Category Archives: olvasói kérdés

A nagy betegséglista egy orvos szemével II.

Általános

Folytatódik a beszélgetés dr. Büki György neurológus szakorvossal az örökbefogadók által kitöltendő egészségügyi adatlapról. Múlt héten a szülők betegségeivel, életmódjával foglalkoztunk, ma a gyerek lehetséges állapotairól beszélünk. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített. A cikk előző részét itt találjátok.

Most áttérünk a gyerek állapotára. Rögtön az első pont a listán megint egy jolly joker: genetikai károsodás.

Büki György: A genetikai károsodások egy részét ismerjük, tudjuk, mit jelent. Például a klasszikus fenilketonuriánál (fehérje-anyagcserezavar) egész életében fehérjeszegény diétán kell tartani az illetőt. A genetikai állapotok nagy részét a csecsemőkori szűrővizsgálatokkal leleplezzük, és ezáltal idejében be is avatkozhatunk, akkor az konkrétan egy életmódot jelöl meg. A másik ilyen klasszikus, régről ismert kórkép a galaktozémia, a tejcukor bontásának zavara, ami tejcukormentes étrendet követel. Bármelyik anyagcsere-betegség azt igényli, hogy időnként az illető témában jártas szakorvoshoz felkerekedjen az ember, rendszeres laborvizsgálatok történjenek és hogy a különféle előírásokat, étkezési megszorításokat, táplálékkiegészítők, gyógyszerek szedését precízen, pontosan tartsa. Nagyon sok esetben arra is lehet gondolni – megint a jelenségek spektrális jellegéről van szó – hogy azért nem tudhatom pontosan, milyen lesz az illető helyzetének a végkimenetele, tehát ha mindent pontosan betartok, esetleg nem lesz-e az ő egészségi állapota kicsit hátrányosabb, mintha ennek a genetikai adottságnak a hordozója nem lenne.

A genetikai károsodások, főleg amik az idegrendszer működéseit érintik, nagyon sokrétűek lehetnek. Van egy sor genetikai állapot, amit egyszerűen csak abból kezdünk kikövetkeztetni, hogy a fejlődés késlekedik. Az utóbbi hétben például két olyan gyerekkel találkoztam, akinek már kész genetikai diagnózisa volt, de a problémára pont a fejlődés késlekedéséből jöttek rá. Egyébként az egyiküknek egy olyan genetikai állapota igazolódott, amiből összesen 125-öt tartanak nyilván a világon, a másikéból pedig összesen 8-at.

Amikor idegrendszeri fejlődési problémát okoz egy genetikai állapot, akkor számíthatok arra, hogy folyamatosan valaminek a fejlesztésével, behozatalával lesz dolgom, és a végkimenetel sose lesz olyan, mintha tökéletes volna. Tehát a fejlődési zavarokat okozó genetikai állapotokat vagy lehet egy szinten tartani, vagy egy kicsit nyílik az olló, és az adott korosztályhoz képest egyre inkább megmutatkoznak a hátrányok és az eltérések.

De nagyon sokféle genetikai károsodás van, nagyon különböző kihatással az életre.

BGY: Egy sor nefrológiai kórkép genetikai károsodás eredménye. Például a policisztás vese, aminek majd 30 éves korára lesz a végeredménye, hogy donorvesét kell kapnia, ez megint egy hihetetlen nagy kategória, ahol lehet azt mondani, hogy kérem az adott genetikai kórkép nevét és akkor annak az ügyében elkezdek tájékozódni. Ennél a gyereknél, akinek a problémájából 125 van a világban, azt mondtam a szülőnek, hogy most maga biztosan mindent jobban tud nálam, mert én ezzel a dologgal még soha az életben nem találkoztam. Azt felelte a szülő, hogy igen, belépett egy amerikai meg egy francia szülőcsoportba és most onnan tudja, hogy ebben a genetikai állapotban figyelni kell a gyerek vérének vasszintjét, mert az problémákat okozhat, ha túlságosan magas. Hihetetlen, hogy miféle információk birtokába jutunk mostanában a genetikai kórképek és adottságok tekintetében, és ezek egyre bővülnek. A legújabban pedig egyre több esetben van lehetőség arra, hogy teljes genomvizsgálatot is csináljunk. A társadalombiztosítás ehhez pénzt akkor ad, ha kiderül a kórkép, akkor be lehet avatkozni. Tehát egy diétával vagy gyógyszeres kezeléssel megállítani vagy lassítani lehet azt a folyamatot, amiben a genetikai adottságai révén az illető benne van. Érdemes esetleg még pluszban tájékozódni célzottan annál, aki ennek a területnek a szaktudora. Ma például a vese genetikai problémáinak az egyik legnagyobb szakértője a SOTE I. sz. Gyermekklinikáján van, míg az izombetegségek genetikai problémáié a II. sz. Gyermekklinikán dolgozik. Nagyon tudni kell, hogy miről van szó. Read the rest of this entry

