Tag Archives: örökbefogadás

Babaköszöntő 2021. november

Általános
Babaköszöntő 2021. november

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Ancs

Kik vagytok? Lassan 15 éve vagyunk házasok. Egy vér szerinti gyermekünk született, pár éves várakozás után, majd tíz évvel később érkezett az örökbefogadott gyermekünk. Lassan jutottunk el az örökbefogadásig, de nem próbálkoztunk egyéb orvosi beavatkozással, csak hosszasan érleltük magunkban a döntést. Megvártuk, míg mind a ketten teljesen biztosak voltunk a döntésünkben. A fiunk is nagyon vágyott már testvérre, ez azért megkönnyítette a helyzetünket. Amúgy viszonylag tág paramétereket adtunk meg, 0-5 éves korig várakoztunk, nemtől és származástól függetlenül, akár testvérpárra is. Betegségek tekintetében pedig „bővebb tájékoztatást” kértünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem hiszem, hogy mások lennénk…

Ki érkezett? 4,5 éves volt a fiunk, amikor megcsörrent a telefon. Országos listáról érkezett, 300 km-re tőlünk. Iratbetekintés után egy héttel már találkoztunk is. Nevelőszülőknél volt, valóban mosolygós, nyitott kisfiúnak tűnt első látásra is, ahogy ezt a papírokban is olvastuk. Állapot szempontjából nehéz mit írni… Természetesen nem átlagos fejlődésű 4,5 éves, ám erősen életigenlő gyermek.

Mennyit vártatok? Nem sokat, mert 2021 év elején érkezett meg a határozat, és szeptember végén csörrent meg a telefon.

Mennyit várt a gyerek? Ez már egy picit bonyolultabb. A szülőanya 6 hónapos korában lemondott róla, először „családbafogadással” élt, majd egy nevelőszülőhöz került, később egy másikhoz, akkor volt másfél éves. Közben az apa apasági nyilatkozatot tett, és 2021 júniuságig látogatta rendszeresen. Júniusban végül lemondott a gyermekről, így örökbefogadhatóvá nyilvánították. A szemünkben a vér szerinti apa egy hős, irtó nehéz lehetett neki belátni azt, hogy nem fogja tudni biztosítani a megfelelő körülményeket a gyermeknek, bármennyire is szereti. Sokszor eszünkbe jut, szeretettel a szívünkben gondolunk rá.

Miért pont ő? Mi beleírtuk a bemutatkozó levelünkbe, hogy nagyon boldogok lennénk, ha cigány származású gyermeket fogadhatnánk örökbe. S. cigány származású kisfiú, gyönyörű barna szemekkel, hosszú szempillákkal. Nem volt a történetében „túl sok” riasztó dolog, nem dilemmáztunk rajta sokáig. Sok-sok orvosi papírja volt, de egyik sem kifejezetten nyugtalanító. Persze nem mondom, hogy nem volt félelem a szívünkben, de nem miatta, hanem sok ismeretlen tényező miatt. Kicsit nehéz volt az a tény is, hogy a vér szerint apa rendszeresen látogatta, tartottunk tőle, hogy ez olyan lesz, mint egy gyermekrablás. Talán egy kicsit olyan is. 

Miért pont ti? Ezt bizony nem tudom. Csak minket választottak ki az országos listáról, senki nem volt előttünk, vagy utánunk. Azt kinyomoztam, hogy a saját megyében volt egy kiajánlás, de ők nem voltak fogadókészek, így országosra került. Ott minket választottak. Ezt mi égi jelként értelmeztük. Az biztos, hogy a nevelőszülőknél sok gyerek volt, így biztos számított, hogy nálunk sem egyedüli lenne, illetve nekik is nagy kertjük volt, meg nekünk is.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nem tudom. Szerintem minden eset annyira más és más, és mindenki másképp is éli meg. Számomra talán a legriasztóbb az volt, hogy hogy sokáig minden energiámat a túlélés emésztette föl. Nagyon nehéz volt ez az első év. Tudtam, de nem számítottam rá.

A legnagyobb problémátok most: Huha…egyrészről nagyon más a két gyerek. Az egyiket már tök jól megtanultuk nevelni, hiszen volt rá 10 évünk, és nonstop együtt voltunk. A 4,5 éves már nem tabula rasa, már sok minden van mögötte. Fel kellett ismernünk, hogy erősen traumatizált gyermek. Ami eddig működött, most nem működik, új utak, új megoldások kellenek. Ez sokszor nagyon nehéz. Néha talán pont saját magammal a legnehezebb. A saját indulataimmal, érzelmeimmel megküzdeni. Lassan jöttek az anyai érzelmek is. A mai napig is sokat küzdünk, az együttműködésével, az alvásával, a viselkedésével, a félelmeivel stb.

Miről olvasnál szívesen? Talán a traumákhoz tartozó problémákról, megoldásokról, alvászavarokról… ilyesmi.

*****

Nicknév: The Happy Gang

Nemzetközi nagycsalád vagyunk, immár négy gyermekkel, mind örökbefogadott (1, 7, 8, 13 évesek). Előző gyermekünk örökbefogadásával is szerepeltünk a Babaköszöntőben

A fókuszban nálunk a gyerekek vannak, elég érzelmi kapacitást érzünk magunkban egy nagycsalád alapítására és menedzselésére. 

Újszülött kisfiú érkezett hozzánk másik megyéből a Tegyeszen keresztül nyílt örökbefogadással 2020 októberében. 

Csodaszép kisbaba, s már a kezdetekben feltűnt, hogy mennyire hasonlít az egyik bátyjára. Ez a hasonlóság engem (anya beszél) nagyon boldoggá tett, mert az ő érkezése és első évei (mind a mai napig) nagyon nagy pozitív benyomást tettek rám és szerettem volna azt a csodálatos utazást még egyszer megtenni egy kisbabával!

3 évet vártunk rá. 

A gyermek 9 hónapot várt a pocakban arra, hogy örüljenek neki és szívesen fogadják. Születése után 8 iszonyú hosszú napot várt arra, hogy a szülei végre megöleljék és biztonságban érezhesse magát. A kórház vezetősége nem engedte, hogy megöleljük, hogy gondozzuk, hogy ott legyünk vele. Születése után megnézhettük üvegfalon keresztül és úgy kellett döntenünk, hogy szeretnénk-e. 

