Category Archives: olvasói kérdés

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Már volt két hasonló írás, most a friss, 2018-19-es adatokból dolgoztam.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

A szokásos saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam. Minden megyénél megnéztem a várakozó családok (házasok + egyedülállók) számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt, a leglassabban 30 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Kis mértékben torzítja az adatokat az is, hogy az egyes gyerekeket számoltam, és előfordul testvérek együttes örökbefogadása is, meg néha a megyei listán nyílt örökbefogadásra is sorra lehet kerülni, de ez csak évi pár eset.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. 2020-ban masszív törvényváltozások történtek, az egyedülállók helyzetét például megbonyolították, ők a jövőben csak olyan gyereket kaphatnak, akit előtte sem a megyében, sem az országban nem vállaltak a házaspárok. De itt a múltból dolgozunk.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry

Újszülött örökbefogadása

Általános

A legtöbb örökbefogadó úgy gondolja, hogy elfogadna újszülöttet, és sokan úgy vágnak bele a folyamatba, hogy kifejezetten minél kisebb babát szeretnének. A belföldi, nem rokoni örökbefogadók harmada pár hetes bébit vitt haza az elmúlt évek magyar statisztikái szerint.

Lássuk, mit is jelent egy újszülöttet örökbe fogadni!

  • Az első perctől, napoktól lehet építeni a kapcsolatot, ami csodálatos. A gyerek maradéktalanul belenő a családba. Ha már egy gyerek nem nőhet fel a vér szerinti családjában, az az ideális, ha minél kevesebb változást szenved el, azaz ha azonnal örökbe fogadják.
  • Az örökbefogadó megélheti a babázást, ott lehet akár már a szülésnél, majd minden fontos állomásnál, az első mosolyt ő kapja, tanúja lesz a felülésnek, mászásnak, járásnak, az első szónak. Az első perctől lehet dolgozni a kötődésen, a saját elveink szerint nevelni a gyereket.
  • Ezzel együtt természetesen ekkor sem lehet elfeledkezni arról, hogy a gyereket egy másik anya szülte, van egy származási családja, tehát beszélni kell az örökbefogadásról vele.
  • Mivel az ilyen korú gyerekek anyja vagy szülei jellemzően hozzájárultak az örökbefogadáshoz, könnyű jót mondani róluk a gyereknek. Ezek az anyák így gondoskodtak a gyerekről.
  • Ha nyílt az örökbefogadás, akkor sok információt lehet szerezni a szülőanyáról, körülményekről, betegségekről. Titkos örökbefogadásnál kevesebbet, egy inkubátoros babánál semmit.
  • Az újszülöttekre várakoznak a legtöbben, nekik – hacsak nem egészen súlyos betegek – mindig találnak családot. Tehát aki azért akar örökbe fogadni, hogy segítsen egy gyereknek, aki egyébként szülők nélkül maradna, inkább az idősebb korosztályban gondolkodjon.
  • Egy ennyi idős babánál csak legdurvább betegségek, szövődmények derülnek ki. Tehát kiderül, ha Down-szindrómás, ha szájpadhasadéka van, ha hiányoznak a lábujjai. Nem derül ki, hogy értelmi fogyatékos, asztmás, allergiás, epilepsziás lesz-e, lesz-e tanulási zavara, fejlődési elmaradása, milyenek az értelmi képességei. A temperamentuma, egyénisége sem látszik még. Sőt, egy gondozatlan terhességnél még az is csak becslés, hanyadik hétre született. A későbbi fejlesztésekhez nagyon fontos pontosan feljegyezni, mit mennyi idősen csinál a gyerek (átfordulás, kúszás, felállás…)
  • Az sem látszik, hogy fog kinézni nagyobb gyerekként vagy felnőttként, nem bejósolható a későbbi hajszíne, bőrszíne. A legtöbb baba kék szemmel születik, besárgult, lehet, hogy magzatmázas, szőrös, kopasz, esetleg véraláfutásos vagy összenyomódott a feje a szülőcsatornában. A reklámokban, filmekben pár hónapos, kisimult csecsemőket mutatnak, ehhez képest egy újszülött sokkoló látvány lehet. Nyugi: azoknak is, akik épp most szülték.
