Category Archives: szakkérdés

A nagy betegséglista egy orvos szemével II.

Általános

Folytatódik a beszélgetés dr. Büki György neurológus szakorvossal az örökbefogadók által kitöltendő egészségügyi adatlapról. Múlt héten a szülők betegségeivel, életmódjával foglalkoztunk, ma a gyerek lehetséges állapotairól beszélünk. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített. A cikk előző részét itt találjátok.

Most áttérünk a gyerek állapotára. Rögtön az első pont a listán megint egy jolly joker: genetikai károsodás.

Büki György: A genetikai károsodások egy részét ismerjük, tudjuk, mit jelent. Például a klasszikus fenilketonuriánál (fehérje-anyagcserezavar) egész életében fehérjeszegény diétán kell tartani az illetőt. A genetikai állapotok nagy részét a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal leleplezzük, és ezáltal idejében be is avatkozhatunk, akkor az konkrétan egy életmódot jelöl meg. A másik ilyen klasszikus, régről ismert kórkép a galaktozémia, a tejcukor bontásának zavara, ami tejcukormentes étrendet követel. Bármelyik anyagcsere-betegség azt igényli, hogy időnként az illető témában jártas szakorvoshoz felkerekedjen az ember, rendszeres laborvizsgálatok történjenek és hogy a különféle előírásokat, étkezési megszorításokat, táplálékkiegészítők, gyógyszerek szedését precízen, pontosan tartsa. Nagyon sok esetben arra is lehet gondolni – megint a jelenségek spektrális jellegéről van szó – hogy azért nem tudhatom pontosan, milyen lesz az illető helyzetének a végkimenetele, tehát ha mindent pontosan betartok, esetleg nem lesz-e az ő egészségi állapota kicsit hátrányosabb, mintha ennek a genetikai adottságnak a hordozója nem lenne.

A genetikai károsodások, főleg amik az idegrendszer működéseit érintik, nagyon sokrétűek lehetnek. Van egy sor genetikai állapot, amit egyszerűen csak abból kezdünk kikövetkeztetni, hogy a fejlődés késlekedik. Az utóbbi hétben például két olyan gyerekkel találkoztam, akinek már kész genetikai diagnózisa volt, de a problémára pont a fejlődés késlekedéséből jöttek rá. Egyébként az egyiküknek egy olyan genetikai állapota igazolódott, amiből összesen 125-öt tartanak nyilván a világon, a másikéból pedig összesen 8-at.

Amikor idegrendszeri fejlődési problémát okoz egy genetikai állapot, akkor számíthatok arra, hogy folyamatosan valaminek a fejlesztésével, behozatalával lesz dolgom, és a végkimenetel sose lesz olyan, mintha tökéletes volna. Tehát a fejlődési zavarokat okozó genetikai állapotokat vagy lehet egy szinten tartani, vagy egy kicsit nyílik az olló, és az adott korosztályhoz képest egyre inkább megmutatkoznak a hátrányok és az eltérések.

De nagyon sokféle genetikai károsodás van, nagyon különböző kihatással az életre.

BGY: Egy sor nefrológiai kórkép genetikai károsodás eredménye. Például a policisztás vese, aminek majd 30 éves korára lesz a végeredménye, hogy donorvesét kell kapnia, ez megint egy hihetetlen nagy kategória, ahol lehet azt mondani, hogy kérem az adott genetikai kórkép nevét és akkor annak az ügyében elkezdek tájékozódni. Ennél a gyereknél, akinek a problémájából 125 van a világban, azt mondtam a szülőnek, hogy most maga biztosan mindent jobban tud nálam, mert én ezzel a dologgal még soha az életben nem találkoztam. Azt felelte a szülő, hogy igen, belépett egy amerikai meg egy francia szülőcsoportba és most onnan tudja, hogy ebben a genetikai állapotban figyelni kell a gyerek vérének vasszintjét, mert az problémákat okozhat, ha túlságosan magas. Hihetetlen, hogy miféle információk birtokába jutunk mostanában a genetikai kórképek és adottságok tekintetében, és ezek egyre bővülnek. A legújabban pedig egyre több esetben van lehetőség arra, hogy teljes genomvizsgálatot is csináljunk. A társadalombiztosítás ehhez pénzt akkor ad, ha kiderül a kórkép, akkor be lehet avatkozni. Tehát egy diétával vagy gyógyszeres kezeléssel megállítani vagy lassítani lehet azt a folyamatot, amiben a genetikai adottságai révén az illető benne van. Érdemes esetleg még pluszban tájékozódni célzottan annál, aki ennek a területnek a szaktudora. Ma például a vese genetikai problémáinak az egyik legnagyobb szakértője a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján van, míg az izombetegségek genetikai problémáié a II. sz. Gyermekklinikán dolgozik. Nagyon tudni kell, hogy miről van szó. Read the rest of this entry

