Tag Archives: örökbefogadás

Babaköszöntő 2018. július

Általános
Babaköszöntő 2018. július

Bemutatkoznak azok az örökbefogadó családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Szeretettel gratulálok! A rovatba folyamatosan várom azok jelentkezését, akik egy éven belül fogadtak örökbe, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre.

Nicknév: Trinity

Kik vagytok? Vidéki városban élő, értelmiségi házaspár vagyunk. Mindkettőnknek volt egy korábbi sikertelen házassága, így viszonylag későn, a harmincas éveink elején találkoztunk egymással. Nyolc éve élünk együtt, hat éve vagyunk házasok. A megismerkedésünk után szinte azonnal szerettünk volna gyermeket. Végigmentünk a szokásos orvosi protokoll minden állomásán eredménytelenül. Felmerült mindkettőnkben az örökbefogadás gondolata. Úgy döntöttünk, hogy az esetleges sikeresség esetén is fenntartottuk volna a kérelmünket. Ezt a Tegyesz előtt sem titkoltuk és mivel rendben találták az ezzel kapcsolatos érzelmeinket, alkalmasnak minősítettek.

Miben vagytok mások, mint mások? Mindketten buddhisták vagyunk, így talán máshogy látjuk a dolgokat, mint mások. A sikertelen beavatkozások persze minket is megráztak, de szinte rögtön folytattuk tovább az utunkat. Én nem terhességre vágytam önmagában, hanem gyermekre, anya szerettem volna lenni. A férjemmel tudtuk, hogy gyermekünkkel valamilyen úton egymásra találunk. A csoda megtörtént, most egy tüneményes kislány szüleivé váltunk. Nincs értelme marcangolni magunkat olyan dolgokért, amin nem változtathatunk és szorongani az elérhetetlen vágyaink miatt. A kezeléseket, orvosi vizsgálatokat egy önismereti útnak tekintettük, ami még mélyebben összehozott minket és az egyébként is nagyon jó kapcsolatunkat szoros egységgé kovácsolta. Az örökbefogadásra mentálisan jobban készültünk. Sokszor beszéltünk az örökbefogadásról, meditáltunk rajta, utána olvastunk, hogy fel legyünk készülve, hogy szinte egyik-napról a másikra szülők leszünk. A kettesben töltött éveink alatt rengeteg programot is szerveztünk, sok új dolgot valósítottunk meg együtt.

Ki érkezett? A kislányunk, Alízka titkos örökbefogadással került hozzánk, megyei listán. Két és fél éves volt, amikor kiajánlották nekünk, rá másfél hónapra hoztuk haza. Rögtön tudtuk, hogy ő az, már az iratismertetésre úgy mentünk, hogy a férjem vett neki egy plüssállatkát, amivel a mai napig együtt alszik.

Öt hónapos kora óta nevelkedett a nevelőszülőknél. Minket arra készítettek fel a Tegyesz szakemberei, hogy a kislány vélhetően erősen kötődik a nevelőszülőhöz és család többi tagjához is, ezért valószínűleg nehezebb lesz a barátkozás és elválás, de a kislányunk bátor, okos, alkalmazkodó természete megkönnyítette a barátkozási szakaszt.

Első találkozáskor egy tündéri, bájos kislányt ismertünk meg. Bár akkor még csak „rápillantás” lett volna, hosszan játszottunk a szobájában, ahol „bemutatkozott” nekünk.  Nem is értettük, hogy miért akarnak gondolkozási időt adni, hiszen ő a kislányunk. Az első találkozáskor azt is éreztük, hogy ő is akarja, hogy mi legyünk a szülei. Így nem okozott gondot az a szakmai hiba, hogy a nevelőszülő úgy készítette fel a kislányt az első találkozásra, hogy anyukája és apukája érkezik hozzá.

A barátkozást megnehezítette, hogy a nevelőszülő lánya (aki segítőként volt megjelölve) erős érzelmi kötődése miatt időnként vélhetően szándékán kívül akadályozta az átgondozás sikerességét. Ez konfliktust is eredményezett és az örökbefogadási tanácsadónak is be kellett avatkoznia. Mi ezt a ragaszkodásuknak és szeretetüknek tudtuk be, illetve annak, hogy nem voltak felkészülve az elválásra. Szerencsére nem okozott nagy gondot a későbbiekben, és végül is mi „jól is jöttünk ki” a dologból, mivel a békés férjem a kicsi lánya érdekében kikelt magából és vitába bocsátkozott, amit a tanácsadónk büszkén emlegetett a pszichológusnak, gyámnak és gyámhivatalnak. Ezen túl a nevelőszülőknek nagyon hálásak vagyunk a gondoskodó, szeretetteljes nevelésért, ami miatt Alízka egészséges lelkületű, vidám kislány lett, csupa jó tulajdonságokkal.

