérei, mert ismeri őket. Nem kell teóriákat kieszelnie, miért adták örökbe, mert pontosan látja a körülményeket. Nem kell aggódnia, hogy az örökbefogadó szüleit megsérti, hisz azok is támogatják, sőt ők szervezik a kapcsolatot. Nem azt érzi, hogy őt eldobták, hanem hogy őt számon tartják a vér szerinti családban, ő fontos, hisz a szülőanya évente eljön meglátogatni. Nincs titok, nincs fantom, eggyel több ember szereti. A vér szerinti család valószínűleg más életstílussal rendelkezik, de ez nem baj, a világ színes, a gyerek lát ilyet is, nyitottságot tanul.

Jó az örökbeadónak, a gyereket nem veszti el teljesen szem elől. Látja, hogy jó dolga van, követi a fejlődését, nem egy idegen a számára. Segíti a feldolgozást a folyamatos kapcsolat, ha be tudja vonni a látogatásokba a férjét, gyerekeit vagy szüleit, akkor nem egy magányos titok lesz az örökbeadott gyerek, hanem az élete része. Neki sem kell azon szorongania, hogy megkeresi-e majd a gyerek és mikor. Read the rest of this entry