Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 2. rész

Általános

Mórucz Lajosné a Gólyahír Egyesület, az egyik legnagyobb nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezet elnöke. Az interjú első részében az egyesület munkájáról, az örökbefogadókról és a hat hetes meggondolási időről beszélgettünk. Most az örökbeadókról és a Gólyamese című dokumentumfilmről lesz szó. 

Móruczné 2

Mórucz Lajosné

– Mesélj az életadókról! Kik ők?

– Tizenöt és negyvenöt év közötti nők. Általában egyedülállók fordulnak hozzánk, nincs mögöttük a párjuk, se család, állami gondozásba nem akarják adni, szeretik annyira a gyereküket, hogy családot keressenek nekik. Többségük anyagi okok miatt ad örökbe, de egy részük középiskolás, egyetemista, akik továbbtanulnak. Vannak házasságon kívüli gyerekek, ahol nem a férj az apa, aki azt mondja, maradhatsz, de a gyereket add örökbe. És egy részük nagyon nehéz körülmények közt él. Akinek nincs lakása, és nincs párja, az Magyarországon nem tud kisbabát vállalni, pláne, ha már van neki egy-kettő. Aki egyedül nevel két gyereket és albérletben él, annak dolgoznia kell, nem tud otthon maradni egy újszülöttel. Gyakran nem bejelentve dolgoznak, nem jogosultak gyedre. Ezek a nők nagyon titkolják a terhességet, hogy a munkahely meg ne tudja, és azonnal visszamennek dolgozni, hogy ne veszítsék el az állásukat. Volt olyan anya, aki a szülés miatt egy órát hiányzott a munkahelyéről! Mikor beindult a szülés, egy barátnője elhozta kocsival a kórházba, ott azonnal megszült, és míg írták a papírokat, felöltözött és visszament dolgozni.

– Ezek nem kívánt gyerekek?

– Többségében igen. Általában nem védekeztek, néha védekezés mellett is megfogant a gyerek. Előfordul, hogy a nő a párjával közösen vállal gyereket, de lelép a férfi, és akkor kénytelen örökbe adni, mert rájön, hogy egyedül nem tudja vállalni. Ez a legnehezebb helyzet, mert a környezet hiába győzködi, hogy nevelje fel, ha egyszer képtelen.

– Későn veszik észre a terhességet?

– Általában igen. A nők egy része vérezget a terhesség alatt is, vagy mindig összevissza menstruált, és nem figyel oda. Mire észreveszik, már félidőben járnak.

– Van, aki tudatosan választja az örökbeadást az abortusz helyett?

– A fiatalok körében egyre többen, főleg, akiknél ez az első gyerek. Az anyák egyharmada mondja, hogy elmehetett volna abortuszra, de nem tette.

– Mikor fordulnak hozzátok? Hogy találnak meg?

– Van, aki 13 hetesen, amikor kiderül, hogy már késő elvetetni. Van, aki középidőben, vagy a legvégén, sőt, van, aki szülés után. Egyszer szülés közben hívott otthonról egy asszony, és telefonon magyaráztam el neki, hogy két helyen kösse el a köldökzsinórt. Egyébként otthon szülni egyedül nagyon veszélyes lehet, mindenkit lebeszélek róla. A várandós kismamák könyvében benne vagyunk, de az örökbeadók legnagyobb része az internetről szerez tudomást rólunk.

– Milyen gyakori, hogy meggondolja magát az életadó?

– A nálunk jelentkező terhesek egyharmada végül hazaviszi a gyereket. A szülés az a helyzet, ahol a legtöbb nő meggondolja magát, mert látja az újszülöttet. A körülmények persze ettől nem változnak, nem tudom, később esetleg állami gondozott lesz-e a baba. Már kétszer is adtunk örökbe kicsit nagyobb, egy év körüli gyereket nyíltan, akit először anyaotthonban próbált nevelni az anya, és akkor fogyott el az ereje.

– Mindig nőkről beszélsz. A férfiak részt vesznek az örökbeadásban?

