Tag Archives: nyílt örökbefogadás

„Nem kell tudni minden probléma okát ahhoz, hogy nekilássunk kijavítani őket”

Általános

A blog már olyan régen működik, hogy ideje visszatérni egy-egy korábban bemutatott családhoz. Az Utánkövetés rovatban korábbi interjúalanyokat látunk viszont. Bajnokék három éve adtak interjút, két gyereket nevelnek, akik egymás vér szerinti testvérei. Újszülöttként fogadták őket örökbe a Gólyahír Egyesület révén, Boróka ma ötéves, Domonkos három és fél éves.

Hol tart most a családotok? Történt-e valamilyen nagy esemény az elmúlt három évben?

Orsi: Boróka óvodába jár 2015 szeptembere óta. Nagyon ragaszkodó leányzó, általában nehezen alkalmazkodik az új helyzetekhez, így a beszoktatás időszaka eléggé hosszú ideig tartott, és mindkettőnket meg is viselt. Boró oviba járása mellett múlt tanévben Domonkossal még itthon maradtam, azzal a szándékkal, hogy neki is lehessen egy olyan éve, amikor „egyedül” van velem. Szerettük volna, hogy néha Domonkos is érvényesülhessen a gyerekszobában, azzal és azt játsszon, amit akar. Az az év eltelt, Domonkos tavaly szeptemberben bölcsibe kezdett járni, én októberben álltam újra munkába.

img_9909

Kapcsolatban vagytok még a szülőanyával?

Semmit sem tudunk róla, nem vagyunk kapcsolatban. Szoktunk küldeni fotót a gyerekekről a születésnapjuk után, de arról sincs információnk, hogy megkapja-e őket.

A gyerekek értik már az örökbefogadást?

Azt hiszem, értik. Egyrészt azért is, mert rendszeresen találkozunk olyan családdal, ahol szintén van örökbefogadott gyerek, így a „másik néni pocakjában volt, mielőtt megszületett” mondat sokszor elhangzik, másrészt a környezetünkben sok baba születik az anyukája pocakjából is, unokatestvérek, barátaink gyerekei, így az elmúlt években azt is többször végigasszisztálták már, ahogyan vér szerinti gyerek érkezik egy családba. Read the rest of this entry

Találkozás a vér szerinti szülőkkel

Általános

Nyílt örökbefogadásnál a gyermekről lemondó szülők és az örökbefogadók megismerkednek. Aki még előtte áll, sok érzelemmel, esetleg félelemmel várja ezt a pillanatot. Pakinyanya kétszer is átélte a találkozást mélyszegénységben élő örökbeadó szülőkkel, és megírta nekünk.

Sokszor képzeltem el azt a napot, amikor felhívnak, hogy van egy kisbaba. Készültem valamire, amit nem tudhattam előre, mert fogalmam sem volt róla. Mikor Ági a Fészek Alapítványtól az első örökbefogadás előtt felhívott, csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben. Szerencsére Ági magabiztossága segített, mert én azt sem tudtam, mit kell csinálni, amikor találkozunk két ismeretlennel, akiknek a testéből létrejött babát mi visszük haza. Ági informált, kiállt helyettünk is a kórházban a gyerek érdekeiért (mert mi még azt sem tudtuk, hogy mi az és hogy egyáltalán erre szüksége van). Ágival a gyámhivatalnál találkoztunk és csak pár szót tudtunk váltani azelőtt, hogy megkezdtük a hivatalos procedúrát. Vezetett minket az úton, de hagyta, hogy magunk döntsünk arról, vállaljuk-e a kislányt.

El sem tudtam képzelni, milyen emberekkel találkozom a gyámhivatalban. Azaz mégis, mert meséltek róluk a tanfolyamon. Ma már nem az a legjellemzőbb, hogy egy megesett nő a szégyentől való félelmében megszabadul bűne bizonyítékától. Inkább a szegénység az ok. A legijesztőbb verzió a hajléktalan alkoholista nő volt. De ő sem azért, aki, hanem mert ki tudja, hogy egészséges lesz-e az a gyerek, akit ilyen körülmények között hordott ki. Nem volt cél a teljesen egészséges újszülött, de egy esetleges értelmi fogyatékosság megrémített. Az, hogy esetleg nem lesz IQ-bajnok, nem igazán érdekelt minket, mi boldog embert szeretnénk nevelni. Szerencsére úgy voltunk vele, hogy a félelmek nem irányíthatnak minket, csináljuk és kész, megszületett a gyerekünk.

