Juttatások – a nagy táblázat!

Milyen családtámogatások járnak az örökbefogadóknak? Egy táblázatba szerkesztettem össze a leggyakoribb juttatásokat, és a velük kapcsolatos kérdéseket. Ezt nem találod meg máshol!

Az alapelvek:

  • minden juttatás jár, ami egy azonos korú vér szerinti gyereknél (kivétel ez alól a csak örökbefogadóknak szóló örökbefogadói díj (öfd) és örökbefogadói gyes)
  • a juttatások nem a tényleges örökbefogadás, hanem a kihelyezés napjától járnak (kivétel a családi pótlék, amit az kap a teljes hónapra, akinél a hó első napján volt a gyerek)
  • nem kell azonnal megigényelni a juttatásokat, azt is közlöm a táblázatban, mennyi időre visszamenőleg lehet még intézkedni.

 

Juttatás neve csed gyed gyese örökbefogadói díj (öfd) örökbefogadói  gyes anyasági támogatás családi pótlék
Mennyi idős gyereknél jár? 0-168 nap 168 nap-2 év 0-3 éves korig 2 év feletti gyerek örökbefogadásánál 3-18 éves gyerek örökbefogadásánál 0-18 éves gyerek örökbefogadásánál 0-18 éves gyerek
Mennyi ideig jár? a gyerek 168 napos koráig a gyerek 2 éves koráig a gyerek 3 éves koráig  a nevelésbe vételtől 168 napig a nevelésbe vételtől 6 hónapig egyszeri amíg a gyermek tanul, legfeljebb 20 éves korig
Az apa igénybe veheti? nem igen igen igen igen nem igen
Biztosítottnak kell lenni? igen igen nem igen nem nem nem
Összege a jövedelem 100%-a a jövedelem 70%-a, max. 280 eFt (bruttó) 28 500 Ft a jövedelem 70%-a, max. 280 eFt (bruttó) 28 500 Ft 64 125 forint, ikergyermekek esetén 85 500 forint. 12200-25900 Ft/gyerek (gyerekszámtól, családi állapottól függően)
Lehet dolgozni mellette? nem igen igen, a gyermek féléves korától igen legfeljebb heti 30 órában igen
Mennyi időre lehet visszamenőleg igényelni? 6 hónap 6 hónap 2 hónap 6 hónap 2 hónap 6 hónap, az örökbefogadás engedélyezése után 2 hónap
Hol kell igényelni? a munkaadónál a munkaadónál kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely a munkaadónál kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely kormányhivatalnál, vagy a munkahelyen, ha az tb-kifizetőhely
Mit vonnak belőle? szjat szjat nyugdíjjárulékot nyugdíjjárulékot nyugdíjjárulékot
Egyéb Ikrek esetén 3 éves korig jár. A nagyszülő is igénybe veheti. Ikrek esetén tankötelessé válásig jár. Tartósan beteg gyermek esetén 10 éves korig. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Aki legalább egy éve nevelte előzőleg a gyereket, nem jogosult rá. Az kapja egész hónapra, akinél a hó első napján élt a gyerek
Bővebben itt itt itt itt itt itt itt

Biztosítottnak az minősül, aki a megelőző két évben legalább 365 napon át biztosított volt.

Akinek a munkahelyén van tb-kifizetőhely, annak ott kell igényelnie a juttatásokat, ha nincs, akkor a kormányhivatalnál. Egyéni vállalkozó, őstermelő a lakóhelye szerinti kormányhivatalhoz forduljon. És ne álljatok sorban a hivatalokban, mindent lehet online intézni (ügyfélkapuval).

olvasásának folytatása

A gyerekünk testvére

Ma az örökbeadott gyerekek és vér szerinti testvérük relációjáról lesz szó.

A legjobb és a legrosszabb dolog is egy állami gondozott gyerek életében, ha van testvére. A rendszerben felnőtt fiataloknak sokszor nagyon szoros a kapcsolatuk a testvérükkel, szorosabb, mint az „odakint” felnövőknek. Ugyanakkor a testvér léte nagyon megnehezíti, hogy egy gyerek örökbefogadó családba kerüljön.

A rendszer igyekszik együtt elhelyezni és együtt örökbe adni a testvéreket, ha ez lehetséges. Ez régóta elv a gyerekvédelemben, a 2020-as törvénymódosítási csomag egy passzusa külön ráerősített erre, kimondva, hogy örökbe fogadható testvéreket, féltestvéreket együtt kell örökbe adni, hacsak ez nem ellentétes valamelyik gyerek érdekével, ha pedig egy testvér később kerül örökbefogadásra, előnyt élveznek a korábbi testvér örökbefogadó, már ha alkalmasak.

