Te mennyit vártál? 2018-2021 közt örökbefogadóknak

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Ezt időnként szeretem megmérni. Már két korábbi felmérés készült a blog olvasói körében, de azóta sok minden változott. Várom mindazok válaszát, akik 2018 és 2021 között Magyarországon fogadtak örökbe gyermeket (nem rokonként és nem nevelőszülőként). A csillaggal jelölt kérdések kötelezőek, a többit csak az töltse ki, akit érint. Ha már ennyi izgi válasz összejön, pár más dolgot is megkérdezek az örökbefogadásokkal kapcsolatban. A válaszokat profi statisztikus fogja elemezni. (Ugyanitt profi statisztikust keresünk.) Ha sokan kitöltitek, akkor egyedülálló információink lesznek a hazai örökbefogadásról!

 

Köszönöm a választ. Eredmény pár hét múlva lesz.

Ha most várakozol, gyere a Finisben online csoportba, ahol a hamarosan sorra kerülők kérdéseivel foglalkozunk: https://orokbe.hu/tamogato-csoportok/finisben/

Két kérdőív

Két kérdőív kitöltésére szeretnélek titeket kérni, ha ezt eddig még nem tettétek meg.

Mindkét kérdéssor azon örökbefogadó szülőkhöz szól, akik 2016 és 2021 között Magyarországon fogadtak örökbe gyereket.

Ezt a kérdőívet akkor töltsd ki, ha ezen időben csecsemőotthonból, gyerekotthonból vagy hasonló intézetből hoztad haza a gyereket: https://forms.gle/rLgh2xaupvDMecBp8

Ezt pedig akkor, ha ezen időben nyílt örökbefogadással érkezett a gyermeked (de nem magánutasan, azaz egy közvetítő szervezet hozott össze az örökbeadó anyával): https://forms.gle/CKQPhr31FV1Hfx668

Ha ezen időben több ilyen örökbefogadásod volt, akkor többször töltsd ki, viszont férj és feleség ne töltse ki kétszer.

A válaszokat anonim módon fogom felhasználni későbbi cikkek írásához és rendezvények szervezéséhez. Nagyon köszönöm, hogy segítetek, ha megosztjátok. Örülök, ha részletesen is meséltek a tapasztalatotokról a kérdőív végén vagy e-mailben.

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Örökbe.hu olvasói felmérés, 2014-2017

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet. Ma azt vizsgáljuk tudományosan, mennyit kell várni, egész pontosan: mennyit várt az a 200 ember, akik 2014 és 2017 között fogadtak örökbe. Sugár András statisztikus segít értelmezni az adatokat.

Ahol értelmes, ott röviden összehasonlítjuk a hasonló, 2014-es vizsgálat eredményeivel (akkor 134 válasz érkezett). A 2017-es kérdőív a legutóbbi időszak örökbefogadásaira (3 évre, egész pontosan a 2014. július és 2017. június vége közt lezajlott ügyekre) kérdezett rá. A hazai „mezei örökbefogadók” számára releváns várakozási idő érdekelt minket, azaz, hogy mennyit kell várni egy idegen gyermekre, így a rokoni, a nevelőszülő általi és a nemzetközi örökbefogadásokkal nem foglalkoztunk.  A kérdőív az egyes örökbefogadásokat vizsgálta, tehát férj és feleség nem töltötte ki kétszer ugyanarra a gyerekre, viszont ha több gyereket fogadtak örökbe az időszakban, akkor többször szerepelnek. 200 válasz érkezett, míg ilyen típusú örökbefogadásból nagyjából 1500 történt a megadott időszakban, azaz elég nagy arányukra rálátunk. A válaszolók összetétele (internetes, önkéntes válaszolók 2017 júliusában) természetesen nem tükrözi semmilyen szempontból az örökbefogadókat (legfeljebb az Örökbe.hu olvasóit) de kellően nagy elemszám ahhoz, hogy néhány hasznos következtetést levonjunk az örökbefogadással kapcsolatosan.