– Ha férjnél van az anya, a férjnek is le kell mondania.

– És lelkileg? Megviseli a férfiakat?

– Ez nagyon ritka. Egy család négy gyereket nevelt és mindketten dolgoztak, hitelt vettek fel a házra. A nő véletlenül terhes lett. Ha otthon marad, nem tudják fizetni a hitelt, lehet, hogy elvesztették volna a házukat, veszélybe sodorják a gyerekeiket, rokonaik nem voltak. Ezerszer átgondolták, nem akarták elveszteni a négy gyereküket, nem tudtak mást tenni. Ott mindkét felet megviselte, de ez ritka.

– Téged nem viselnek meg ezek a történetek?

– Én azért tudom ezt kezelni, mert évekig jártam Gordon-tréningre és azzal ezeket le tudom tenni, ez nem az én problémám, hanem az övéké.

– Számomra az örökbefogadás paradoxonja, hogy a bajba jutott nő gyerekét át tudja adni egy jobb helyzetben levő családnak, de nem tudja megoldani az anya problémáját.

– Nekünk nem ez a feladatunk. Mi azt vállaltuk, hogy ezeknek a gyerekeknek segítünk, hogy ne dobják őket a kukába és ne legyenek állami gondozottak, hanem családban nevelkedjenek. A Gólyahír az újszülötteken akar segíteni, mi a szegény emberek minden gondját nem tudjuk felvállalni.

– Jelentkeznek később az örökbeadók?

– Az a jó, ha a családján belül valakivel tud erről beszélni. Ha nem, akkor minket szoktak hívni. Jellemzően az első időszakban telefonálnak az örökbeadás után, és főleg azok, akikkel előtte nem volt sok kapcsolatunk, például mert az utolsó pillanatban jelentkeztek. Nem is a gyerek után érdeklődnek, inkább mesélnek magukról, hol dolgoznak, hogy alakul az életük, szólnak, ha férjhez mentek, gyerekük született.

– Fel tudják dolgozni?

– Van, aki könnyen ad örökbe, van, aki nehezen. Mikor elbúcsúzik az életadó és örökbefogadó, akkor egymás nyakába borulnak és sírnak. Ez a természetes. De van, aki ezt nem teszi meg, csak haza akar menni. Volt olyan kismamánk, aki azt mondta, ő nemcsak ezt a gyereket nem akarja, ő soha nem akar gyereket. Az örökbeadás után fordulhatnának a családsegítő szolgálathoz, ott vannak pszichológusok, családgondozók, de általában nem teszik meg, nem bíznak bennük a kismamák, rossz tapasztalatuk van. Sajnos, a titoktartás nem elterjedt, és Magyarországon elítélik az örökbeadást. Stigma, ha valakiről ez kiderül. Az abortuszt elfogadja a társadalom, az örökbeadást nem.

– Próbáltatok az életadóknak is közösséget szervezni?

– Létrehoztunk nekik egy zárt titkos csoportot a Facebookon, de nem nagyon használják. Csak azt kérik, oda tegyünk fel képet a gyerekükről.

– Felnőve a gyereknek joga van megkeresni a vér szerinti szüleit. Várják ezt az életadók?

– Van, aki örül neki, van, aki tiltakozik ellene. És már vannak nagyobb gyerekeink, egyesek meg akarják keresni őket, mások hallani sem akarnak róla.

– Az örökbefogadó családok tartják a kapcsolatot az életadóval?

– Van, ahol küldenek fényképet nekünk, és ha az életadó jelentkezik, megkapja. Általában ennyi a kapcsolattartás. Az internet ezt megváltoztatta, most már néha a Facebookon bejelölik egymást, akkor az örökbefogadók nagyon megijednek, de nincs mitől félni.

– A nyílt örökbefogadástól a jelentkezők egy része azért tart, mert félnek, hogy esetleg az életadó később zaklatja őket. Hisz ismerik egymás nevét, címét. Ez reális veszély?