Hogy kerülnek testvérek örökbeadásra?

Az egyik helyzet, ha bekerül egyszerre 3-4-5-6 testvér a rendszerbe, elhanyagolás, bántalmazás miatt. Elvileg együtt kéne őket elhelyezni, a gyakorlatban ez akkor sikerülhet, ha van olyan nevelőszülő, aki vállalja őket. Ma egy nevelőszülő 4, sajátjaival együtt összesen öt gyereket nevelhet, e fölé csak testvérek együttes elhelyezésénél lehet menni. Nem véletlen, hogy ezt a számot folyamatosan csökkenti a törvénykezés az elmúlt években. És nagyon nehéz hirtelen ennyi férőhelyet találni, hacsak nem akkor kezd a nevelőszülő. A testvérek emiatt nagyobb eséllyel kerülnek gyerekotthonba.

Ha a gyereket már születésénél kiemelik a családból, vagy a kórházban hagyja az anya, akkor attól függ, hogy együtt vagy külön adják őket örökbe, hogy milyen sűrűn születnek, melyikkel mennyi ideig tartják a kapcsolatot a szülők. Előfordulnak olyan bizarr helyzetek, hogy egy nevelőcsaládnál él két testvér, az egyiket még látogatja az anya, a másiknál már megvonták a jogait.

Az örökbeadás előtt a gyermekvédelmi szakemberek teamje közösen igyekeznek a gyermekek esélyeit latolgatni a döntéshez, szét lehet-e választani a gyerekeket. Milyen erős a testvérkapcsolat? Van-e a gyerekeknek esély együtt családot találni? Ha igen, akkor belföldön vagy külföldön? Milyen a hátterük, személyiségük, egészségi állapotuk, mennyi esélyük lenne külön? Milyen szoros köztük a kapcsolat? Egy helyen élnek? Ha nem, egyáltalán ismerik egymást? Mi a gyerekek érdeke? Van-e még testvérük a rendszerben, és ő örökbe fogadható lesz várhatóan? Mikor? Ezeket vizsgálják a szakemberek. Ha lehet, akkor törekednek a testvérek együttes örökbeadására. Sokféle forgatókönyv elképzelhető: előfordul, hogy inkább külföldre, de együtt adják őket örökbe, vagy külön családokhoz, de kapcsolattartással. Ilyenkor azt is feltérképezik, nyitott-e a kapcsolattartásra az örökbefogadó szülő. Néha egymást nem ismerő vér szerinti testvérek kerülnek egy családhoz, ilyenkor a gyerekeket is össze kell barátkoztatni (ez inkább kicsi korban szokásos). Vagy a nevelőszülő fogadja örökbe a “maradó” gyereket. És az is megesik, hogy a gyerekek maradnak a rendszerben. Ahol hiába élnek most egy helyen, könnyen lehet, hogy a nevelőszülő pár év múlva nyugdíjba megy, nem találnak hirtelen mást négy testvérre, és akkor már nem fognak egy helyen élni. olvasásának folytatása

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2022

Új, friss adatok a civilekről és feltételeikről! Itt találjátok a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil kiket fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

Szervezet neve Alfa Szövetség Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Bölcső Alapítvány Együtt  az Életért Egyesület Fészek Alapítvány Gólyahír Egyesület Várva Várt Alapítvány
Mióta közvetít 1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Illés Zita Budavári Zita Frivaldszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség: Fabóné Mórucz Kinga, Mercs Ilona, Mócsa Nikoletta Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 90  kb. 660  kb. 30 kb. 290  1020 33
Várakozók száma  150  150  ? 135 pár  kb. 274  385 90
Örökbefogadások száma 2021-ben 2 6 12 1 19 40 7
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-12  10-40  1-6  20-40  30-50  0-9
Várakozási idő 27 hónap (önkéntes munkát végzőknek)  4-5 év igen eltérő lehet, mivel a gyerekhez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  végtelen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  45 év  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
Fogad egyedül örökbefogadókat?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
Fogad tanfolyamot nem végzetteket? igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) nem nem igen (de a várakozási idő alatt végezzék el) igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) igen (de a várakozási idő alatt ajánlott elvégezni) igen
Fogad olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
Egyéb kikötés Elsősorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra. Fotóval, bemutatkozással, baptista lelkipásztori ajánlással (ha van) lehet jelentkezni. Keresztény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szükséges, személyes elbeszélgetést tartanak, nem minden jelentkezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs. Lehet származási kikötést tenni (ha a Tegyesznél is tett). Egyszer kötelező részt venni várakozói találkozón. A Gólyahír nem fogadja azok jelentkezését, akik az első gyereket más civil szervezettől fogadták örökbe.  Nincs.
Aki sikeresen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 e Ft (egyszeri)  30 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft
Szokás az anyasági segély (64 eFt) összegét átadni a szülőanyának?  igen  igen Az örökbefogadóra bízzák.  nem  nem  igen  igen