A felemelő és a szörnyű ritkán kerül ennyire közel egymáshoz! Napi egyszer szabadott telefonon érdeklődni a hogyléte felől. Nagyon idegen helyzet volt! A hordozóban kaptuk meg végül. Amikor beültünk az autóba és kivettem, csorogtak a könnyeink, miközben a férjem azért egy idő után indulni szeretett volna haza, de én annyira nem akartam letenni!! Ezt azóta sem szívesen teszem!

Miért éppen Ő? Ennek így kellett lennie. Imádkoztunk érte mi is, a barátaink is világszerte. Őt vártuk, nekünk született. 

Miért éppen mi? 

Nagyon furcsának találtuk, hogy érvényes határozattal 3 év alatt sem a megyéből, sem pedig országos listáról nem érkezett kiajánlás, főleg azért is, mert hírhedten elfogadó család vagyunk. Felhívtam az ügyintézőnket, hogy megbizonyosodjak afelől, hogy mi a Tegyesz álláspontja, ‘vajon kerülhet-e mostanság nagycsaládba még új gyerek’?! Pozitív volt a válasz, bár csalódás is volt, mert nem volt igazán képben a gyerekeinkkel kapcsolatban és furákat kérdezett (pl.: nálunk alszik-e a gyerek az ágyban?) de így legalább megvolt rólunk az update. 

Ekkor volt a megyei sorszámunk 20-25 körül. 

Pár héttel később, életünkben először, a ‘klasszikus’: megcsörrent a telefon és megkérdezte az ügyintézőnk, hogy fogadóképesek vagyunk-e, mert nemsokára meg fog születni egy kisfiú, akinek családot keresnek és ránk gondoltak egyből.  Örömmel mondtunk igent! 

Többször átéltük, hogy úton volt hozzánk egy baba, aki végül nem érkezett meg. Ezeket a történeteket el kellett gyászolni nekünk szülőknek és a gyerekeinknek is. 

Könnyű azt mondani, hogy csak akkor szóljunk a gyerekeknek, amikor már biztos, hogy érkezik a kistesó! Igazából a helyzet majdhogynem csak akkor igazán biztos, amikor már a mi családnevünket viseli a gyermek! 

Kihívás mindig van, a legnagyobb kihívást a gyermekek magukkal hozott puttonya jelenti, ez gyermekenként változó méretű és természetesen változó intenzitással van kihatással a mindennapi életre, amit én örömmel titulálok nagyon boldognak. 

Mindig tudtuk, hogy jó lesz örökbe fogadni, de hogy ennyiszer és ennyire jó lesz, nem gondoltuk volna! Nagyon sok humorral és rengeteg nevetéssel éljük a nagycsaládok mozgalmas, hangos, gyakran kaotikus, de boldog életét, élvezzük egymást és próbáljuk mindig meglátni és kihangsúlyozni az egymásban és a különböző élethelyzetekben rejlő értékeket. 

Szívesen olvasunk mindent, ami a témával kapcsolatos, különösen jó lenne egy-két interjú örökbefogadott tinikkel. 

*******
 

Babaköszöntő 2021. október

Általános
Babaköszöntő 2021. október

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Arim

Kik vagytok? Az életünk csupa meglepetés, érdekes kanyarokkal és annál több áldással. Férjemmel 2015 -ben kezdtünk ismerkedni, akkor 1600 kilométerre egymástól. Az első találkozásig több, mint 3 hónap telt el, a másodikig még 5.  Hihetetlen, hogy már 4 éve házasok vagyunk, de mintha mindig is így lett volna. Sosem gondoltuk volna, hogy így találunk rá egymásra. Egy betegség miatt kevesebb esélyünk van arra, hogy vér szerint legyen gyermekünk. Ezt elfogadtuk. Az örökbefogadás lehetőséget egy másik ezzel egyenértékű módnak tartjuk arra, hogy gyermekes család lehessünk. 

Már az ismerkedésünk első heteiben feljött, hogy mindenképpen szeretnénk örökbe fogadni is. A sorrend eldőlt.

Miben vagytok mások, mint mások? Ez egy nagyon jó, és nem is olyan egyszerű kérdés. Nem ismerünk másokat annyira, hogy ki merjük jelenteni, hogy mi valamiben teljesen eltérünk. Biztosan van, amiben nagyon, és van, amiben kevésbé hasonlítunk másokra. De jobb, ha a kettőnk, illetve már hármunk kapcsolatán dolgozunk, ahelyett, hogy másokat néznénk. Ajándékként tekintünk egymásra. Minden nap egy új lehetőség, hogy ezt minél jobban gyakorlatba ültessük.

Ki érkezett? Ari, barátkozás alatt töltötte a hármat. Egy hihetetlen huncut, okos, empatikus szeretetbomba. Nevelőszülőktől érkezett, akik sokat segítettek nekünk a barátkozás alatt és azután is. A megyei listán érkezett (Bács-Kiskun). Nagyon sok mindenen ment át, míg hozzánk került, de teljesen egészséges, élettel teli kislány.

Mennyit vártatok? 2017 nyarán házasodtunk, 2019 nyarára érlelődött meg bennünk az örökbefogadás elindítása. Augusztusban jelentkeztünk. Novemberben voltunk tanfolyamon.

Úgy gondoltunk, hogy 2-3 évet várnunk kell. Közben házat vettünk és elkezdtünk felújítani. Úgy gondoltuk, hogy azzal végzünk, kipihenjük a fáradalmakat és még várunk a telefonra… Nem így történt. 2020 októberében már jött is a hívás, hogy lenne egy kislány. Egy bő hónap alatt zajlódott le a barátkozás, és decemberben már hármasban ünnepeltünk.

Mennyit várt a gyerek? Ari a születése óta várt, hogy családja legyen, sose látogatták. A világjárvány miatt lassabban haladtak az események. Reméltük, hogy rendben lezajlik a barátkozás, és még karácsony előtt hazahozhatjuk Arit. Istennek hála, minden jól ment. 

Miért pont ő? Alapvetően nyitottak voltunk, de számoltunk azzal, hogy így is sokat kell majd várunk. Ari valóban leírhatatlanul csodálatos ajándék számunkra.