– Még sose fordult elő. Olyan már volt, hogy az életet adó levelet írt közvetlenül a szülőknek, vagy tőlük kér képet és nem tőlünk. Ilyenkor az örökbefogadók nagyon megijednek, hozzánk fordulnak, mi pedig elmondjuk az életadónak, hogy ezt nem szabad, az egyesületet keressék ilyenkor. Olyan még nem fordult elő, hogy személyesen elment volna egy életadó a családhoz.

– Mennyiben más az a nő, aki nyíltan lemond a gyerekéről, mint akinek más módon kerül örökbeadásra a gyereke?

– Aki nyíltan mond le a gyerekéről, az van olyan tudatos, hogy azt akarja, családba kerüljön. Ezért nem is fogadunk egyedülállókat. Az életadók apát is szeretnének, és ezt ők nem tudják megadni. Aki nyíltan adja örökbe, az gondoskodik a gyerekről.

A Gólyameséről

A Gólyamese „alapfilm”, a felkészítő tanfolyamokon levetítik az örökbefogadásra jelentkezőknek. Dobray György (Szerelem első vérig) dokumentumfilmje egy nyílt örökbefogadás történetét kíséri végig. Látjuk a terhes nőt, a készülődő örökbefogadó párt, az első találkozást, a szülést és a gyámhivatali lemondást. Bemutatja, milyen lelki folyamatok zajlanak a lemondó anyában, az örökbefogadókban, milyen érzést kelt egy esetleges visszalépés a szülőjelöltekben. Ezen a blogon is zajlott már egy beszélgetés a filmről. Mórucz Lajosnét a 2006-os alkotás keletkezéséről és utóéletéről kérdeztem.

– Kitől származott a film ötlete? A rendező keresett meg?

– Dobray György keresett meg, hogy dokumentumfilmet készítene az örökbefogadásról, lenne-e olyan szülő, aki ezt vállalná.

– Hogy választottátok ki a családot? Mivel vettétek rá az örökbefogadókat, és főleg az életadót, hogy arccal vállalják a történetet?

– Olyat kerestünk, aki messzebb lakik az örökbeadótól, és akinek még nincs gyereke. A lista elején állókat megkerestük, és ők vállalták. Az életet adó ekkor már képben volt, felhívtam, és ő azt mondta, ha ezzel másoknak tud segíteni, akkor elvállalja.

– Csak egy párral forgattak. És ha valamelyik fél visszalépett volna?

– Akkor azt forgatják le. Ez egy dokumentumfilm, Dobray azt mondta, ez nem a Gólyahír működéséről szól, hanem az örökbefogadás lélektanát szeretné megmutatni. A rendező koncepciója szerint zajlott a film. Van, amit nem mutat, van, ami máshogy történik az életben, van, ahol több a mi jelenlétünk. De nagy vonalakban hiteles az ábrázolás.

– A film szerint a legelső találkozásnál magára hagytad az életadót és az örökbefogadókat. Ez így szokás?

– Én ragaszkodtam volna, hogy bennmaradok, mindig ott vagyok az első beszélgetés alatt, de Dobray akarta, hogy kimenjek, mert így őszintébbek tudnak lenni mindketten.

– A film csúcspontja a szülés. A szülés után az életadó szeretné megnézni a gyereket, de nem mutatják meg neki. Miért nem?

– Ez vészhelyzet volt, a szülő nőt egy hónappal előbb császározták meg, mint a kiírt időpont, a baba magzatvizet nyelt, tüdőgyulladást kapott. Ezért vitték el rögtön a szülés után. Ráadásul az életadóval előtte megbeszélték, és ő azt mondta, nem szeretné látni. A szülés után ezt egy bódult állapotban, önkéntelenül mondta. Utána már hívták, hogy nézze meg a gyereket, de akkor ismét azt mondta, hogy nem szeretné látni. Egyébként azóta kért képet a gyerekről.

– Kicsit barátságtalannak tűntek a filmben az egészségügyisek.

