Tag Archives: hivatalos

2020-as jogi változások az örökbefogadásban

Általános
2020-as jogi változások az örökbefogadásban

Rég volt ennyi új fejlemény az örökbefogadás törvényi szabályozásában, mint idén. Összeszedtem, mi változott, dőlt betűvel a saját megjegyzéseimet olvashatjátok.

Nagy változások:

  • Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam nem kötelező, viszont ingyenes. Nélküle is lehet határozatot szerezni, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek, művészek, laikusok is egyöntetűen tiltakoztak a módosítás ellen. Nehéz érvet találni, mi indokolta, pont azok a várakozók nem fogják elvégezni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be, és 2018-ban 21 óráról 40 órára bővítették. Fontos szerepe van az örökbefogadók felkészítésében, szemléletük formálásában, a várható élethelyzetek kezelésében. Ha szülőt kell választani egy gyermeknek, a közvetítő szervezetek előnyben fogják részesíteni azt a várakozót, aki végzett tanfolyamot.
  • Akár 50 év is lehet a korkülönbség szülő és gyermek közt, ha a gyerek elmúlt 3 éves. Kisebb gyereknél marad a 45 év korkülönbség. A hivatalos indoklás az volt, hogy az idősebb gyerekeknek is esélyt adjanak. Valójában eddig egy 53 éves ember csak 8 éves vagy idősebb gyereket kaphatott, most akár 3 évest is, tehát épp fordított hatása lehet a módosításnak. Oka lehet még a módosításnak a nevelőszülő általi örökbefogadások támogatása, akik sok esetben 45 évnél nagyobb korkülönbséggel akarták örökbe fogadni a náluk élő gyereket. Ráadásul a törvény úgy fogalmaz: „ a gyermek érdekében engedélyezhető”, tehát nem tudni még, minden örökbefogadó előtt nyitva áll ez a lehetőség, vagy előbb mérlegelnek. A szakemberek tiltakoztak az 50 éves korkülönbség ellen, rugalmatlannak találják az idősebb örökbefogadókat. Mögöttes szándék lehet: egy idősebb gyerek inkább kerüljön egy idős magyarhoz, ne külföldre. Amíg van választék, a Tegyesz vélhetően előnyben fogja részesíteni a fiatalabb szülőket a kiválasztásnál. Egyébként 2003-ban vezették be a 45 évben maximált korkülönbséget. Azóta az örökbefogadásra várók száma megháromszorozódott, lenne mód szigorúbban szelektálni, bár a külső paraméterek helyett jobb lenne a szülői képességekre helyezni a hangsúlyt.
  • Gyorsítják a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és örökbefogadását. Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek. Ellentmondásos intézkedés. Valóban lassú a gyerekek örökbefogadhatónak nyilvánítása, sokat várnak a rendszerben, ám ez eddig se a határidőkön múlott, a hat hónap letelte után is sokat csúsztak a gyámhivatalok, a szüléskor a kórházban hagyott csecsemők sokszor másfél-két évesen kerülnek családba. Félévenkénti találkozás nem elég a szülő-gyerek kapcsolat életben tartásához. Szakemberek aggódnak, hogy a vér szerinti szülők nagyon gyorsan elvesztik a gyerekeiket, különösen, hogy idéntől a gyámhivatal döntéseit fellebbezéssel nem, csak peres úton lehet megtámadni, például örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha a gyámhivatalok ugyanilyen leterheltek maradnak, nem sok fog változni. Ha sikerül véghezvinni, az intézkedés meg fogja növelni az örökbe fogadható gyerekek számát, de nem feltétlenül a picikét, sok idősebb gyerek is örökbe fogadható lesz, akit rendszertelenül látogatnak. Az örökbefogadás előtti eljárásokban több ponton bevezettek határidőket, megadták, hány nap van a szakértő jelentések elkészítésére, a megyei listán és országos listán a szülők kiválasztására. Örömteli lenne, ha felgyorsulnának az eljárások. Viszont ha ugyanazok a túlterhelt szakemberek fognak dolgozni a rendszerben ugyanannyi ügyön, akkor kérdéses a határidők betartása. Létrejött egy gyermekvédelmi informatikai rendszer, szintén az eljárások egyszerűsítésére. A rendeletek több ponton emlékeztetnek a nevelőszülő felelősségére az átgondozásban. Az örökbefogadó szülők alkamassági eljárását is igyekeznek flottabbá tenni, a jövedelemigazolást már nem a gyámhivatal hanem a Tegyesz kéri el, a gyámhivatal is határidőt kap az alkalmasság megállapítására.
  • Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni.
  • A barátkozás alatt tíz nap extra szabadság jár, mindkét szülőnek. Örömteli fejlemény, eddig megoldhatatlan volt a barátkozás az örökbefogadóknak, szabadsággal, távmunkával, betegállománnyal hidalták át. Végre jogi kerete is lesz ennek az időszaknak. Munkajogi védettséget azonban továbbra sem élveznek az örökbefogadók az ismerkedés alatt.