A nagy betegséglista egy orvos szemével

Általános

Az örökbefogadásra jelentkezőknek egy hosszú adatlapot kell kitölteniük, milyen betegségeket és állapotokat tudnak vállalni a leendő gyermeküknél. Egy 2020. júliusi Örökbe.hu rendezvényen dr. Büki György neurológus szakorvos, a Heim Pál Kórház munkatársa volt a vendégünk, és vele közösen kielemeztük a listát, legalábbis ameddig sikerült eljutnunk. Hosszú cikk következik, két részben, de a tudás kincset ér a leendő örökbefogadóknak. A beszélgetést Mártonffy Zsuzsa vezette. A gépelésben Csomós Rita és Ventus Iza segített.

Hihetetlenül aktuálisak vagyunk, mert épp pár hete frissült a lista, amiről a leendő örökbefogadók nyilatkoznak, hogy milyen betegségeket, örökletes tényezőket, fejlődési kondíciókat tudnak elfogadni a leendő gyermeküknél. Több mint 50 résztvevő hallgat minket, ez is mutatja, milyen fontos a téma.

Büki György: Pár gondolatot mondanék bevezetőként. Én gyerekneurológus vagyok, tehát alapvetően gyerekekkel foglalkozom, az eredeti szakmám csecsemő- és gyermekgyógyász. Látván ezt a listát 35 évet fiatalodtam, ugyanis eszembe jutott, mikor az államvizsgára készültem és megláttam a tantárgyakból a különféle tételeket, akkor úgy éreztem, hogy nem fogok külön készülni az államvizsgára és így is tettem. Most is hasonló érzésem volt, hogy itt annyi mindennek kell szóba kerülnie, hogy képtelenség egyenként felkészülni ezekre a dolgokra. Sok tapasztalatom van olyan gyerekekkel, akik nevelőszülői vagy örökbefogadó családnál nevelkednek, tehát akik valamilyen módon mások, mint akiket a szülők vártak. Orvosként az ember hajlamos a problémákra koncentrálni. Én a sérült gyerekeket nevelő családoktól nagy pozitívumként azt tanulhattam meg, hogy minden küzdelem és nehézség dacára a legfontosabb, hogy a család végül hosszabb vagy rövidebb vajúdás után felfedezi, ez a gyerek szerethető és a szülők, testvérek számára szeretetet nyújt. Orvosként gyakran látom, hogy a szülő mást kap, mint amit vár. Amikor a családba érkezik egy gyermek, akkor nem úgy kell kihozni belőle a maximumot, amint mondjuk egy vér szerinti gyereknél. A hozzám járó örökbefogadók közül például van értelmiségi szülő, de könnyedén és természetesen veszi tudomásul azt, hogy ő most nem egy értelmiségi gyereket nevel a családban, hanem – merthogy ideggyógyászhoz nem véletlenül járnak -, azért küzdenek, hogy a fiának legyen egy jó szakmája és önálló életet folytasson.

Ezzel a listával az a csapda, hogy azt gondoljuk, ennek alapján választunk, akkor lesz egyfajta tudásunk, hogy mit is várhatunk. A rossz hír, hogy nem lehet prognosztizálni a gyerek állapotát, még akkor sem, ha egészen pontosan ismerem az összes körülményét. Vér szerinti családokban sem lehet! A legfrissebb genetikai kutatások alapján mondhatom, hogy egy gyerek a szüleihez képest több száz genetikai módosulattal születik. A több száz olyan lehetőségből van, ami által elüthet a szülőktől, és hozhat valami olyan adottságot, tulajdonságot, amely hátrányos. De a legtöbb esetben ezek a genetikai eltérések vagy nem jelentenek semmit, vagy pedig nagyon jól kompenzálhatók a szervezet számára.

Ha most még egy konkrétabb példával akarnám megvilágítani azt, amiről beszélek, akkor vegyük a Down-szindrómásokat. Ezt mindenki ismeri, igaz? Kedves, joviális, kövérkés személyiségek, nem túl magas intellektussal. Ha találkozom egy downos csecsemővel és a szülő megkérdezi, hogy mire fogunk menni ezzel a gyerekkel, akkor nem tudom megmondani. Ugyanazzal a kórképpel az egyik fiatal a Baltazár színház kiváló művésze vagy a Nem Adom Fel Kávézóban pincér, és él a világban nagyjából egyenjogú partnerként, a másik meg ül egy szociális otthonban, ringatja magát és mentálisan is rossz az állapota. Tehát még egy jól ismert kép is olyan szertefutóan lehet más és más, hogy nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni.

