Category Archives: örökbefogadás menete

Az örökbefogadás napja

Általános

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. Read the rest of this entry

Gyermekotthonból örökbe fogadni

Általános
Gyermekotthonból örökbe fogadni

Bár a törvény szerint 12 év alatti gyermek már csak nevelőszülőnél élhet, a gyakorlatban még mindig nem sikerült az összes kisgyereket családba tenni. Így az örökbefogadók egy része is intézetből viszi haza a babát vagy kisebb-nagyobb gyereket. A megelőző években évi 40-60 gyerek került intézetből örökbefogadókhoz, 2016-ban 140. Akkor kerül otthonba egy gyerek, ha az adott megyében nincs elég nevelőszülő, vagy az egészségi állapota olyan, hogy nem vállalják őt. Ma három olvasó osztja meg a tapasztalatait, akik mind csecsemőotthonból vittek haza kisgyereket.

Rlupin72 egy vidéki megyében ismerkedett a 27 hónapos, egészségi gondokkal küzdő Esztivel.

Milyen volt az intézet?

A ház maga egy régi, lepukkant, szocreál panelépület egy hatalmas, gyönyörű, és teljességgel kihasználatlan parkban. Az intézet egy többprofilú szociális-egészségügyi intézmény része. A gyermekotthonból már csak egy szobát használnak, amelyet tíz rácsos kiságy és egy járóka foglal el, szóval irdatlanul szűk a hely. A szoba kialakítása hangulatos volt, mesefigurák a falon, fa bútorzat, szőnyeg.

Hogy éltek a gyerekek?

A Pikler-módszert az intézetben hírből sem ismerik; a tíz gyerekre egy gondozó jutott éjjel-nappal. 2015 tavaszán Eszti volt a maga 27 hónapjával a legidősebb gyerek; viszont legalább öt félévesnél fiatalabb baba is lakott a szobában. Eszti ennek megfelelően nem kapott sem darabos gyümölcsöt, sem darabos ételt. Kizárólag folyékony és pépes táplálékot kapott, mint a többiek; rácsos ágyban aludt, pelenkázták – annak ellenére, hogy a felszereltség lehetőséget adott volna arra, hogy kiságyban aludjon, kisasztalnál, kisszéken ülve, önállóan próbálkozhasson enni, bilire szokhasson.

Az intézmény bezárás előtt állt, így a gyerekeknek éppen csak a fizikális életben tartására jutott idő és energia. Az orvosi ellátás meglétére odafigyelnek, de minőségére már nem. Eszti szemészorvosának, aki a kancsal szemét operálta, arra már “nem volt ideje”, hogy észrevegye: a gyerek szemére 6-os dioptriájú lencse kellene. A gyerekek valamennyien jelentősen hospitalizáltak, érzelmileg-mentálisan elhanyagoltak. Tisztázás – reggeli – délelőtti szabad “játék” – tisztázás – ebéd – alvás – tisztázás – uzsonna – délutáni “játék” – tisztázás – etetés – alvás darálója zajlik minden nap, szinte semmi változatossággal. Fürdetés minden másnap.

Eszti nem tanult meg kúszni-mászni sem rendesen, nemhogy beszélni; pedig ő még valamilyen fejlesztést is kapott hetente kétszer. Az udvaron szerintem életében nem járt, pedig még játszótér is van fajátékokkal, és kicsiknek való medence is, szép nagy fák árnyékában.

Hogy zajlott a barátkozás?

A barátkozás szokott menetrend szerint zajlik; az ottani Tegyesz szerint bevált, hatékony és gyors. Valóban az. Az “igen” után egy egyeztetett hétfőn leutazik az örökbe fogadni kívánó pár, kivesz szépen valamilyen szállást magának a saját pénzéből, aztán minden reggel 9 órakor beballag az intézetbe, ahol a Tegyesz munkatársai várják.