Read the rest of this entry

Hivatalos ügyek intézése örökbefogadás után

Általános

Sokan kérdezik, mik az intéznivalók egy frissen örökbefogadott gyerekkel. Több emberrel beszéltem, és valahogy mindenkinél másképp alakult, mit, mikor és hogyan tudott elintézni. A leírtakat tekintsétek sorvezetőnek, nagyjából ilyen sorrendben érdemes rendezni a papírokat, de nagy eltérések lehetségesek az ügymenetben, és sokszor a hivatalok is rossz tájékoztatást adnak.

Kihelyező határozat. Ezt akkor kapjuk, mikor a barátkozás végén megyünk a gyámhivatalba, (kormányhivatalba) hogy hazavihessük a kicsit. Tegyük el jól, ez bizonyítja, hogy mely naptól él a háztartásban a gyerek (ettől a naptól járnak a juttatások is.) A következő ügyintézésekre mindig vigyük magunkkal.

A családi pótlékot, gyedet stb. akár már ezzel el lehet kezdeni intézni a kihelyezés alatt, de akkor a tényleges örökbefogadáskor újra be kell adni a gyerek adatait.

Örökbefogadási határozat. Titkos örökbefogadásnál általában a kihelyezés végén, a gyámhivatalban adják oda. De van olyan is, hogy ne kelljen egy távoli hivatalba elutazni, ezért egy közelebbibe megy be nyilatkozni a család, akkor pár hét múlva elküldik postán. Ezt nem minden megye engedi. Nyíltnál általában kiküldik postán pár hét múlva. Ha megvan, ezt is mindig vigyük magunkkal.  Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti család minden adata szerepel rajta. Hallottam már olyat, hogy a diszkrét szülő ügyesen fénymásolt belőle egy olyan verziót, ahol a vér szerinti család adatait kitakarta, és ahol nem szükséges az eredeti, ott ezt a másolatot adta be.

A gyermek új anyakönyvi kivonata. Postán küldi el általában a gyámhivatal, 2-3 héttel az örökbefogadás után. Amíg ez nincs meg, semmit nem tudtok intézni.

Lakcímkártya. A kormányablakban kell intézni, de néha kiküldik az anyakönyvi kivonattal együtt, máskor meg üreset küldenek ki, akkor újat kell csináltatni.

Útlevél. Nem kötelező. Az igénylésnél legyen ott a házaspár mindkét tagja (legalább amíg hozzájárul), és a gyerek, hogy lefotózzák. Read the rest of this entry

„Nem szerencsés kedvezményekkel ösztönözni az örökbefogadásokat”

Általános

Beszélgetés egy örökbefogadási tanácsadóval. Hogy fest az örökbefogadás a Tegyesznél dolgozó szakember szemszögéből? A blogon már sokféle gyerekvédelmi szakember adott interjút, örökbefogadási tanácsadó még nem. Mai alanyom szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, és szeretne anonim maradni, válaszai országos jelenségekre vonatkoznak.   

Kezdjük azzal: mit is csinálsz?

Sokak számára nem teljesen világos a Tegyesz (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) hatásköre. A gyermekvédelmi szakszolgálatok, ahogy a nevük is mutatja, a gyermekek érdekeit védik, szakmai szolgáltatást nyújtanak. Nem vagyunk hatóság, sem hivatal, de az ide vonatkozó jogszabályok és országosan egységes szakmai protokoll alapján dolgozunk. A Tegyesz a helyileg illetékes gyámhivatalnak csak javaslatokat tesz, az örökbefogadásra jelentkező szülők alkalmassá vagy alkalmatlanná nyilvánítására, a gyermekek örökbefogadhatóvá nyilvánítására, az örökbefogadható gyermekeknek örökbe fogadó szülőre, a gyermekek örökbe fogadó szülőkhöz történő kihelyezésére, az örökbefogadás engedélyezésére, ezeket a javaslatokat a szükséges szakmai dokumentációval alátámasztva. A szakszolgálat javaslatai alapján a gyámhivatal hoz határozatot. Munkánkat folyamatosan ellenőrzi fenntartónk, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ahol naprakész elektronikus nyilvántartásunk alapján figyelemmel kísérik az örökbefogadó szülők és az örökbefogadható gyermekek adatait, ezek változásait. Koordinálják a más megyéből történő, illetve a nemzetközi örökbefogadásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási csoportjának feladata nem az örökbe fogadni szándékozó szülők igényeinek kielégítése, hanem az örökbe fogadhatónak nyilvánított gyermekek számára, a várakozási sorrend figyelembe vételével, a legideálisabb örökbefogadó szülő kiválasztása.

