Category Archives: olvasói kérdés

Gyermekotthonból örökbe fogadni

Általános
Gyermekotthonból örökbe fogadni

Bár a törvény szerint 12 év alatti gyermek már csak nevelőszülőnél élhet, a gyakorlatban még mindig nem sikerült az összes kisgyereket családba tenni. Így az örökbefogadók egy része is intézetből viszi haza a babát vagy kisebb-nagyobb gyereket. A megelőző években évi 40-60 gyerek került intézetből örökbefogadókhoz, 2016-ban 140. Akkor kerül otthonba egy gyerek, ha az adott megyében nincs elég nevelőszülő, vagy az egészségi állapota olyan, hogy nem vállalják őt. Ma három olvasó osztja meg a tapasztalatait, akik mind csecsemőotthonból vittek haza kisgyereket.

Rlupin72 egy vidéki megyében ismerkedett a 27 hónapos, egészségi gondokkal küzdő Esztivel.

Milyen volt az intézet?

A ház maga egy régi, lepukkant, szocreál panelépület egy hatalmas, gyönyörű, és teljességgel kihasználatlan parkban. Az intézet egy többprofilú szociális-egészségügyi intézmény része. A gyermekotthonból már csak egy szobát használnak, amelyet tíz rácsos kiságy és egy járóka foglal el, szóval irdatlanul szűk a hely. A szoba kialakítása hangulatos volt, mesefigurák a falon, fa bútorzat, szőnyeg.

Hogy éltek a gyerekek?

A Pikler-módszert az intézetben hírből sem ismerik; a tíz gyerekre egy gondozó jutott éjjel-nappal. 2015 tavaszán Eszti volt a maga 27 hónapjával a legidősebb gyerek; viszont legalább öt félévesnél fiatalabb baba is lakott a szobában. Eszti ennek megfelelően nem kapott sem darabos gyümölcsöt, sem darabos ételt. Kizárólag folyékony és pépes táplálékot kapott, mint a többiek; rácsos ágyban aludt, pelenkázták – annak ellenére, hogy a felszereltség lehetőséget adott volna arra, hogy kiságyban aludjon, kisasztalnál, kisszéken ülve, önállóan próbálkozhasson enni, bilire szokhasson.

Az intézmény bezárás előtt állt, így a gyerekeknek éppen csak a fizikális életben tartására jutott idő és energia. Az orvosi ellátás meglétére odafigyelnek, de minőségére már nem. Eszti szemészorvosának, aki a kancsal szemét operálta, arra már “nem volt ideje”, hogy észrevegye: a gyerek szemére 6-os dioptriájú lencse kellene. A gyerekek valamennyien jelentősen hospitalizáltak, érzelmileg-mentálisan elhanyagoltak. Tisztázás – reggeli – délelőtti szabad “játék” – tisztázás – ebéd – alvás – tisztázás – uzsonna – délutáni “játék” – tisztázás – etetés – alvás darálója zajlik minden nap, szinte semmi változatossággal. Fürdetés minden másnap.

Eszti nem tanult meg kúszni-mászni sem rendesen, nemhogy beszélni; pedig ő még valamilyen fejlesztést is kapott hetente kétszer. Az udvaron szerintem életében nem járt, pedig még játszótér is van fajátékokkal, és kicsiknek való medence is, szép nagy fák árnyékában.

Hogy zajlott a barátkozás?

A barátkozás szokott menetrend szerint zajlik; az ottani Tegyesz szerint bevált, hatékony és gyors. Valóban az. Az “igen” után egy egyeztetett hétfőn leutazik az örökbe fogadni kívánó pár, kivesz szépen valamilyen szállást magának a saját pénzéből, aztán minden reggel 9 órakor beballag az intézetbe, ahol a Tegyesz munkatársai várják.

9-12, valamint 15-18 óra között lehettünk Esztivel hétfőtől csütörtökig. Minden nap egyre több gondozási műveletet (tisztázás, öltöztetés, etetés, fürdetés) vettünk át a gondozóktól; csütörtök reggel már a reggelit is tőlünk kapta. Péntek reggel 9-re a gyámhivatalba mentünk a papírokat elintézni (a gyerek meg kétségbeesett zavarodottságában ordított az intézetben, mert nem értette, mi történik vele), majd vissza az intézetbe, ebédeltetés, és irány haza. Ennyi. De bármilyen hihetetlen, tényleg működik. Talán a nem túl rózsás körülmények miatt a gyerekek is ösztönösen mielőbb szabadulni akarnak… Read the rest of this entry

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Általános

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

Read the rest of this entry

Mit kérdezzek a vér szerinti anyától?