Még egy kicsit így a listán általánosságban járatva a fejemet eszembe jutott az is, hogy ez a lista  hasonló helyzet elé állítja az örökbefogadó családokat, mint amilyen helyzet előtt áll egy orvos. Én, mint ideggyógyász például nem voltam képes arra, hogy egy hematológiai osztályon dolgozzak, ahol súlyos leukémiás gyerekek vannak. Ugyanakkor rajtam nagyon sokan csodálkoznak, hogy ideggyógyászként mennyi borzalmat vagyok képes elviselni. Ha most a magam lelkét nézem, akkor nagyon nehéz nyomára bukkanni annak, hogy mi az, amitől bizonyos dolgokat tűrök, és ezekkel a dolgokkal bánni tudok, és mi az, amitől sikítva menekülök. A listát nézegetve ez az, amit mindenkinek tudnia kell.

Ezt a bizonyos listát a jelentkezés elején kell kitölteni a leendő örökbefogadóknak, akik szívük mélyén azt se bánnák, ha teljesen egészséges lenne a gyerek… Szerettem volna, hogy egy orvossal konzultáljunk, mert laikusként annyit én is tudok, hogy itt sok olyan állapot van, aminek nagyon széles a spektruma, az enyhétől az egészen súlyosig. Például a koraszülöttség: az a koraszülött születhetett 24 vagy 35 hétre, és akkor még nem tudunk semmi arról, hogy mennyi sérülés érte. Szeretném, ha legalább címszavakban megnéznénk ezeket a tételeket és mindegyiknél érdekelne, hogy mit jelent a legenyhébb változata, mit jelent a legerősebb változata, van-e tipikus változat, és egyáltalán menyi idős gyerek az, akin látszik. És tulajdonképpen mit jelent ezzel együtt élni a szülőnek, mit jelent a napi életvitelben, mennyire tud teljes életet élni a gyerek és a család.

Kezdjük a lista elején: a családi háttérben előforduló betegségek, állapotok és rögtön első pontként: értelmi fogyatékos szülők, testvérek.

BGY: Ez így egy túl általános megfogalmazás. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy mi alakítja az értelmi fogyatékosságot a szülők vagy a testvérek körében. Az értelmi fogyatékosságok nagyjából 40%-áról nem tudjuk pontosan, hogy mi az oka, tehát marad az a feltételezés, hogy valamiféle genetikai állapot. Az elmúlt 5-10 évben a genetikai tudásunk egyre nőtt és a genetikai vizsgálatok lehetősége is egyre precízebb, egyre inkább meg tudjuk mondani, hogy melyik fehérjét kódoló szakasz okoz problémát. A genetikai problémákra az idegrendszer nagyon érzékenyen reagál. Az idegrendszer az a szervünk, ami a legtöbb energiát igényli, nagyon kifinomult, bonyolult struktúra, a fejlődése során bármi gikszer problémákra vezet. Nagyjából azt is lehet tudni, hogy a szülőktől leszármazó gyerekek intelligenciahányadosa közel azonos a szülőkével, ha egyéb probléma nem lép fel. Az értelmi fogyatékosságnak a genetikai okon túl rengeteg olyan oka lehet, amiért a központi idegrendszer sérülése felelős, például egy agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. Read the rest of this entry

Milyen egy 3-4 éves kisgyerek?

Általános

Mivel jár egy hároméves gyerek örökbefogadása?

Folytatódik a különböző korú gyerekek örökbefogadását bemutató sorozat. Ma a kiscsoportos ovis korosztály van soron. Előre szólok, hogy ahogy idősödnek, egyre nagyobb különbség lehet a gyerekek közt fejlettségben, képességekben és aszerint is, hogy a környezetük mennyire engedi ezeket kibontakoztatni.

Mit tud egy átlagos hároméves?

  • jár, lépcsőn váltott lábbal felmegy
  • tanul triciklit hajtani
  • tud ugrani
  • nappalra szobatiszta
  • még alszik egyszer napközben
  • 3-5 szavas mondatokat mond, sokat kérdez (itt a „miért?”-korszak!)
  • rajza még nem felismerhető
  • önállóan eszik
  • már tudja, hogy fiú-e vagy lány
  • a babakor kellékeit (kiságy, kiskád, babakocsi) kinőtte
  • mindent fel akar fedezni, veszélyes ötletei lehetnek, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Mit tud egy négyéves?

  • lépcsőn váltott lábbal megy lefelé
  • elkapja a labdát
  • önállóan öltözik
  • felismerhető figurákat rajzol
  • szerepjátékokban részt vesz
  • sokat beszél, összetett mondatokat mond
  • egyszerűbb társasjátékokkal már lehet próbálkozni
  • szívesen játszik más gyerekekkel, de gyakoriak a konfliktusok
  • óvodába jár (bár nem biztos, hogy tényleg vitték is)

Read the rest of this entry

A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek, 2021

Általános

Új, friss adatok a civilekről és feltételeikről! Itt találjátok a táblázatot, melyből kiderül, melyik civil kiket fogad, és egyéb adatokat is megtudhattok. Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. Belinkeltem a szervezetek vezetőivel készült interjúimat is, ott alaposabban megismerkedhettek az egyes alapítványok, egyesületek filozófiájával.