Hogy kerültél erre a pályára? Milyen végzettség szükséges hozzá?

Örökbefogadási tanácsadói munkakör betöltéséhez pedagógus, pszichológus vagy jogász végzettség szükséges. Én eredetileg pedagógus vagyok.

Hogy néz ki egy munkanapod, munkaheted?

Viccesen fogalmazva általában azokban a munkakörökben rugalmas a munkaidő, melyekre nem elég a napi 8 óra. Bent az irodában átlagosan napi 6 órát töltünk, a többi környezettanulmányokkal, örökbefogadó szülők és gyermekek ismerkedésének, barátkozásának figyelemmel kísérésével, családok látogatásával, beilleszkedés-vizsgálatokkal, utánkövetéssel, gyámhivatali ügyintézéssel telik. Elég nehéz előre tervezni, hiszen váratlan események bármikor közbeszólhatnak. A telefon szinte folyamatosan csörög, jönnek-mennek a kollégák, az ügyfelek, a gyermekek ügyeit intézni. Bármikor értesítést kaphatunk egy örökbe adható babáról, gyermekről, amikor azonnal cselekedni kell, akár hétvégén vagy ünnepnapon is. Azért szoktunk az új jelentkezők számára időpontot egyeztetni, mert az első tájékoztató beszélgetés, a kérelem beadása kb. másfél-két órát vesz igénybe.

Mi a legnehezebb rész a munkádban?

Nehéz feladat, mikor nevelőszülőtől adunk örökbe gyermeket és a nevelőszülő nem segíti megfelelően a gyermeket a barátkozási folyamatban, esetleg szándékosan akadályozza az örökbefogadást. A nevelőszülők szerződésükben vállalják, hogy munkaviszonyban, jövedelemért addig nevelik, gondozzák a családjukból kiemelt gyermekeket, amíg a család megszünteti a gyermeket veszélyeztető tényezőket és a gyermek újra hazakerülhet, hazagondozzák, vagy amennyiben a vér szerinti szülők hibájából megszűnik a gyermekkel a kapcsolattartás, a gyermek örökbefogadhatóvá válik, akkor segítik az örökbefogadó családba való átgondozást. Emberileg érthető, hogy elméletben ezt a vállalást könnyebb megtenni, mint a gyakorlatban valóban megvalósítani. Nehéz elengedni, odaadni azt a gyermeket, akit időközben megszerettek. A gyermek érdeke viszont nem az, hogy olyan nevelőszülői családban nőjön fel, ahol körülötte a gyermekek személye, száma, státusza (vér szerinti, nevelt, örökbefogadott)  folyamatosan változó, tehát a gyermek nem érezheti azt az állandóságot, érzelmi  biztonságot, mint egy  végleges örökbefogadó családban, ahol a családtagok helyzete stabil.  A nevelőszülők képzésében egyre nagyobb hangsúlyt kap az átgondozás módszertanának, lépéseinek oktatása, így ebben javuló tendenciát látunk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a nevelőszülői hálózat vezetőjének azt a jogszabályt kell alkalmaznia, hogy amennyiben a nevelőszülő akadályozza az örökbefogadást, megszüntetik a munkaviszonyát. Az örökbefogadási csoport munkatársai is igyekeznek a nevelőszülőknek szakmai és lelki segítséget nyújtani, az eddig hozzájuk kötődő gyermek elengedéséhez, átgondozásához. A Kaukázusi krétakör történetével szoktam illusztrálni a nevelőszülőknek, hogy aki igazán szereti a gyermeket, az el tudja engedni egy jobb, boldogabb élet reményében. Az a tapasztalatunk, hogy mikor a nevelőszülő személyesen megismerkedik az örökbefogadó szülővel, oldódik a feszültség, megszűnik a gát, könnyebbé válik a gyermek érdekét a saját érdekük fölé helyezni. Célunk, hogy a gyermek életében, gyönyörű élmény, csodálatos emlék maradjon, mikor megismerkedett igazi anyukájával, apukájával, végleges, szerető családjával. Szerencsére a gyermek a barátkozási folyamat során érzi az örökbefogadó szülők részéről feléje áradó feltétel nélküli szeretetet és gyakran ő oldja meg könnyen, gyorsan, egy-egy mosollyal, kedves gesztussal ezeket a helyzeteket. Amennyiben a nevelőszülő profi módon segíti a barátkozási folyamatot, nagy esély van rá, hogy az örökbefogadók a későbbiekben is hírt adnak neki a gyermekről.

