Tag Archives: az örökbefogadás menete

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Általános
Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.

Várakozó cipői egy narancssárga megyéből

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. Read the rest of this entry

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Általános

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. Read the rest of this entry

Mekkora jövedelem kell az örökbefogadáshoz?

Általános

Az örökbefogadáshoz jövedelemigazolás kell, ma az ezzel kapcsolatos gyakori kérdéseket járom körül. Gyorsan a lényeg: nincs törvényileg előírt minimális bevétel, és a különböző jövedelmi formákat is rugalmasan kezelik. A kérdéseket egy gyámhivatali dolgozó és egy örökbefogadási tanácsadó válaszolja meg, köszönet a segítségükért.

Mikor kell benyújtani a jövedelemigazolást?

Először az alkalmassági határozat megszerzésekor, a gyámhivatalnak. Ekkor már minden más lépésen (pszichológus, környezettanulmány, tanfolyam) túl van a jelentkező, a Tegyesz elküldi az alkalmassági javaslatot a gyámhivatalnak, ők kérik be a jövedelemigazolást.

Másodszor pedig már a tényleges örökbefogadáskor, annak engedélyezése előtt. Ezt a gyámhatóságok kétféleképpen szokták értelmezni: vagy már a gondozásra kihelyezés előtt kérik, vagy csak a gondozásra kihelyezés után, az örökbefogadást engedélyező határozat meghozatala előtt.

Ez az igazolás bekerül az örökbefogadó aktájába? Ki fogja látni?

Persze, az iratanyag része. Az látja, aki betekinthet az ügyiratba. Hatóság ügyintézője, gyámhivatal felügyeleti szervének ügyintézője, illetve az ügyfél láthatja.

Van-e előírt minimális jövedelem, ami az alkalmassághoz kell? Mennyi jövedelmet várnak el egy egyedülállótól és egy házaspártól? Két minimálbérre lehet örökbe fogadni? És egyre? És közmunkára?

fortepan_9407

Nincs előírt minimális jövedelem. Ezért fontos a környezettanulmány során tapasztaltak figyelembe vétele. Például egy kis településen meg lehet élni akár közmunkából is, ha megtermelik  a ház körül az ennivalót, zöldséget, gyümölcsöt. Vagy akár két minimálbérre is ugyanígy működhet az alkalmasság. Budapesten, nagyvárosban viszont két közmunkára örökbe fogadni nem ideális. Ezért nincs meghatározva jogszabályilag minimális jövedelemösszeg. Egyéni elbírálás alá esik minden eset, komplexen kell vizsgálni.

Baj-e, ha az anya épp gyesen van? Read the rest of this entry