A nagy betegséglista egy orvos szemével

Általános

Az örökbefogadásra jelentkezőknek egy hosszú adatlapot kell kitölteniük, milyen betegségeket és állapotokat tudnak vállalni a leendő gyermeküknél. Egy 2020. júliusi Örökbe.hu rendezvényen dr. Büki György neurológus szakorvos, a Heim Pál Kórház munkatársa volt a vendégünk, és vele közösen kielemeztük a listát, legalábbis ameddig sikerült eljutnunk. Hosszú cikk következik, két részben, de a tudás kincset ér a leendő örökbefogadóknak. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített.

Hihetetlenül aktuálisak vagyunk, mert épp pár hete frissült a lista, amiről a leendő örökbefogadók nyilatkoznak, hogy milyen betegségeket, örökletes tényezőket, fejlődési kondíciókat tudnak elfogadni a leendő gyermeküknél. Több mint 50 résztvevő hallgat minket, ez is mutatja, milyen fontos a téma.

Büki György: Pár gondolatot mondanék bevezetőként. Én gyerekneurológus vagyok, tehát alapvetően gyerekekkel foglalkozom, az eredeti szakmám csecsemő- és gyermekgyógyász. Látván ezt a listát 35 évet fiatalodtam, ugyanis eszembe jutott, mikor az államvizsgára készültem és megláttam a tantárgyakból a különféle tételeket, akkor úgy éreztem, hogy nem fogok külön készülni az államvizsgára és így is tettem. Most is hasonló érzésem volt, hogy itt annyi mindennek kell szóba kerülnie, hogy képtelenség egyenként felkészülni ezekre a dolgokra. Sok tapasztalatom van olyan gyerekekkel, akik nevelőszülői vagy örökbefogadó családnál nevelkednek, tehát akik valamilyen módon mások, mint akiket a szülők vártak. Orvosként az ember hajlamos a problémákra koncentrálni. Én a sérült gyerekeket nevelő családoktól nagy pozitívumként azt tanulhattam meg, hogy minden küzdelem és nehézség dacára a legfontosabb, hogy a család végül hosszabb vagy rövidebb vajúdás után felfedezi, ez a gyerek szerethető és a szülők, testvérek számára szeretetet nyújt. Orvosként gyakran látom, hogy a szülő mást kap, mint amit vár. Amikor a családba érkezik egy gyermek, akkor nem úgy kell kihozni belőle a maximumot, amint mondjuk egy vér szerinti gyereknél. A hozzám járó örökbefogadók közül például van értelmiségi szülő, de könnyedén és természetesen veszi tudomásul azt, hogy ő most nem egy értelmiségi gyereket nevel a családban, hanem – merthogy ideggyógyászhoz nem véletlenül járnak -, azért küzdenek, hogy a fiának legyen egy jó szakmája és önálló életet folytasson.

Ezzel a listával az a csapda, hogy azt gondoljuk, ennek alapján választunk, akkor lesz egyfajta tudásunk, hogy mit is várhatunk. A rossz hír, hogy nem lehet prognosztizálni a gyerek állapotát, még akkor sem, ha egészen pontosan ismerem az összes körülményét. Vér szerinti családokban sem lehet! A legfrissebb genetikai kutatások alapján mondhatom, hogy egy gyerek a szüleihez képest több száz genetikai módosulattal születik. A több száz olyan lehetőségből van, ami által elüthet a szülőktől, és hozhat valami olyan adottságot, tulajdonságot, amely hátrányos. De a legtöbb esetben ezek a genetikai eltérések vagy nem jelentenek semmit, vagy pedig nagyon jól kompenzálhatók a szervezet számára.