Mennyit vártatok? Másfél évet vártunk rá. 2016 szeptemberében nyújtottuk be a kérelmet. Szerencsére kis megyében élünk, így viszonylag hamar, 2017 decemberében a 17. helyre kerültünk. Úgy gondoljuk, hogy előnyt jelentett, hogy nagyobb gyermeket is elfogadtunk, illetve nem volt akadály a koraszülöttség és kis súly, amivel a kislányunk született.

Mennyit várt a gyerek? Eleinte látogatták Alízkát, de aztán a találkozások elmaradtak, mert az életadónak 2017. évben újabb gyermeke született. 2018. március végén lett örökbeadható, nekünk április közepén ajánlották ki.

Miért pont ő? 0-4 éves, bármilyen nemű, korrigálható állapotú kisgyermekre volt határozatunk. A férjem inkább kislányt szeretett volna, amit megsúgott az örökbefogadási tanácsadónknak, aki ezt, úgy tűnik figyelembe vette. A tanácsadónk egyébként egy tündéri, munkáját lelkiismeretesen, odaadóan végző hölgy, aki mindig rendelkezésre áll, nem akadály nála a hétvége, a korai, késői időpont sem.

Először volt származási kikötésünk, mivel ahol lakunk, jelentős roma közösség él és nem tudtuk, hogy tudjuk-e kezelni ezt a komplex helyzetet, de később ezt átgondolva ezen enyhítettünk, mivel tisztában voltunk a származási bizonytalanságokkal. A gyermekvállalás eleve egy elfogadást jelent, ami az örökbefogadás esetére még inkább igaz. Beállítottságunk szerint az embert a tudata és neveltetése határozza meg.

Ő volt a második, előtte országos listáról volt kiajánlásunk, de olyan betegsége volt, amit mi sajnos nem tudtunk vállalni, a körülményeink (orvosi ellátottság, családi körülmények stb.) miatt. Az ügyintézőnk a fényképét sem mutatta meg, hogy ne érzelmi alapon döntsünk.

Miért pont ti? Nem tudjuk, hogy miért pont minket választottak. Fel sem merült bennünk megkérdezni, hiszen önmagában annak örültünk nagyon, hogy megtalálták a kislányunkat.  Az örökbeadáskor a Tegyeszes ügyintéző azt mondta, hogy úgy gondolták, hogy mi tudunk belőle a legtöbbet kihozni, mivel egy értelmes, tehetséges, koránál érettebb kislány, de erre részletesen nem kérdeztünk rá, hogy ez mit jelent.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Mit lehet tenni, vagy hogyan kell rá felkészülni, hogy a nevelőszülő nem szakmai alapon végzi az átgondozást, hanem a kötődés miatt ragaszkodik a gyermekhez és ezzel megnehezíti az új családjába szoktatását. Az is jól jött volna, hogy a barátkozás során hogyan lehet úgy ismerkedni, hogy ne zavarjuk a nevelőcsaládot, alkalmazkodjunk a szabályaihoz, ugyanakkor magunkat mutassuk be leendő gyermekünknek.

A legnagyobb problémátok most: Megoldandó feladataink vannak, de ezek a szokásos gyerekkel kapcsolatos dolgok, most például a szobatisztaság van soron. Minden napot nagy örömmel élünk meg, nem tudunk betelni, hogy a kislányunk csacsog a lakás minden pontjában. Igazából az a legnagyobb problémánk, hogy nem tudjuk, hogy még egyszer képesek vagyunk-e meghallgatni, hogy mindenkinek van egy, vagy több ismerőse, akinek az örökbefogadás után spontán született gyereke, mert lement róla a lelki teher 🙂

Miről olvasnál szívesen?  Nagyobb/felnőtt örökbefogadott gyerekekkel készült interjúkat szívesen olvasnék. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2018. június

Általános
Babaköszöntő, 2018. június

Bemutatkoznak azok az örökbefogadó családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Ezúttal minden szereplőnk két év körüli gyereket fogadott örökbe. Szeretettel gratulálok mindenkinek! A rovatba folyamatosan várom azok jelentkezését (zsuzsa.martonffy@gmail.com), akik az elmúlt egy évben sikeresen fogadtak örökbe, netán örökbefogadás után született gyerekük. 