– Ez egy feszült helyzet volt, műtét, épp varrták az anyát. Ez a kórház ráadásul őt ismerte, az előző gyerekei is ott születtek, és nagyon barátságosak. Nem egy gyerekünk született ott, senkivel sem voltak barátságtalanok.

– Hogy alakult azóta a szereplők sorsa?

– Jól vannak. A házaspár valóban elvált, de nem ők az egyetlenek. És mindketten nagyon szeretik Lilit, semmi kárt nem szenved azóta. Tímea dolgozik, a két nagyobb gyerekét a volt férje neveli, de ez a film idején is így volt. Azt mesélte, az első időben felismerték, mikor a filmet leadta a tévé, de azóta nem történt semmi. A gyerekről szokott fényképet kérni.

– Lili nyolcéves. Látta már a filmet? Nem féltek a szülők, milyen hatást kelt majd a gyerekben, hogy az életet adó elmondja, ő nem akarta ezt a gyereket, jobb lett volna, ha valami történik a magzattal?

– Már látta, azt nem tudom, mit szólt hozzá. De ez a valóság, amit nem eltitkolni kell, hanem erre felkészíteni a gyereket.

– Mit gondolsz a film utóéletéről?

– Mivel nincs a nyílt örökbefogadásról semmi, és a Dobray ezt vállalta és megcsinálta, ezt a filmet tudják használni a tanfolyamokon. Ez a film nem az egyesület működéséről szól, hanem arról, hogyan zajlik egy nyílt örökbefogadás, milyen lelki folyamatai vannak.

A blogban majd a hazai örökbefogadási rendszer összes szereplőjét, így a többi civil szervezetet is bemutatom. 

Gólyahír Egyesület – adatok

  • Alapítás éve: 2000
  • Örökbefogadásra várakozók: 426
  • Örökbeadások száma tavaly: 60
  • Várakozási idő: 4 év
  • A fennállás óta örökbeadott gyerekek száma: 701
  • Örökbeadási szándék ellenére hazavitt újszülöttek: 300
  • Kik jelentkezhetnek: magyar állampolgárságú házaspárok, magyarországi lakhellyel, legfeljebb egy gyerekkel, az anya legfeljebb 40 éves lehet.
  • Egyéb kikötés: egyszer kötelező részt venni találkozón.
  • Lehet-e már a terhesség alatt megismerkedni az életadóval: igen
  • Segít-e magánutas örökbefogadások adminisztrációjában: nem
  • Regisztrációs díj: 5000 forint (egyszeri)
  • Közvetítési díj sikeres örökbefogadás esetén: 28 500 forint
Reklámok

20 responses »

  1. Visszajelzés: Beszélgetés Mórucz Lajosnéval, 1. rész | Örökbefogadás

  2. Visszajelzés: A láthatatlan szülők | Örökbefogadás

  3. Köszönjük a lehetőséget a betekintésre ennek az alapítványnak az átfogó, áldozatos munkájába, le a kalappal előttük. Viszont nekem, mint egyedülálló örökbefogadónak rendkívül rosszul esik Mórucz Lajosnénak az a kijelentése, hogy azért nem adnak egyedülállóknak örökbe babát, mert azt szeretnék, hogy családba kerüljön a gyermek. Természetesen megértem, hogy az az anya, aki ilyen helyzetben kerül, minden szempontból a lehető legideálisabb körülmények között, egy hagyományos családban szeretné tudni a picit, valószínűleg én is így tennék, de biztosíthatom az elnök asszonyt, hogy az én (titkosan) örökbefogadott kislányom van testileg/lelkileg épp olyan egészséges, kiegyensúlyozott és boldog, mint egy kétszülős famíliában élő gyermek. Habár párom jelenleg nincsen, de a kicsi ennek ellenére egy nagy család tagja, szerető nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, egyéb rokonokkal. Bőven megkap annyi szeretetet és törődést, mint más, szokványos családban cseperedő gyerek. Arra, hogy a mi egyszülős életközösségünk összeomlik, semmivel sincs nagyobb esély, mint hogy egy hagyományos család összeomoljon. Rengeteg olyan eset van, ahol az örökbefogadó házaspár rövid időn belül elválik, és olyan is sok van, hogy valaki, aki szingliként vág bele a szülőségbe, pár hónap múlva már boldog párkapcsolatban van, és a kisgyermek később már nem is emlékszik arra, milyen volt egyedül anyával/apával. Maga Mórucz Lajosné is azt állítja, hogy Lili semmilyen kárt nem szenved attól, hogy most egy másfajta családmodell tagja. Akkor az én lányom miért szenvedne? Más, tőlünk nyugatabbra lévő országokban van, hogy a bajba jutott kismama a nyílt örökbe adásnál kifejezetten azt kéri, hogy a baba egy alternatív családba kerüljön, hogy ettől később az átlagnál nyitottabb személyiséggé váljon. Azt, hogy én és a kislányom nem vagyunk egy család, kifejezetten sértőnek találom. Mi igenis család vagyunk, csak más, mint a megszokott. Ettől nem vagyunk kevesebbek, csak különlegesebbek.