Ha most még egy konkrétabb példával akarnám megvilágítani azt, amiről beszélek, akkor vegyük a Down-szindrómásokat. Ezt mindenki ismeri, igaz? Kedves, joviális, kövérkés személyiségek, nem túl magas intellektussal. Ha találkozom egy downos csecsemővel és a szülő megkérdezi, hogy mire fogunk menni ezzel a gyerekkel, akkor nem tudom megmondani. Ugyanazzal a kórképpel az egyik fiatal a Baltazár színház kiváló művésze vagy a Nem Adom Fel Kávézóban pincér, és él a világban nagyjából egyenjogú partnerként, a másik meg ül egy szociális otthonban, ringatja magát és mentálisan is rossz az állapota. Tehát még egy jól ismert kép is olyan szertefutóan lehet más és más, hogy nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni.

Még egy kicsit így a listán általánosságban járatva a fejemet eszembe jutott az is, hogy ez a lista  hasonló helyzet elé állítja az örökbefogadó családokat, mint amilyen helyzet előtt áll egy orvos. Én, mint ideggyógyász például nem voltam képes arra, hogy egy hematológiai osztályon dolgozzak, ahol súlyos leukémiás gyerekek vannak. Ugyanakkor rajtam nagyon sokan csodálkoznak, hogy ideggyógyászként mennyi borzalmat vagyok képes elviselni. Ha most a magam lelkét nézem, akkor nagyon nehéz nyomára bukkanni annak, hogy mi az, amitől bizonyos dolgokat tűrök, és ezekkel a dolgokkal bánni tudok, és mi az, amitől sikítva menekülök. A listát nézegetve ez az, amit mindenkinek tudnia kell.

Ezt a bizonyos listát a jelentkezés elején kell kitölteni a leendő örökbefogadóknak, akik szívük mélyén azt se bánnák, ha teljesen egészséges lenne a gyerek… Szerettem volna, hogy egy orvossal konzultáljunk, mert laikusként annyit én is tudok, hogy itt sok olyan állapot van, aminek nagyon széles a spektruma, az enyhétől az egészen súlyosig. Például a koraszülöttség: az a koraszülött születhetett 24 vagy 35 hétre, és akkor még nem tudunk semmi arról, hogy mennyi sérülés érte. Szeretném, ha legalább címszavakban megnéznénk ezeket a tételeket és mindegyiknél érdekelne, hogy mit jelent a legenyhébb változata, mit jelent a legerősebb változata, van-e tipikus változat, és egyáltalán menyi idős gyerek az, akin látszik. És tulajdonképpen mit jelent ezzel együtt élni a szülőnek, mit jelent a napi életvitelben, mennyire tud teljes életet élni a gyerek és a család.

Kezdjük a lista elején: a családi háttérben előforduló betegségek, állapotok és rögtön első pontként: értelmi fogyatékos szülők, testvérek.

BGY: Ez így egy túl általános megfogalmazás. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy mi alakítja az értelmi fogyatékosságot a szülők vagy a testvérek körében. Az értelmi fogyatékosságok nagyjából 40%-áról nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka, tehát marad az a feltételezés, hogy valamiféle genetikai állapot. Az elmúlt 5-10 évben a genetikai tudásunk egyre nőtt és a genetikai vizsgálatok lehetősége is egyre precízebb, egyre inkább meg tudjuk mondani, hogy melyik fehérjét kódoló szakasz okoz problémát. A genetikai problémákra az idegrendszer nagyon érzékenyen reagál. Az idegrendszer az a szervünk, ami a legtöbb energiát igényli, nagyon kifinomult, bonyolult struktúra, a fejlődése során bármi gikszer problémákra vezet. Nagyjából azt is lehet tudni, hogy a szülőktől leszármazó gyerekek intelligenciahányadosa közel azonos a szülőkével, ha egyéb probléma nem lép fel. Az értelmi fogyatékosságnak a genetikai okon túl rengeteg olyan oka lehet, amiért a központi idegrendszer sérülése felelős, például egy agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. Read the rest of this entry

Magánutas örökbefogadások

Általános

Az örökbefogadás legellentmondásosabb formája, mikor az örökbeadó és örökbefogadó családot nem egy szervezet hozza össze, hanem ők már ismerik egymást. Ilyen esetben is kötelező egy közvetítő szervezet bevonása, ez lehet a Tegyesz, vagy a nyílt örökbefogadást közvetítő egyesületek, alapítványok. Az Örökbe.hu 2020. október 21-i rendezvényének összefoglalóját olvashatjátok a témáról. A beszélgetőtársak Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke, és Katona Andrea meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó, a Fészek Alapítvány elnöke voltak, mindketten számos esetben végeztek krízistanácsadást magánutas örökbefogadásoknál.