Már az aktabetekintésnél megnyerte Ari a szívünket. Azokkal a gyönyörű szemeivel, és az igazi ártatlan, boldog mosolyával. A barátkozások alkalmával már nem volt kérdés, hogy mennyire megszerettük őt.

Miért pont ti? Van olyan barátunk, aki azt mondta, hogy biztosan a padláson rejtegettük eddig Arit, mert úgy hasonlít ránk, kívül-belül. Olyan, mintha mindig is velünk lett volna. Elképesztő volt, hogy talán 2-3 alkalom után otthon készültem, hogy hazahozzuk őt, és egyszer csak elkezdtek folyni a könnyeim, mikor rám tört az, hogy én már most mennyire szeretem őt.   

Olyan természetes az, hogy ő velünk él, hogy ő a mi lányunk, mint hozzámenni ahhoz, akit teljes szívéből szeret az ember.

A tanács, ami jól jött volna utólag: az első délután próbáltuk letenni aludni, de ő nem akart lefeküdni a kiságyába, csak állt és borzasztóan sírt. Bő fél óra és csomó próbálkozás után sikerült lefektetni és a kezemet fogva elaludt. Ez alatt hangzott el a következő beszélgetés: Szerinted ezt így kell csinálni? Mire a válasz az volt, hogy fogalmam sincs, de ha van jobb ötleted, akkor mondd.

Nagyon fontos a szülők közti egység: ha hibázunk, beismerjük, igyekezzünk fejlődni és abban kitartóak, határozottak legyünk. Illetve nagyon fontos a szülők kapcsolatának ápolása. Hiszem, hogy jót teszünk azzal a gyermekünknek, ha mi is jól vagyunk, ha együtt dolgozunk, segítjük egymást, szeretjük egymást, bármi is történik éppen.

A legnagyobb problémátok most: Nehéz visszamenni dolgozni, olyan jó volt az együtt töltött idő. Nehéz abba belegondolni, milyen kevés közös minőségi idő marad egymásra ezek után. 

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Nincs két ugyanolyan terhesség, nincs két egyforma örökbefogadás sem. Ugyanúgy várakozás és várandósság, de mégis máshogy. A 9 hónapnyi felkészülést nekünk egy bő hónap alatt kellett megoldani. Hálásak vagyunk a családunknak, barátainknak, mérhetetlen sokat jelentett az ő segítségük nekünk. Ezzel együtt minden tökéletes volt.

Miről olvasnál szívesen? Örökbefogadás és a társadalom. Én tudom, hogy sem a szülő, sem az éppen örökbefogadott nem kevesebb, furább, mint más, aki nem fogad örökbe. Olyan jó lenne, ha mindenki így látná.

****** Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. szeptember

Általános
Babaköszöntő 2021. szeptember

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok?

35 és 37 évesek, 14 éve kapcsolatban, két éve házasságban. Vidéken élünk egy baranyai kis faluban, a családdá válás volt az egyetlen olyan vágyunk, amit nem tudtunk megvalósítani. 7 év lombikozással a hátunk mögött 2019-ben megérett bennünk a döntés, hogy szeretnénk ezt az életszakaszt lezárni, és belevágunk az örökbefogadási folyamatokba.

Miben vagytok mások, mint mások?

Nem vágytunk és vártunk újszülöttre, abba a szerintem szűk rétegbe tartozunk, akik az 5 éves korhatárt, és a testvérpárt elfogadó részt is beikszeltük.

Ki érkezett? Mennyit vártatok?

És emiatt viszonylag korán, az elhatározásunkat követő kb. egy év után már meg is csörrent a telefon. Egy 4 kislány, és egy 6 éves kisfiú testvérpárnak kerestek örök anyukát és apukát, a megyei listán (Baranya). Az iratbetekintés után azonnal módosítottuk a határozatunkat, és megemeltük az életkorra vonatkozó adatokat, hogy megindíthassuk a barátkozási folyamatot.

Mennyit vártak a gyerekek?

A gyerekek 2 és 4 évesen kerültek kiemelésre a családjukból, elhanyagolva, és jelentős lemaradással kerültek a nevelőcsaládjukba. Ott két évet töltöttek el, mikorra örökbefogadhatóvá váltak. A két év nevelőcsaládban töltött év alatt a kislányunk megtanult járni, megtanulták az evőeszközök és étkészletek használatát, fejlesztést kaptak mindketten (gyógytorna és logopédia). A lányunk teljesen behozta a lemaradásait, a fiunk beszédfejlődésben további fejlesztésre szorul még. A nevelőszükőket azonnal elfogadták, anyának és apának hívták őket, az érkezésünk előtti hetekben már felkészítették őket, hogy az angyalkák találtak nekik örök szülőket.

Miért pont ők?

Mikor a felkészítő tanfolyamon kaptunk egy feladatot, hogy írjuk le, milyennek képzeljük el a gyerekünket, pontosan azt írtuk le, mint amit az angyalkák intéztek 🙂 Cserfes, vagány, eleven, gyönyörű gyerekeket 🙂 A fiunk második keresztnevet is kapott a vér szerinti szülőktől, ami pont ugyanaz, mint a férjem apai és nagyapai keresztneve. Pont annyi évesek, mint mikor elhatározásra jutottunk, hogy családot szeretnénk alapítani, csak akkor még nem tudtuk, hogy nem vér szerint fognak születni.

Miért pont ti?

Erre majd úgy 10 év múlva tudok válaszolni. A megyében nem volt más, ilyen korú gyereket és testvéreket elfogadó várakozó. 

A tanács, ami jól jött volna utólag:

A fórumokon, beszámolókban nagyrészt csupa rózsaszín érzésekről számolnak be az újdonsült szülők. Kevés az az ember, aki felvállalja, hogy pl. nem volt szerelem első látásra a találkozás (mikor először találkoztunk velük egy szobában, a fiam első mondata, arra a kérdésre, hogy bemehetünk-e hozzá egy “nem” volt), vagy hogy lelkileg megvisel ez az óriási változás bennünket is. Igenis nem csak vágyak teljesülése ez az egész folyamat, hanem kemény érzelmi hullámvasút, ami miatt nem kell hibáztatni magunkat.