    Kedvelés

    • Fatika, Magyarországon hét civil szervezet közvetít nyílt örökbefogadást. Szép sorban be fogom mindent mutatni. A Gólyahír nem, de vannak köztük olyanok, amelyek egyedülállókat is fogadnak. Szóval ők sincsenek kizárva a nyílt örökbefogadásból.

      Kedvelés

  4. Zsuzsa, igen, tudom, hogy van, aki fogad, jó hír, hogy a többi civil szervezet is be lesz mutatva, köszönöm. Elnézést kérek, semmiképp sem szeretnék indulatokat szítani, csak ennek az interjúnak erre az egy megjegyzésére kívántam reagálni. Tisztelt Gólyahír, pontosítanék, nem azt akartam írni, hogy nem adnak örökbe, hiszen azt az életadó teszi, hanem, hogy nem fogadnak egyedülállókat. Vagyis nincs lehetőségük az örökbefogadásra.

    Kedvelés

  5. Fatika —mint ahogy már elhangzott —az ÉLETETADÓK kívánsága, hogy a babájuk teljes családba kerüljön, s a gyermek érdeke is elsődlegesen ezt kívánja. Ezidáig nem volt olyan életetadónk, aki egyedülálló anyának szerette volna adni a gyermekét. Természetesen az örökbefogadó szülők között is előfordul, hogy pár év múlva elválnak, sajnos —- ezt már mi nem tudjuk befolyásolni. Ugyancsak ez vonatkozik az egynemű párok esetére is ( ilyen kérdés is volt már) – – -ha lesz olyan szülő nő, aki kimondottan ilyen kéréssel fordul felénk, akkor meggondoljuk , de addig maradunk a a házaspároknál. Még nekik is kb 4 évet kell várniuk, mire babát kaphatnak.

    Kedvelés

  6. Egy életetadó levele a 6 hét letelte után a Gólyahír Egyesületnek.
    „Jó reggelt. Igaz egy kissé késve, de ezen levelemmel szeretném megköszönni amit értünk, de leginkább amit pici Annáért tett… Amin egész idő alatt aggódtam, amitől féltem azt Ön egy pillanat alatt megoldotta! Utolsó pillanatban kértem segítséget, és Ön jött, segített. Mindig sok szeretettel és hálával fogok gondolni Önre! Kérem, mondja el Katiéknak, hogy boldogsággal és nyugalommal tölt el, hogy tudom, jó, szerető családban cseperedik fel pici Anna és örökké hálás leszek azért, mert sajátjukként szeretik, nevelik fel Őt!! Nincs kétségem afelől, hogy a legjobb döntést hoztam annak érdekében, hogy a lehető legjobb élete legyen, és úgy érzem nem is lehetne jobb helyen! Tudom, érzem, hogy nagyon szeretik Őt és mindig vigyázni fognak rá! Ha itt az ideje kérem, mondják meg Neki, hogy nagyon szeretem és remélem meg fogja érteni, hogy mit miért tettem!! Köszönöm Önnek az önzetlensegítségét, köszönöm, hogy Önnek hála, nem kell aggódnom pici Anna jövőjén, hisz a lehető legjobb családban és nagy szeretetben nőhet fel! További sok sikert és kitartást kívánok Önnek, hogy minél több pici gyermek cseperedhessen fel boldog, szerető családban! Köszönöm Gabi néni…….”

