Tag Archives: egyedülálló örökbefogadása

Virtuális találkozó szeptember 9.: Egyedülállók

Általános

Következő rendezvényünk zárt körű, kislétszámú támogató csoport lesz egyedülálló örökbefogadó szülőknek.

Mikor: 2020. szeptember 9-én szerdán 17:30-kor.

Hol: otthon, a gép előtt, a Zoom segítségével.

Vezeti: Sulyok Eszter pszichológus.

Olyan szülőket várunk, akik egyedülállóként fogadtak örökbe, ezt tervezik, netán a gyerekkel maradtak egyedül. Jelentkezzetek a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. Ha még nem ismerjük egymást, kérlek, írj 1-2 sort magadról. Lehet már kérdéseket is küldeni. Legfeljebb tizenkét főt fogadunk, hogy csoportként tudjunk működni.

A találkozón elhangzottak bizalmasak, kérlek, ne add tovább másnak. Aki csatlakozik, úgy veszem, hogy ezt elfogadja.

Várható időtartam: két óra (de lehet előbb elmenni, megértjük, ha a gyerekeddel teendő van közben).

Belépődíj nincs, de ha teheted, támogasd az Örökbe.hu blogot egy mozijegy árával.

Ha mégsem tudsz részt venni, szólj, hogy ne várjunk hiába.

Közelgő programok:

Szeptember 16. szerda 17:30. Örökbefogadás és nagycsalád.

Szeptember 23. szerda 17:30. Örökbefogadott baba szoptatása.

Egyedülállóknak szóló online csoport

Általános
Egyedülállóknak szóló online csoport

Támogató csoport indul egyedülállóknak! 

Mikor: szeptember 16-tól szerdánként hét héten át, délelőtt 10-kor vagy 20 órakor (jelezd, hogy melyik lenne jobb neked). 

Kivel: Sulyok Eszter pszichológus, szülő-csecsemő konzulens facilitálásával, aki maga is örökbefogadó szülő.

Kinek: mindazoknak, akik gyereket fogadtak örökbe, és egyedül indultak neki, vagy a rendszer tartja őket “egyedülállónak”, netán azóta elváltak, egyedül maradtak a gyerekkel. Egyedülálló apákat és anyákat is várunk.

Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével.

Mennyiért: 36 ezer forint a 7 alkalom ára.

Mi fog történni?

A csoportban sorstársak közt, szakember vezetésével foglalkoztok a következő témákkal:

  • Mik a nehézségek és az örömök a hétköznapokban?
  • Kell-e pótolni a másik szülőt?
  • Kire, mire tudtok támaszkodni?

Itt hozzád hasonló helyzetű szülőkkel beszélheted meg a gyerekneveléssel vagy örökbefogadással kapcsolatos kérdéseidet, vagy egyszerűen csak kiöntheted a szívedet – végre van kinek.

Természetesen azzal foglalkozik a csoport, ami a tagokat foglalkoztatja!

Mit nem történik a csoportban:

  • ez nem terápia
  • senkit nem beszélünk rá az örökbefogadásra
  • nincs ítélkezés, tisztelettel hallgatjuk meg egymást.

Jelentkezni a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen lehet  szeptember 13-ig. Ha valakit csak az tart vissza, hogy nem jó neki az időpont, az is írjon, ha sok a jelentkező, később elképzelhető egy másik időpont is.

A csoportban elhangzottak bizalmasak, azt nem adjuk tovább másnak.

Támogató csoport egyedülállóknak csütörtök délelőtt vagy kedd este

Általános
Támogató csoport egyedülállóknak csütörtök délelőtt vagy kedd este

Támogató csoport indul egyedülállóknak! Örökbefogadókat és felkészülőket is várunk.

Mikor: csütörtök délelőtt 9-11 óra közt, hét héten át, július 2. – augusztus 13. között.

Az igények alapján felmerült a kedd esti időpont is, ha ez jó neked, írjál, és azt is, hány óra lenne megfelelő!

Kivel: Sulyok Eszter pszichológus, szülő-csecsemő konzulens facilitálásával, aki maga is örökbefogadó szülő.

