Category Archives: olvasói kérdés

A kolléganőm örökbe fogadott egy gyereket, mit kérdezhetek tőle?

Általános

Egy tipikus kérdés a kívülállóktól: “A kolléganőm nemrég örökbe fogadott egy kisfiút. Mit mondhatok neki? Mit kérdezhetek tőle?”

Nem lesz végső válasz a kérdésre. Fordítsuk le egy hétköznapibb helyzetre a szitut. “A kolléganőmnek új pasija van. Mit kérdezhetek tőle?” Erre a bulváros kérdésre a felelet legalább négy dologtól függ:

  1. Te mennyire vagy nyitott vagy zárkózott, mennyire szoktál érdeklődni mások dolgai iránt.
  2. A kolléganő mennyire nyitott vagy zárkózott, szívesen beszél-e magáról.
  3. A köztetek levő viszony: csak köszöntök, vagy legjobb barátnők vagytok?
  4. A kolléganő és az új pasi közti viszony. Lehet, hogy egy futó kalandról nem számolna be, de az eljegyzéséről igen.

Hát, valahogy így van ez az örökbefogadással kapcsolatban is. Egyfelől magánügy, másfelől azért emberek szoktak a magánügyeikről is beszélni a közösségekben. Nehéz általánosságokat mondani, mert az örökbefogadók is nagyon különböznek. Van, aki nyitott, és mindenkinek szívesen meséli a történetet. Van, aki nem érez erre késztetést. Lehet, hogy a rendszer egészét szívesen elmagyarázza, de a saját gyereke érkezésének privát részleteit nem osztaná meg. Lehet, hogy sokat tud a rendszerről, lehet, hogy keveset, és az is előfordulhat, hogy most nincs kedve edukálni az emberiséget, vagy a héten már nyolcan megkérdezték tőle… Lehet, hogy valami miatt feszült, például még nem telt le a hat hét és egyelőre emiatt nem publikus a dolog. Lehet, hogy még maga is bizonytalan, nem alakultak ki rögtön az anyai érzései, nem dolgozta fel a meddőséget, vagy egy nehéz barátkozáson van túl, és küzdelmes az összeszokás. Lehet, hogy egész éjjel nem aludt…

Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2019

Általános

Frissítettem a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil milyen feltételekkel fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

 Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít  1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Szenczy Katalin Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 60  kb. 630  kb. 30  kb. 200  918 16
Várakozók száma  175  150  ?  450  kb. 230  kb. 500  100
Örökbefogadások száma 2018-ban  4  11  12  2  25*  42  8
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-10  10-40  1-6  10-20  35-70  0-8
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen  eltérő lehet, mivel a gyerek- hez illesztik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  40 év  (a nőé)  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
      egyedülállókat fogad?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
      olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra  Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori ajánlással (ha van) lehet jelent-kezni.  Keresz-tény családok előnyben vannak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

 Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt venni vára- kozói talál-kozón. A  Gólyahír nem fogadja azok jelentke-zését, akik az első gyereket más civil szerve-zettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 eFt (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  Nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft

*Ezen kívül a Fészeknél még 2018 decemberében volt 7 örökbefogadás, amelyek csak idén lettek jogerősek.

A költségek tervezésénél vegyétek figyelembe, hogy a nagyobb civil szervezetek még elkérik az egyszeri anyasági támogatás összegét is (64 ezer forint) az aláíráskor, amit majd később megkap a szülőanya. Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni.

Rajtuk kívül még a Területi Gyermekvédelmi Szolgálatok is közvetítenek nyílt örökbefogadásokat (ingyen), évi 30-70 ilyen ügy zajlik le. Ők mindenkit fogadnak. Elsősorban magánutas nyílt örökbefogadások zajlanak rajtuk keresztül, de egyre több esetben a kismama a Tegyeszre bízza az örökbefogadók kiválasztását is.

Read the rest of this entry

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.

Várakozó cipői egy narancssárga megyéből

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry

„Az könnyíti meg az örökbefogadás elfogadását, ha a nagyszülő elkezd aggódni a gyerek egészségéért vagy a boldogságáért”

Általános
„Az könnyíti meg az örökbefogadás elfogadását, ha a nagyszülő elkezd aggódni a gyerek egészségéért vagy a boldogságáért”

Az örökbefogadás egyik velejárója, hogy a nagyszülők, távolabbi rokonok is részesévé válnak a gyermek érkezésének, miközben ők nem végeztek felkészítő tanfolyamot, sokszor idejét múlt nézetekkel, tévhitekkel vagy ellenérzésekkel bírnak az örökbefogadással kapcsolatban. Hogy lehet kezelni ezt a helyzetet? A Mózeskosár Egyesület pszichológusaival, Székely Zsuzsával és Dengyel Kingával beszélgettem, akik Örök Nagyi címen az örökbefogadásban érintett családtagoknak tartanak workshopot.