  • Épp ezért ne érezd magad rossznak, ha nem alakul ki első pillanattól az anyai, apai érzület, ez időbe telik. Elég, ha rokonszenves a baba és a helyzet.
  • Az újszülött nem tiszta lap! Még ha nem is látszik, hoz magával képességeket, temperamentumot, amikre tekintettel kell majd lenni a nevelés során.
  • Be kell szerezni a fogadásához kiságyat, babakocsit, kiskádat, lelkes szülők még ezermillió költséges kütyüt megvehetnek. Viszont autósülés nélkül már a kórházból sem lehet hazavinni! Az első ruhamérete 50-56-os lesz (kivéve az egész hórihorgas újszülötteknél), és eleinte 2-3 havonta kinövi a ruháját. Nem kell zenélő-forgó-fejlesztő játékokkal körülvenni, minden vackot megvenni, nem kell külön mosni a ruháit, nem kell lábujjhegyen járni, ha alszik.
  • Újszülött örökbefogadásánál felmerül, hogy megpróbálhatja szoptatni az anya. Ez többeknek sikerült már, bár jellemzően nem termelődik annyi tej, hogy tápszerre ne legyen szükség. Viszont: ingyen jár anyatej minden örökbefogadott babának!
  • A hazai gyakorlat miatt újszülöttre elsősorban a házasoknak van esélyük, nekik is főleg akkor, ha 40 éves korukig jelentkeznek.
  • Újszülöttnél azonnal kell lépni. Lehet, hogy a telefonhívás után pár órával már oda kell érni a kórházba, eldobni a munkát és azonnal intézni az intézendőket. (Nagyobb gyereknél több a ráhagyás.)
  • Ha országos listán, vagy civiltől jött a hívás, akkor utazni kell, esetleg szállást bérelni. Az alapítványoknál van egy közvetítői díj, és több helyen szokás az anyasági segély összegát átadni a szülőanyának. Azaz sok költség merül fel egyszerre, a juttatások pedig csak több hónap múlva fognak megérkezni.
  • Újszülöttnél a legmagasabbak a juttatások. Mód van több évig otthon maradni.
  • Újszülött örökbefogadásánál hat héten belül visszaléphet a szülőanya. Ez évi néhány esetben fordul elő (a 180-200 újszülött-örökbefogadásból). Ez az időszak eléggé szokta nyomasztani az örökbefogadókat.
  • Ha hazavitték a babát, az első időszakban fokozott segítségre lesz szükség. Nehéz elhinni, de a bébi 2-3 óránál nem alszik többet egyben, éjszaka is etetni kell, lehet, hogy órákat sír, ettől hamar ki lehet purcanni. Az első időkben napirendje sincs, nem lehet tudni, mit fog épp kettőkor csinálni.
  • A vér szerinti szülők is szoktak aggódni, hogy fognak életben tartani egy 2-3 kilós pöttöm babát. Ez a szorongás megjelenhet örökbefogadóknál is, sőt, depresszió is előfordulhat, nem kell hozzá szülni. Egy nehéz temperamentumú baba, aki sokat sír, nem alszik, nem megvigasztalható, hátrafeszíti magát, nem lehet megölelni, az első időben sok kudarcélményt adhat, pedig az örökbefogadó semmit sem csinál rosszul. Egy 2-3 éves gyereknél már jobban látszik, mit is kell vele kezdeni.
  • Ha bárhol megjelensz egy csecsemővel, még azok is a szülésről, szoptatásról fognak kérdezni, akik először látnak, a játszótéren minden anyuka beavat a szülésébe. Vagy elmondod mindenkinek az igazat, vagy hazudsz, vagy barátságtalan vagy…

Akik újszülöttet fogadtak örökbe: mi okozott meglepetést?

Bemutatkozó album

Általános
Bemutatkozó album

Egy jó módszer, hogy a kisgyerekhez közelebb hozzuk a leendő örökbefogadó családot. A bemutatkozó album nem azonos az élettörténeti könyvvel, ezt a barátkozás elején adják oda a gyereknek a szülőjelöltek. Segít, hogy a kicsi el tudja képzelni, milyen lakásba kerül majd, milyen élet vár rá, ne a teljes ismeretlenbe induljon.

Mit tartalmazzon az album?

  • fotókat az örökbefogadó szülőkről
  • testvérekről, nagyszülőkről
  • a lakás, a kert, a gyerekszoba
  • esetleg a közeli játszótér vagy a leendő óvoda, iskola
  • és a házi kedvencek, esetleg a családi hobbik, időtöltések képeit.