Szervezet neve Alfa Baptisták Bölcső Együtt  az Életért Fészek Gólyahír Várva Várt
Mióta közvetít 1996  2013  1995  2008  2008 2000  2013
Vezető neve Dr. Téglásy Imre Illés Zita Budavári Zita Fri-valdszky Edit Katona Andrea 3 fős vezetőség Lukács József
Interjú linkje az Örökbe.hu-n  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt  Itt és itt  Itt
Honlapjuk  Link  link  link  link  link link  link
Fennállás óta örökbeadott újszülöttek  kb. 400  kb. 80  kb. 650  kb. 30  kb. 270  984 26
Várakozók száma  150  150  ?  180  kb. 250  385  81
Örökbefogadások száma 2020-ban  4  11  18  0  36  39  9
Örökbefogadások száma évente  5-10  5-12  10-40  1-6  20-40  30-50  0-9
Várakozási idő  18 hónap (önkéntes munkát végzők-nek)  4-5 év igen elté-rő lehet, mivel a gyerek- hez illesz-tik a szülőket  4-5 év  3 év 5-6 év  vég-telen 🙂
 A jelentkezés feltételei:
       korhatár  45 év  45 év  40 év (a nőé)  45 év  45 év  45 év  45 év
      gyerekszám  nincs kikötés   max 1.  max 0. nincs kikötés nincs kikötés  max 1. nincs kikötés
Fogad egyedül örökbefogadókat?  igen  nem  nem  nem  igen  nem  igen
Fogad olyan házasokat, ahol az egyik fél külföldi állampolgár?  nem  nem  nem  nem  igen  nem  nem
     Egyéb kikötés Első- sorban az önkéntes munkát végzők kerülnek sorra. Fotóval, bemutat-kozással, baptista lelkipász-tori aján-lással (ha van) lehet jelentkez-ni. Keresz-tény családok előnyben vannak. Csak tan-folyamot végzet-teket fogadnak. Életrajz és fénykép szüksé-ges, szemé- lyes elbeszél-getést tartanak, nem minden jelent-kezőt fogadnak. Nincs sorszám.  Nincs.

Aki sike-resen örökbe fogad máshol, az várhat tovább testvérre.

Lehet szárma-zási kikötést tenni (ha a Tegyesz-nél is tett). Egyszer kötelező részt ven-ni várako-zói talál-kozón. A Gólyahír nem fo-gadja azok jelentke-zését, akik az első gye-reket más civil szer-vezettől fogadták örökbe.  Nincs.
Vállal magánutas örökbefogadásokat?  nem  igen  nem  nem  igen  nem  igen
A terhesség alatt lehet megismerkedni?  igen  igen  nem  igen  igen  igen  igen
Regisztrációs díj  15 e Ft (egyszeri) 15 e Ft (egyszeri)  20 e Ft (egyszeri)  nincs  15 eFt/év  10 e Ft (egyszeri)  nincs
Közvetítési díj sikeres örökbefogadásnál  nincs  70 eFt 85 500 Ft  nincs  70 eFt/ gyermek  28 500 Ft  85 500 Ft
Szokás az anyasági segély összegét átadni a szülőanyának?  igen  igen  Az örökbe-fogadóra bízzák.  nem  nem  igen  igen

Bővítettem a táblázatot azzal az információval, hogy mely szervezeteknél szokás, hogy az örökbefogadók átadják a szülőanyának az egyszeri anyasági támogatás összegét (64 ezer forint). Ezt az örökbefogadók is megigényelhetik, de csak hetek-hónapok múlva fogják megkapni. Mint látható, a legtöbb civil már 45 éves korig fogadja a jelentkezőket – ugyanakkor nem garantálják, hogy sorra is kerül a 45. szülinapig az illető.

Read the rest of this entry

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Már volt két hasonló írás, most a friss, 2018-19-es adatokból dolgoztam.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

A szokásos saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam. Minden megyénél megnéztem a várakozó családok (házasok + egyedülállók) számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt, a leglassabban 30 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Kis mértékben torzítja az adatokat az is, hogy az egyes gyerekeket számoltam, és előfordul testvérek együttes örökbefogadása is, meg néha a megyei listán nyílt örökbefogadásra is sorra lehet kerülni, de ez csak évi pár eset.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. 2020-ban masszív törvényváltozások történtek, az egyedülállók helyzetét például megbonyolították, ők a jövőben csak olyan gyereket kaphatnak, akit előtte sem a megyében, sem az országban nem vállaltak a házaspárok. De itt a múltból dolgozunk.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry

Újszülött örökbefogadása

Általános

A legtöbb örökbefogadó úgy gondolja, hogy elfogadna újszülöttet, és sokan úgy vágnak bele a folyamatba, hogy kifejezetten minél kisebb babát szeretnének. A belföldi, nem rokoni örökbefogadók harmada pár hetes bébit vitt haza az elmúlt évek magyar statisztikái szerint.