Kinek: mindazoknak, akik gyereket fogadtak örökbe, vagy erre készülnek, és egyedül indultak neki, vagy a rendszer tartja őket “egyedülállónak”, netán azóta maradtak egyedül. Egyedülálló apákat és anyákat, elváltakat és szivárványcsaládokat is várunk.

Hol: a számítógép előtt, a Zoom program segítségével.

Mennyiért: 36 ezer forint a 7 alkalom ára.

Mi fog történni?

A csoportban sorstársak közt, szakember vezetésével foglalkoztok a következő témákkal:

  • Mit jelent egyedül örökbe fogadni?
  • Mik az örökbefogadás feltételei egyedülállóknak, mik az esélyek, milyen gyerekre van esély?
  • Mik a nehézségek és az örömök a hétköznapokban?
  • Kell-e pótolni a másik szülőt?
  • Kire, mire tudtok támaszkodni?
  • Mi változik a törvénymódosítások után az egyedülálló jelentkezők számára?
  • És mindazzal, ami titeket foglalkoztat.

Itt hozzád hasonló helyzetű szülőkkel beszélheted meg a gyerekneveléssel vagy örökbefogadással kapcsolatos kérdéseidet, vagy egyszerűen csak kiöntheted a szívedet – végre van kinek.

Mit nem történik a csoportban: Read the rest of this entry

Egyedül örökbe fogadni

Általános

Ma azt járom körül, milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak, aki társ nélkül örökbefogadáson gondolkodik. A szakirodalom a házaspárokat tekinti többnyire alapesetnek, a kibővített felkészítő tanfolyam anyagában sem térnek ki külön az egyedülállók sajátos helyzetére, holott ők teszik ki a jelentkezők 10-12 százalékát.

Az alapok:

I. A jelen magyar örökbefogadási rendszer a házaspárokat részesíti előnyben, egyedülálló emiatt jellemzően olyan gyereket kaphat, akiért a házasok nem tolonganak. Ez jellemzően már nem csecsemő, hanem kicsit idősebb, roma származású vagy egészségi gonddal küzdő gyerek. Tehát akkor érdemes belevágni, ha ilyen gyereket elfogadsz. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók többsége egyévesnél idősebb, roma (a rendszer által romának vélt) gyereket vitt haza. A jó hír, hogy nem vártak sokat, jellemzően 1-2 év alatt sorra kerültek. És egy gyereket kaptak (nem testvéreket). Előfordult, hogy újszülött érkezett egyedülállóhoz, de csak erre nem érdemes berendezkedni.

II. Ki az egyedülálló? A magyar örökbefogadási gyakorlatban e címke alatt szerepelnek

  • azok, akiknek tényleg nincs párjuk
  • akiknek van partnerük, de nem élnek együtt
  • akik együtt élnek, de nem házasok
  • akik regisztrált élettársi kapcsolatban élnek
  • sőt, azok is, akik házasként vágnak bele az örökbefogadásba, de a társuk nem kívánja örökbe fogadni a gyereket (a magyar jog erre is lehetőséget ad).

Többségük nő, de vannak sikeres példák egyedülálló férfi örökbefogadására is.

A gyerekvállalást előre elképzelni szinte lehetetlen, de van pár szempont, amire ebben a helyzetben érdemes felkészülni, amiben más ez az út, mint a házaspárok örökbefogadása. A cikkben azokra koncentrálok, akik tényleg egyedül lesznek a gyerekkel. Az idézetek egyedülálló örökbefogadóktól származnak.

Mikor? Házaspároknál a jellemző út ez: megismerkedés, párkapcsolat, gyerekvállalási szándék, meddőségi problémák, feldolgozás, örökbefogadás. Persze, akadnak jócskán eltérő pályák is, nem mindenki infertilitás miatt vág bele, de van egy íve. Egy egyedülálló esetleg el se jut oda, hogy kiderüljön, meddőségi problémája van. Sokféle egyéni út állhat amögött, hogy valaki egyedül (vagy a magyar rendszer szerint „egyedül”, lásd II. pont) jelentkezik örökbefogadásra, lehet, hogy nem volt olyan kapcsolata, amiben felmerült a gyerekvállalás, lehet, hogy most is kapcsolatban él, de a partner nem akar gyereket, lehet, hogy már kifutott a szülési korból és így tovább.

