Category Archives: szakkérdés

2018-as örökbefogadási statisztika

Általános
2018-as örökbefogadási statisztika

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. Read the rest of this entry

Nemzetközi örökbefogadások

Általános

Ma azon gyerekek adatait részletezem, akik Magyarországon nem találnak szülőkre, és ezért külföldön élő családok fogadják őket örökbe. A számok az Emberi Erőforrások Minisztériumától származnak, a nemzetközi örökbefogadásokat szervező Központi Hatóságtól, a Tegyesz nyílt napján elhangzott előadásból.

Az alapok: nemzetközi örökbefogadásnak az minősül, ha a gyerek más országba költözik az örökbefogadása után (függetlenül attól, hogy a szülők milyen állampolgárok). Külföldi örökbefogadókhoz csak a gyerekvédelmi rendszerben élő gyerekek kerülhetnek, titkos örökbefogadással, ha belföldön nem sikerült nekik családot találni.

2017-ben és 2018-ban a nemzetközi örökbefogadások száma – a hazaiakhoz hasonlóan – rekordot döntött Magyarországon, korábban mindig 100 és 200 között volt ez a szám. 2018-ban a kereken 1000 örökbefogadás negyedénél került más országba a gyerek.

Read the rest of this entry

Hogyan válasszunk iskolát?

Általános

Vendégposzt. Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője osztja meg gondolatait arról, mire ügyeljen a szülő, mikor a megfelelő oktatási intézményt keresi a gyermekének. Szó lesz az örökbefogadott gyerekek és a hatévesen kényszerűségből iskolát kezdők helyzetéről is.

Ma Magyarországon szabad iskolaválasztás van. Ez azt jelenti, hogy a szülők kiválaszthatják azt az intézményt, ahova gyermeküket járatni szeretnék. Ennek persze gyakran vannak anyagi és földrajzi korlátai, no meg sok jó iskolába nagyon nagy a túljelentkezés. Az idei év iskolaválasztását beárnyékolja még a hatéveseket érintő jogszabályváltozás, amely sokakat hozott olyan helyzetbe, hogy hirtelen kell dönteni arról, melyik iskolába menjen a gyerek.

Fenntartás tekintetében választhatunk állami, egyházi és magán irányítású iskolák közül. Az állami iskolák között is vannak különbségek: nem véletlen, hogy a népszerű körzetes iskolák miatt többen igyekeznek ide-oda átjelentkezni, a kevésbé népszerű intézmények körzetében pedig előfordul, hogy kisebb létszámú osztályok indulnak. Az egyházi iskolák egyre népszerűbbek manapság: jobban finanszírozottak, a tanáraik – jobb esetben – az adott egyház elveivel azonosulnak, ami azt jelenti, hogy van egy olyan egységesség, amely az állami iskolákra nem jellemző. Az egyházi iskolák eldönthetik, kiket vesznek fel, ezért sok esetben valamilyen szempont szerint válogatják a gyerekeket. A magániskolákban az államival szemben szintén több lehetőség van egységesebb tanári kar létrehozására, valamint a gyerekek felvételében is szabad kezük van.

Sok neves szakember mondja, hogy tanítót válasszunk, ami nagyon igaz – miközben az, aki csak ezt az egy szempontot tartja szem előtt, könnyen csalódhat. Az iskolai szféra nagyon változékony mostanában: gyakran hallani, hogy a beiratkozáskor megismert tanító szeptemberre már egészen máshol dolgozik. Az sem hat jól a gyerekekre, ha a tanító fantasztikus ugyan, de a napközis párjával teljesen más pedagógiai elvek mentén dolgoznak (hasonlóan ahhoz, amikor a szülőknek határozott elképzelése van arról, hogy a gyerek mit nem nézhet a tévében, a nagyszülőknél meg reggeltől estig be van kapcsolva a készülék). Jellemző sok iskolára a nagy váltás az alsó és felső tagozat között, amikor a tanítói szemlélettől távol álló szaktanári elvárásokkal szembesülnek a diákok. Ezért mielőtt a tanító személyét nézzük, ismerjük meg az iskola szemléletét! Ha az iskolában vannak olyan közös pedagógiai elvek, amelyeket minden pedagógus képvisel, kevésbé függ az adott tanár személyiségétől, hogy mi történik a gyerekkel az iskolában. Ezt az egységességet leginkább az alternatív iskolák tudják biztosítani, ahol a hagyományos iskoláktól jelentősen eltérő szemléletet várnak a tanároktól, és ebben folyamatosan képezik, fejlesztik őket.