Lássuk, mit is jelent egy újszülöttet örökbe fogadni!

  • Az első perctől, napoktól lehet építeni a kapcsolatot, ami csodálatos. A gyerek maradéktalanul belenő a családba. Ha már egy gyerek nem nőhet fel a vér szerinti családjában, az az ideális, ha minél kevesebb változást szenved el, azaz ha azonnal örökbe fogadják.
  • Az örökbefogadó megélheti a babázást, ott lehet akár már a szülésnél, majd minden fontos állomásnál, az első mosolyt ő kapja, tanúja lesz a felülésnek, mászásnak, járásnak, az első szónak. Az első perctől lehet dolgozni a kötődésen, a saját elveink szerint nevelni a gyereket.
  • Ezzel együtt természetesen ekkor sem lehet elfeledkezni arról, hogy a gyereket egy másik anya szülte, van egy származási családja, tehát beszélni kell az örökbefogadásról vele.
  • Mivel az ilyen korú gyerekek anyja vagy szülei jellemzően hozzájárultak az örökbefogadáshoz, könnyű jót mondani róluk a gyereknek. Ezek az anyák így gondoskodtak a gyerekről.
  • Ha nyílt az örökbefogadás, akkor sok információt lehet szerezni a szülőanyáról, körülményekről, betegségekről. Titkos örökbefogadásnál kevesebbet, egy inkubátoros babánál semmit.
  • Az újszülöttekre várakoznak a legtöbben, nekik – hacsak nem egészen súlyos betegek – mindig találnak családot. Tehát aki azért akar örökbe fogadni, hogy segítsen egy gyereknek, aki egyébként szülők nélkül maradna, inkább az idősebb korosztályban gondolkodjon.
  • Egy ennyi idős babánál csak legdurvább betegségek, szövődmények derülnek ki. Tehát kiderül, ha Down-szindrómás, ha szájpadhasadéka van, ha hiányoznak a lábujjai. Nem derül ki, hogy értelmi fogyatékos, asztmás, allergiás, epilepsziás lesz-e, lesz-e tanulási zavara, fejlődési elmaradása, milyenek az értelmi képességei. A temperamentuma, egyénisége sem látszik még. Sőt, egy gondozatlan terhességnél még az is csak becslés, hanyadik hétre született. A későbbi fejlesztésekhez nagyon fontos pontosan feljegyezni, mit mennyi idősen csinál a gyerek (átfordulás, kúszás, felállás…)
  • Az sem látszik, hogy fog kinézni nagyobb gyerekként vagy felnőttként, nem bejósolható a későbbi hajszíne, bőrszíne. A legtöbb baba kék szemmel születik, besárgult, lehet, hogy magzatmázas, szőrös, kopasz, esetleg véraláfutásos vagy összenyomódott a feje a szülőcsatornában. A reklámokban, filmekben pár hónapos, kisimult csecsemőket mutatnak, ehhez képest egy újszülött sokkoló látvány lehet. Nyugi: azoknak is, akik épp most szülték.
  • Épp ezért ne érezd magad rossznak, ha nem alakul ki első pillanattól az anyai, apai érzület, ez időbe telik. Elég, ha rokonszenves a baba és a helyzet.
  • Az újszülött nem tiszta lap! Még ha nem is látszik, hoz magával képességeket, temperamentumot, amikre tekintettel kell majd lenni a nevelés során.
  • Be kell szerezni a fogadásához kiságyat, babakocsit, kiskádat, lelkes szülők még ezermillió költséges kütyüt megvehetnek. Viszont autósülés nélkül már a kórházból sem lehet hazavinni! Az első ruhamérete 50-56-os lesz (kivéve az egész hórihorgas újszülötteknél), és eleinte 2-3 havonta kinövi a ruháját. Nem kell zenélő-forgó-fejlesztő játékokkal körülvenni, minden vackot megvenni, nem kell külön mosni a ruháit, nem kell lábujjhegyen járni, ha alszik.
  • Újszülött örökbefogadásánál felmerül, hogy megpróbálhatja szoptatni az anya. Ez többeknek sikerült már, bár jellemzően nem termelődik annyi tej, hogy tápszerre ne legyen szükség. Viszont: ingyen jár anyatej minden örökbefogadott babának!
  • A hazai gyakorlat miatt újszülöttre elsősorban a házasoknak van esélyük, nekik is főleg akkor, ha 40 éves korukig jelentkeznek.
  • Újszülöttnél azonnal kell lépni. Lehet, hogy a telefonhívás után pár órával már oda kell érni a kórházba, eldobni a munkát és azonnal intézni az intézendőket. (Nagyobb gyereknél több a ráhagyás.)
  • Ha országos listán, vagy civiltől jött a hívás, akkor utazni kell, esetleg szállást bérelni. Az alapítványoknál van egy közvetítői díj, és több helyen szokás az anyasági segély összegát átadni a szülőanyának. Azaz sok költség merül fel egyszerre, a juttatások pedig csak több hónap múlva fognak megérkezni.
  • Újszülöttnél a legmagasabbak a juttatások. Mód van több évig otthon maradni.
  • Újszülött örökbefogadásánál hat héten belül visszaléphet a szülőanya. Ez évi néhány esetben fordul elő (a 180-200 újszülött-örökbefogadásból). Ez az időszak eléggé szokta nyomasztani az örökbefogadókat.
  • Ha hazavitték a babát, az első időszakban fokozott segítségre lesz szükség. Nehéz elhinni, de a bébi 2-3 óránál nem alszik többet egyben, éjszaka is etetni kell, lehet, hogy órákat sír, ettől hamar ki lehet purcanni. Az első időkben napirendje sincs, nem lehet tudni, mit fog épp kettőkor csinálni.
  • A vér szerinti szülők is szoktak aggódni, hogy fognak életben tartani egy 2-3 kilós pöttöm babát. Ez a szorongás megjelenhet örökbefogadóknál is, sőt, depresszió is előfordulhat, nem kell hozzá szülni. Egy nehéz temperamentumú baba, aki sokat sír, nem alszik, nem megvigasztalható, hátrafeszíti magát, nem lehet megölelni, az első időben sok kudarcélményt adhat, pedig az örökbefogadó semmit sem csinál rosszul. Egy 2-3 éves gyereknél már jobban látszik, mit is kell vele kezdeni.
  • Ha bárhol megjelensz egy csecsemővel, még azok is a szülésről, szoptatásról fognak kérdezni, akik először látnak, a játszótéren minden anyuka beavat a szülésébe. Vagy elmondod mindenkinek az igazat, vagy hazudsz, vagy barátságtalan vagy…