A legnagyobb problémátok most:

Mindketten hoztak magukkal olyan kommunikációs és idegrendszeri elmaradottságot, amivel pláne újdonsült szülőként nehéz megbirkózni.

A fiunknál beszédfogyatékosságot állapítottak meg, ami nem a kiejtészavarban mutatkozik meg, hanem nagyon nehezen fejezi ki magát. Kevés a szókincse, nehezen alkot egész, és azonnal megérthető mondatokat. Az óvodai logopédiai foglalkozás mellett most különórákra visszük, de mellettünk is nagyon sokat fejlődött már. Még a nevelőszülőnél is sokat tévéztek, azon aludtak el, és azért nem meséltek nekik, mert állítólag nem figyeltek rá. Most már az ötperces meséket is élvezettel hallgatják, ha nem lenne esti mese, azt büntetésként élnék meg. Legnagyobb gondunk most, hogy figyeljen a kérdésére adott válaszunkra, arra, amit mondunk neki, kérünk tőle, mert nagyon nehezen tud egy dologra összpontosítani. Emellett sokszor még udvariatlanul fogalmaz és fejezi ki magát, ami bántó tud lenni. De ez is rengeteget változott jó irányba.

A kisasszony pedig elég akaratos, makacs személyiség, még sajnos a dackorszak is tart, így mindennaposak az összetűzések, hogy a követelőzését és ellenszegülését visszaszorítsuk. Sokszor próbálkozik erőltetett kiabálással és hisztivel, de a dühöngés végén meg tudjuk már beszélni, hogy miként lehet ezeket a helyzeteket enélkül megoldani. Az óvodába is néha úgy megyünk érte, hogy sokat rosszalkodott, ki kellett ülnie a gondolkodószékre, de javul ezen a téren is talán.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

A nagykönyv az első hetek és kamaszkor nehézségeire készít fel leginkább, azonban a hétköznapok adta szituációkban eléggé egyedül tudjuk érezni magunkat a problémáinkkal. Hogy egy kissé figyelemzavaros gyereket mivel tudsz összpontosításra tanítani, hogy a kezdeti harapós/karmolós hetek után a határaik feszegetésére mi a jó reakció, miközben bizalmat is szeretnél kiépíteni, de a fejünkre sem nőhetnek. Tudom ezek gyerek- és szituációfüggő esetek, de egy újdonsült szülőnek minden jól jöhet ilyenkor.

Miről olvasnál szívesen?

A The A-Z of Therapeutic Parenting: Strategies and Solutions” c. könyvet magyar fordításban. Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. augusztus

Általános
Babaköszöntő 2021. augusztus

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: nincs, inkább csak olvasni jártam az oldalra, aztán a facebook csoportba, de 4 év után már néha hozzá is mertem szólni egy-egy poszthoz

Kik vagytok? Jani (47), és Timi (41). 11 éve együtt, 9 éve házasok. Az esküvő után 2 évvel lett csak gyanús, hogy még nincs gyerekünk. A szokott rendben jöttek a vizsgálatok, kezelések, előbb államiban, majd magánban. Két sikertelen inszemináció után időpontot kértünk a Káli intézetbe. Mire odaértünk, egy spontán terhességből el is vetéltem. Azért az időpontra elmentünk, bár a lombikkal kapcsolatban már akkor is voltak fenntartásaink. Kiderült, a terhesség miatt mindent elölről kell kezdenünk, majd ha megint lesz zsinórban két sikertelen inszeminációnk, mehetünk lombikozni. Mivel amúgy sem éreztük a lombikot a mi utunknak, úgy döntöttünk, azt a rengeteg pénzt inkább a gyerekre költjük, mint orvosokra, és felkerestük a megyei Tegyeszt.

Miben vagytok mások, mint mások? Még az egész út elején, amikor még csak annyit tudtunk, hogy nem lesz ez olyan egyszerű projekt, mint másoknál, elkezdtem pszichológushoz járni. Segített rendezni a viszonyomat a szüleimmel, illetve feldolgozni a gyerekkoromat (szerintem ezek elengedhetetlenek a szülővé váláshoz). Le akartam tisztázni magamban, hogy tényleg ezt akarom-e, anyává akarok-e válni akadályok útján is, vagy csak a megszokás, a szociális elvárások hajtanak ebbe az irányba. Annyira feltöltött lelkileg, hogy az út során még a páromat is tudtam a megfelelő pillanatokban “pszichózni”. Sosem éreztük “útközben”, hogy egymás ellen fordulnánk, vagy más fele indulnánk, végig harmonikusak maradtunk, a tegyeszes pszichológus is nagyon örült, mennyire stabilak, összeszedettek vagyunk.

Ki érkezett? Hanna teljesen egészséges, kiegyensúlyozott, folyton mosolygó tündérke. Megyei listáról, nevelőszülőktől érkezett. Minimális lemaradása volt a mozgással, amit 3 hét alatt behoztunk: semmi más nem kellett neki, mint szabad mozgás lehetősége a szőnyegen. Aktabetekintés utáni hétvégén lett hat hónapos, a mi határozatunk pedig 0,5-3 éves korú lánygyermekre szólt, származási kikötés nélkül.

Mennyit vártatok? 2017 nyár végén jelentkeztünk a Tegyesznél, tavaly decemberben hosszabbítottuk a három éves határozatunkat plusz egy évvel. Fél-három éves korrigálható egészségi állapotú (örök hála az ebben a témában szervezett online meetingért, Zsuzsa!!!) kislányt szerettünk volna. Származási kikötést nem tettünk. Talán tavaly valamikor olvastam az Örökbe.hu Facebook-csoportban egy bejegyzést, hogy nem árt a várakozás során újra egyeztetni a származási kikötést a tegyeszes kapcsolattartóval, nehogy feleslegesen várjunk, mert valaki már rég kaphatott volna gyereket, csak úgy emlékeztek, szőke, kék szeműre várnak. Megfogadtam a tanácsot, egyeztettem az Emberünkkel erről, szerintem ez is szerepet játszott abban, hogy akkor és ott nekünk szóltak.