9-12, valamint 15-18 óra között lehettünk Esztivel hétfőtől csütörtökig. Minden nap egyre több gondozási műveletet (tisztázás, öltöztetés, etetés, fürdetés) vettünk át a gondozóktól; csütörtök reggel már a reggelit is tőlünk kapta. Péntek reggel 9-re a gyámhivatalba mentünk a papírokat elintézni (a gyerek meg kétségbeesett zavarodottságában ordított az intézetben, mert nem értette, mi történik vele), majd vissza az intézetbe, ebédeltetés, és irány haza. Ennyi. De bármilyen hihetetlen, tényleg működik. Talán a nem túl rózsás körülmények miatt a gyerekek is ösztönösen mielőbb szabadulni akarnak… Read the rest of this entry

Az örökbefogadási tanfolyamról

Általános

2018-tól 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyama (eddig 21 órás volt). Ma a tanfolyamot járom körül.

A kötelező felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be Magyarországon az örökbefogadóknak. Ma csak az fogadhat örökbe, aki elvégezte. Hiába nevelt fel már több vér szerinti gyereket, hiába neveli nevelőszülőként akár tíz éve az örökbe fogadni kívánt gyereket, a tanfolyam kötelező – sőt akkor is, ha valaki már fogadott örökbe, de még a 2003-es bevezetés előtt. Családon belüli örökbefogadásnál nem kötelező.

Aki valaha elvégezte a tanfolyamot, annak nem kell többet megismételnie, határozathosszabbításnál, újabb gyerek örökbefogadásánál sem. Aki elvégezte a 21 órás tanfolyamot, annak nem kell részt vennie a 40 órás képzésen egy későbbi örökbefogadásnál sem.

Tanfolyamra az mehet, aki sikeresen megfelelt a pszichológusnál az alkalmassági vizsgálaton. Csak a leendő örökbefogadó szülők vehetnek részt, házaspárnál mindkét félnek el kell végeznie. Egyetlen esetben van döntési lehetőség: ha hivatalosan egyedülálló, valójában kapcsolatban élő ember jelentkezik, az élettársa maga dönthet, megy-e tanfolyamra. (Érdemes, hisz ő is a gyerekkel fog élni.) Néha felmerül olyan kérdés, hogy valaki még nem is jelentkezett az örökbefogadásra, de benézhet-e tanfolyamra – ezt várhatóan nem fogják engedni, mivel az ottani helyzetek, szituációk már egy komoly örökbefogadási szándékra építenek, így, ha valaki még nem köteleződött el, akkor nem tud teljes szívvel részt venni ezekben. (Nekik a nyilvános rendezvények látogatását ajánlom addig is, amíg döntenek, a blogon is közzéteszem a publikus eseményeket.) Tehát a tanfolyamon csupa olyan ember lesz, aki örökbe kíván fogadni. Néha egy-egy megfigyelő (egyetemista, szakdolgozó) jelen van, de ehhez mindig engedélyt kérnek a résztvevőktől. Read the rest of this entry

A barátkozás

Általános

A barátkozás, ismerkedés az örökbefogadásnak az a szakasza, mikor az ismeretlen gyereket magukhoz szoktatják az örökbefogadók. Nemrég a Mózeskosár Klubban is beszélgettünk a tapasztalatokról, és az derült ki, nagyon nagyok a különbségek az ország különböző részein a menetében.

Barátkozás jellemzően idősebb (nem újszülött) gyereknél szokásos, bár a kórházból kapott bébinél is gyakran adnak pár napot, hogy gondozhassák az új szülők, mielőtt hazaviszik. De itt most arról beszélünk, mikor a gyerek már él valahol, és ott barátkoznak vele össze az új szülők.

Ez ma az esetek nagy többségében nevelőszülőt jelent. 2014-ben az örökbefogadásra kerülő nagyobb gyerekeknek már csak 15 %-a érkezett otthonból, a többiek nevelőszülőtől, várhatóan a jövőben tovább zsugorodik az intézetből érkező kicsik aránya. Tehát nevelőszülős barátkozásra érdemes számítani.