Kis alakú, laminált, a gyerek által könnyen lapozgatható kötetkére gondoljatok, lehet beragasztani a képeket, vagy digitálisan elkészíteni, rajzolni, ahogy jólesik. Mikor van értelme ilyet készíteni?

  • ha kicsit nagyobb gyerekkel ismerkedtek (egy másfél-kétéves már szívesen nézegeti)
  • ha hosszabb barátkozásra lehet számítani, vagy valamilyen akadály miatt szünet áll be, vagy csak később lehet elkezdeni
  • országos listás barátkozásnál, mikor nem lesz mód hazaugrani és megmutatni a lakást
  • ha a nevelőszülő nehezen beszél a gyereknek az örökbefogadásról, ez az album alkalmat teremthet.

Amerikai bemutatkozó albumok

Viszont csak akkor adjátok oda a gyereknek, ha már biztos az örökbefogadási szándék. Nemzetközi örökbefogadók gyakran küldenek ide előre albumot a magyar gyerekeknek, akik nagyon szeretik. Ha valaki idősebb gyereket is elfogadna, előre is elkészítheti, aztán, ha mégis újszülött érkezik, akkor majd kétéves korában megmutatjátok, a gyerek örülni fog, hogy ennyire vártátok őt.

Ha pedig már megjött a kicsi, ne feledjétek az élettörténeti albumot!

„A szülő legyen a gyerek asszisztense a keresésben”

Általános

Hogyan segítse az örökbefogadó a gyermeket a származása megismerésében? Egy virtuális Örökbe.hu klub jegyzete, ahol Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke beszélt a témáról. Az egyesület indít egy workshopot is a témában, az örökbefogadó szülők részére. A kérdéseket én és a hallgatók tettük fel.

Mai vendégünk Székely Zsuzsa pszichológus, aki a Mózeskosár Egyesület elnöke, és sokirányú tapasztalata van az örökbefogadásban, négy évtizedet dolgozott a Tegyeszben, vizsgálta örökbefogadók alkalmasságát, tartott nekik tanfolyamot, segített barátkozásokat, felnőtt örökbefogadottakkal is foglalkozott a Mózeskosár Egyesület egy csoportjában, egy programban krízisterhes anyákkal is dolgozott. Ma arról fogunk beszélgetni, hogy segítheti az örökbefogadó szülő a vér szerinti család megismerését. Azt ma tudjuk, hogy a gyereknek tudnia kell, hogy örökbefogadott, azt is tudjuk, hogy előbb-utóbb érdekelni fogja a vér szerinti család, de nem világos, hogy ennek mi a módja, és hogy tudja ezt a szülő segíteni.

A Mózeskosár Egyesületet 1993-ban az örökbefogadó családok segítésére hoztuk létre. 1991-ben az ENSZ gyerekjogi nyilatkozatát Magyarország is aláírta, amiben az egyik kitétel, hogy minden embernek, és a gyerekeknek is joga a származásuk ismerete. Ez fontos útravaló volt számunkra is, és próbáltuk támogatni az egyesületünk működésében. 2005 óta működik a felnőtt örökbefogadottak csoportja nálunk, ahol központi téma a származás megismerése, ebben próbálunk nekik segíteni, és sokat tanultunk tőlük, sok történetet megismertünk. 1997-ben a Gyermekvédelmi törvény a gyámhivatali eljárást is szabályozta e területen (innentől joga van az örökbefogadottnak a vér szerinti szülő megkeresésére), és egyre kevésbé volt titok az örökbefogadás az örökbefogadott családokban, 2013-ban pedig a szülő után a testvér is megkereshetővé vált.

Ami még mindig problémás: Magyarországon az eredeti születési kivonatot nem kaphatják meg az örökbefogadottak a származáskutatáskor sem, pedig ugyanazok vagyunk, akik megszülettünk. Itt súgnék az örökbefogadóknak: a barátkozásoknál nem lehetetlen szerezni egy anyakönyvi kivonat-másolatot a nevelőszülőtől, ha nem is szabályos. Ez egy adu ász lehet majd, és a szülő tudni fogja, mikor jöhet el az ideje, hogy ezt megmutassa a gyermekének.

