Category Archives: rendszer

Az egyedülállókat érintő jogi változás

Általános

Tovább szigorodott az egyedülállók örökbefogadásának a szabályozása. A friss törvénymódosítások szerint a jövőben csak házaspárok fogadhatnak örökbe és szerezhetnek alkalmasságot, az egyedülállók csak ” törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben
meghatározott eljárás lefolytatásával” lehetnek alkalmasak, a családpolitikáért felelős miniszter döntése alapján.

Kis visszatekintés:

  1. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni.
  2. 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta.
  3. 2020 októberében pedig törvénybe iktatták, hogy a gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz.
  4. Erre egy hónappal került nyilvánosságra a még drasztikusabb szigorítás.

Egyelőre nem készültek el a magyarázó, végrehajtó rendeletek, nem világos, milyen szempontok alapján fog a miniszter alkalmasságot adni egyedülállóknak, és az sem, hogy ők utána milyen módon fogadhatnak örökbe, honnan lesz gyerekük. Ha pár hónapja működik az új rendszer, akkor már többet fogunk látni.

A törvény március 1-jén lép hatályba, aki addig határozatot szerez, arra nem vonatkozik, ő még a mostani rendszerben fogadhat örökbe (3. pont). Ennyi idő alatt, ha a Tegyesz is partner, lehet határozatot szerezni, főleg, hogy a tanfolyam már nem kötelező. Read the rest of this entry

2019-es örökbefogadási statisztika

Általános

A közelmúlt trendje folytatódik. Rekordmagas volt tavaly az örökbefogadások száma (1052), de még sosem volt ennyi várakozó. Év végén összesen 3186 család várakozott határozattal örökbefogadásra, közülük minden kilencedik egyedülálló. Egy éve ez a szám 2855 volt, húsz éve még ezer alatt (miközben az örökbefogadások száma jellemzően 700-1000 között mozgott mindvégig).

134 családon belüli örökbefogadás történt.

A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként837
Ebből: megyén belüli örökbefogadás496
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek102
Ebből: nemzetközi örökbefogadás239

Ezek nem mind titkos örökbefogadások, benne van a Tegyesz által közvetített 33 nyílt örökbefogadás is (újszülöttek). 18 már a rendszerben élő gyermeket is nyíltan fogadtak örökbe. 107 újszülött titkos örökbefogadásához járultak hozzá a szülők. A titkos örökbefogadások közül 47 esetben a nevelőszülőnél maradt örökre a gyerek. 

A legtöbb belföldi és külföldi örökbefogadás is Borsodban és Szabolcsban történt (viszont ezt a várakozók számával is arányba kell állítani).

71 esetben egyedülálló volt a szülő, ebből 9 nyílt örökbefogadás. 

Read the rest of this entry

2020-as jogi változások az örökbefogadásban

Általános
2020-as jogi változások az örökbefogadásban

Rég volt ennyi új fejlemény az örökbefogadás törvényi szabályozásában, mint idén. Összeszedtem, mi változott, dőlt betűvel a saját megjegyzéseimet olvashatjátok.

Nagy változások:

  • Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam nem kötelező, viszont ingyenes. Nélküle is lehet határozatot szerezni, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek, művészek, laikusok is egyöntetűen tiltakoztak a módosítás ellen. Nehéz érvet találni, mi indokolta, pont azok a várakozók nem fogják elvégezni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be, és 2018-ban 21 óráról 40 órára bővítették. Fontos szerepe van az örökbefogadók felkészítésében, szemléletük formálásában, a várható élethelyzetek kezelésében. Ha szülőt kell választani egy gyermeknek, a közvetítő szervezetek előnyben fogják részesíteni azt a várakozót, aki végzett tanfolyamot.
  • Akár 50 év is lehet a korkülönbség szülő és gyermek közt, ha a gyerek elmúlt 3 éves. Kisebb gyereknél marad a 45 év korkülönbség. A hivatalos indoklás az volt, hogy az idősebb gyerekeknek is esélyt adjanak. Valójában eddig egy 53 éves ember csak 8 éves vagy idősebb gyereket kaphatott, most akár 3 évest is, tehát épp fordított hatása lehet a módosításnak. Oka lehet még a módosításnak a nevelőszülő általi örökbefogadások támogatása, akik sok esetben 45 évnél nagyobb korkülönbséggel akarták örökbe fogadni a náluk élő gyereket. Ráadásul a törvény úgy fogalmaz: „ a gyermek érdekében engedélyezhető”, tehát nem tudni még, minden örökbefogadó előtt nyitva áll ez a lehetőség, vagy előbb mérlegelnek. A szakemberek tiltakoztak az 50 éves korkülönbség ellen, rugalmatlannak találják az idősebb örökbefogadókat. Mögöttes szándék lehet: egy idősebb gyerek inkább kerüljön egy idős magyarhoz, ne külföldre. Amíg van választék, a Tegyesz vélhetően előnyben fogja részesíteni a fiatalabb szülőket a kiválasztásnál. Egyébként 2003-ban vezették be a 45 évben maximált korkülönbséget. Azóta az örökbefogadásra várók száma megháromszorozódott, lenne mód szigorúbban szelektálni, bár a külső paraméterek helyett jobb lenne a szülői képességekre helyezni a hangsúlyt.
  • Gyorsítják a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és örökbefogadását. Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek. Ellentmondásos intézkedés. Valóban lassú a gyerekek örökbefogadhatónak nyilvánítása, sokat várnak a rendszerben, ám ez eddig se a határidőkön múlott, a hat hónap letelte után is sokat csúsztak a gyámhivatalok, a szüléskor a kórházban hagyott csecsemők sokszor másfél-két évesen kerülnek családba. Félévenkénti találkozás nem elég a szülő-gyerek kapcsolat életben tartásához. Szakemberek aggódnak, hogy a vér szerinti szülők nagyon gyorsan elvesztik a gyerekeiket, különösen, hogy idéntől a gyámhivatal döntéseit fellebbezéssel nem, csak peres úton lehet megtámadni, például örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha a gyámhivatalok ugyanilyen leterheltek maradnak, nem sok fog változni. Ha sikerül véghezvinni, az intézkedés meg fogja növelni az örökbe fogadható gyerekek számát, de nem feltétlenül a picikét, sok idősebb gyerek is örökbe fogadható lesz, akit rendszertelenül látogatnak. Az örökbefogadás előtti eljárásokban több ponton bevezettek határidőket, megadták, hány nap van a szakértő jelentések elkészítésére, a megyei listán és országos listán a szülők kiválasztására. Örömteli lenne, ha felgyorsulnának az eljárások. Viszont ha ugyanazok a túlterhelt szakemberek fognak dolgozni a rendszerben ugyanannyi ügyön, akkor kérdéses a határidők betartása. Létrejött egy gyermekvédelmi informatikai rendszer, szintén az eljárások egyszerűsítésére. A rendeletek több ponton emlékeztetnek a nevelőszülő felelősségére az átgondozásban. Az örökbefogadó szülők alkamassági eljárását is igyekeznek flottabbá tenni, a jövedelemigazolást már nem a gyámhivatal hanem a Tegyesz kéri el, a gyámhivatal is határidőt kap az alkalmasság megállapítására.
  • Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni.
  • A barátkozás alatt tíz nap extra szabadság jár, mindkét szülőnek. Örömteli fejlemény, eddig megoldhatatlan volt a barátkozás az örökbefogadóknak, szabadsággal, távmunkával, betegállománnyal hidalták át. Végre jogi kerete is lesz ennek az időszaknak. Munkajogi védettséget azonban továbbra sem élveznek az örökbefogadók az ismerkedés alatt.

Read the rest of this entry

2018-as örökbefogadási statisztika

Általános
2018-as örökbefogadási statisztika

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. Read the rest of this entry

Nemzetközi örökbefogadások

Általános

Ma azon gyerekek adatait részletezem, akik Magyarországon nem találnak szülőkre, és ezért külföldön élő családok fogadják őket örökbe. A számok az Emberi Erőforrások Minisztériumától származnak, a nemzetközi örökbefogadásokat szervező Központi Hatóságtól, a Tegyesz nyílt napján elhangzott előadásból.

Az alapok: nemzetközi örökbefogadásnak az minősül, ha a gyerek más országba költözik az örökbefogadása után (függetlenül attól, hogy a szülők milyen állampolgárok). Külföldi örökbefogadókhoz csak a gyerekvédelmi rendszerben élő gyerekek kerülhetnek, titkos örökbefogadással, ha belföldön nem sikerült nekik családot találni.

2017-ben és 2018-ban a nemzetközi örökbefogadások száma – a hazaiakhoz hasonlóan – rekordot döntött Magyarországon, korábban mindig 100 és 200 között volt ez a szám. 2018-ban a kereken 1000 örökbefogadás negyedénél került más országba a gyerek.

Read the rest of this entry

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Örökbe.hu olvasói felmérés, 2014-2017

Általános

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet. Ma azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 200 ember, akik 2014 és 2017 között fogadtak örökbe. Sugár András statisztikus segít értelmezni az adatokat.

Ahol értelmes, ott röviden összehasonlítjuk a hasonló, 2014-es vizsgálat eredményeivel (akkor 134 válasz érkezett). A 2017-es kérdőív a legutóbbi időszak örökbefogadásaira (3 évre, egész pontosan a 2014. július és 2017. június vége közt lezajlott ügyekre) kérdezett rá. A hazai „mezei örökbefogadók” számára releváns várakozási idő érdekelt minket, azaz, hogy mennyit kell várni egy idegen gyermekre, így a rokoni, a nevelőszülő általi és a nemzetközi örökbefogadásokkal nem foglalkoztunk.  A kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe az időszakban, akkor többször szerepelnek. 200 válasz érkezett, míg ilyen típusú örökbefogadásból nagyjából 1500 történt a megadott időszakban, azaz elég nagy arányukra rálátunk. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2017 júliusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat (legfeljebb az Örökbe.hu olvasóit) de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszolók 92 százaléka házasként, 8 százaléka egyedülállóként vállalkozott örökbefogadásra. (2014-ben hasonló volt az arány, 94-6%).

82,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegy az örökbefogadott gyermek neme, 15 százalék csak lányt, 2,5 százalék csak fiút jelölt meg. (3 éve 87-10-3%).

A válaszolók 5 százaléka testvéreket fogadott örökbe (felük ikreket), 95 százalék egy gyermeket. (3 éve is nagyon hasonló, 96% volt az egyedüli gyermeket örökbefogadók aránya.)  A válaszolók 85 százaléka egészséges gyermeket kapott, 14,5 százalékuk korrigálható állapotú („közepes problémák, melyekkel még nagyjából teljes életet élhet a gyerek”), míg a fennmaradó 0,5 százalék (1 fő) súlyosan sérült, beteg vagy fogyatékos gyermeket vállalt. (Három éve 85-13-2% volt a megoszlás.)

Honnan jött a gyerek? (százalékban)

A 4 évvel ezelőtti arányok változtak, megnőtt a megyei és országos listáról örökbefogadók aránya, ezek a mostani kérdezéskor az akkori 50% alatti arányról kétharmadra nőttek, (akkor 33 és 15%), csökkent a nyílt örökbefogadási módoké (akkor a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt.) Ha a 2016-os országos statisztikával vetjük össze, ott a magánutasok aránya 6%, az egyéb nyílté 16 százalék volt, 21% az országos, 57% a megyei listán fogadott örökbe. Read the rest of this entry

2017-es örökbefogadási statisztika

Általános
2017-es örökbefogadási statisztika

Folytatódnak a korábbi évek trendjei, és 2017-ben rekordot döntött az örökbefogadások száma: 1025. Két évtizede nem volt ilyen magas ez a szám. Az okokra mindjárt kitérek. Az örökbefogadásra várók száma is tovább emelkedett: 2017 szilveszterén 2753 család várakozott, közülük minden tizedik egyedülálló. Egy évvel korábban 2400, 2010-ben 1500 volt ez a szám.