Hogy jött az Örök Nagyi hétvége ötlete?

Dengyel Kinga: Eredetileg egy egyetemi kurzusom dolgozatának készült a tréning terve, és immár harmadszor kerül megrendezésre a workshop. Az egyik Mózeskosár szülőklubon hallottam, hogy lenne igény a nagyszülőknek is valamilyen felkészítő tanfolyamra, mivel ők is tele vannak kérdésekkel, hitekkel-tévhitekkel, félelmekkel az örökbefogadással kapcsolatban. Innen jött az ötlet, hogy valami hasznosat csináljak, készítettem egy tréningtervet, elküldtem Zsuzsának, ő visszaírt,hogy mikor tartjuk meg. Az első workshopra öt örök nagyi jött el, várakozók is, és egy nagymamapáros, azaz egy leendő örökbefogadott gyermek két nagymamája. Ez is sokat adott a dologhoz, fantasztikusan sikerült a hétvége. Tavaly eljöttek párban is nagyszülők, tehát a nagypapák is. De ez nemcsak nagyszülőknek szól, bárki részt vehet, rokon, szomszéd, aki azt gondolja, számára fontos a téma, mert ott lesz a gyermek körül.

Székely Zsuzsa: Egy nagynéni is majdnem eljött.

Az interjúra készülve körbekérdeztem örökbefogadókat a bloghoz tartozó zárt csoportban, milyen ellenvetésekkel, előítéletekkel találkoztak a nagyszülőktől. Egy aranybánya gyűlt össze a válaszokból. Mindjárt idézek ezekből. Viszont rögtön beleütközünk a téma paradoxonába, hogy akik a leginkább ellenzik, azok nem fogják rászánni a pénzt egy tréningre, és egy hétvégét sem, ők nem hajlandóak elmenni egy kétórás találkozóra sem.

Dengyel Kinga: Azt látjuk, ezt nem lehet erőltetni. Egyébként a workshopra tényleg minden – leendő – nagyszülőt a gyermekeik küldtek.

Székely Zsuzsa: Ide azok a rokonok jönnek, akiknek a gyerekének tetszett a 40 órás örökbefogadói tanfolyam, sikerült velük kiépíteni a bizalmat, hisznek abban a megközelítésben, hogy az egész család hasonlóan gondolkodjon, ők tudták elküldeni a szüleiket. Magától ebben a fázisban nem talál meg egy ilyen eseményt egy rokon. Tehát a gyerekeik fizették ki.

Eszerint akik eljöttek, nem a legellenségesebbek voltak.

Székely Zsuzsa: Sőt, nagyon jól lehetett velük dolgozni, és már sokat tudtak a gyerekeiktől az örökbefogadásról. Amivel a tréningen kifejezetten foglalkozunk, és ez nem is kerül elő a felkészítő tanfolyamon, hogy mit tegyen a rokon, amikor az adott korú örökbefogadott gyerekkel együtt van.

Dengyel Kinga

Dengyel Kinga: A résztvevők tipikusan a nevelési forró helyzetekre kíváncsiak.

Székely Zsuzsa: Például ha a gyerek emlegeti a nevelőszülőt. Ebben a nagyszülők még nem tartottak ott, mint sok örökbefogadó szülő, hogy a gyerek élettörténetét egységében kell elképzelni. Ők azt szeretnék, hogy legyen egy vasfüggöny, ez egy új élet, ne is emlékezzen a gyerek a régire, nem kell visszalátogatni. Az ellenkezője elfogadásában kell őket segíteni. Read the rest of this entry

A sorszámról

Általános
A sorszámról

Az örökbefogadásra várakozók egyik kedves témája a sorszám, azaz, hogy ki hányadik a gyerekre várók sorában. Két helyen értelmezhető ez a fogalom: a saját megyében illetve a nyílt örökbefogadást közvetítő civileknél. Gyorsan előrebocsátom, hogy nem hiszek a sorszám fetisizálásában, mindjárt kiderül, miért.

