Tag Archives: egyedülálló örökbefogadása

Jobb dolga van a gyereknek állami gondozásban, mint leszbikus szülőkkel?

Általános

Adrienn és Szilvia örökbefogadásra jelentkeztek, nyíltan vállalták, hogy leszbikus élettársi kapcsolatban élnek. Az alkalmasságot megkapták, hamarosan megismerkedhettek egy kislánnyal, majd a gyámhivatal rejtélyes okokból leállította a hetek óta zajló barátkozást, komoly törést okozva a gyermekben és a szülőkben is. A pár azt gyanítja, a szexuális orientációjuk miatt nem kerülhetett sor az örökbefogadásra, a hivatalok nem adnak magyarázatot, a kislány viszont súlyosan sérült a történetben. (A cikk korábban a Dívány.hu-n is megjelent, és közel 4 ezer megosztást kapott.)

Molnár Adrienn pécsi orvos és barátnője, Szilvia öt és fél éve éltek együtt, mikor úgy döntöttek, gyereket szeretnének (Szilvia nem szeretné nyilvánosan vállalni teljes nevét). A lehetőségek közül az örökbefogadás állt hozzájuk legközelebb, így jelentkeztek a Baranya megyei gyermekvédelmi szakszolgálatnál. „Rögtön nyílttá tettük, hogy leszbikus kapcsolatban élünk, és rákérdeztünk, hogy lesz-e fennakadás emiatt. Azt mondták, hogy azonos nemű pár még nem jelentkezett Baranyában, de aztán tisztáztuk, hogy ez nem lesz akadály.” Nem közismert, de melegeknek nem tilos örökbe fogadni Magyarországon, az örökbefogadást szabályozó törvények semmilyen előírást nem tesznek a szülők szexuális irányultságára. Sőt, Magyarország is átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlását, miszerint az örökbefogadásnál tilos a szexuális irányultság alapján kizárni valakit. Több sikeres örökbefogadás is történt hazánkban, ahol a jelentkező nyíltan felvállalta, hogy meleg vagy leszbikus, és olyan eset nem is fordult elő, mikor a szexuális orientáció miatt nyilvánítottak volna valaki alkalmatlannak. Az elvi jog azonban nem jelenti, hogy mindenkit alkalmasnak is nyilvánítanak, az alkalmassági határozat pedig nem garantálja, hogy fog is gyereket kapni az illető. Az örökbefogadás magyar szabályozása nem vesz tudomást az élettársakról, csak házaspárokat és egyedülállókat ismer, az élettársakat is az egyedülállók közé sorolja. Az élettársi viszonyban élőket több hátrány is éri: csak egyikük lesz szülője a gyereknek, a másik félnek jogilag nincs köze a gyerekhez, és mivel a törvény szerint a házaspárokat kell előnyben részesíteni, csak olyan gyereket kaphatnak, akit előttük több házaspár visszautasított. Adriennék ezt vállalták, és úgy döntöttek, Adrienn lesz hivatalosan az anyja a gyereknek, ő indítja el az eljárást, de Szilvi az alkalmassági vizsgálat minden lépésén részt vett.

