Örökbe.hu

Azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 259 ember, akik 2018 és 2021 között fogadtak örökbe. Dr. Kiss Zsuzsanna közgazdász kutató segít értelmezni az adatokat. (A fontos megállapításokat kiemeléssel jelzem, a blogíró, Mártonffy Zsuzsa meglátásait dőlt betűvel szúrom be.) Az elemzés egy rövidített változatát osztom meg itt, a teljes cikk letölthető innen.

A korábbi évek felméréseit alapul véve igyekszünk jelen kérdőív adatait oly módon elemezni, hogy a lehető legjobban összehasonlítható legyen a két előző felmérés eredményeivel.

A 2014-es adatfelvételkor (2009 és 2014 közti örökbefogadások) 134, a 2017-es vizsgálatkor (2014-2017) 200, a mostani kérdőívre 259 válasz érkezett.

A Magyarországon örökbefogadásra várókat, vagy előtte állókat leginkább foglalkoztató kérdés: mennyit kell várni? Ezt a kérdést próbáljuk meg megválaszolni. Nem foglalkozunk a különleges esetekkel, mint nemzetközi, családtag vagy nevelőszülő általi örökbefogadás. A kérdőív az egyes gyermekek örökbefogadását vizsgálja, azaz egy gyermekre egy kérdőívet töltöttek ki (azaz nem töltötte ki mindkét szülő ugyanarra a gyerekre vonatkozólag, viszont testvérek egyszerre történő örökbefogadása esetén annyiszor töltötték ki, ahány gyermek érkezett a családba).

2018 és 2021 között a KSH adatai szerint 3964 örökbeadás történt, ebből a közel 4000 örökbefogadásból 259-ről tudtunk meg sok mindent a kérdőívekből. Statisztikai szempontból illik kiemelni, hogy a minta (internetes, önkéntes válaszadás, a teljes sokaság kb. 6,53%-ának válaszaival) természetesen semmilyen szempontból nem tükrözi a teljes sokaság tapasztalatait, csupán a válaszadókét, de kellően nagy minta és hasznos következtetéseket tudunk levonni.

 

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszadók közül 53-an 2018-ban, 40-en 2019-ben, 72-en 2020-ban 94-en 2021-ben fogadtak örökbe.

A korábbi évekhez hasonlóan a válaszadók 93%-a házas, 7%-a egyedülálló.

A korábbi felmérésekhez hasonlóan a gyermek nemét tekintve 81,9% nyilatkozott úgy, hogy mindegy, 15,8% csak lányt, 2,3% csak fiút szeretett volna.

A 2014-es felméréssel egyező arányban, 96%-ban egy, 4%-ban két gyermeket (testvéreket) fogadtak örökbe.

A válaszolók 77,2%-a (200 fő) egészséges gyermeket kapott (legfeljebb kisebb egészségi problémával), 20,8%-a (54 fő) közepes betegséggel (olyan korrigálható betegség, amivel még nagyjából teljes életet élhet), 1,9% (5 fő) súlyos betegséggel rendelkező gyermeket. Ez a korrigálható betegségekben jelentősnek mondható elmozdulás a 2017-es 85-14,5-0,5 % és a 2014-es 85-13-2%-hoz képest.

Honnan jött a gyerek?

Megkérdeztük, hogy miért lett a gyermek örökbeadható. A válaszadók közül 141 esetben a vér szerinti szülő(k) lemondása, 97 esetben a kapcsolattartás elmaradása, 11 esetben bírósági határozatban megvont szülői jogok miatt, 5 esetben a kórházban hagyták a gyermeket (ez a kapcsolattartás elmaradása jogilag), 2 esetben a vér szerinti szülő/gyám halála miatt váltak a gyermekek örökbeadhatóvá, 3 babát inkubátorba helyeztek.

A hét és négy évvel ezelőtti arányokhoz képest még tovább nőtt a megyei (45,2%) és országos listáról (30,5%) örökbefogadók aránya (2017-ben 41 és 26%, 2014-ben 33 és 15%), tovább csökkent, 24,2%-ra a nyílt örökbefogadási módoké (2014-ben a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt, 2017-ben 26 és 8%).

Akik civil szervezet segítségével fogadtak örökbe, azok közül 3 esetben az Alfa Szövetség, egy esetben a Baptisták, 12 esetben a Bölcső Alapítvány, 12 esetben a Fészek Alapítvány, 17 esetben a Gólyahír Egyesület, 1 esetben a Várva Várt Alapítvány működött közre. 4 esetben a Tegyesz közvetített nyílt (nem magánutas) örökbefogadást.

A kitöltök több mint fele 1 év alatti gyermeket vitt haza. A KSH statisztikai adatai alapján a 2018-2021 közötti időszakban örökbe fogadott gyermekek mindössze 21,6%-a 12 hónaposnál fiatalabb, a mintában tehát nagyobb súllyal jelennek meg az 1 év alatti csecsemőt örökbefogadók válaszai (ezirányban torzított a minta).

A válaszolók 43,2%-a nem tett származási kikötést (mindegy a származása) a jelentkezéskor, ez a korábbi vizsgálat eredményéhez képest csekély változás, 2017-ben 41% nem tett kikötést származásra vonatkozólag. 20,8% csak fehér bőrű gyereket fogadott volna el, ami 2017-ben még a válaszadók harmada volt. 2017-ben 11 százalék nyilatkozott középutasan (elfogadott félroma vagy bizonytalan származású gyereket, vagy „lehet roma, ha nem látszik rajta”), jelentős változás, hogy a 2021-es felmérésben nyilatkozók 24,3 százaléka tette ugyanezt. Öt fő kifejezetten cigány gyereket akart (2017-ben 3 fő). Az örökbefogadók származás tekintetében mindenképp elfogadóbbak lettek. A többiek vagy nem nyilatkoztak semmilyen irányban, vagy menet közben módosították elképzeléseiket elfogadó irányba (6,9%), esetleg már a gyerek bemutatásakor. Az, hogy az érkezett gyerek végül roma lett-e, nem tudható, itt csak a jelentkezők fejében élő elvárást vizsgáltuk.

Az alábbi ábra mutatja, hogy milyen összefüggés figyelhető meg a származási kikötés és az örökbefogadás módja között, azaz hogy az ily módon örökbefogadók hány százalékának volt határozott kikötése, hogy fehér bőrű gyermeket fogad örökbe a 2021-es adatfelvételkor.

Várakozás

A válaszolók átlagosan picit több, mint két évet, 24,97 hónapot vártak a gyerekre a határozat megszerzésétől a gyermek hazaviteléig (ez a szám 2017-ben 23,2 hónap, 2014-ben pedig még csak 16 hónap volt). 18,3 hónap a szórás, azaz a tipikus várakozási intervallum 7 és 43 hónap között van.

Mivel az örökbefogadásra a jelentkezéstől várakoznak az örökbe fogadni szándékozók, ezért az alkalmassági határozat megszerzését is figyelembe célszerű venni, ami átlagosan 6,5 hónapot vesz igénybe 4,8 szórással, azaz jellemzően 2-11 hónapba telik. A továbbiakban mindig a határozat megszerzésétől a hazavitelig eltelt időre (hónapban) vonatkoznak a számok.

Nézzünk először egy szép nagy összefoglaló táblázatot. Az első oszlopban látjuk, hogy milyen módon történt az örökbefogadás. A második oszlopban az elemszámot (12 nyílt magánutas, stb.). A harmadik oszlopban az átlagos várakozási idő hónapban. A negyedik oszlopban a szórás értéke, amit ha az átlaghoz hozzáadunk és kivonjuk, akkor megkapjuk azt a -tól-ig tartományt, amiben jellemzően szóródnak az értékek (nyílt magánutas esetben durván 5 és 35 hónap között). A következő két oszlop (95%-os konfidencia intervallum alsó és felső értéke) azt mutatja meg, hogy az esetek 95 százalékában a várakozási idő e két érték közé esik, például a nyílt magánutas esetében 10,4 és 29,9 hónap közötti. Az utolsó két oszlop a minimum és maximum értéket mutatja, azaz a legrövidebb és leghosszabb várakozási időt. Az átlagok alapján legrövidebb várakozás Tegyeszen keresztüli nyílt, leghosszabb civil szervezeten keresztüli nyílt örökbefogadások esetén volt. Statisztikailag kimutatható jelentős különbség csak a titkos megyei lista és titkos országos lista átlaga között mutatható ki, az országos listáról örökbefogadók átlagosan kb. 7 hónappal rövidebb ideig várnak. A többi különbség, – például a nyílt civil szervezet és a megyei listás vagy a nyílt magánutas között – nem tekinthető statisztikailag jelentősnek, ami abból adódik, hogy a várakozási idők szélesebb skálán szóródnak.

 

Örökbefogadás módja	N	Átlag	Szórás	95% konfidencia intervallum		Min.	Max.
				alsó	felső
nyílt magánutas	12	20,2	15,3	10,4	29,9	2,0	56,0
nyílt civil szervezet	47	28,2	21,8	21,8	34,6	1,0	90,0
nyílt tegyesz	4	15,0	6,4	4,9	25,1	10,0	24,0
titkos megyei lista	117	27,5	18,9	24,0	30,9	0,0	72,0
titkos országos lista	79	20,6	14,8	17,2	23,9	4,0	72,0
Összesen	259	25,0	18,3	22,7	27,2	0,0	90,0

 

Az átlagos várakozási időket a jobb szemléltetés kedvéért diagramban is ábrázoltam alább:

A következő ábra (hisztogram) mutatja az örökbefogadók eloszlását a várakozási idő hónapjai szerint intervallumokba sorolva. Az átlag kicsit több, mint két év, a medián 20 hónap (azaz az örökbefogadók fele 20 hónapnál kevesebbet, fele ennél többet várt), a becsült módusz, a tipikus érték, ami körül tömörül a minta, 8 hónap körül van. A legrövidebb várakozási idő 0 hónap, a leghosszabb 90 hónap volt.

A válaszolók 33%-a egy éven belül sorra került (ez az arány 2017-ben 35% volt, 2014-ben pedig még 50%). Míg 2014-ben alig volt 4 évnél hosszabb ideig várakozó, 2017-ben a válaszadók mintegy 10%-a, mostanra pedig 12%-a 4 évnél is többet várt.

A várakozási időt befolyásoló tényezők

Megvizsgáltuk, mely tényezők befolyásolták szignifikáns mértékben a várakozás hosszát, azaz melyek azok a tényezők, amelyk statisztikailag is jelentősek, nem csak a véletlen okozza őket.

Leginkább (ahogy korábban is) az a tény befolyásolta az átlagos várakozási időt, hogy volt-e valamilyen származási megkötés. Aki valamilyen mértékben elfogadott cigány gyermeket is (azaz mindegy volt a származás vagy középutasan nyilatkozott), az 21 hónap, aki nem (azaz csak fehér bőrű gyereket fogadott el), az 40 hónap alatt vihette haza a gyermeket átlagosan. (2017-ben 18 és 33 hónap, 2014-ben pedig 11 és 22 hónap volt a két megfelelő átlag). Az alábbi táblázat és diagram remekül megmutatja a különbségeket.

 

Származás	elemszám	átlag (hónap)	szórás (hónap)
mindegy	112	17,1741	12,64799
csak roma	5	13,6000	9,39681
közepesen elfogadó*	63	26,6349	17,44605
fehér bőrű	54	39,9444	20,37240
módosított származási kikötésén	18	27,2778	17,90762
egyéb speciális eset	7	21,2857	19,83863
Összesen	259	24,9672	18,33347

*elfogad félroma vagy bizonytalan származású gyereket, vagy olyan gyereket, aki „lehet roma, de ez nem látszik rajta”

A második befolyásoló elem, ahogy korábban is volt, hogy az első felkínált gyermeket elfogadta-e valaki, vagy csak a többediket. Akik az első hívásra igent mondtak, azok átlagosan 21 hónapot, a többiek 33-at vártak. 

Szignifikáns befolyásoló tényező a gyermek kora. Szignifikáns különbség a 0-2 hónapos illetve 2-12 hónapos és 3-4 éves gyereket örökbefogadók várakozási ideje között van, a többi eltérés véletlenszerű. Ez azt jelenti, hogy a 3-4 év közötti kisgyermekre átlagosan 17,9 hónapot várnak, azaz majdnem 10 hónappal hamarabb visznek ilyen korú gyereket haza, mint 0-2 hónapos babát, és 18 hónappal hamarabb, mint 2-12 hónapos babát. A többi között ilyen különbség nincs.

gyerek kora	Átlagos várakozási idő	N	Szórás
0-2 hós	27,4	109,0	19,2
2-12 hós	35,2	21,0	19,4
1-2 év	20,5	38,0	17,0
2-3 év	21,8	48,0	16,8
3-4 év	18,0	22,0	9,9
4-5 év	22,7	13,0	17,7
5-6 év	22,5	4,0	25,5
6-7 év	30,5	2,0	30,4
7-8 év	39,0	2,0	32,5
Total	25,0	259,0	18,3

A hazai sajátosságok miatt kevés a 2-12 hónapos korú gyerek. A szülői hozzájárulással örökbeadott babák általában az első két hónapban új családba kerülnek, a rendszerbe bekerült, a kapcsolattartás elmaradása miatt örökbe fogadható gyerekek sorsa ritkán rendeződik egyéves korukig.

Érdekesség, hogy a 4 év feletti gyerekek örökbefogadói átlagosan 3 évvel idősebbek az „átlagos” szülőknél, feltehetően idősebb koruk miatt vállalnak idősebb gyereket.

 

Az alábbi tényezők nem befolyásolják a várakozási időt:

• Nincs jelentős befolyásoló ereje, hogy házasként vagy egyedülállóként fogad-e örökbe valaki.
• Nem befolyásolja a nemi megkötés, tehát ugyanannyit vár, aki csak fiút vagy csak lányt szeretne, mint akinek mindegy az érkező gyermek neme.
• Testvéreket vagy egy gyermeket fogadott örökbe.
• Volt-e már gyermeke a jelentkezőnek.
• Volt-e valamilyen kikötése a gyermek egyészségügyi állapotára nézve. (Itt meg kell jegyezni, hogy csak 5-en fogadtak örökbe súlyos beteg gyereket, a legtöbben egészséges, vagy korrigálható betegséggel fogadtak örökbe). Ezek a tényezők a korábbi években sem voltak jelentősek.
• Nincs különbség a nyílt és titkos örökbefogadások között.

 

A megye szerepe

Ahogyan a korábbi felmérések alkalmával is kimutatható volt, a megyék közt most is nagyok a különbségek a várakozási idő tekintetében. A kérdőívben erre is rákérdeztünk, a megyén belüli örökbefogadások adatait elemezzük. A régebbi, a megyéket várakozási idő szerint színező ábrákat beszúrom ide, a felső ábra a 2014-2017 közötti, az alsó a 2018-2019 közötti örökbefogadásokra vonatkozik.

 

A mostani adatokat a következő táblázatban mutatjuk. Az első oszlop a megye megnevezése, a második oszlopban az átlagos várakozási idő, a harmadik oszlopban az elemszám, azaz hogy hányan adtak választ az adott megyéből, a negyedikben a szórás értéke olvasható, amit ha az átlagból levonunk és hozzáadunk, megkapjuk a tól-ig tartományt. (Egy kis magyarázat: minél kisebb a szórás, annál jobban megközelíti az átlag a tényleges várakozási időt, minél nagyobb, annál szélesebb skálán szóródnak az értékek.)

A legtöbb válasz Budapestről és Borsod megyéből érkezett (16 és 15), a legkevesebb Tolna, Vas és Veszprém megyékből (1-1-1).

 

megye	Átlag	N	Szórás
Budapest	35,1	16,0	18,6
Bács-Kiskun	34,1	9,0	22,8
Baranya	32,6	7,0	16,0
Békés	17,3	4,0	17,4
Borsod	27,6	15,0	15,8
Csongrád	24,6	8,0	20,9
Fejér	56,7	3,0	5,8
Győr	36,0	5,0	16,2
Hajdú	24,2	5,0	12,3
Heves	16,6	9,0	14,0
Jász	38,0	5,0	28,3
Komárom	34,0	6,0	7,9
Nógrád	3,7	5,0	6,4
Pest	31,2	6,0	16,5
Somogy	13,0	5,0	9,2
Szabolcs	10,5	6,0	10,0
Tolna	24,0	1,0
Vas	54,0	1,0
Veszprém	12,0	1,0
Zala	18,7	3,0	16,6
Összesen	27,3	120,0	18,7

 A fenti táblázatban szereplő átlagos várakozási idő tehát a listában felsorolt megyék között jelentős. A vizsgált megyék közül biztonsággal megállapítható, hogy a megkérdezettek válaszai alapján a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében, a leghosszabb Fejér megyében volt a 2018-2021 közötti időszakban a megyei listáról örökbefogadók esetében.

Ha a korábbi piros, sárga, zöld jelöléssel próbáljuk szemléltetni a megyék helyzetét, ahol a piros a hosszabb, a zöld a rövidebb átlagos várakozási idővel jellemezhető megyéket illusztrálja, akkor most így lehet színezni:

Zöld megyék, ahol a várakozási idő kevesebb, mint 20 hónap: Békés, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Zala megye.

Sárga megyék, ahol a várakozás 20 és 30 hónap közötti: Borsod-Abaúj Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar megye.

Narancssárga megyék, ahol a várakozás 30 és 35 hónap közötti: Bács-Kiskun, Baranya, Komárom-Esztergom, Pest megye.

Piros megyék, ahol a várakozás több, mint 35 hónap: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Mivel Tolna, Vas és Zala megyéből csak 1-1 válasz érkezett, nem jelöljük színnel.

 

Az országos lista

 Mivel a jelentkezéskor lehetőség van rá, hogy országos listán is várakozzanak az örökbe fogadni szándékozók, érdemes egy fejezetet szentelni ennek is. Az országos lista esetében csak azt tudjuk, melyik megyéből érkezett a gyermek, az örökbefogadók lakóhelyét nem. Így ennek fényében igyekszünk az országos listával kapcsolatban tapasztalatokat leszűrni. Itt az átlagos várakozási idő nem mond sokat, hiszen csak azt mutatja meg, mennyit vártak átlagosan azok, akik végül az országos lista adott megyéjéből fogadtak örökbe.

Ami viszont sokkal többet árul el, az az örökbeadások száma az adott megyében országos listán. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adnak legtöbb gyereket örökbe az országos listán, őket követi Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye. Ebből mindössze annyi következtetést tudunk levonni, hogy ezekben a megyékben több az örökbe adható gyerek, akik megyén belül nem találnak családra (koruk, származásuk vagy egyéb miatt).

 

Regressziós modell

Lineáris regressziós modell segítségével igyekszünk azonosítani azokat a tényezőket, melyek jelentősen befolyásolják a várakozási időt (a modell függő változója a várakozási idő hónapban).

Az alábbi (független) változók hatását vizsgáljuk:

• az örökbe fogadó anya és apa életkora,
• titkos örökbefogadás volt-e,
• fehér bőrű gyerekre vártak-e,
• volt-e visszautasítás,
• a gyerek kora az örökbefogadáskor,
• egészséges-e,
• volt-e már gyermeke az örökbefogadóknak,
• házasok-e,
• egy gyermek érkezett vagy testvérek.

Nincs jelentős hatása a várakozási időre az alábbiaknak: nyílt vagy titkos örökbefogadás volt-e, megyei listáról történt-e az örökbefogadás, a gyerek egészségi állapota, házas-e az örökbefogadó (pár), volt-e már gyermek a családban és hogy egy gyereket vagy testvéreket fogadtak-e örökbe.

Miután lépésenként eltávolítottuk a nem szignifikáns változókat, az alábbi elemek maradtak, ezek a tényezők vannak jelentős hatással a várakozásra:

• anya és apa életkora: röviden és tömören, minél idősebbek, annál többet várnak, bár ez a növekedés csekély mértékű, (átlagosan évenként kb. fél hónap) mondhatjuk úgy is, csak egy kicsit növeli a várakozási időt, ha az örökbe fogadó szülők idősebbek. Azaz, egy negyvenéves pár ugyanolyan feltételek mellett 5 hónappal vár többet, mint egy harmincéves. A mintában szereplő családok, ahol az anya nem volt idősebb 30-nál, 12,7 hónapot vártak, ahol az anya 45 éves vagy idősebb volt, 30,3 hónapot. Ahol az egyik szülő 50 éves vagy idősebb volt, 36,8 hónapot vártak.
• fehér bőrű gyerek: szigorú származási kikötés, vagyis, ha valaki csak fehér bőrű gyereket fogad el, jelentősen növeli a várakozási időt (átlagosan 17 hónappal).
• visszautasítás: növeli a várakozási időt, ha a kiajánlott gyereket visszautasítják, átlagosan 8,6 hónappal. Akik az első felajánlott gyereket elfogadták, átlagosan 21 hónapot vártak, akik a másodikat, 31-et, a harmadik és a negyedik felajánlásra igent mondók pedig 38 és 48 hónapot.
• a gyerek kora: fordított kapcsolatban van a várakozási idővel, minél fiatalabb gyereket fogadnak örökbe, annál többet kell rá várni.

 

Néhány eddig megválaszolatlan kérdés

Mit éreztek előnynek vagy hátránynak a válaszadók?

Megkérdeztük, hogy tapasztaltak-e valamit a válaszadók, amit előnyként vagy hátrányként éreztek az örökbefogadás során. 59-en nem tapasztaltak ilyet, 12-en jelölték a (származási) elfogadást előnyként; hatan előnyként, ketten hátrányként említették fiatal korukat; ketten a lakóhelyüket (megyéjüket) előnyként, ketten hátrányként; hárman a melegséget hátrányként, egy a tanfolyam elvégzését előnyként. Hárman a szakmájukat nevezték meg előnyként (egészségügy, gyógypedagógia).

Mit okozott a Covid?

Megkérdeztük a válaszadókat, tapasztaltak-e a koronavírus miatt csúszást. A válaszadók 36%-a még előtte fogadott örökbe. A 2020-21. évben örökbefogadók 33%-a számolt be arról, hogy csúszott a folyamat. Volt, akinek a barátkozását állították le, de csúsztak a határozatok, a tanfolyamok, sokan írták, hogy a gyerek fél-egy évre benn ragadt a rendszerben. A legtöbben nem tapasztaltak csúszást, vagy nem válaszoltak, vagy nem tudták megítélni.

Utánkövetéssel kapcsolatos tapasztalatok

Az utánkövetést az esetek többségében a Tegyesz végezte, 15 családnál az Ágacska, 13-nál a Fészek, 17-nél a Gólyahír. A válaszadók közül 67-en inkább adminisztratív jellegűnek érezték, 6-an kifejezetten bántónak ítélték meg, a többség viszont (98-an) kifejezetten hasznosnak, segítőnek találták az utánkövetést.

Milyen gyerek érkezik?

A korábbi években és most is igazolódott az, hogy kisebb, legfeljebb közepes egészségi problémák elfogadásával nem rövidebb a várakozás, azaz a betegségekben a teljesen egészséges állapot és a kisebb betegségek egy kalap alá esnek. Vajon ennek milyen következménye van? A kérdőív erre is kitért. A megkérdezettek 56 %-a válaszolta azt, hogy a gyermeknek szüksége volt vagy van valamilyen fejlesztésre.

Következtetések

1. A határozat megszerzése átlagosan fél év.
2. Származási kikötés nélkül hamarabb érkezik a várt gyermek, de ne csak ez legyen a döntő szempont.
3. Egy év alatti gyermekre többet kell várni.
4. A fiatalabb szülőjelöltek valamivel kevesebbet várnak, de az előnyük nem számottevő.
5. A megyék között nagy különbségek vannak.
6. Érdemes az országos listára jelentkezni, mert ott gyorsabban sorra kerülhetünk – már ha a jelentkező elfogad idősebb és roma gyereket.
7. Ugyanannyit kell várni nyílt és titkos örökbefogadás esetén.
8. Visszautasítás esetén értelemszerűen nő a várakozási idő.
9. Kisebb egészségügyi problémák elfogadása nem gyorsítja a folyamatot.
10. Az utánkövetés hasznos.
11. Fel kell készülni arra, hogy a gyerek esetleg valamilyen fejlesztést igényel (akár a későbbiekben is).
12. A COVID okozott nehézségeket, de reméljük, a későbbiekben már nem fog.
13. Az Örökbe.hu olvasói felkészültek, jól értékelik a helyzetüket, ismerik az adottságaikat, elfogadóbbak, mint korábban.

Minden várakozónak kitartást, a gyerekeseknek jó egészséget, sok boldog együtt töltött évet kívánunk!

Köszönet Dr. Kiss Zsuzsannának az alapos elemzésért, a 259 válaszadónak pedig a kérdőív kitöltéséért. Még rengeteg izgalmas adat kiderült a válaszokból, amiket később fogok az oldalon és a rendezvényeken felhasználni.