2022-es örökbefogadási statisztika: rekordév

Az újságok évek óta “drámaian lecsökkent/örvendetesen megnőtt az örökbefogadások száma” címekkel tálalták az aktuális számokat. Magam szkeptikus vagyok, én úgy fogalmaznék, hogy az ezredforduló óta eltelt két évtizedben évente 700 és 1000 között hullámzott az örökbefogadások száma, és két év közt a fel-le változásoknak nincs nagyobb jelentősége. Most viszont elismerem, hogy 2022 rekordév volt a maga 1254 örökbefogadásával. 

Összefoglalóm szokásosan a Központi Statisztikai Hivatal közlésén és a civil szervezetek önbevallásán alapul, dőlt betűvel közlöm a saját gondolataimat. 

Mi lehet a növekedés oka? Három magyarázatot találtam.

  1. Az elmúlt évek jogalkotása, az örökbefogadást támogató politika hatása (a 2020-as törvénymódosítások lerövidítették az örökbe fogadhatóvá nyilvánításhoz szükséges időt, bár a Babaköszöntők tanulsága szerint még mindig nagyon ritka az a gyerek, akinél az utolsó szülői kapcsolattartás után ne telne el egy év az örökbeadásáig).
  2. A koronavírus miatt a megelőző években elmaradt örökbefogadások most történtek meg.
  3. Nőtt az állami gondozásban élő gyerekek száma, és több gyerekből több lesz örökbe fogadható. 2010-ben 3353 hat év alatti gyerek élt a gyerekvédelemben, 2022-ben már 65 százalékkal több. (Bár az elmúlt 2-3 évben nem volt jelentős a növekedés.)

A részletes adatok: olvasásának folytatása

Podcast: Mitől működik/működhetne jól az örökbefogadási rendszer?

Egy beszélgetés velem (Mártonffy Zsuzsával) az Igazi szülők podcastban.

Amiről szó esik:

❓️ Miért nőtt az elmúlt években az örökbefogadások száma?
❓️ Hány gyerek ragad be évről évre az állami rendszerbe és miért?
❓️ Tényleg lehetetlen egyedülállóknak örökbefogadni?
❓️ Mi és hogyan változott a 2020-as törvénymódosítás óta?

Friss, 2022-es statisztikai adatokkal dobálózok! Hamarosan lesz önálló cikk is  a tavalyi számokról.

olvasásának folytatása

Lopakodó trendek az örökbefogadásban

Néhány olyan változás, amelyek az elmúlt években egyre gyakoribban lettek az örökbefogadásban, és mikor kilenc éve elkezdtem a blogot, még nem voltak általánosak. Hol a jelentkezők egyre nagyobb száma, hol a tudatosság örömteli emelkedése okozza ezeket. Szubjektív gyűjtés a blog szerzőjétől. 

Bemutatkozó levél. Nem általános, de egyre több Tegyesz kér a jelentkező által írt bemutatkozó levelet. Jogszabály nem írja elő, megbukni nem lehet rajta.

Egyszobás lakás nem elég. A jog csak a megfelelő lakást köti ki, nem részletezi, ez mit jelent szobában, négyzetméterben. Míg pár éve még egyszobás lakással is alkalmasságot lehetett szerezni, ma többnyire elvárás a külön gyerekszoba megléte, vagy legalábbis a lehetőség a kialakítására. Haladó szint: egyes megyék különböző nemű testvérekhez külön gyerekszobát várnak el.

A testvért is meghallgatják. Jogszabály nem írja elő, de ha van már gyerek a családban, egyre többször őt is behívja a pszichológus.

Aki lombikozik, nem is fogadják. Míg pár éve ezt a pszichológussal lehetett megvitatni, kizárja-e az alkalmasságot, ma sok megyei Tegyesz rögtön az első telefonnál rákérdez, lombikozik-e még a házaspár, és ha igen, akkor nem is javasolják az eljárás elindítását. olvasásának folytatása

Második gyerek örökbefogadása

Miben más egy újabb örökbefogadás?