Amikor iskolát választunk, érdemes még több olyan szempontot végiggondolni, amelyek egy része a gyermekünkről, másik része a saját elvárásainkról szól.

Read the rest of this entry

Kapcsolattartás a vér szerinti családdal

Általános

Itthon tabu, Amerikában szokás, nekem szívügyem. Avagy, amikor az örökbefogadó család tartja a kapcsolatot a vér szerinti szülőkkel, oly módon, hogy a gyerek is rendszeresen találkozik velük. (Ezt fogom nyitott örökbefogadásnak is nevezni, megkülönböztetendő a hazánkban szokásos nyílt örökbefogadástól.)

Miért is jó ez? Kinek jó ez?

Elsősorban a gyereknek. Az örökbefogadás pszichológiájában központi téma a titok, a tabu, az ismeretlen származás, az elutasítottság érzése. Bármilyen szerető családban nő fel a gyerek, érdekli, hogy kitől származik, kire hasonlít, miért nem a vér szerinti család neveli. Az is lehet, hogy úgy érzi, őt elhagyták. Nem feltétlenül beszél ezekről, ha nem olyan az otthoni klíma, de egész biztosan foglalkoztatja. Legtöbben elképzelnek egy fantomcsaládot, fantomanyát, mindez rengeteg energiát vesz el, és az identitásuk egy része homályban marad előttük. Aztán jönnek a felnőttkori gyökérkeresés szorongásai: mi van, ha közben meghalt a szülőanya, ha nem válaszol, ha nem találják meg, ha elutasít, vagy ha az örökbefogadók zokon veszik?

Amerikai család, ahol a vér szerinti és az örökbefogadó szülők rendszeresen találkoznak

Ha a gyereknek kicsi kortól rendszeres kapcsolata van a szülőanyával (akár testvérekkel, más rokonokkal is), akkor ezen problémák egy része egyszerűen kiesik. Nem kell fantáziálnia, hogy nézhet ki a szülőanyja, mert pontosan tudja. Nem kell spekulálnia, vannak-e testvérei, mert ismeri őket. Nem kell teóriákat kieszelnie, miért adták örökbe, mert pontosan látja a körülményeket. Nem kell aggódnia, hogy az örökbefogadó szüleit megsérti, hisz azok is támogatják, sőt ők szervezik a kapcsolatot. Nem azt érzi, hogy őt eldobták, hanem hogy őt számon tartják a vér szerinti családban, ő fontos, hisz a szülőanya évente eljön meglátogatni. Nincs titok, nincs fantom, eggyel több ember szereti. A vér szerinti család valószínűleg más életstílussal rendelkezik, de ez nem baj, a világ színes, a gyerek lát ilyet is, nyitottságot tanul.

Jó az örökbeadónak, a gyereket nem veszti el teljesen szem elől. Látja, hogy jó dolga van, követi a fejlődését, nem egy idegen a számára. Segíti a feldolgozást a folyamatos kapcsolat, ha be tudja vonni a látogatásokba a férjét, gyerekeit vagy szüleit, akkor nem egy magányos titok lesz az örökbeadott gyerek, hanem az élete része. Neki sem kell azon szorongania, hogy megkeresi-e majd a gyerek és mikor. Read the rest of this entry

2017-es örökbefogadási statisztika

Általános
2017-es örökbefogadási statisztika

Folytatódnak a korábbi évek trendjei, és 2017-ben rekordot döntött az örökbefogadások száma: 1025. Két évtizede nem volt ilyen magas ez a szám. Az okokra mindjárt kitérek. Az örökbefogadásra várók száma is tovább emelkedett: 2017 szilveszterén 2753 család várakozott, közülük minden tizedik egyedülálló. Egy évvel korábban 2400, 2010-ben 1500 volt ez a szám.