A csecsemőotthonokban egyébként általában van egy protokoll, hogy zajlik a barátkozás, bevett gyakorlatuk van, és ideális esetben szorosabb szakmai felügyelet is kíséri a folyamatot, azaz a szülő kap segítséget. Itt olvasható Majoros Mária cikke a csecsemőotthoni barátkozásról, ő a Gárdonyi Géza Csecsemőotthon vezetője volt évekig. (A gyakorlatban az intézeteket folyamatosan építik le, sokszor erőforrás-gondokkal is küzdenek, tehát lehet, hogy aki a jövőben intézetből fogad örökbe, az is magára lesz hagyva.)

fortepan_85245

A nevelőszülős barátkozás teljesen esetleges. Az ismerősök történeteiből az rajzolódik ki, hogy megyék szerint nagyok az eltérések a szabályozásban, ajánlásokban:

  • Van-e előírt ideje, tempója a barátkozásnak és az mennyi? Van olyan megye, ahol egy hét alatt szeretik lezavarni a barátkozást, máshol ragaszkodnak hozzá, hogy egy hónapnál előbb nem lehet hazavinni a gyereket.
  • Van-e felügyelet, segítség a barátkozás során. Többnyire nincs, sajnos, erőforrás-gondok miatt. Ha valaki figyelemmel kíséri, akkor változó, hogy az örökbefogadási tanácsadó, pszichológus, a gyerek gyámja, a nevelőszülői tanácsadó-e, vagy más szakember, és az is, hogy minden alkalommal végig jelen van (ez nem jellemző) vagy csak néha benéz, esetleg telefonon segít. Előfordul, hogy teljesen magára van hagyva az örökbefogadó a folyamatban.
  • Ki lehet jelen, kinek kell jelen lennie. Nincs egységes gyakorlat abban, hogy házaspárnál mindkét félnek mindig ott kell-e lennie, hogy ha van nagyobb gyerek, mikor lehet ott illetve kell ott lennie, ha egyedülálló barátkozik, akkor viheti-e az élettársát, anyukáját, barátnőjét.
  • Mennyi idő után lehet elvinni a nevelőcsaládtól a gyereket, a barátkozás alatt ott alhat-e az új szülők szállásán (országos listánál), illetve az új otthonban a kihelyezés előtt.

Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek

Általános

Melyik civilhez jelentkezzünk? Itt a segítség a döntéshez. Nagy összefoglaló táblázat, amelyből választ kaptok a kérdésekre az újszülötteket nyílt örökbefogadásban közvetítő civilekről, a jelentkezés feltételeiről és egyéb adatokról. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea Mórucz Lajosné Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 40  kb. 600  25  kb. 150  kb. 840  kb. 10
Várakozók száma  137  150  ?  383  180  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2016-ban  3  5  19 (2015)  2  23  36  2
Örökbefogadások száma évente  3-10  5-10  13-40  1-6  10-20  35-70  0-5
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 4-5 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  40 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 0.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  igen  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  10 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat, ők mindenkit fogadnak, de elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, ahol az örökbefogadók “hozzák” a terhes kismamát (évi 50-70 ügylet). Read the rest of this entry

Az országos lista működéséről

Általános

Az országos örökbefogadási nyilvántartás azon gyerekeknek keres az egész országban szülőt találni, akiket a saját megyéjükben nem sikerült örökbe adni. Sok olvasó érdeklődött, hogy is működik ez pontosan, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályától kaptam válaszokat a kérdéseimre, ők kezelik az országos listát. Válaszaik és saját tapasztalataim alapján írom ezt a posztot. Mi mindkét kisfiunkat az országos listáról fogadtuk örökbe. Az országos lista “gyorsítósáv”, ahol az átlagosnál elfogadóbb szülők az átlagnál gyorsabban kaphatnak gyereket.

DSC_0010

Az örökbefogadó-jelöltnek rögtön a jelentkezésnél nyilatkozni kell róla, kéri-e a felvételét az országos listára. Akkor érdemes igent mondani, ha az országos listán elérhető gyerektípusra nyitott az illető (elfogad romát, beteget, idősebb gyereket vagy több testvért), és a más megyében való barátkozás feltételeit tudja vállalni (útiköltség, odaköltözés egy-két hétre). A határozat elkészülte után pár héttel fog jönni egy levél, hogy bekerült az országos nyilvántartásba, innen lehet várakozni. Lesz rajta egy horribilis sorszám, amivel nem kell foglalkozni, semmit nem mond a sorrakerülésről.