Kik töltötték ki a kérdőívet?

A válaszolók 92 százaléka házasként, 8 százaléka egyedülállóként vállalkozott örökbefogadásra. (2014-ben hasonló volt az arány, 94-6%).

82,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindegy az örökbefogadott gyermek neme, 15 százalék csak lányt, 2,5 százalék csak fiút jelölt meg. (3 éve 87-10-3%).

A válaszolók 5 százaléka testvéreket fogadott örökbe (felük ikreket), 95 százalék egy gyermeket. (3 éve is nagyon hasonló, 96% volt az egyedüli gyermeket örökbefogadók aránya.)  A válaszolók 85 százaléka egészséges gyermeket kapott, 14,5 százalékuk korrigálható állapotú („közepes problémák, melyekkel még nagyjából teljes életet élhet a gyerek”), míg a fennmaradó 0,5 százalék (1 fő) súlyosan sérült, beteg vagy fogyatékos gyermeket vállalt. (Három éve 85-13-2% volt a megoszlás.)

Honnan jött a gyerek? (százalékban)

A 4 évvel ezelőtti arányok változtak, megnőtt a megyei és országos listáról örökbefogadók aránya, ezek a mostani kérdezéskor az akkori 50% alatti arányról kétharmadra nőttek, (akkor 33 és 15%), csökkent a nyílt örökbefogadási módoké (akkor a civil szervezeti volt a legnagyobb, 41%-os arány, a magánúton való örökbefogadás aránya 10% volt.) Ha a 2016-os országos statisztikával vetjük össze, ott a magánutasok aránya 6%, az egyéb nyílté 16 százalék volt, 21% az országos, 57% a megyei listán fogadott örökbe. olvasásának folytatása

Felmérés: az élettörténeti könyv

Egy újabb, gyors szondázás. Köszönöm, hogy ilyen sokan feleltetek az előzőre! Örökbefogadó szülők válaszait várom, a kérdés gyerekenként értendő, azaz házaspárok ne töltsék ki kétszer ugyanarra a gyerekre vonatkozóan, de ha több örökbefogadott gyereked van, többször szavazz. Itt olvashattok róla részletesebben, mi az az élettörténeti könyv, itt pedig az elkészítéséhez is kaptok tanácsokat. Nem azonos a fotóalbummal, nem a családba kerüléssel indul, hanem a vér szerinti szülők, nevelőszülők/intézet is szerepelnek benne.

Olvasó a mi fiunk élettörténeti könyvét nézi Örökbe találkozón

 

Még egy kérdés

Köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a kérdőívet az örökbefogadásra való várakozási időről. Aki még nem ért rá, az itt tudja megtenni. Pár hét múlva jelentkezem az eredményekkel – az már most látszik, hogy egyértelműen nőtt a várakozási idő a korábbihoz képest.

Augusztus 5-én találkozunk, gyertek!

Te mennyit vártál? Új felmérés!

Mennyit kell várni az örökbefogadásra? Egyszer már készült egy saját felmérés itt a blogon, de azóta eltelt három év. Ideje újra megnézni, mennyit várt, aki a közelmúltban fogadott örökbe. Várom mindazok válaszát, akik az elmúlt három évben Magyarországon fogadtak örökbe gyermeket (nem rokonként és nem nevelőszülőként). Három perc alatt el lehet készülni, a csillaggal jelölt kérdések kötelezőek, a többit csak az töltse ki, akit érint. A végén egy szöveges részben is ki lehet fejteni, miért pont annyit vártál. A válaszokat ismét Sugár András statisztikus fogja elemezni, eredmény őszre várható. Ha sokan kitöltitek, akkor egyedülálló információink lesznek a hazai örökbefogadásról!

Köszönöm a választ, azt külön, ha szólsz az érintett ismerőseidnek is.