Rettentően kellemetlen helyzetbe hoznak bennünket azok a jelentkezők is, akik valamilyen trükkel ki akarják játszani a rendszert, várakozási idő nélkül, magánúton fogadnak örökbe, mivel a becsületesen sorban álló, évekig várakozó ügyfeleink a szakszolgálattól várnak erre magyarázatot… Read the rest of this entry

2018-as örökbefogadási statisztika

Általános
2018-as örökbefogadási statisztika

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. Read the rest of this entry

2020 eleje az örökbefogadásokban

Általános

Két fontos körülmény is kihat az örökbefogadások alakulására mostanság: a kormányhivatal és a koronavírus.

Az első az átlagember számára megfoghatatlanabb: a gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz kerül sok örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Egész pontosan: 2020. március 1-től a megyeszékhelyen működő gyámhivatal helyett a megyeszékhely kormányhivatala

  • dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
  • felveszi a vér szerinti szülők nyilatkozatát a titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásról
  • engedélyezi a kötelező gondozásba kihelyezést, az örökbefogadást, dönt az utánkövetésről
  • dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
  • és itt indíthatják el a felnőtt örökbefogadottak a vér szerinti család hivatalos megkeresését.

Az örökbefogadók alkalmassá nyilvánítását továbbra is a járási/kerületi gyámhivatal végzi. További változás, hogy a fellebbezési lehetőség megszűnik, bírósági úton lehet megtámadni a döntéseket (például, ha egy örökbefogadásra jelentkezőt alkalmatlannak nyilvánít a gyámhivatal, vagy ha egy gyereket kiemelnek a családból vagy örökbefogadhatónak nyilvánítanak). Azaz, szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek. Mindez az átfogó közigazgatási reform része, de minket az örökbefogadás érdekel.

Egyébként pár éve, 2013 elején volt egy hasonló nagy átszervezés, akkor kerültek át a járási gyámhivataloktól a megyeszékhelyen működőkhöz a fenti feladatok, és utána az illetékesek nagyon dicsérték, mennyire felgyorsította az örökbefogadásokat.

Mit jelent mindez hosszú távon? Ezt nem lehet tudni még. A mezei örökbefogadók szempontjából nem sok változik, ugyanúgy be kell menni egy hivatalba nyilatkozni, ami jó esetben azonnal, rosszabb esetben pár napon belül kiállítja a határozatot (elvileg 60 nap áll rendelkezésre, de reméljük, ennyire nem fog elnyúlni az eljárás). Egyes híresztelések szerint mindez azt a kormányzati szándékot szolgálja, hogy a házaspárokat tovább preferálják az örökbefogadásban az egyedülálló és meleg jelöltekkel szemben. Ilyen kevés idő alatt ezt nem lehet megállapítani.

Rövid távon viszont okozhat kavarodást, hisz az összes, folyamatban levő ügyet át kell tenni, új embereknek kell beletanulni a feladatba. Az első hírek szerint vannak megyék, ahol nagyon flottul átvették az ügyeket, máshol előfordult 1-2 hét csúszás a kihelyező határozattal.

A blogon számos írás foglalkozik az örökbefogadás hivatalos menetével, ezeket idővel aktualizálni fogom.