    Kedvelés

  7. Egy ÉLETETADÓ levele! (az engedélyével teszem közzé)
    „Talán most van időm írni egy kicsit hosszabban.
    Gondolkoztam rajta, hogy csak Gabi néninek írok, de inkább a csoport mellett döntöttem. Életem legnehezebb időszakában Gabi néni adott nekem szállást, ételt, menedéket. Szerető szülőket, családot az én kis csöppségemnek, és életre szóló élményt, es barátokat nekem. Az örökbefogadó szülők szerintem a legtökéletesebb pár, akikkel valaha találkoztam. Odaadóak, gondoskodóak, velem is sokat törődtek az utolsó pillanatig. Egy éve volt már, hogy Százhalombattára kerültem, és hogy ott éltem egy hónapot. Annyira szép környezetben, nyugodtan mászkálhattam az utcákon amennyire csak szerettem. Új emberekkel és lakótársakkal ismerkedtem meg, akiket többe kevésbé meg kellett szokni, de szeretni is lehetett őket. A Battai napokra is egyik este eljutottunk, szerintem csodálatos élmény volt. Abban az egy hónapban felnőttnek érezhettem magam, felnőttnek az élethez, egy babához. De belátom, jobb hogy nem ellenkeztem a szüleim döntése ellen, elfogadtam hogy onnan már egyedül jövök haza. A kórházban életre szóló barátságokat kötöttem, sok új tapasztalatot es hát sok plusz kilót is szereztem ott. Most, egy évvel később tisztán, nyugodtan látom át az akkori dolgokat. Néhanapján, de tényleg ritkán gondolok csak a múltamra, így talán mindenkinek jobb, és most, egy évvel később, külsőre teljesen a régi lettem, viszont belül más vagyok. Az emlékeim, az érzéseim és a hálám csak erősödik Gabi néni és a munkája iránt. Nagyon sok embernek segít, ha hívtam nekem is mindig segített, meghallgatott. Most már belátom, hogy a pici babámnak ott a helye, ahol van, és majd ha pár év múlva elég erősnek érzi magát felkereshet, én szívesen viszont látom majd, szívesen mesélek neki a múltról, arról mi történt akkor. Nekem pedig most itt a helyem, hogy tanuljak, és sikeresen felvételizzek majd az egyetemre, ami az én jövőmet alapozza majd meg. Az én döntésem pedig az övét alapozta meg. Lehet, hogy sokan rossz embernek tartanak minket, de szerintem sokkal nagyobb erő kell ehhez, mint barmi máshoz az életben. Sikeresen letehettem a német érettségimet, megszereztem a jogosítványomat es szülinapomra életem legszebb ajándékát kaptam, egy külföldi utazást. Szóval előre is boldog szülinapot szeretnék kívánni a pici fiúnak, és millió csókot küldök neki, és az anyukájának is boldog születésnapot előre, mert neki is nemsokára, október elején születésnapja lesz.
    Köszönök mindent, amit kaptam a gólyahírtől! Köszönöm, hogy az én elsőszülött kisfiam is gólyával érkezett szerető családba! ♥”