Molnár Adrienn

Molnár Adrienn

A gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadói ellenőrizték a jelentkező pár lakáskörülményeit, jövedelmi viszonyait, egészségi állapotát, pszichológus vizsgálta őket és részt vettek egy felkészítő tanfolyamon. Minden lépésben alkalmasnak találták őket. A pár mindkét tagja bejelentett állásban dolgozik, jövedelmi viszonyaik átlagon felüliek, a gyerek kedvéért még kertes családi házba is költöztek. A pszichológus jelentése szerint Adrienn érett személyiség, a pár kapcsolata harmonikus, a gyerekvállalásra vonatkozó döntésük megalapozott, elképzelésük a gyereknevelésről reális. „A pszichológiai vizsgálattal feltártak alapján kifejezetten jó kapcsolatkészség, feszültségszabályozás, kreativitás, kitartás, önuralom, önbizalom, ellenállóképesség, a külső és belső realitáshoz való adaptációs képesség, megfelelő kontrollfunkciók jellemzik. Képes kölcsönös érzelmi elkötelezettségen alapuló párkapcsolatra, felelősséggel járó családi szerepek vállalására” – írja a szakvélemény. „A pszichológus és az örökbefogadási tanácsadó is pozitív volt. Nem éreztünk megkülönböztetést, legfeljebb szokatlan volt számukra a helyzet” – emlékszik vissza Adrienn. A pár megkapta az alkalmassági határozatot, öt év alatti, kisebb egészségi problémával küzdő gyereket vagy testvérpárt vállaltak, roma származásút is. Ezzel igen elfogadónak számítanak a hazai örökbefogadási gyakorlatban, hiszen a jelentkezők többsége minél kisebb babára vágyik, és kevesen vállalnak roma kisgyereket. Pár hónap múlva ajánlottak is nekik egy kislányt. Az akkor 16 hónapos Natáliát már előttük több házaspár elutasította a megyében, a gyerek roma származású, barna bőrű, az anya alkoholt és drogot fogyasztott a terhesség alatt, a baba koraszülöttként jött világra, de szépen behozta a fejlődését. Nyolc hónapig csecsemőotthonban élt, azóta nevelőszülőnél. A gyereket már legalább egy éve nem látogatta az anyja, így örökbe fogadhatóvá nyilvánították. Mindez egyben nem az a csomag, amiért kapkodnak a hazai házaspárok, az egyedülálló várakozók jellemzően ehhez hasonló hátterű gyerekeket szoktak kapni, így nem mondható, hogy Adriennel kivételeztek. „Mi egy nap alatt eldöntöttük, hogy szeretnénk megismerni.” Tavaly decemberben az első találkozásra a nevelőanya hozta el a szakszolgálat irodájába Natáliát, aki nagyon barátkozó, kedves, nyitott kislánynak bizonyult. A pszichológus eközben elmondta a nevelőanyának, hogy két nő fogja örökbe fogadni Natit, aki megdöbbent, de nem volt ellenséges. Adrienn és Szilvi úgy döntöttek, szeretnék folytatni az ismerkedést a kislánnyal. Már meg volt beszélve a következő találkozó időpontja, mikor az örökbefogadási tanácsadó felhívta Adriennt azzal, hogy problémák várhatók. A nevelőanya ugyanis már korábban kérelmezte, hogy ő fogadhassa örökbe a kislányt, ám ezt nem engedélyezték számára, mivel „túlkoros” volt. A törvény szerint az örökbefogadó szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél, nála ennél több volt a korkülönbség. Ez alól a rendelkezés alól még sosem tettek kivételt, nevelőszülőnél sem. Miután a nevelőanya megtudta, hogy két nő fogja örökbe fogadni Natit, ügyvéddel fellebbezett a döntés ellen. Read the rest of this entry

Változás egyedülálló várakozóknak

Általános

Nemrég történt egy változás a magyar örökbefogadási gyakorlatban, ami a titkos örökbefogadásokat és az egyedülállókat érinti.

Eddig, ha egy gyermeknek szülőket kerestek, előbb a saját megyéjében ajánlották ki a szóba jövő házaspároknak, aztán a megyében élő egyedülállóknak. Ha nem sikerült, akkor a gyerek felkerült az országos listára, ahol már az egész országban élők közül kerestek neki szülőket.

Mostantól, ha a megyében élő házaspárok nem vállalják a kicsit, akkor először az országos listán szereplő házaspároknak kell felajánlani, és ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki vállalja, akkor kerülhet sor a megyében élő egyedülállóra, majd ezután jönnek az egész országból az egyedülállók. Ez a minisztérium friss állásfoglalása, amit több megyei Tegyesz már alkalmazni is kezdett, és sok helyen erről értesítették is a várakozó egyedülállókat. Rendelet még nem született róla.

baby-carriage-798775_1920

Mit jelent ez a változás? A következőkre lehet számítani, ha az új rendszert valóban így fogják alkalmazni: Read the rest of this entry

„Az örökbefogadás miatt nem áll szóba velem az öcsém”

Általános

Milyen lehetőségei vannak egy egyedülálló nőnek a gyerekvállalásra? Szandra negyvenévesen döntötte el, hogy belevág egyedül. Sikertelen inszeminációk és lombikok következtek, majd örökbefogadás révén érkezett meg a kislánya. Lombikozás spermadonorral, mesés egymásra találás a kétéves Fannival, majd a család szétszakadása a gyerek roma származása miatt. Szandrával beszélgettem. (A képek nem őket ábrázolják.)