Általános

Nyílt örökbefogadásnál merül fel ez a kérdés. Ilyenkor az örökbeadó szülők (általában az anya) és az örökbefogadók (általában egy házaspár) találkoznak, van lehetőség ismerkedni, kérdezni. A mai cikk az örökbefogadók szemszögéből veszi át, mire érdemes odafigyelni a nagy találkozásnál. Én nem voltam ilyen helyzetben, bár nyitottak voltunk a nyílt örökbefogadásra is, de végül titkosan érkeztek a fiaink. Megpróbálom összeszedni, én milyen kérdéseket tartanék fontosnak, ha találkoznék a gyermeket örökbeadó anyával. Ez csak egy vázlat, a konkrét helyzet dönti el, mely témákra van idő, bizalom és nyitottság.

A keretek

  • Mennyi időnk van? Nem mindegy, hányszor találkoznak a felek. A szélsőségek: van, amikor a leendő örökbefogadó több hónapon át részt vesz a terhesgondozásban és szoros kapcsolatot alakít ki a krízisterhessel; a másik véglet, mikor a gyámhivatalban, az aláírás előtt találkoznak fél órával. A Bölcsőnél szokásos, hogy csak a szülés után 1-2 héttel értesítik a kiszemelt családot, más alapítványnál is adódhat olyan helyzet, hogy csak a szülés után szól az örökbeadó, és gyorsan kell családot találni. Lehet, hogy az örökbefogadók már látták a kisbabát, és lehet, hogy előbb a szülőanyával találkoznak.
  • Tapintat. Nagyon érzékeny helyzet ez, az örökbeadó nehéz döntés előtt áll, esetleg szégyenkezik, fél, hogy kiderül a titka, fél, mit szólnak az örökbefogadók… Az örökbefogadók pedig évek óta erre a pillanatra várnak, közben félnek is, nehogy meggondolja magát a szülőanya. A kérdéseket nagy tapintattal, a helyzet, a másik reakciói függvényében érdemes feltenni, nem vallatásszerűen, csak amire szívesen válaszol. Én elmondanám, hogy a gyerek elől nem fogom eltitkolni az örökbefogadást, és ha majd kérdez, szeretnék őszintén beszélni neki a vér szerinti családról is, ezért érdekelnek a részletek. (S mivel az eszem rövid, de akár meg is halhatok a gyerek nagykorúságáig, a találkozás után lejegyzetelném a hallottakat.)
  • A közvetítő szerepe. A beszélgetésen, legalábbis eleinte, remélhetőleg jelen van az örökbefogadást közvetítő szervezet képviselője, akinek már van tapasztalata ilyen helyzeteknél. Tőle nyugodtan lehet kérdezni, előtte is. Magánutas találkozásoknál lehet, hogy már ismeri egymást a két fél, de akkor is kell közvetítőt bevonni, és érdemes is a segítségét kérni.
  • Előre informálódni. Érdemes még a találkozás előtt minden információt megtudni a közvetítő szervezettől, amit tudnak a szülőanyáról. Akinek van olyan feltétele, amin elbukhat az ügy (például, hogy drogozott-e a kismama), azt próbálja még a találkozás előtt megtudni a segítőtől. Azt is meg lehet érdeklődni, mi kényes téma az anyuka számára. Néhány kérdésben (együttszülés, névadás, kapcsolattartás) pedig érdemes átgondolni, az örökbefogadó mit szeretne.
  • Még mondhatunk nemet. A találkozás során kiderülhet olyasmi, ami miatt az örökbefogadó úgy dönt, mégse vállalja a gyereket. Vagy ha az életet adó nagyon ellenszenves. A gyerek majd egyszer felnő, és érdekelni fogja, hasonlít-e a szülőanyjára, örökölt-e tőle valamit, milyen asszony szülte. Ha semmi pozitívat nem látsz a szülőanyában, mit tudsz majd mondani a gyereknek? Ilyenkor nemet kell mondani.
  • Ő is mondhat nemet. A nyílt örökbeadásnál nem két sorszám találkozik, a vér szerinti anyának is el kell fogadnia a választott családot. Lehet, hogy a találkozás után úgy dönt, mégse neked adja a babát. Lehet, hogy visszalép és megtartja a gyereket. Ez benne van a pakliban, ha nem is kellemes. Joga van hozzá.
Fotó: Fortepan

Fotó: Fortepan

Read the rest of this entry

Az örökbefogadási tanfolyamról

Általános

2018-tól 40 órásra bővül az örökbefogadók kötelező felkészítő tanfolyama (eddig 21 órás volt). Ma a tanfolyamot járom körül.

A kötelező felkészítő tanfolyamot 2003-ban vezették be Magyarországon az örökbefogadóknak. Ma csak az fogadhat örökbe, aki elvégezte. Hiába nevelt fel már több vér szerinti gyereket, hiába neveli nevelőszülőként akár tíz éve az örökbe fogadni kívánt gyereket, a tanfolyam kötelező – sőt akkor is, ha valaki már fogadott örökbe, de még a 2003-es bevezetés előtt. Családon belüli örökbefogadásnál nem kötelező.

Aki valaha elvégezte a tanfolyamot, annak nem kell többet megismételnie, határozathosszabbításnál, újabb gyerek örökbefogadásánál sem. Aki elvégezte a 21 órás tanfolyamot, annak nem kell részt vennie a 40 órás képzésen egy későbbi örökbefogadásnál sem.

Tanfolyamra az mehet, aki sikeresen megfelelt a pszichológusnál az alkalmassági vizsgálaton. Csak a leendő örökbefogadó szülők vehetnek részt, házaspárnál mindkét félnek el kell végeznie. Egyetlen esetben van döntési lehetőség: ha hivatalosan egyedülálló, valójában kapcsolatban élő ember jelentkezik, az élettársa maga dönthet, megy-e tanfolyamra. (Érdemes, hisz ő is a gyerekkel fog élni.) Néha felmerül olyan kérdés, hogy valaki még nem is jelentkezett az örökbefogadásra, de benézhet-e tanfolyamra – ezt várhatóan nem fogják engedni, mivel az ottani helyzetek, szituációk már egy komoly örökbefogadási szándékra építenek, így, ha valaki még nem köteleződött el, akkor nem tud teljes szívvel részt venni ezekben. (Nekik a nyilvános rendezvények látogatását ajánlom addig is, amíg döntenek, a blogon is közzéteszem a publikus eseményeket.) Tehát a tanfolyamon csupa olyan ember lesz, aki örökbe kíván fogadni. Néha egy-egy megfigyelő (egyetemista, szakdolgozó) jelen van, de ehhez mindig engedélyt kérnek a résztvevőktől. Read the rest of this entry

Gyakori kérdések a juttatásokról

Általános

Ma tipikus és ritkább kérdéseket szedtem össze az örökbefogadott gyerek után járó juttatásokkal és szabadsággal kapcsolatban. Angéla volt a szakmai lektor.

  1. Mikortól jár a gyes, gyed stb.? A hazavitel napjától vagy a tényleges örökbefogadástól? Minden ilyen juttatás a kihelyezés napjától jár, azaz attól a naptól, hogy hazaviszed a gyereket.
  2. Mi jár a barátkozás idejére? Sajnos semmi. Ezt az időszakot szabadsággal (fizetés nélküli szabadsággal, a munkáltató jóindulatával) oldják meg az örökbefogadók.
  3. Kirúghat a munkaadóm a barátkozás alatt? Igen, a barátkozás alatt nincs munkajogi védettség. Ha hazavitted a gyereket, és gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot (vagy szülési szabadságot) veszel igénybe, onnantól védett vagy.childrens-shoe-1728295_1920
  4. Mi jár, ha kétévesnél idősebb gyereket fogadok örökbe? Sajnos csak a gyes, havi 25 ezer forint, a gyerek hároméves koráig, (és persze a családi pótlék). Ha háromévesnél is idősebb a gyerek, akkor fél év örökbefogadói gyes jár, szintén havi 25 ezer forint.
  5. Read the rest of this entry

Nehéz kérdések az örökbefogadásban

Általános

Hogyan beszélgessünk a gyerekkel az örökbefogadás kapcsán felmerülő kényes témákról? Az írás a Mózeskosár Klub rendezvénye alapján készült, ahol Székely Zsuzsa pszichológus tartott előadást, majd közösen beszélgettünk.

Hogyan beszélgessen az örökbefogadó szülő a gyerekkel az örökbefogadásról?

3 éves kor alatt a legegyszerűbb fényképek segítségével beszélni róla. El lehet mondani a gyerek születése történetét: „te egy másik néni hasából születtél, nem ő lett az anyukád, úgy döntött, hogy ránk bíz/másokra bíz, ezért lehettünk mi a szüleid.” A gyereknek tudnia kell, hogy ő is született, kellett egy néni és bácsi, hogy a magjukból élet jöjjön létre. Az örökbefogadás szót is el lehet mondani, hogy ismerkedjen vele a gyerek, de ez önmagában kevés, ezt még nem fogja érteni.

Ez az időszak általában felhőtlenül telik, az örökbefogadás ekkor egy szép történet, annak örömét fejezi ki, hogy a gyerek a családba érkezett, még nem jelenik meg a veszteség érzete. Ha a gyerek a családban biztonságban érzi magát, még nem tudja összehasonlítani magát más gyerekekkel, nem észleli, hogy ez egy másság. Mire óvodába megy, hallania kell a saját születéstörténetét, tudnia kell, hogy minden gyerek egy néni pocakjából született, és ő egy másik néniéből.

3-5 éves korban rakjuk le a saját története alapjait. Fontos, hogy a szülő a valóságnak megfelelően beszéljen, ne mondjon olyan meseszerű történeteket, amiket később vissza kell vonni. Példa erre, ha a szülő azt meséli, hogy a gyerek tévedésből bújt be egy másik néni hasába – ez olyan, mint ha a gyerek döntötte volna el, hova akar születni. Az ő szintjén, de a konkrét történethez igazítva, a kérdéseire felelve ismertessük meg a történettel. Ha kérdez, előbb derítsük ki, mit akar tudni pontosan. Read the rest of this entry

A barátkozás

Általános

A barátkozás, ismerkedés az örökbefogadásnak az a szakasza, mikor az ismeretlen gyereket magukhoz szoktatják az örökbefogadók. Nemrég a Mózeskosár Klubban is beszélgettünk a tapasztalatokról, és az derült ki, nagyon nagyok a különbségek az ország különböző részein a menetében.

Barátkozás jellemzően idősebb (nem újszülött) gyereknél szokásos, bár a kórházból kapott bébinél is gyakran adnak pár napot, hogy gondozhassák az új szülők, mielőtt hazaviszik. De itt most arról beszélünk, mikor a gyerek már él valahol, és ott barátkoznak vele össze az új szülők.

Ez ma az esetek nagy többségében nevelőszülőt jelent. 2014-ben az örökbefogadásra kerülő nagyobb gyerekeknek már csak 15 %-a érkezett otthonból, a többiek nevelőszülőtől, várhatóan a jövőben tovább zsugorodik az intézetből érkező kicsik aránya. Tehát nevelőszülős barátkozásra érdemes számítani.

A csecsemőotthonokban egyébként általában van egy protokoll, hogy zajlik a barátkozás, bevett gyakorlatuk van, és ideális esetben szorosabb szakmai felügyelet is kíséri a folyamatot, azaz a szülő kap segítséget. Itt olvasható Majoros Mária cikke a csecsemőotthoni barátkozásról, ő a Gárdonyi Géza Csecsemőotthon vezetője volt évekig. (A gyakorlatban az intézeteket folyamatosan építik le, sokszor erőforrás-gondokkal is küzdenek, tehát lehet, hogy aki a jövőben intézetből fogad örökbe, az is magára lesz hagyva.)

fortepan_85245

A nevelőszülős barátkozás teljesen esetleges. Az ismerősök történeteiből az rajzolódik ki, hogy megyék szerint nagyok az eltérések a szabályozásban, ajánlásokban:

  • Van-e előírt ideje, tempója a barátkozásnak és az mennyi? Van olyan megye, ahol egy hét alatt szeretik lezavarni a barátkozást, máshol ragaszkodnak hozzá, hogy egy hónapnál előbb nem lehet hazavinni a gyereket.
  • Van-e felügyelet, segítség a barátkozás során. Többnyire nincs, sajnos, erőforrás-gondok miatt. Ha valaki figyelemmel kíséri, akkor változó, hogy az örökbefogadási tanácsadó, pszichológus, a gyerek gyámja, a nevelőszülői tanácsadó-e, vagy más szakember, és az is, hogy minden alkalommal végig jelen van (ez nem jellemző) vagy csak néha benéz, esetleg telefonon segít. Előfordul, hogy teljesen magára van hagyva az örökbefogadó a folyamatban.
  • Ki lehet jelen, kinek kell jelen lennie. Nincs egységes gyakorlat abban, hogy házaspárnál mindkét félnek mindig ott kell-e lennie, hogy ha van nagyobb gyerek, mikor lehet ott illetve kell ott lennie, ha egyedülálló barátkozik, akkor viheti-e az élettársát, anyukáját, barátnőjét.
  • Mennyi idő után lehet elvinni a nevelőcsaládtól a gyereket, a barátkozás alatt ott alhat-e az új szülők szállásán (országos listánál), illetve az új otthonban a kihelyezés előtt.

Read the rest of this entry

Megmondjam az óvodában?

Általános

Megmondjuk az oviban, hogy örökbefogadott a gyerek? Ma ezt a kérdést járom körül. A leírtak a saját véleményemet tükrözik, lehet másképp csinálni.

A szülők a következőképpen szoktak közelíteni a kérdéshez:

  • megmondják rögtön az intézménybe kerüléskor
  • adnak egy kis időt, nehogy a pedagógus beskatulyázza a gyereket, és pár hét múlva közlik
  • nem mondják el
  • egy korábbi intézményben elmondták, de rossz tapasztalatokat szereztek, ezért most már hallgatnak erről.

Én a bölcsiben, oviban elmondanám a gyerekkel foglalkozó gondozóknak, hogy örökbe fogadtuk. Egy hároméves gyerek életében lényeges tény, hogy kétéves koráig nem velünk élt. Az időben előre haladva aztán ennek a jelentősége csökken, és ahogy a gyerek nő, egyre inkább az ő döntése, hogy kivel osztja meg. Tehát, az általános iskola előtt már megkérdezném a gyereket, megmondjuk-e a tanítónak, a középiskolában meg rá bíznám, mit kezd ezzel az információval. Read the rest of this entry

Kérdezz-felelek a származás megismeréséről

Általános

Ma örökbefogadottak gyakori kérdéseire felelek, SN olvasónk segítségével. Minden, ami a vér szerinti családtagok hivatalos megkereséséről érdekel! Az alapcikk itt olvasható a gyökérkeresésről, az Örökbefogadottak fórumán pedig lehet sorstársakkal beszélgetni. A keresés előtt és után is ajánlom a Mózeskosár Egyesületben a Felnőtt örökbefogadottak találkozóit.

Hol tudom elindítani a vér szerinti rokonaim megkeresését?

A lakóhelyed szerinti gyámhivatal illetékes, ez a fővárosban a XI. Kerületi Hivatal, Pest megyében Szentendre Járási Hivatala, a többi megyében a megyeszékhelyen lévő járási hivatal.

Kiket kereshetek?

Hivatalos úton csak a vér szerinti szülő és a testvér kereshető.

fortepan_9178

Ők is kereshetnek engem?

Vér szerinti szülő nem, a testvér pedig csak abban az esetben, ha őt is örökbe fogadták.

A testvéremet csak a szülőanyán keresztül kereshetem meg?

Nem, a testvér külön is kereshető. Amennyiben a testvér kiskorú, a meghallgatásához a szülei előzetes hozzájárulása szükséges. Előfordulhat, hogy a gyámhatóságnak nincs információja testvérek adatairól, ebben az esetben nyilván csak a vér szerinti szülőn keresztül érhető el a testvér.

Más rokont (nagyszülő, unokatestvér, nagybácsi) kerestethetek? Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek

Általános

Melyik civilhez jelentkezzünk? Itt a segítség a döntéshez. Nagy összefoglaló táblázat, amelyből választ kaptok a kérdésekre az újszülötteket nyílt örökbefogadásban közvetítő civilekről, a jelentkezés feltételeiről és egyéb adatokról. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea Mórucz Lajosné Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 40  kb. 600  25  kb. 150  kb. 840  kb. 10
Várakozók száma  137  150  ?  383  180  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2016-ban  3  5  19 (2015)  2  23  36  2
Örökbefogadások száma évente  3-10  5-10  13-40  1-6  10-20  35-70  0-5
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 4-5 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  40 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 0.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  igen  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  10 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat, ők mindenkit fogadnak, de elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, ahol az örökbefogadók “hozzák” a terhes kismamát (évi 50-70 ügylet). Read the rest of this entry