Székely Zsuzsa

Székely Zsuzsa: Magánutas örökbefogadásnál a vér szerinti szülő megismeri és ő választja ki az örökbefogadót. Ezért is szeretnének sokan magánutasan örökbe adni gyereket, mert nem minden civil szervezet adja meg a lehetőséget az örökbeadónak, hogy ő választhasson, milyen sorsot, neveltetést szán a gyereknek. Van, ahol csak egy családot bemutatnak neki. Én a Tegyeszben végeztem krízistanácsadást, ott mi mindig megkérdezzük az örökbeadó anyától, milyen szempontok a fontosak a számára, és bemutatunk annak megfelelő családokat, majd ő dönti el, azok közül kiket szeretne elsőnek megismerni. És akkor is mondhat még nemet, volt, aki azt mondta, azért mond nemet, mert neki a szülei ilyen korúak, kinézetűek. Mostanában gyakran találkozom azzal a gondolattal, hogy a vér szerinti szülő azért akarja nyíltan örökbe adni a gyerekét, mert úgy gondolja, hogy így utólag kapcsolatot tarthat vele. Ebben aztán sokszor csalódnak, és szembesíteni kell őket vele, hogy ezt az örökbefogadó felajánlhatja vagy elfogadhatja, de nem kötelező, és a kapcsolatot nem kezdeményezheti a vér szerinti szülő.

A 90-es években szülészetek és főleg ügyvédi irodák közvetítették az újszülöttek örökbefogadását, sok visszaélés lepleződött le. Pont emiatt indult el a Schöpf-Mérei Ágost kórházban az első babamentő program, ahol én is dolgoztam, és közben létrejöttek a közvetítő civil szervezetek is. 2003-ban engedélyhez kötötték a működésüket és tanfolyamot is kellett végezni a munkatársaiknak. A krízistanácsadás meg 2014 óta kötelező az újszülöttek nyílt örökbefogadásánál.

A személyes ismeretségen alapuló örökbefogadásoknak azonban régi történetisége van, nekem is a nagymamám legkisebb testvérét örökbe adták, mert újszülöttkorában öngyilkos lett az édesanya, és a szomszéd utcában lakó gyermektelen házaspár fogadta örökbe. Gyakran azonban nem személyes ismeretség van a felek közt, hanem az ismerős ismerőse szól, hogy ismer egy bajbajutott nőt. Ez az eseti közvetítés. A törvények Magyarországon nem tiltják az internetes hirdetést sem az örökbeadó és az örökbefogadó részéről. Lehetséges eseti közvetítés, sőt még orvosként is közvetíthet valaki, de egyik fél sem lehet az ő paciense. Most is ügyészségi szakban van egy ügy, ahol a gyerekorvos doktornő lánya szeretett volna örökbe fogadni, és a gyerekorvosi praxisában az egyik anyuka terhes maradt a második gyerekével, ő meg összehozta őket. Ebből botrány lett. Nevelőszülő sem közvetítheti ki a nála élő gyereket.

Magánutas örökbefogadásoknál is kötelező a krízistanácsadás, a civil szervezetek azonban nem kötelesek vállalni ezt, így nagyon sok ilyen ügy begyűrűzik a Tegyeszbe. Azt hiszem, kicsit másféle esetekkel találkoznak a Tegyeszek munkatársai, azokkal, akiket a civilek nem vállalnak.

Mik a magánutas örökbefogadások veszélyei? A civileknél felhalmozódott egy tapasztalat és van képzettségük is, hogyan kell ezt jól csinálni, ismerik a kockázatokat is, amik felléphetnek egy nyílt örökbefogadásnál. Látják, mikor érdemes fékezni és lassan haladni a kapcsolatban, mert visszalépés lehet a vége. Illetve a civilek tudnak abban is segíteni, hogy a gyerek támogatást kapjon, hogy a vér szerinti családjában nőhessen fel. Ez nem várható el az örökbefogadótól. Read the rest of this entry

Szakdolgozat: kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Magyarországon egyelőre nagyon ritka, mikor az örökbefogadó család személyesen is tartja a kapcsolatot a gyermekük vér szerinti anyjával vagy más rokonaival. Barna Sára mégis talált maroknyi családot, akiknél ez működik, és szakdolgozatában mutatta be, hogy működik náluk a kapcsolattartás. 