A megyék közül van, amelyik közli a sorszámot, van, amelyik nem, vagy csak a jelentkező nógatására. Ez azt mutatná, az adott megyében hány gyerekre váró van még előttünk, tehát hány embert kellene kivárni, ha mindenki a “megyei listán” kerülne sorra. Önmagában nem sokat mond az esélyekről. Két szélsőséges példa: 2017 végén Nógrád megyében 22 család, Budapesten meg egy híján 800 állt sorban. Nagy az eltérés abban is, melyik megye hány gyereket ad örökbe egy évben, a kisebb megyékben ez évi néhány, a nagyobbakban több tucat is lehet. Tehát nem nagyon érdemes összehasonlítani, ki hány év alatt hány helyet lépett előre. Ha közli a tanácsadó, hogy a 70. helyen állunk, ez sem jelenti azt, hogy 69 embert kell kivárnunk, mert

  • nem mindenki a megyei listán fog örökbe fogadni, akik az országoson, vagy nyíltan fogadnak örökbe, azok kiesnek innen
  • nem mindenki fogad örökbe, aki a várakozás alatt meggondolja magát, elválik, gyereke születik, külföldre vagy más megyébe költözik, az is kiesik
  • aki örökbe fog fogadni, az se biztosan fogadóképes egy esetleges telefonnál, mert elutazott, házat újít fel, lombikozik.

Read the rest of this entry

Egyedül örökbe fogadni

Általános

Ma azt járom körül, milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak, aki társ nélkül örökbefogadáson gondolkodik. A szakirodalom a házaspárokat tekinti többnyire alapesetnek, a kibővített felkészítő tanfolyam anyagában sem térnek ki külön az egyedülállók sajátos helyzetére, holott ők teszik ki a jelentkezők 10-12 százalékát.

Az alapok:

I. A jelen magyar örökbefogadási rendszer a házaspárokat részesíti előnyben, egyedülálló emiatt jellemzően olyan gyereket kaphat, akiért a házasok nem tolonganak. Ez jellemzően már nem csecsemő, hanem kicsit idősebb, roma származású vagy egészségi gonddal küzdő gyerek. Tehát akkor érdemes belevágni, ha ilyen gyereket elfogadsz. Az általam ismert egyedülálló örökbefogadók többsége egyévesnél idősebb, roma (a rendszer által romának vélt) gyereket vitt haza. A jó hír, hogy nem vártak sokat, jellemzően 1-2 év alatt sorra kerültek. És egy gyereket kaptak (nem testvéreket). Előfordult, hogy újszülött érkezett egyedülállóhoz, de csak erre nem érdemes berendezkedni.

II. Ki az egyedülálló? A magyar örökbefogadási gyakorlatban e címke alatt szerepelnek

  • azok, akiknek tényleg nincs párjuk
  • akiknek van partnerük, de nem élnek együtt
  • akik együtt élnek, de nem házasok
  • akik regisztrált élettársi kapcsolatban élnek
  • sőt, azok is, akik házasként vágnak bele az örökbefogadásba, de a társuk nem kívánja örökbe fogadni a gyereket (a magyar jog erre is lehetőséget ad).

Többségük nő, de vannak sikeres példák egyedülálló férfi örökbefogadására is.

A gyerekvállalást előre elképzelni szinte lehetetlen, de van pár szempont, amire ebben a helyzetben érdemes felkészülni, amiben más ez az út, mint a házaspárok örökbefogadása. A cikkben azokra koncentrálok, akik tényleg egyedül lesznek a gyerekkel. Az idézetek egyedülálló örökbefogadóktól származnak.

Mikor? Házaspároknál a jellemző út ez: megismerkedés, párkapcsolat, gyerekvállalási szándék, meddőségi problémák, feldolgozás, örökbefogadás. Persze, akadnak jócskán eltérő pályák is, nem mindenki infertilitás miatt vág bele, de van egy íve. Egy egyedülálló esetleg el se jut oda, hogy kiderüljön, meddőségi problémája van. Sokféle egyéni út állhat amögött, hogy valaki egyedül (vagy a magyar rendszer szerint „egyedül”, lásd II. pont) jelentkezik örökbefogadásra, lehet, hogy nem volt olyan kapcsolata, amiben felmerült a gyerekvállalás, lehet, hogy most is kapcsolatban él, de a partner nem akar gyereket, lehet, hogy már kifutott a szülési korból és így tovább.