„Valószínűleg a legtöbben akkor jutnak el odáig, amikor a gyerek utáni vágy erősebb lesz a társ utáni vágynál, közeledik vagy elmúlt a 40. év, az összes barátnőnek már van gyereke, és már jobban hiányoznak a gyerekes programok, mint a századik egyforma bulizós este, a sorra rosszul sikerülő ismerkedések, vagy az ugyanoda tartó baráti beszélgetések. Sarkítottam, de egy idő után mindenki beszorul valahogy a saját körébe, és a gyereknevelés egy szemlélet- és életmódváltást tud hozni, amit más kevésbé. Ez valószínűleg egyfajta kapuzárási pánik az egyedülállóknál, amikor még van energia és erő gyereket nevelni, de a klasszikus modellből már valahogy kicsúsztunk.”

Apja neve. Szerencsére már nem kötelező a képzelt apa bejegyzése, ha egyedülálló nő fogad örökbe (a képzelt anyáé igen, ha férfi). Az örökbefogadásnál dönteni kell, kéri-e az egyedülálló anya képzelt apa bejegyzését. Ha igen, akkor egy életen át magyarázni kell, hogy ő képzelt személy, ha nem, akkor hivatalosan nincs apja a gyereknek. A gyerekkel való őszinte kommunikációban talán szerencsésebb az utóbbi verzió. Jó hír, hogy ezt elég a gyerek tényleges érkezésekor eldönteni, és hogy a többi nehézséghez képest eltörpül. Egyébként a gyerek előbb-utóbb meg fogja kérdezni, hogy neki miért nincs apja (anyja), és az intézmények is meg fogják kérdezni. Lehet, hogy emiatt kicsit több embert kell beavatni az örökbefogadásba, mint egy házaspárnál.

Pénz. Az I. pont alapján az egyedülállók jellemzően két év feletti gyerekre számíthatnak, akivel csak a havi 25 ezres gyes jár (meg persze a családi pótlék). Miből fogod megoldani az otthonmaradást? Tudsz félretenni a fizetésedből? Ha most se tudsz, hogy fogod a gyereket is eltartani? (Ez házaspároknál, sőt nem örökbefogadóknál is probléma, nagyon kevés embernek van megtakarítása váratlan helyzetekre. Természetesen, aztán valahogy megoldják, de jobb előre gondolkodni.) ((2020-tól a tervek szerint a csed-del azonos összegű örökbefogadói díj járna az idősebb gyerekek örökbefogadóinak is, ezt örömmel várjuk.)) Read the rest of this entry

Jobb dolga van a gyereknek állami gondozásban, mint leszbikus szülőkkel?

Általános

Adrienn és Szilvia örökbefogadásra jelentkeztek, nyíltan vállalták, hogy leszbikus élettársi kapcsolatban élnek. Az alkalmasságot megkapták, hamarosan megismerkedhettek egy kislánnyal, majd a gyámhivatal rejtélyes okokból leállította a hetek óta zajló barátkozást, komoly törést okozva a gyermekben és a szülőkben is. A pár azt gyanítja, a szexuális orientációjuk miatt nem kerülhetett sor az örökbefogadásra, a hivatalok nem adnak magyarázatot, a kislány viszont súlyosan sérült a történetben. (A cikk korábban a Dívány.hu-n is megjelent, és közel 4 ezer megosztást kapott.)