Kifejezetten a születési anyakönyvi kivonat? De milyen adat szerepel rajta, amit nem ismerünk? Csak az anyja neve, minden más adatot tudunk, nem?

Nekünk ez csak ennyi, a gyerekeknek ez sokkal több, az énazonosság része, ugyanúgy, mint a név, azok vagyunk, akinek megszülettünk. Utána egy ”hamisítványt” állítanak ki az örökbefogadásnál… A gyámhivatalban viszont a származás megismerésénél elutasítják, ezt nem kaphatják meg az örökbefogadottak. Ez csak egy a gondok közül. A felnőtt örökbefogadottak elbeszéléséből tudjuk, hogy a gyámhivatalban sokszor nagyon nem diszkréten szervezik meg ezt a helyzetet, mások is jelen vannak  szobában, mikor elmondja a kérést a vér szerinti család megkeresésére. Sokszor nagyon értetlenül áll az ügyintéző hozzá. Volt, aki azt mondta, hogy mit akar tudni, hogy pék volt vagy cukrász, miért fontos ez magának? Nem mindig vesznek fel jegyzőkönyvet. Ez nagyon fontos, hogy ne jöjjön el úgy az érdeklődő, hogy nem kapja meg a jegyzőkönyv egyik másolatát, mert azzal lehet reklamálni, hogy a kutatási munkát elvégezte-e a gyámhivatal.

Székely Zsuzsa

Székely Zsuzsa

Nagy probléma a vér szerinti szülők felé, hogy egy gyámhivatali idézést kapnak, amin nincs rajta, hogy örökbefogadási ügyben keresik, de ki nem ijed meg egy gyámhivatali idézéstől. Nem csoda, hogy nagyon sokan elutasítják, 10-ből nyolc megkeresés nem sikeres, nemcsak amiatt, mert az idézéstől megijedtek, hanem nem találják őket, eltűntek, meghaltak. Ha sikeres, akkor se mindig hajlandóak a kapcsolatra. Sokszor nem mondják el a fiatalnak a hivatalban, hogy ha sikertelen a megkeresés, elutasítja a vér szerinti szülő, hogy beadhat-e újabb kérelmet és mennyi idő múlva. Ha csak az anyát kereste, később beadhat-e új kérelmet az apa vagy a testvérek felkutatására. A tájékoztatás is sokszor hiányos. Hallottuk felnőtt örökbefogadottól, hogy ha hirtelen megijed a vér szerinti szülő, és először elutasítja, akkor lezárják az aktát, és másnap hiába megy vissza, hogy mégis vállalná a kapcsolatfelvételt, akkor elutasítja az ügyintéző, mert már lezárta az aktát, és nem fogja megtudni az örökbefogadott, hogy a szülő mégis találkozna vele. Nincs sem pszichológiai tanácsadás, sem kísérés. Mi már többször jeleztük az egyesületben, hogy küldjék hozzánk a felnőtt fiatalt, szívesen segítünk felkészülni erre az útra, de a gyámhivatalok ebben nem partnerek. Read the rest of this entry

Hivatalos ügyek intézése örökbefogadás után

Általános

Sokan kérdezik, mik az intéznivalók egy frissen örökbefogadott gyerekkel. Több emberrel beszéltem, és valahogy mindenkinél másképp alakult, mit, mikor és hogyan tudott elintézni. A leírtakat tekintsétek sorvezetőnek, nagyjából ilyen sorrendben érdemes rendezni a papírokat, de nagy eltérések lehetségesek az ügymenetben, és sokszor a hivatalok is rossz tájékoztatást adnak.

Kihelyező határozat. Ezt akkor kapjuk, mikor a barátkozás végén megyünk a gyámhivatalba, (kormányhivatalba) hogy hazavihessük a kicsit. Tegyük el jól, ez bizonyítja, hogy mely naptól él a háztartásban a gyerek (ettől a naptól járnak a juttatások is.) A következő ügyintézésekre mindig vigyük magunkkal.

A családi pótlékot, gyedet stb. akár már ezzel el lehet kezdeni intézni a kihelyezés alatt, de akkor a tényleges örökbefogadáskor újra be kell adni a gyerek adatait.

Örökbefogadási határozat. Titkos örökbefogadásnál általában a kihelyezés végén, a gyámhivatalban adják oda. De van olyan is, hogy ne kelljen egy távoli hivatalba elutazni, ezért egy közelebbibe megy be nyilatkozni a család, akkor pár hét múlva elküldik postán. Ezt nem minden megye engedi. Nyíltnál általában kiküldik postán pár hét múlva. Ha megvan, ezt is mindig vigyük magunkkal.  Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti család minden adata szerepel rajta. Hallottam már olyat, hogy a diszkrét szülő ügyesen fénymásolt belőle egy olyan verziót, ahol a vér szerinti család adatait kitakarta, és ahol nem szükséges az eredeti, ott ezt a másolatot adta be.

A gyermek új anyakönyvi kivonata. Postán küldi el általában a gyámhivatal, 2-3 héttel az örökbefogadás után. Amíg ez nincs meg, semmit nem tudtok intézni.

Lakcímkártya. A kormányablakban kell intézni, de néha kiküldik az anyakönyvi kivonattal együtt, máskor meg üreset küldenek ki, akkor újat kell csináltatni.

Útlevél. Nem kötelező. Az igénylésnél legyen ott a házaspár mindkét tagja (legalább amíg hozzájárul), és a gyerek, hogy lefotózzák. Read the rest of this entry

Szerelem első látásra?

Általános

Tévhit: “Az örökbefogadásra váró szülő a gyereket először megpillantva azonnal elsöprő érzelmeket él át, rögtön a gyerek anyjának, apjának érzi magát és biztos benne, hogy ők egymásnak lettek teremtve.”

Na, ez nem mindig van így. Ma ezt a hiedelmet próbálom rendbe tenni. Egyfelől adott a gyerekre régóta vágyó pár vagy egyedülálló ember, a másik oldalon meg egy idegen kisgyerek. Lehet, hogy a kórházban látják és újszülött, vagy épp a nevelőszülőnél, ahol a kisgyerek úgy viselkedik, mint a saját családjával, jó esetben. És most kell eldönteni, hogy akarják-e folytatni az ismerkedést vele. Mit kéne érezni?

A “szerelem első látásra” mítosz. Kártékony mítosz. Nem mindenki érzi ezt, a sikeresen örökbefogadók közül sem. Sőt: aki maga szül, az az anya sem feltétlenül érez azonnal mély anyai érzelmeket, lehet, hogy csak egy ráncos újszülöttet lát és épp hullafáradt. Ezen ok miatt mégsem hagyják ott tömegesen a babákat a kórházban a nők, hanem bíznak benne, hogy kialakul az érzés. Kialakul. “Én még nem vagyok anya, én csak szültem egy gyereket” – mondta egy ismerősöm pár nappal a szülés után. A szülői érzések folyamatosan fejlődnek, ahogy alakul a kapcsolat. Nekem a legidősebb gyerekem tízéves, és másképp, mélyebben szeretem őt, mint egynapos vagy egy hónapos korában, hisz sokkal több élmény köt össze minket. Azt sem szabad elvárni, hogy a gyerek különösebb ragaszkodást mutasson egy először látott idegen felé, normálisan cseperedő bébi a nevelőszülőhöz, gondozóhoz kötődik. Ismétlem: idegen gyerek és idegen felnőttek találkoznak. Új helyzet, amiben valamennyi félelem is teljesen normális.

Ha persze elsőre nagyon szimpatikus a gyerek, ha hazavinnék a szülők, és nem derül ki semmi kizáró körülmény, akkor egyszerű a helyzet, igent mondanak, és elindítják a barátkozást.

Vannak viszont olyan helyzetek, amikor indokolt lehet nem-et mondani: Read the rest of this entry

Milyen egy másfél-kétéves kisgyerek?

Általános

Mindkét örökbefogadott gyerekünk másfél éves volt, mikor hozzánk érkezett. Meg szokták kérdezni, miért ilyen idős gyereket vállaltunk, miért nem ragaszkodtunk újszülötthöz. Ez a poszt arról szól, mit tud egy másfél-kétéves kisgyerek, mire számítson, aki ennyi idős gyereket vállal, miben könnyebb, nehezebb, más, mint egy újszülött érkezése. Persze mindenféle korú gyerek érkezése izgalmas. Amiért ezt az életkort külön kielemzem:

  • Sok felkészülő úgy vág neki, hogy csak pár hetes babát szeretne, félnek a kicsit nagyobb gyerektől. Természetesen, mindenki csak olyan gyereket vállaljon, akit el tud fogadni. Elolvasva talán el tudják dönteni, hajlandóak-e kicsit tágítani a paramétereken.
  • A legutóbbi Örökbe.hu felmérés szerint a várakozási időnél az egyéves kor a választóvonal, aki ennél idősebb gyereket is vállal, hamarabb sorra kerül.
  • A rendszer működéséből adódóan igen sok a másfél-kétéves örökbefogadható gyerek. Ez egy tipikus korcsoport, ők azok, akikről nem mondtak le rögtön a születésnél, bekerültek a rendszerbe és a kapcsolattartás hiánya miatt lettek örökbe fogadhatóak.

Lássuk, mit tud egy másfél éves! Gyorsan mondom, hogy nagyon nagy egyéni különbségek lehetségesek, és a leírtak átlagosan fejlődő gyerekre érvényesek, egy ingerszegény környezetben élő baba persze hátrébb tart. Nem azért adom a listát, hogy egy bemutatott gyerek fejlődését ezen ellenőrizzék (ahhoz sokkal alaposabb vizsgálatok kellenek, és a leírtaktól való eltérések is lehetnek normálisak!), hanem hogy aki még a tervezés szakaszában van, egyáltalán el tudja képzelni, milyen egy ekkora gyerek, és az való-e neki. Tehát, bár az első pont a listán, hogy tud járni, előfordulhat, hogy egy konkrét 18 hónapos gyerek még mászik, és ez nem is feltétlenül jelent problémát. Mindazonáltal, aki ilyen korú gyerek örökbefogadására készül, az ne egy kúszó-mászó csecsemőt, hanem egy sétáló kisembert képzeljen maga elé.

  • Tud járni.
  • Gagyog, pár szót már mond.
  • Bármit ehet már.
  • Önállóan eszik, kanállal, és nagy maszatolással
  • Fogainak nagy része már kibújt.
  • Átalussza az éjszakát, egyszer napközben is alszik.
  • Élvezi, ha mesélnek neki.
  • Játszani nem igazán tud, inkább pakolgatja a játékokat.
  • Nincs veszélyérzete, bármire fel tud mászni, a tilalmat még nem fogja fel. Minden pillanatban szemmel kell tartani!
  • Van napirendje (ha az előző helyen úgy szoktatták), ami kapaszkodót jelent az új szülőnek is.
  • Már lehetnek rossz szokásai (cumisüveg, édes italok).
  • Mindent önállóan akar csinálni, ami nagy káosszal járhat.
  • Könnyen lehet, hogy nem bír ki hosszabb időt babakocsiban, hordozóban.
  • Gyerekprogramokhoz még túl kicsi, nem tud játszani a kortársaival.
  • Az átlagos ruhaméret 86-92-es, de ebben is nagy eltérések lehetségesek.

Read the rest of this entry

Tévhitek a megmondásról

Általános

Mikor és hogyan mondjuk meg a gyereknek, hogy örökbe fogadtuk? Ki hogy beszélget erről a témáról a kicsivel? A friss örökbefogadók egyik visszatérő kérdése ez, a Babaköszöntők is erről tanúskodnak. Jó hír, hogy a nagy többség nem gondolja, hogy az örökbefogadást el kéne titkolni a gyerek elől. Viszont nem feltétlenül tudják, hogy álljanak hozzá a beszélgetéshez. Ma csokorba gyűjtöttem a témával kapcsolatos sztereotípiákat és tévhiteket.

