rendszer

Örökbefogadás egyedül 2023-ban

Örökbe1 hozzászólás

A 2020-21-es törvényi változások megnehezítették a nem házasságban élők örökbefogadását, mindazonáltal továbbra sem lehetetlen egyedül fogadni. Ma a leggyakoribb kérdésekre felelek az egyedülállók örökbefogadása kapcsán.

Van-e esélyem alkalmasságot szerezni az örökbefogadásra, ha nem vagyok házas?

Igen. Több egyedülálló szerzett alkalmasságot 2021 óta is.

Miben más az egyedül örökbe fogadni szándékozók alkalmassági vizsgálata?

A vizsgálat során kitüntetett szerepet kap, hogy az egyedülálló milyen segítségre számíthat. Már a jelentkezésnél nyilatkozni kell róla, hogy ha a szülő például beteg, akkor ki fogja ellátni a gyereket. Ezen amúgy is okos dolog előre elgondolkodni, adott esetben a kinézett személlyel egyeztetni. Nem kell rokonnak lennie, barát is jó erre a célra.
A másik hangsúlyos téma, hogy kivel él együtt az egyedülálló, és milyen viszony van köztük. Erről is nyilatkozni kell, ha van élettársa, akkor őt is vizsgálni fogják.
Az egyedül örökbe fogadni szándékozóknál az alkalmassági javaslatot a családpolitikáért felelős miniszternek is jóvá kell hagynia. (E percben a Kulturális és Innováció Minisztériumhoz tartozik a terület, de többször változott az illetékesség az elmúlt két évben.)

A miniszter el fog velem beszélgetni?

Nem. Valójában egy főosztály dönt, az iratok alapján.

Sokan buknak el itt?

A minisztérium  Telex.hu által idézett közlése szerint a változtatás bevezetése utáni első 21 hónapban a területért felelős minisztérium minden javaslatot jóváhagyott. De ugye ide azok aktája kerül, akiket előzőleg már a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat és a gyámhivatal is alkalmasnak javasolt. Továbbá 21 hónap, azaz 1,75 év alatt összesen 89 alkalmasság született, míg a törvénymódosítás előtti években évente 120-160 egyedülálló szerzett alkalmasságot. Azaz, a nem házasságban élők vélhetőleg nem is mertek jelentkezni, vagy menet közben visszaléptek, vagy a szakemberek nem is tartották őket alkalmasnak. De az is lehet, hogy még lassan zajlanak az elbírálások.

Élettárssal is egyedülállónak minősülök?

Igen. Aki nem házas, azt egyedül örökbe fogadni szándékozónak tekinti a rendszer.

Azonos nemű partnerrel van esélyem? → olvasásának folytatása

10+1 joghézag a gyökérkeresésben

Örökbe4 hozzászólás

Az örökbefogadott gyereknek és felnőttnek joga, pszichológiai szükséglete is származása megismerése, gyökereinek tiszteletben tartása. Mégis sok téren korlátokba ütközik a múlt feltérképezése. Szubjektív gyűjtésem arról, mely területeken korlátozzák a jogi hiátusok és a jelen örökbefogadási gyakorlat azt az örökbefogadottat, aki alaposabban utánajárna, ki is ő és honnan jön.

A jó hír, hogy az örökbe fogadott felnőttnek 1997 óta törvényi joga hivatalos eljárás keretében a gyámhivatalon keresztül vér szerinti szülőjét, és testvérét megkeresni. Bővebben itt írtam az eljárásról:

https://orokbe.hu/2014/10/06/a-szarmazaskutatas-hivatalos-utja/

https://orokbe.hu/2017/06/29/kerdezz-felelek-a-szarmazas-megismereserol/

Íme a joghézagok. A lista nem jelenti, hogy minden egyes örökbefogadottnál minden terület sérül, vagy akár fontos az illetőnek, de ezek rendszer- és jogalkotási szinten megjelenő hiányosságok.