Nyílt örökbefogadások

Pont 2017-ről nincsenek adataim a civilekről. A 2016. és 2018. évi nyílt örökbefogadások száma közvetítő szervezetek szerint:

Közvetítő szervezet 2016 2018
Alfa Szövetség 3 4
Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 4 11
Bölcső Alapítvány 12 12
Együtt az Életért Egyesület 2 2
Fészek Alapítvány 24 25
Gólyahír Egyesület 36 42
Várva Várt Alapítvány 2 8
Összesen 83 104

2017-ben 169 nyílt örökbefogadás történt. 142 újszülött azonnal családba került, közülük a Tegyesz 39 nyílt örökbefogadásban segédkezett (többsége magánutas). 26 esetben már a rendszerben élő gyerekek sorsa rendeződött így.

Read the rest of this entry

Egyedül örökbe fogadni

Általános

Ma azt járom körül, milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak, aki társ nélkül örökbefogadáson gondolkodik. A szakirodalom a házaspárokat tekinti többnyire alapesetnek, a kibővített felkészítő tanfolyam anyagában sem térnek ki külön az egyedülállók sajátos helyzetére, holott ők teszik ki a jelentkezők 10-12 százalékát.

Az alapok:

I. A jelen magyar örökbefogadási rendszer a házaspárokat részesíti előnyben, egyedülálló emiatt jellemzően olyan gyereket kaphat, akiért a házasok nem tolonganak. Ez jellemzően már nem csecsemő, hanem kicsit idősebb, roma származású vagy egészségi gonddal küzdő gyerek. Tehát akkor érdemes belevágni, ha ilyen gyereket elfogadsz. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók többsége egyévesnél idősebb, roma (a rendszer által romának vélt) gyereket vitt haza. A jó hír, hogy nem vártak sokat, jellemzően 1-2 év alatt sorra kerültek. És egy gyereket kaptak (nem testvéreket). Előfordult, hogy újszülött érkezett egyedülállóhoz, de csak erre nem érdemes berendezkedni.

II. Ki az egyedülálló? A magyar örökbefogadási gyakorlatban e címke alatt szerepelnek

  • azok, akiknek tényleg nincs párjuk
  • akiknek van partnerük, de nem élnek együtt
  • akik együtt élnek, de nem házasok
  • akik regisztrált élettársi kapcsolatban élnek
  • sőt, azok is, akik házasként vágnak bele az örökbefogadásba, de a társuk nem kívánja örökbe fogadni a gyereket (a magyar jog erre is lehetőséget ad).

Többségük nő, de vannak sikeres példák egyedülálló férfi örökbefogadására is.

A gyerekvállalást előre elképzelni szinte lehetetlen, de van pár szempont, amire ebben a helyzetben érdemes felkészülni, amiben más ez az út, mint a házaspárok örökbefogadása. A cikkben azokra koncentrálok, akik tényleg egyedül lesznek a gyerekkel. Az idézetek egyedülálló örökbefogadóktól származnak.

Mikor? Házaspároknál a jellemző út ez: megismerkedés, párkapcsolat, gyerekvállalási szándék, meddőségi problémák, feldolgozás, örökbefogadás. Persze, akadnak jócskán eltérő pályák is, nem mindenki infertilitás miatt vág bele, de van egy íve. Egy egyedülálló esetleg el se jut oda, hogy kiderüljön, meddőségi problémája van. Sokféle egyéni út állhat amögött, hogy valaki egyedül (vagy a magyar rendszer szerint „egyedül”, lásd II. pont) jelentkezik örökbefogadásra, lehet, hogy nem volt olyan kapcsolata, amiben felmerült a gyerekvállalás, lehet, hogy most is kapcsolatban él, de a partner nem akar gyereket, lehet, hogy már kifutott a szülési korból és így tovább.