– Mióta akartál gyereket?

– Mindig is akartam gyereket, de nem jutottam el senkivel a próbálkozásig, és véletlenül sem estem teherbe. A negyvenedik születésnapomon döntöttem el, hogy elég volt a várakozásból, gyereket akarok. Rögtön jelentkeztem a Kaáli Intézetbe, végigcsináltam két inszeminációt, majd három lombikprogramot.

– Vannak ilyen paradigmák, hogy ha egy nő gyereket akar, menjen el egy diszkóba és szedjen fel valakit…

– Utólag már jól tudom, hogy ha beléd rakják a megtermékenyült petesejtet és úgy sem tapad meg, akkor elég kicsi az esély, hogy felszedsz valakit pont a peteérésen belüli 12 órában és megfogan. Ez csak azoknak sikerül, akik nem szeretnék.

– Simán fogadtak a meddőségi intézetben?

– Igen. A Krio Intézetből vettem hímivarsejteket, ötvenezer forint volt egy adag.

– Akkor még volt elég donorsperma a rendszerben?

– Amikor harmadszor vettem, akkor már csak dánok voltak, legalábbis az általam megadott paraméterekkel. Nem voltam maximalista, csak a magasságot adtam meg, és hogy diplomája legyen, de akkor már annyira rossz volt a magyar felhozatal, hogy nem találtak megfelelőt. Csomó vizsgálatot meg kellett csinálni előtte nekem is.

– Volt valami probléma?

– Az egyik petevezeték el volt záródva, de minden más működött. Elvileg. Aztán az első két inszemináció nem sikerült.

– Mondtak esélyeket, hogy 40 felett mennyi a terhesség valószínűsége?

– Öt százalékot mondtak a lombik sikerére. A tb öt próbálkozást fizet.

– Egyedülállóknak is?

Read the rest of this entry

Csomópont: egyedülálló örökbefogadása

Általános

Mindent az egyedülállók örökbefogadásáról!

A blogon már 300 cikk található, így megpróbálom egy összefoglalóban ajánlani mindazokat az írásokat, amelyek az azonos helyzetben levőket érdekelhetik.  Ma azokat gyűjtöm össze, amelyek az egyedülállók örökbefogadásának feltételeit, körülményeit magyarázzák el. Kattints a pirossal szedett linkekre, ha érdekel!

Röviden a lényeg: az általam ismert egyedülállók szinte mind sorra kerültek 1-2 év alatt, ha elfogadtak kicsit idősebb (2-3 éves) roma gyereket, úgyhogy fel a fejjel!

Fortepan, 1920

Fortepan, 1920

Remélem, tudtam segíteni. Hasznosnak találjátok a linkgyűjteményt? 

Egyedülálló, élettárssal

Általános

Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe. Ha élettársak szeretnének örökbe fogadni, akkor közülük csak az egyik lehet a gyerek szülője, a másikat nem jegyzik be, az ilyen páros egyedülállóként jelentkezik, várakozik és fogad örökbe. A gyakorlatban szinte mindig a nő jelentkezik így, (de egyedülálló férfiak is örökbe fogadhatnak).

Az örökbefogadásra jelentkezők bő tizede minősül egyedülállónak, 2014-ben például 946 házaspár és 129 egyedülálló nyújtott be kérelmet. Arra nem találtam adatot, az egyedülállóként várakozók mekkora részének van élettársa.

Gyöngyösi-Rebeka1

A magyar örökbefogadási rendszerben egyedülállónak lenni hátrány, a törvény is kimondja, hogy elsősorban a házaspárok örökbefogadását kell engedélyezni, egyedülálló jelentkező akkor jöhet szóba a gyereknél, ha házaspárt nem találtak a számára. Egy pillanatra gondoljunk bele a gyerek szemszögébe is, akit a páros közösen nevel, ám jogilag csak az egyikük a szülője. Ha az élettársak valóban közösen szeretnék a gyereket felnevelni, akkor megfontolandó, hogy összeházasodjanak. Ezt a Tegyesz fel is szokta vetni a jelentkezésnél. A módszertani kiadványuk szerint ilyenkor: „A tapasztalat az, hogy sokan, felmérve a hátrányokat, inkább összeházasodnak a jelentkezés előtt. Kisebb részben vállalják a hátrányt, és csak az egyik fél indítja el az eljárást, a vizsgálatok és a felkészítés alatt viszont bejelentik, hogy mégis inkább összeházasodnak, mivel ráébrednek, hogy a házasság és az örökbefogadás is az egymás iránti felelősségvállalásról szól.”