Az a gyerek kerül az országos listára, akinek a saját megyéjében nem sikerült örökbefogadó szülőt találni. Lehet, hogy megpróbálták, és többen elutasították a gyereket. Esetleg meg se próbálták, mert nem is láttak rá esélyt, nem volt olyan várakozó, aki elfogadta volna. Néha azért kerül országos listára a gyerek, mert pont a saját falujában lenne neki örökbefogadó szülő, ami nem szerencsés, esetleg a rokonság miatt szeretnék minél messzebb elhelyezni. A gyerek megyéje ekkor beküldi a gyerek aktáját az országos nyilvántartásba. Itt, ha látnak esélyt rá, megpróbálnak egész Magyarország területéről örökbefogadókat találni neki. Hogy konkrétabb legyen, képzeljük el a kétéves Robika ügyét, aki Borsodban él, és ott nem találtak neki szülőket, így az országos listán keresnek számára örökbefogadókat.

Az országos adatbázisba nagyjából a várakozók kétharmada felkéri magát (tavaly 2200 család várakozott összesen az országban, tehát jó 1500 várakozó adatait látják). Az adatbázisban a várakozók minden lényeges adata szerepel, a határozathoz róluk készült vélemények is. Borsod pedig elküldte Robika aktáját a minisztériumba, minden lényeges információval és szakvéleménnyel együtt. Ezek alapján a számítógép rangsorolja a jelentkezőket, akik elfogadnak kétéves kisfiút adott paraméterekkel, egészségi állapottal. Ha bőséges a merítés, akkor a gyerek addigi szokásaihoz, személyiségéhez is próbálják illeszteni őket (például „többemberes” gyerek vagy épp sok gyerek közt élt addig, nagy mozgásigénye miatt kertes házban lenne jó neki, vagy a fejlesztése csak nagyvárosban megoldható stb.) Read the rest of this entry

Változások a várakozás alatt

Általános

Mi történik, ha az örökbefogadásra várakozás alatt változások történnek a jelentkező életében? Ma a határozatot három évre adják ki, és egy évre meg lehet hosszabbítani. Ennyi idő alatt mindenféle történhet: lehet, hogy a sorban álló elválik vagy épp megházasodik, gyereke születik, elköltözik… Mit kell bejelenteni?

Konzultáltam a Tegyesz módszertani kiadványával és egy örökbefogadási tanácsadóval, és néhány tipikus helyzetet sorolok fel. Alapvetően a várakozónak jeleznie kell, ha változás történik személyi, családi, egészségi vagy lakáskörülményeiben, vagy a gyerekre vonatkozó elképzeléseiben. (Amúgy sem árt időnként életjelet adni.) A tanácsadó jelezni fogja, mikor kell felülvizsgálni a határozatot. Ilyenkor (az eredeti dátummal) a gyámhivatal módosít a határozaton, de alkalmatlanságot is megállapíthat, ha olyan a változás.

baby-376531_1920

Lakás változása

Általában új környezettanulmányt kell készíteni.

  • Új lakásba költözik a várakozó. ->A lakcímváltozás felülvizsgálatot feltételez, új környezettanulmányt kell készíteni. (Legyen rendben, ne kelljen ezzel vacakolni, amikor már lehetne hazavinni a kisgyereket!)
  • Jelentősen átalakítják a lakást (új szintet húznak fel rá, két szobát összenyitnak). -> Nem kell felülvizsgálni.
  • A lakásba odaköltözik hozzájuk egy rokon. -> A tanácsadó tudjon róla, a féléves látogatás során lépjen személyes kapcsolatba vele, tapasztalatairól feljegyzést készít, ha szükséges, a pszichológussal konzultál.
  • Másik megyébe költöznek. -> Az új megye végez új környezettanulmányt. És természetesen onnantól abban a megyében állnak sorban, az eredeti jelentkezési idő szerint. (Azaz, ha 2013-ban jelentkeztek Budapesten, és 2016-ban Baranyába költöznek, akkor a 2013-as év baranyai jelentkezői között várakoznak tovább.)

Családi állapot megváltozása Read the rest of this entry

Mekkora jövedelem kell az örökbefogadáshoz?

Általános

Az örökbefogadáshoz jövedelemigazolás kell, ma az ezzel kapcsolatos gyakori kérdéseket járom körül. Gyorsan a lényeg: nincs törvényileg előírt minimális bevétel, és a különböző jövedelmi formákat is rugalmasan kezelik. A kérdéseket egy gyámhivatali dolgozó és egy örökbefogadási tanácsadó válaszolja meg, köszönet a segítségükért.

Mikor kell benyújtani a jövedelemigazolást?