Nicknév: nincs

Kik vagytok? Borsod megyei házaspár vagyunk, Eszti (36 éves) és Peti (41 éves). 2009-ben házasodtunk össze, 2010-től szerettünk volna babát, de nem akart összejönni, így elindítva a kivizsgálásokat, 2011-ben kiderült, hogy természetes úton nem is lehet. Ez kicsit sokkolt minket, mivel a családban ilyen még nem fordult elő. Idő kellett a feldolgozáshoz, majd “kis” szünet után belevágtunk a lombikba. Hosszadalmas kivizsgálás után kiderült, hogy már csak spermadonorral lehet gyerekünk, majd három intézet vizsgálatait végigjárva, végül a harmadik intézetben 2016-ban meg is történt a donoros beültetés, mely sajnos sikertelen volt. Akkor derült fény arra, hogy vannak még egyéb betegségek, melyet korábban nem vizsgáltak és ez tette fel az “i”-re a pontot, hogy elinduljunk az örökbefogadás útján. Így 2016 októberében jelentkeztünk a Tegyesznél.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben, mi is gyermeket szerettünk volna, mint mások.

dav

Ki érkezett? Hajnika, egy 18 hónapos kis csoda, saját megyéből. 🙂  Bár súlyban és centiben le van maradva a kortársaihoz képest, ezen kívül teljesen egészséges örökmozgó gyerkőc. A szülőanyja a kórházban hagyta, nem érdeklődött utána. A kórházból csecsemőotthonba, majd nevelőszülőkhöz került.

Mennyit vártatok? 2016 októberében jelentkeztünk és 2018 január 15-én szólalt meg az a bizonyos telefon.

Mennyit várt a gyerek? 18 hónapot. Bár otthagyták a kórházban, mégis csak 2017 év végére vált örökbe fogadhatóvá.

Miért pont ő? Mert Ő nekünk született. Mi 0-2 éves korú, egészséges vagy korrigálható állapotú kislányt szerettünk volna, származási megkötéssel, amit később enyhítettünk. Ő volt az első kiajánlásunk.

Miért pont ti? Nem tudjuk. Az biztos segített, hogy a várakozás alatt jeleztük, hogy elfogadunk bizonytalan származást is. És mivel Hajnika biológiai apukája ismeretlen, így lehet, hogy ezért kerültünk szóba. Úgy tudjuk, nekünk ajánlották ki először.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán az, hogy ne ijedjek meg, ha nem jönnek elsőre az elsöprő szülői érzelmek, mert nem mindenki egyforma, van akinél ezek később alakulnak ki.

A legnagyobb problémátok most: Igazából nincs semmi probléma, talán csak azok az általános apróságok, amik minden kisgyermekes család életében ott vannak.

Miről olvasnál szívesen? Arról, hogy az örökbefogadó szülők lelkileg hogyan élik/élték meg az első heteket, amikor hirtelen gyökeresen változik meg az életük. (Ez főleg az első gyerekeseknél érdekelne).

****** Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2018. május

Általános
Babaköszöntő 2018. május

Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe. Szeretettel gratulálok! A rovatba folyamatosan lehet jelentkezni, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.

Nicknév: nusianyu

Kik vagytok? A férjemmel 2012 óta élünk együtt, mindkettőnknek első házasság, s mivel hívő keresztények vagyunk, remélhetőleg az utolsó is 🙂 Annán kívül nincs gyermekünk. Orvosi okot nem találtak a meddőségünkre, de se a lombikok, se az inszeminációk nem sikerültek. Már 2014-ben elindítottuk az örökbefogadást, párhuzamosan az eljárásokkal.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban különbözünk másoktól, hogy eleve a megismerkedésünkkor terveztünk örökbefogadást is, bár akkor még nem tudtuk, hogy vér szerinti gyerekünk nem lesz.

Ki érkezett? Anna 2018. április 4-én született, 7-én találkoztunk először, 12-én hoztuk haza. Teljesen egészséges, gyönyörű kislány, a kórházban lemondott róla a szülőanyja.

Mennyit vártatok? 4 évet vártunk.

Mennyit várt a gyerek? Anna újszülöttként került hozzánk.

Miért pont ő? A jelentkezéskor maximum 2 éves, akár korrigálható egészségi állapotú gyermeket jelöltünk meg, sem a nemre nem volt kikötésünk, sem a roma származást nem zártuk ki.

Miért pont ti? Előttünk 3 párt értesítettek. Kettő meg se nézte Annát, egy pár pedig megnézte, de nemet mondott. Egy éve volt egy sikertelen örökbefogadásunk, a kétéves kisfiú annyira kötődött a nevelőanyához, hogy nem volt mit tenni. Megviselt, el is zárkóztam a nevelőszülős újabb bármilyen kísérlettől bármilyen gyerekkel, azt hiszem, ezért is szerencsés volt újszülöttet “kapnunk”.

A legnagyobb problémátok most: A férjem maradéktalanul boldog, problémám inkább csak nekem van. Teljesen magamra vagyok utalva. A férjem dolgozik, nagyszülő, tesó nincs, idegent nem szeretnénk bevonni, így aztán a háztartás, a baba ellátása teljesen rám marad. Hat napom volt kiszállni a munkámból, ezzel magam mögött hagytam egy életformát, egy karriert. Agglomerációban lakunk, a közeli városból származom, ott, dolgoztam – gyakorlatilag napok telnek el úgy, hogy a férjem az egyetlen felnőtt társaságom 🙂 Feldolgozom, nyilván többet nyertem, mint amit vesztettem, de mindenesetre ez most feladat.

****** Read the rest of this entry

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Általános

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2018. április

Általános

Itt a Babaköszöntő, bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett örökbefogadás útján kisgyerek, vagy éppen örökbefogadás után estek teherbe. Szeretettel gratulálok a családoknak!

Kik vagytok? 10 éve házasodtunk össze, és szerettünk volna kisbabát, de hosszas lombikos kezelések után sem jött össze. Ekkor gondoltunk az örökbefogadásra. Egy gyönyörű kislány után tavaly szeptemberben érkezett az öcsike.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem érzem, hogy mások lennénk bármiben, gyerekre vágyó házaspárként indultunk, mint itt mindenki.

Ki érkezett? Újszülött kisfiú érkezett, háromnaposan hozhattuk haza a kórházból. Teljesen egészséges, vidám, mosolygós kisfiú.

Mennyit vártatok? A határozatot kb. a kislányom egyéves korában kaptuk kézhez, és be is jelentkeztünk a Fészek Alapítványhoz, ahonnan Borika is érkezett. Augusztus 30-án lett kétéves, szeptember 19-én érkezett a kistesó, így valamivel több mint egy évet vártunk. Nem is lett volna jobb korábban, mivel Bori még nagyon pici volt, nyilván kalkuláltunk várakozási idővel is.

Mennyit várt a gyerek? Születésekor a szülőanyuka lemondott róla, így a papírok elintézése után mi vihettük haza a kórházból.

Miért pont ő? Nem igazán volt kikötésünk nemben, származásban, egészséges babára volt határozatunk. Az első és a második örökbefogadást nagyon sorsszerűnek éltem meg, nekünk születtek mindketten! Előtte nem gondoltam volna, de most már tudom, hogy oka van, hogy éppen az a gyerek érkezik, aki.

Miért pont ti? Sorra kerültünk. Ettől függetlenül azt mondják, hogy a kislány rám, a kisfiú a férjemre hasonlít, mondjuk természetben is, egyelőre úgy tűnik 🙂

A tanács, ami jól jött volna utólag: Szerencsére közel laknak a férjem unokatestvérei, ahol már van két gyerek, tőlük nagyon sok segítséget kaptam, főleg az elsőnél. Azt gondoltam, már nagyon rutinos leszek a másodikkal, persze semmi nem úgy történt, ahogy gondoltam 🙂 A papírokkal (adó, tb kártya stb.) nagyon sokat rohangáltunk, mert titkolt terhesség volt mindkettő, és a kiállított papírokat automatikusan küldik a szülő anyának… Itt jó lett volna jobban képben lenni, szerencsére a Fészek Alapítvány is sokat segített, másrészt sokszor az ügyintézők sem mindig voltak a helyzet magaslatán, de végül sikerült mindent rendbe tenni.

A legnagyobb problémátok most: Nincs igazából ilyen, nagyon boldogok vagyunk, örülünk a gyerekeinknek. Csak olyanok vannak, ami gondolom minden családban (tesó érkezése, dackorszak, ovikezdés), de örülünk, hogy megélhetjük ezeket is!

Miről olvasnál szívesen? Amiről meg nem nagyon láttam bejegyzést, az a titkolt terhességből származó gyermek örökbeadása. Szívesen olvasnék arról is, hogy másnál hogyan zajlott a tesó érkezése.

******

Nicknév: Marchy14

Kik vagytok? Marianna (36) és Béla (43). 7,5 éve vagyunk házasok. 21 éve vagyunk együtt. Mindig sok gyermeket szerettünk volna, legalább 4-et, de ez nem adatott meg. A házasságkötésünk után 2 évvel kiderült, hogy természetes úton nem lehet gyermekünk. Már előtte eldöntöttük, hogy a mesterséges dolgok nem a mi utunk. Így néhány évig vártunk a csodára, sok-sok álmatlan éjszaka, már-már testi tüneteket produkáló lelki fájdalom után úgy döntöttünk, hogy örökbe fogadunk egy babát.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem semmiben nem vagyunk mások. Mi is végigjártuk az örökbefogadók útját, csupán a sikertelen lombikokat hagytuk ki.

Ki érkezett? Adrienn érkezett, úgy, ahogy megálmodtam. Újszülöttként Békés megyéből, a megyei listáról érkezett titkos örökbefogadással. Ő egy csoda. Egészséges, többnyire jókedvű, mosolygós baba. Az éjszakákat végigalussza. Egy tünemény. Mindenkinek ilyen gyereket kívánok.

Mennyit vártatok? Egészen pontosan 3 év és 1 napot vártunk.

Mennyit várt a gyerek? A picurka szerencsére nem várt csupán egy napot. Már a születése napján tudtuk az érkezését.

Miért pont ő? 0-1 éves korú korrigálható egészségi állapotú magyar származású kislányra vártunk. Mindig éreztem, hogy téli babánk lesz. Azt is, hogy ugyanaz lesz a horoszkópja, mint az enyém. Természetesen mindenki azt hitte, viccelek, de tényleg éreztem. És igazam lett. Millió jel mutatta az utat, hogy ő a mi babánk, hozzánk tartozik. Éppen ezért a 6 hét sem okozott bennem feszültséget. Nyugodt voltam, tudtam, ő nekünk született, csak a gólya először téves címre vitte.

Miért pont ti? Az előttünk lévő pár nem vette fel a telefont, így mi következtünk. De tudom, hogy ennek így kellett történnie.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Igazából a 3 év alatt volt időnk felkészülni a baba érkezésére, viszont hiába készül valaki arra a bizonyos hívásra, mégis sokkhatás. A férjem másnap estére a stressz miatt (még, ha boldogság stressz akkor is) belázasodott. Azóta természetesen minden rendben. A másik pedig az a hatalmas érzelmi hullám, ami a hazajövetelünk után rám zúdult: a mérhetetlen szeretet, felelősség. Mind-mind olyan dolog, amire szerintem nincs jó tanács.

A legnagyobb problémátok most:  A legnagyobb problémáról egyenlőre nem tudok beszámolni, mivel nincs ilyenünk. A pici nyugodt, eszik, alszik, nagyokat nevetgél, visongat. Mindig várjuk a következő mérföldkövet.

Miről olvasnál szívesen? Bármiről szívesen olvasok, ami az örökbefogadással kapcsolatos.

******

Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2018. március

Általános

Bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Szeretettel gratulálok mindenkinek!

Kik vagytok? 33 és 31 éves vidéki házaspár vagyunk. Első babánkra vártunk. Az utunk nem volt hosszadalmas. Két vetélés után döntöttünk az örökbefogadás mellett minden más lehetőséget kihagyva.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban, hogy mi a lombik útvesztőibe bele sem fogtunk és a minimum korhatárt (25 év) meg kellett várnunk, hogy betöltsem.

Ki érkezett? Noel Gergő(a Noel a mi választásunk, a Gergőt pedig az életet adó adta). Egészséges kisfiú. A Tegyeszen keresztül érkezett hozzánk, titkos örökbefogadással. Hazaérkezésekor 9 napos volt. A szomszéd városból, mindössze 7 perc autó útnyira.

Mennyit vártatok? Az első tegyeszes találkozótól számítva majdnem napra pontosan 4 év 7 hónapot.

Mennyit várt a gyerek? 2 nappal a születése után érkezett a telefon. Rá 4 napra láttuk először. 9 naposan hoztuk haza. Már jóval a születése előtt lemondott róla az életet adó.

Miért pont ő? Nem tudjuk miért pont ő, de abban biztosak vagyunk, hogy nincsenek véletlenek.
Kikötésünk nem volt csak annyi, hogy 0-6 hónapos babát szeretnénk, kis korrigálható betegséggel. Első kiajánlás volt és szerelem első látásra.

Miért pont ti? Miért pont mi? Mai napig nem tudjuk…

Miről olvasnál szívesen? Arról, hogy a családok hogyan és milyen módon mesélik el gyermekeiknek, hogy hogyan is érkeztek a családba. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2018. február

Általános
Babaköszöntő, 2018. február

Itt a friss Babaköszöntő, bemutatkoznak a közelmúltban örökbefogadó családok. Down-baba harmadik gyerekként, két újszülött nyílt örökbefogadással a Bölcsőtől, roma gyerek a családi tiltakozás ellenére, hatéves kislány vállalása ötven felett. Minden történet más, de mindegyikből lehet tanulni. Szeretettel gratulálok a családoknak!

Kik vagytok? Bertold egy négytagú családba érkezett, két vér szerinti gyermek után harmadik fiúként. Jelenleg Levente 5, Ákos 2 éves, és Bertold is hamarosan betölti az 1-et.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintünk semmiben, bár a környezetünk ezt nem így gondolja. Jó, azért egy Down-szindrómás baba örökbefogadása két öt év alatti gyermek mellé tényleg nem egy szokványos dolog, viszont életünk egyik legjobb döntése.

Ki érkezett? Bertold érkezett nyílt örökbefogadással Budapestről. Kéthetesen került hozzánk. Down-szindrómás, azóta gyönyörűen fejlődik. Van egy kis szívproblémája, de jelenleg szerencsére úgy néz ki, hogy nem lesz szükség beavatkozásra. Végtelenül nyugodt, életvidám, kiegyensúlyozott gyerek, akinek mindene a két nagytestvére.

Mennyit vártatok? Nem sokat, 2-3 hónapot. Kifejezetten Down-szindrómás babát kértünk, értük pedig sajnos nem állnak hosszú sorokban az örökbefogadó szülők.

Mennyit várt a gyerek? Nyíltan fogadtuk örökbe. A várandósság alatt nem derült ki a diagnózis, egy másik házaspár fogadta volna örökbe, ők voltak ott a kezdeteknél, látogatták is az első napokban. A Down-szindróma felmerülésekor döntöttek úgy, hogy ezt a felelősséget nem tudják vállalni. Ekkor értesítettek minket, hogy lenne egy baba, aki családra vár.

Miért Down-babát akartatok? Nekünk lehet vér szerinti gyerekünk. Úgy gondoltuk, hogy egy olyan kisgyereknek is szeretnénk megadni a lehetőséget a családra, akinek erre nélkülünk nagyon kevés esélye lenne. A Down-szindróma nem volt számunkra idegen, a fiainknak sem, és nagyon vágytunk rá, hogy egy ilyen különlegesen fantasztikus gyermeket is felneveljünk.

Miért pont ti? Steinbach Évával álltunk kapcsolatban a Down Alapítványtól, már a folyamat legelejétől. Őt értesítették Bertold szülők nélkül maradásáról, mi pedig érvényes, Down-baba örökbefogadására jogosító papírokkal rendelkeztünk, és hajnalban már indulni is tudtunk a csöppségért.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Inkább az akkor még folyamatban lévő építkezésünkhöz kellett volna pár jó tanács. 🙂 Bertolddal minden gördülékenyen ment és megy azóta is.

A legnagyobb problémátok most: Hogy a karácsonyfa égősorához tartozó vezeték tűnik a legizgalmasabb tárgynak a világon, amit persze kóstolás nélkül nem lehet igazán megismerni… 😀 Viccet félretéve, Bertold családba illesztése teljes mértékben zökkenőmentesen zajlott, gyönyörűen fejlődik, minden iránt érdeklődik, mindig jókedvű, és olyan szeretettel ragaszkodik a család tagjaihoz, ami belőlünk is új dimenziókat váltott ki.

Miről olvasnál szívesen? Sérült gyermekek örökbefogadásáról, hiszen ők a legérdekesebb emberek a világon. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2018. január

Általános

Minden örökbefogadó család története más, mindenkinek megvan a maga útja. Öt friss örökbefogadó család mutatkozik be a januári Babaköszöntőben. Fiú-lány ikerpár, lengyel-magyar testvérpár, kisbaba magánutas örökbefogadással, 43 napos bébi és 15 hónap különbséggel érkező lánytesók. Szeretettel gratulálok a családoknak!

Nicknév: Juciék

Kik vagytok: Vidéken élő házaspár vagyunk, 11 éve élünk együtt, 9 éve házasok és nincs vér szerinti gyermekünk.

Miben vagytok mások, mint mások? Szerintem nem vagyunk mások, mint mások. Nagyon szerettünk volna kisbabát és majdnem hét éven keresztül mindent megpróbáltunk, minden követ megmozgattunk, tényleg nem maradt már olyan módszer, amivel ne próbálkoztunk volna, de mégsem jött a baba. Két inszemimáció és két lombik után lelkileg annyira összetörtünk, hogy azt mondtuk, elég! Férjemmel felváltva rángattuk ki egymást a pokolból az évek alatt. Tudom, hogy sokan 6-8-10 lombikra is elmennek, de képtelenek voltunk rá. A sok kudarc, rengeteg megaláztatás…  Először 2014 körül került szóba az örökbefogadás, aztán végül 2016-ban indítottuk el. Maximum abban vagyunk mások, hogy mindenért keményen megdolgoztunk mindig, és ez a gyerekvállalásnál sem volt másképp.

Ki érkezett: Helyesebben kik érkeztek ❤ Titkos örökbefogadással egy fiú-lány ikerpár érkezett hozzánk! A megyei listáról, 2,5 hónaposak, egészségesek. Csodálatosak, tündériek, egyből éreztük, hogy hozzánk tartoznak. Mintha én szültem volna őket 🙂

Mennyit vártatok: legnagyobb ámulatunkra a jogerős határozattól számítva csak 10 hónapot vártunk. Zokogva nyeltem az örömkönnyeimet az utcán, mikor jött ‘A telefon’, de egészen addig, míg haza nem jöttek velünk a babák, nem mertük elhinni, hogy ez tényleg velünk történik. Aztán az egyhónapos próbaidő után nyugodtunk meg teljesen.

Mennyit vártak a gyerekek: néhány hónapot voltak nevelőszülőknél (csodálatos családnál).

Miért pont ők: 0-6 hónapos korosztályt jelöltünk be, nem volt származási kikötésünk, és az egészségügyi résznél is csak a legsúlyosabbakat nem fogadtuk el.

Miért pont mi: jó kérdés, vannak még csodák. Több házaspár közül esett végül ránk a választás. Családi házban élünk rendezett körülmények között és még nem volt gyermekünk. Nem tudunk erről sokkal többet.

A tanács, ami jól jött volna: legyen kész a gyerekszoba, mert pontosan egy hetünk volt az egészet készre csinálni plusz ugye minden mást elintézni. 9 hónap összesűrítve 🙂 Ugyanakkor 7 éve nézegettük vágyakozva a szobácskát és ha kész lett volna, az is nagyon nehéz lett volna. Plusz mi egy baba helyett kettőt kaptunk, úgyhogy így is, úgy is lett volna rohanás.

A legnagyobb problémánk most: szerencsére nincs olyan.

Miről olvasnál: minden érdekel a témában, továbbra is olvassuk a kapcsolódó könyveket, cikkeket.

Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2017. december

Általános
Babaköszöntő, 2017. december

Az olvasók kedvenc rovatával kívánok boldog új évet. Bemutatkoznak a friss örökbefogadók. Öt család, öt történet. Szeretettel gratulálok mindenkinek!

Nicknév: Ildus

Kik vagytok? 19 évvel ezelőtt, fiatalon találkoztunk. Mindig tudtuk, hogy szeretnénk gyerekeket. Elég korán kiderült, hogy ez az endometriózisom miatt nem lesz egyszerű. Végigcsináltuk a szokásos utat, inszemek, lombikok… Aztán 2013-ban rosszindulatú csontdaganat miatt műtöttek, jött a sugár. Akkor kezdett bennem megfogalmazódni, hogy örökbe szeretnék fogadni. Sokat beszéltem erről a férjemnek, sok cikket, interjút átküldtem neki az Örökbe.hu-ról. Végül úgy döntöttünk, belevágunk, mára kiderült, életünk legjobb döntése volt!

Miben vagytok mások, mint mások? Nagyon sok mindenben pontosan olyanok vagyunk, mint mások, de néhány dologban teljesen egyediek vagyunk. Például a betegségem miatt külsőségekben, az arcom jobb oldala lebénult… Ez engem nagyon zavar, az ismerkedés során is feszült voltam emiatt. Sok küzdelmen vagyunk túl és valószínűleg még rengeteg vár ránk, de már tudjuk, hogy együtt mindenre képesek vagyunk.

Ki érkezett? Teljesen egészséges kisbabát hoztunk haza a kórházból, alig múlt 5 hetes. A titkos örökbefogadás során a Tegyesz segített nekünk, a megyei listán érkezett.

Mennyit vártatok? Azt örökbefogadási tanácsadónk azt mondta, amikor megkérdeztük a tanfolyamon, hogy mennyit kell várnunk, hogy 2 és fél évet. Nálunk ez szinte napra pontosan bejött!

Read the rest of this entry

“Minden megszakadó kapcsolat azt erősíti a gyerekben, hogy ne merjen bízni”

Általános

Bátki Anna pszichológussal a kötődés kialakulásáról, építéséről beszélgettem. Örökbefogadó szülőknek ez nagyon fontos téma, a cikkből itt két idézetet közlök, a teljes írás a Gyereksorsok blogon olvasható.

Néha megijednek az örökbefogadók, ha azt írja a szakvélemény, hogy a gyerek nagyon erősen kötődik a nevelőszülőhöz.

Ha van egy erős érzelmi kapcsolat a nevelőszülővel, az inkább jó jel, emiatt nem érdemes abbahagyni a barátkozást. Fontos, hogy a gyerek igényeire szabjuk a barátkozást. Ha szeretném, hogy majd hozzám is kötődjön, akkor a szülői érzékenység lesz a kulcs, empatikusnak kell lenni. Ha a gyereknek ez nehéz, akkor inkább több időt kell tölteni a barátkozással.

Néha előfordul, hogy az örökbefogadók már két hete ott ülnek a nevelőcsaládnál és nem halad a dolog, a gyerek még mindig sír, ha kimegy a nevelőanya a szobából. Van, hogy olyan tanácsot kapnak a szülők ilyenkor, hogy ültessék be a gyereket az autóba, vigyék el akár erővel is egy kirándulásra, ha sír, majd abbahagyja.

Tőlem idegen, hogy akkor is vigyük a gyereket, ha sír, ezt én senkivel nem csinálnám. Akkor rövidebb időket töltenék együtt, menjünk ki együtt a játszótérre és tíz percre menjen el a nevelőszülő. Több évtizedes kapcsolatot alapozunk meg, szánjunk rá kicsit több időt. Sok minden lehet a háttérben, lehet, hogy korábban, a vér szerinti családjában bántották a gyereket, azért bizalmatlan. Éljük bele magunkat a gyerek helyzetébe ilyenkor, ne felnőtt aggyal gondolkodjunk, hanem igyekezzünk, hogy számára a legkevesebb sérüléssel csináljuk végig a barátkozást.

Látsz tipikus örökbefogadói hibákat?

Hát, talán nem hibáknak nevezném ezeket, de valóban vannak olyan viselkedésminták, amik jellemzőbbek az örökbefogadó szülőkre. Gyakran előfordul, hogy saját bizonytalansága vagy szorongása miatt nehezen fegyelmez, nem tart határokat, vagy mindent meg akar adni a gyereknek, és úgy érzi, nagyon rövid idő alatt neki kell pótolni a korábban elszenvedett hiányokat. Sokan érzik úgy, hogy nekik ki kell érdemelni a gyerekük szeretetét, nagyon törik magukat, mert nem bíznak benne, hogy a gyerekük úgyis kötődik majd hozzájuk, kialakul és tartós lesz a szeretetteli, jó szülő-gyerek kapcsolat. Nagyon jellemző a félelem az örökbefogadás témájától, ennek az elkerülése vagy épp túlhangsúlyozása, ami nem szerencsés. Tehát van, aki tudja, hogy fontos erről beszélni, vagy épp őt magát foglalkoztatja a dolog, és folyton beszél az örökbefogadásról, de nem érzékeny arra, mikor terheli ezzel túl a gyereket, mikor érzi esetleg úgy a gyerek, hogy a téma folytonos emlegetése épp azt jelenti, hogy ő nem is tartozik valójában a családba. Tehát ilyenkor a szülő nem a gyerek valós igényeire reagál. A vér szerinti szülőkről sokan nem tudnak tiszteletteljesen, elfogadóan beszélni, ami pedig a gyerek elemi érdeke lenne. Nagy és időnként irreális elvárások lehetnek a szülőkben arra vonatkozóan, hogy a gyerek hogyan kötődjön, és nem veszik figyelembe, hogy a gyerek mit hoz magával ebbe a kapcsolatba. De persze a vér szerinti szülőkre is jellemző sokszor, hogy nem azt tartják tiszteletben és fogadják el, milyen is valójában a gyerekük.

Az interjú első része itt olvasható: http://gyereksorsok.hu/batki-anna-kotodes-orokbefogadas/

A második rész: http://gyereksorsok.hu/batki-anna-kotodes-2/