Mint látható, a legtöbb civil már 45 éves korig fogadja a jelentkezőket – ugyanakkor nem garantálják, hogy sorra is kerül a 45. szülinapig az illető. Az örökbefogadásokon kívül a szervezetek számos más feladatot végeznek, gondozzák a nehéz helyzetű terheseket, közösségi programokat szerveznek.

olvasásának folytatása

A mézeshetek

Avagy: amikor a gyerek az új családban eleinte gyanúsan jól viselkedik! A szakirodalom mézesheteknek nevezi ezt a jelenséget, sok örökbefogadó és nevelőszülő megtapasztalja a gyerek érkezésénél. Bár minden és mindenki idegen neki, a gyerek nagyon könnyen beilleszkedik, jól eszik, jól alszik. Kisebb babánál: nem is sír. Idősebb gyereknél: szót fogad, segít a házimunkában, ugyanaz érdekli, mint a szülőt. Nem minden gyereknél van ilyen időszak, ahol igen, ott jellemzően pár hétig tart. Ez a “demóverzió”. Mire a szülő épp megállapítaná, hogy milyen jól tud gyereket neveni, a gyerek “elromlik”. Lázadozni kezd, nem fogad szót, sír, dühöng, teszteli a szülő határait. A friss szülők ilyenkor néha kétségbeesnek: mi rontottuk el a gyereket? Eddig olyan jól ment minden!

Nem, nem ők rontották el. Ez egy szokásos jelenség. Az oka, hogy a gyerek eleinte meg akar felelni az új szülőknek, fél, hogy elhagyják, esetleg le van fagyva. Pár hét (vagy hónap) után, mikor már kicsit megmelegedett, meri kimutatni a valódi érzéseit, az átélt traumákat, és elkezdi immár tesztelni a szülőket: akkor is kellek, ha nem viselkedek az elvárásoknak megfelelően? Mi felnőttek sem ugyanúgy viselkedünk egy új munkahelyen, társaságban, mint pár hónap után…

A mézeshetek vége sokszor egybeesik a szülő nagy kifáradásával, aki az első hetekben szintén a legjobb arcát igyekezett mutatni, hogy kompenzálja a gyereket az addig elszenvedett traumákért, esetleg erőn felül kényeztette a gyereket. De ahol az első gyerek érkezik, ott hogy lőjék be, mennyi a fenntartható?

Ami segíthet: a szülő legyen vele tisztában, hogy ez egy normális szakasz az örökbefogadott gyerekeknél. Kell pihenőket, gyerekmentes időket beiktatni, amikor ki tudja fújni magát. Házaspárok tudják egymást váltani, egyedül örökbefogadóknak nehezebben megoldható, de érdemes. És az első hetekben, bármilyen csábító, ne legyünk házitündérek, nem kell ragyognia a lakásnak, nem kell ötfélét főzni. Jól fog jönni az az energia még később!

Nálatok voltak mézeshetek?

Ha örökbefogadásra várakozol, ajánlom a Finis csoportot, ahol a mézeshetekkel és az örökbefogadást követő más várható helyzetekkel is foglalkozunk. Legközelebb: 2022. április 28., május 5., 12., 19., mindig csütörtökön 18-20 óra között. https://orokbe.hu/tamogato-csoportok/finisben/

A nagy betegséglista egy orvos szemével II.

Folytatódik a beszélgetés dr. Büki György neurológus szakorvossal az örökbefogadók által kitöltendő egészségügyi adatlapról. Múlt héten a szülők betegségeivel, életmódjával foglalkoztunk, ma a gyerek lehetséges állapotairól beszélünk. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített. A cikk előző részét itt találjátok.

Most áttérünk a gyerek állapotára. Rögtön az első pont a listán megint egy jolly joker: genetikai károsodás.