Read the rest of this entry

„Intézményes diszkrimináció, hogy elsőbbséget élveznek a házaspárok”

Általános

 Ma az első hazai kutatást mutatom be, amely szociológiai szempontból vizsgálta az örökbefogadás rendszerét. Témája a hátrányos megkülönböztetés volt az örökbefogadásban. Takács Judit szociológussal, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatójával beszélgetek arról, diszkriminatív-e a jelen örökbefogadási gyakorlat, miért vannak hátrányos helyzetben az élettársak, mi a helyzet a romák megkülönböztetésével és a civil szervezetek feltételeivel.

 – Mihez készült a dolgozat?

– A „Halmozott diszkrimináció: személyes és intézményi percepciók, hatások, cselekvések” című hároméves, nagyobb ívű OTKA-kutatás része volt. A kutatást Tardos Katalin vezette, két fő fókusza a munkaerőpiac és az örökbefogadás volt, hogy ezeken a területeken hogyan jelenik meg a hátrányos megkülönböztetés. Ennek keretében Neményi Mária és én foglalkoztunk az örökbefogadással.

– Volt korábban tapasztalatotok az örökbefogadásban?

– Korábban volt egy projektünk, amit az Egyenlő Bánásmód Hatóság felkérésére készítettünk. Ott fókuszcsoportos interjúkban különböző hátrányos helyzetű csoportok vélekedéseit tártuk fel, és szerepelt egy történet, ahol egy fogyatékos házaspár szeretne örökbe fogadni, majd ezt a történetet megismételtük meleg és roma szülőpárral is. Akkor az LMBT-emberek (LMBT= leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kapcsán belefutottunk, hogy vannak az egyenlő bánásmód követelményeinek nem megfelelő területek, főleg az egyéni bánásmód terén. Innen jött a gondolat, hogy később külön foglalkozunk az örökbefogadás diszkriminatív aspektusaival.

– Mit vizsgáltatok a mostani kutatásban?

– Első lépésként az intézményi aktorok működését próbáltuk feltérképezni, a budapesti Tegyesz működését vizsgáltuk közelebbről, vidéken körbenézni sajnos nem volt forrásunk. Emellett az örökbefogadásban tevékenykedő legnagyobb, illetve legaktívabb civil szervezetek képviselőivel beszéltünk még. A másik vetületként a rendszer felhasználóinak tapasztalatait próbáltuk bemutatni, az örökbefogadókét. Követtünk egy teljes évjáratot, persze csak az anonimizált adatok tükrében, akik 2011-ben kaptak örökbefogadási alkalmasságot a budapesti Tegyesznél, és megnéztük, hogy három évvel később mi történt velük. 259 embert adott be kérvényt ebben az évben Budapesten, és közülük 59 esetben történt meg az örökbefogadás három éven belül. Külön vizsgáltuk azokat a jelentkezőket, akik kiszolgáltatottabbak az átlagnál, kerestünk olyan fogyatékkal élőket és LMBT-embereket, akik megpróbáltak örökbe fogadni. Minket szociológiailag nem az örökbefogadás érdekelt, hanem a diszkriminatív aspektusok. Nem az egyéni döntéseket, hanem a társadalmi mechanizmusokat, csoportokat vizsgáltuk, amelyek ezt a diszkriminációt létrehozzák. Egy teljes szociológiai felméréshez a harmadik oldalt, az örökbeadókat is kellett volna vizsgálni, de erre nem volt kapacitásunk. De ez nem egy átfogó projekt volt az örökbefogadás szociológiájáról, viszont ez volt az első szociológiai kutatás Magyarországon a témában. Próbáltuk a nemzetközi szakirodalmat áttekinteni, és azt találtuk, hogy Magyarországon senki nem vizsgálta még szociológiai szempontból az örökbefogadást, és Európában is kevesen. Az örökbefogadás kutatása, úgy tűnik, leginkább a pszichológusok terrénuma.