    Kedvelés

  8. Ismét kaptunk egy levelet:
    “Csak ültem az orvosnál és sírtam,hogy mi lesz most?! Hogy nem vesz észre egy orvos több mint 3 hónapos terhességet, és én sem! Se hányinger,se kimaradt menses…. semmi! Csak egy 9 éves fiú, egy nehezen fizethető albérlet és egy egészségügyi állás, amit ott kellett hagynom, nem maradt választás: titkolt terhesség! Szülés,örökbe adás! Az édesapa családos,szóba sem jöhetett hogy megtartsuk. Nem maradt más csak a Gólyahír,amiről előtte soha nem hallottam, és félve indultam el a battai krízis szállóra…. ismeretlen emberek közé. Ha Gabi néni és Gabika nincsenek, nem tudom mi lett volna velem! Mindent megtettek és megtesznek a kismamákért ami példaértékű! Semmiben nem szenvedtünk hiányt. És öröm az ürömben: kötöttem életre szóló barátságot is! Ez után az izgalom az első találkozás a szülőkkel, a vizsgálatok! Az hogy nő bennem egy új élet ezek örökre megmaradnak! Nem tagadom,hogy megtartottam volna ha anyagilag lehetséges. De azt hiszem, ez az a pillanat mikor az ember azt nézi mi lesz jó a picinek egy életen át, akármennyire fájdalmas is ez! De sok mindent kárpótolnak az örökbefogadó szülők könnyei, mikor meglátják az első ultrahangot. Mikor esélyt látnak rá,hogy sok év után nekik is lehet gyermekük. És olyan kapcsolat alakul ki a szülőkkel amit leírni nem lehet. Ami nekem fájdalom,lemondás, nekik egy életre szóló ajándék marad! Mikor eljön a szülés pillanata…. Azt érzed megkönnyebbültél mégis nehezebb! El kell válnod attól akit 9 hónapig hordoztál! Az anyai szeretet örök, sosem múlik el. Vannak nehezebb napok és átsírt éjszakák, de ilyenkor tudom, hogy a lehető legjobbat cselekedtem. Mikor eljött a búcsúzás ideje, az anya sírva suttogta a fülembe,hogy ennél szebb ajándékot soha nem adhatott volna neki senki! Tudom hogy jó családba került,a lehető legjobb családba! Nem tudom nekik eléggé megköszönni, hogy a legnagyobb szeretetben fogják felnevelni! Köszönet a Gólyahírnek: Gabi néninek,Gabikának és az összes önzetlen dolgozónak! És kitartást az ott lévő kismamáknak is!”

    Kedvelés

  9. Sziasztok! Kis segítség kellene . Nekem az elsö házasságomból van két kamasz fiam. A mostani férjemnek nem lehet gyereke de szeretnénk közös babát. El indítottuk az örökbefogadást. Melyik alapítvány fogadna így minket. Azt nézik hogy neki még nincs vagy hàtrànyból indul azzal hogy nekem már van ? Gondolok itt pl: bölcsö alapitvàny?

    Kedvelés

  10. Visszajelzés: Terhesség alatt megismerkedni | Örökbe.hu

  11. Az én értelmezésem szerint Fatika azt a kijelentést kifogásolta, hogy a babák családba kerüljenek, Móruczné szóhasználatában úgy tűnik, a család azt jelenti, apa és anya. Ebbe kötött bele Fatika, teljes joggal. És szerintem annak bizonygatása, hogy ezt az életadók szeretnék csak azt bizonyítja, hogy az egyesület hályogkovács módjára nyúl a témához, ugyanis ők ahelyett, hogy ezzel takaróznak, lehetnének árnyaltabbak a témában. Vagy mondhatnák például, hogy igen, azért nem fogadunk egyedülállókat, mert már házaspárokkal is teli a padlás, és mi úgyis ilyen konzervatívak vagyunk. De egyszer talán még eljön az az idő, amikor a házaspároknak kötelezvényt kell aláírniuk, hogy sikeres örökbefogadás esetén vállalják, hogy soha nem válnak el 😀

    Kedvelés

  12. ‘Az örökbeadás után fordulhatnának a családsegítő szolgálathoz, ott vannak pszichológusok, családgondozók, de általában nem teszik meg, nem bíznak bennük a kismamák, rossz tapasztalatuk van’. Ebben az egy mondatban benne van egész Magyarország.

    Kedvelés

  13. Visszajelzés: A nyílt örökbefogadást közvetítő civil szervezetek | Örökbe.hu

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s