Büki György: A genetikai károsodások egy részét ismerjük, tudjuk, mit jelent. Például a klasszikus fenilketonuriánál (fehérje-anyagcserezavar) egész életében fehérjeszegény diétán kell tartani az illetőt. A genetikai állapotok nagy részét a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal leleplezzük, és ezáltal idejében be is avatkozhatunk, akkor az konkrétan egy életmódot jelöl meg. A másik ilyen klasszikus, régről ismert kórkép a galaktozémia, a tejcukor bontásának zavara, ami tejcukormentes étrendet követel. Bármelyik anyagcsere-betegség azt igényli, hogy időnként az illető témában jártas szakorvoshoz felkerekedjen az ember, rendszeres laborvizsgálatok történjenek és hogy a különféle előírásokat, étkezési megszorításokat, táplálékkiegészítők, gyógyszerek szedését precízen, pontosan tartsa. Nagyon sok esetben arra is lehet gondolni – megint a jelenségek spektrális jellegéről van szó – hogy azért nem tudhatom pontosan, milyen lesz az illető helyzetének a végkimenetele, tehát ha mindent pontosan betartok, esetleg nem lesz-e az ő egészségi állapota kicsit hátrányosabb, mintha ennek a genetikai adottságnak a hordozója nem lenne.

A genetikai károsodások, főleg amik az idegrendszer működéseit érintik, nagyon sokrétűek lehetnek. Van egy sor genetikai állapot, amit egyszerűen csak abból kezdünk kikövetkeztetni, hogy a fejlődés késlekedik. Az utóbbi hétben például két olyan gyerekkel találkoztam, akinek már kész genetikai diagnózisa volt, de a problémára pont a fejlődés késlekedéséből jöttek rá. Egyébként az egyiküknek egy olyan genetikai állapota igazolódott, amiből összesen 125-öt tartanak nyilván a világon, a másikéból pedig összesen 8-at.

Amikor idegrendszeri fejlődési problémát okoz egy genetikai állapot, akkor számíthatok arra, hogy folyamatosan valaminek a fejlesztésével, behozatalával lesz dolgom, és a végkimenetel sose lesz olyan, mintha tökéletes volna. Tehát a fejlődési zavarokat okozó genetikai állapotokat vagy lehet egy szinten tartani, vagy egy kicsit nyílik az olló, és az adott korosztályhoz képest egyre inkább megmutatkoznak a hátrányok és az eltérések.

De nagyon sokféle genetikai károsodás van, nagyon különböző kihatással az életre.

BGY: Egy sor nefrológiai kórkép genetikai károsodás eredménye. Például a policisztás vese, aminek majd 30 éves korára lesz a végeredménye, hogy donorvesét kell kapnia, ez megint egy hihetetlen nagy kategória, ahol lehet azt mondani, hogy kérem az adott genetikai kórkép nevét és akkor annak az ügyében elkezdek tájékozódni. Ennél a gyereknél, akinek a problémájából 125 van a világban, azt mondtam a szülőnek, hogy most maga biztosan mindent jobban tud nálam, mert én ezzel a dologgal még soha az életben nem találkoztam. Azt felelte a szülő, hogy igen, belépett egy amerikai meg egy francia szülőcsoportba és most onnan tudja, hogy ebben a genetikai állapotban figyelni kell a gyerek vérének vasszintjét, mert az problémákat okozhat, ha túlságosan magas. Hihetetlen, hogy miféle információk birtokába jutunk mostanában a genetikai kórképek és adottságok tekintetében, és ezek egyre bővülnek. A legújabban pedig egyre több esetben van lehetőség arra, hogy teljes genomvizsgálatot is csináljunk. A társadalombiztosítás ehhez pénzt akkor ad, ha kiderül a kórkép, akkor be lehet avatkozni. Tehát egy diétával vagy gyógyszeres kezeléssel megállítani vagy lassítani lehet azt a folyamatot, amiben a genetikai adottságai révén az illető benne van. Érdemes esetleg még pluszban tájékozódni célzottan annál, aki ennek a területnek a szaktudora. Ma például a vese genetikai problémáinak az egyik legnagyobb szakértője a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján van, míg az izombetegségek genetikai problémáié a II. sz. Gyermekklinikán dolgozik. Nagyon tudni kell, hogy miről van szó. olvasásának folytatása

A nagy betegséglista egy orvos szemével

Az örökbefogadásra jelentkezőknek egy hosszú adatlapot kell kitölteniük, milyen betegségeket és állapotokat tudnak vállalni a leendő gyermeküknél. Egy 2020. júliusi Örökbe.hu rendezvényen dr. Büki György neurológus szakorvos, a Heim Pál Kórház munkatársa volt a vendégünk, és vele közösen kielemeztük a listát, legalábbis ameddig sikerült eljutnunk. Hosszú cikk következik, két részben, de a tudás kincset ér a leendő örökbefogadóknak. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített.