Új alkalmassági eljárás. A jelentkezőt minden szempontból újra megvizsgálják (lakás, pszichológiai alkalmasság, jövedelem), hiszen egy új családi helyzet áll fenn, eggyel többen vannak. Egyedül a felkészítő tanfolyamot nem kell megismételni – már ha valaki elvégezte az első örökbefogadásnál. Aki 1-2-3 éve, az előző örökbefogadásnál alkalmas lett, egyáltalán nem biztos, hogy ismét az lesz. Az örökbefogadási rendszerben a jól működő családok létrehozása a cél, és mindig meg kell vizsgálni, hogy egy új gyermek ezt nem terhelné-e túl, mennyi nehézséggel küzd most a család, milyen problémák vannak az első gyerekkel, milyen erőforrásokkal rendelkeznek.

Arra nincs egységes gyakorlat, egy korábbi örökbefogadás után mennyi idővel lehet újra jelentkezni. Az viszont – bár jogszabály nem mondja ki – kőbe vésett elv, hogy ha él gyerek a családban, nála legalább két évvel fiatalabbnak kell lennie az új jövevénynek, és az előző örökbefogadás után is teljen el legalább két év. Ettől csak akkor térnek el, ha a családban élő gyerek vér szerinti testvérét fogadják örökbe.

A családban élő gyerek vér szerinti testvérét, féltestvérét soron kívül is örökbe fogadhatja az adott család, ezt jogszabály is kimondja, a testvérek együttes felnövekedése érdekében. Azonban ez sem automatikus, a családnak alkalmasságit kell szerezni (érdemes jelezni, hogy nyitottak a vér szerinti testvér fogadására), és a konkrét gyereknél is megvizsgálják, „befér”-e a családba, nem terhelné-e túl a szülőket.

Többet vagy kevesebbet kell várni egy második örökbefogadásra? Az Örökbe.hu rendszeresen végez felméréseket a várakozási időről, ez alapján nincs érdemi különbség a várakozásban, hogy valaki első vagy második gyereket fogad örökbe. Természetesen egy második gyereknél már több szempontot kell vizsgálni, az új gyermeket nemcsak a szülőkhöz, hanem a nagyobb testvérhez is illeszteni. Azon szülők, akik harmadik, negyedik gyereket vállalnának, már némi hátrányban vannak, de náluk is történnek sikeres örökbefogadások, csak esetleg többet kell várni.

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Örökbe.hu olvasói felmérés, 2018-2021

Azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 259 ember, akik 2018 és 2021 között fogadtak örökbe. Dr. Kiss Zsuzsanna közgazdász kutató segít értelmezni az adatokat. (A fontos megállapításokat kiemeléssel jelzem, a blogíró, Mártonffy Zsuzsa meglátásait dőlt betűvel szúrom be.) Az elemzés egy rövidített változatát osztom meg itt, a teljes cikk letölthető innen.

A korábbi évek felméréseit alapul véve igyekszünk jelen kérdőív adatait oly módon elemezni, hogy a lehető legjobban összehasonlítható legyen a két előző felmérés eredményeivel.

A 2014-es adatfelvételkor (2009 és 2014 közti örökbefogadások) 134, a 2017-es vizsgálatkor (2014-2017) 200, a mostani kérdőívre 259 válasz érkezett.

A Magyarországon örökbefogadásra várókat, vagy előtte állókat leginkább foglalkoztató kérdés: mennyit kell várni? Ezt a kérdést próbáljuk meg megválaszolni. Nem foglalkozunk a különleges esetekkel, mint nemzetközi, családtag vagy nevelőszülő általi örökbefogadás. A kérdőív az egyes gyermekek örökbefogadását vizsgálja, azaz egy gyermekre egy kérdőívet töltöttek ki (azaz nem töltötte ki mindkét szülő ugyanarra a gyerekre vonatkozólag, viszont testvérek egyszerre történő örökbefogadása esetén annyiszor töltötték ki, ahány gyermek érkezett a családba).