Mennyit kell várni? – a megyei lista

Az élet nem igazságos. Ezt ma örökbefogadási relációban boncolgatom, miszerint: milyen különbségek vannak az egyes megyékben a gyermekre várakozási idő tekintetében.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés az elmúlt három év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát, a megyén belül örökbeadott gyerekek számát, és figyelembe vettem azt is, hány gyereket adott az országos listán örökbe az adott megye (azaz, akire a megyén belül nem találtak szülőt). Az elmúlt három év adatait átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Rögtön mondom, hogy őrült nagyok a különbségek, egyes megyékben ez alig 2, máshol 18.

Fehér-Nikolett1

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 18 évet várni sehol, és az sem igaz, hogy Budapesten kilencszer annyit kell várni, mint Szabolcsban. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat. Azaz a többieknek többet kell várni. Pest megyében például az esetek több, mint a felében a nevelőszülő fogadja örökbe a gyereket.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Valamint semmi nem garantálja, hogy a jövőben is ugyanezen mintázat alapján potyognak a gyerekek. A “mezei örökbefogadók”(nem külföldi, nem rokona, nem nevelőszülője a gyereknek) 45 százaléka kap a megyei listáról gyereket, a többiek az országos listán vagy nyílt örökbefogadásban kerülnek sorra.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. A felsorolás mindig növekvő sorrendben történik. olvasásának folytatása

Olvasói felmérés: idősebb, roma és beteg gyerek örökbefogadása

Mi segítene? Ezek azok a gyerekek, akiket Magyarországon kevesen vállalnak.

Magyarországon kevés örökbefogadó fogad el idősebb, roma vagy sérült, beteg gyereket. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának jelentése javasolta, hogy Magyarország ösztönözze ezeknek a gyerekeknek az örökbefogadását is, sajtóhírek szerint pedig idén a minisztérium kampányt indít az idősebb és sérült, beteg gyermekek örökbefogadásának segítésére. Az Örökbe.hu pedig megkérdezte a célközönséget.

Azok válaszát kértem, akik örökbefogadó szülők vagy most várnak gyermekre. A megfogalmazás személyes volt: „neked mi segítene, hogy ilyen gyereket vállalj ?”, kérdeztem mindig.

226-an töltötték ki a kérdőívet.

Az olvasók egy része magától is elfogadta a kevésbé preferált csoportokat.

A válaszok szerint három közül a roma származású gyerekkel szemben a legelfogadóbbak, felük eddig is vállalt ilyet. Közel negyedük vállal(t) három évesnél idősebb gyereket, és mindössze 14 százalékuk sérült, beteg bébit.

ig10

Értelemszerűen ez nem egy reprezentatív minta, már a korábbi felmérésből kiderült, hogy a blog olvasói nyitottabbak az „átlagos magyar örökbefogadónál”.

Érdekes nulladik kérdés, egyáltalán van-e értelme egy ilyen felmérésnek. Hallottam olyan véleményt, hogy valaki vagy szeretne idősebb gyereket, vagy nem, külső intézkedésekkel ezen vajmi keveset lehet befolyásolni. Vagy mégis?

A válaszokból az derült ki, hogy igenis van játéktér. olvasásának folytatása

Felmérés: idősebb, beteg és roma gyerekek örökbefogadása

Magyarországon kevés örökbefogadó vállal idősebb, roma vagy sérült, beteg gyereket. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának jelentése javasolta, hogy Magyarország ösztönözze ezeknek a gyerekeknek az örökbefogadását is, sajtóhírek szerint pedig idén a minisztérium kampányt indít az idősebb és sérült, beteg gyermekek örökbefogadásának segítésére.

ig1

Itt az alkalom megtudni, mit gondolnak erről az örökbefogadók. Szerinted mi segítene, hogy ezek a gyerekek is családba kerüljenek? A kérdőívben azok válaszát várom, akik örökbe fogadtak gyermeket, vagy már elindították az alkalmassági eljárást. Lehet több választ is megjelölni, és hozzászólásban is kifejthetitek a véleményeteket. Sérült, beteg alatt a nem korrigálható, valóban súlyos egészségi állapotokra és fogyatékosságokra gondoljatok. Csak őszintén!