Mennyit várt a gyerek? Hannát a szülőanyja a kórházban hagyta. 6 naposan nevelőszülők hozták el, mivel senki nem jelentkezett érte, 3 hónaposan örökbe adhatóvá vált. Akkor már “csak” a karantén végét kellett megvárnunk, és jött is az A telefonhívás. Mivel hat hónaposan még nem alakult ki kötődés, elegendő volt 2 hét a barátkozásra, eltanultuk a rituálékat, hozzászokott Hanna a jelenlétünkhöz, és haza is hozhattuk. Az utolsó pár napban már nem is kereste a nevelők jelenlétét, teljes értékűen elfogadott minket.

Miért pont ő? A várakozás során, minden tegyeszes beszélgetésen elmondták, hogy 2-3 éves gyerekre készüljünk, annál kisebb nincs a rendszerben. Amikor bekerültünk tavaly a top10-be, mi ennek megfelelően be is vásároltunk mindent, és elégedetten ültünk a babérjainkon.. Aztán a barátkozás két hetében rohantunk kiskádért, cumisüvegért, és minden más “apróságért”, ami kellhet egy hat hónapos babának.

A telefonhívás során és az aktabetekintés elején többször elhangzott, hogy “de roma származású”, mondtuk semmi gond, szeretnénk többet tudni róla, és látni a fényképét. Már a száraz adatok is eléggé meggyőzőek voltak, mivel Hanna makkegészséges volt, amire nem is számítottunk. Aztán megláttuk a mosolygós pofiját, és részünkről el is dőlt a dolog, nem is értettük, miért kellene aludni rá egyet.

Miért pont ti? Ugyan voltak még páran előttünk a sorban, de mi voltunk az elsők származási kikötés nélkül. Tudtuk, hogy Hanna fiatal kora ellenére is határozottan képviseli a véleményét, lehet úgy gondolták, mi elbírunk vele. (eddig döntetlenre állunk 🙂

A tanács, ami jól jött volna utólag: Jobban kellett volna bíznom az ösztöneimben, és csak arra hallgatni, aki szakember és pártatlan. Szerencsére, amikor kezdtünk elbizonytalanodni, felhívtam a tegyeszes pszichológust, hogy beszéljük át a dolgokat a barátkozás félidejében. Sikerült megerősíteniük, és megfogadva a tanácsukat, a ”káros jó tanácsokat” ügyesen engedtük el a fülünk mellett.

A legnagyobb problémátok most: A fogzás és a kánikula hatványozza a kialvatlanságot. Hanna továbbra is karakán: egyrészt végtelen mosolygós, nyitott, cuki, aranyos baba, aztán egy pillanattal később éles hangon jelzi, ha valami nem tetszik neki. De remek marketinges: ezt inkább csak nekünk tartogatja, a környezet ezt az oldalát nem ismeri.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: egész végig, amikor a várakozás alatt elképzeltem, azt hittem, egy rutinos nevelőszülőt fogunk ki, aki reményeink szerint kedves határozottsággal terel minket a cél felé. Ehhez képest nekik is új volt a helyzet, ráadásul a Tegyesz is elég láthatatlan volt a barátkozás során, egy másik “zűrösebb” ügy lekötötte őket. Szerencsére meg tudtuk a nevelővel beszélni, hogy így legalább nincsenek rossz beidegződések, csináljuk úgy, ahogy nekünk jó. Aztán, amikor kicsit félresiklottak a dolgok, a Tegyesz első szóra megjelent, és segített.

Miről olvasnál szívesen? Minél több Babaköszöntőt, mert az azt jelenti, hogy másnak is sikerült.

Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. július

Általános
Babaköszöntő 2021. július

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok? Brit-magyar, kettős kultúrájú családként fogadtunk örökbe vér szerinti kislányunk mellé egy tőle két évvel fiatalabb kislányt.

Miben vagytok mások, mint mások? A gondolat mindig is ott volt a fejünkben. De miután meghalt a kisfiunk, és a kislányunk is cseperedett, nem az volt bennünk, hogy azonnal szüljek neki testvért, hanem mind a külföldi, mind a magyar barátaink pozitív hozzáállása, örökbefogadása segített abban, hogy emellett az út mellett döntsünk.

Ki érkezett? Szabolcs megyéből fogadtunk örökbe, a megyei listán, amit már tudtunk, hogy gyorsabb lehet a lefolyás, ha nincs származási kikötésünk. Nem is volt. A 2.5 éves Annamária került hozzánk, titkos örökbefogadással, nevelőszülőktől.

Mennyit vártatok? A határozatot 2020 novemberében kaptuk meg, és 2021 áprilisában első kiajánlásra elérhető volt a kislányunk.

Mennyit várt a gyerek? A kislány csecsemőkora óta, vagyis 2.5 éve örökbefogadható volt. Annyit megtudtunk, hogy 2 évesen egy örökbefogadása meghiúsult. Amit szomorúan hallottunk, de ugyanakkor örültünk, hogy mi lehetünk a családja.

Miért pont ő? Barátkozásunk alatt egy életvidám kislányt láttunk, aki hamar tanul. Származási és nemi kikötésünk nem volt, minimális egészségügyi problémát vállaltunk.

Miért pont ti? Szerintem elég jól látták, hogy Annamari beleillik a családi képünkbe. Igyekszünk vidám atmoszférát teremteni a gyerekek körül.

A legnagyobb problémátok most: Az étkezés egy hónap után kezd rendeződni, de sajnálattal tapasztaljuk, hogy a reggelek időnként “csoki és cukojjal” kezdődnek, és a zöldség-gyümölcsöt sajnos az édesség überelte.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: Annak ellenére, hogy jelentkeztünk a tanfolyamra, mégsem és a Covid miatt sem tudtunk részt venni, amiről azóta se szóltak. Így azoktól kértem tanácsot, akik közeli barátok és már örökbe fogadtak.

Miről olvasnál szívesen? Vér szerinti tesó és örökbefogadott tesók kapcsolata, valamint szülői kapcsolatuk.

*******

Read the rest of this entry

Szakdolgozat: Örökbefogadás után is felléphet depresszió

Általános

Endrédi Anita pszichológusként az örökbefogadás utáni hangulatzavarokat vizsgálta. Meglepő eredménye szerint az adoptálás után még gyakoribbak a hangulatzavarok, mint a szülés után, igaz, jellemzően csak enyhe tünetekről van szó.

Hova jársz, mihez készült a dolgozat?

A Szegedi Tudományegyetem Pszichológia alapképzésén készítettem ezt a dolgozatot 2018-ban.