A másik körülmény mindenkit érint: a koronavírus és az ellene tett intézkedések (iskolabezárás, karantén). A gyerekvédelmi intézményekben látogatási tilalmat vezettek be, sok megye leállította a team értekezleteket és az ismerkedéseket, a hivatalok korlátozottan működnek, a fél ország otthon van a gyerekével. Viszont a minisztérium útmutatója szerint az újszülött gyerekek örökbefogadását továbbra is segíteni kell. Igen ám, de a civil szervezeteknél sok segítő 60 feletti… És a helyzet napról napra változik, nem is tudjuk, mennyi ideig tart, és megyénként más-más megoldások lehetségesek. Megpróbálom összeszedni, kinek mi várható a közeljövőben: Read the rest of this entry

Juttatások örökbefogadóknak: változások 2020-tól

Általános

Jó híreim vannak. 2020 január 1-től kedvezően módosul a nagyobb gyereket örökbefogadó szülők által igénybe vehető pénzbeli ellátások és családtámogatások rendszere. Korábban az idősebb gyerekek örökbefogadói több ponton hátrányt szenvedtek, a módosítások ezt enyhítik. Angéla szedte össze a változásokat. A nem változó juttatásokat ebben a cikkben találjátok: https://orokbe.hu/2017/02/23/juttatasok-orokbefogadoknak-2017/

I. Változások a pénzbeli ellátásokban

I.1. Örökbefogadói díj (öfd) bevezetése

A kétévesnél idősebb gyermeket örökbefogadók korábban csak a gyest tudták igénybe venni (összege bruttó 28.500 forint). 2020. január 1-től azonban bevezetik az örökbefogadói díjat, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a nagyobb gyereket örökbefogadókat.

Az örökbefogadói díjra (öfd) való jogosultság feltételei:

  • a gyermek a kihelyezéskor betöltötte a második életévét (ikergyermekek esetén a 3. életévüket); nincs felső életkori korlát, azaz akár egy 17 éves gyerek örökbefogadásánál is jár!
  • az örökbefogadó szülő a gyermeket – 2019. december 31-ét követően – örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette;
  • az örökbefogadó szülő a gyermek nevelésbe vételének napján biztosított és az ezt megelőző két éven belül 365 napon át is biztosított volt.
  • nem jogosult az örökbefogadói díjra a szülő, ha a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában neveli (például nevelőszülőként).

Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

A további jogosultsági feltételek és az örökbefogadói díj összege megegyeznek a gyed általános szabályaival. (A gyed összege az alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Ez a felső határ 2020-ban havi 169 050 forint. Személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot vonnak belőle.) Read the rest of this entry

Az örökbefogadás napja

Általános

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Update: 2020. március 1-től a megyeszékhely szerinti kormányhivatal az illetékes. 

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. Read the rest of this entry

Az örökbefogadás és a jogi szabályozás

Általános

Ma azt járom körül, hogy követte Magyarországon az elmúlt két évtizedben az örökbefogadás törvényi háttere a valóságot és a szakmai ajánlásokat. Szokás mindennel elégedetlennek lenni, talán a blogon is hangsúlyosak a negatívumok, pedig az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt a szabályozásban, ami üdvös, s a gyerek vagy az örökbefogadók érdekét szolgálja.

Kiinduló helyzet: a hetvenes, nyolcvanas években nem volt egyöntetű az örökbefogadás szabályozása. Alkalmassági vizsgálat már létezett, de nem volt előírás, hogy mi alapján, így igen különbözőképpen zajlott az egyes megyékben, és nem a jelentkezéskor folytatták le, hanem amikor már megismerte a szülőjelölt a gyereket, netán már ki is helyezték hozzá. Az is nagyon ingadozott, mely gyereket lehet az állami gondozottak közül örökbe adni. Voltak olyan évek, mikor szülői hozzájárulás nélkül a soha nem látogatott gyerekeket sem adhatták végleges családba, és olyanok is, mikor a bekerült gyereket szülői hozzájárulás nélkül, vagy annak hatóság általi pótlásával is örökbe adhatták. A szülők több megyében, több intézetnél is jelentkezhettek, nem volt világos, melyik gyermek kihez kerül, s a törvény mindössze annyit kötött ki, hogy örökbefogadó nagykorú, cselekvőképes, a közügyektől és a szülői felügyelettől nem eltiltott személy lehet. A kilencvenes években ezt a rendszert a nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek megjelenése és a Czeizel-botrány állította kihívások elé, miközben hazánk elfogadta és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amivel össze kellett hangolni a hazai gyermekvédelmet. Mindez az örökbefogadásra jelentkezők számának folyamatos növekedése, az örökbefogadások számának csökkenése, majd stagnálása mellett. Lássuk, hogy reagált minderre a szabályozás!

1995

  • Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha a gyerek érdekeivel ellentétes, a közérdeket sérti, vagy haszonszerzéssel jár a felek vagy a közreműködők számára.
  • Külföldre csak örökbefogadóhatóvá nyilvánított intézeti vagy állami nevelt gyereket lehet örökbe adni, és csak ha belföldön nem sikerült családot találni neki.