Hihetetlenül aktuálisak vagyunk, mert épp pár hete frissült a lista, amiről a leendő örökbefogadók nyilatkoznak, hogy milyen betegségeket, örökletes tényezőket, fejlődési kondíciókat tudnak elfogadni a leendő gyermeküknél. Több mint 50 résztvevő hallgat minket, ez is mutatja, milyen fontos a téma.

Büki György: Pár gondolatot mondanék bevezetőként. Én gyerekneurológus vagyok, tehát alapvetően gyerekekkel foglalkozom, az eredeti szakmám csecsemő- és gyermekgyógyász. Látván ezt a listát 35 évet fiatalodtam, ugyanis eszembe jutott, mikor az államvizsgára készültem és megláttam a tantárgyakból a különféle tételeket, akkor úgy éreztem, hogy nem fogok külön készülni az államvizsgára és így is tettem. Most is hasonló érzésem volt, hogy itt annyi mindennek kell szóba kerülnie, hogy képtelenség egyenként felkészülni ezekre a dolgokra. Sok tapasztalatom van olyan gyerekekkel, akik nevelőszülői vagy örökbefogadó családnál nevelkednek, tehát akik valamilyen módon mások, mint akiket a szülők vártak. Orvosként az ember hajlamos a problémákra koncentrálni. Én a sérült gyerekeket nevelő családoktól nagy pozitívumként azt tanulhattam meg, hogy minden küzdelem és nehézség dacára a legfontosabb, hogy a család végül hosszabb vagy rövidebb vajúdás után felfedezi, ez a gyerek szerethető és a szülők, testvérek számára szeretetet nyújt. Orvosként gyakran látom, hogy a szülő mást kap, mint amit vár. Amikor a családba érkezik egy gyermek, akkor nem úgy kell kihozni belőle a maximumot, amint mondjuk egy vér szerinti gyereknél. A hozzám járó örökbefogadók közül például van értelmiségi szülő, de könnyedén és természetesen veszi tudomásul azt, hogy ő most nem egy értelmiségi gyereket nevel a családban, hanem – merthogy ideggyógyászhoz nem véletlenül járnak -, azért küzdenek, hogy a fiának legyen egy jó szakmája és önálló életet folytasson.

Ezzel a listával az a csapda, hogy azt gondoljuk, ennek alapján választunk, akkor lesz egyfajta tudásunk, hogy mit is várhatunk. A rossz hír, hogy nem lehet prognosztizálni a gyerek állapotát, még akkor sem, ha egészen pontosan ismerem az összes körülményét. Vér szerinti családokban sem lehet! A legfrissebb genetikai kutatások alapján mondhatom, hogy egy gyerek a szüleihez képest több száz genetikai módosulattal születik. A több száz olyan lehetőségből van, ami által elüthet a szülőktől, és hozhat valami olyan adottságot, tulajdonságot, amely hátrányos. De a legtöbb esetben ezek a genetikai eltérések vagy nem jelentenek semmit, vagy pedig nagyon jól kompenzálhatók a szervezet számára.

Ha most még egy konkrétabb példával akarnám megvilágítani azt, amiről beszélek, akkor vegyük a Down-szindrómásokat. Ezt mindenki ismeri, igaz? Kedves, joviális, kövérkés személyiségek, nem túl magas intellektussal. Ha találkozom egy downos csecsemővel és a szülő megkérdezi, hogy mire fogunk menni ezzel a gyerekkel, akkor nem tudom megmondani. Ugyanazzal a kórképpel az egyik fiatal a Baltazár színház kiváló művésze vagy a Nem Adom Fel Kávézóban pincér, és él a világban nagyjából egyenjogú partnerként, a másik meg ül egy szociális otthonban, ringatja magát és mentálisan is rossz az állapota. Tehát még egy jól ismert kép is olyan szertefutóan lehet más és más, hogy nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni.

Még egy kicsit így a listán általánosságban járatva a fejemet eszembe jutott az is, hogy ez a lista  hasonló helyzet elé állítja az örökbefogadó családokat, mint amilyen helyzet előtt áll egy orvos. Én, mint ideggyógyász például nem voltam képes arra, hogy egy hematológiai osztályon dolgozzak, ahol súlyos leukémiás gyerekek vannak. Ugyanakkor rajtam nagyon sokan csodálkoznak, hogy ideggyógyászként mennyi borzalmat vagyok képes elviselni. Ha most a magam lelkét nézem, akkor nagyon nehéz nyomára bukkanni annak, hogy mi az, amitől bizonyos dolgokat tűrök, és ezekkel a dolgokkal bánni tudok, és mi az, amitől sikítva menekülök. A listát nézegetve ez az, amit mindenkinek tudnia kell.

