az örökbefogadás menete

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2020-2022

Örökbe6 hozzászólás

Új, saját vizsgálat, a 2020-22-es adatok alapján. Az előző cikket itt találjátok.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbe fogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni egy, a megyei szakszolgálathoz tartozó gyerekre. De mikor?

Saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam, a jogi helyzetnek megfelelően aktualizálva a számítást. Minden megyénél megnéztem a várakozó házaspárok számát és a megyén belül a szakszolgálat által  örökbeadott gyerekekét. A korábbi évektől eltérően azért nem vettem be az egyedülállókat a számításba, mert ők a 2020-21-es jogi változások óta csak olyan gyereket kaphatnak, aki az egész országban “nem kelt el”, tehát számukra semmi jelentősége nincs annak, hol laknak.

Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket. Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt (Szabolcs), a leglassabban 17 fölött.

→ olvasásának folytatása

Lopakodó trendek az örökbefogadásban

ÖrökbeHozzászólás

Néhány olyan változás, amelyek az elmúlt években egyre gyakoribban lettek az örökbefogadásban, és mikor kilenc éve elkezdtem a blogot, még nem voltak általánosak. Hol a jelentkezők egyre nagyobb száma, hol a tudatosság örömteli emelkedése okozza ezeket. Szubjektív gyűjtés a blog szerzőjétől. 

Bemutatkozó levél. Nem általános, de egyre több Tegyesz kér a jelentkező által írt bemutatkozó levelet. Jogszabály nem írja elő, megbukni nem lehet rajta.

Egyszobás lakás nem elég. A jog csak a megfelelő lakást köti ki, nem részletezi, ez mit jelent szobában, négyzetméterben. Míg pár éve még egyszobás lakással is alkalmasságot lehetett szerezni, ma többnyire elvárás a külön gyerekszoba megléte, vagy legalábbis a lehetőség a kialakítására. Haladó szint: egyes megyék különböző nemű testvérekhez külön gyerekszobát várnak el.

A testvért is meghallgatják. Jogszabály nem írja elő, de ha van már gyerek a családban, egyre többször őt is behívja a pszichológus.

Aki lombikozik, nem is fogadják. Míg pár éve ezt a pszichológussal lehetett megvitatni, kizárja-e az alkalmasságot, ma sok megyei Tegyesz rögtön az első telefonnál rákérdez, lombikozik-e még a házaspár, és ha igen, akkor nem is javasolják az eljárás elindítását. → olvasásának folytatása

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2018-2019

Örökbe12 hozzászólás

Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/

Már volt két hasonló írás, most a friss, 2018-19-es adatokból dolgoztam.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

A szokásos saját módszertannal, a Központi Statisztikai Hivatal adataival dolgoztam. Minden megyénél megnéztem a várakozó családok (házasok + egyedülállók) számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Az eredmény megyénként igen eltért, a leggyorsabb megyében 1 alatt volt, a leglassabban 30 fölött.

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze azért ennél kevesebbet kell várni jellemzően. Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Kis mértékben torzítja az adatokat az is, hogy az egyes gyerekeket számoltam, és előfordul testvérek együttes örökbefogadása is, meg néha a megyei listán nyílt örökbefogadásra is sorra lehet kerülni, de ez csak évi pár eset.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. 2020-ban masszív törvényváltozások történtek, az egyedülállók helyzetét például megbonyolították, ők a jövőben csak olyan gyereket kaphatnak, akit előtte sem a megyében, sem az országban nem vállaltak a házaspárok. De itt a múltból dolgozunk.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. → olvasásának folytatása

Mennyit kell várni? A megyei lista, 2016-2017

Örökbe18 hozzászólás

Létezik egy frissebb felmérés is: https://orokbe.hu/2024/02/19/mennyit-kell-varni-a-megyei-lista-2020-2022/

Ez a cikk a korábbi, hasonló kutatásom frissített változata. Amaz a 2012 és 2014 közti adatok alapján rendezte sorba várakozási idő szerint a megyéket, most a 2016-2017-es örökbefogadási statisztikák alapján fogom ezt megtenni, kicsit más módszerrel.