2018 és 2021 között a KSH adatai szerint 3964 örökbeadás történt, ebből a közel 4000 örökbefogadásból 259-ről tudtunk meg sok mindent a kérdőívekből. Statisztikai szempontból illik kiemelni, hogy a minta (internetes, önkéntes válaszadás, a teljes sokaság kb. 6,53%-ának válaszaival) természetesen semmilyen szempontból nem tükrözi a teljes sokaság tapasztalatait, csupán a válaszadókét, de kellően nagy minta és hasznos következtetéseket tudunk levonni.

 

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszadók közül 53-an 2018-ban, 40-en 2019-ben, 72-en 2020-ban 94-en 2021-ben fogadtak örökbe.

A korábbi évekhez hasonlóan a válaszadók 93%-a házas, 7%-a egyedülálló.

A korábbi felmérésekhez hasonlóan a gyermek nemét tekintve 81,9% nyilatkozott úgy, hogy mindegy, 15,8% csak lányt, 2,3% csak fiút szeretett volna.

A 2014-es felméréssel egyező arányban, 96%-ban egy, 4%-ban két gyermeket (testvéreket) fogadtak örökbe.

A válaszolók 77,2%-a (200 fő) egészséges gyermeket kapott (legfeljebb kisebb egészségi problémával), 20,8%-a (54 fő) közepes betegséggel (olyan korrigálható betegség, amivel még nagyjából teljes életet élhet), 1,9% (5 fő) súlyos betegséggel rendelkező gyermeket. Ez a korrigálható betegségekben jelentősnek mondható elmozdulás a 2017-es 85-14,5-0,5 % és a 2014-es 85-13-2%-hoz képest.

Honnan jött a gyerek?

Megkérdeztük, hogy miért lett a gyermek örökbeadható. A válaszadók közül 141 esetben a vér szerinti szülő(k) lemondása, 97 esetben a kapcsolattartás elmaradása, 11 esetben bírósági határozatban megvont szülői jogok miatt, 5 esetben a kórházban hagyták a gyermeket (ez a kapcsolattartás elmaradása jogilag), 2 esetben a vér szerinti szülő/gyám halála miatt váltak a gyermekek örökbeadhatóvá, 3 babát inkubátorba helyeztek. olvasásának folytatása

Örökbefogadás egyedül 2024-ben

A 2020-21-es törvényi változások megnehezítették a nem házasságban élők örökbefogadását, mindazonáltal továbbra sem lehetetlen egyedül fogadni. Ma a leggyakoribb kérdésekre felelek az egyedülállók örökbefogadása kapcsán.

Van-e esélyem alkalmasságot szerezni az örökbefogadásra, ha nem vagyok házas?

Igen. Több egyedülálló szerzett alkalmasságot 2021 óta is.

Miben más az egyedül örökbe fogadni szándékozók alkalmassági vizsgálata?

A vizsgálat során kitüntetett szerepet kap, hogy az egyedülálló milyen segítségre számíthat. Már a jelentkezésnél nyilatkozni kell róla, hogy ha a szülő például beteg, akkor ki fogja ellátni a gyereket. Ezen amúgy is okos dolog előre elgondolkodni, adott esetben a kinézett személlyel egyeztetni. Nem kell rokonnak lennie, barát is jó erre a célra.
A másik hangsúlyos téma, hogy kivel él együtt az egyedülálló, és milyen viszony van köztük. Erről is nyilatkozni kell, ha van élettársa, akkor őt is vizsgálni fogják.
Az egyedül örökbe fogadni szándékozóknál az alkalmassági javaslatot a családpolitikáért felelős miniszternek is jóvá kell hagynia. (E percben a Kulturális és Innováció Minisztériumhoz tartozik a terület, de többször változott az illetékesség az elmúlt két évben.)

A miniszter el fog velem beszélgetni?

Nem. Valójában egy főosztály dönt, az iratok alapján.

Sokan buknak el itt?