Hova jársz, mihez készült a dolgozat?

A Wesley János Lelkészképző Főiskolára járok, szociális munkás szakra. Februárban államvizsgázom, a szakdolgozatomat pedig az ősz folyamán írtam meg.

Mi volt a témád?

Az örökbefogadó és a vér szerinti családok kapcsolattartása. Olyan  örökbefogadó családokat kerestem interjúalanynak, akik személyes találkozókon keresztül tartják a kapcsolatot a gyermekük valamelyik vér szerinti rokonával. Öt ilyen családot sikerült találni, egyikük a gyerekük más örökbefogadóknál élő testvérével, a többiek a vér szerinti anyával és esetleg más családtagokkal szoktak találkozni.

Mi vezetett el az örökbefogadás, és ezen belül a kapcsolattartás témájához?

Az, hogy mélyebben mi vezetett el az örökbefogadás témájához, nehéz lenne megmondani. Viszont emlékszem a pillanatra, amikor kifejezetten elkezdett érdekelni: rátaláltam – az akkor még folyamatosan bővülő – Kisrigók blogra, és éjszakába nyúlóan olvastam a bejegyzéseket. Ezután már nem volt megállás, és egyre többet olvastam az örökbefogadásról, a szocmunka szakon pedig első (majd később utolsó) szakmai gyakorlatomat a Fővárosi Tegyesz Örökbefogadási Szolgálatánál töltöttem. Szuper tereptanárom volt, és rengeteget tanultam mellette.

A kapcsolattartás témája akkor kezdett el érdekelni, amikor elolvastam Joyce Maguire Pavao: Az örökbefogadás háromszöge című könyvét, majd Sue Wells-től a Veled, nélküled-et. Ezek a nagyszerű szakirodalmak döbbentettek rá arra, hogy  az örökbefogadásban sem a titkos út a tiszta út, ahogy azt addig gondoltam. A történetek meggyőztek arról, hogy a nyitottság rengeteget tud adni mind az örökbefogadó családnak, gyereknek, és a vér szerinti anyának/rokonoknak is. Read the rest of this entry

„A szülő legyen a gyerek asszisztense a keresésben”

Általános

Hogyan segítse az örökbefogadó a gyermeket a származása megismerésében? Egy virtuális Örökbe.hu klub jegyzete, ahol Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke beszélt a témáról. Az egyesület indít egy workshopot is a témában, az örökbefogadó szülők részére. A kérdéseket én és a hallgatók tettük fel.

Mai vendégünk Székely Zsuzsa pszichológus, aki a Mózeskosár Egyesület elnöke, és sokirányú tapasztalata van az örökbefogadásban, négy évtizedet dolgozott a Tegyeszben, vizsgálta örökbefogadók alkalmasságát, tartott nekik tanfolyamot, segített barátkozásokat, felnőtt örökbefogadottakkal is foglalkozott a Mózeskosár Egyesület egy csoportjában, egy programban krízisterhes anyákkal is dolgozott. Ma arról fogunk beszélgetni, hogy segítheti az örökbefogadó szülő a vér szerinti család megismerését. Azt ma tudjuk, hogy a gyereknek tudnia kell, hogy örökbefogadott, azt is tudjuk, hogy előbb-utóbb érdekelni fogja a vér szerinti család, de nem világos, hogy ennek mi a módja, és hogy tudja ezt a szülő segíteni.

A Mózeskosár Egyesületet 1993-ban az örökbefogadó családok segítésére hoztuk létre. 1991-ben az ENSZ gyerekjogi nyilatkozatát Magyarország is aláírta, amiben az egyik kitétel, hogy minden embernek, és a gyerekeknek is joga a származásuk ismerete. Ez fontos útravaló volt számunkra is, és próbáltuk támogatni az egyesületünk működésében. 2005 óta működik a felnőtt örökbefogadottak csoportja nálunk, ahol központi téma a származás megismerése, ebben próbálunk nekik segíteni, és sokat tanultunk tőlük, sok történetet megismertünk. 1997-ben a Gyermekvédelmi törvény a gyámhivatali eljárást is szabályozta e területen (innentől joga van az örökbefogadottnak a vér szerinti szülő megkeresésére), és egyre kevésbé volt titok az örökbefogadás az örökbefogadott családokban, 2013-ban pedig a szülő után a testvér is megkereshetővé vált.