„Valószínűleg a legtöbben akkor jutnak el odáig, amikor a gyerek utáni vágy erősebb lesz a társ utáni vágynál, közeledik vagy elmúlt a 40. év, az összes barátnőnek már van gyereke, és már jobban hiányoznak a gyerekes programok, mint a századik egyforma bulizós este, a sorra rosszul sikerülő ismerkedések, vagy az ugyanoda tartó baráti beszélgetések. Sarkítottam, de egy idő után mindenki beszorul valahogy a saját körébe, és a gyereknevelés egy szemlélet- és életmódváltást tud hozni, amit más kevésbé. Ez valószínűleg egyfajta kapuzárási pánik az egyedülállóknál, amikor még van energia és erő gyereket nevelni, de a klasszikus modellből már valahogy kicsúsztunk.”

Apja neve. Szerencsére már nem kötelező a képzelt apa bejegyzése, ha egyedülálló nő fogad örökbe (a képzelt anyáé igen, ha férfi). Az örökbefogadásnál dönteni kell, kéri-e az egyedülálló anya képzelt apa bejegyzését. Ha igen, akkor egy életen át magyarázni kell, hogy ő képzelt személy, ha nem, akkor hivatalosan nincs apja a gyereknek. A gyerekkel való őszinte kommunikációban talán szerencsésebb az utóbbi verzió. Jó hír, hogy ezt elég a gyerek tényleges érkezésekor eldönteni, és hogy a többi nehézséghez képest eltörpül. Egyébként a gyerek előbb-utóbb meg fogja kérdezni, hogy neki miért nincs apja (anyja), és az intézmények is meg fogják kérdezni. Lehet, hogy emiatt kicsit több embert kell beavatni az örökbefogadásba, mint egy házaspárnál.

Pénz. Az I. pont alapján az egyedülállók jellemzően két év feletti gyerekre számíthatnak, akivel csak a havi 25 ezres gyes jár (meg persze a családi pótlék). Miből fogod megoldani az otthonmaradást? Tudsz félretenni a fizetésedből? Ha most se tudsz, hogy fogod a gyereket is eltartani? (Ez házaspároknál, sőt nem örökbefogadóknál is probléma, nagyon kevés embernek van megtakarítása váratlan helyzetekre. Természetesen, aztán valahogy megoldják, de jobb előre gondolkodni.) ((2020-tól a tervek szerint a csed-del azonos összegű örökbefogadói díj járna az idősebb gyerekek örökbefogadóinak is, ezt örömmel várjuk.)) Read the rest of this entry

Örökbefogadás adakozásból

Általános

Amikor nyilvános adománygyűjtő kampánnyal fedezik az örökbefogadás költségeit a leendő szülők. Magyarországon még szórványosan is alig létezik a jelenség, de Amerikában bevett dolog, aminek a netes crowdfunding felületek megjelenése új lendületet adott. Gyorsan tegyük hozzá, az Egyesült Államokban az örökbefogadás drága, még az ott élőknek is. A belföldi újszülött-örökbefogadás átlagos költsége 37 ezer dollár (9,3 millió forint), a nemzetközi örökbefogadásoké 42 ezer dollár (10,5 millió forint), persze a szórás nagy. Ezt az összeget általában elég rövid időn belül kell kicsengetni, és az egyéb módszerek (spórolás, hitel, családtagok segítsége) mellett itt jönnek szóba az adománygyűjtő kampányok.

Számos weboldal létezik, ami lehetőséget ad a nyilvános adománygyűjtésre, például a sokféle ügyet átfogó YouCaring, vagy a csak örökbefogadások donálására létrejött AdoptTogether. Ezeken az oldalakon a családok meghatározzák, mennyi pénzt szeretnének összegyűjteni, látható, ebből mennyi jött már össze, és persze megosztják a család és a gyerek történetét és fotókat. Adakozhatnak ismerősök és ismeretlenek, névvel és név nélkül. Minél ügyesebben marketingeli magát a család, annál hamarabb összejön a pénz. Ott egyébként sokkal piacszerűbb az örökbefogadás, mint nálunk: leendő örökbeadók és örökbefogadók is a neten keresik a másik felet, főleg utóbbiaknál nagy szerepe van a minél profibban kialakított hirdetésnek, az örökbe adható gyerekek fotós adatbázisa is elérhető a neten.