1997

Megjelent a Gyermekvédelmi törvény.

  • Kimondja, hogy csak az fogadhat örökbe, akinek erre személyisége és körülményei alkalmasak. Az örökbefogadók alkalmasságát a jelentkezéskor (és nem csak a tényleges örökbefogadáskor) kell vizsgálni. Jelentkezni a saját megyei/fővárosi területi gyermekvédelmi szolgálatnál kell, a határozatot a gyámhivatal adja ki. Egységessé váltak az alkalmasság feltételei.
  • Megjelent a felülvizsgálat lehetősége, ha valakit alkalmatlannak talált a gyámhivatal (azelőtt nem volt jogorvoslati lehetőség erre az esetre).
  • A Czeizel-ügy hatására megtiltották a külföldre történő nyílt örökbeadást, ezért nem fogadhatnak a nyílt örökbeadást közvetítő civil szervezetek külföldi állampolgárokat.
  • Kialakult a megye-ország-külföld preferenciasorrend, azaz egy gyereknek először a saját megyéjében, majd az egész országban, s csak utolsó esetben külföldön keresnek szülőket. Létrejött az ehhez szükséges nyilvántartás. (Előzőleg ez is kaotikus volt, a jelentkező a saját megyéjén kívül más megyéknél, sőt intézeteknél is kilincselhetett, ez innentől kizárta a protekció lehetőségét).
  • Egyértelművé tették az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szabályait. Ha a szülő egy évig nem tart rendszeres kapcsolatot a gyerekével, és körülményeit sem változtatja meg, a gyereket örökbefogadhatóvá nyilvánítják.
  • Az örökbefogadott jogot kap származása megismerésére, a gyámhivatal segítségével megkeresheti vér szerinti szüleit.
  • A jelentkezéskor az örökbefogadóknak nyilatkoznia kell a gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az alkalmasságot erre nézve állapítják meg, a határozatnak is tartalmaznia kell, milyen korú, egészségi állapotú gyermek örökbefogadására alkalmas az illető.

Örökbefogadásra várakozók száma: 989. Örökbefogadások száma: 911. Read the rest of this entry

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Általános

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

Read the rest of this entry

20 ellentmondás a magyar örökbefogadási rendszerben

Általános

Ma a szabályozás hézagjait gyűjtöttem össze. Tehát nem azokat az eseteket, amikor valaki megszeg egy előírást, hanem ahol maga a rendszer is ellentmondásos, ahol egyik szabály szembemegy a másikkal vagy a józan ésszel.

  1. Az örökbefogadáshoz Magyarországon nem szükséges erkölcsi bizonyítvány.
  2. Ha a szülőanya mond le a gyerekről, és nincs férjnél, nem köteles apát megnevezni. Az esetek igen nagy százalékában ez történik, az örökbeadás a nemzőapa jelenléte, esetleg tudta nélkül zajlik le, pedig lehet, hogy néhány gyereket felnevelt volna az apa.
  3. A gyerekek származását nem lehet nyilvántartani, vélelmezni, de az örökbefogadók a jelentkezésnél kiköthetik, kérnek-e roma gyereket.
  4. A felnőtt örökbefogadott a vér szerinti szülője egészségi adatait kikérheti a gyámhivatalban, de az örökbefogadást megelőző saját egészségügyi adatait nem. Akkor sem, ha tízévesen fogadták örökbe.
  5. Az inkubátorba tett gyereket akkor is örökbe adják, ha az anya férjnél van, kiskorú, vagy külföldi állampolgár, pedig ilyen esetekben nem mondhatna le róla az anya.
  6. A gyámhivatal akkor is alkalmassá nyilváníthatja az örökbefogadásra jelentkezőt, ha a Tegyesz eltanácsolja.
  7. Minél idősebb gyereket fogad örökbe valaki, annál több problémára számíthat, és annál kevesebb juttatás jár neki. A gyerek mellett dolgozó örökbefogadók különösen rosszul járnak.
  8. A hágai egyezmény szerint nem az számít, milyen állampolgár az örökbefogadó, hanem hogy hol él. E logika szerint az itt élő külföldi állampolgárok elvileg ugyanolyan feltételekkel fogadhatnának örökbe, mint a magyarok, de a magyar törvények kizárják őket a nyílt örökbefogadásból. (További csavar, hogy egyes civilek egész a közelmúltig fogadták mégis vegyes házaspárok jelentkezését.)

    Fortepan, 1929

    Fortepan, 1929

  9. Read the rest of this entry