Ami még mindig problémás: Magyarországon az eredeti születési kivonatot nem kaphatják meg az örökbefogadottak a származáskutatáskor sem, pedig ugyanazok vagyunk, akik megszülettünk. Itt súgnék az örökbefogadóknak: a barátkozásoknál nem lehetetlen szerezni egy anyakönyvi kivonat-másolatot a nevelőszülőtől, ha nem is szabályos. Ez egy adu ász lehet majd, és a szülő tudni fogja, mikor jöhet el az ideje, hogy ezt megmutassa a gyermekének.

Kifejezetten a születési anyakönyvi kivonat? De milyen adat szerepel rajta, amit nem ismerünk? Csak az anyja neve, minden más adatot tudunk, nem?

Nekünk ez csak ennyi, a gyerekeknek ez sokkal több, az énazonosság része, ugyanúgy, mint a név, azok vagyunk, akinek megszülettünk. Utána egy ”hamisítványt” állítanak ki az örökbefogadásnál… A gyámhivatalban viszont a származás megismerésénél elutasítják, ezt nem kaphatják meg az örökbefogadottak. Ez csak egy a gondok közül. A felnőtt örökbefogadottak elbeszéléséből tudjuk, hogy a gyámhivatalban sokszor nagyon nem diszkréten szervezik meg ezt a helyzetet, mások is jelen vannak  szobában, mikor elmondja a kérést a vér szerinti család megkeresésére. Sokszor nagyon értetlenül áll az ügyintéző hozzá. Volt, aki azt mondta, hogy mit akar tudni, hogy pék volt vagy cukrász, miért fontos ez magának? Nem mindig vesznek fel jegyzőkönyvet. Ez nagyon fontos, hogy ne jöjjön el úgy az érdeklődő, hogy nem kapja meg a jegyzőkönyv egyik másolatát, mert azzal lehet reklamálni, hogy a kutatási munkát elvégezte-e a gyámhivatal.

Székely Zsuzsa

Székely Zsuzsa

Nagy probléma a vér szerinti szülők felé, hogy egy gyámhivatali idézést kapnak, amin nincs rajta, hogy örökbefogadási ügyben keresik, de ki nem ijed meg egy gyámhivatali idézéstől. Nem csoda, hogy nagyon sokan elutasítják, 10-ből nyolc megkeresés nem sikeres, nemcsak amiatt, mert az idézéstől megijedtek, hanem nem találják őket, eltűntek, meghaltak. Ha sikeres, akkor se mindig hajlandóak a kapcsolatra. Sokszor nem mondják el a fiatalnak a hivatalban, hogy ha sikertelen a megkeresés, elutasítja a vér szerinti szülő, hogy beadhat-e újabb kérelmet és mennyi idő múlva. Ha csak az anyát kereste, később beadhat-e új kérelmet az apa vagy a testvérek felkutatására. A tájékoztatás is sokszor hiányos. Hallottuk felnőtt örökbefogadottól, hogy ha hirtelen megijed a vér szerinti szülő, és először elutasítja, akkor lezárják az aktát, és másnap hiába megy vissza, hogy mégis vállalná a kapcsolatfelvételt, akkor elutasítja az ügyintéző, mert már lezárta az aktát, és nem fogja megtudni az örökbefogadott, hogy a szülő mégis találkozna vele. Nincs sem pszichológiai tanácsadás, sem kísérés. Mi már többször jeleztük az egyesületben, hogy küldjék hozzánk a felnőtt fiatalt, szívesen segítünk felkészülni erre az útra, de a gyámhivatalok ebben nem partnerek. Read the rest of this entry

2019-es örökbefogadási statisztika

Általános

A közelmúlt trendje folytatódik. Rekordmagas volt tavaly az örökbefogadások száma (1052), de még sosem volt ennyi várakozó. Év végén összesen 3186 család várakozott határozattal örökbefogadásra, közülük minden kilencedik egyedülálló. Egy éve ez a szám 2855 volt, húsz éve még ezer alatt (miközben az örökbefogadások száma jellemzően 700-1000 között mozgott mindvégig).