Az örökbefogadásra való kalapozás jelensége azonban a net előtt is létezett Amerikában, csak kisipari módszerekkel: garázsvásárt tartottak a család felesleges holmijaiból, jótékonysági sütivásárt szerveztek, vagy éppen pólót, naptárt, puzzlét készítettek, amit támogatói áron vásárolhattak meg az ismerősök. Az internet viszont kinyitotta a lehetőségeket. Számos tanácsadó cikk olvasható amerikai weblapokon arról, milyen szuperkreatív ötletekkel lehet adományokat gyűjteni az örökbefogadásra, a szakállvágástól kezdve a házi palacsintapartin át a tökfestő fesztiválig. A közösségi média pedig megtöbbszörözi ezek hatását. Egyébként az amerikaiak nem szívbajosak, más ügyekre is ugyanilyen lelkesen gyűjtenek, a lombiktól kezdve (ami szintén elég drága) a gyerek iskoláztatásán és a „bakancslistás” utazásokon át a hozzátartozó méltó temetéséig.

A Barker házaspár sikeres vírusmarketingje, szakállnövesztéssel egybekötött adakozásra buzdítanak

Magyarországon ez a jelenség még csak nagyon szórványosan létezik. Nálunk az örökbefogadás adminisztratív költsége nem összevethető az amerikaival, inkább az okoz gondot, hogy az otthon töltött időt kigazdálkodják a juttatásokból. Viszont sok esetben magyar gyerekeket fogadnak örökbe amerikaiak közadakozásból. (Nem tömegesen, évi 5-25 gyerekről van szó.)

Amerikában viszont komoly etikai vitákat vet fel az örökbefogadás „kalapozásból” való finanszírozása. Felsorolom a gyakori érveket és ellenérveket. Read the rest of this entry

Az örökbefogadás napja

Általános

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Update: 2020. március 1-től a megyeszékhely szerinti kormányhivatal az illetékes. 

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. Read the rest of this entry

A visszalépésekről

Általános

Magyarországon az újszülöttet örökbeadó szülőknek a gyerek hathetes koráig joga van visszavonni a nyilatkozatát. Azaz, ilyen esetekben előfordulhat, hogy az örökbefogadó már hazavitt egy kisbabát, majd pár hét múlva vissza kell adni őt. Titkos örökbefogadásnál már régebben fennállt a visszalépés jogi lehetősége, nyílt örökbefogadásnál 2014-ben vezették be. Az örökbefogadók nagy többsége újszülött babát szeretne, vagy ilyen korú gyermeket is szívesen elfogadna, ugyanakkor nagyon tartanak attól, hogy a szülőanya visszalép és elveszítik a babát. Ma a visszalépések jogi és gyakorlati oldalát mutatom be. Az adatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Központi Statisztikai Hivataltól származnak.

Mikor kérhetik vissza a gyereket? Ha hat hétnél fiatalabb újszülöttet

  • a vér szerinti szülei nyíltan adtak örökbe,
  • vagy titkosan adták örökbe,
  • vagy inkubátorba helyeztek – ez titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásnak minősül.

A visszalépés a gyerek 42 napos koráig lehetséges, függetlenül attól, mennyi idős volt az örökbeadásnál.

Nincs visszalépési lehetőség

  • hat hétnél idősebb gyerek örökbefogadásánál,
  • vagy ha ennél fiatalabb a baba, de nem a szülő hozzájárulásával adták örökbe (azaz a szülőknek megszüntették a jogait, az azonban a gyakorlatban nem zajlik le ilyen rövid idő alatt.)

Read the rest of this entry

Gyermekotthonból örökbe fogadni

Általános
Gyermekotthonból örökbe fogadni

Bár a törvény szerint 12 év alatti gyermek már csak nevelőszülőnél élhet, a gyakorlatban még mindig nem sikerült az összes kisgyereket családba tenni. Így az örökbefogadók egy része is intézetből viszi haza a babát vagy kisebb-nagyobb gyereket. A megelőző években évi 40-60 gyerek került intézetből örökbefogadókhoz, 2016-ban 140. Akkor kerül otthonba egy gyerek, ha az adott megyében nincs elég nevelőszülő, vagy az egészségi állapota olyan, hogy nem vállalják őt. Ma három olvasó osztja meg a tapasztalatait, akik mind csecsemőotthonból vittek haza kisgyereket.