A minisztérium  Telex.hu által idézett közlése szerint a változtatás bevezetése utáni első 21 hónapban a területért felelős minisztérium minden javaslatot jóváhagyott. De ugye ide azok aktája kerül, akiket előzőleg már a Területi Gyermekvédelmi Szolgálat és a gyámhivatal is alkalmasnak javasolt. Továbbá 21 hónap, azaz 1,75 év alatt összesen 89 alkalmasság született, míg a törvénymódosítás előtti években évente 120-160 egyedülálló szerzett alkalmasságot. Azaz, a nem házasságban élők vélhetőleg nem is mertek jelentkezni, vagy menet közben visszaléptek, vagy a szakemberek nem is tartották őket alkalmasnak. De az is lehet, hogy még lassan zajlanak az elbírálások.

Élettárssal is egyedülállónak minősülök?

Igen. Aki nem házas, azt egyedül örökbe fogadni szándékozónak tekinti a rendszer.

Azonos nemű partnerrel van esélyem? olvasásának folytatása

10+1 joghézag a gyökérkeresésben

Az örökbefogadott gyereknek és felnőttnek joga, pszichológiai szükséglete is származása megismerése, gyökereinek tiszteletben tartása. Mégis sok téren korlátokba ütközik a múlt feltérképezése. Szubjektív gyűjtésem arról, mely területeken korlátozzák a jogi hiátusok és a jelen örökbefogadási gyakorlat azt az örökbefogadottat, aki alaposabban utánajárna, ki is ő és honnan jön.

A jó hír, hogy az örökbe fogadott felnőttnek 1997 óta törvényi joga hivatalos eljárás keretében a gyámhivatalon keresztül vér szerinti szülőjét, és testvérét megkeresni. Bővebben itt írtam az eljárásról:

https://orokbe.hu/2014/10/06/a-szarmazaskutatas-hivatalos-utja/

https://orokbe.hu/2017/06/29/kerdezz-felelek-a-szarmazas-megismereserol/

Íme a joghézagok. A lista nem jelenti, hogy minden egyes örökbefogadottnál minden terület sérül, vagy akár fontos az illetőnek, de ezek rendszer- és jogalkotási szinten megjelenő hiányosságok.

    1. Anyja neve. Ha a szülő nem elérhető, vagy nem vállalja a kapcsolatfelvételt, az örökbefogadott csak annyi információt kaphat az eljárásban, hogy őt örökbe fogadták. Még a saját anyja nevét sem fogja megtudni.
    2. Születési neve. Sőt, a jogszabály még azt sem mondja ki egyértelműen, hogy ebben az esetben a saját születési nevét, vagy eredeti születési anyakönyvi kivonatát megkaphatja. (A manapság örökbefogadók jellemzően ezen adatok birtokába kerülnek az örökbefogadáskor. De lehet, hogy valakit évtizedekkel korábban fogadtak örökbe, vagy a szülők eltitkolják előle ezeket az adatokat.)
    3. Hol az apa? Az apákról legtöbbször nincs adat. A krízisben levő anyák nincsenek férjnél, az apa nem kerül be a nyilvántartásokba – többnyire még akkor sem, ha részt vesz az örökbeadási folyamatban és elkíséri az anyát. Ha nincs beírva apa, a gyámhivatal nem tudja megkeresni, legfeljebb az anya árulhatja el a kilétét – már ha él, ha megtalálják és hajlandó.
    4. Testvérek. A testvérek felkutatása az örökbefogadottak tapasztalatai alapján hiányos, a nyílt örökbefogadásokat sokáig nem rögzítette a Tegyesz, több helyen felnőtt (külföldön, állami gondozásban stb.) testvérek felkutatása kérdéses. Az apai féltestvéreket pedig, ha nincs apa bejegyezve, nem fogja kiadni a rendszer. Egyéb rokonokat (nagybácsi, unokatestvér) nem keres a hivatal.
    5. Fotó. Nagyon sok örökbefogadott gyermeknek ma sincs fényképe a vér szerinti szülőről. Még akkor sem, ha nyílt örökbeadás történt, azaz a szülők találkoztak*, vagy ha az állami gondozásban élő gyereket évekig látogatta a szülő. Ha van is fotó, sokszor rosszul értelmezett adatvédelemből nem kapja meg a gyerek az örökbefogadáskor. (Ezen a közösségi oldalak léte enyhít, de korrektebb lenne egy olyan kép, aminek az elkészítésébe, átadásába a szülő beleegyezett, netán a gyerekkel együtt szerepel rajta.)
    6. Nevelőcsalád. Semmilyen joga nincs az örökbefogadottnak azon gyerekek felkutatására, akikkel korábban a nevelőszülőnél akár évekig testvérként nevelkedett. És persze a nevelőszülőt sem kerestetheti. Ma már sok örökbefogadó tartja a kapcsolatot a nevelőszülővel, akivel az örökbefogadáskor találkoznak, de ha több helyen élt a gyerek, az eggyel korábbi nevelőszülő előkerítése hivatalosan nem lehetséges.
    7. Névváltoztatás. Bár 2014 óra jogszabály is kimondja, hogy az örökbefogadott gyerek utónevét csak indokolt esetben lehet megváltoztatni, ez sokszor ma is megtörténik, akár olyan „szoftos” formában is, hogy adnak neki egy második keresztnevet, és azon szólítják (ami ugyanúgy a név elvesztése egy kisgyerek számára).
    8. Kapcsolattartás. Ritkaságszámba megy még, ahol rendszeres személyes kapcsolattartás történik az örökbe fogadott gyerek és a vér szerinti család közt. Erre a nyílt örökbefogadás adna lehetőséget, de jellemzően ezt a lehetőséget fel sem ajánlják a közvetítő szervezetek. Nem mindenki alkalmas egy efféle kapcsolatra, de sokkal többen azok lennének, mint ahányan ma csinálják.
    9. Testvérkapcsolat. A jogszabály kimondja, hogy vér szerinti testvéreket lehetőleg együtt adjanak örökbe, de ez akkor megvalósítható, ha időben közel válnak örökbe fogadhatóvá. A rendszer hivatalosan nem nyújt adatokat az előbb vagy később örökbeadott testvérekről, legfeljebb “szivárogtat” olykor. Ritka a kapcsolattartás nem együtt élő testvérek közt. 14 éves kor alatt a gyámhivatal sem indítja el a keresést. Néhány civil szervezet nyitottabb e kérdésben.
    10. Orvosi adatok. Az örökbefogadáskor az addigi orvosi dokumentációt megkapja a szülő, de ez hiányos lehet. Ha a gyerek élt a vér szerinti családjában is, az abból az időből származó leletek valószínűleg nem lesznek meg. A titkos örökbefogadáskor új taj-számot kap a gyerek, a korábbi adatai nem lesznek hozzáférhetők az egészségügyi rendszerben. A gyámhivatal adhat felvilágosítást a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól, de ezt a kérést is orvosilag indokolni kell, de nincs szó a gyermek saját korábbi adatainak kikéréséről.

olvasásának folytatása

2021-as örökbefogadási statisztika: még mindig koronavírus

A tavalyi évet továbbra is meghatározta a koronavírus: korlátozások, iskolabezárások, látogatási tilalom a gyerekvédelmi intézményekben… Az örökbefogadási szabályok – a 2020-as jogalkotási cunami után – egy fontos téren változtak: az egyedülállók lehetőségeit korlátozták, már alkalmasságot is csak a családügyekért felelős miniszter (jelenleg: helyettes államtitkár) különengedélyével kaphattak. Az örökbefogadásért felelős terület is sokat vándorolt: 2021-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumától átkerült a Családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, majd 2022-ban a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a választások után a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. A Tegyeszek pedig már nem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz, hanem a tavaly alakult, debreceni Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz tartoznak. A kormányzat továbbra is kiemelten kezeli az örökbefogadás ügyét, 2021-ben 50 fővel növelték az örökbefogadási szakemberek létszámát. Sajnos a minisztérium ismét nem adott adatokat, az összefoglalóm a Központi Statisztikai Hivatal közlésén és a civil szervezetek önbevallásán alapul, dőlt betűvel közlöm a saját gondolataimat. 