134 családon belüli örökbefogadás történt.

A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként 837
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239

Ezek nem mind titkos örökbefogadások, benne van a Tegyesz által közvetített 33 nyílt örökbefogadás is (újszülöttek). 18 már a rendszerben élő gyermeket is nyíltan fogadtak örökbe. 107 újszülött titkos örökbefogadásához járultak hozzá a szülők. A titkos örökbefogadások közül 47 esetben a nevelőszülőnél maradt örökre a gyerek. 

A legtöbb belföldi és külföldi örökbefogadás is Borsodban és Szabolcsban történt (viszont ezt a várakozók számával is arányba kell állítani).

71 esetben egyedülálló volt a szülő, ebből 9 nyílt örökbefogadás. 

Read the rest of this entry

2018-as örökbefogadási statisztika

Általános
2018-as örökbefogadási statisztika

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. Read the rest of this entry

Nemzetközi örökbefogadások

Általános

Ma azon gyerekek adatait részletezem, akik Magyarországon nem találnak szülőkre, és ezért külföldön élő családok fogadják őket örökbe. A számok az Emberi Erőforrások Minisztériumától származnak, a nemzetközi örökbefogadásokat szervező Központi Hatóságtól, a Tegyesz nyílt napján elhangzott előadásból.

Az alapok: nemzetközi örökbefogadásnak az minősül, ha a gyerek más országba költözik az örökbefogadása után (függetlenül attól, hogy a szülők milyen állampolgárok). Külföldi örökbefogadókhoz csak a gyerekvédelmi rendszerben élő gyerekek kerülhetnek, titkos örökbefogadással, ha belföldön nem sikerült nekik családot találni.

2017-ben és 2018-ban a nemzetközi örökbefogadások száma – a hazaiakhoz hasonlóan – rekordot döntött Magyarországon, korábban mindig 100 és 200 között volt ez a szám. 2018-ban a kereken 1000 örökbefogadás negyedénél került más országba a gyerek.

Read the rest of this entry

Hogyan válasszunk iskolát?

Általános

Vendégposzt. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője osztja meg gondolatait arról, mire ügyeljen a szülő, mikor a megfelelő oktatási intézményt keresi a gyermekének. Szó lesz az örökbefogadott gyerekek és a hatévesen kényszerűségből iskolát kezdők helyzetéről is.

Ma Magyarországon szabad iskolaválasztás van. Ez azt jelenti, hogy a szülők kiválaszthatják azt az intézményt, ahova gyermeküket járatni szeretnék. Ennek persze gyakran vannak anyagi és földrajzi korlátai, no meg sok jó iskolába nagyon nagy a túljelentkezés. Az idei év iskolaválasztását beárnyékolja még a hatéveseket érintő jogszabályváltozás, amely sokakat hozott olyan helyzetbe, hogy hirtelen kell dönteni arról, melyik iskolába menjen a gyerek.

Fenntartás tekintetében választhatunk állami, egyházi és magán irányítású iskolák közül. Az állami iskolák között is vannak különbségek: nem véletlen, hogy a népszerű körzetes iskolák miatt többen igyekeznek ide-oda átjelentkezni, a kevésbé népszerű intézmények körzetében pedig előfordul, hogy kisebb létszámú osztályok indulnak. Az egyházi iskolák egyre népszerűbbek manapság: jobban finanszírozottak, a tanáraik – jobb esetben – az adott egyház elveivel azonosulnak, ami azt jelenti, hogy van egy olyan egységesség, amely az állami iskolákra nem jellemző. Az egyházi iskolák eldönthetik, kiket vesznek fel, ezért sok esetben valamilyen szempont szerint válogatják a gyerekeket. A magániskolákban az államival szemben szintén több lehetőség van egységesebb tanári kar létrehozására, valamint a gyerekek felvételében is szabad kezük van.