– A diszkrimináció ellentéte az esélyegyenlőség. Ez azt jelentené, hogy mindenki egyenlő esélyekkel kaphat gyereket?

– Inkább az egyenlő bánásmód. Mi azt érzékeltük, hogy a megkülönböztetés egy területen válik kézzel foghatóvá, és ez a házaspárok preferálása.

– De ezt a törvény is kimondja. Ha ilyen szemmel nézed, a törvény is diszkriminál, hisz kimond egy csomó megkötést, például hogy a szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez akkor diszkrimináció, vagy egy jogos intézkedés, ami esélyt ad a gyereknek, hogy a nagykorúságakor még éljen a szülője? Read the rest of this entry

„Örökbe fogadni nem kötelező és nem is állampolgári jog”

Általános

Kántor Neddával, a Fővárosi Tegyesz örökbefogadási pszichológusával beszélgetek. Miért kaphat alkalmasságot egy rákos beteg? Jó-e az örökbefogadásra várva lombikozni? Túl enyhe-e a hazai alkalmassági vizsgálat? Van, aki kap határozatot, de gyereket nem? Mennyi esélye van az egyedülállóknak? Az alkalmasság, a szülők kiválasztásának módja, a juttatások diszkriminatív volta kerül szóba az interjúban.

– Mondj pár szót magadról!

– A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál dolgozom, klinikai szakpszichológus és családterapeuta vagyok. Vizsgálom az örökbefogadásra jelentkezők alkalmasságát, segítek a barátkozásban, foglalkozom krízistanácsadással, utánkövetéssel, és bármivel, ami felmerül. Közel tíz éve kerültem a Tegyeszhez. Emellett magánpraxisban egyéni, család- és párterápiát is tartok. Pszichodráma asszisztens is vagyok, s egy igen tapasztalt gyermekdráma vezető kolléganőmmel épp pszichodráma csoportot tervezünk indítani örökbefogadott gyermekeknek a Mózeskosár Egyesület keretében, ahol elnökségi tag vagyok.

Kántor Nedda

– Korábban az üzleti szférában dolgoztál, hogyan kerültél a gyermekvédelembe?

– Stratégiával és marketinggel foglalkoztam. Szerettem, de hosszú távon pszichológusként inkább láttam magam, mint az üzleti életben. A gyermekvédelembe – ha lehet ezt mondani – véletlenül kerültem. Amikor a pszichodráma képzésre jártam, akkor javasolta az egyik csoporttársam. Elsőre meglepett, de aztán rájöttem, itt is lehet családokkal foglalkozni. Itt is van stressz, de sokkal kevesebb, mint a versenyszférában, emberibb a lépték.

– Csapjunk a közepébe! A közhiedelemmel ellentétben meglepően kevés jelentkező bukik meg az örökbefogadási alkalmassági vizsgálaton. A statisztikai adatok szerint az alkalmassági kérelmek alig 1-2 százalékát utasítják el. (Ebben nincs benne az, aki menet közben magától kiszáll a folyamatból.)

– A számokba nem mennék bele, de az biztos, hogy a hazai alkalmassági eljárás lehetne szigorúbb.

– Úgy érted, hogy felpuhított az alkalmasság?

– A nyugati gyakorlatokhoz képest mindenképpen. Közben a média azzal van tele, hogy Magyarországon nehéz örökbe fogadni. Holott Európában az egyik legkönnyebb. A várakozás kétségtelenül hosszú, de az alkalmasság megszerzése banálisan egyszerű. És sokszor még ez a banalitás is fáj az ügyfeleknek. Read the rest of this entry

Miért fogadnak az emberek örökbe?

Általános

A közkeletű válasz: meddőségi problémák miatt. Itt a blogon is van egy ilyen címke. Ma ezt szeretném árnyalni, mert számos ága-boga lehet a történetnek, és ezen kívül is létezik néhány indok.

Szóval, milyen helyzetekben fogadnak az emberek örökbe? A felsoroltak nem okok, inkább csak előzmények, hisz számos ember van, aki ilyen helyzetben sem dönt az örökbefogadás mellett. És gyakran több tényező is keveredik.