mohacsi-vanessza-1

Ági bevezetett minket az önkormányzati épület szobájába, ahol egy rendkívül együttérző és szimpatikus gyámügyes hölgy fogadott minket (később megosztotta velünk, hogy maga is örökbefogadó). “Azt ígérték, egyre itt lesznek” – mondta. Ekkor kicsit megijedtem. Mi van, ha nem jönnek el? Ha meggondolták magukat? Eltelt két nap azóta, hogy jelentkeztek az örökbeadás szándékával, hátha megváltoztatták az elhatározásukat, hogy a nyolcadikként született babát örökbe adják. De nem kellett sokáig várni, megérkeztek. Tudtam, hogy egy mélyszegénységben élő roma párról van szó, ezért ennek megfelelő emberekre készültem. Mióta elvégeztük a tanfolyamot, készítettem magam erre a variációra, hiszen kikötést nem tettünk származásra vonatkozólag, így ez volt a legvalószínűbb forgatókönyv.

Megnyugodtam, mikor megérkeztek, hogy itt vannak és nem kell újra megélni, hogy ezúttal sincs baba. Aki sokáig minden hónapban minden sejtjével azt figyelte, hogy megjön-e a menzesze, az tudja, milyen érzés ez. Egy testes, korban meghatározhatatlan, megviselt arcú, tartózkodó nőt és egy igen sötét bőrű, nagyon vékony, fülig érő mosolyú férfit láttam magam előtt. Bemutatkoztunk, de nem tudtam a nevüket felidézni utána. Félve nézegettük egymást. De nem jutott erre sok idő, mert Ági szinte azonnal rákérdezett: „Mehetünk?” Hát mentünk. Ági elől, a pár utána, végül mi zártuk a sort. Ők Ágihoz ültek, mi a saját autónkba és pár perc alatt már a kórháznál is voltunk. Ekkor már csak egy dolog járt a fejemben: milyen a baba? Lassan telt az idő. Read the rest of this entry

Harmadik, negyedik, ötödik gyerek örökbefogadása

Általános

Van-e esély az örökbefogadásra két, három, vagy négy gyerekkel?
Gyakran találkozom azzal a hiedelemmel, hogy nincs. Ez nem igaz! A magyar gyakorlatban a több gyerek hendikep lehet, de önmagában nem kizáró ok. Több családot ismerek, akik harmadik, negyedik vagy ötödik gyereket fogadtak örökbe. Például én is.

Megfigyelhető egy olyan nézet, hogy túl sok gyerekre már nem jut elég figyelem, energia, pénz egy családban, de a törvény nem ír elő semmilyen korlátozást arra, hány gyereket lehet örökbe fogadni. (Nevelőszülőnél van korlát: legfeljebb öt, a sajátjaival együtt legfeljebb hat gyereket nevelhet, de testvérek esetén efölé is mennek.) Az alkalmasságnál a konkrét helyzetet vizsgálják: a család élethelyzete, lakása, anyagi pozíciója megfelel-e egy újabb gyerek vállalására. Nem mindegy, hogy a gyerekek picik vagy már felnőttek, milyen felállásban születtek (közösek vagy korábbi kapcsolatból valók-e), van-e köztük súlyos beteg, mennyi energiája, segítsége van a családnak. Természetesen csak olyan gyerek érkezhet, aki kisebb a családban élőknél, és örökbefogadás után szeretik, ha másfél-két év eltelik az újabb gyerek érkezéséig. Tegyük hozzá, kevés örökbefogadó jut el három-négy-öt gyerekig, sokszor kifutnak az időből. A többedik gyerek örökbefogadása inkább ott merül fel, ahol az első párat még házilag rakták össze. A “gyereknek keresünk családot” elv alapján egy konkrét gyereknél azt mérlegelik, a szülői tapasztalat, a nagy gyerektársaság tenne-e jót neki, vagy a csak neki szóló figyelem.

fortepan_84142

Székely Zsuzsa, a fővárosi Tegyesz pszichológusa ezt mondta a többedik gyerek örökbefogadásáról:

“– Van szakmai irányelv a maximális gyerekszámra, amit egy családba adhatnak?