Ezt a bizonyos listát a jelentkezés elején kell kitölteni a leendő örökbefogadóknak, akik szívük mélyén azt se bánnák, ha teljesen egészséges lenne a gyerek… Szerettem volna, hogy egy orvossal konzultáljunk, mert laikusként annyit én is tudok, hogy itt sok olyan állapot van, aminek nagyon széles a spektruma, az enyhétől az egészen súlyosig. Például a koraszülöttség: az a koraszülött születhetett 24 vagy 35 hétre, és akkor még nem tudunk semmi arról, hogy mennyi sérülés érte. Szeretném, ha legalább címszavakban megnéznénk ezeket a tételeket és mindegyiknél érdekelne, hogy mit jelent a legenyhébb változata, mit jelent a legerősebb változata, van-e tipikus változat, és egyáltalán menyi idős gyerek az, akin látszik. És tulajdonképpen mit jelent ezzel együtt élni a szülőnek, mit jelent a napi életvitelben, mennyire tud teljes életet élni a gyerek és a család.

Kezdjük a lista elején: a családi háttérben előforduló betegségek, állapotok és rögtön első pontként: értelmi fogyatékos szülők, testvérek.

BGY: Ez így egy túl általános megfogalmazás. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy mi alakítja az értelmi fogyatékosságot a szülők vagy a testvérek körében. Az értelmi fogyatékosságok nagyjából 40%-áról nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka, tehát marad az a feltételezés, hogy valamiféle genetikai állapot. Az elmúlt 5-10 évben a genetikai tudásunk egyre nőtt és a genetikai vizsgálatok lehetősége is egyre precízebb, egyre inkább meg tudjuk mondani, hogy melyik fehérjét kódoló szakasz okoz problémát. A genetikai problémákra az idegrendszer nagyon érzékenyen reagál. Az idegrendszer az a szervünk, ami a legtöbb energiát igényli, nagyon kifinomult, bonyolult struktúra, a fejlődése során bármi gikszer problémákra vezet. Nagyjából azt is lehet tudni, hogy a szülőktől leszármazó gyerekek intelligenciahányadosa közel azonos a szülőkével, ha egyéb probléma nem lép fel. Az értelmi fogyatékosságnak a genetikai okon túl rengeteg olyan oka lehet, amiért a központi idegrendszer sérülése felelős, például egy agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. olvasásának folytatása

Milyen egy 3-4 éves kisgyerek?

Mivel jár egy hároméves gyerek örökbefogadása?

Folytatódik a különböző korú gyerekek örökbefogadását bemutató sorozat. Ma a kiscsoportos ovis korosztály van soron. Előre szólok, hogy ahogy idősödnek, egyre nagyobb különbség lehet a gyerekek közt fejlettségben, képességekben és aszerint is, hogy a környezetük mennyire engedi ezeket kibontakoztatni.

Mit tud egy átlagos hároméves?

  • jár, lépcsőn váltott lábbal felmegy
  • tanul triciklit hajtani
  • tud ugrani
  • nappalra szobatiszta
  • még alszik egyszer napközben
  • 3-5 szavas mondatokat mond, sokat kérdez (itt a „miért?”-korszak!)
  • rajza még nem felismerhető
  • önállóan eszik
  • már tudja, hogy fiú-e vagy lány
  • a babakor kellékeit (kiságy, kiskád, babakocsi) kinőtte
  • mindent fel akar fedezni, veszélyes ötletei lehetnek, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Mit tud egy négyéves?

  • lépcsőn váltott lábbal megy lefelé
  • elkapja a labdát
  • önállóan öltözik
  • felismerhető figurákat rajzol
  • szerepjátékokban részt vesz
  • sokat beszél, összetett mondatokat mond
  • egyszerűbb társasjátékokkal már lehet próbálkozni
  • szívesen játszik más gyerekekkel, de gyakoriak a konfliktusok
  • óvodába jár (bár nem biztos, hogy tényleg vitték is)