Molnár Adrienn pécsi orvos és barátnője, Szilvia öt és fél éve éltek együtt, mikor úgy döntöttek, gyereket szeretnének (Szilvia nem szeretné nyilvánosan vállalni teljes nevét). A lehetőségek közül az örökbefogadás állt hozzájuk legközelebb, így jelentkeztek a Baranya megyei gyermekvédelmi szakszolgálatnál. „Rögtön nyílttá tettük, hogy leszbikus kapcsolatban élünk, és rákérdeztünk, hogy lesz-e fennakadás emiatt. Azt mondták, hogy azonos nemű pár még nem jelentkezett Baranyában, de aztán tisztáztuk, hogy ez nem lesz akadály.” Nem közismert, de melegeknek nem tilos örökbe fogadni Magyarországon, az örökbefogadást szabályozó törvények semmilyen előírást nem tesznek a szülők szexuális irányultságára. Sőt, Magyarország is átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlását, miszerint az örökbefogadásnál tilos a szexuális irányultság alapján kizárni valakit. Több sikeres örökbefogadás is történt hazánkban, ahol a jelentkező nyíltan felvállalta, hogy meleg vagy leszbikus, és olyan eset nem is fordult elő, mikor a szexuális orientáció miatt nyilvánítottak volna valaki alkalmatlannak. Az elvi jog azonban nem jelenti, hogy mindenkit alkalmasnak is nyilvánítanak, az alkalmassági határozat pedig nem garantálja, hogy fog is gyereket kapni az illető. Az örökbefogadás magyar szabályozása nem vesz tudomást az élettársakról, csak házaspárokat és egyedülállókat ismer, az élettársakat is az egyedülállók közé sorolja. Az élettársi viszonyban élőket több hátrány is éri: csak egyikük lesz szülője a gyereknek, a másik félnek jogilag nincs köze a gyerekhez, és mivel a törvény szerint a házaspárokat kell előnyben részesíteni, csak olyan gyereket kaphatnak, akit előttük több házaspár visszautasított. Adriennék ezt vállalták, és úgy döntöttek, Adrienn lesz hivatalosan az anyja a gyereknek, ő indítja el az eljárást, de Szilvi az alkalmassági vizsgálat minden lépésén részt vett.

Molnár Adrienn

Molnár Adrienn

A gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási tanácsadói ellenőrizték a jelentkező pár lakáskörülményeit, jövedelmi viszonyait, egészségi állapotát, pszichológus vizsgálta őket és részt vettek egy felkészítő tanfolyamon. Minden lépésben alkalmasnak találták őket. A pár mindkét tagja bejelentett állásban dolgozik, jövedelmi viszonyaik átlagon felüliek, a gyerek kedvéért még kertes családi házba is költöztek. A pszichológus jelentése szerint Adrienn érett személyiség, a pár kapcsolata harmonikus, a gyerekvállalásra vonatkozó döntésük megalapozott, elképzelésük a gyereknevelésről reális. „A pszichológiai vizsgálattal feltártak alapján kifejezetten jó kapcsolatkészség, feszültségszabályozás, kreativitás, kitartás, önuralom, önbizalom, ellenállóképesség, a külső és belső realitáshoz való adaptációs képesség, megfelelő kontrollfunkciók jellemzik. Képes kölcsönös érzelmi elkötelezettségen alapuló párkapcsolatra, felelősséggel járó családi szerepek vállalására” – írja a szakvélemény. „A pszichológus és az örökbefogadási tanácsadó is pozitív volt. Nem éreztünk megkülönböztetést, legfeljebb szokatlan volt számukra a helyzet” – emlékszik vissza Adrienn. A pár megkapta az alkalmassági határozatot, öt év alatti, kisebb egészségi problémával küzdő gyereket vagy testvérpárt vállaltak, roma származásút is. Ezzel igen elfogadónak számítanak a hazai örökbefogadási gyakorlatban, hiszen a jelentkezők többsége minél kisebb babára vágyik, és kevesen vállalnak roma kisgyereket. Pár hónap múlva ajánlottak is nekik egy kislányt. Az akkor 16 hónapos Natáliát már előttük több házaspár elutasította a megyében, a gyerek roma származású, barna bőrű, az anya alkoholt és drogot fogyasztott a terhesség alatt, a baba koraszülöttként jött világra, de szépen behozta a fejlődését. Nyolc hónapig csecsemőotthonban élt, azóta nevelőszülőnél. A gyereket már legalább egy éve nem látogatta az anyja, így örökbe fogadhatóvá nyilvánították. Mindez egyben nem az a csomag, amiért kapkodnak a hazai házaspárok, az egyedülálló várakozók jellemzően ehhez hasonló hátterű gyerekeket szoktak kapni, így nem mondható, hogy Adriennel kivételeztek. „Mi egy nap alatt eldöntöttük, hogy szeretnénk megismerni.” Tavaly decemberben az első találkozásra a nevelőanya hozta el a szakszolgálat irodájába Natáliát, aki nagyon barátkozó, kedves, nyitott kislánynak bizonyult. A pszichológus eközben elmondta a nevelőanyának, hogy két nő fogja örökbe fogadni Natit, aki megdöbbent, de nem volt ellenséges. Adrienn és Szilvi úgy döntöttek, szeretnék folytatni az ismerkedést a kislánnyal. Már meg volt beszélve a következő találkozó időpontja, mikor az örökbefogadási tanácsadó felhívta Adriennt azzal, hogy problémák várhatók. A nevelőanya ugyanis már korábban kérelmezte, hogy ő fogadhassa örökbe a kislányt, ám ezt nem engedélyezték számára, mivel „túlkoros” volt. A törvény szerint az örökbefogadó szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél, nála ennél több volt a korkülönbség. Ez alól a rendelkezés alól még sosem tettek kivételt, nevelőszülőnél sem. Miután a nevelőanya megtudta, hogy két nő fogja örökbe fogadni Natit, ügyvéddel fellebbezett a döntés ellen. Read the rest of this entry