Rlupin72 egy vidéki megyében ismerkedett a 27 hónapos, egészségi gondokkal küzdő Esztivel.

Milyen volt az intézet?

A ház maga egy régi, lepukkant, szocreál panelépület egy hatalmas, gyönyörű, és teljességgel kihasználatlan parkban. Az intézet egy többprofilú szociális-egészségügyi intézmény része. A gyermekotthonból már csak egy szobát használnak, amelyet tíz rácsos kiságy és egy járóka foglal el, szóval irdatlanul szűk a hely. A szoba kialakítása hangulatos volt, mesefigurák a falon, fa bútorzat, szőnyeg.

Hogy éltek a gyerekek?

A Pikler-módszert az intézetben hírből sem ismerik; a tíz gyerekre egy gondozó jutott éjjel-nappal. 2015 tavaszán Eszti volt a maga 27 hónapjával a legidősebb gyerek; viszont legalább öt félévesnél fiatalabb baba is lakott a szobában. Eszti ennek megfelelően nem kapott sem darabos gyümölcsöt, sem darabos ételt. Kizárólag folyékony és pépes táplálékot kapott, mint a többiek; rácsos ágyban aludt, pelenkázták – annak ellenére, hogy a felszereltség lehetőséget adott volna arra, hogy kiságyban aludjon, kisasztalnál, kisszéken ülve, önállóan próbálkozhasson enni, bilire szokhasson.

Az intézmény bezárás előtt állt, így a gyerekeknek éppen csak a fizikális életben tartására jutott idő és energia. Az orvosi ellátás meglétére odafigyelnek, de minőségére már nem. Eszti szemészorvosának, aki a kancsal szemét operálta, arra már “nem volt ideje”, hogy észrevegye: a gyerek szemére 6-os dioptriájú lencse kellene. A gyerekek valamennyien jelentősen hospitalizáltak, érzelmileg-mentálisan elhanyagoltak. Tisztázás – reggeli – délelőtti szabad “játék” – tisztázás – ebéd – alvás – tisztázás – uzsonna – délutáni “játék” – tisztázás – etetés – alvás darálója zajlik minden nap, szinte semmi változatossággal. Fürdetés minden másnap.

Eszti nem tanult meg kúszni-mászni sem rendesen, nemhogy beszélni; pedig ő még valamilyen fejlesztést is kapott hetente kétszer. Az udvaron szerintem életében nem járt, pedig még játszótér is van fajátékokkal, és kicsiknek való medence is, szép nagy fák árnyékában.

Hogy zajlott a barátkozás?

A barátkozás szokott menetrend szerint zajlik; az ottani Tegyesz szerint bevált, hatékony és gyors. Valóban az. Az “igen” után egy egyeztetett hétfőn leutazik az örökbe fogadni kívánó pár, kivesz szépen valamilyen szállást magának a saját pénzéből, aztán minden reggel 9 órakor beballag az intézetbe, ahol a Tegyesz munkatársai várják.

9-12, valamint 15-18 óra között lehettünk Esztivel hétfőtől csütörtökig. Minden nap egyre több gondozási műveletet (tisztázás, öltöztetés, etetés, fürdetés) vettünk át a gondozóktól; csütörtök reggel már a reggelit is tőlünk kapta. Péntek reggel 9-re a gyámhivatalba mentünk a papírokat elintézni (a gyerek meg kétségbeesett zavarodottságában ordított az intézetben, mert nem értette, mi történik vele), majd vissza az intézetbe, ebédeltetés, és irány haza. Ennyi. De bármilyen hihetetlen, tényleg működik. Talán a nem túl rózsás körülmények miatt a gyerekek is ösztönösen mielőbb szabadulni akarnak… Read the rest of this entry