Mi volt a témád?

A dolgozat címe: Posztadopciós hangulatzavarok vizsgálata örökbefogadó szülőknél. Kutatásom célja a gyermek kihelyezését követő első két évben tapasztalt hangulatzavarok feltérképezése volt a magyar örökbefogadó családok körében. Az adatgyűjtést önkéntes online kérdőív segítségével végeztem. 97 érvényes kitöltés szolgált a vizsgálat alapjául. Anyákat és apákat is vizsgáltam.

Mi vezetett el az örökbefogadás témájához?

Amikor 2015-ben elkezdtem a pszichológia szakot, már az örökbefogadásra várakozók csoportját erősítettük. Túl voltunk sok évnyi fizikai és érzelmi megpróbáltatáson, meggyötört minket a sok remény, majd kudarc. Úgy éreztem, muszáj valamit tennem, változtatnom az életemben, mert a bizonytalanság és a várakozás felemészt. Majd 2016-ban, vagyis az alapképzés második évében megtaláltuk egymást az akkor 6 éves kislányunkkal. Az élet csodáját éltük meg a szülővé válásunk és a családunk kiteljesedése folyamatában, annak minden szépségével és nehézségével. Ettől kezdve egyre több örökbefogadó családdal találkoztunk, beszéltünk, és láttam azt, milyen különbözőek az egyes élethelyzetek, a szülőkapcsolatok, az elvárások, és milyen nehéz egyeseknek felvállalni a nehézségeket, amelyekkel a mindennapokban szembesülnek.

Mondj pár mondatot a fő eredményekről!

Kutatásom célja a gyermek kihelyezését követő első két évben tapasztalt hangulatzavarok feltérképezése volt a magyar örökbefogadó családoknál. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált örökbefogadó szülők közel kétharmada tapasztal ebben az időszakban hangulatzavarokat, de jellemzően csupán enyhe tünetekről van szó. A szülés utáni hangulatzavarok aránya a magyar népességben más kutatások szerint 30% körül van. Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. június

Általános
Babaköszöntő 2021. június

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Kik vagytok?

Magdi (45) és Dani (37), vidékről származó budapesti házaspár, ebben a hónapban ünnepeljük a 10. házassági évfordulónkat. 5 évet töltöttünk mesterséges megtermékenyítéssel; örökbefogadó szülőnek akkor jelentkeztünk, amikor már mindketten elengedtük a vér szerinti gyermek lehetőségét. 2018 márciusában került sor az első látogatásunkra a Tegyesz tanácsadónknál. A határozat szerint 0 és 3 éves kor közötti, bármilyen nemű gyermek nevelésére alkalmasak vagyunk, a pszichológusi javaslatban viszont szerepelt, hogy inkább kislányt szeretnénk, illetve 1-3 éves kort preferálunk, mert fontosnak tartottuk, hogy összebarátkozhassunk a leendő gyermekünkkel.

Miben vagytok mások, mint mások?

Képesek voltunk változni-változtatni annak érdekében, hogy boldog családunk legyen. Eredetileg testvérpárt szerettünk volna örökbe fogadni, de a Tegyesz munkatársai tanácsára úgy döntöttünk, először egy gyerek érkezzen. Az Ágacska Alapítvány örökbefogadásra felkészítő tanfolyama és egy baráti beszélgetés nélkül valószínűleg tettünk volna származási kikötést – ami a legrosszabb döntés lett volna részünkről. Megértettük, hogy nem félelmek befolyása alatt kell meghatároznunk, kire vágyunk, hiszen egy gyerek bőrszíntől és származástól függetlenül csupán egy gyerek.

Előzetesen azt gondoltuk, hogy az örökbefogadott gyerekeinkben hiába keressük majd a vonásainkat és mozdulatainkat. Mekkorát tévedtünk! 🙂

Ki érkezett?

Kiara messze túlszárnyalta az elképzeléseinket. Egészséges, kedves, okos, őszinte, örökmozgó, huncut, gyönyörű kreol bőrű kislány. Két és fél évesen érkezett szerető nevelőszülőktől, országos listáról (Hajdú-Bihar megye), titkos örökbefogadással.

Mennyit vártatok?

A Tegyeszhez való jelentkezéstől az aktabetekintésig kereken két évet vártunk. (Három hónappal korábban volt az első kiajánlásunk, de az akta alapján visszautasítottuk a megismerkedést. Ekkor ébredtünk rá, hogy a kiszámíthatatlan következmények miatt nehézséget okoz számunkra, ha a szülőanya drogot fogyasztott a terhesség alatt, ezért kértük a betegséglista módosítását.) A járványügyi korlátozások miatt 3 hónapot csúszott az első találkozásunk, mégis nagy lelki segítséget jelentett a „toporgásban”, hogy konkrét gyermekről ábrándozhattunk, ő pedig a lezárások alatt kertes házban élhetett a budapesti panel helyett.

Mennyit várt a gyerek?

Születése után a kórházból nevelőszülőkhöz került, ahol néhány alkalommal meglátogatták a vér szerinti szülei. Tavaly februárban választottak ki minket a számára, júniusban találkoztunk először és július 16-án vettük gondozásba. Az ölünkbe pottyant: egy évvel korábban vált örökbe adhatóvá, mégis mi voltunk az első házaspár, akinek kiajánlották (a megyében nem találtak érdeklődőt).

Miért pont ő?

Ahogy az egykori sláger mondja: nekünk találkozni kellett. A férjem beleszeretett a mosolyába, én „elvesztem a szemeiben”. Számunkra nagyon fontos a humor, a kislányunk pedig egy igazi bohóc, sokat nevetünk vele. A rokonok, barátok, kollégák és ismerősök körében igazi rajongótábora van a kisasszonynak.

Miért pont ti?

Nincs információnk arról, hogy mi alapján választottak minket a szüleinek, de nagyon szerencsések vagyunk a döntés miatt. Gyorsan összeszoktunk, mára teljesen összecsiszolódtunk és úgy érezzük, mintha mindig is együtt lettünk volna.

A tanács, ami jól jött volna utólag:

A rápillantás után felpörögnek az események: 2-3 hét alatt család születik, annak minden örömével és feladatával. Vértezzétek fel magatokat, az intenzív barátkozás egy jól kötődő gyerekkel igazi érzelmi hullámvasút.