  1. Meg kell várni a beszélgetéssel, amíg a gyerek kérdez. Nem, az első lépést a szülőnek kell megtennie, a gyerek, ha érzi, hogy kellemetlen a téma, nem fog kérdezni, esetleg eszébe sem jut.
  2. Van egy meghatározott alkalom, amikor a szülő ezt elmondja a gyereknek. Ahogy a szexuális felvilágosítás sem az az alkalom, mikor a 14 évesnek elmagyarázzuk az óvszer használatát, hanem elkezdődik egyévesen azzal, hogy te fiú vagy, neked fütyid van, és egy folyamatos beszélgetés az éveken át. Az örökbefogadást sem lehet egyszerre „letudni”, az életkora szerint a gyereknek mindig új kérdései lesznek – már ha a szülő nyitott erre.
  3. Amikor a gyerek megkérdezi: „én a te hasadban voltam?”, akkor kell elmondani az örökbefogadást. Egy csomó gyerek nem is így kérdez, és ez a kérdés meg jó eséllyel az óvodai öltöztetésnél fog felmerülni, mikor egy másik gyerek anyukája terhes.
  4. Amikor a gyerek megtudja, hogy örökbe fogadták, megdöbben. Ha ez 14 éves korban történik, akkor valóban ez lehet a reakció. Épp ezért a mai ajánlások szerint olyan pici korban – tulajdonképpen a családba érkezés után azonnal – el kell kezdeni ezt mondogatni, mikor a gyerek még nincs is tisztában a születés módjával, és nem rázza meg, mert ebbe nő bele. Később persze szembesülni fog ennek a veszteségeivel is, de ez nem óvodáskorban várható.
  5. Elég annyit mondani: téged örökbe fogadtunk. Az örökbefogadás kifejezést is kell mondogatni, hogy a gyereknek ismerős legyen, azonban ez a közlés így egy 2-3 éves kicsinek semmit nem jelent, fogalma sincs, mi az. Hogy a gyerek értse, hozzá kell tenni valami ilyesmit, hogy “minden gyerek egy néni pocakjából születik, te egy másik néni/Mari hasából születtél, aki ránk bízott, hogy neveljünk fel.” Az ajánlások szerint ezt az óvodáskor kezdetére tudnia kell a gyereknek.
  6. “Te nem a pocakomból születtél, hanem a szívemből.” Nagyon cuki mondás, jól mutat a Facebookon, de egy kisgyereket, akinek még nincs fogalma a biológiáról, teljesen félrevihet, azt hiheti, hogy ő tényleg az anyukája szívében fejlődött. Nem lehet megspórolni, hogy beszéljünk a másik néniről, a szülésről, ezek nélkül a gyerek esetleg azt hiszi, hogy őt nem is anya szülte, vagy hogy az ő családba érkezése semmiben nem különbözik a többi gyerekétől.
  7. Ha egyszer elmondtuk az örökbefogadást, a gyerek tudni fogja. Sajnos nem, időnként, legalább pár havonta át kell venni a témát, különben a gyerek elfelejti, vagy azt szűri le, hogy ez tabu, amiről nem szabad beszélni.
  8. „Az én gyerekemet ez nem érdekli/rendben van a témával, nem is kérdez róla soha.” Lehet, hogy tényleg nem érdekli még, de az is lehet, hogy nem mer kérdezni, mert érzi, hogy a szüleinek kínos a téma. Ha a kommunikáció őszinte erről a kérdésről, akkor a gyereknek időnként vannak kérdései. Ha nincsenek, néha a szülő is előhozhatja (nem kell mindennap, de pár havonta nyugodtan).
  9. Ha egy gyereket 3-4 éves korban fogadtunk örökbe, annak nem kell megmondani, hisz úgyis emlékszik az előző helyére. Sajnos nem igaz. Az egyik alanyomat ötévesen fogadták örökbe, és mindent elfelejtett, ami előtte történt vele. Ha a szülő nem tartja ébren az emlékeket, azok még ennyi idős gyereknél is törlődhetnek. Illetve a gyereknek tévképzetei is lehetnek, például, hogy a vér szerinti szülei jöttek vissza érte. Ha a gyerek emlékszik a nevelőszülőre, ez olyan kincs, amit őrizzünk meg, és akkor is beszélgessünk arról, hogy mi örökbe fogadtuk, és örökre itt maradt.
  10. A csavaros/durva részeket/azt, hogy van-e testvére/hogy miért adták örökbe stb. majd elmondja a vér szerinti szülő, ha 18 évesen megkeresi. Sajnos ezek elmesélése is az örökbefogadó szülőre hárul. Nem biztos, hogy a gyerek 18 évesen elindítja a keresést, hogy meglesz az örökbeadó, hogy válaszol. Ha hatévesen kíváncsi, akkor válaszoljunk tudásunk és az ő értelmi szintje szerint, ne azzal, hogy majd tizenkét év múlva megtudod.
  11. Az örökbefogadás története ott kezdődik, hogy „csengett a telefon és mentünk érted a kórházba/intézetbe/nevelőszülőhöz…” Az örökbefogadó szülők története kezdődik itt. A gyereké ott kezdődik, hogy nőtt egy nőnek a hasában és megszületett. Ha erről sose beszélnek, csak az egymásratalálást ecsetelik, a gyereknek esetleg az a tévképzete alakul ki, hogy őt nem is anya szülte.
  12. Az örökbefogadás elmesélése ott kezdődik, hogy „anyának beteg volt a hasa és nem lehetett gyerekünk…” Egyszer ezt is el lehet mondani, de én nem ezzel kezdeném a legelső alkalommal. Az a szerencsés, ha addigra a szülők feldolgozták a meddőséget, a veszteségeiket, és az örökbefogadás örömét tudják átadni a gyereknek.
  13. Ha egy gyereket jól nevelnek, ha szerető légkörben nő fel, akkor nem fog érdeklődni a vér szerinti családja iránt. Épp ellenkezőleg. Ha valódi bizalmi viszony alakul ki a családban, ha nem tabu ez a téma, akkor meri megosztani, hogy gondol a vér szerinti szülőkre is. Ha az örökbefogadónak problémája van ezzel a témával, azt a gyerek önkéntelenül megérzi, és tapintatosan nem hozza szóba a kérdést.

Read the rest of this entry

A kolléganőm örökbe fogadott egy gyereket, mit kérdezhetek tőle?

Általános

Egy tipikus kérdés a kívülállóktól: “A kolléganőm nemrég örökbe fogadott egy kisfiút. Mit mondhatok neki? Mit kérdezhetek tőle?”

Nem lesz végső válasz a kérdésre. Fordítsuk le egy hétköznapibb helyzetre a szitut. “A kolléganőmnek új pasija van. Mit kérdezhetek tőle?” Erre a bulváros kérdésre a felelet legalább négy dologtól függ:

  1. Te mennyire vagy nyitott vagy zárkózott, mennyire szoktál érdeklődni mások dolgai iránt.
  2. A kolléganő mennyire nyitott vagy zárkózott, szívesen beszél-e magáról.
  3. A köztetek levő viszony: csak köszöntök, vagy legjobb barátnők vagytok?
  4. A kolléganő és az új pasi közti viszony. Lehet, hogy egy futó kalandról nem számolna be, de az eljegyzéséről igen.

Hát, valahogy így van ez az örökbefogadással kapcsolatban is. Egyfelől magánügy, másfelől azért emberek szoktak a magánügyeikről is beszélni a közösségekben. Nehéz általánosságokat mondani, mert az örökbefogadók is nagyon különböznek. Van, aki nyitott, és mindenkinek szívesen meséli a történetet. Van, aki nem érez erre késztetést. Lehet, hogy a rendszer egészét szívesen elmagyarázza, de a saját gyereke érkezésének privát részleteit nem osztaná meg. Lehet, hogy sokat tud a rendszerről, lehet, hogy keveset, és az is előfordulhat, hogy most nincs kedve edukálni az emberiséget, vagy a héten már nyolcan megkérdezték tőle… Lehet, hogy valami miatt feszült, például még nem telt le a hat hét és egyelőre emiatt nem publikus a dolog. Lehet, hogy még maga is bizonytalan, nem alakultak ki rögtön az anyai érzései, nem dolgozta fel a meddőséget, vagy egy nehéz barátkozáson van túl, és küzdelmes az összeszokás. Lehet, hogy egész éjjel nem aludt…

Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2019

Általános

Frissítettem a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil milyen feltételekkel fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 60  kb. 630  kb. 30  kb. 200  918 16
Várakozók száma  175  150  ?  450  kb. 250  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2018-ban (zárójelben a 2019-es szám)  4 (4)  11 (12)  12 (15)  2 (3)  25* (32**)  42(31)  8 (1)
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-10  10-40  1-6  10-20  35-70  0-8
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

*Ezen kívül a Fészeknél még 2018 decemberében volt 7 örökbefogadás, amelyek csak 2019-ben lettek jogerősek.

** 32 gyerek, két ikerpár

A költségek tervezésénél vegyétek figyelembe, hogy a nagyobb civil szervezetek még elkérik az egyszeri anyasági támogatás összegét is (64 ezer forint) az aláíráskor, amit majd később megkap a szülőanya. Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni.

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat (ingyen), évi 30-70 ilyen ügy zajlik le. Ők mindenkit fogadnak. Elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, de egyre több esetben a kismama a Tegyeszre bízza az örökbefogadók kiválasztását is.

Read the rest of this entry