olvasásának folytatása

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2021

Új, friss adatok a civilekről és feltételeikről! Itt találjátok a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil kiket fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít 1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Illés Zita Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 80  kb. 650  kb. 30  kb. 270  984 26
Várakozók száma  150  150  ?  180  kb. 274  385  81
Örökbefogadások száma 2020-ban  4  11  18  0  36  39  9
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-12  10-40  1-6  20-40  30-50  0-9
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen elté-rő lehet, mivel a gyerek- hez illesz-tik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  45 év  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
Fogad egyedül örökbefogadókat?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
Fogad olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első- sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra. Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori aján-lással (ha van) lehet jelentkez-ni. Keresz-tény családok előnyben vannak. Csak tan-folyamot végzet-teket fogadnak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt ven-ni várako-zói talál-kozón. A Gólyahír nem fo-gadja azok jelentke-zését, akik az első gye-reket más civil szer-vezettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 e Ft (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft
Szokás az anyasági segély összegét átadni a szülőanyának?  igen  igen  Az örökbe-fogadóra bízzák.  nem  nem  igen  igen

Bővítettem a táblázatot azzal az információval, hogy mely szervezeteknél szokás, hogy az örökbefogadók átadják a szülőanyának az egyszeri anyasági támogatás összegét (64 ezer forint). Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni. Mint látható, a legtöbb civil már 45 éves korig fogadja a jelentkezőket – ugyanakkor nem garantálják, hogy sorra is kerül a 45. szülinapig az illető.

olvasásának folytatása

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Már volt két hasonló írás, most a friss, 2018-19-es adatokból dolgoztam.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

A szokásos saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam. Minden megyénél megnéztem a várakozó családok (házasok + egyedülállók) számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt, a leglassabban 30 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Kis mértékben torzítja az adatokat az is, hogy az egyes gyerekeket számoltam, és előfordul testvérek együttes örökbefogadása is, meg néha a megyei listán nyílt örökbefogadásra is sorra lehet kerülni, de ez csak évi pár eset.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. 2020-ban masszív törvényváltozások történtek, az egyedülállók helyzetét például megbonyolították, ők a jövőben csak olyan gyereket kaphatnak, akit előtte sem a megyében, sem az országban nem vállaltak a házaspárok. De itt a múltból dolgozunk.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. olvasásának folytatása

Újszülött örökbefogadása

A legtöbb örökbefogadó úgy gondolja, hogy elfogadna újszülöttet, és sokan úgy vágnak bele a folyamatba, hogy kifejezetten minél kisebb babát szeretnének. A belföldi, nem rokoni örökbefogadók harmada pár hetes bébit vitt haza az elmúlt évek magyar statisztikái szerint.

Lássuk, mit is jelent egy újszülöttet örökbe fogadni!