Nyílt örökbefogadások

Pont 2017-ről nincsenek adataim a civilekről. A 2016. és 2018. évi nyílt örökbefogadások száma közvetítő szervezetek szerint:

Közvetítő szervezet 2016 2018
Alfa Szövetség 3 4
Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 4 11
Bölcső Alapítvány 12 12
Együtt az Életért Egyesület 2 2
Fészek Alapítvány 24 25
Gólyahír Egyesület 36 42
Várva Várt Alapítvány 2 8
Összesen 83 104

2017-ben 169 nyílt örökbefogadás történt. 142 újszülött azonnal családba került, közülük a Tegyesz 39 nyílt örökbefogadásban segédkezett (többsége magánutas). 26 esetben már a rendszerben élő gyerekek sorsa rendeződött így.

Read the rest of this entry

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Általános

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. Read the rest of this entry

2016-os örökbefogadási statisztika

Általános

Gyorsan előrebocsátom a lényeget: valóban érdemlegesen nőtt az örökbefogadások száma, de a várakozóké még jobban. A nyílt örökbeadással családba kerülő újszülöttek száma viszont lecsökkent a megelőző évekhez képest tavaly. Az adatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Központi Statisztikai Hivataltól kaptam. Ami a saját véleményem vagy feltételezésem, azt dőlt betűvel jelzem.

896 örökbefogadás történt tavaly. Ez rekord, évtizede nem volt ilyen magas az örökbefogadások száma (általában 700 és 800 között hullámzott). Ennek lehetséges okaira később visszatérek. A várakozók száma azonban még gyorsabb ütemben emelkedik. 2400 család várakozott örökbefogadásra 2016 szilveszterén (közülük 288 egyedülálló), ez a szám egy évvel korábban még csak 2207 volt, 2010 körül 1500.

Örökbefogadások száma az elmúlt években

Read the rest of this entry

20 ellentmondás a magyar örökbefogadási rendszerben

Általános

Ma a szabályozás hézagjait gyűjtöttem össze. Tehát nem azokat az eseteket, amikor valaki megszeg egy előírást, hanem ahol maga a rendszer is ellentmondásos, ahol egyik szabály szembemegy a másikkal vagy a józan ésszel.

  1. Az örökbefogadáshoz Magyarországon nem szükséges erkölcsi bizonyítvány.
  2. Ha a szülőanya mond le a gyerekről, és nincs férjnél, nem köteles apát megnevezni. Az esetek igen nagy százalékában ez történik, az örökbeadás a nemzőapa jelenléte, esetleg tudta nélkül zajlik le, pedig lehet, hogy néhány gyereket felnevelt volna az apa.
  3. A gyerekek származását nem lehet nyilvántartani, vélelmezni, de az örökbefogadók a jelentkezésnél kiköthetik, kérnek-e roma gyereket.
  4. A felnőtt örökbefogadott a vér szerinti szülője egészségi adatait kikérheti a gyámhivatalban, de az örökbefogadást megelőző saját egészségügyi adatait nem. Akkor sem, ha tízévesen fogadták örökbe.
  5. Az inkubátorba tett gyereket akkor is örökbe adják, ha az anya férjnél van, kiskorú, vagy külföldi állampolgár, pedig ilyen esetekben nem mondhatna le róla az anya.
  6. A gyámhivatal akkor is alkalmassá nyilváníthatja az örökbefogadásra jelentkezőt, ha a Tegyesz eltanácsolja.
  7. Minél idősebb gyereket fogad örökbe valaki, annál több problémára számíthat, és annál kevesebb juttatás jár neki. A gyerek mellett dolgozó örökbefogadók különösen rosszul járnak.
  8. A hágai egyezmény szerint nem az számít, milyen állampolgár az örökbefogadó, hanem hogy hol él. E logika szerint az itt élő külföldi állampolgárok elvileg ugyanolyan feltételekkel fogadhatnának örökbe, mint a magyarok, de a magyar törvények kizárják őket a nyílt örökbefogadásból. (További csavar, hogy egyes civilek egész a közelmúltig fogadták mégis vegyes házaspárok jelentkezését.)

    Fortepan, 1929

    Fortepan, 1929

  9. Read the rest of this entry