Sok neves szakember mondja, hogy tanítót válasszunk, ami nagyon igaz – miközben az, aki csak ezt az egy szempontot tartja szem előtt, könnyen csalódhat. Az iskolai szféra nagyon változékony mostanában: gyakran hallani, hogy a beiratkozáskor megismert tanító szeptemberre már egészen máshol dolgozik. Az sem hat jól a gyerekekre, ha a tanító fantasztikus ugyan, de a napközis párjával teljesen más pedagógiai elvek mentén dolgoznak (hasonlóan ahhoz, amikor a szülőknek határozott elképzelése van arról, hogy a gyerek mit nem nézhet a tévében, a nagyszülőknél meg reggeltől estig be van kapcsolva a készülék). Jellemző sok iskolára a nagy váltás az alsó és felső tagozat között, amikor a tanítói szemlélettől távol álló szaktanári elvárásokkal szembesülnek a diákok. Ezért mielőtt a tanító személyét nézzük, ismerjük meg az iskola szemléletét! Ha az iskolában vannak olyan közös pedagógiai elvek, amelyeket minden pedagógus képvisel, kevésbé függ az adott tanár személyiségétől, hogy mi történik a gyerekkel az iskolában. Ezt az egységességet leginkább az alternatív iskolák tudják biztosítani, ahol a hagyományos iskoláktól jelentősen eltérő szemléletet várnak a tanároktól, és ebben folyamatosan képezik, fejlesztik őket.

Amikor iskolát választunk, érdemes még több olyan szempontot végiggondolni, amelyek egy része a gyermekünkről, másik része a saját elvárásainkról szól.

Read the rest of this entry

Kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Itthon tabu, Amerikában szokás, nekem szívügyem. Avagy, amikor az örökbefogadó család tartja a kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel, oly módon, hogy a gyerek is rendszeresen találkozik velük. (Ezt fogom nyitott örökbefogadásnak is nevezni, megkülönböztetendő a hazánkban szokásos nyílt örökbefogadástól.)

Miért is jó ez? Kinek jó ez?

Elsősorban a gyereknek. Az örökbefogadás pszichológiájában központi téma a titok, a tabu, az ismeretlen származás, az elutasítottság érzése. Bármilyen szerető családban nő fel a gyerek, érdekli, hogy kitől származik, kire hasonlít, miért nem a vér szerinti család neveli. Az is lehet, hogy úgy érzi, őt elhagyták. Nem feltétlenül beszél ezekről, ha nem olyan az otthoni klíma, de egész biztosan foglalkoztatja. Legtöbben elképzelnek egy fantomcsaládot, fantomanyát, mindez rengeteg energiát vesz el, és az identitásuk egy része homályban marad előttük. Aztán jönnek a felnőttkori gyökérkeresés szorongásai: mi van, ha közben meghalt a szülőanya, ha nem válaszol, ha nem találják meg, ha elutasít, vagy ha az örökbefogadók zokon veszik?

Amerikai család, ahol a vér szerinti és az örökbefogadó szülők rendszeresen találkoznak

Ha a gyereknek kicsi kortól rendszeres kapcsolata van a szülőanyával (akár testvérekkel, más rokonokkal is), akkor ezen problémák egy része egyszerűen kiesik. Nem kell fantáziálnia, hogy nézhet ki a szülőanyja, mert pontosan tudja. Nem kell spekulálnia, vannak-e testvérei, mert ismeri őket. Nem kell teóriákat kieszelnie, miért adták örökbe, mert pontosan látja a körülményeket. Nem kell aggódnia, hogy az örökbefogadó szüleit megsérti, hisz azok is támogatják, sőt ők szervezik a kapcsolatot. Nem azt érzi, hogy őt eldobták, hanem hogy őt számon tartják a vér szerinti családban, ő fontos, hisz a szülőanya évente eljön meglátogatni. Nincs titok, nincs fantom, eggyel több ember szereti. A vér szerinti család valószínűleg más életstílussal rendelkezik, de ez nem baj, a világ színes, a gyerek lát ilyet is, nyitottságot tanul.

Jó az örökbeadónak, a gyereket nem veszti el teljesen szem elől. Látja, hogy jó dolga van, követi a fejlődését, nem egy idegen a számára. Segíti a feldolgozást a folyamatos kapcsolat, ha be tudja vonni a látogatásokba a férjét, gyerekeit vagy szüleit, akkor nem egy magányos titok lesz az örökbeadott gyerek, hanem az élete része. Neki sem kell azon szorongania, hogy megkeresi-e majd a gyerek és mikor. Read the rest of this entry