– Ha apunak, anyunak mindkét keze foglalt, akkor sok helye nincs még egy gyereknek.

– Azaz négy? Ismerek négygyerekes családokat is, akik kaptak ötödiket.

– A gyerekek életkorától függ… Egy család négy kamasz mellé nevelőszülőként vállalt egy gyereket legkisebbként, és hatan szerették szívből. Ez egy jól működő család volt, ahol a gyerekeket is az ügy mellé állították.

– Ha egy gyereknek családot keresnek, előnyben részesítenek egy gyerektelen várakozót mondjuk egy kétgyerekessel szemben?

– Nem. Ez a gyerek jellemzésétől függ. Persze van olyan gyerek, akit a pszichológus javasol egyetlen gyereknek.”

Read the rest of this entry

A vér szerinti apa jogai örökbeadásnál

Általános

Az örökbefogadott gyerekek nagy részénél a vér szerinti apa ismeretlen. Ma ennek a jogi hátterét járom körül. Visszakérheti, visszakaphatja egy később felbukkanó vér szerinti apa az örökbefogadott gyereket?

Főleg azzal az esettel foglalkozom, mikor a vér szerinti szülők hozzájárulnak a gyerek nyílt vagy titkos örökbefogadásához, általában újszülöttnél, ahogy a köznyelv tartja, „lemondanak” róla.

  1. Mikor kell a vér szerinti apának is beleegyeznie az örökbeadásba?

Ha a szülőanya házas (vagy az volt a fogamzáskor), a gyereket csak akkor lehet örökbe adni, ha a férj is hozzájárul ehhez – függetlenül attól, hogy ki a gyerek vér szerinti apja.

Ha a szülőanya nem házas, az örökbeadásnál nyilatkozhat úgy, hogy nem kívánja megnevezni az apát. Ekkor az apát nem keresi a gyámhivatal, a gyereket örökbe adják.

delorme

Ha a szülők nem élnek házasságban, akkor is megteheti a vér szerinti apa, hogy apasági nyilatkozattal elismeri a gyereket, ebben az esetben az ő hozzájárulása is kell az örökbefogadáshoz.

Ha viszont a szülőanya megnevezi az apát, és az apa az apaságot elismeri, de nem mond le a gyerekről (nem járul hozzá az örökbefogadáshoz), akkor nem jöhet létre az örökbefogadás.

A hazai örökbeadások nagy részében nem jegyeznek be apát.

Nagyon sokszor valóban az az oka az örökbeadásnak, hogy az apa nem vállalja a felelősséget, nem akarja a gyereket, már a terhesség alatt kilép a kapcsolatból, és az anya nem tudja egyedül felnevelni. Előfordulnak viszont olyan esetek is, mikor a szülők élettársak, esetleg több közös gyereket is nevelnek, sőt az apa is elkíséri a gyámhivatalba az anyát. A közvetítő civil szervezetek gyakran ilyen esetben is lebeszélik az apát az apaság elismeréséről, hogy „ne kelljen még egy papírral vacakolni”.

  1. Visszakérheti az apa a gyereket a hat hét alatt?

Read the rest of this entry

Meglevőnél idősebb gyerek örökbefogadása

Általános

Több emberrel beszéltem mostanában, akik úgy indulnak neki az örökbefogadásnak, hogy már van gyerekük, és azzal egyidős vagy nála idősebb gyereket képzelnek el. Ma ezt járom körül.

A jelen magyar gyakorlat alapján ha már van gyerek a családban (akár vér szerinti, akár örökbefogadott), akkor nála csak fiatalabb gyereket lehet örökbe fogadni, legalább két év korkülönbségnek kell lennie a gyerekek között.