    1. Anyja neve. Ha a szülő nem elérhető, vagy nem vállalja a kapcsolatfelvételt, az örökbefogadott csak annyi információt kaphat az eljárásban, hogy őt örökbe fogadták. Még a saját anyja nevét sem fogja megtudni.
    2. Születési neve. Sőt, a jogszabály még azt sem mondja ki egyértelműen, hogy ebben az esetben a saját születési nevét, vagy eredeti születési anyakönyvi kivonatát megkaphatja. (A manapság örökbefogadók jellemzően ezen adatok birtokába kerülnek az örökbefogadáskor. De lehet, hogy valakit évtizedekkel korábban fogadtak örökbe, vagy a szülők eltitkolják előle ezeket az adatokat.)
    3. Hol az apa? Az apákról legtöbbször nincs adat. A krízisben levő anyák nincsenek férjnél, az apa nem kerül be a nyilvántartásokba – többnyire még akkor sem, ha részt vesz az örökbeadási folyamatban és elkíséri az anyát. Ha nincs beírva apa, a gyámhivatal nem tudja megkeresni, legfeljebb az anya árulhatja el a kilétét – már ha él, ha megtalálják és hajlandó.
    4. Testvérek. A testvérek felkutatása az örökbefogadottak tapasztalatai alapján hiányos, a nyílt örökbefogadásokat sokáig nem rögzítette a Tegyesz, több helyen felnőtt (külföldön, állami gondozásban stb.) testvérek felkutatása kérdéses. Az apai féltestvéreket pedig, ha nincs apa bejegyezve, nem fogja kiadni a rendszer. Egyéb rokonokat (nagybácsi, unokatestvér) nem keres a hivatal.
    5. Fotó. Nagyon sok örökbefogadott gyermeknek ma sincs fényképe a vér szerinti szülőről. Még akkor sem, ha nyílt örökbeadás történt, azaz a szülők találkoztak*, vagy ha az állami gondozásban élő gyereket évekig látogatta a szülő. Ha van is fotó, sokszor rosszul értelmezett adatvédelemből nem kapja meg a gyerek az örökbefogadáskor. (Ezen a közösségi oldalak léte enyhít, de korrektebb lenne egy olyan kép, aminek az elkészítésébe, átadásába a szülő beleegyezett, netán a gyerekkel együtt szerepel rajta.)
    6. Nevelőcsalád. Semmilyen joga nincs az örökbefogadottnak azon gyerekek felkutatására, akikkel korábban a nevelőszülőnél akár évekig testvérként nevelkedett. És persze a nevelőszülőt sem kerestetheti. Ma már sok örökbefogadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülővel, akivel az örökbefogadáskor találkoznak, de ha több helyen élt a gyerek, az eggyel korábbi nevelőszülő előkerítése hivatalosan nem lehetséges.
    7. Névváltoztatás. Bár 2014 óra jogszabály is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek utónevét csak indokolt esetben lehet megváltoztatni, ez sokszor ma is megtörténik, akár olyan „szoftos” formában is, hogy adnak neki egy második keresztnevet, és azon szólítják (ami ugyanúgy a név elvesztése egy kisgyerek számára).
    8. Kapcsolattartás. Ritkaságszámba megy még, ahol rendszeres személyes kapcsolattartás történik az örökbe fogadott gyerek és a vér szerinti család közt. Erre a nyílt örökbefogadás adna lehetőséget, de jellemzően ezt a lehetőséget fel sem ajánlják a közvetítő szervezetek. Nem mindenki alkalmas egy efféle kapcsolatra, de sokkal többen azok lennének, mint ahányan ma csinálják.
    9. Testvérkapcsolat. A jogszabály kimondja, hogy vér szerinti testvéreket lehetőleg együtt adjanak örökbe, de ez akkor megvalósítható, ha időben közel válnak örökbe fogadhatóvá. A rendszer hivatalosan nem nyújt adatokat az előbb vagy később örökbeadott testvérekről, legfeljebb “szivárogtat” olykor. Ritka a kapcsolattartás nem együtt élő testvérek közt. 14 éves kor alatt a gyámhivatal sem indítja el a keresést. Néhány civil szervezet nyitottabb e kérdésben.
    10. Orvosi adatok. Az örökbefogadáskor az addigi orvosi dokumentációt megkapja a szülő, de ez hiányos lehet. Ha a gyerek élt a vér szerinti családjában is, az abból az időből származó leletek valószínűleg nem lesznek meg. A titkos örökbefogadáskor új taj-számot kap a gyerek, a korábbi adati nem lesznek hozzáférhetők az egészségügyi rendszerben. A gyámhivatal adhat felvilágosítást a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, de ezt a kérést is orvosilag indokolni kell, de nincs szó a gyermek saját korábbi adatainak kikéréséről.

→ olvasásának folytatása

2021-as örökbefogadási statisztika: még mindig koronavírus

ÖrökbeHozzászólás

A tavalyi évet továbbra is meghatározta a koronavírus: korlátozások, iskolabezárások, látogatási tilalom a gyerekvédelmi intézményekben… Az örökbefogadási szabályok – a 2020-as jogalkotási cunami után – egy fontos téren változtak: az egyedülállók lehetőségeit korlátozták, már alkalmasságot is csak a családügyekért felelős miniszter (jelenleg: helyettes államtitkár) különengedélyével kaphattak. Az örökbefogadásért felelős terület is sokat vándorolt: 2021-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumától átkerült a Családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, majd 2022-ban a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a választások után a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. A Tegyeszek pedig már nem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz, hanem a tavaly alakult, debreceni Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz tartoznak. A kormányzat továbbra is kiemelten kezeli az örökbefogadás ügyét, 2021-ben 50 fővel növelték az örökbefogadási szakemberek létszámát. Sajnos a minisztérium ismét nem adott adatokat, az összefoglalóm a Központi Statisztikai Hivatal közlésén és a civil szervezetek önbevallásán alapul, dőlt betűvel közlöm a saját gondolataimat. 

995 örökbefogadás történt tavaly. Ez teljesen megfelel az elmúlt évek trendjének, és bár egyes újságcikkek már vészharangot kongattak, pánikra semmi ok. A részletes adatok:

  2019 2020 2021
A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként összesen 837 785 842
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496 444 543
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102 187 123
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239 154 146

→ olvasásának folytatása

2020-as örökbefogadási statisztika: a koronavírus éve

Örökbe1 hozzászólás

2020-ban annyi minden történt az örökbefogadásban, mint máskor szinte egy évtized alatt. A törvényalkotás forradalminak tekinthető változtatásokat vezetett be:

  • az örökbefogadók felkészítő tanfolyama már nem kötelező,
  • a szülő és a gyerek közt 3 évnél idősebb gyerek esetén akár 50 év is lehet a korkülönbség
  • gyorsították a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és az örökbefogadók alkalmasságának elbírálását
  • megszigorították az egyedülállók örökbefogadási lehetőségeit.

A politika sosem látott vehemenciával kezdett foglalkozni az örökbefogadással, a családügy külön tárca nélküli minisztert kapott, aki kitüntetetten kezelte a területet. Emellett a közigazgatási reform részeként a  gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz került számos örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Ráadásul kitört a koronavírus-járvány, és több hónapra leállt az élet az országban, a gyerekvédelemben is. 

A 2020-as évről kevesebb adatot tudok bemutatni, mint az előzőkről, ugyanis a minisztérium, a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem volt hajlandó felelni a kérdéseimre. (2021-ben az örökbefogadási terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától átkerült a Családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, majd 2022-ban a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, egyik szervezet sem adott adatokat.) Ráadásul a gyámhivatal-kormányhivatal váltás megkavarta a nyilvántartásokat. Az összefoglalóm a Központi Statisztikai Hivatal adatközlésén és a civil szervezetek önbevallásán alapul, dőlt betűvel közlöm a saját gondolataimat. 

Titkolózásra amúgy semmi ok, az őrületesen nehéz vírushelyzetben az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek helytálltak és a korábbi szinten folytatták munkájukat. Több hatásvadász sajtóhír megjelent, hogy “drámaian csökkent az örökbefogadások száma 2020-ban”, egyes szerzők azt is tudni vélték, hogy ennek oka a magyar szülők nem túl magas elfogadási hajlandósága. Ez mind nem igaz.

A számok: 917 örökbefogadás történt a vizsgált évben. Ez történetesen valóban csökkenés a 2019-es év rekordmagas, 1052-es adatához képest. Azonban a megelőző két évtizedben jellemzően 700 és 1000 közt mozgott az adoptálások száma, tehát a 917 egyáltalán nem rossz. Közelebbről nézve, ami csökkent, az a nemzetközi (külföldre irányuló) örökbefogadások száma volt, nyilván a koronavírus okozta utazási korlátozások miatt, nehéz volt megoldani, hogy a külföldiek hat hétre ideköltözzenek ismerkedni a gyerekkel. A belföldi örökbefogadások száma  még nőtt is, a Tegyesznél is és a civileknél, a területen szakemberként vagy önkéntesként dolgozók megérdemlik az elismerést, tekintve, hogy több hónap látogatási tilalmat rendeltek el a gyerekintézményekben, szüneteltek a barátkozások, bajos volt bejutni a kórházakba, és a tanácsadók gyereke sem járt iskolába. 

  2019 2020
A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként összesen 837 785
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496 444
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102 187
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239 154

→ olvasásának folytatása

Miért kevés a nevelőszülő?

Örökbe4 hozzászólás

Vendégposzt. Egy nevelőszülői hálózat munkatársa osztja meg a gondolatait velünk a rendszerhibákról. Szerzőnk egy jómódúbb országrészben él, a megélhetési nevelőszülőség nem jellemző náluk, mégis számos nehézséggel találkozik a munkája során.

Azt gondoljuk, hogy sok a gyermek, kevés a nevelőszülő és mindenkit felvesznek. Igaz, hogy sokan megpróbálják, de nem igaz, hogy mindenkit felvesznek, és ha a hálózat minőségi munkára törekszik, akkor igyekszik az alkalmatlanoktól megszabadulni. Valóban elégtelennek érzem a szűrőrendszert, sokkal, de sokkal jobban szűrném a jelentkezőket, mert nincs annál rosszabb, mint mikor már megkezdte valaki a nevelőszülői tevékenységét és kiderül, hogy alkalmatlan.

Először is egy orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell megjelenni. Hasonló az örökbefogadásihoz, az orvosi nem szokott gondot okozni, a pszichológiai igen. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat mi hálózatunknál önköltséges, és szeretjük, ha a mi pszichológusaink készítik. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogadunk el külsőst. Sokan már itt elakadnak, nem vállalják az anyagi vonzatát. Utána jön a képzés, mely hálózatonként változik. Rengeteg kifogást hallottam már, hogy miért nem akarnak/tudnak elmenni ezekre az alkalmakra. Szóval itt is el szokott bukni egy réteg.

Törvényi keretek szabályozzák, ki lehet nevelőszülő, nyilatkozatot kell aláírni, hogy nincs eljárás ellene, nem vétett az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény ellen, sőt a vele egy háztartásban élő nagykorúak sem. Bekérünk erkölcsi bizonyítványt, mégis van olyan, hogy valakiről időközben kiderül, folyik ellene eljárás, sőt olyan is, akinek a saját vér szerinti gyermeke szakellátásban van, mégis jelentkezik nevelőszülőnek. Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, tragikusnak érzem.

De vegyük azt, hogy sikeres vizsgát tett, közben környezettanulmányt készítettünk, és beadtuk a kormányhivatalnak a működési engedély iránti kérelmet és meg is kapta. Sokan játszmáznak, árverezik a házat, és ez bizony kiderül. Nekünk leadhat olyan tulajdoni lapot, melyen ez nem látszik (nem hiteles másolat), de a kormányhivatal minden egyes esetben lekéri az ingatlan tulajdoni lapját, és árverezés alatt lévő házba senki sem kap működési engedélyt. (Jelzáloghitel lehet, albérlet lehet, kell hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonostól, valamint ha az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor minden egyes tulajdonostól kell.)

A kormányhivatal kimegy sok esetben helyszínre és megnézi az ingatlant.

Megvan a működési engedély, lehet fogadni a gyereket vagy gyerekeket. Sokan könnyű kereseti lehetőségnek tekintik (vagy az egyetlennek), hiszen nem egy nagy cucc a képzés, a bemenete meg 8 általános. Van, aki túlvállalja magát. Azt gondolja, hogy felnevelt 1-2-3-4 gyereket, akkor menni fog. Sajnos ez kevés. A mi gyerekeink minden esetben sérültek és a nevelőszülőnek azon kívül, hogy anyának (apának) kell lenni, és a családmodell szerint kell működnie (ne felejtsük el, az anya egyik legfontosabb tulajdonsága a feltétel nélküli szeretet), egyben professzionális segítőnek is kell lennie. Fel kell tudnia ismerni, mit tegyen, hogyan lépjen, merre kérjen, milyen szakembertől segítséget. (pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, pszichiáter stb.) És ha ez is megvan, oda el is kell hordani a gyereket. Az autó, a jogosítvány nem feltétel (bár én annak tenném), nélküle macera, nem tudja elvinni, nem megy busz, nem megy vonat, nincs ismerős, aki elviszi…

És ott van egy vagy több gyerekkel, és egy hét alatt kiderül, hogy valóban 24 órás szolgálat, heti 7 napban, évi 365 napon. A fizetés meg ennyi: → olvasásának folytatása

Az egyedülállókat érintő jogi változás

Örökbe15 hozzászólás

Tovább szigorodott az egyedülállók örökbefogadásának a szabályozása. A friss törvénymódosítások szerint a jövőben csak házaspárok fogadhatnak örökbe és szerezhetnek alkalmasságot, az egyedülállók csak ” törvényben meghatározott, különös méltánylást érdemlő esetben és kormányrendeletben meghatározott eljárás lefolytatásával” lehetnek alkalmasak, a családpolitikáért felelős miniszter döntése alapján.

Kis visszatekintés:

  1. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni.
  2. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta.
  3. 2020 októberében pedig törvénybe iktatták, hogy a gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz.
  4. Erre egy hónappal került nyilvánosságra a még drasztikusabb szigorítás.

Egyelőre nem készültek el a magyarázó, végrehajtó rendeletek, nem világos, milyen szempontok alapján fog a miniszter alkalmasságot adni egyedülállóknak, és az sem, hogy ők utána milyen módon fogadhatnak örökbe, honnan lesz gyerekük. Ha pár hónapja működik az új rendszer, akkor már többet fogunk látni.

A törvény március 1-jén lép hatályba, aki addig határozatot szerez, arra nem vonatkozik, ő még a mostani rendszerben fogadhat örökbe (3. pont). Ennyi idő alatt, ha a Tegyesz is partner, lehet határozatot szerezni, főleg, hogy a tanfolyam már nem kötelező. → olvasásának folytatása

2019-es örökbefogadási statisztika

Örökbe9 hozzászólás

A közelmúlt trendje folytatódik. Rekordmagas volt tavaly az örökbefogadások száma (1052), de még sosem volt ennyi várakozó. Év végén összesen 3186 család várakozott határozattal örökbefogadásra, közülük minden kilencedik egyedülálló. Egy éve ez a szám 2855 volt, húsz éve még ezer alatt (miközben az örökbefogadások száma jellemzően 700-1000 között mozgott mindvégig).

134 családon belüli örökbefogadás történt.

A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként 837
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239

Ezek nem mind titkos örökbefogadások, benne van a Tegyesz által közvetített 33 nyílt örökbefogadás is (újszülöttek). 18 már a rendszerben élő gyermeket is nyíltan fogadtak örökbe. 107 újszülött titkos örökbefogadásához járultak hozzá a szülők. A titkos örökbefogadások közül 47 esetben a nevelőszülőnél maradt örökre a gyerek. 

A legtöbb belföldi és külföldi örökbefogadás is Borsodban és Szabolcsban történt (viszont ezt a várakozók számával is arányba kell állítani).

71 esetben egyedülálló volt a szülő, ebből 9 nyílt örökbefogadás. 

→ olvasásának folytatása

2020-as jogi változások az örökbefogadásban

Örökbe25 hozzászólás

Rég volt ennyi új fejlemény az örökbefogadás törvényi szabályozásában, mint idén. Összeszedtem, mi változott, dőlt betűvel a saját megjegyzéseimet olvashatjátok.

Nagy változások:

  • Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam nem kötelező, viszont ingyenes. Nélküle is lehet határozatot szerezni, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek, művészek, laikusok is egyöntetűen tiltakoztak a módosítás ellen. Nehéz érvet találni, mi indokolta, pont azok a várakozók nem fogják elvégezni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be, és 2018-ban 21 óráról 40 órára bővítették. Fontos szerepe van az örökbefogadók felkészítésében, szemléletük formálásában, a várható élethelyzetek kezelésében. Ha szülőt kell választani egy gyermeknek, a közvetítő szervezetek előnyben fogják részesíteni azt a várakozót, aki végzett tanfolyamot.
  • Akár 50 év is lehet a korkülönbség szülő és gyermek közt, ha a gyerek elmúlt 3 éves. Kisebb gyereknél marad a 45 év korkülönbség. A hivatalos indoklás az volt, hogy az idősebb gyerekeknek is esélyt adjanak. Valójában eddig egy 53 éves ember csak 8 éves vagy idősebb gyereket kaphatott, most akár 3 évest is, tehát épp fordított hatása lehet a módosításnak. Oka lehet még a módosításnak a nevelőszülő általi örökbefogadások támogatása, akik sok esetben 45 évnél nagyobb korkülönbséggel akarták örökbe fogadni a náluk élő gyereket. Ráadásul a törvény úgy fogalmaz: „ a gyermek érdekében engedélyezhető”, tehát nem tudni még, minden örökbefogadó előtt nyitva áll ez a lehetőség, vagy előbb mérlegelnek. A szakemberek tiltakoztak az 50 éves korkülönbség ellen, rugalmatlannak találják az idősebb örökbefogadókat. Mögöttes szándék lehet: egy idősebb gyerek inkább kerüljön egy idős magyarhoz, ne külföldre. Amíg van választék, a Tegyesz vélhetően előnyben fogja részesíteni a fiatalabb szülőket a kiválasztásnál. Egyébként 2003-ban vezették be a 45 évben maximált korkülönbséget. Azóta az örökbefogadásra várók száma megháromszorozódott, lenne mód szigorúbban szelektálni, bár a külső paraméterek helyett jobb lenne a szülői képességekre helyezni a hangsúlyt.
  • Gyorsítják a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és örökbefogadását. Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek. Ellentmondásos intézkedés. Valóban lassú a gyerekek örökbefogadhatónak nyilvánítása, sokat várnak a rendszerben, ám ez eddig se a határidőkön múlott, a hat hónap letelte után is sokat csúsztak a gyámhivatalok, a szüléskor a kórházban hagyott csecsemők sokszor másfél-két évesen kerülnek családba. Félévenkénti találkozás nem elég a szülő-gyerek kapcsolat életben tartásához. Szakemberek aggódnak, hogy a vér szerinti szülők nagyon gyorsan elvesztik a gyerekeiket, különösen, hogy idéntől a gyámhivatal döntéseit fellebbezéssel nem, csak peres úton lehet megtámadni, például örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha a gyámhivatalok ugyanilyen leterheltek maradnak, nem sok fog változni. Ha sikerül véghezvinni, az intézkedés meg fogja növelni az örökbe fogadható gyerekek számát, de nem feltétlenül a picikét, sok idősebb gyerek is örökbe fogadható lesz, akit rendszertelenül látogatnak. Az örökbefogadás előtti eljárásokban több ponton bevezettek határidőket, megadták, hány nap van a szakértő jelentések elkészítésére, a megyei listán és országos listán a szülők kiválasztására. Örömteli lenne, ha felgyorsulnának az eljárások. Viszont ha ugyanazok a túlterhelt szakemberek fognak dolgozni a rendszerben ugyanannyi ügyön, akkor kérdéses a határidők betartása. Az eddigi két év helyett négy évre nyilvánítják örökbe fogadhatóvá a gyerekeket, ami két évvel meghosszabbítható. Létrejött egy gyermekvédelmi informatikai rendszer, szintén az eljárások egyszerűsítésére. A rendeletek több ponton emlékeztetnek a nevelőszülő felelősségére az átgondozásban. Az örökbefogadó szülők alkalmassági eljárását is igyekeznek flottabbá tenni, a jövedelemigazolást már nem a gyámhivatal, hanem a Tegyesz kéri el, a gyámhivatal is határidőt kap az alkalmasság megállapítására.
  • Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni.
  • A barátkozás alatt tíz nap extra szabadság jár, mindkét szülőnek. Örömteli fejlemény, eddig megoldhatatlan volt a barátkozás az örökbefogadóknak, szabadsággal, távmunkával, betegállománnyal hidalták át. Végre jogi kerete is lesz ennek az időszaknak. Munkajogi védettséget azonban továbbra sem élveznek az örökbefogadók az ismerkedés alatt.

→ olvasásának folytatása

2018-as örökbefogadási statisztika

Örökbe4 hozzászólás

Folytatódnak az elmúlt évek trendjei. Az örökbefogadások száma ebben az évben is magas volt, ám a várakozók száma még nagyobb mértékben nőtt. Kereken ezer örökbefogadás történt, a megelőző évben 1025, a tízes évek közepén viszont 700-800 közt. 2018 szilveszterén 2855 család várakozott örökbefogadásra, tizedük egyedülálló, ez a szám még sose volt ilyen magas.

Kezdjük a végén: a korábbi évekhez képest a növekmény főleg a szakellátásban (állami gondozásban) élő gyerekek ügyeiből származott, ami köszönhető részben a rendszert flottabbá tevő törvénymódosításoknak (kapcsolattartás szabályozásának egyértelműsítése, gyermekvédelmi gyámok bevezetése, gyámhivatali központosítás), de főleg annak, hogy rekordmagas a családjukból kiemelt gyerekek száma is. 2018-ban 5219 hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3353. Több állami gondozottból több lesz örökbeadható. A nyílt és a családon belüli örökbefogadások száma érdemben nem módosult. → olvasásának folytatása

Nemzetközi örökbefogadások

Örökbe6 hozzászólás

Ma azon gyerekek adatait részletezem, akik Magyarországon nem találnak szülőkre, és ezért külföldön élő családok fogadják őket örökbe. A számok az Emberi Erőforrások Minisztériumától származnak, a nemzetközi örökbefogadásokat szervező Központi Hatóságtól, a Tegyesz nyílt napján elhangzott előadásból.

Az alapok: nemzetközi örökbefogadásnak az minősül, ha a gyerek más országba költözik az örökbefogadása után (függetlenül attól, hogy a szülők milyen állampolgárok). Külföldi örökbefogadókhoz csak a gyerekvédelmi rendszerben élő gyerekek kerülhetnek, titkos örökbefogadással, ha belföldön nem sikerült nekik családot találni.

2017-ben és 2018-ban a nemzetközi örökbefogadások száma – a hazaiakhoz hasonlóan – rekordot döntött Magyarországon, korábban mindig 100 és 200 között volt ez a szám. 2018-ban a kereken 1000 örökbefogadás negyedénél került más országba a gyerek.

→ olvasásának folytatása