Az örökbefogadás alapegysége a megye: az örökbefogadni szándékozó a saját megyéjében automatikusan sorban áll, és (ha nem jelentkezik az országos listára vagy civil szervezetekhez), akkor itt fog sorra kerülni. De mikor?

Az elemzés a 2016-os és 2017-es év örökbefogadási statisztikáin alapul (forrás: Központi Statisztikai Hivatal). Minden megyénél megnéztem a várakozók számát és a megyén belül a szakszolgálat által titkosan örökbeadott gyerekek számát. Nem vettem figyelembe az országos és nemzetközi listára küldött gyerekeket, és a megyében történt, a Tegyesz által közvetített nyílt örökbefogadásokat. (Utóbbiak kis részében tényleg a szakszolgálat választ szülőt a krízisterhesnek, nagyobb részük viszont magánutas örökbefogadásokat fed.) Az adatokat átlagoltam, és a megyéket sorba rendeztem aszerint, a várakozók száma hányszorosa az egy évben a megyén belül örökbeadott gyerekekének. Eredményként megyénként eltérő számot kaptam, 1 és 13 között.

Várakozó cipői egy narancssárga megyéből

Ez egy fiktív szám, azt jelenti, ha minden várakozó a megyei listán fogadna örökbe, akkor ennyi évet kéne várniuk. A gyakorlatban persze nem kell 13 évet várni sehol! Néhány más tényező is árnyalja a képet. A várakozást ehhez a fiktív számhoz képest megrövidíti, hogy

  • a várakozók 30-35 százaléka végül mégsem fogad örökbe, vagy nem abban a megyében, meggondolják magukat, elválnak, gyerekük születik, elköltöznek,
  • sokan az országos listán, vagy civil szervezetnél kapnak előbb gyereket, ők is kiesnek.

Meghosszabbíthatja viszont

  • a megyébe beköltöző, máshol korábban határozatot szerző várakozók száma (Budapestre, Pest megyébe költöznek be legtöbben),
  • és hogy a megyén belül örökbeadott gyerekek egy részét a nevelőszülők “viszik haza”, és ebben őrült nagyok a különbségek, van, ahol 3 és van, ahol 50 százalékukat.

Természetesen ezen egyéb tényezők eloszlása az országban nem egyenletes, és a várakozás nagyban függ attól is, milyen gyereket szeretne a várakozó, milyen gyerekek elérhetők a megyében, illetve milyen a várakozó (például házas vagy egyedülálló), hányadik felajánlott gyereket fogadja el. Megismétlem, 2016-17-es adatokból dolgoztam, ebben a két évben rekordmagas volt az örökbefogadások száma. Nem biztos, hogy 2019-ben vagy 2020-ban is ugyanezek lesznek a trendek.

Lássuk a listát, amit önkényesen csoportosítok. Négy csoportra bontom a megyéket. → olvasásának folytatása

12 pozitívum a hazai örökbefogadási rendszerben

Örökbe3 hozzászólás

Nemrég írtam egy posztot az örökbefogadási gyakorlat anomáliáiról. Ezek valóban fennállnak, de a magyar rendszernek rengeteg jó vonása is van. Hogy teljes képet kapjunk, ezekből is összeszedtem a legfontosabbakat.