Változás egyedülálló várakozóknak

Általános

Nemrég történt egy változás a magyar örökbefogadási gyakorlatban, ami a titkos örökbefogadásokat és az egyedülállókat érinti.

Eddig, ha egy gyermeknek szülőket kerestek, előbb a saját megyéjében ajánlották ki a szóba jövő házaspároknak, aztán a megyében élő egyedülállóknak. Ha nem sikerült, akkor a gyerek felkerült az országos listára, ahol már az egész országban élők közül kerestek neki szülőket.

Mostantól, ha a megyében élő házaspárok nem vállalják a kicsit, akkor először az országos listán szereplő házaspároknak kell felajánlani, és ha az egész országban nincs olyan házaspár, aki vállalja, akkor kerülhet sor a megyében élő egyedülállóra, majd ezután jönnek az egész országból az egyedülállók. Ez a minisztérium friss állásfoglalása, amit több megyei Tegyesz már alkalmazni is kezdett, és sok helyen erről értesítették is a várakozó egyedülállókat. Rendelet még nem született róla.

baby-carriage-798775_1920

Mit jelent ez a változás? A következőkre lehet számítani, ha az új rendszert valóban így fogják alkalmazni: Read the rest of this entry

„Az örökbefogadás miatt nem áll szóba velem az öcsém”

Általános

Milyen lehetőségei vannak egy egyedülálló nőnek a gyerekvállalásra? Szandra negyvenévesen döntötte el, hogy belevág egyedül. Sikertelen inszeminációk és lombikok következtek, majd örökbefogadás révén érkezett meg a kislánya. Lombikozás spermadonorral, mesés egymásra találás a kétéves Fannival, majd a család szétszakadása a gyerek roma származása miatt. Szandrával beszélgettem. (A képek nem őket ábrázolják.)

– Mióta akartál gyereket?

– Mindig is akartam gyereket, de nem jutottam el senkivel a próbálkozásig, és véletlenül sem estem teherbe. A negyvenedik születésnapomon döntöttem el, hogy elég volt a várakozásból, gyereket akarok. Rögtön jelentkeztem a Kaáli Intézetbe, végigcsináltam két inszeminációt, majd három lombikprogramot.

– Vannak ilyen paradigmák, hogy ha egy nő gyereket akar, menjen el egy diszkóba és szedjen fel valakit…

– Utólag már jól tudom, hogy ha beléd rakják a megtermékenyült petesejtet és úgy sem tapad meg, akkor elég kicsi az esély, hogy felszedsz valakit pont a peteérésen belüli 12 órában és megfogan. Ez csak azoknak sikerül, akik nem szeretnék.

– Simán fogadtak a meddőségi intézetben?

– Igen. A Krio Intézetből vettem hímivarsejteket, ötvenezer forint volt egy adag.