995 örökbefogadás történt tavaly. Ez teljesen megfelel az elmúlt évek trendjének, és bár egyes újságcikkek már vészharangot kongattak, pánikra semmi ok. A részletes adatok:

  2019 2020 2021
A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként összesen 837 785 842
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496 444 543
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102 187 123
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239 154 146

olvasásának folytatása

2020-as örökbefogadási statisztika: a koronavírus éve

2020-ban annyi minden történt az örökbefogadásban, mint máskor szinte egy évtized alatt. A törvényalkotás forradalminak tekinthető változtatásokat vezetett be:

  • az örökbefogadók felkészítő tanfolyama már nem kötelező,
  • a szülő és a gyerek közt 3 évnél idősebb gyerek esetén akár 50 év is lehet a korkülönbség
  • gyorsították a gyerekek örökbe fogadhatóvá nyilvánítását és az örökbefogadók alkalmasságának elbírálását
  • megszigorították az egyedülállók örökbefogadási lehetőségeit.

A politika sosem látott vehemenciával kezdett foglalkozni az örökbefogadással, a családügy külön tárca nélküli minisztert kapott, aki kitüntetetten kezelte a területet. Emellett a közigazgatási reform részeként a  gyámhivataloktól a kormányhivatalokhoz került számos örökbefogadással kapcsolatos jogkör. Ráadásul kitört a koronavírus-járvány, és több hónapra leállt az élet az országban, a gyerekvédelemben is. 

A 2020-as évről kevesebb adatot tudok bemutatni, mint az előzőkről, ugyanis a minisztérium, a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem volt hajlandó felelni a kérdéseimre. (2021-ben az örökbefogadási terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától átkerült a Családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, majd 2022-ban a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, egyik szervezet sem adott adatokat.) Ráadásul a gyámhivatal-kormányhivatal váltás megkavarta a nyilvántartásokat. Az összefoglalóm a Központi Statisztikai Hivatal adatközlésén és a civil szervezetek önbevallásán alapul, dőlt betűvel közlöm a saját gondolataimat. 

Titkolózásra amúgy semmi ok, az őrületesen nehéz vírushelyzetben az örökbefogadással foglalkozó szakemberek és civilek helytálltak és a korábbi szinten folytatták munkájukat. Több hatásvadász sajtóhír megjelent, hogy “drámaian csökkent az örökbefogadások száma 2020-ban”, egyes szerzők azt is tudni vélték, hogy ennek oka a magyar szülők nem túl magas elfogadási hajlandósága. Ez mind nem igaz.

A számok: 917 örökbefogadás történt a vizsgált évben. Ez történetesen valóban csökkenés a 2019-es év rekordmagas, 1052-es adatához képest. Azonban a megelőző két évtizedben jellemzően 700 és 1000 közt mozgott az adoptálások száma, tehát a 917 egyáltalán nem rossz. Közelebbről nézve, ami csökkent, az a nemzetközi (külföldre irányuló) örökbefogadások száma volt, nyilván a koronavírus okozta utazási korlátozások miatt, nehéz volt megoldani, hogy a külföldiek hat hétre ideköltözzenek ismerkedni a gyerekkel. A belföldi örökbefogadások száma  még nőtt is, a Tegyesznél is és a civileknél, a területen szakemberként vagy önkéntesként dolgozók megérdemlik az elismerést, tekintve, hogy több hónap látogatási tilalmat rendeltek el a gyerekintézményekben, szüneteltek a barátkozások, bajos volt bejutni a kórházakba, és a tanácsadók gyereke sem járt iskolába. 

  2019 2020
A szakszolgálat által közvetített lezárult örökbefogadások száma gyermekenként összesen 837 785
Ebből: megyén belüli örökbefogadás 496 444
Ebből: más megyei örökbefogadók által örökbefogadott gyermek 102 187
Ebből: nemzetközi örökbefogadás 239 154

olvasásának folytatása

Miért kevés a nevelőszülő?