Először az alkalmassági határozat megszerzésekor, a gyámhivatalnak. Ekkor már minden más lépésen (pszichológus, környezettanulmány, tanfolyam) túl van a jelentkező, a Tegyesz elküldi az alkalmassági javaslatot a gyámhivatalnak, ők kérik be a jövedelemigazolást.

Másodszor pedig már a tényleges örökbefogadáskor, annak engedélyezése előtt. Ezt a gyámhatóságok kétféleképpen szokták értelmezni: vagy már a gondozásra kihelyezés előtt kérik, vagy csak a gondozásra kihelyezés után, az örökbefogadást engedélyező határozat meghozatala előtt.

Ez az igazolás bekerül az örökbefogadó aktájába? Ki fogja látni?

Persze, az iratanyag része. Az látja, aki betekinthet az ügyiratba. Hatóság ügyintézője, gyámhivatal felügyeleti szervének ügyintézője, illetve az ügyfél láthatja.

Van-e előírt minimális jövedelem, ami az alkalmassághoz kell? Mennyi jövedelmet várnak el egy egyedülállótól és egy házaspártól? Két minimálbérre lehet örökbe fogadni? És egyre? És közmunkára?

fortepan_9407

Nincs előírt minimális jövedelem. Ezért fontos a környezettanulmány során tapasztaltak figyelembe vétele. Például egy kis településen meg lehet élni akár közmunkából is, ha megtermelik  a ház körül az ennivalót, zöldséget, gyümölcsöt. Vagy akár két minimálbérre is ugyanígy működhet az alkalmasság. Budapesten, nagyvárosban viszont két közmunkára örökbe fogadni nem ideális. Ezért nincs meghatározva jogszabályilag minimális jövedelemösszeg. Egyéni elbírálás alá esik minden eset, komplexen kell vizsgálni.

Baj-e, ha az anya épp gyesen van? Read the rest of this entry

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat

Általános

Mi történik a pszichológusnál? – ez az örökbefogadásra jelentkezők egyik örök kérdése. A pszichológusi vizsgálatra az „első randi” után, a tanfolyam előtt kerül sor, legalább egy, legfeljebb négy alkalomból áll. Behívhatják az együtt élő családtagokat, élettársat, ha már van gyerek, őt is.

Kép-146

A Fővárosi Tegyesz Módszertani kiadványa szerint a pszichológus négy életterületet vizsgál:

  • az örökbefogadó motivációja
  • családi és élethelyzete
  • személyisége
  • leendő gyermekével kapcsolatos nevelési elképzelései.

Az alkalmassághoz mind a négy területen meg kell felelni, tehát lehet, hogy valakinek a személyisége teljesen alkalmas az örökbefogadásra, de a jelenlegi élethelyzete (például egy súlyos betegség) miatt mégsem javasolják. A vizsgálat része lehet pszichológiai tesztek kitöltése, ezeket a kiadvány felsorolja, de nem kötelező. Ha a jelöltet eltanácsolják, akkor azonban kötelező legalább egy teszt kitöltése. Read the rest of this entry

A nagy betegséglista

Általános

Az örökbefogadásra jelentkezőknek nyilatkozni kell róla, milyen elvárásaik vannak a gyermek egészségi állapotáról, milyen betegségeket tudnak elfogadni. Erre létezik egy hosszú lista, amin ikszelgetni kell. Régebben csak bizonyos megyékben kellett ezt kitölteni, máshol elég volt az egészséges- korrigálható- nem korrigálható jelzőkből választani. Az Elektronikus Örökbefogadási Nyilvántartási Rendszer bevezetésével a várakozók adatait is egységesítik, így a jövőben minden örökbefogadásra jelentkező találkozni fog ezzel a listával. Általában már a jelentkezésnél. Aki most várakozik, és még nem töltötte ki a listát, az is számítson rá, akár határozathosszabbításkor, akár úgy, hogy postán kiküldik neki.

untitled

Íme a lista. Mindegyiknél három válaszból lehet ikszelni: Elfogadható – Bővebb tájékoztatás után döntünk – Kizáró ok.

A családi háttérben előforduló betegségek, állapotok

Értelmi fogyatékos szülők, testvérek

Örökletes betegségben szenvedő szülők, testvérek

Alkoholbeteg szülők Read the rest of this entry