Ha több gyerek van, akkor a legkisebbnél is fiatalabbnak kell lennie az újnak. Ezt azonban semmilyen törvény nem rögzíti, én egyéb írásos nyomát sem találtam a nyilvános módszertani anyagokban. Az általam megkérdezett szakemberek szerint a gyakorlatban viszont ragaszkodnak hozzá, ez egy módszertani elv, a továbbképzéseken is szó van róla. Törvény talán azért nem rögzíti, mert el lehet képzelni olyan nyakatekert eseteket, mikor előfordulhat ilyen felállás, például családon belüli örökbefogadásnál, vagy egy nevelőszülőnél. De egy “utcáról besétáló” házaspárnak csak azért nem fognak engedélyezni egy meglevőnél idősebb gyereket, mert az adott család szívesen vállalna ilyet, vagy játszótársat szeretne a gyereknek, esetleg másképp kifutnának az örökbefogadásra alkalmas korból. Még nemzetközi örökbefogadásnál is ragaszkodnak hozzá. Én nem ismerek olyan esetet, mikor az elmúlt tíz évben bárki a meglevőnél idősebb gyereket kapott volna. Egyik alesete a témának, ha a valaki a várakozás alatt terhes lesz. Ilyenkor sem lehet örökbe fogadni, “félreteszik” a házaspárt, ha megszületett a gyerek, új határozat készül (hisz változott a családi helyzet!), és ha továbbra is alkalmasak és szeretnének örökbe fogadni, akkor később kerülhet rá sor, ekkor is úgy, hogy a két év korkülönbség meglegyen a gyerekek között. (Közben állnak a sorban.)

fortepan_22072

A két év korkülönbségben már van némi játéktér, ettől hallottam eltéréseket, van példa akár szűk egy évre is – ez általában akkor történik, ha az adott gyereknek nem találnak más alkalmas családot. A civilek se feltétlenül ragaszkodnak a két évhez, de nem nagyon kerül sorra ennél hamarabb valaki újra. Ha a már örökbefogadott gyereknek testvére születik, akit szintén örökbe adnak, akkor persze ennél kisebb korkülönbség esetén is megkapja az első család. (A Tegyesz és a Fészek csak akkor szól, ha van beadva újabb határozat, amiben jelezték is, hogy a tesót is vállalják. A többi civil akkor is szól, ha nem áll sorban újra a pár. Ha valaki azt szeretné, hogy ne értesítsék a testvér születéséről, azt is érdemes jelezni.) Elvileg nem kizárt, hogy ha a már örökbefogadott gyerek idősebb testvére örökbe adható lesz, akkor azt megkapja a család, de ez nem automatikus, és nagyon alaposan meg fogják vizsgálni az alkalmasságot. Read the rest of this entry

„A lányom pont olyan akaratos, mint én”

Általános

Szabó Bernadett a kilencéves Anna és a hét és fél éves Jutas anyukája, akiket elvált szülőként nevel. Mindkét gyereket csecsemőként fogadták örökbe a volt férjével. A cigány származás elfogadásához megtett útról beszélgetünk, a válásról, a mindennapos küzdelmekről az anyagiakkal és az akaratos kiskamasszal, és arról, milyen a társkeresés két örökbefogadott cigánygyerekkel.

Hogy kezdődött a történetetek?

1998-ban házasodtunk össze, akkor 23 éves voltam, megbeszéltük, hogy jöhet a gyerek. A Kismama újságban olvastam egy cikket, hogy milyen vizsgálatokat érdemes megcsináltatni gyermekvállalás előtt. Elmentünk, ingyen kivizsgáltak, és kiderült, hogy a férjemnek nincs esélye engem teherbe ejteni, egy műtétet is javasoltak, ami majd rendbe hozza. A műtét után nemzőképesnek nyilvánították, de a gyerek csak nem jött. Közben én három hónapot dolgoztam a Pikler Emmi Csecsemőotthonban, és mind a nyolc gyerekbe beleszerelmesedtem, mindet örökbe fogadtam volna legszívesebben. A meddőségi központban elkezdtek minket vizsgálni. Kiderült, hogy a férjem spermaszáma továbbra is kevés, ezzel nem vállalták az inszeminációt. Lombikot meg én nem akartam, mert abból a pénzből megcsináltatjuk a bútort, és annyira minden áron nem akartam szülni, hogy ilyen tortúrának kitegyem magam. Egy napig sírtam, meggyászoltam, hogy nem szülhetek, aztán megkönnyebbültem.

DSC_0105

Ebben a férjeddel könnyen egyetértésre jutottatok?

Mindenben egyetértésre jutottunk, de aztán utólag kiderült, hogy nem volt egyetértés. Én mondtam, hogy fogadjunk örökbe, a férjem mondta, hogy jó. A cigánygyerek sem volt kérdés köztünk, megbeszéltük, hogy félig cigánygyereket elfogadunk, akin nem látszanak a rasszjegyek.

De a rasszjegyek nem arányosak azzal, hogy a gyerek félig cigány-e.

Persze, de ismeretek hiányában akkor ezt még így gondoltuk. 2005-ben jelentkeztünk, minden simán ment, fél év alatt lett határozatunk.

A férjed az örökbefogadással is egyetértett?

Igen, mert még egyszer régen felhozta, hogy legyünk nevelőszülők, de akkor azt mondtam, amíg nincs saját gyerekem, addig nem akarok nevelőszülő lenni. Márciusra lett határozatunk, kétéves korig elfogadtunk gyereket, és három hét múlva meg is kaptuk az első felajánlást. A nagybarcai csecsemőotthonba mentünk el megnézni egy 14 hónapos kisfiút. A férjemen láttam, hogy nem szeretné őt, én meg őrlődtem. Volt bennem egy ellenérzés, de akartam is. Mi az, hogy egy cigány kisfiút nem viszünk haza?! Akkor felhívtam Mórucz Lajosnét a Gólyahírtől, mert náluk is várakoztunk, ő mondta, ha bármilyen ellenérzésem van, nem szabad igent mondani.

Az volt a baj, hogy cigány volt a kisfiú? Read the rest of this entry

„A segítségünk hatására még szinte minden anya megtartotta a gyerekét”

Általános

A nyílt örökbefogadásokat közvetítő civil szervezeteket bemutató sorozat utolsó darabjához értünk. A Várva Várt Alapítvány két éve alakult, örökbeadás még nem nagyon volt náluk, viszont sok segítséget nyújtanak a bajba jutott családoknak. Lukács Józseffel, az alapítvány elnökével beszélgettem.

– Hogy jött létre az alapítvány?

– Egy baráti kör szervezte meg. Többen járunk a Hit Gyülekezetébe, és ott kerestek meg a barátaink, többnyire örökbefogadó szülők, hogy ha már belekeveredtünk az örökbefogadásba, amit többen támogatunk többféleképpen, akkor csinálhatnánk szervezetten is. Ezen több évig gondolkoztunk. Közben többször kaptunk információkat krízisterhesekről, ezeket mindig továbbítottuk a megfelelő szervezeteknek. Végül két éve jött létre az alapítvány. Többen aposztrofálnak úgy minket, hogy a Hit Gyülekezetének az alapítványa vagyunk, de hivatalosan nem a gyülekezethez tartozunk. Több alapító tag valóban az egyházhoz tartozik, de mások meg nem.

Fotó: Fortepan, 1906

Fotó: Fortepan, 1906

– Van azért együttműködés az egyházzal?

– Igen, sok támogatást kapunk, például kaptunk egy kis raktárhelyiséget, néha ott szervezünk megbeszéléseket is a várakozókkal.

– És ha egy nehéz helyzetű anyáról tudomást szerez az egyház, azt közvetlenül az alapítványhoz küldi?

– Igen. De nagyon újak vagyunk, és az infrastruktúránk kicsi, ezért előfordulhat, hogy átirányítjuk egy másik szervezethez, ahol jobban tudnak segíteni neki, vagy keresünk anyaotthont. Nekünk még nincs anyaotthonunk.

– Honnan vannak forrásai az alapítványnak?

– Tárgyi és pénzadományokból. Önszerveződéssel már meg tudtunk oldani kicsi dolgokat.

– Akkor vallási meggyőződéstől függetlenül bárki jelentkezhet nálatok, örökbeadó és örökbefogadó is?

– Igen.

– Aki örökbefogadásra jelentkezik, előnyben részesül, ha hívő, vagy ha Hit Gyülekezete-tag? Read the rest of this entry

Híres örökbefogadók: Miklósa Erika

Általános
  • Az operaénekesnő a harmadik házasságában él, eddig nem született gyereke.
  • Kevéssel a 45. születésnapja előtt lett anya, elmondása szerint nem volt meddőségi gondja.
  • Bíborka nyílt örökbefogadással érkezett, a Bölcső Alapítványtól, a kislányt szülés után újra kellett éleszteni.

680x0

Miklósa Erika egyike azon kevés hazai hírességnek, akik nyíltan beszélnek az örökbefogadásról. Az operaénekesnő tavaly májusban, nem sokkal a 45. születésnapja előtt jelentette be, hogy anya lett. A harmadik házasságában él, 2012-ben ismerkedett meg Csiszár Zsolttal, és hamar össze is házasodtak. A korábbi kapcsolataiból nem lett gyereke, és negyvenévesen érezte úgy, hogy eljött az idő a gyerekvállalásra. Viszont már gyerekkora óta tervezgette, hogy örökbe fogad, mert a nagymamája nevelőszülő volt, és a sok gyerek közt nőtt fel. A férje nagymamája pedig örökbefogadott volt, így egyiküktől sem állt távol ez a gondolat. Erika és Zsolt már a kapcsolat elején eldöntötték, hogy mindenképpen örökbe is fogadnak egy vagy két gyermeket, akárhogy is alakul az életük. Read the rest of this entry

„A gyerekek után örökbe fogadtunk egy apukát is”

Általános

Ma egy különleges családdal ismerkedünk meg. Renáta és férje, István összesen hat gyereket nevelnek. Örökbefogadás, vér szerinti gyerek és családbafogadás, válás és újraházasodás szerepel a történetben. Renáta mesél nekünk. 

– Mutasd be a családodat!

– Egy pici faluban lakunk, nem messze a nyugati határtól. Jelenleg gyesen vagyok. A hatos fogatunk: Bianka és Norbert 13 évesek, Roland 10 éves, Zoé 9 éves, Alex 7, a pici Kitti pedig nemsoká lesz 2 éves. A két legidősebb a nagybajomi gyerekotthonból érkezett 2, illetve 3 évesen, Roli a vér szerinti nagyfiam, Zoé családbafogadással került hozzánk 1 évesen, majd több évi huzavona után sikerült örökbe fogadni, Alex az Alfa Szövetség segítségével került hozzánk újszülöttként, Kitti pedig a másik vér szerinti gyermekem. Az öt nagyot az első férjemmel közösen vállaltuk, a legkisebb a második férjemtől van.

471982_446144002070302_1202956239_o

– Miért döntöttetek az örökbefogadás mellett?

– Az első férjemmel csak mesterséges megtermékenyítéssel volt esélyünk a gyermekáldásra. Én már réges-régen úgy könyveltem el magamban, hogy három gyermeket szeretnék, ami azért is fura, mert a rokonságban nem igazán van példa nagycsaládra. Mivel nem tudtuk, hogy az orvosi segítség mennyire lesz sikeres, az örökbebabákra meg úgyis sokat kell várni, úgy gondoltuk, hogy elindulunk mindkét úton. Amelyik sikerül, annak örülünk és megyünk tovább.

– Kifejezetten roma gyereket kértetek. Miért?

– Amikor érintett lettem az örökbefogadásban elkezdtem beleásni magam a témába, interneten cikkeket, fórumokat böngésztem. Mindenütt virított a tény: az örökbefogadók nagy többsége elzárkózott a roma gyermekektől. Nekünk nem volt származási kikötésünk, ezt ki is nyilvánítottuk. Aztán később ugyanezen okból kifolyólag már direkt cigány babákat kértünk, mondván, ha egy ilyen gyermek nevelkedik nálunk, akkor hozzánk jöjjön a többi is.

– Honnan érkezett az első gyerek?

– 2003 nyarán indítottuk el a bürokráciát és karácsony után lett meg az alkalmassági. Egy ismerős jelezte nekünk, hogy Somogy megyében egy gyermekotthonban van egy majdnem kétéves cigány kislány, Bianka, aki nemrég lett örökbe adható. Mivel Somogyban szintén nem volt nagy elfogadás a roma gyermekek iránt, valószínűsítették, hogy sokáig nem találnak szülőt a kicsinek, ezért mi lettünk a leendő kiválasztottak. Mikor meglett az alkalmasságink, arra rendezkedtünk be lelkileg, hogy sok-sok év várakozás következik, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ilyen hamar szülők lehetünk, hisz pár hét múlva már mehettünk is látogatni.

– Ma nem ez lenne a hivatalos menete a kiajánlásnak. Hogyhogy belement a Tegyesz? Read the rest of this entry

„Szeretnénk úgy felnevelni őket, hogy mindhárman egyformán testvérnek érezzék magukat”

Általános

Három testvér, kis korkülönbséggel, akik közül ketten vér szerinti testvérek. Siklósné Pechan Szilvia és férje, Róbert gyerekei újszülöttként, nyílt örökbefogadással érkeztek. Szilvia mesél a gyors családbővülésről, és a nyüzsgő család mindennapjairól.