– Akkor még volt elég donorsperma a rendszerben?

– Amikor harmadszor vettem, akkor már csak dánok voltak, legalábbis az általam megadott paraméterekkel. Nem voltam maximalista, csak a magasságot adtam meg, és hogy diplomája legyen, de akkor már annyira rossz volt a magyar felhozatal, hogy nem találtak megfelelőt. Csomó vizsgálatot meg kellett csinálni előtte nekem is.

– Volt valami probléma?

– Az egyik petevezeték el volt záródva, de minden más működött. Elvileg. Aztán az első két inszemináció nem sikerült.

– Mondtak esélyeket, hogy 40 felett mennyi a terhesség valószínűsége?

– Öt százalékot mondtak a lombik sikerére. A tb öt próbálkozást fizet.

– Egyedülállóknak is?

Read the rest of this entry

Csomópont: egyedülálló örökbefogadása

Általános

Mindent az egyedülállók örökbefogadásáról!

A blogon már 300 cikk található, így megpróbálom egy összefoglalóban ajánlani mindazokat az írásokat, amelyek az azonos helyzetben levőket érdekelhetik.  Ma azokat gyűjtöm össze, amelyek az egyedülállók örökbefogadásának feltételeit, körülményeit magyarázzák el. Kattints a pirossal szedett linkekre, ha érdekel!

Röviden a lényeg: az általam ismert egyedülállók szinte mind sorra kerültek 1-2 év alatt, ha elfogadtak kicsit idősebb (2-3 éves) roma gyereket, úgyhogy fel a fejjel!

Fortepan, 1920

Fortepan, 1920

Remélem, tudtam segíteni. Hasznosnak találjátok a linkgyűjteményt? 

Egyedülálló, élettárssal

Általános

Magyarországon csak házaspárok vagy egyedülállók fogadhatnak örökbe. Ha élettársak szeretnének örökbe fogadni, akkor közülük csak az egyik lehet a gyerek szülője, a másikat nem jegyzik be, az ilyen páros egyedülállóként jelentkezik, várakozik és fogad örökbe. A gyakorlatban szinte mindig a nő jelentkezik így, (de egyedülálló férfiak is örökbe fogadhatnak).

Az örökbefogadásra jelentkezők bő tizede minősül egyedülállónak, 2014-ben például 946 házaspár és 129 egyedülálló nyújtott be kérelmet. Arra nem találtam adatot, az egyedülállóként várakozók mekkora részének van élettársa.

Gyöngyösi-Rebeka1

A magyar örökbefogadási rendszerben egyedülállónak lenni hátrány, a törvény is kimondja, hogy elsősorban a házaspárok örökbefogadását kell engedélyezni, egyedülálló jelentkező akkor jöhet szóba a gyereknél, ha házaspárt nem találtak a számára. Egy pillanatra gondoljunk bele a gyerek szemszögébe is, akit a páros közösen nevel, ám jogilag csak az egyikük a szülője. Ha az élettársak valóban közösen szeretnék a gyereket felnevelni, akkor megfontolandó, hogy összeházasodjanak. Ezt a Tegyesz fel is szokta vetni a jelentkezésnél. A módszertani kiadványuk szerint ilyenkor: „A tapasztalat az, hogy sokan, felmérve a hátrányokat, inkább összeházasodnak a jelentkezés előtt. Kisebb részben vállalják a hátrányt, és csak az egyik fél indítja el az eljárást, a vizsgálatok és a felkészítés alatt viszont bejelentik, hogy mégis inkább összeházasodnak, mivel ráébrednek, hogy a házasság és az örökbefogadás is az egymás iránti felelősségvállalásról szól.”

Read the rest of this entry

„Intézményes diszkrimináció, hogy elsőbbséget élveznek a házaspárok”

Általános

 Ma az első hazai kutatást mutatom be, amely szociológiai szempontból vizsgálta az örökbefogadás rendszerét. Témája a hátrányos megkülönböztetés volt az örökbefogadásban. Takács Judit szociológussal, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatójával beszélgetek arról, diszkriminatív-e a jelen örökbefogadási gyakorlat, miért vannak hátrányos helyzetben az élettársak, mi a helyzet a romák megkülönböztetésével és a civil szervezetek feltételeivel.