„Valószínűleg a legtöbben akkor jutnak el odáig, amikor a gyerek utáni vágy erősebb lesz a társ utáni vágynál, közeledik vagy elmúlt a 40. év, az összes barátnőnek már van gyereke, és már jobban hiányoznak a gyerekes programok, mint a századik egyforma bulizós este, a sorra rosszul sikerülő ismerkedések, vagy az ugyanoda tartó baráti beszélgetések. Sarkítottam, de egy idő után mindenki beszorul valahogy a saját körébe, és a gyereknevelés egy szemlélet- és életmódváltást tud hozni, amit más kevésbé. Ez valószínűleg egyfajta kapuzárási pánik az egyedülállóknál, amikor még van energia és erő gyereket nevelni, de a klasszikus modellből már valahogy kicsúsztunk.”

Apja neve. Szerencsére már nem kötelező a képzelt apa bejegyzése, ha egyedülálló nő fogad örökbe (a képzelt anyáé igen, ha férfi). Az örökbefogadásnál dönteni kell, kéri-e az egyedülálló anya képzelt apa bejegyzését. Ha igen, akkor egy életen át magyarázni kell, hogy ő képzelt személy, ha nem, akkor hivatalosan nincs apja a gyereknek. A gyerekkel való őszinte kommunikációban talán szerencsésebb az utóbbi verzió. Jó hír, hogy ezt elég a gyerek tényleges érkezésekor eldönteni, és hogy a többi nehézséghez képest eltörpül. Egyébként a gyerek előbb-utóbb meg fogja kérdezni, hogy neki miért nincs apja (anyja), és az intézmények is meg fogják kérdezni. Lehet, hogy emiatt kicsit több embert kell beavatni az örökbefogadásba, mint egy házaspárnál.

Pénz. Az I. pont alapján az egyedülállók jellemzően két év feletti gyerekre számíthatnak, akivel csak a havi 25 ezres gyes jár (meg persze a családi pótlék). Miből fogod megoldani az otthonmaradást? Tudsz félretenni a fizetésedből? Ha most se tudsz, hogy fogod a gyereket is eltartani? (Ez házaspároknál, sőt nem örökbefogadóknál is probléma, nagyon kevés embernek van megtakarítása váratlan helyzetekre. Természetesen, aztán valahogy megoldják, de jobb előre gondolkodni.) ((2020-tól a tervek szerint a csed-del azonos összegű örökbefogadói díj járna az idősebb gyerekek örökbefogadóinak is, ezt örömmel várjuk.)) Read the rest of this entry

Az örökbefogadás napja

Általános

Ma arról a napról írok, mikor a friss család másodszor is elmegy a gyámhivatalba, és immár a végleges örökbefogadásról nyilatkoznak. Ez egy kevésbé látványos esemény, hiszen ekkor már túl vannak a „kötelező gondozási időn”, azaz legalább egy hónapja az otthonukban nevelgetik a gyereket, fizikai változás nem történik. De ekkor készül az örökbefogadási határozat, aminek a jogerőssé válásától a bébi hivatalosan is a gyerekük (nem feltétlenül kapják meg aznap a határozatot). Az örökbefogadók ekkor mondják ki az utolsó igent a gyerekre, ekkor nyilatkoznak, hogy örökbe akarják fogadni. Illetve, ekkor van az utolsó lehetőség a visszalépésre, ha az otthon töltött idő alatt úgy látták, mégsem fognak boldogulni együtt. Ha újszülött a baba, akkor már letelt a hat hét, azaz a szülőanya már nem kérheti vissza többet, ott ez egy elég jelentős esemény, de ők valószínűleg a 42. nap estéjén már kibontották a pezsgőt.

Alapvetően ugyanabba a gyámhivatalba kell menni, ahol a kihelyező határozatot megírták, ha ez igen messze van, lehet kérni, hogy az iratokat küldjék át az örökbefogadók lakóhelye szerintibe. Erre nem minden megye hajlandó, és némi időbeli késedelemmel jár.

Rajz: Igazgyöngy Alapítvány

Milyen dokumentumokra lesz szükség?

  • Mindenképpen kell egy környezettanulmány a Tegyesztől, ahol megállapítják, hogy a gyerek
    beilleszkedett a családba, ezt a Tegyesz elküldi a gyámhivatalnak
  • És ha a kötelező gondozásba helyezésnél felsorolt összes irat valamelyik még nem érkezett
    be, akkor azt is kérik. Ha az ott felsorolt kérdések valamelyikéről (gyerek neve, képzelt apa
    neve, utánkövetést kinél kérik) még nem nyilatkozott az örökbefogadó, akkor ez most fog
    megtörténni. Read the rest of this entry

A visszalépésekről

Általános

Magyarországon az újszülöttet örökbeadó szülőknek a gyerek hathetes koráig joga van visszavonni a nyilatkozatát. Azaz, ilyen esetekben előfordulhat, hogy az örökbefogadó már hazavitt egy kisbabát, majd pár hét múlva vissza kell adni őt. Titkos örökbefogadásnál már régebben fennállt a visszalépés jogi lehetősége, nyílt örökbefogadásnál 2014-ben vezették be. Az örökbefogadók nagy többsége újszülött babát szeretne, vagy ilyen korú gyermeket is szívesen elfogadna, ugyanakkor nagyon tartanak attól, hogy a szülőanya visszalép és elveszítik a babát. Ma a visszalépések jogi és gyakorlati oldalát mutatom be. Az adatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Központi Statisztikai Hivataltól származnak.

Mikor kérhetik vissza a gyereket? Ha hat hétnél fiatalabb újszülöttet

  • a vér szerinti szülei nyíltan adtak örökbe,
  • vagy titkosan adták örökbe,
  • vagy inkubátorba helyeztek – ez titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásnak minősül.

A visszalépés a gyerek 42 napos koráig lehetséges, függetlenül attól, mennyi idős volt az örökbeadásnál.

Nincs visszalépési lehetőség

  • hat hétnél idősebb gyerek örökbefogadásánál,
  • vagy ha ennél fiatalabb a baba, de nem a szülő hozzájárulásával adták örökbe (azaz a szülőknek megszüntették a jogait, az azonban a gyakorlatban nem zajlik le ilyen rövid idő alatt.)

Read the rest of this entry

Gyermekotthonból örökbe fogadni

Általános
Gyermekotthonból örökbe fogadni

Bár a törvény szerint 12 év alatti gyermek már csak nevelőszülőnél élhet, a gyakorlatban még mindig nem sikerült az összes kisgyereket családba tenni. Így az örökbefogadók egy része is intézetből viszi haza a babát vagy kisebb-nagyobb gyereket. A megelőző években évi 40-60 gyerek került intézetből örökbefogadókhoz, 2016-ban 140. Akkor kerül otthonba egy gyerek, ha az adott megyében nincs elég nevelőszülő, vagy az egészségi állapota olyan, hogy nem vállalják őt. Ma három olvasó osztja meg a tapasztalatait, akik mind csecsemőotthonból vittek haza kisgyereket.

Rlupin72 egy vidéki megyében ismerkedett a 27 hónapos, egészségi gondokkal küzdő Esztivel.

Milyen volt az intézet?

A ház maga egy régi, lepukkant, szocreál panelépület egy hatalmas, gyönyörű, és teljességgel kihasználatlan parkban. Az intézet egy többprofilú szociális-egészségügyi intézmény része. A gyermekotthonból már csak egy szobát használnak, amelyet tíz rácsos kiságy és egy járóka foglal el, szóval irdatlanul szűk a hely. A szoba kialakítása hangulatos volt, mesefigurák a falon, fa bútorzat, szőnyeg.

Hogy éltek a gyerekek?

A Pikler-módszert az intézetben hírből sem ismerik; a tíz gyerekre egy gondozó jutott éjjel-nappal. 2015 tavaszán Eszti volt a maga 27 hónapjával a legidősebb gyerek; viszont legalább öt félévesnél fiatalabb baba is lakott a szobában. Eszti ennek megfelelően nem kapott sem darabos gyümölcsöt, sem darabos ételt. Kizárólag folyékony és pépes táplálékot kapott, mint a többiek; rácsos ágyban aludt, pelenkázták – annak ellenére, hogy a felszereltség lehetőséget adott volna arra, hogy kiságyban aludjon, kisasztalnál, kisszéken ülve, önállóan próbálkozhasson enni, bilire szokhasson.

Az intézmény bezárás előtt állt, így a gyerekeknek éppen csak a fizikális életben tartására jutott idő és energia. Az orvosi ellátás meglétére odafigyelnek, de minőségére már nem. Eszti szemészorvosának, aki a kancsal szemét operálta, arra már “nem volt ideje”, hogy észrevegye: a gyerek szemére 6-os dioptriájú lencse kellene. A gyerekek valamennyien jelentősen hospitalizáltak, érzelmileg-mentálisan elhanyagoltak. Tisztázás – reggeli – délelőtti szabad “játék” – tisztázás – ebéd – alvás – tisztázás – uzsonna – délutáni “játék” – tisztázás – etetés – alvás darálója zajlik minden nap, szinte semmi változatossággal. Fürdetés minden másnap.

Eszti nem tanult meg kúszni-mászni sem rendesen, nemhogy beszélni; pedig ő még valamilyen fejlesztést is kapott hetente kétszer. Az udvaron szerintem életében nem járt, pedig még játszótér is van fajátékokkal, és kicsiknek való medence is, szép nagy fák árnyékában.

Hogy zajlott a barátkozás?

A barátkozás szokott menetrend szerint zajlik; az ottani Tegyesz szerint bevált, hatékony és gyors. Valóban az. Az “igen” után egy egyeztetett hétfőn leutazik az örökbe fogadni kívánó pár, kivesz szépen valamilyen szállást magának a saját pénzéből, aztán minden reggel 9 órakor beballag az intézetbe, ahol a Tegyesz munkatársai várják.

9-12, valamint 15-18 óra között lehettünk Esztivel hétfőtől csütörtökig. Minden nap egyre több gondozási műveletet (tisztázás, öltöztetés, etetés, fürdetés) vettünk át a gondozóktól; csütörtök reggel már a reggelit is tőlünk kapta. Péntek reggel 9-re a gyámhivatalba mentünk a papírokat elintézni (a gyerek meg kétségbeesett zavarodottságában ordított az intézetben, mert nem értette, mi történik vele), majd vissza az intézetbe, ebédeltetés, és irány haza. Ennyi. De bármilyen hihetetlen, tényleg működik. Talán a nem túl rózsás körülmények miatt a gyerekek is ösztönösen mielőbb szabadulni akarnak… Read the rest of this entry

Bemutatkozó levél, családi önéletrajz

Általános

Mit írjak a bemutatkozó levélbe? Az örökbefogadáshoz néha szükség lehet egy írásos bemutatkozásra vagy “családi önéletrajzra”, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, a Várva Várt Alapítvány, és egyes megyei Tegyeszek szoktak ilyet kérni a jelentkezéshez. Ennek nincs hivatalos formája, arra szolgál, hogy jobban megismerjék az örökbefogadásra  jelentkezőket. A Tegyesznél csak formalitás, a Bölcsőnél viszont van tét, a levél alapján dől el, kit hívnak be a személyes találkozóra. Nincs univerzális recept, ma azt szedtem össze, én mit írnék bele ebbe a dolgozatba.

fortepan_13736

  • Házaspárnál a megismerkedés története, mióta vannak együtt, mióta akarnak gyereket.
  • Foglalkozásuk, életkörülményeik, lakáskörülmények, hobbi, szabadidő. A Bölcső az iskolai végzettséget, munkahelyet és jövedelmi viszonyokat is szeretné tudni.
  • A saját gyerekkoruk, neveltetésük, ha ide illik. (Pl. nekem is sok testvérem volt, ezért szeretnék nagycsaládot.)
  • Milyen lépéseken estek át, hogy legyen gyerekük. (Mindazonáltal a veszteségeket nem részletezném túl szívbemarkolóan, annyit írnék, hogy 5 év alatt volt 4 sikertelen lombik, de nem írnám le az összes lombik/vetélés/műtét történetét.)
  • Ha már van gyerek: ő honnan érkezett, mennyi idős, hogy nevelik.
  • Egyedülállónál: miért döntött úgy, hogy egyedül vállal gyereket.
  • Miért döntöttek az örökbefogadás mellett?
  • Milyen gyereket szeretnének?
  • Külön érdemes hangsúlyozni mindazt, ami miatt előbb sorra kerülhet az illető (ha vállal cigány gyereket, súlyos egészségi problémás gyereket, 2-3 testvért).
  • Miért az adott szervezethez jelentkeztek? Ha a Baptistákhoz íródik a levél, akkor az egyházhoz, hithez való viszonyt is érdemes megemlíteni.
  • Hogy tervezik nevelni a gyereket, mik a hangsúlyok? Milyen családi értékeket adnának neki át? Hogy képzelik a mindennapokat?
  • Tágabb család hozzáállása, nagyszülők, fognak-e segíteni, várják-e az unokát. (Persze csak akkor írnék erről, ha jót tudok írni.)
  • Ha van olyan tényező, ami kidomborítja, hogy mennyire alkalmas vagyok, azt megemlíteném. (Például, ha van kisgyerekekkel tapasztalatom, ha gyógypedagógus vagyok.)
  • Aláírás kézzel, elérhetőség (lakcím, mail, telefon, ne ezen múljon).

Read the rest of this entry