Akik újszülöttet fogadtak örökbe: mi okozott meglepetést?

Ha gondolkozol az örökbefogadáson, és előbb felkészülnél, ajánlom a Start csoportot, ahol választ kaphatsz a kérdéseidre. 

Bemutatkozó album

Általános
Bemutatkozó album

Egy jó módszer, hogy a kisgyerekhez közelebb hozzuk a leendő örökbefogadó családot. A bemutatkozó album nem azonos az élettörténeti könyvvel, ezt a barátkozás elején adják oda a gyereknek a szülőjelöltek. Segít, hogy a kicsi el tudja képzelni, milyen lakásba kerül majd, milyen élet vár rá, ne a teljes ismeretlenbe induljon.

Mit tartalmazzon az album?

  • fotókat az örökbefogadó szülőkről
  • testvérekről, nagyszülőkről
  • a lakás, a kert, a gyerekszoba
  • esetleg a közeli játszótér vagy a leendő óvoda, iskola
  • és a házi kedvencek, esetleg a családi hobbik, időtöltések képeit.

Kis alakú, laminált, a gyerek által könnyen lapozgatható kötetkére gondoljatok, lehet beragasztani a képeket, vagy digitálisan elkészíteni, rajzolni, ahogy jólesik. Mikor van értelme ilyet készíteni?

  • ha kicsit nagyobb gyerekkel ismerkedtek (egy másfél-kétéves már szívesen nézegeti)
  • ha hosszabb barátkozásra lehet számítani, vagy valamilyen akadály miatt szünet áll be, vagy csak később lehet elkezdeni
  • országos listás barátkozásnál, mikor nem lesz mód hazaugrani és megmutatni a lakást
  • ha a nevelőszülő nehezen beszél a gyereknek az örökbefogadásról, ez az album alkalmat teremthet.

Amerikai bemutatkozó albumok

Viszont csak akkor adjátok oda a gyereknek, ha már biztos az örökbefogadási szándék. Nemzetközi örökbefogadók gyakran küldenek ide előre albumot a magyar gyerekeknek, akik nagyon szeretik. Ha valaki idősebb gyereket is elfogadna, előre is elkészítheti, aztán, ha mégis újszülött érkezik, akkor majd kétéves korában megmutatjátok, a gyerek örülni fog, hogy ennyire vártátok őt.

Ha pedig már megjött a kicsi, ne feledjétek az élettörténeti albumot!

„A szülő legyen a gyerek asszisztense a keresésben”

Általános

Hogyan segítse az örökbefogadó a gyermeket a származása megismerésében? Egy virtuális Örökbe.hu klub jegyzete, ahol Székely Zsuzsa pszichológus, a Mózeskosár Egyesület elnöke beszélt a témáról. Az egyesület indít egy workshopot is a témában, az örökbefogadó szülők részére. A kérdéseket én és a hallgatók tettük fel.