 – Mihez készült a dolgozat?

– A „Halmozott diszkrimináció: személyes és intézményi percepciók, hatások, cselekvések” című hároméves, nagyobb ívű OTKA-kutatás része volt. A kutatást Tardos Katalin vezette, két fő fókusza a munkaerőpiac és az örökbefogadás volt, hogy ezeken a területeken hogyan jelenik meg a hátrányos megkülönböztetés. Ennek keretében Neményi Mária és én foglalkoztunk az örökbefogadással.

– Volt korábban tapasztalatotok az örökbefogadásban?

– Korábban volt egy projektünk, amit az Egyenlő Bánásmód Hatóság felkérésére készítettünk. Ott fókuszcsoportos interjúkban különböző hátrányos helyzetű csoportok vélekedéseit tártuk fel, és szerepelt egy történet, ahol egy fogyatékos házaspár szeretne örökbe fogadni, majd ezt a történetet megismételtük meleg és roma szülőpárral is. Akkor az LMBT-emberek (LMBT= leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kapcsán belefutottunk, hogy vannak az egyenlő bánásmód követelményeinek nem megfelelő területek, főleg az egyéni bánásmód terén. Innen jött a gondolat, hogy később külön foglalkozunk az örökbefogadás diszkriminatív aspektusaival.

– Mit vizsgáltatok a mostani kutatásban?

– Első lépésként az intézményi aktorok működését próbáltuk feltérképezni, a budapesti Tegyesz működését vizsgáltuk közelebbről, vidéken körbenézni sajnos nem volt forrásunk. Emellett az örökbefogadásban tevékenykedő legnagyobb, illetve legaktívabb civil szervezetek képviselőivel beszéltünk még. A másik vetületként a rendszer felhasználóinak tapasztalatait próbáltuk bemutatni, az örökbefogadókét. Követtünk egy teljes évjáratot, persze csak az anonimizált adatok tükrében, akik 2011-ben kaptak örökbefogadási alkalmasságot a budapesti Tegyesznél, és megnéztük, hogy három évvel később mi történt velük. 259 embert adott be kérvényt ebben az évben Budapesten, és közülük 59 esetben történt meg az örökbefogadás három éven belül. Külön vizsgáltuk azokat a jelentkezőket, akik kiszolgáltatottabbak az átlagnál, kerestünk olyan fogyatékkal élőket és LMBT-embereket, akik megpróbáltak örökbe fogadni. Minket szociológiailag nem az örökbefogadás érdekelt, hanem a diszkriminatív aspektusok. Nem az egyéni döntéseket, hanem a társadalmi mechanizmusokat, csoportokat vizsgáltuk, amelyek ezt a diszkriminációt létrehozzák. Egy teljes szociológiai felméréshez a harmadik oldalt, az örökbeadókat is kellett volna vizsgálni, de erre nem volt kapacitásunk. De ez nem egy átfogó projekt volt az örökbefogadás szociológiájáról, viszont ez volt az első szociológiai kutatás Magyarországon a témában. Próbáltuk a nemzetközi szakirodalmat áttekinteni, és azt találtuk, hogy Magyarországon senki nem vizsgálta még szociológiai szempontból az örökbefogadást, és Európában is kevesen. Az örökbefogadás kutatása, úgy tűnik, leginkább a pszichológusok terrénuma.

– A diszkrimináció ellentéte az esélyegyenlőség. Ez azt jelentené, hogy mindenki egyenlő esélyekkel kaphat gyereket?

– Inkább az egyenlő bánásmód. Mi azt érzékeltük, hogy a megkülönböztetés egy területen válik kézzel foghatóvá, és ez a házaspárok preferálása.

– De ezt a törvény is kimondja. Ha ilyen szemmel nézed, a törvény is diszkriminál, hisz kimond egy csomó megkötést, például hogy a szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez akkor diszkrimináció, vagy egy jogos intézkedés, ami esélyt ad a gyereknek, hogy a nagykorúságakor még éljen a szülője? Read the rest of this entry