– Hogy néz ki a családod?

– Hegedűtanár vagyok, Robival 2007-ben kötöttünk házasságot. Három örökbefogadott gyermekünk van, Ádám öt és fél, Máté három, Eszter másfél éves. Mindhármukat nyílt örökbefogadással fogadtuk örökbe, Ádámot a Bölcső Alapítvány segítségével, Mátét és Esztert, akik vér szerinti testvérek, az Együtt az Életért Egyesületnél.

SZR2

– Milyen út vezetett az örökbefogadásig? 

– Robival mindketten többgyermekes családban nőhettünk fel, így természetes volt, hogy mi is több gyermekre vágytunk. Mivel autoimmun beteg vagyok, arra számítottam, hogy esetleg nehezebb lesz egy kisbaba kihordása, de arra a legrosszabb álmaimban sem gondoltam, hogy már a gyermek megfoganása nehézségekbe fog ütközni. Aztán amikor a házasságkötésünk után egy évvel még mindig nem jelentkezett a baba, elmentem orvoshoz. A kivizsgálás során kaptam egy tüszőrepesztő injekciót, aminek következtében fellángolt a betegségem. Nem tudtam folytatni a kivizsgálásokat, fájtak az izmaim, nehezen mozogtam. A petevezetékek átjárhatósági vizsgálatát a magas vérsüllyedési értékek miatt nem végezték el. Közben teltek a hónapok. A testvéremék is örökbefogadó szülők, ezért lassan mi is elkezdtünk gondolkodni ezen a lehetőségen is. Tudtuk, hogy ha ezt az utat választjuk, elképzelhető, hogy éveket kell majd várnunk. Én 33 éves voltam, amikor összeházasodtunk. Így – bár a reményt, hogy képes leszek valaha szülni, nem adtuk fel – belevágtunk a végtelen hosszúnak tűnő procedúrába.

– Nehéz volt meghozni a döntést?

– Azt a döntést, hogy indítsuk el az örökbefogadási eljárást, nem volt nehéz meghozni, részben azért, mert láttunk a családunkban erre nagyon pozitív példát. A másik az, hogy én mindig is nagyon szerettem a gyerekeket. Maga az  tudat,  hogy egy másik emberpár gyermekét fogom esetleg felnevelni, nem okozott problémát. Saját magam elfogadásával viszont nagyon megküzdöttem. Nehéz volt elengednem azt, hogy a női lét egy nagyon fontos szakaszán nem fogok soha átmenni, nem fogok gyereket várni. Nehézség volt az is, hogy gyakorlatilag soha nem lett kimondva, orvosilag nem lett megállapítva, hogy nem lehet gyermekem. Ezért a remény mindig is ott maradt a levegőben, a hátsó gondolataimban. Éppen ezért már rég benne jártunk az örökbefogadási folyamatban, amikor végre érzelmileg is el tudtam engedni a szülés gondolatát. Ebben segített az is, hogy egy vérvétel kimutatta, hogy a véremben van valami, amitől a baba szívbeteg lehet. Na ez volt az a pont, amikor azt éreztem, ezt már nem szabad tovább erőltetni. Már azzal is veszélyeztetem az egészségemet, hogy egyáltalán összehozzák a babát, emellett még esély van arra is, hogy betegen szülessen. Arról nem is beszélve, hogy ezt a gyereket fel is kellene nevelni, az apa mellett szüksége van egy életerős, a lehetőségekhez képest egészségileg rendben lévő anyára is.

– A férjed is könnyen beleegyezett?

– Hála Istennek Robi ebben a folyamatban mindvégig mellettem állt, az első perctől kezdve elfogadó volt az örökbefogadással kapcsolatban. Sőt, ő szinte még gyorsabban el tudta fogadni ezt a helyzetet, mint én.

– Milyen gyereket kértetek?

– Másfél évesnél fiatalabb, magyar, egészséges, vagy kisebb korrigálható betegséggel született babát kértünk, a neme számunkra mindegy volt.

– Mennyit vártatok? Read the rest of this entry