A legnagyobb problémátok most:

A dackorszak. Vagyis nincs probléma, csak makacs emberek együttélése. 🙂

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Lehet, hogy a mi esetünk van a nagykönyvben megírva, mert a teljes folyamat zökkenőmentesen zajlott, minden résztvevő nagyon segítőkész és támogató volt: a Tegyesz és a gyámhivatal munkatársai, a nevelőszülők, a barátkozás idején a szállásadónk, hazaérkezve a védőnőnk.

Miről olvasnál szívesen?

Statisztikákról.

****** Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. május

Általános

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: 10 mancsék

Kik vagytok? Lassan 9 éve házasok vagyunk, mindketten a negyvenes éveinkben. Mindig is szerettünk volna gyermeket. Lényegében az utolsó sikertelen beültetéssel párhuzamosan indítottuk el a folyamatot. Majd úgy alakult, hogy a lombikkezeléseket abba is hagytuk.

Miben vagytok mások, mint mások? Erre nehéz felelni. Két dolog talán. Az egyik, hogy nem mentünk el alapítványok felé és csak titkos örökbefogadást szerettünk volna. A másik, ahogy várakoztunk. Mi a várakozás időszaka alatt nem léptünk be ebbe a csoportba, nem érdeklődtünk sorszámról, nem rendeztünk be gyerekszobát, éltük az életünket két csodás kutyusunkkal. Utólag ránézve, annak, ahogy várakoztunk, volt előnye is és hátránya is. Egyrészt így nem számoltuk a hónapokat és éveket és elképesztően gyorsan eltelt az idő, másrészt viszont kevésbé voltunk felkészülve a gyermek érkezésére.

Ki érkezett? A lányunkat 5 és fél hónaposan hoztuk haza, egy csodálatosan szép és meglepően nyugodt kisbaba érkezett.

Mennyit vártatok? A jelentkezéstől számítva 4 évet.

Mennyit várt a gyerek? 2020. áprilisban lett örökbe fogadható, minket május első napjaiban hívtak. (Születésétől a hazajöveteléig csecsemőotthonban volt.)

Miért pont ő? 0-6 hónapos kort jelöltünk. Ő volt az első és már a fotó alapján beleszerettünk. Így, hogy lassan egy éve család vagyunk, nehéz habozásról beszélni, de volt olyan eleme a történetének, amit alaposabban végig kellett gondolnunk.

Miért pont ti? Erre a kérdésre szintén nehéz válaszolni. Éppen a COVID első hulláma zajlott, minden virtuálisan történt, még a barátkozás is teljesen másképp volt. A rápillantáson kívül (ami egy üvegablakon keresztül történt maszkban és nagyon messziről megnézhettük a teraszon) kétszer tudtunk elmenni hozzá, mielőtt hazahoztuk. Szülőként viszont a válaszunk az, hogy ő nekünk született és mi neki.

A tanács, ami jól jött volna utólag: A tanfolyamon végigvettük, hogy a gyermek mit él át, neki milyen és milyen nagyobb kérdéseket kell végiggondolni miatta és érte. Ami jól jött volna, hogy szülőként milyen hullámvasútra ül fel az ember. Hogy ér kételkedni, elbizonytalanodni is és hogy nem azonnal fog kialakulni a szeretet, kötődés. (Ezt persze tudtuk, de más tudni és más megélni.) Hogy ez olyan, mint egy tánc, együtt táncolunk a gyerekkel és egyszer csak már nem akarjuk elengedni egymást. De ez egy hosszú folyamat. És meg kell élni azt is, amikor adott esetben még nem kér a szeretetedből.

A legnagyobb problémátok most: Jó lenne már végre óvintézkedések és aggodalom nélkül elmenni a játszótérre, játszóházakba, gyerekközösségekbe.

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok: A kislányunk az első pillanattól nyugodtan és szépen végigaludta az éjszakákat. Pedig fel voltunk készülve arra, hogy az elején nem így lesz. Azóta is jó alvó.

Miről olvasnál szívesen? Minden olyan téma érdekel minket, ami abban segít, hogy a kislányunk a nagyobb gyerekközösségekben és később a gyökérkutatás során a lehető legnagyobb felkészültséggel és önbizalommal tudjon működni és megélni ezeket a helyzeteket. És mindenki története és megosztása nagyon sokat számít és óriási támogatást jelent.

****** Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. április

Általános
Babaköszöntő 2021. április

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

Nicknév: Kriszta és Tomi

Kik vagytok? Az átlagnál még mindig picit fiatalabb (én 29 éves vagyok, a férjem 35), Pest megyei házaspár vagyunk. Első örökbefogadott fiúnk Patrik, ő 2019 júliusában újszülöttként érkezett alapítvány segítségével. (https://orokbe.hu/2019/10/28/babakoszonto-2019-oktober/) Mindig nagy családot szerettünk volna, így néhány meddőségi kezelés után 2018-ban beadtuk a jelentkezésünket a Tegyeszbe. 2019-ben meg is érkezett Patrik. Ahogy ő betöltötte az egy évet, ismét beadtuk a jelentkezést tesóra. A kritériumok ugyanazok voltak, mint elsőre. 0-4,5 éves korig vártunk, nemi és származási megkötés nélkül, korrigálható betegségeket és akár testvérpárt is elfogadtunk volna.

Miben vagytok mások, mint mások? Semmiben. Nagy családot szeretnénk, de csakis örökbefogadás útján.

Ki érkezett? Márk érkezett. 2021.02.15-én, 3220 gr-al és 51 cm-el makk egészségesen. 2020 szeptember közepére volt időpont a TEGYESZ-hez, viszont augusztus végén részt vettünk az Alapítvány éves balatoni találkozóján. Az Alapítvány vezetője már az első napon jelezte, hogy Patrik vér szerinti anyukája ismét várandós, és nagyon örülne, ha a születendő babát is mi fogadnánk örökbe. Percet sem gondolkodtunk, igent mondtunk. Nagyon boldogok vagyunk, hogy vérszerinti tesók lettek a gyerekeink. A terhesség terminusa nem volt biztos, december/januári babára számítottunk. Az utolsó hetek számomra nagyon lassan teltek, 2x úgy volt, hogy megindítják a szülést. Végül 41+2 napra született meg Márk. Ezalatt a várandósság alatt volt alkalmunk többször találkozni az életet adóval és a vérszerinti apukával is, így bőven tudunk majd mesélni a fiúknak, ha később kérdésük lesz. A covid ellenére a szülést követően a kórház nagyon rugalmas volt. Márk összesen egy hetet töltött bent, ez idő alatt minden délután 1,5-2 órát bent lehettük vele egy külön helyiségben. 02.22-én hoztuk őt haza, majd 02.25-én hívott a kórház, hogy mikor Márk született, volt egy Covidos baba és mama, így valószínű keresni fog a Nébih. Így is lett, Márk 10 napot volt karanténban itthon (csak ő), de szerencsére mindannyian egészségesek maradtunk.

Mennyit vártatok? Semennyit. Előbb tudtuk, hogy újra gyerekünk lesz, mint hogy a kezünkbe lett volna a határozat.

Mennyit várt a gyerek? Egyetlen napot. Egynaposan láthattuk őt először, de mivel már a terhesség korai szakaszában tudtuk, hogy jönni fog, igazából annyira vártuk, hogy ha nem láthattuk volna, és zöld lett volna 3 karral és 4 füllel, akkor is szerettük volna örökbe fogadni.

Miért pont ő? Tekintve, hogy vér szerinti tesó baba érkezett, egyáltalán nem volt kérdés, hogy szeretnénk Márkot. Patrik örökbefogadása után tisztában voltunk a vér szerinti hátterével (gondozatlan terhesség, nemi betegség, stb. de ez nem tántorított el minket másodjára sem.)

Miért pont ti? Mi már Patrik érkezése után is jeleztük az Alapítványnak, hogy ha tesó baba érkezne, mi nyitottak vagyunk. Így is lett 😊

A tanács, ami jól jött volna utólag: Patrik 19 hónapos volt, mikor Márk megérkezett. Mindig kicsi korkülönbséget szerettünk volna és ezt meg is kaptuk. Viszont az első hetekben én nagyon féltem, hogy Patrik hogy éli meg, hogy már nem csak ő van. Ő még nem beszél, ellenben nagyon aktív, folyamatos figyelmet igénylő gyerek. Márk viszont Buddha baba, így Patrik könnyen és gyorsan elfogadta az érkezését. Nekem viszont keményen kellett dolgozni magamban, hogy hogyan is kell a figyelmet egyenlően adni, és plusz szeretetet osztani a szívemből. Amit még szeretnék megjegyezni, a tanfolyamon is többször elhangzik. Az a bizonyos lila köd. Patriknál rögtön az első pillanatban ott volt, és szerelem volt. Márknál viszont több nap kellett, hogy kialakuljon, annak ellenére, hogy hónapokig vártuk, hogy megérkezzen. Ez nagyon fura és ijesztő érzés volt, amíg rá nem jöttem, hogy ez teljesen normális dolog.

A legnagyobb problémátok most: Nincs ilyen!

Mi volt másképp, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva/ahogy tanfolyamon tanultátok:

Igazából talán annyi, hogy egyik gyerekünk sem telefonhívás útján érkezett.

Miről olvasnál szívesen? Vér szerinti újszülött tesók érkezése után nagyobb gyerek örökbefogadásáról. Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2021. március

Általános
Babaköszöntő 2021. március

Bemutatkoznak azok a családok, ahova nemrég érkezett kisgyerek. Mindenkinek gratulálok! Jelentkezzetek a rovatba a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen, ha nemrég (egy éven belül) fogadtatok örökbe.

 

21 éve alkotunk egy párt a férjemmel. Első perctől fogva tudtam, hogy őt szeretném gyermekeim apjának. Több meddőségi kezelésen estünk át, sikertelenül. Csecsemő- és gyermek szakápoló a szakmám, sok csecsemő születésénél voltam jelen. Én voltam az újszülöttellátó nővér. Soha nem adtuk fel, hogy egyszer kiválaszt minket egy csodás gyermek. Örökbefogadásra azért ilyen későn jelentkeztünk, mert a férjemnek kellett egy kis idő, amíg megérett rá. Most már tudja, hogy előbb kellett volna jelentkezni, bár akkor nem Tami érkezett volna hozzánk. 4 évet várakoztunk a Pest megyei Tegyesznél, az országos listára is felkerültünk, alapítványhoz regisztráltuk magunkat.

4 év alatt egyszer sem csörrent meg a telefonunk. Több örökbefogadási tanácsadónk volt az évek alatt. Lejárt volna az érvényes határozatunk, ezért telefonon beszéltem nyáron a tanácsadóval, hogy mikor adjuk be a hosszabbításhoz a papírokat, a covid miatt, gondoltam, lassabb lesz az ügyintézés. Soha nem tettem fel ilyen kérdést a tanácsadónak, de akkor úgy éreztem, meg kell kérdezzem, hogy milyen érzés, amikor megcsörren a telefonunk, mert nagyon vártam, már 42 éves vagyok, tudtam, hogy most van itt az utolsó esélyünk. 2020 szeptemberében megérkezett az a bizonyos telefoncsörgés. Én dolgoztam a gyermekrendelőben, ahol nem volt térerő, ezért nem tudtam felvenni a telefont. Férjemet viszont utolérték, visszahívtam az ügyintézőt és elmondta, hogy van egy kéthónapos kisbaba, titkos örökbefogadással, az életet adója lemondott róla a kórházban. 2020.07.25.-én született, ami a mi megismerkedésünk dátuma is, úgyhogy tudtam, hogy megtörtént a csoda, kiválasztott minket szüleinek egy kislány. Mindig azzal vigasztal mindenki, hogy higgyem el, megszületik az a gyermek, aki minket választ családjának. Másnap mentünk a Tegyeszbe, ahol képeket láttunk a kislányunkról. Első látásra is leírhatatlan érzés volt, tudtam, hogy ő tényleg minket választott. Nevelőszülőnél volt Tamara, így a személyes találkozáshoz egyeztetni kellett a nevelőmamival. Nevelőmamink egy fantasztikus anya, nagyon nagy szeretettel várt minket és maximálisan támogatott az ismerkedés alatt.

****** Read the rest of this entry

%d blogger ezt szereti: