Category Archives: az olvasók

Babaköszöntő, 2019. június

Általános
Babaköszöntő, 2019. június

Megérkeztek a friss történetek az olvasók örökbefogadásáról. Ezúttal mindenütt az egész családot láthatjátok a képeken. Szeretettel gratulálok a családoknak! A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre írjon, aki az elmúlt egy évben fogadott örökbe, vagy örökbefogadás után vér szerinti gyereke született. 

Kik vagytok? Betti és Gyuszi, 16 éve vagyunk együtt, 5 éves házasok. 4 év sikertelenség után jelentkeztünk 2016 októberében első gyermek(ek)re. Győr – Moson – Sopron megye. Nem lombikoztunk előtte, hormonlöketnek nem akartuk kitenni a testem, és lelkileg sem éreztem erőt az esetleges újabb vetéléshez.

Miben vagytok mások, mint mások? Férjem volt az, aki elsőként felvetette az örökbefogadás gondolatát. Nem sürgetett, hagyta, hogy megérjen bennem is az elhatározás. Ez kb. egy év volt. Amint megemlítettem neki, hogy mi lenne, ha örökbe fogadnánk, nagyon megörült, és jelentkeztünk. Elfogadóak voltunk testvérpár (ikrek) iránt is. Kislányom aznap született, amikor elkezdtem írni a bemutatkozó levelet a Tegyesznek. 🙂

Ki érkezett? Réka (2 éves) és Kristóf (11 hónapos), testvérpár érkezett haza hozzánk, országos listáról Borsod megyéből, csodálatos, szerető nevelőszülőktől 2018 októberében. Réka 2. szülinapját együtt ünnepeltük a nevelőcsaláddal. Roma származásúak, koraszülötten, gondozatlan terhességből születtek. Eleven, érdeklődő, barátkozó gyerekek.

Mennyit vártatok? A bemutatkozó levél leadása és a gyerekek haza érkezése között 2 év telt el. A határozat és az első telefon (fogadókészek vagyunk-e) között 1 év telt el. 3 hónappal később érkezett a második telefon, hogy minket választottak, menjünk be megismerni az aktájukat. Egy hét múlva hallgattuk meg az aktát, rá két hétre taliztunk, és egy hét múlva indult az intenzív barátkozás. A távolság miatt helyben vettünk ki szállást, majdnem két hetet voltunk ott, reggeltől estig a gyerekekkel. Egy napot hagytunk ki, amikor a nevelőcsalád magában lehetett utoljára a gyerekekkel.

Mennyit vártak a gyerekek? 2018. februárban volt az utolsó látogatása Rékának. Ezután került Kristóf csecsemőotthonból a nevelőszülőhöz, hogy összeszokjanak, mert „hamar” örökbe mennek. 2018 április – májusban készült el a felülvizsgálat az aktájukba. 2018 október elején találkoztunk, közepe táján hoztuk haza őket.

Miért pont ők? Első kiajánlásunk volt. Határozatunk egy 0-1 éves, testvérek esetén két 0-4 év közötti egészséges, vagy korrigálható, szinten tartható betegséggel bíró gyermek örökbefogadására szólt. Az akta felolvasása után kértünk pár perc gondolkodási időt, felhívtuk gyerekorvos ismerősünket, és elmondtuk a lejegyzetelt betegségeket. Rékának emlőmirigy megnagyobbodása volt/van. Megerősítettek, hogy ezt ki fogja nőni, ez generációs betegség a gyerekeknél. Már apad a cici. Nagyon büszke már most a cicire, igazi csajszi.

Miért pont ti? Próbáltam megtudni, hogy miért pont mi. Annyi választ kaptunk, hogy a megyében nem elfogadóak roma származás tekintetében. Egyből országosra kerültek. Azt nem tudjuk, hogy abban a három hónapban, míg az akta hozzánk ért, kiajánlották-e más pároknak is.

Milyen az élet két gyerekkel? Mi már nagyon vágytunk gyerek(ek)re. Én babázni szerettem volna, ezért lett a 0-1 éves megkötés, a férjem 2-3 éves korú gyerekben gondolkodott, tanfolyam után módosítottuk 0-4 évesre a tesót, és rábíztuk magunkat a sorsra, hogy egy vagy két gyerek érkezik egyszerre a családunkba. Korban nagyon jó, hogy egyik kicsi, másik pici, 13 hónap van köztük, egy évet itthon tudok lenni mindkettőjükkel.

Bennem nagy volt a megfelelési vágy, hogy jó anya legyek, főtt kaja, a lakásban is rend legyen, ha már „itthon vagyok”. Kimerültem fizikailag, lelkileg. Megtanultam segítséget kérni, és nem elszigetelődni itthon a gyerekekkel, kimozdulni velük/nélkülük. Réka első új szava a „vársz” volt. Változtunk, alakultunk mi is és a gyerekek is. Előtérbe került, hogy a gyerekekkel tudjak foglalkozni, minden más megvár. Nagyon szeretetéhesek, ölelgetés, puszihegyek.

Rendszeresen járunk zenebölcsibe, itthon is mondókázunk, lefekvés előtt mesekönyvet olvasok, beindult Réka beszéde. Kristóf előbbre tart a koránál, utánozza tesót jóban, rosszban. Hétszentségesek.

Kellett ez a fél év, hogy fejben, lélekben átálljunk, és végre élvezni tudjuk a kétgyermekes létet. Sokszor összenézünk a férjemmel, mikor körülöttünk mászkálnak a törpék, hogy olyan jó, hogy itt vannak. Ez ad erőt a nehéz napokon.

Elérzékenyültem, mikor majálison végre én is a gyerekeimmel voltam állatkertben, nem kívülről szemléltem a családokat. Olyan jó volt nézni, ahogy a férjem kézen fogva sétál felém velük. Sosem unatkozunk. Néha elúszik a háztartás, és olyankor csak fogjuk a fejünket, hogy mikor lesz itt rend. 🙂

A tanács, ami jól jött volna utólag: Hivatalos ügyek flottul mentek, egyedül NAV-nál volt keveredés. Ügyfélszolgálati ügyintéző sem tudta, hogy nem kell adókártyát igényelnünk, mert az új anyakönyv kiállítása után automatikusan készítik a gyerekeknek. 2018. november végén lett végleges az örökbefogadás, a családi adókedvezményhez sürgettük volna, végül az adóbevallásban kértük meg visszamenőleg férjemnek.

A kisgyermekes családok mindennapjait meg kellett élnünk, hogy magunk rájöjjünk, milyen is szülőnek lenni, erre az ismerősöket figyelve csak kis részben tudtunk felkészülni, mikor benne van az ember, teljesen más. Nagyon örültem minden tanácsnak barátoktól. Nyitottan fogadtuk őket.

A legnagyobb problémátok most: Problémánk nincs, csak a szokásos dolgok. Elkezdjük nemsokára Réka szobatisztaságra szoktatását, hogy szeptemberben oviba mehessen.

 Miről olvasnál szívesen? Imádom a babaköszöntő rovatot, várakozás alatt ez tartotta bennem a lelket. Élettörténeti könyvet olvasunk gyerekeknek. Érdekelne, hogy mi az a kor, amikor felfogja már, hogy mit jelent az örökbefogadás. Hogyan tudja a legkönnyebben feldogozni ezt.

****** Read the rest of this entry

Kirándultunk

Általános
Kirándultunk

Köszönöm, hogy eljöttetek. 31 felnőtt és 20 gyerek vett részt, a bátrak totyogókat is hoztak, érkeztek kiskamaszok, várakozók, felnőtt örökbefogadottak és persze örökbefogadó családok. És három kutya! A közlekedés is demokratikusan zajlott: volt, aki később ért oda, és utolért minket, volt, aki egy másik Szentkútra ment fel véletlenül, aki a fagyizás után hazament, aki eltévedt, és akivel a végén újra összefutottunk. Felmásztunk a Dera-patak gyönyörű völgyében, fagyiztunk a Hilda Cukrászdában, aztán a Szentkút vizében kicsit pancsoltak a gyerekek, végül a patakban ismét pancsoltak, aztán mikor minden gyerek feje búbjáig sáros lett, hazamentünk.

A következő program október 12-én lesz, ezt majd kihirdetem.

Babaköszöntő, 2019. május

Általános
Babaköszöntő, 2019. május

Megérkeztek a friss történetek a közelmúlt sikeres örökbefogadásairól. Fogadjátok őket szeretettel. A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre tud írni, aki nemrég fogadott örökbe és szívesen szerepelne. 

Kik vagytok? Vidéki házaspár, 40 évesek, 20 éve együtt vagyunk, 15 éve házasok. Egy Budapest melletti nagyközségben élünk, vízparton, sok háziállattal körülvéve.

Miben vagytok mások, mint mások? Valószínűleg semmiben. Talán annyiban, hogy bár lehetőségként a lombik eljárást felajánlották az orvosok, én nem akartam belevágni, a férjem pedig elfogadta ezt a döntésemet, soha egyetlen szóval sem akart rábeszélni. Viszont az örökbefogadás elindításáig még ezután 6 év telt el, mire benne is megkérdőjelezhetetlenül és megváltoztathatatlanul megérett az érzés, hogy igen, akarja. Először csak és kizárólag fehér bőrű, újszülött gyermeket vállaltunk volna, aztán kitoltuk az életkort 1 évre és eltöröltettük a származási kikötésünket.

Ki érkezett? Zoli és Zalán, újszülött ikerpár. A szülőanyát magánúton ismertük meg, a szülés előtt 7 héttel. Ezt az időszakot már együtt éltük meg, ami, úgy érzem, az életadót megnyugvással töltötte el. A fiúknak már nevet is mi adhattunk, ő elállt ettől a lehetőségétől. A kórházba befeküdhettem velük, ajándéknak érzem, hogy az első pillanattól együtt lehettünk. Teljesen egészségesek, ennek megfelelően most már nagyon elevenek és krampuszok is. Most tíz hónaposak, és már támaszkodva mennek.

Honnan ismered a szülőanyát? Az érvényes határozat birtokában felhívtam az ország minden szegletében élő ismerősömet, hogy elmondjam, mire várakozunk és, hogy ők is mondják, akinek csak tudják. Sose tudhatjuk, ki mit hall. És a lánc, amit elindítottam, egy budapesti védőnőtől fordult vissza, akihez a szülőanya már az örökbeadási szándékával ment. Nála találkoztunk először.

Mennyit vártatok? A határozatunk jogerőssé válásától egy év két hónap telt el.

Mennyit várt a gyerek? Szerencsére egy pillanatot sem. Hiszem, hogy ők csak akkor vártak, amikor még a felhőkön angyalkaként ültek, és arra, hogy legyen egy jogerős határozatunk, hiszen nem sokkal azután fogantak.

Miért pont ők? Az életadóval való első találkozás előtt rettegtem, hogy kialakul-e a kölcsönös szimpátia, ránk bízza-e a kicsiket? De már az első feszélyezett találkozásnál is kiderült, hogy nagyon hasonló a gondolkodásunk sok mindenben. Az együtt eltöltött hét hétben pedig nyilvánvalóvá vált, hogy szinte mindenben egyezik a felfogásunk, a nevelési elveink is nagyon hasonlatosak. Az első találkozás a védőnőnél volt, és amikor meghallottuk a fiúk szívverését, akkor minden eldőlt. Pedig a férjem először pánikba esett, hogy ketten vannak. 🙂

Miért pont ti? Szerintem ennyire hasonló emberek ritkán találkoznak. Még külső jegyeinkben is hasonlítunk a szülőanyával. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Hiszek az eleve elrendelésben, szerintem ez nem is alakulhatott volna másképp.

A tanács, ami jól jött volna utólag: nem volt ilyen.

A legnagyobb problémánk most: Zalán kismilliószor ébred éjjel és Zotyát is felveri. Reméljük, hamarosan túl leszünk ezen az időszakon.

Miről olvasnál szívesen? Nagyon-nagyon szeretem mások történeteit hallgatni, hogy hogyan találtak egymásra a saját gyermekükkel.

****** Read the rest of this entry

Babaköszöntő 2019. április

Általános

Itt az áprilisi Babaköszöntő, bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett gyermek. A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen.

Kik vagytok? 2002 őszén találkoztunk, és nagyon hamar világossá vált, hogy mi összetartozunk. Pár találkozás és – a közöttünk lévő több száz kilométer távolságból adódó – a virtuális hálón váltott több száz üzenet, e-mail, és telefonbeszélgetés után eldöntöttük, hogy együtt szeretnénk leélni az életünket, így 2003 nyarán összeházasodtunk. Én 25 éves voltam, a férjem 33. Már az elején eldöntöttük, hogy több gyermeket szeretnénk, de 14 év sikertelen próbálkozás után sem született vér szerinti gyermekünk. Mi is végig mentünk mind azon a küzdelmen, amin ma már egyre többen. Műtétek, lombik eljárások stb.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban vagyunk mások, hogy már a lombik eljárások megkezdése előtt beadtuk az örökbefogadási kérelmünket az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálathoz. Nem akartuk, hogy csak a lombik legyen az egyetlen esélyünk, habár a természetes teherbeesést sem zárták ki. Nem volt fontos számunkra, hogy vér a vérből legyen, csak az, hogy végre legyen egy kis totyogónk, aki a szívünkből szülessen.

Ki érkezett? Másfél hónapos kisfiú érkezett, Tegyeszen keresztül, megyei listáról. Egészséges, vidám, nyugodt és nagyon figyelmes. Szerelem volt első látásra. Nem volt kérdés, hogy ő nekünk született. Ő volt az első kiajánlásunk, és boldogan el is fogadtuk.

Mennyit vártatok? Pár nappal többet, mint 3 évet.

Mennyit várt a gyerek? 1,5 hónapot. Pár hetet születése után kórházban töltött, és pár hetet nevelőszülőnél. Bár első perctől örökbe adható volt.

Miért pont ő? 0-1,5 éves, magyar származású, nemi kikötés nélküli, korrigálható egészségügyi állapotú gyermekre várakoztunk. Már az iratismertetés során kiderült, hogy őt nekünk küldte az ég, mert édesanyámmal egy napon született, és az eredeti második keresztneve megegyezett azzal, amit mi is szerettünk volna neki adni. Már kislány koromtól tudtam, hogy szőke, kékszemű kisfiam lesz. Ő álmaink babája.

Miért pont ti? Másodikak voltunk a listán, de az előttünk lévő párnak volt nemi kikötése.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Nálunk minden flottul ment. Tisztában voltunk az ügyintézés folyamatával is.

A legnagyobb problémátok most: Nincsenek problémáink. Éljük a kisgyermekes családok minden napi életét. Read the rest of this entry

Babaköszöntő, 2019. március

Általános

Itt a Babaköszöntő, bemutatkoznak a nemrég örökbefogadott családok. Szeretettel gratulálok a szülőknek! A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. 

Nicknév: Elizabeth. 35-40-es korosztály vagyunk, Győr-Moson-Sopron megyéből. Három éve vártunk, vagyis januárban lejárt a 3 év, hosszabbítottunk, és utána 2 hét múlva jött a telefon, hogy van egy újszülött, egészséges, fehér bőrű kislány… Házasok vagyunk és az első gyermekünk lett. A tanfolyamon mindenre felkészítettek, sőt azóta is rengeteget olvastunk a gyermeknevelésről, fejlődésről, de erre nem lehet felkészülni. Annyiban szerencsések vagyunk, hogy a családban, baráti körben sok a kisgyermek, így semmi nem okozott gondot. Pánikba nem estünk, mindent megoldottunk. Kislányunk egy angyal, eszik, alszik 🙂. A védőnő is, amikor először jött, mondta, félt, hogy mi lesz velünk, mert hétvégén hoztuk haza a kislányt és ő csak hétfőn tudott jönni, de annyira meglepődött, mennyire összeszedettek vagyunk és semmi apró dolog végett nem pánikolunk. Szerelem volt első látásra ❤. Azóta eltelt pár hét letelt, az a bizonyos 6 hét is, még szorosabb lett a kapcsolatunk a kislánnyal, imádja és szereti őt mindenki. Elvarázsolta az embereket, olyan kis tünemény. Amikor elkezdtük az egész örökbefogadást, úgy álltunk neki, hogy újszülött, fehér bőrű, egészséges kislányt szeretnénk, aztán jött az első Tegyeszes beszélgetés, ahol mondták, ezt ki kellene bővíteni, mert így biztosan sokat kell várni. Így módosítottunk: neme mindegy, korrigálható betegségekre meg a korosztályt 0-2,5 évesre bővítettük, a származási kikötés maradt. Mikor lejárt a 3 év és hosszabbítottunk, akkor szűkítettük le a kort 0-1,5 évesre. És láss csodát, jött is az a bizonyos telefon 2 hét múlva. A kórházba pár napig mentünk délelőtt és délután pár órát, ahol egy külön szobába elvonulhattunk hármasban. Azt mondják, egy elmegy, egy jön. Lehet benne valami, mert előtte temettük el drága szeretett nagypapámat. Küldött nekünk egy kis angyalt. Úgyhogy minden úgy alakult, ahogy elkezdtük a legelején. Ennél boldogabbak nem is lehetnénk.

Babaköszöntő 2019. február

Általános

Itt a Babaköszöntő, bemutatkoznak a nemrég örökbefogadott családok, és egy vér szerinti gyerek is érkezett örökbefogadás után. Szeretettel gratulálok a szülőknek! A rovatba a jelentkezés folyamatos, a zsuzsa.martonffy@gmail.com címen. 

Nicknév: Ami

Kik vagytok? A férjemmel egy Pest megyei kisvárosban lakunk, Attila 45, én 38 éves vagyok. 22 éve vagyunk együtt, 2 éve házasodtunk össze. Saját gyermekünk nem lett, orvosilag teljesen egészségesek vagyunk, így nem is próbálkoztunk lombikkal, igyekeztünk úgy élni, hogy ha sikerül saját gyermek, azonnal tudjunk alkalmazkodni. Maga az örökbefogadás feljött szóba, de szerintem még akkor nem voltunk elég érettek hozzá.

Miben vagytok mások, mint mások? Nevelőszülőként dolgozom pár éve, a célunk az, hogy minél több gyermek meg tudja élni azt a csodálatos dolgot, hogy családban nevelkedhetnek, biztonságban érezhessék magukat legalább az alatt az idő alatt, amíg nálunk vannak. Amira az első és egyetlen neveltünk eddig.

Ki érkezett? Kislányunk, Amira 14 hónaposan került hozzánk egy budai gyermekotthonból. Teljesen egészséges, roma származású kislány. A gondozók kedvence volt, igazi kis hercegnő, aki alig múlt egyéves, de már a 2. gondozási helyen volt. Az ismerkedés elég gyorsan lezajlott, két hétig majdnem minden nap mentünk hozzá, mire haza tudtuk hozni, mint nevelésbe vett gyermeket. Nagyon gyorsan fejlődött, egy hét múlva már önállóan evett, elkezdett érthetően beszélni.  A kapcsolattartásra szülőanyjával minden alkalommal vittük, de csak egy alkalommal valósult meg. Részemről itt kezdődött a saját belső vívódás, hogy nevelőszülőként szerződtem, nem örökbefogadónak. Annyira erős volt az érzelmi kötődés köztünk, hogy ha arra gondoltunk, elkerül tőlünk, nem láttuk, mi lesz azután. Most 29 hónapos.  Ma már tudja szülőanyja nevét, hogy az ő pocakjában volt, de Anya szívében. Az örökbefogadás szóra azt mondja: “Anyával és Apával maradok örökre.”

Miért pont ő? Apa és Amira között szerelem volt első látásra. 2018. május közepén körvonalazódott meg bennünk teljesen világosan, hogy ő nekünk született. Amira gyámja és a nevelési tanácsadóm teljes mértékben támogatott örökbefogadási szándékunkban. Az örökbefogadói tanfolyamon a csoporttársaink teljes mértékben megértettek minket, nem volt ítélkezés, hiszen mindannyian közös cél miatt voltunk ott. Ezért nem lehetünk elég hálásak Nekik.

Miért pont ti? Erre nem tudjuk, létezik-e annál jobb válasz, hogy a Sors nekünk szánta.

Folytatjátok a nevelőszülőséget? Még nem tudom, hogyan lehet összeegyeztetni az örökbefogadással, lehet-e egyáltalán, a Nevelőszülői Hálózat mindenesetre nem zárkózik el újabb kihelyezéstől. Csak magunkban kell rendet tenni először ebben a kérdésben.

A tanács, ami jól jött volna utólag:  Ne bonyolítsam a dolgokat azzal, hogy minden eshetőséget, beleértve a lehetetlennek tűnőt is, újra és újra átgondolok.

A legnagyobb problémátok most: Dackorszak, mellette az oviba készülés

Miről olvasnál szívesen? Még több olyan történetet, ahol magát az örökbefogadást szinte az Élet rendezte. Read the rest of this entry

Képek a jelmezbálról

Általános

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttetek! 46 felnőtt, 35 gyerek, csecsemőtől 13 évesig, eljött több nagyi és leendő nagyi, épp itt tartózkodó vendég és barát, az egyik olvasó pedig Skandináviából érkezett. Mindig megható látni, mennyiféle útja van a családdá válásnak. A biztonságunkról több rendőr, tűzoltó és katasztrófavédelmis gondoskodott, nem is beszélve a szuperhősökről, emellett számos hercegnő és tündér érkezett, bogarak, sportolók, cicák és egyebek, böngésszétek a képeket. Én Marilyn Monroe voltam, amit a többség felismert, akik nem, azok nagyon fiatalok. Nagyon értékelem, hogy ilyen sok felnőtt is beöltözött, akik meg nem, azok a helyszínen kedvet kaptak és a magammal vitt “biankó jelmezek” közül választhattak. Volt Valentin-napi játék (bocsánat, egy verssort egy gyerek bedobhatott a perselybe, azért nem állt össze minden feladat), eszem-iszom, felvágtuk az ötéves blogszülinapi tortát. Az óriási iskolában nagyon jól eloszlottak a gyerekek, a tornateremeben kimozogták magukat, volt tér nyugisabb játékokra, rajzolásra, építőkockázásra is, így én semmi szokásos őrjöngést nem láttam. Köszönöm az adományokat. Az ottfelejtett kistányérok nálam vannak. Több olvasó is fotózott, köszönöm a képeket.

 

 

Babaköszöntő, 2019. január

Általános

Bemutatkoznak azok a családok, akik nemrég fogadtak örökbe. A mai számban csupa újszülött szerepel! Szeretettel gratulálok! A rovatba a jelentkezés folyamatos, aki a közelmúltban (legfeljebb egy éve) fogadott örökbe, írjon a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre. 

Kik vagytok? Vidéki házaspár, Andrea és Attila. 15 éve vagyunk házasok, 10 éve szeretnénk gyermeket. 4 lombik után döntöttünk az örökbefogadás mellett.

Miben vagytok mások, mint mások? Talán abban, hogy nem is láttuk még a kisfiunkat, de már igent mondtunk. Annyit tudtunk, hogy egészséges, újszülött kisfiú. Csütörtökön kaptuk a telefont, vasárnap mindent megvettünk, de látni csak a következő héten láttuk.

Ki érkezett? Tomi, 2 hetesen, megyei listáról. Egészséges, csodaszép. Mindenkit levesz a lábáról.

Mennyit vártatok? 4 évet.

Mennyit várt a gyerek? Egyhetes volt, mikor először láttuk a kórházban, kéthetesen hozhattuk haza. Előttünk már egy családnak kiajánlották, de ők nemet mondtak.

Miért pont ő? Közhely, de nekünk született. Másfél éves korig várakoztunk fehér bőrű gyermekre, nemi kikötést nem tettünk. A kórházban többen megjegyezték, hogy nagyon hasonlít a férjemre.

Miért pont ti? A mai napig nem tudom. Nem mi következtünk a sorban. Talán azért, mert tudták, hogy bevállalnánk a rizikós 6 hetet is.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Talán, hogy ne stresszeljek az ügyintézés miatt. Iszonyú lassan halad.

A legnagyobb problémátok most: Mindig vannak apró dolgok, most például a fogzás. De ezek mind eltörpülnek a boldogságunk mellett.

Miről olvasnál szívesen? Olyan családokról, ahol már nagyobb a gyerkőc és már elmondták, hogy örökbe fogadták. Hogyan fogadta? Read the rest of this entry

Képek a morzsabuliról

Általános
Képek a morzsabuliról

Új helyszínen találkoztunk, a nagyon kellemes és otthonos Szigeti József Utcai Általános Iskolában, köszönet a lehetőségért. 24 felnőtt és 13 gyerek jött el, utóbbiak 3 hónapostól tízévesig, előbbiek pedig 28-77 évesig, örökbefogadók, várakozók, felkészülők, nagyszülők, egyedülállók, házaspárok, szivárványcsaládok. Sok új vendég jelent meg, akik az örökbefogadás előtt álltak még, és volt mód – remélem – a kérdéseiket kicsit körüljárni, sorstársakkal beszélgetni. A gyerekek fociztak, színeztek, autóztak, a felnőtteknek tartottam ismerkedős játékot, ahol én is sok izgalmas titkot tudtam meg a csapattársaimtól. Közben eszegettük a jó kis sütiket. Rendhagyó elemként kisorsoltam egy üveg pezsgőt, ehhez az örökbefogadásról és a blogról szóló kérdéseket kellett tökéletesen megválaszolni, de annyira tájékozott volt a csapat, hogy egy hosszú és durva fejtörő során sikerült végül egy emberre redukálni a nyertest. Egészségére!

Képeim, főleg az ismerkedős játékról:

Goddard Zsuzsi fotói itt láthatók: https://www.facebook.com/orokbe.hu/posts/2555688427793668

Gyertek máskor is!
Januárban az Instant család c. mozifilmet nézzük meg, februárban jelmezbál.

Babaköszöntő, 2018. december

Általános

Bemutatkoznak azok a családok, akikhez nemrég érkezett kisgyerek. Szeretettel gratulálok! A rovatba a jelentkezés folyamatos, aki a közelmúltban (legfeljebb egy éve) fogadott örökbe, írjon a zsuzsa.martonffy@gmail.com címre. 

Kik vagytok? Férjemmel 4 éve vagyunk házasok. Párom előző házasságából van egy 9 éves kisfiunk. Majdnem 4 évig próbálkoztunk, mire összejött Zsombor, aki beültetéssel fogant. 3 hónapos terhes voltam, mikor kiderült, a férjem unokaöccsének és párjának kislánya lesz, de nem akarják vállalni. Úgy döntöttünk, örökbe fogadjuk Fannit.

Miben vagytok mások, mint mások? Nem gondolom, hogy mások vagyunk, sokan érdekesnek, egyedinek tartják ezt az állapotot, szerintem teljesen természetes dolog, hogy Fannit magunkhoz vettük.

Fanni az apa kezében

Ki érkezett? Fanni életvidám, imádnivaló kislány, aki rajong a tesóiért. A kórházból már mi hoztuk haza, végig kísértem már pocaklakó kora óta fejlődését. Most egyéves, két hónappal idősebb Zsombornál.

Mennyit vártatok? Mivel már születése előtt tudtuk, hogy hozzánk fog kerülni, nem kellett várnunk, sajnos az örökbefogadás közel egy évbe telt.

Miért pont ti? A vér szerinti szülők családjából senki nem akarta vállalni Fannit, nagyszülők az abortuszt támogatták.

A tanács, ami jól jött volna utólag: Mikor még pocaklakó volt Fanni, már akkor el kellett volna kezdeni a papírok beszerzését, hogy ne most két picivel kelljen rohangálni.

A legnagyobb problémátok most: Még mindig nem alusszák át az éjszakát.

Miről olvasnál szívesen? Több pici egy családban: praktikák, tippek, ötletek…

******* Read the rest of this entry