Mai vendégünk Székely Zsuzsa pszichológus, aki a Mózeskosár Egyesület elnöke, és sokirányú tapasztalata van az örökbefogadásban, négy évtizedet dolgozott a Tegyeszben, vizsgálta örökbefogadók alkalmasságát, tartott nekik tanfolyamot, segített barátkozásokat, felnőtt örökbefogadottakkal is foglalkozott a Mózeskosár Egyesület egy csoportjában, egy programban krízisterhes anyákkal is dolgozott. Ma arról fogunk beszélgetni, hogy segítheti az örökbefogadó szülő a vér szerinti család megismerését. Azt ma tudjuk, hogy a gyereknek tudnia kell, hogy örökbefogadott, azt is tudjuk, hogy előbb-utóbb érdekelni fogja a vér szerinti család, de nem világos, hogy ennek mi a módja, és hogy tudja ezt a szülő segíteni.

A Mózeskosár Egyesületet 1993-ban az örökbefogadó családok segítésére hoztuk létre. 1991-ben az ENSZ gyerekjogi nyilatkozatát Magyarország is aláírta, amiben az egyik kitétel, hogy minden embernek, és a gyerekeknek is joga a származásuk ismerete. Ez fontos útravaló volt számunkra is, és próbáltuk támogatni az egyesületünk működésében. 2005 óta működik a felnőtt örökbefogadottak csoportja nálunk, ahol központi téma a származás megismerése, ebben próbálunk nekik segíteni, és sokat tanultunk tőlük, sok történetet megismertünk. 1997-ben a Gyermekvédelmi törvény a gyámhivatali eljárást is szabályozta e területen (innentől joga van az örökbefogadottnak a vér szerinti szülő megkeresésére), és egyre kevésbé volt titok az örökbefogadás az örökbefogadott családokban, 2013-ban pedig a szülő után a testvér is megkereshetővé vált.

Ami még mindig problémás: Magyarországon az eredeti születési kivonatot nem kaphatják meg az örökbefogadottak a származáskutatáskor sem, pedig ugyanazok vagyunk, akik megszülettünk. Itt súgnék az örökbefogadóknak: a barátkozásoknál nem lehetetlen szerezni egy anyakönyvi kivonat-másolatot a nevelőszülőtől, ha nem is szabályos. Ez egy adu ász lehet majd, és a szülő tudni fogja, mikor jöhet el az ideje, hogy ezt megmutassa a gyermekének.

Kifejezetten a születési anyakönyvi kivonat? De milyen adat szerepel rajta, amit nem ismerünk? Csak az anyja neve, minden más adatot tudunk, nem?

Nekünk ez csak ennyi, a gyerekeknek ez sokkal több, az énazonosság része, ugyanúgy, mint a név, azok vagyunk, akinek megszülettünk. Utána egy ”hamisítványt” állítanak ki az örökbefogadásnál… A gyámhivatalban viszont a származás megismerésénél elutasítják, ezt nem kaphatják meg az örökbefogadottak. Ez csak egy a gondok közül. A felnőtt örökbefogadottak elbeszéléséből tudjuk, hogy a gyámhivatalban sokszor nagyon nem diszkréten szervezik meg ezt a helyzetet, mások is jelen vannak  szobában, mikor elmondja a kérést a vér szerinti család megkeresésére. Sokszor nagyon értetlenül áll az ügyintéző hozzá. Volt, aki azt mondta, hogy mit akar tudni, hogy pék volt vagy cukrász, miért fontos ez magának? Nem mindig vesznek fel jegyzőkönyvet. Ez nagyon fontos, hogy ne jöjjön el úgy az érdeklődő, hogy nem kapja meg a jegyzőkönyv egyik másolatát, mert azzal lehet reklamálni, hogy a kutatási munkát elvégezte-e a gyámhivatal.

Székely Zsuzsa

Székely Zsuzsa

Nagy probléma a vér szerinti szülők felé, hogy egy gyámhivatali idézést kapnak, amin nincs rajta, hogy örökbefogadási ügyben keresik, de ki nem ijed meg egy gyámhivatali idézéstől. Nem csoda, hogy nagyon sokan elutasítják, 10-ből nyolc megkeresés nem sikeres, nemcsak amiatt, mert az idézéstől megijedtek, hanem nem találják őket, eltűntek, meghaltak. Ha sikeres, akkor se mindig hajlandóak a kapcsolatra. Sokszor nem mondják el a fiatalnak a hivatalban, hogy ha sikertelen a megkeresés, elutasítja a vér szerinti szülő, hogy beadhat-e újabb kérelmet és mennyi idő múlva. Ha csak az anyát kereste, később beadhat-e új kérelmet az apa vagy a testvérek felkutatására. A tájékoztatás is sokszor hiányos. Hallottuk felnőtt örökbefogadottól, hogy ha hirtelen megijed a vér szerinti szülő, és először elutasítja, akkor lezárják az aktát, és másnap hiába megy vissza, hogy mégis vállalná a kapcsolatfelvételt, akkor elutasítja az ügyintéző, mert már lezárta az aktát, és nem fogja megtudni az örökbefogadott, hogy a szülő mégis találkozna vele. Nincs sem pszichológiai tanácsadás, sem kísérés. Mi már többször jeleztük az egyesületben, hogy küldjék hozzánk a felnőtt fiatalt, szívesen segítünk felkészülni erre az útra, de a gyámhivatalok ebben nem partnerek. Read the rest of this entry

Hivatalos ügyek intézése örökbefogadás után

Általános

Sokan kérdezik, mik az intéznivalók egy frissen örökbefogadott gyerekkel. Több emberrel beszéltem, és valahogy mindenkinél másképp alakult, mit, mikor és hogyan tudott elintézni. A leírtakat tekintsétek sorvezetőnek, nagyjából ilyen sorrendben érdemes rendezni a papírokat, de nagy eltérések lehetségesek az ügymenetben, és sokszor a hivatalok is rossz tájékoztatást adnak.

Ha úgy érzed, hamarosan sorra kerülsz és felkészülnél, várlak a Finisben csoportba.

A családi pótlékot, gyedet stb. akár már ezzel el lehet kezdeni intézni a kihelyezés alatt, de akkor a tényleges örökbefogadáskor újra be kell adni a gyerek adatait.

Örökbefogadási határozat. Titkos örökbefogadásnál általában a kihelyezés végén, a gyámhivatalban adják oda. De van olyan is, hogy ne kelljen egy távoli hivatalba elutazni, ezért egy közelebbibe megy be nyilatkozni a család, akkor pár hét múlva elküldik postán. Ezt nem minden megye engedi. Nyíltnál általában kiküldik postán pár hét múlva. Ha megvan, ezt is mindig vigyük magunkkal.  Nyílt örökbefogadásnál a vér szerinti család minden adata szerepel rajta. Hallottam már olyat, hogy a diszkrét szülő ügyesen fénymásolt belőle egy olyan verziót, ahol a vér szerinti család adatait kitakarta, és ahol nem szükséges az eredeti, ott ezt a másolatot adta be.

A gyermek új anyakönyvi kivonata. Postán küldi el általában a gyámhivatal, 2-3 héttel az örökbefogadás után. Amíg ez nincs meg, semmit nem tudtok intézni.

Lakcímkártya. A kormányablakban kell intézni, de néha kiküldik az anyakönyvi kivonattal együtt, máskor meg üreset küldenek ki, akkor újat kell csináltatni.

Útlevél. Nem kötelező. Az igénylésnél legyen ott a házaspár mindkét tagja (legalább amíg hozzájárul), és a gyerek, hogy lefotózzák. Read the rest of this entry

Szerelem első látásra?

Általános

Tévhit: “Az örökbefogadásra váró szülő a gyereket először megpillantva azonnal elsöprő érzelmeket él át, rögtön a gyerek anyjának, apjának érzi magát és biztos benne, hogy ők egymásnak lettek teremtve.”

Na, ez nem mindig van így. Ma ezt a hiedelmet próbálom rendbe tenni. Egyfelől adott a gyerekre régóta vágyó pár vagy egyedülálló ember, a másik oldalon meg egy idegen kisgyerek. Lehet, hogy a kórházban látják és újszülött, vagy épp a nevelőszülőnél, ahol a kisgyerek úgy viselkedik, mint a saját családjával, jó esetben. És most kell eldönteni, hogy akarják-e folytatni az ismerkedést vele. Mit kéne érezni?

A “szerelem első látásra” mítosz. Kártékony mítosz. Nem mindenki érzi ezt, a sikeresen örökbefogadók közül sem. Sőt: aki maga szül, az az anya sem feltétlenül érez azonnal mély anyai érzelmeket, lehet, hogy csak egy ráncos újszülöttet lát és épp hullafáradt. Ezen ok miatt mégsem hagyják ott tömegesen a babákat a kórházban a nők, hanem bíznak benne, hogy kialakul az érzés. Kialakul. “Én még nem vagyok anya, én csak szültem egy gyereket” – mondta egy ismerősöm pár nappal a szülés után. A szülői érzések folyamatosan fejlődnek, ahogy alakul a kapcsolat. Nekem a legidősebb gyerekem tízéves, és másképp, mélyebben szeretem őt, mint egynapos vagy egy hónapos korában, hisz sokkal több élmény köt össze minket. Azt sem szabad elvárni, hogy a gyerek különösebb ragaszkodást mutasson egy először látott idegen felé, normálisan cseperedő bébi a nevelőszülőhöz, gondozóhoz kötődik. Ismétlem: idegen gyerek és idegen felnőttek találkoznak. Új helyzet, amiben valamennyi félelem is teljesen normális.

Ha persze elsőre nagyon szimpatikus a gyerek, ha hazavinnék a szülők, és nem derül ki semmi kizáró körülmény, akkor egyszerű a helyzet, igent mondanak, és elindítják a barátkozást.

Vannak viszont olyan helyzetek, amikor indokolt lehet nem-et mondani: Read the rest of this entry