Vendégposzt. Egy nevelőszülői hálózat munkatársa osztja meg a gondolatait velünk a rendszerhibákról. Szerzőnk egy jómódúbb országrészben él, a megélhetési nevelőszülőség nem jellemző náluk, mégis számos nehézséggel találkozik a munkája során.

Azt gondoljuk, hogy sok a gyermek, kevés a nevelőszülő és mindenkit felvesznek. Igaz, hogy sokan megpróbálják, de nem igaz, hogy mindenkit felvesznek, és ha a hálózat minőségi munkára törekszik, akkor igyekszik az alkalmatlanoktól megszabadulni. Valóban elégtelennek érzem a szűrőrendszert, sokkal, de sokkal jobban szűrném a jelentkezőket, mert nincs annál rosszabb, mint mikor már megkezdte valaki a nevelőszülői tevékenységét és kiderül, hogy alkalmatlan.

Először is egy orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell megjelenni. Hasonló az örökbefogadásihoz, az orvosi nem szokott gondot okozni, a pszichológiai igen. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat mi hálózatunknál önköltséges, és szeretjük, ha a mi pszichológusaink készítik. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogadunk el külsőst. Sokan már itt elakadnak, nem vállalják az anyagi vonzatát. Utána jön a képzés, mely hálózatonként változik. Rengeteg kifogást hallottam már, hogy miért nem akarnak/tudnak elmenni ezekre az alkalmakra. Szóval itt is el szokott bukni egy réteg.

Törvényi keretek szabályozzák, ki lehet nevelőszülő, nyilatkozatot kell aláírni, hogy nincs eljárás ellene, nem vétett az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény ellen, sőt a vele egy háztartásban élő nagykorúak sem. Bekérünk erkölcsi bizonyítványt, mégis van olyan, hogy valakiről időközben kiderül, folyik ellene eljárás, sőt olyan is, akinek a saját vér szerinti gyermeke szakellátásban van, mégis jelentkezik nevelőszülőnek. Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, tragikusnak érzem.

De vegyük azt, hogy sikeres vizsgát tett, közben környezettanulmányt készítettünk, és beadtuk a kormányhivatalnak a működési engedély iránti kérelmet és meg is kapta. Sokan játszmáznak, árverezik a házat, és ez bizony kiderül. Nekünk leadhat olyan tulajdoni lapot, melyen ez nem látszik (nem hiteles másolat), de a kormányhivatal minden egyes esetben lekéri az ingatlan tulajdoni lapját, és árverezés alatt lévő házba senki sem kap működési engedélyt. (Jelzáloghitel lehet, albérlet lehet, kell hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonostól, valamint ha az ingatlannak több tulajdonosa van, akkor minden egyes tulajdonostól kell.)

A kormányhivatal kimegy sok esetben helyszínre és megnézi az ingatlant.

Megvan a működési engedély, lehet fogadni a gyereket vagy gyerekeket. Sokan könnyű kereseti lehetőségnek tekintik (vagy az egyetlennek), hiszen nem egy nagy cucc a képzés, a bemenete meg 8 általános. Van, aki túlvállalja magát. Azt gondolja, hogy felnevelt 1-2-3-4 gyereket, akkor menni fog. Sajnos ez kevés. A mi gyerekeink minden esetben sérültek és a nevelőszülőnek azon kívül, hogy anyának (apának) kell lenni, és a családmodell szerint kell működnie (ne felejtsük el, az anya egyik legfontosabb tulajdonsága a feltétel nélküli szeretet), egyben professzionális segítőnek is kell lennie. Fel kell tudnia ismerni, mit tegyen, hogyan lépjen, merre kérjen, milyen szakembertől segítséget. (pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, pszichiáter stb.) És ha ez is megvan, oda el is kell hordani a gyereket. Az autó, a jogosítvány nem feltétel (bár én annak tenném), nélküle macera, nem tudja elvinni, nem megy busz, nem megy vonat, nincs ismerős, aki elviszi…

És ott van egy vagy több gyerekkel, és egy hét alatt kiderül, hogy valóban 24 órás szolgálat, heti 7 napban, évi 365 napon. A fizetés meg ennyi: olvasásának folytatása