Azért, mert…

  1. … szervi problémák miatt egyértelműen nem lehet gyerekük.
  2. … az egyik félnek lehetne, de a másik problémái miatt csak lombikkal, vagy donorral.
  3. … nem is próbálkoztak soha vér szerinti gyerekkel.
  4. … pár évnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett sem lett gyerekük, és nem firtatják tovább.
  5. … továbbmennek, kivizsgáltatják magukat, de lombikra nem vállalkoznak.
  6. … túl vannak több sikertelen inszemináción, lombikon.
  7. … könnyen teherbe esnek, de mindig elvetélnek. Read the rest of this entry

Egyedülálló kaphat újszülöttet?

Általános

Nemrég volt egy kis vita az egyedülállók lehetőségeiről a magyar örökbefogadási rendszerben. A törvény szerint a házaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadásnál. Kaphat-e ezek után egy egyedülálló jelentkező újszülöttet Magyarországon?

Rövid válasz: elvileg nem reménytelen, bár igen ritka.

Az újszülöttek nyílt örökbeadását közvetítő civil szervezetek közül a Bölcső és a Gólyahír csak házaspárok jelentkezését fogadja. A Fészek, az Alfa és az Együtt az Életért azonban egyedülálló jelentkezőket is fogad.

Nyílt örökbefogadásnál azonban nem elég sorra kerülni, a vér szerinti szülő(k)nek is el kell fogadnia az örökbefogadó személyét, ha nem tetszik neki, kérhet másikat. Tehát, az örökbeadó mondhatja, hogy inkább egy párt szeretne szülőnek.

Miczura-Szimonetta

Titkos örökbefogadásnál megyénként eltérhet az egyedülállók megítélése. Megkérdeztem néhány megyei Tegyeszt, a következő válaszokat kaptam: Read the rest of this entry

„Én legjobban annak örülök, ha a saját család vállalja a gyereket”

Általános

Folytatódik a nyílt örökbefogadást közvetítő hazai civil szervezetek bemutatása. Az Együtt az Életért egy kisebb egyesület, akik büszkék rá, hogy náluk több krízisterhes viszi haza a babát, mint amennyien örökbe adják. Varnyú Ildikóval, az egyesület szakmai vezetőjével a krízisterhesek segítéséről, az életvezetési táborról, az egyesület filozófiájáról beszélgetek, és kiderülnek az örökbe fogadni szándékozókat érdeklő részletek is.

– Mondj pár szót magadról!

– Védőnőként dolgozom, Pécsett élünk a férjemmel, három felnőtt gyerekünk van.

Varnyú Ildi képe a cikkhez

– Miért hoztátok létre az egyesületet?

– Előzőleg az Alfa Szövetségnél dolgoztam, közel húsz éves múltra tekint vissza a tevékenységem. A hivatásom egy része a krízisbe jutott kismamákkal való foglalkozás, így ez a téma közel áll hozzám.

– Milyen a viszonyod az Alfához? Nézetkülönbség miatt váltál ki?

– Az Alfa az életem egy fontos szakasza, ezer szállal kötődöm oda, sok jó emberi kapcsolatom, emlékem fűz hozzájuk. Azért léptem ki, mert úgy éreztem, nem egyformán gondolkozunk Téglásy Imrével (az Alfa Szövetség főtitkára, vele is készült interjú). Ő egy elméleti jellegű munkára gondolt, én inkább a gyakorlatra szavaztam. Nekem nem az a hivatásom, hogy a világot váltsam meg, hanem hogy 1-2-10-20 embert segítsek tevőlegesen.

– Akkor nem a dávodi ügy kapcsán távoztál? (1998-ban az Alfa egy 13 éves lány abortuszát akarta megakadályozni, az esetet megbeszéltük Téglásy Imrével az interjúban.)

– Nem, utána még sok évig dolgoztam ott.

– Mi a filozófiátok?

– A nehéz helyzetbe került kismamák mellett állunk segítőtársként. Megkeressük neki az összes lehetséges utat, aminek ismeretében ő tud dönteni, a gyermeke és maga számára a legjobbat választani.

– Ez az út nálatok nem mindig az örökbeadás. Read the rest of this entry