  • Az első perctől, napoktól lehet építeni a kapcsolatot, ami csodálatos. A gyerek maradéktalanul belenő a családba. Ha már egy gyerek nem nőhet fel a vér szerinti családjában, az az ideális, ha minél kevesebb változást szenved el, azaz ha azonnal örökbe fogadják.
  • Az örökbefogadó megélheti a babázást, ott lehet akár már a szülésnél, majd minden fontos állomásnál, az első mosolyt ő kapja, tanúja lesz a felülésnek, mászásnak, járásnak, az első szónak. Az első perctől lehet dolgozni a kötődésen, a saját elveink szerint nevelni a gyereket.
  • Ezzel együtt természetesen ekkor sem lehet elfeledkezni arról, hogy a gyereket egy másik anya szülte, van egy származási családja, tehát beszélni kell az örökbefogadásról vele.
  • Mivel az ilyen korú gyerekek anyja vagy szülei jellemzően hozzájárultak az örökbefogadáshoz, könnyű jót mondani róluk a gyereknek. Ezek az anyák így gondoskodtak a gyerekről.
  • Ha nyílt az örökbefogadás, akkor sok információt lehet szerezni a szülőanyáról, körülményekről, betegségekről. Titkos örökbefogadásnál kevesebbet, egy inkubátoros babánál semmit.
  • Az újszülöttekre várakoznak a legtöbben, nekik – hacsak nem egészen súlyos betegek – mindig találnak családot. Tehát aki azért akar örökbe fogadni, hogy segítsen egy gyereknek, aki egyébként szülők nélkül maradna, inkább az idősebb korosztályban gondolkodjon.
  • Egy ennyi idős babánál csak legdurvább betegségek, szövődmények derülnek ki. Tehát kiderül, ha Down-szindrómás, ha szájpadhasadéka van, ha hiányoznak a lábujjai. Nem derül ki, hogy értelmi fogyatékos, asztmás, allergiás, epilepsziás lesz-e, lesz-e tanulási zavara, fejlődési elmaradása, milyenek az értelmi képességei. A temperamentuma, egyénisége sem látszik még. Sőt, egy gondozatlan terhességnél még az is csak becslés, hanyadik hétre született. A későbbi fejlesztésekhez nagyon fontos pontosan feljegyezni, mit mennyi idősen csinál a gyerek (átfordulás, kúszás, felállás…)
  • Az sem látszik, hogy fog kinézni nagyobb gyerekként vagy felnőttként, nem bejósolható a későbbi hajszíne, bőrszíne. A legtöbb baba kék szemmel születik, besárgult, lehet, hogy magzatmázas, szőrös, kopasz, esetleg véraláfutásos vagy összenyomódott a feje a szülőcsatornában. A reklámokban, filmekben pár hónapos, kisimult csecsemőket mutatnak, ehhez képest egy újszülött sokkoló látvány lehet. Nyugi: azoknak is, akik épp most szülték.
  • Épp ezért ne érezd magad rossznak, ha nem alakul ki első pillanattól az anyai, apai érzület, ez időbe telik. Elég, ha rokonszenves a baba és a helyzet.
  • Az újszülött nem tiszta lap! Még ha nem is látszik, hoz magával képességeket, temperamentumot, amikre tekintettel kell majd lenni a nevelés során.
  • Be kell szerezni a fogadásához kiságyat, babakocsit, kiskádat, lelkes szülők még ezermillió költséges kütyüt megvehetnek. Viszont autósülés nélkül már a kórházból sem lehet hazavinni! Az első ruhamérete 50-56-os lesz (kivéve az egész hórihorgas újszülötteknél), és eleinte 2-3 havonta kinövi a ruháját. Nem kell zenélő-forgó-fejlesztő játékokkal körülvenni, minden vackot megvenni, nem kell külön mosni a ruháit, nem kell lábujjhegyen járni, ha alszik.
  • Újszülött örökbefogadásánál felmerül, hogy megpróbálhatja szoptatni az anya. Ez többeknek sikerült már, bár jellemzően nem termelődik annyi tej, hogy tápszerre ne legyen szükség. Viszont: ingyen jár anyatej minden örökbefogadott babának!
  • A hazai gyakorlat miatt újszülöttre elsősorban a házasoknak van esélyük, nekik is főleg akkor, ha 40 éves korukig jelentkeznek.
  • Újszülöttnél azonnal kell lépni. Lehet, hogy a telefonhívás után pár órával már oda kell érni a kórházba, eldobni a munkát és azonnal intézni az intézendőket. (Nagyobb gyereknél több a ráhagyás.)
  • Ha országos listán, vagy civiltől jött a hívás, akkor utazni kell, esetleg szállást bérelni. Az alapítványoknál van egy közvetítői díj, és több helyen szokás az anyasági segély összegát átadni a szülőanyának. Azaz sok költség merül fel egyszerre, a juttatások pedig csak több hónap múlva fognak megérkezni.
  • Újszülöttnél a legmagasabbak a juttatások. Mód van több évig otthon maradni.
  • Újszülött örökbefogadásánál hat héten belül visszaléphet a szülőanya. Ez évi néhány esetben fordul elő (a 180-200 újszülött-örökbefogadásból). Ez az időszak eléggé szokta nyomasztani az örökbefogadókat.
  • Ha hazavitték a babát, az első időszakban fokozott segítségre lesz szükség. Nehéz elhinni, de a bébi 2-3 óránál nem alszik többet egyben, éjszaka is etetni kell, lehet, hogy órákat sír, ettől hamar ki lehet purcanni. Az első időkben napirendje sincs, nem lehet tudni, mit fog épp kettőkor csinálni.
  • A vér szerinti szülők is szoktak aggódni, hogy fognak életben tartani egy 2-3 kilós pöttöm babát. Ez a szorongás megjelenhet örökbefogadóknál is, sőt, depresszió is előfordulhat, nem kell hozzá szülni. Egy nehéz temperamentumú baba, aki sokat sír, nem alszik, nem megvigasztalható, hátrafeszíti magát, nem lehet megölelni, az első időben sok kudarcélményt adhat, pedig az örökbefogadó semmit sem csinál rosszul. Egy 2-3 éves gyereknél már jobban látszik, mit is kell vele kezdeni.
  • Ha bárhol megjelensz egy csecsemővel, még azok is a szülésről, szoptatásról fognak kérdezni, akik először látnak, a játszótéren minden anyuka beavat a szülésébe. Vagy elmondod mindenkinek az igazat, vagy hazudsz, vagy barátságtalan vagy…

Akik újszülöttet fogadtak örökbe: mi okozott meglepetést?

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre.