Rég volt ennyi új fejlemény az örökbefogadás törvényi szabályozásában, mint idén. Összeszedtem, mi változott, dőlt betűvel a saját megjegyzéseimet olvashatjátok.

Nagy változások:

• Az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam nem kötelező, viszont ingyenes. Nélküle is lehet határozatot szerezni, és az örökbefogadás lezárulásáig lehet elvégezni. Az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek, művészek, laikusok is egyöntetűen tiltakoztak a módosítás ellen. Nehéz érvet találni, mi indokolta, pont azok a várakozók nem fogják elvégezni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be, és 2018-ban 21 óráról 40 órára bővítették. Fontos szerepe van az örökbefogadók felkészítésében, szemléletük formálásában, a várható élethelyzetek kezelésében. Ha szülőt kell választani egy gyermeknek, a közvetítő szervezetek előnyben fogják részesíteni azt a várakozót, aki végzett tanfolyamot.
• Akár 50 év is lehet a korkülönbség szülő és gyermek közt, ha a gyerek elmúlt 3 éves. Kisebb gyereknél marad a 45 év korkülönbség. A hivatalos indoklás az volt, hogy az idősebb gyerekeknek is esélyt adjanak. Valójában eddig egy 53 éves ember csak 8 éves vagy idősebb gyereket kaphatott, most akár 3 évest is, tehát épp fordított hatása lehet a módosításnak. Oka lehet még a módosításnak a nevelőszülő általi örökbefogadások támogatása, akik sok esetben 45 évnél nagyobb korkülönbséggel akarták örökbe fogadni a náluk élő gyereket. Ráadásul a törvény úgy fogalmaz: „ a gyermek érdekében engedélyezhető”, tehát nem tudni még, minden örökbefogadó előtt nyitva áll ez a lehetőség, vagy előbb mérlegelnek. A szakemberek tiltakoztak az 50 éves korkülönbség ellen, rugalmatlannak találják az idősebb örökbefogadókat. Mögöttes szándék lehet: egy idősebb gyerek inkább kerüljön egy idős magyarhoz, ne külföldre. Amíg van választék, a Tegyesz vélhetően előnyben fogja részesíteni a fiatalabb szülőket a kiválasztásnál. Egyébként 2003-ban vezették be a 45 évben maximált korkülönbséget. Azóta az örökbefogadásra várók száma megháromszorozódott, lenne mód szigorúbban szelektálni, bár a külső paraméterek helyett jobb lenne a szülői képességekre helyezni a hangsúlyt.
• Gyorsítják a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és örökbefogadását. Elég három hónap szünet a kapcsolattartásban és örökbe fogadható lesz a gyerek. Eddig ez hat hónap volt. Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyerek. Ellentmondásos intézkedés. Valóban lassú a gyerekek örökbefogadhatónak nyilvánítása, sokat várnak a rendszerben, ám ez eddig se a határidőkön múlott, a hat hónap letelte után is sokat csúsztak a gyámhivatalok, a szüléskor a kórházban hagyott csecsemők sokszor másfél-két évesen kerülnek családba. Félévenkénti találkozás nem elég a szülő-gyerek kapcsolat életben tartásához. Szakemberek aggódnak, hogy a vér szerinti szülők nagyon gyorsan elvesztik a gyerekeiket, különösen, hogy idéntől a gyámhivatal döntéseit fellebbezéssel nem, csak peres úton lehet megtámadni, például örökbefogadhatóvá nyilvánításnál. Ha a gyámhivatalok ugyanilyen leterheltek maradnak, nem sok fog változni. Ha sikerül véghezvinni, az intézkedés meg fogja növelni az örökbe fogadható gyerekek számát, de nem feltétlenül a picikét, sok idősebb gyerek is örökbe fogadható lesz, akit rendszertelenül látogatnak. Az örökbefogadás előtti eljárásokban több ponton bevezettek határidőket, megadták, hány nap van a szakértő jelentések elkészítésére, a megyei listán és országos listán a szülők kiválasztására. Örömteli lenne, ha felgyorsulnának az eljárások. Viszont ha ugyanazok a túlterhelt szakemberek fognak dolgozni a rendszerben ugyanannyi ügyön, akkor kérdéses a határidők betartása. Létrejött egy gyermekvédelmi informatikai rendszer, szintén az eljárások egyszerűsítésére. A rendeletek több ponton emlékeztetnek a nevelőszülő felelősségére az átgondozásban. Az örökbefogadó szülők alkamassági eljárását is igyekeznek flottabbá tenni, a jövedelemigazolást már nem a gyámhivatal hanem a Tegyesz kéri el, a gyámhivatal is határidőt kap az alkalmasság megállapítására.
• Szigorították az egyedülállók örökbefogadását. A gyermeket előbb a megyében élő házaspároknak kell kiajánlani, ezután jönnek az egész országban élő házaspárok, és ha köztük sem sikerül szülőt találni, akkor kerülhet egyedülálló szülőhöz. 2003-ban került a Polgári Törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni. A 2016-os baranyai leszbikus ügy után jelent meg lopakodó módon a rendelkezés, hogy a megyei listán váró egyedülállóhoz képest előnyt élvezzen az országos listán váró házaspár, ám ezt nem minden megye alkalmazta. A rendelkezés után egyedülállónak csak az országos listán van esélye, de aki vállal 3 év feletti roma gyereket, az továbbra is sorra fog kerülni.
• A barátkozás alatt tíz nap extra szabadság jár, mindkét szülőnek. Örömteli fejlemény, eddig megoldhatatlan volt a barátkozás az örökbefogadóknak, szabadsággal, távmunkával, betegállománnyal hidalták át. Végre jogi kerete is lesz ennek az időszaknak. Munkajogi védettséget azonban továbbra sem élveznek az örökbefogadók az ismerkedés alatt.

Read the rest of this entry →