  1. Magyarországon VAN örökbefogadás. Ez az örökbefogadó szülők szempontjából mindenképpen jó hír. Az elképzelésektől függően rövidebb vagy hosszabb időn belül gyereket lehet kapni, szemben a fejlett nyugat-európai országokkal, ahol általában nincs belföldi örökbefogadás, mert kiterjedtebb a szociális háló és nem születnek nem kívánt gyerekek.
  2. Az örökbefogadás ingyenes. A titkos teljesen, a nyílt örökbefogadásnál pár tízezer forint a közvetítői, jelentkezési díj, de ez aprópénz ahhoz képest, hogy Nyugaton 5-10 millió forint egy örökbefogadás költsége. A haszonszerzést az örökbefogadáson törvény is tiltja.
  3. Elsősorban belföldi az örökbefogadás. Az meg már egész szürreálisan kényelmes, hogy alapesetben a saját megyéjéből kap gyereket a várakozó. De ha kell is 300 km-t utazni, ez nem sok ahhoz képest, hogy számos országban csak a drága, komplikált nemzetközi örökbefogadásra van mód, amihez más kontinensre kell repülni. A belföldi örökbefogadás további nagy előnye, hogy a szülő mindent ért, el tudja olvasni az aktát, tud beszélni a nevelőszülővel, a szomszédokkal, a gyerekorvossal. Képzeljük el, ha mindent egy tolmácsnak kéne közvetítenie, és a szülő csak annyit tudna meg, amennyit az elmond. És egy magyar gyerek csak akkor kerül külföldre, ha nincs itthon esélye családot találni, ami a gyereknek is jobb. 
  4. Nincs kényszeradoptálás. Ami még a 20. század második felében is számos fejlett országban létezett. Megvannak a szabályai, mikor lehet örökbe adni egy gyereket. Persze, ezzel nem minden vér szerinti szülő ért egyet, de azért ma elég sokat kell tenni ahhoz, hogy valaki végleg elveszítse a gyerekét. A szülőket informálni kell, mi a következménye, ha nem látogatja a gyereket, van fellebbezési jog.
  5. Az elmúlt húsz évben, a Czeizel-ügy óta nem volt komolyabb örökbefogadási botrány hazánkban. A nagy közvetítő országokat folyamatosan gyerekkereskedelmi, gyerekrablási botrányok rázzák meg, de az USA-ban is tömegesen adtak tovább örökbefogadott gyerekeket. Nyilván senki sem szeretne olyan gyereket, akit elraboltak a szüleitől. Örömteli, hogy ettől itthon nem kell tartani.
  6. → olvasásának folytatása

Mekkora jövedelem kell az örökbefogadáshoz?

Örökbe10 hozzászólás

Az örökbefogadáshoz jövedelemigazolás kell, ma az ezzel kapcsolatos gyakori kérdéseket járom körül. Gyorsan a lényeg: nincs törvényileg előírt minimális bevétel, és a különböző jövedelmi formákat is rugalmasan kezelik. A kérdéseket egy gyámhivatali dolgozó és egy örökbefogadási tanácsadó válaszolja meg, köszönet a segítségükért.

Mikor kell benyújtani a jövedelemigazolást?

Először az alkalmassági határozat megszerzésekor, a gyámhivatalnak. Ekkor már minden más lépésen (pszichológus, környezettanulmány, tanfolyam) túl van a jelentkező, a Tegyesz elküldi az alkalmassági javaslatot a gyámhivatalnak, ők kérik be a jövedelemigazolást.

Friss: 2020 szeptemberétől a Tegyesznek kell leadni a jövedelemigazolást, nem a gyámhivatalnak. 

Másodszor pedig már a tényleges örökbefogadáskor, annak engedélyezése előtt. Ezt a gyámhatóságok kétféleképpen szokták értelmezni: vagy már a gondozásra kihelyezés előtt kérik, vagy csak a gondozásra kihelyezés után, az örökbefogadást engedélyező határozat meghozatala előtt.

Ez az igazolás bekerül az örökbefogadó aktájába? Ki fogja látni?

Persze, az iratanyag része. Az látja, aki betekinthet az ügyiratba. Hatóság ügyintézője, gyámhivatal felügyeleti szervének ügyintézője, illetve az ügyfél láthatja.

Van-e előírt minimális jövedelem, ami az alkalmassághoz kell? Mennyi jövedelmet várnak el egy egyedülállótól és egy házaspártól? Két minimálbérre lehet örökbe fogadni? És egyre? És közmunkára?

fortepan_9407

Nincs előírt minimális jövedelem. Ezért fontos a környezettanulmány során tapasztaltak figyelembe vétele. Például egy kis településen meg lehet élni akár közmunkából is, ha megtermelik  a ház körül az ennivalót, zöldséget, gyümölcsöt. Vagy akár két minimálbérre is ugyanígy működhet az alkalmasság. Budapesten, nagyvárosban viszont két közmunkára örökbe fogadni nem ideális. Ezért nincs meghatározva jogszabályilag minimális jövedelemösszeg. Egyéni elbírálás alá esik minden eset, komplexen kell vizsgálni.

Baj-e, ha az anya épp gyesen van? → olvasásának folytatása